Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-20 / 163. (2976.) szám

1 X1- évf- 163- (2976) szám ■ Szerda • 1932 julius 20 ^/^5YARfííM»Al> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. lk emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága lk, Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA XI. Pilis pápa, amikor hírül vitték neki a Iausannei megái lapodé sok tartalmát, így ki­áltott fel: „Ez kevés, de mégis csak valami. Dicsértessók az Isten 1“ A katolikus egyház feje sokezer ember vé­leményét fejezte ki ezzel a megjegyzésével. A Iausannei szerződés távolról sem az a kor­szakalkotó, jelentőségében a békeszerződé­sekhez mérhető okirat, amelynek a sajtó egy- része feltüntette, de másfelől nem is olyan értéktelen papirrongy, amint azt a minden kákán csomót keresők állítják. Igaz, hogy nem törölte el forma szerint is a békeszerző­dés alapvető 231. cikkét és vele együtt a há­borús felelősségnek a volt központi hatalmak­ra rásütött szégyenbélyegét és nem állította helyre az államok egyenlőségének, a nem­zetközi jog egyik alaptételét alkotó elvét, de ezt csak azok várhatták Lausannetól, akik — miként Papén német kancellár is — azt hitték, hogy egy nagy diplomáciai küzdelmet huszá­ros rajtaütéssel minden tüzérségi előkészítés nélkül meg lehet nyerni. Igaz az is, hogy Németország, amely egy esztendő óta tényleg semmit sem fizetett, most 3 milliárd márka fizetését, ha nem is jóvátétel címén, mégis magára volt kénytelen vállalni, ami minden bizonnyal nem lebecsülendő teher, de viszont mégis csak csekélység, ha a Young-tervben rámért kötelezettségekkel hasonlítjuk össze. A politikai és gazdasági válságot Laiusanne ugyancsak nem fogja megszüntetni, de az a hausse, amellyel a tőzsdék a szerződés meg­kötésének puszta hirére reagáltak, a közép­európai pénzügyi és gazdasági kérdések ren­dezésére hivatott bizottság megalakítása, a világgazdasági konferencia összehívásának bi­zonyossága és a Iausannei értekezlet nyomá­ban megindult nagyszabású politikai akciók mégis csak azt mutatják, hogy a világháború utáni fejlődés egy nevezetes állomásához ér­keztünk el. Az a lelki feszültség, amely a né-^ met—osztrák vámunió tervének bejelentése és a bécsi Kreditanstalt összeomlása óta szin­te pattanásig megfeszítette az európai embe­riség idegeit, az elmúlt héten szemmellátha- tóan enyhült és a diplomáciai légkörben be­következett az a lecsendesed és, amelyet fran­cia szóval „détente“-nak szoktak nevezni. A három hétig tartó konferenciának legnagyobb eredményét éppen ebben kell látni. A legnagyobb tévedés volna azonban, ha abban a reményben ringatnék magunkat, hogy most már minden rendben van és né­hány héten belül jobb napok virradnak ránk. Lausanne ugyanis csak akkor hozhat áldást, ha nem a végpontot, hanem egy uj fejlődés kezdetét jelenti. Hiszen sok, nagyon sok víz­nek kell lefolynia nemcsak a Dunán, hanem a Themsén és a Szajnán, de még inkább a Spreen és Hudsonön, amíg a Iausannei meg­állapodások érvénybe fognak lépni. Ebben különösen két hatalomnak lesz döntő része: Németországnak és Amerikának. A kisantant és Görögország tüntető tartózkodása a szer­ződés aláírásától sem nem szoroz, sem nem oszt. A nagyhatalmak majd megtalálják a módját annak, hogv rájuk kényszerítsék aka­ratukat. MacDonald már Lausanneban is igen kurtán bánt Jugoszláviával, amikor arra a pa­naszra, hogy a jóvátétel)' fizetések törlése fel­borítaná a jugoszláv költségvetést, egysze­rien azt a tanácsot adta. hogv akkor — szál­lítsák le a katonai kiadásokat. A lusannei szerződésnek, hogy élet belép­hessen. mindenekelőtt az aláíró hatalmak ra­tifikálására van szüksége. Ez a ratifikálás az egyes államok alkotmányában e joggal felru­házott szerv, azaz a parlament utján történik. A legnagyobb kérdés e pillanaban az, hogy a német birodalmi gyűlés jóvá fogja-e hagyni a szerződést. Minthogy a julius 31-iki válasz­tás után összeülő német birodalmi gyűlésnek többsébe aligha fog a Iausannei szerződéssel rokonszenvező weimari koalíció pártjaiból ki­kerülni, legalább is kétséges az, hogv a né­met parlament ratifikálni fogja-e a Lac Lé­nián partjain létrejött megállapodásokat. Hit­ler és Hugenberg máris a legélesebb harcot indította meg ellenük és a közép- s a balpár­tok, különösen a centrum minden valószínű­ség szerint nem oly könnyen lesznek kapha­tók arra, hogy éppen annak a Papennek te­gyenek szivesiséget, aki Brüninget megbuk­tatta. De mi történik akkor, ha a német biro­dalmi gyűlés megtagadja a ratifikálást? Jogi­lag az a helyzet áll elő, hogy minden marad, amint volt: a Iausannei szerződés nem lép életbe, a Iausannei és a Hoover-féle morató­rium ugyancsak hatályát veszíti és a Young- terv súlyos terheivel és szankcióival egyetem­ben automatikusan ismét életbelép. Ez a jogi helyzet, de politikailag és gazdaságilag elkép­zelhetetlen, hogy a szövetséges hatalmak még egyszer a hágai szerződésekben biztosított jo­gaikkal előhozakodjanak. Nem marad tehát más hátra, mint az, hogy uj konferenciát hív­janak össze és élőiről kezdjék a fáradságos, London, julius 19. Á Daily Telegraph ma újabb szenzációs leleplezést közöl Hitler Adolf állítólagos puccstervenék részletei­ről. A nemzeti szocialisták eszerint julius Bl-ét, a választások utáni éjszakát föl akar­ják használni államcsínyük elkövetéséire. Az angol lap értesülései állítólag a nemzeti szocialista párt egyik vezérétől származ­nak, aki a Daily Telegraph amszterdami tudósi tójának elmondta a tervet. Abban az esetben, ha a nemzeti szocialisták a német nemzeti párttal együtt többséget kapnak a választásukon, Hitler a volt trónörökös mi­niszterelnöksége alatt kormányt akar alaki­Rukarest, julius 19. A román választások végeredménye a belügyminisztérium jelen­tés© szerint a következő: A nemzeti parasztpárt Összesen 1,203.475 szavazatot kapott, vagyis valamennyi le­adott szavazatnak 45.17 százalékát s össze­sen 277 mandátumot nyert. A Duca-párt ó liberális párt) 407.855 szavazatot, a szavaza­toknak 14.89 százalékát és 28 mandátumot, Bratianu György pártja (disszidens libera- listák) 199.357 szavazatot, a szavazatok 709 Százalékát, 13 mandátumot, Lupu pártja 188.030 szavazatot, a szavazatoknak 6.15 százalékát, 12 mandátumot, Cuza antiszemi­ta pártja 158.571 szavazatot, a szavazatok­nak 5.79 százalékát és 11 mandátumot, a magyar párt 137.714 szavazatot, a szavaza­toknak 3,78 százalékát és 14 mandátumot, Goga pártja 106-930 szavazatot, a szavaza­idegöló tanácskozásokat. A másik nagy rejtély az Unió. A lausan- nei szerződés azon a feltevésen nyugszik, hogy az Egyesült Államok el fogják engedni az európai hitelező államok háborús adóssá-1 gait. Ha az Atlanti óceán tükre alatt futó ká­beljelentések és a nagy víz fölött elsuhanó ródiógramok most napról-napra azt harsogják a fülünkbe, hogy Amerika nem mondhat le követeléseiről, mert neki azokra költségve­tési egyensúlyának biztosilása végett szük­sége van, úgy ez lehet az amerikai kormány végső elhatározása, de lehet — és ez a való­színűbb — az őszi elnökválasztás és talán a folyamatban levő diplomáciai tárgyalások eredményét befolyásolni hivatott blöff is. De tegyük fel, hogy Amerika nem hajlandó elen­gedni az adósságokat. Ebben az esetben az európai hitelező államok nem fogják ratifi­kálni a Iausannei szerződést és a helyzet ugyanungy alakul, amint azt fentebb láttuk, i Erre az esetre az európai hitelező államok már meg is állapodtak abban a gentleman agreementben, amelyet a Downingstreet és a Quai d‘ Orsay a csütörtöki nap folyamán kö­zös egyetértéssel tett közzé. Ez a megállapo­tanL A köztársasági alkotmányt rendeleti utón hatálytalanítanák és uj választásokat írnának ki a nemzetgyűlés számára. Az uj választások nem lesznek titkosak. Ha a nemzeti szocialisták nem kapnak többséget, akkor a jelenlegi kormánynak ultimátumot adnak át és fölszólítják, hogy adja át a ha­talmat a birodalmi őrségnek és a nemzeti szocialista párt rohamosztagainak. Párt- körökben az a felfogás uralkodik, hogy a kormány teljesíteni fogja a nemzeti szocia­lista követelést. Az ultimátum állítólag már készen áll és Schleioher tábornok is ismeri és helyeselte megszövegezését. Ha a kor­toknak 3.60 százalékát, 7 mandátumot, a szociáldemokraták 93.630 szavazatot, a sza­vazatoknak 3.38 százalékát, 6 mandátumot, a vasgárda 71.709 szavazatot, a szavazatok­nak 2.62 százalékát, 5 mandátumot, Jorga pártja 68.152 szavazatot, a szavazatoknak 2.49 százalékát, 5 mandátumot, a zsidó párt 65-322 szavazatot, a szavazatoknak 2.38 szá­zalékát, 5 mandátumot és végül Avarescu pártja 64.678 szavazatot, a szavazatoknak 2.36 százalékát és 4 mandátumot kapott. A magyar párt százalékarányához képest nagyobb mandátumszámot ért el, de ennek a magyarázata az, hogy a magyarság pártja Erdély három megyéjében abszolút többsé­get kapott (Háromszékben, Ősikben és Ud­varhelyen) s ott 7 mandátumot szerzett, míg a többi megyékben a szavazatoknak 3.78 százalékát kapta s itt jutott hozzá a dás nem nemzetközi szerződés és jogilag a négy aláiró államét nem kötelezi, de igenis köti őket politikailag, mint ahogy egy gent­leman úri becsületszavára felvett adósságát I akkor is megfizeti, ba azt a bíróság előtt nem lehet perelni. Belgium, Anglia, Franciaország és Olaszor­szág e négyes megállapodása értőimében. — mint ismeretes — a Lausanneban kötött szer­ződés csak akkor lép életbe, amikor a köz­tük és hitelezőik, azaz az Egyesült Államok között kötött egyezményeket ratifikálták. E négy állam a Iausannei szerződést nem rati­fikálja akkor, ha közte és az Unió között ki­elégítő rendezés nem jött létre. Ebben az esetben uj helyzet alakul és az érdekelt kor­mányok megbeszéléseket terveznek arról, hogy mi történjék és valamennyi érdekelt kormány jogi helyzete olyan lesz, mint a Hoo- ver-moratórium előtt. A döntés kulcsa tehát az Egyesült Államok kezében van. Mielőtt az első hópelyhek le nem hullanak, a várva-várt bizonyosság nem fog bekövetkezni. Teljesen tiszta helyzet csak akkor alakulhat ki, ha Né­metországnak és Amerikának olyan erős és állandó kormánya lesz, mint amilyennel je­mány ne«m teljesíti a nemzeti szocialisták kívánságait, akkor a párt erőszakot alkal­maz. Erre vonatkozólag is kész a terv. A német nemzethez intézendő manifeSztum a pártfunkción ár iu sok kezében van és az augusztus elsejére virradó éjszakán a ma- nifesztumot közhírré tennék. Ezenkívül a rohamosztag vezetői pontos információkat kaptak a foganatosítandó akció kérdésében. Feladatuk az volna, hogy megszállnák a középületeket, a repülőállomásokat, a pálya­udvarokat, a rádió és táviróhivatalokat. A szociáldemokrata párt és az egyéb szak- szervezetek vezetőit letartóztatnák. többi hét mandátumhoz. így a magyar párt­nak az uj román kamarában összesen 14 mandátuma van, ami a kormánypárt által kifejtett nagy terror ismerete mellett min­den esetre nagy eredmény és az erdélyi magyarság nagy politikai érettségére és összetartására vall. Politikai körökben valószínűnek veszik, hogy Vajda miniszterelnök a választások után kormányával 1§ fog mondani, mert pártja, a nemzeti parasztpárt a remélt 60 százalékos többség helyett csupán 45 száza­lékát érte el a Szavazatoknak. A király előreláthatólag koncentrációs kabinet meg­alakítására fog törekedni. Az uj kamarában a fenti eredmények szerint 277 kormánypárti és 110 ellenzéki képviselő foglal helyet. Hitler puccsot tervez julius 31.-r@? Egy angol lap leleplezései — Az extrónörökös kornk.r.,ü? — Engedékenység vagy eriszak VAJDA IIHOND és koncentrációs kabinet alakiéi Somáméban? Tizennégy magyar mandátum - 277 paraszípárti képviselő — A szavazatok megoszlása A GENTLEMAN AGREEMENT Irta: ALMÁSYMIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents