Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-02 / 150. (2963.) szám

6 TI^<^AVAG^ARHTKLAg 1932 július 2, szombat. A kártyavetőnő a halálba kergetett egy szerencsétlen asszonyt Borzalmas lelet egy csehországi halastóban - Nyakába va­salói s táskában köveket kötött a halálugrás előtt az öngyilkos A nemzeti szocialistákat ki keltett sza­badi tan/unk a bori önökből, a kommunistá­kat meg rövidesen amugyás összefogd ássuk! Aimig ez az „összefogdosás44 megtörténik, addig bizony miég igen sok idő fog eltelni és igy ez az általános amnesztia egyáltalában nem szolgálja a köznyugalom ügyét Abban az óriási harcban azonban., ami ma itt folyik, a százszázalékos ész szerűség nem igen játszik szerepet és itt valóban minden körülmény egyre ujalbb zavargások és vé­res események felé hajtja a német népet. Az olasz példa TSz esztendővel ezelőtt Olaszországban szór ól-szóra ugyanez történt, ami ma itt, míg a fasizmus el nem foglalta Rómát és ha­talmába neim kerítette az egész hatalmi apparátust. Olaszországban is napirenden voltak a politikai gyilkosságok, a véres éj­szakai verekedések és Mussolini uralomra- jutása óta is legalább is tizenöt ízben kísé­reltek meg merényletet a Duioe ellen. Né­metországban bizonyára szintén ugyanez lesz a helyzet, sőt itt még sakkal veszedel­mesebbé teszi Oroszország közvetlen közel­sége a dolgot. A világsa jtó egy-tót év óta állandóan és megszakítás nélkül jósolja a német pol­gárháborút és az utóbbi napok eseményei bizony mind azt igazolják, hogy ezek a jóslatok nem rémlátások, Hanem azoknak súlyos alapja van. M. J. herán-ból jelentik. A rendőrség a közelmúltban nagyszabású nyomozást vezetett be az állami közigazgatást behálózó kémszervezet ellen, amelynek harminc tagját kinyomozták és le­tartóztatták. A kémek fölött, akik nagyobb­részt állami tisztviselők, tegnap Ítélkezett a teheráni bíróság: négyüket halálra ítélte, a töb­bit pedig egyenként 15 évi fegyházra. — Patakokban folyt a vér a bodoki búcsún. Nyitrai tudósitónk jelenti: A Nyitra melletti Bcdok községben most tartották a buc-sut, me­lyen a környékbeli fiatalság is nagy számmal vett részt. A hangulat oly emelkedett volt, hogy vig italozás és tánc mellett két napig mu­lattak a legények. Az első nap békésen mulat- gattak és táncoltatták a leányokat, amikor azonban másnap estefelé már majdnem kivétel nélkül alkoholos állapotban voltak, a kedélyek véres verekedésben robbantak ki. Néhány reg- rutának ekkor tűnt föl, hogy Tulok Imre pely- hesállu fiatal legény épp úgy díszítette föl ka­lapját virággal és színes szalagokkal, mint a xregruíák, noha őt alkalmatlannak találták a katonai szolgálatra. Fölszólították Tulokot, hogy azonnal szedje le a reg ruta-díszt a kalap­járól. Tulokban is dolgozott már az alkohol, no meg az „önérzet14 és visszafeleseit. Erre neki­estek és ütlegelni kezdték. Tulok apja. látva, hogy fia veszedelemben forog, azonnal segítsé­gére sietett, de nem ment sokra a túlerővel szemben s őt is alaposan elpáholták. A józa­nabb legények közül többen Tulokék pártjára álltak, mire általános verekedés kezdődött. Ké­sekkel, boxerekkel és husángokkal fölszerelve rontottak egymásnak a legények. A ,,ha.rc“ nem tartót sokáig, de igy is sok sebes ül tje volt. Tulok Imre és apja súlyos szúrt sebeket szenvedtek és egész testükön nehezen gyógyu­ló sérüléseket, rajtuk kívül egy féltucat le­gény kapott még kisebb-nagyobb sebeket. A csendőrség hirtelen megjelenése vetett véget a legényháborunak és ezzel a további mulato­zásnak is. A sebesült legényeket orvoshoz szállították, mig a verekedés résztvevői ellen folyamatba tették a bűnvádi eljárást. Ha Kos! cére iön. feltétlen látogassa meg a „Park-Kési anraiit" Rákóczi SS. nyári kerthelyiségét, mely íz elitt közönség találkozó helye. Jazz és cigányzene, szabad tánchely. Tel. 2369 — Vallás háboni tűsért fogházbüntetéssel sújtottak egy deáki kommunistát. Nyitrai tu­dósítónk jelenti: A múlt év októberében a deáki templomban esketési szertartás folyt te, melyen a kommunista Bús Rezső, mint tanú szerepelt. Amikor az oltár előtt a hívők letérdeltek, Bús állva maradt s provokatív vi­selkedésével megbotránkoztatta a hívőket. Mivel a többszöri figyelmeztetés eredményte­len maradt, kivezették a templomból a reni­tens tanút, aki azonban kalappal a fején és cigarettával a szájában Ismét visszatért, úgy hogy csak erélyes közbelépéssel tudták a templomból kituszkolni. Mialatt a szertartás folyt, Bús a templom előtt hangos szóval éltette a szovjetet és kommunista jelszavakat, ismételgetett. Viselkedése az egész községet felháborította és mivel a csendőrség is beavatkozott, az ügynek bűnvádi folytatása lett. A nyitrai kerületi bíróság tegnapelőtt, vonta felelősségre Bús Rezsőt. A tanuk terhe­lő vallomása alapján a biróság megálliapi- lotta a vádlott bűnösségét és 14 napi fogbaz- biin tetőssel és 200 korona pénzbüntetéssel sújtotta. Az Ítélet, végrehajtását, egy évre fel­függesztette. Az elitéit megnyugvással fogad­ta az Ítéletet* % Prága, julius 1. Tegnap reggel hat óra táj­ban a Hloubetin melletti halastóból ismeret­len nő holttestét fogták ki. A hullatelet szé­les környéken nagy izgalmat keltett s az el­ső hiedelem az volt, hogy bűntény történt. A nő nyakán ugyanis zsinóron vasaló füg­gött, azonkívül egy nagy táska, amelyben nehéz kövek voltak. A prágai rendőrség és a hatósági orvos nyom­ban kiszállt a lelethez s az orvos megállapí­totta, hogy a halál fulladás folytán állott be, a tetem semmiféle küöső erőszak jeleit nem mutat­ja. A megindult nyomozás során harmarosan si­került az ismeretlen nő kilétét megállapítani. Kiderítették, hogy az öngyilkos Hrodek Fe- rencné 29 éves asszonnyal azonos, aki a Hloubetin melletti Podlesiben lakott. A leg­Breslau, julius 1. Az altsósziteziai Frei- stadt városiban az étet olyan bűnügyi szen­zációt produkált, amilyen különben csak bűnügyi filmekben vagy regényekben szo­kott előfordulni. / Freistadtbajn, a közeli GUagamban s a kör­nyék falvaiban az utóbbi években számos titokzatos betörés és gyújtogatás történt, melyeknek tetteseit a rendőrség a leg­szorgosabb nyomozás ellenére sem tudta megtalálni. Amin éveken át hasztalan fáradoztak, az a napokban végre sikerült: az egyik betörésen rajtavesztett a bűn­szövetkezet, amelynek mind a három tagját tette mérték és letartóztatták. Az egész vidéken óriási feltűnést keltett, amikor a rendőrség megállapította, hogy az évek óta garázdálkodó go nesz tevők vezére Helmut Paehuir 1 indáni fogtechni­kus, egy ottani nagy fogászati atelier tu­lajdonosa, akit jól kereső, vagyonos pol­Béos, junius végén. (A P. M. H. munkatár­sától.) Húsz éve annak, hogy Béos az éven­kénti ünnepi játékok eszméjét, München és Salzburg sikerein felbuzdulva, hosszas latol­gatás után magáévá tette — és megvalósí­totta. Mert bizony nehezen szánta rá magát az akkoriban fénykorát élő, magas zenei kul­túrájú és a zene terén vezető, gazdag, büszke város arra, hogy zeneművészetét ünnepi já­tékok címe alatt az idegenforgalom szolgála­tába állítsa. Az intéző köröknek ezt a tervét a jó bécsiek igen vegyes érzelmekkel fogad­ták, de — mint lojális polgárok — csak egy­más között fejezték ki neheztelésüket afölött, hogy halhatatlan mestereik remekművei az idegenek kedvéért aprópénzre váltassanak. A háborús években időszerűtlenné vált ün­nepi játékok sok más egyéb bevált, szép esz­mével együtt, feledésbe mentek. Csak az in­flációs évek után, amikor Bécs az összezsugo­rodott Ausztria szélén szegénységének tudatá­ra ébredt, jött elő a gazdag múltból az ünnepi játékok emléke. A bécsiek most már nem ér­zelegtek többé, hanem gazdasági szempontok­ból erősen felkarolták az idegenek seregét vonzó ,.Festwoche“-kat. Az azóta junius elejénként bemutatott tiz- t izén négy napos ünnepi játékok rendezésébe mindig több és több eredeti ötletet, és művé­szete! visznek be. Serkenti őket erre a ven­dégek őszinte elragadtatása — és maguknak a bécsi hallgatóknak óriási lelkesedése. Sok­szor nehéz megállapítani, hogy a hallgató kö­zönség közül ki az idegen és ki a bennszü­lött; a feszült érdeklődés egyformán ott van minden arcon — és talán csak az elismerés megnyilvánulásában mutatkozik némi kü­lönbség, amennyiben az egyik lelkesen, a másik pedig még lelkesebben ad hálás kife­jezést az elragadóan magas művészeti élve­zetért. utóbbi időben nézeteltérések mutatkoztak közte és férje között s az asszony egy nap eltűnt. Férje be is jelentette eltűnését a rendőrsé­gen. Hrodekné alaposan felkészült az öngyil­kosságra s hogy minél biztosabb legyen dol­gában, kötötte nyakára a vasalót s a köveket. Hogy öngyilkosságról van szó, kitűnik leg­utolsó leveléből is, amelyben férjétől vett búcsút. A nyomozás során az is kétségtelen megállapítást nyert, hogy Hrodekné kevéssel az öngyilkosság előtt egy kártya­vetőnőnél járt, aki minden jel szerint olyanokat mondhatott a szerencsétlen asszonynak, hogy valósággal belekergette az öngyilkosságba. A rendőr­ség megindította a nyomozást a telki ismeret­len kártyavetőnő kilétének megállapítására. gárembérnék ismertek. Egyik társa a fi­vére volt, a másik cinkosa pedig egy la- katoSmester, aki szintén egyik becsült polgára volt városának. A betörő- és gyujtogatóbanda, mint most kiderült, kettős életmódot folytatott, nappal mindegyik a maga tisztes polgári mesterségét űzte, amikor azonban beeste­ledett, rejtett utakon kiosontak egv Lind­án mellett álló villába, ott átöltöztek és elindultak az éjszakai rablókalandokna. A rendőrség megtalálta a villát, átkutatta s ott a betöröszerszámok egész arzenálján kívül fekete selyemtrikókat és egy mér­gezett tort találtak. Reáljuk bizonyult, hogy négy elvetemedett rablótámadást- és két gyújtogatást követtek el csak a legutóbbi időiben. Leleplezésük napjáig a gyanúnak még az árnya sem fér­kőzhetett hozzájuk és jó hírnevük re jellem­ző, hogy a fogtechnikust a városka lövész- egylete két nappal ezelőtt meleg ünneplés­ben részesítette és díszoklevéllel tüntette ki. Különösen zenei téren nyújtanak az ünnepi játékok felejthetetlen élményeket. A gazda­sági válság az öreg város zenei kultúráján rést nem üthetett, mert a régi magas nívót, ha nagy áldozatok árán is, megőrizték, sőt amennyire csak lehetett, emelték. Az operáé az elsőség, — ma is világhírű. Az ünnepi hetek előadásai különösen kivál­tak; egy-egy előadás maga a legteljesebb tö­kéletesség volt. Ekkor vendégszerepltek Lőtte Leihmann, Jan Kiepura, Tito Sohipa, Fried- •rioh Seborr, Frida Zeider Wagner-énekesnő és Arma.nd Tokatyao, a Metropolitan Opera tagja. Az operaegyüttes magyar tagjai: Né­meth Mária, Anday Piroska és Se-henker-An- gerer Margit, elvitathatatlan nagy sikert arat­tak. Az előbbi két év ünnepi hete alatt Mozart, majd Bee tho ve n - operák adták a program ki­emelkedő számait. Ezidén Wagner örökéletü müvei kerültek a középpontba. Uj rendezés­ben az egész Nibelumgok gyűrűje, — a Rajna Kincse, a Walkürök, Siegfried és az Istenek Alkonya, Verdinek két müve került szilire uj átdolgozásban és rendezésben:, a Don Carlos és a Rigoletto, ez utóbbi a csodálatos hangú Kiepurával. Az ünnepi előadásokban kimagaslott a Tosca a címszerepben Jeritza Máriával. Az újabb osztrák komponisták kö­zül két estén át. Ricnard Strauss és Welles müvei szerepeltek. Nagy sikerük volt a Mar- garete és Manón előadásainak, ez utóbbiban elsőizben énekelte Jeritza a Manóul. A komoly Wagner, és Verdi-számok mel­lett négy könnyed és s ikerén® estél hozott Suppe klasszikus operettjének, a ,.Boccaceio“- nak első operaházi bemutatója, a címszerep­ben Jeritza Máriával, aki ezzel az utólérhe- tetlen alakításával az exkluzív newyorki Met­ropolitan operában is nagy sikert aratott. Az ünnepi játékok hetére esett az „Intelt* nationale Gesellschaft für neue Musik“ tize* dik zeneünnepélye is, amelyen a modern ze* ne legkiválóbb képviselői szerepeltek mii* veikkel. De emellett az elmúlt korok emlékén nek is áldoztak, amikor megrendezték a Re* doutensaalban a Haydn-konzertet korhű ro< hákba öltözött zenészekkel. Kél héten át a filharmőnikus hangverse­nyeken Iván Boutnikow, az Amerikába sza« kadt hires orosz karmester vezényelt. Az egyik estén Mozart és Raval müvei mellett Zádor Jenő magyar komponistának újszerű müve, a „Symphonia technika44 került élőn adásra. A közönség és a sajtó feltűnő el isme réssel adózott a kiváló magyar szerzőnek,; aki az ő utolérhetetlen hangszerelésével a mozgógépek lüktető ritmusát érzékeltette. A könnyebb zenéért lelkesülő nagy közön­ség a fedetlen stadionban rendezett „1000 ze­nész Johann Strauss konoertijé“-t élvezhette a nagy Strauss szintén hírneves unokájának vezénylete mellett. A színházi műsorok közül a Volksoperben Reinihardt rendezésével felújított „Szép He­léna44 volt a legsikerültebb. A közönség tel­jes egészéiben megkapta mindazt, amit a Londoni-járta hírneves Re i nh ard t -eg y üt tűs­től elvárhatott: hálás is volt érte. * A program uj ötlettel, az énekesek és he­gedűsök versenyével bővült. Az ötlethez az idei sportolimpiász nyomán emlékezetbe idé­zett ó-görög énekesversenyek adtak impul­zust. Két év előtt Párisban már foglalkoztak ezzel a gondolattal, de az ötlet ily alakban mégis Becsben támadt és vált valóra. Nagy sikerrel. Hétszáz versenyző jött a világ min­den tájékáról. Hétszáz magában hízó tehet­ség indult Bécs felé teljes reménységgel el­ismerésért, hírért, dicsőségért. A hétszáz versenyző közül már az első ver­senymenetben 450 kiesett. Nagy volt a csaló­dás és az elkeseredés, mert valamennyi ver­senyző legalább is a nagy zsűri elé óhajtott jutni, hogy képessége és tudása a tegilletéke­sebb szakemberek bírálatában részesüljön. De hiába jött a sok óvás, hiába a legalapo­sabbaknak vélt indokok, az egyszer kiesettek uj bírálat alá nem kerültek. A schwarzenbergiplatzi volt tiszti kaszinó gyönyörű dísztermébe gyűlt össze Klemen.s Krauss operaházi igazgató elnöklete alatt az énektanárokból, zeneigazgatókból és ének­művészekből alakult nagy zsűri, hogy a több­szöri rostálás után 24-re apadt énekesver­senyző legjobbját kiválassza. Valamennyi versenyző művészit nyújtott, ezért a zsűrinek igen nehéz volt a feladata, hogy a sok mű­vészből egyet valamennyi fölé helyezzen. Nem is tudtak egynek személyében meg­egyezni s a 3000 schillingnyi első dijat ketté­osztották a két legjobb között: Gloe Elmo olasz szoprán és Edward Bender lengyel basszista között. A második díjjal távozott Róbert Shilton román baritonista. Erna Tra- >vin lett szopránénekesnő és Jerel Czaplicky lengyel baritonista. Ezután kerültek a kiosz­tásra a harmadik dijak, a diplomák és ér­mek. E nyertesek között volt egy japán te­norista is. Hasonló volt a nagy zsűri helyzete a hege­dűsöknél is. Annyi tehetséges fiatal művész gyűlt egybe, hogy a zsűri, amelynek tagjai között ott láttuk Jan Kubeliket, Cesare Nor- diut, Arnold Rossét, Ko Andot, a tokiói he- gedüiskola vezetőjét, Mainrecher, Kabasta, Nilius és Konrad tanárokat, kétszer egymás­után hallgatta meg a versenyzőket, mig dön­teni tudott. A nagy zsűri elé csak tizenné­gyen kerültek. Köztük két gyermekleány; ti- zenkétévesek, az egyik Wanda Luccati olasz, Ginette Neveu, francia a másik. Nagy sikere­ket arattak, a zsűri maga is ünnepelte a cso­dagyermekeket, akiknek doplomát, érmet és 500 schillinges dijat ítélt meg. Az első dijat itt is megosztották; Maria Da Vito olasz és Szénássy Károly jugoszláviai magyar kerül­tek ki elsőknek a nagy hegedűművész-ver­senyből. Szénássy a budapesti zeneakadémia tanítványa és Hubay kedvenc növendéke- Technikáját és áférzett művészi játékát min­denki megcsodálta. A verseny utáni napokon a győztesek hang­versenyt adtak. Lelkes ünneplésben volt ré­szük. Ezt az ünnepeltet est megérdemelték. A ,.F-estwoche‘4-nak ez a müsorszáma ritka ■sikerrel zárult. E siker legfőbb bizonyiiék2, hogy a jövő évi versenyre már mostanáig száznál több a jelentkező. Radványi Magda. — Pozsonyban tanuló diákok és egyefcentli hallgatók figyelmébe. A Pozsonyban tanuló diákok és egyetemi hallgatók, akik lakást és ellátást keresnek, jelentkezzenek az országos keresztényszocialista párt központjában (Ven- tur-u. 9.), amely szívesen ad megfelelő ci meket. H sufitók eltün­lesz. Minde- ildi: Dr. Lad. Polliik gyógyszerész, PieSt’any, Jómódú német polgárok lantasztikus bűnszövetkezetét lep­lezte le a freistadti rendőrség Mérgezett tőr, fekete selyemtrikók s betöröszerszámok arzenálja a fogtechnikus villájában A zeneművészet nagyszerű nemzetközi seregszemléje volt a bécsi Festwoche Beszámoló az ünnepi játékok felejthetetlen élményeiről

Next

/
Thumbnails
Contents