Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-16 / 160. (2973.) szám

6 <PlW<MtMAGÍ!AR-HTKÍiSP 1932 juGus 16, szombajt. TÍIR.EIC ^. — Tyukoss Ev. János 40 éves papi juibileu­ma. Pozsonyiból jelentik: Tyukoss Ev, János pápai káplán, kerületi esperes, pozsonypüs- pökii plébános junius végón ünnepelte föl- szentelésének 40 éves jubileumát. Szüllő Géza clr., az országos keresztény szocia lista párt elnöke meleghangú levélben üdvözölte a jubilánst, aki kimagasló egyénisége az itte­ni katolikus papságnak és rendkívül 9okat fáradozik egyházáért és a keresztény magyar gondolat érvényesüléséért, — Meghalt Arany János vejének özvegye. Debrecenből jelentik: 82 éves korában meghalt Arany Jánosnak, a nagy költő vejének özve­gye, dukai és szentgyörgyvölgyi Széli Kálmán­ná, született Poroszlay Ida. A köztiszteletben álló matróna, akit a régi idők legendás nagy­asszonyait megillető becs ülés vett körül, máso­dik felesége volt néhai Széli Kálmán református esperesnek. Széli Kálmán első hitvese, Arany Juliska, a költő bálványozásáig szeretett egyet­len leánya volt, akinek tragikus korai halála buskomorrá tette Arany Jánost. A költő halá­láig gyászolta egyetlen leányát és emlékét nagyszerű alkotásokban örökítette meg. Széli református esperes első feleségének halála után másodszor is megnősült, ekkor vette el fe­leségül Poroszlay Idát. özvegy Széli Kálmán­ná halála előtt végrendelkezett, melyben va­gyonának jelentékeny részét a debreceni kollé­giumnak hagyományozta. — Halálozások. Sohramm Ferenc dr. Ipolysá­gi ügyvéd, az Ipolysági Takarékbank ügyésze, életének 48-ik évében hosszas betegség után meghalt. Az elhunyt egyik legértékesebb tagja volt a régi Hont-vármegye magyar társadal­mának. Rendkívül barátságos modora, rokon­szenves egyénisége és puritán jelleme miatt nemcsak Ipolyságon, de messzi vidéken is sze­rették és becsülték. Halála a legszélesebb tár­sadalmi rétegekben osztatlan részvétet és meg­döbbenést váltott ki. Temetése 14-én volt Ipolyságon. Utolsó útjára barátai és tisztelői hatalmas tábora kisérte. Az elhunytat özvegye, született Heffter Hona és két kiskorú gyer­meke gyászolja. — Az országos keresztény- szocialista párt deáki helyiszervezetének alel- nöke, Gaál Lajos 63 éves korában elhunyt. Gaál Lajos a pártnak tántoríthatatlan meggyőződésű harcosa volt és értékes szolgálatokat tett a magyar ügynek. Temetésén az országos keresz- tényszocialista párt helyiszervezete testületileg r észtvett. — Endresz özvegye könyvben megírja férje uséieí történet ét. Budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja: Ma van első évfordulója Endresz György és Magyar Sándor óceáni startjának. Ebből az alkalomból holnap emléktáblát he­lyeznek el a Bellevue-szálló falán Endresz em­lékére. Endresz özvegye a sajtónak kijelentette, hogy könyvet akar Írni férjéről, amelyben megírja élettörténetét gyermekkorától a tra­gikus kimenetelű római útig. A könyv nagy­részt ama feljegyzések alapján készül, amelye­ket Endresz maga állított össze. — Valuiacsempésziés miatt a határon el­fogtak egy magyar állampolgárt. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A szlovensz­kói Sátoraljaújhelyen ma délelőtt a pénz­ügyi kirendeltség közegei letartóztatták Landau Salamon magyar állampolgárt, aki­nél több-ezer korona csehszlovák valutát ta­láltak, amit Magyarországba akart csem­pészni. A pénzt elkobozták tőle. Vizsgádat indult meg ez ügyben, mivel az a gyanú merült fel, hogy Landau hosszabb ideje űzi manipulációit. — A vádtanács is helybenhagyta Littke Kálmánné szabadlábrahelyezését Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Mint ismeretes, a vizslágóbiró elrendelte Littke Kálmánné sza­badlábra helyezését, amit az ügyészség panasz- szal támadott meg. A panaszt a vádtanács el­utasította, Ezek után az ügyészség a budapesti Ítélőtáblához fordult Ó6 terjedelmes beadvány­ban kérte, hogy a vádtanács határozatát vál­toztassa meg, miután az ügyészség véleménye szerint a vizsgálóbíró, valamint a vádtanács is Littkéné szemszögéből Ítélték meg a helyze­tet és törvénytelen határozatot hoztak. Ennek alapján az ügyészség kéri a szabadlábrahelye- zést kimondó határozat megváltoztatását. A tábla még nem döntött az ügyészség beadvá­nya fölött. Littke Kálmánné ma elhagyta a fogházat. , w Miért sztrájkolt kétezer „baráber” a Telgárt-Vöröskő közti vasútépítésnél? Az országutak nyomorult vándorai pálinkával kábítják el lázadozó érzéseiket A társadalom számkivetettjeiből regrutálódnak a vasútépítő munkások derék­hadai — Télen országutak kóbor vándora, öreg napjaira utszéli koldus a vasútépítő „baráber" — 12.000 dollár fejében visszakapta elhurcolt fiát az amerikai jégszekrénygyáros. Newyorkból jelentik: Bohn dúsgazdag St. Pauil-i jégszekrény­gyáros kedden visszakapta egyetlen fiát, akit a banditák két héttel ezelőtt elraboltak. A gyáros 1,2.000 dollár váltságdíjait fizetett ki a gan.gszter ék­nek, A banditák telefon utasí tására hétfőn kiment a város közelében húzódó országúira s*abban a pillanatban, amikor egy autó száguldott el mellette, amely előre megállapított tülökjelzést adott, le­tette a 12.000 dollárt az országút mentén egy bo­korban s elfutott. A banditák átvették a pénzt s k (Iden hajnalban az elrabolt fiú megérkezett szülei -házába. Most, hogy a fiú megkerült, a rendőrség megindította a vizsgálatot, miután eddig az apa kérésére szüneteltették a nyomozást, nehogy a ban­diták 'kárt tegyenek a fkubalem-berben. Besztercebánya, július 15. (Saját tudósitónk- fóL) Ha majd évek múlva, turisták fognak vo­naton végighaladni a Beígért—Vöröskő—Ti- szolc közötti vasútvonalon s elragadtatva fog­ják nézni a gyönyörű vidék panorámáját, a magasba tornyosodó hegyeket, a mély szaka­dékokat, amelyeket most már viadukt ivei át, a fenyveseket és a szelid havasi legelő­két, vájjon gondolni fognak-e ezek a boldog és megelégedett turisták azokkal a munkás­kezekkel, amelyek ezt a tecnikai remekmű­vet megvalósították? Vájjon gondolni fog-e valaki is arra, hogy miként haladt előre mé­terről-méterre a vasútépítő munka, miként győzte le a technika eszközeinek segitségbe- vételével az ember a természetet és mint nyert meg újból szűz területeket a civilizá­ciónak? Vájjon gondolni fog-e valaki a „bairáberekre“, a vasútépítő mninkésok/na, eme a különös népségre, amelynek országút a tanyája, a csillagos ég­boltozat a fedője és fenyőgaly a párnája, rongyos pokróc a takarója? Sztrájkba tépnek a vasútépítők És vájjon emlékezni fog-e valaki az 1932, év nyarán kitört sztrázkra, vájjon gondolni fog-e arra, hogy a világválság magasra csapó hullámainak idején miért tette le több napra néhány száz „baráber“ a kötörő cskányt ke­zéből az épülő vörötskői vasút von álon? Ma már nyugalom van a Telgárt-Tiszolc kö­zötti vasútvonal mentén véges-végig. Csattog­nak a gránitszklákon a csákányok, megtelnek a kubikok homokkal, kővel, a nagy melegben szakad a verejték az elnyűtt arcéról, béke és nyugalom honol. A munkások bizalmi embereit, szám sze­rint huszonnégyet, a csendőrök bilincsek­be verve szállították a besztercebányai ke­rületi bíróságra, ahol valamennyit vizsgá­lati fogságba vetették. Közöttük van a breznobányai szociáldemok­rata párttitkár is, tehát nem is lehet úgy fel­fogni a vasútépítő munkások megmozdulását, mint valami kommunista agitátorok által keltett vad sztrájkot. Az izgatók között van egy kormánypárt bizalmi embere is. A sztrájk hullámai tehát elültek. A 2955 vasútépítő munkás serényen dolgo­zik, rend és fegyelem van, hála az épülő vasút mentéin őrködő kétszáz csendőrnek. Ha az erős esendőd készültséget látjuk, ön­kénytelenül az a gondolatunk támad, nem leit volna-e ésszerűbb azt a jelentős pénzösz- szeget, amelyben a csendőröknek Telgártra való összpontosítása került, a vasútépítő munkások szociális helyzetének javítására fordítani? Uzsora a kantlnban És vájjon gondolt-e valaki arra a kerületi főnöki hivatalok bürokratái s az állami uzso­rahivatalok ellenőrző közegeinek emberei közül, hogy megvizsgálja a vasútépítő mun­kások sztrájkjának okait? Pedig nagyon ér­dekes szociológiai téma ez. Ott a helyszínen meggyőződhetlek volna az illetékesek, hogy miiyen áron vásárolják a munkások az élel­miszert a kantinokban? Csak meg kellett volna kérdezni, hogy mit fizetett egy kiló kolbászért és egy liter 38 fokos spirituszért a vasútépítő munkás a barakk kantinjóban, úgy föltétlenül az uzrorr.perek garmadája in­dult volna meg és a munkások elégedetlensé­ge nem robbanv volna le: egy véres sztrájk­ban. Egy kBogram irp.rhahusból készült száraz kolbászért vagy egy kilógnám s zalaiadé ért 24 koronát fizetett a barak-ktantineanak a vasútépítő munkás. Egy liter 88 fokos alko­holnak vagy más pá linkán cm ü nek az ára 80 korona. Már pedig egy-egy munkás átlagban napi 16—20 koronát keres, a kőművesek és a szakmunkások napi keresete 30—40 korona, a munkások zöme azonban a 16—20 koronás átlagot kapja. Ebből a keresetből a kifizetés­kor nem kap kézihez többet 10—20 koroná­nál, a többit könyörtelenül levonják a 'kinti- nos részére, akinél a munkás az elmúlt héten át hitelre étkezett, vagyis inkább pálinkát livott. A bérfizetés napján kézhez kapott ma­radékbért estig már eliissza és másnap már könyörög a kantinosnál, hogy újból hitelre kapjon enni és főképpen hitelre kapja az italt, mert e narkotikum nélkül nem tud dol­gozni és élni a vasútépítő munkás, a „bará­ber." Hogy is mondja Madách? Első munkás: A gépek, mondom, öndög müvei:: szánktól ragadlják a kenyenet el. Második munkás: Csak az ital maradjon, elfeledjük! Lucifer: E bachonális tűz felgerjedése, mely minden arcra pirt idéz, mint dóré képzet a nyomor fölé. Nem túlzás, hanem szomorú igazság, hogy a munkások legnagyobb része a nehéz mun­kával megkeresett heti bérét a kantinosnál hagyja és uzsoraárat fizet másodminőségü kolbászért és másodminőségü pálinkáért. Ezért folyik nagy vetélkedés a vasutak építésénél blnnakok kajiiinjainak bérletéért. Olyan ennek a kantinnak a helyzete, mint a tengeri hajó bárjáé, a vasúti munkások is éppen úgy rá vaunak utalva a kantinosra, mint a tengeri utasok, mert a munka alatt álló vonalszakasz sokszor sok kilométernyi­re fekszik a legközelebbi községtől és a ba- rábereknek nincs pénzük arra, hogy több napra bevásárolhassanak. Ilyen a ubarábera élete Fából készült, helül fenyőgaly atka 1 borí­tott barakokban laknak a baráberek. Nem ágyakban hálnak, hanem a földön, a fenyő- galyakon. Akinek pokróca van, azzal takarja magát, akinek takarója sincs már, ócska ka­bátját veti magára. Ha a vasútvonal építése néhány kilométerre előbbre jutott, úgy a ka­rakót szétszedik és uj helyen vernek tábort. A baráber élete tovább folytatódik. Reggel­től estig kemény munka erős napsütésben, vagy viharban, verejték és bagó, este pedig a mindent feledtető pálinka. Amikor a vasútvonal építése befejeződött, vagy már beköszönt a kemény téli időjárás, amidőn a szabadban minden épitőmunka lehetetlen, a baráber az országútra kerül. (Senki sem törődik vele, ő sem tudja, mit hoz a holnap. Kopott ruha rajta, zsebében né­hány korona, egyiknek-másiknak van pokró­ca, vagy vékony bélésű télikabátja és most nekiindul az országuknak. Nem kell sem út­levél, sem vizűm a számára. Ha az egyik országhatáron elfogják s toloncházba viszik, hogy visszazsuippolják, nem törődik vele, enni kap s a toloneház el tetvesedet! közös hálóterme nem rosszabb mint az országút, vagy az üres esőszkunyhó puszta padlóján va­ló hálás. Vannak derűsebb napjai is a barábernek. Ha kóborlásai közben olyan faluba téved, amelyben lakodalom van, úgy tele eszi és tele issza magát, hogy napokig birja azután evés nélkül. Néhol olyan fehérre meszelt há­zakra talál, amelyeknek homlokán kereszt ékeskedik, keresztény felebaráti szeretettel fogadják itt az országutak feehtbmderjét, kap enni, inni, sőt valami ócska ruhadarabot is. A vendégszerető plébániának azután olyan híre támad a baráberek nemzetközi társa­dalmában, mint a gazdagok világában a Ritznek, vagy a Cári tonnák. És a nagy szo­lidaritás, ami a szegény ördögök társadal­mában fennáll, arra birja a biaráb'ért, hogy titkos jeleket rój jón a plébániáknak és azon házaknak falára, ahol a szegény ba- rábert keresztény módon fogadták. De titkos jelek vannak azokon a házakon is, amelyekből kutyát uszítottak reá. Európa majdnem minden nemzete képvi­selve van a baráberek társadalmában. Az egyik évben valamely középeurópai vasút munkálatainál dolgozik, jövőre már a Balká­non van, hogy a következő évben a francia Riviérán vándoroljon. A világháború utáni nagy munkanélküliség némileg megbontotta a baráberek közötti nagy szolid?rüást is. Most kinézik a másorszgiáíbeli baráber t, mert féltik tőle a kenyeret. Ez az eset adódott elő a telgárti vasútvonal építésénél is, amikor a szlovenszikói vasútépítő munkások kér­ték az idegen vasúti munkások azonnali el­bocsátását. Tel nek-múlnak az évek s a baráber megrok­kan. Az országutak fedhtibruderjéből, aki hő­siesen kibírta a nélkülözéseket, a kemény tél hidegét s legyőzte a legkeményebb mun­kát is, nyomorult utszéli koldus lett, aki visz- szakerül illetőségi községébe, ahonnan gyer­mekkorában sodródott el s a falu határában mormalja az imát, várja az alamizsnát, mig csak meg nem veszi az Isten hidege, vagy éhen nem pusztul. Két ezer és néhány száz baráber sztrájkolt a közelmúltban a Te lgárt—Vöröskö közti vasútvonal építkezésénél. Magasabb munkabéreket követeltek és fő­képpen a kantin uzsorája miatt robbant ki elégedetlenségük. A Vöröskeresetnek , az an kialkoholista egyesületnek, főképpen pedig a közmunkaügyi és népjóléti minisztérium­nak kellene tanulmányozás tárgyává tenni ezt a kérdést, hogy megelőzzék a száz és száz ember kiuzsorázáisát, hogy a szegény vasút­építő munkás, akinek se otthona, se rokona, se kenyere, ne álljon kóbor kutya módjára az országúton, kiverve a hideg téli időjárás­ba .. s K. E. — A Kárpátegyesület kassai osztálya társas ki­rándulást rendez julius 17-én, vasárnap a követke­ző útiránnyal: Nagy szálamé—Izra tó—Nagyezalánc, esetleg a ezalánci vár megtekintése. Gyaloglás oda- viseza 3 óra. Fürdőruhát hozzon magával minden­ki. Indulás Kassáról a főipálya udvarról reggel 5 óra 13 perckor, visszaérkezés 21 óra 08 perckor. Vonat- költség kedvezménnyel 10-80 K. Vendégeket szíve­sen Iáinak. A Kassai Havason a „Lajos** menház szombat délutánitól vasárnap délutánig nyitva van. Inspekcióé: Hrubant Fülöp. Vezető: Szlovenszky Vili mos . — A szövetkezet vagyonával gondosan kell bán­ni. Komáromi tudósítónk jelenti: Garamujifalu köz­ségben a fogyasztási szövetkezet Szenest Lajos gaz­dálkodó vezetése alatt, állott, aki elnöke és pénztá­rosa is volt a szövetkezetnek és így önmagát ellen­őrizte. A múlt esztendő folyamán feltűnt a tagok­nak, hogy Szenczi igen' sokat hitelezett és más szö­vetkezeteknek árukat utalt át, amit a szövetkezet szabályai tiltanak. így került hűtlen kezelés bűn- cselekménye miatt a komáromi kerületi bíróság elé, ahol feltételesen két havi fogházra ítélték. Az ál kárügy ész az ítéletben megnyugodott, — Verekedésért húsz dollárra ítélte magát egy békebiró. Londonból Írják: F. E. Rigall, az Illinois állambeli Greyvilie békebirója, csepd- báboritáe miatt húsz dollár pénzbírságra ítélte M. Brewer vádlottat, azután önmaga tilt le a vádlottak padjára és önmagára, ugyancsak 20 dollár bírságot szabott ki. Brewer ugyanis elő­ző este az uccán magával Rigall bókebiróvai verekedett. xx Kezdődő éréLmeszesedésnél a termé­szetes „Ferenc József* keserűm z úgy az alha&i pangást, mint a renyhe emésztést megszünteti és a magas vérnyomást leszál­lítja. — Kát onuü ngy ilkogság Kassán. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Mára virradó éjszaka Naszlava József, az 5. huszárezred katonája szolgálati fegyverével fejbelőtte magát é nyomban meghalt. Az öngyilkosság oka állítólag családi természetű. Az életunt katona búcsúlevelet, hagyott hátra szüleinek. Ej*!?- Ajánlja a „Nagyasszonyt44 nőismerősei SEW! köztj 0 ■ — A kalapácsos gyilkos Fischl Frigyes szülei Parisba költöznek. Kecskemétről je­lentik: A kalapácsos gyilkosság miatt el­itéit Fischl Frigyes Kecskeméten lakó szü­lei a napokban elköltöznek Párisba, ahol az egyik Fischl-gyerek tartózkodik. A kala­pácsos gyilkosság kipattanása óta a Fischl- család helyzete Kecskeméten lehetetlenné vált, valósággal bojkott alá helyezték őket. és üzletük teljesen tönkrement. Fischl Frigyes apja már Párisban van, mig felesé­ge és négy gyermeke későbben utaznak ki. — Robbanószerek vetettek s®ét egy hildesheimi palotát, Hannoverből táviraitozzák: Ma reggel ki­lenc óraikor Hiideshei.m'ban haatimas robbanás tör­tént, A Meyer-cég palotájának harmadik emeletén elhelyezett, raktárban ismeretlen okból felrobban­tak aiz ott elhelyezett robbanószerek. A robbanás olyan szörnyű erejű volt. hogy a falak összedőltek és az udvarra zuhantak. A romhalmazból került, elő a 42 éves raktár mester szörnyen megcsonkított hullája.

Next

/
Thumbnails
Contents