Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-15 / 159. (2972.) szám

4 1932 július 15, péntek. Móri preSektus,a maffia elleni harcnak legendás hőse megírta a bűnösök világával folytatott késhegyig menő küzdelem izgalmas történetét A maffia szervezete volt Szicíliának évszázadokon át tépem ura — Kétévi irtó hadjáratban megsemmisítették a földalatti szervezet erejét — A vagyonnak éti az életnek ilyen fenyegetései miatt sok birtokos mindenbe beletörődve irta alá a kizsaroló szerződést a közjegyző és bi- róság előtt. Ilyen módon kerültek a földbirto­kok a maffia tagjainak a kezébe & a maffioták, akik mindig dacoltak a törvénnyel, voltak az elsők, akik most a szerződések szentségére és a magántulajdon szentségére hivatkoztak s ezt használták főfegyvernek a hatóságokkal szemben vivott harcukban. Egyedül Palermo tartományiban rövid idő alatt 350 földbirtok került 25.000 ha terjede­lemben a maffia kezébe ilyen kizsarolt szer­ződések utján. Évenkint 18 millió lírával kevesebb bérösszeg folyt be ilyen módon a jogos tulajdonosoknak, mint birtokaik rendes bérbeadása esetén be­folyt volna. A maffia által végrehajtott üzletet már egyáltalán nem lehetett sztornírozni. Kóma, julius 14. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Az olasz könyvpiacon mos­tanában egy nagyon érdekes könyv jelent meg, amelynek történetei, eseményei az ol­vasót képzeletben régen mull romantikus korszakába vezetik vissza, Rinaido Rinaldl- ninak korába, ámbár ennek a könyvnek a tárgya egészen modern, a közelmúltban le­zajlott eseményekről szól. Magának a könyv szerzőjének személye is rendkívül érdekes, Móri preSektus, az a hireg köz- igazgatási tisztviselő, aki Mussolini megbí­zásából vállalkozott a hallatlan egyéni bá­torságot, ügyességet, erélyt és sziklás zi­láld. jellemet megkövetelő feladatra, a szj eiliai maffiának a kiirtására. Móri prefektusnak az olasz banditizmius vi­lágában ugyanaz a jelentősége van, mint a magyar alföldi betyánság kiirtásában Ráday grófnak, a „lélekidomár“-nak. Az a munka, amit végzett, csak akkor mérhető fel közigaz­gatási és szociális jelentőségében, ha ismer­jük a maffiának szerepét Szicília közéleté­ben. Az a könyv, amely most jelent meg az olasz könyvpiacon: Késhegyig menő harc a maffiával címen, izgalmas részletekben mutatja be a maffia Sízervezetét és annak a nagy küzdelemnek minden fázisát, amelyet a könyv szerzője, Palermo provinciájának éveken át teljha- talmi prefektusa, fökormánymegbizotíja, életének állandó koekáravetésével vivőit meg a rettegett szervezettel. — A maiffia uralkodott a sziget egész szo­ciális életén! — mondotta zárójelentésében, 1931Jben Palermo főügyésze és ez az állapot századokon át igy tartott 1925-ig, amikor megkezdődött a döntő küzdelem ellene. Vol­tak vezetői és engedelmes szolgái, akik vég­rehajtották a parancsokat. Mert a maffia ren­deleteket és parancsokat adott ki és ezeket teljesíteni kellett, jaj volt annak, aki ellen­szegült. A maffiát meg lehetett találni a nagy városokban éppen úgy, mint a vidék kis centrumaiban, az ipari üzemekben éppen úgy benn volt a keze, mint Isten szabad ege alatt s a szántóföldeken is éreztette hatal­mát. ő szabályozta a föld bérbeadását, a vá­rosi bérszerződéseket, minden üzleti ügybe, általában a közélet minden ténykedésébe beleavatkozott és döntő szerepet játszott. Félelmet keltő fenyegetéseivel, a vezetők ál­tal kirótt és a megbízottak által behajtott bünetésekkel, akaratát mindenre és minden­kire rákéuyszeritette. Parancsai törvények voltak. Az a védelem, amelyet a maffia nyúj­tott, törvényes védelem volt, hatékonyabb s biztosabb, mint az, amelyet az állam nyújt­hatott polgárainak. Ezért a földbirtokosok és üzletemberek javaikat és embereiket a maffiánál biztosították. Aki éjszakánként és néhány vidéken nappal is utazott, sokkal na­gyobb biztonságban érezhette magát, ha a maffia két tagja kisérte, mintha rendőrök állottak volna az oldalán. A kis centrumokban a maffia különböző szervezetei gyakran a jogkiszolgáltatás fel­adatait végezték s ezek a kis centrumok összeköttetésben áll­tak a nagyobb centrumokkal, kölcsönösen se­gítették, támogatták egymást. A maffia, mondja Móri, volt városban és vidéken a ti­tokban dolgozó vezérkar, a gonosztevőknek földalatti hadserege, egyeseknek és egész felfegyverzett bandáknak szövetsége pedig engedelmesen végrehajtotta ennek a vezér­karnak minden rendelkezését. A feladat leg­nehezebb része tehát az volt, hogy kikutassák ezeket a parancsadókat. Sokkal súlyosabb feladat volt ez, mint az egyes bandákat fel­zavarni és véres harcokban legyőzni. De hogyan volt az lehetséges, hogy egy titkos szervezet évszázadokon keresztül ter­rorizáljon egy egész szigetet, annak ötmil­liónyi békés és munkáis lakoságát? Ez csak onnan magyarázható, hogy a sziget lakossága szinte tradicionális okukból nem védekezett a maffiával szem­ben. Talán egyszer tényleg úgy volt, hogy egy idegen uralom elnyomatása, vagy pedig a benső hatalomnélküLiség vad politikai za­varai idején létezett eg lovagi maffia, mely megvédte a köznépet az ellenségekkel szemben, az elnyomottaknak igazságos vé­delmet nyújtott és a lakosságtól csupán a fen tartására szükséges eszközöket kívánta meg adóztatás fejében. Azonban ez a lovagi máEfia már régesrégen a gonosztevők maf­fiájává züllött. Még a súlyosan károsultak is hallgattak, mert féltek a vendettától, amely bosszúhadjáratával sokkal véreseb­ben dühöngött, több áldozatot követelt, mint a már egyszer elszenvedett veszteség volt. Ezért a maffia tagjai ellen folytatott perek­ben a károsultak vagy tanuk egyáltalán nem tettek vallomást, vagy pedig az igaz­sággal homlokegyenest ellentétben vallot­tak. A leggonoszabb .rablóikat és gyilkoso­kat kellett a bizonyítékok hiányában föl­menteni. A zsarolások napirenden voltak. Gyilkosságok fényes nappal mentek végbe, még pedig nagy városoknak, mint Paler- mómak uccáin is- A rendőrség, ahol csak tudott, beavatkozott, azonban a maffia mint egy sűrű háló feküdte meg a szigetet, mely­nek fonadékaiban mindenki és minden ösz- szebonyolódott csupán az idegent nem volt szabad bántani, ez a majfifia hagyományok által szentesi tett törvényeiben állott. Ha egy idegen végig­utazott Szicílián, semmit sem vett -észre a maffia .működéséből vagy létezéséből. Móri jellemző eseteket mond el erről. Egy Paler- méban tartózkodó amerikai elutazásának reggelén nem találta pénztárcáját. Egy olasz ismerőséhez fordult. Az megígérte, hogy az elvesztett vagy ellopott pénztárca néhány órán belül megkerül. A maffioták fejő tényleg megjelent az amerikai előtt és kitett elébe 17 darab pénztárcát, amelyet a palermói maiffia tagjai szállítottak be neki, mint a Paler,mólban aznap elkövetett pénz­tárcalopások zsákmányát. — Parancsoljon, Mister, válassza ki a ma­gáért — mondotta a maffioták vezére udva­riasan. Az amerikai azonban hiába vizsgálta a pénztárcákat, nem ismert rá a magáéra. — Akkor azt a pénztárcát nem is lopták el — mondotta a maffia embere a szent meggyőződés hangján. És a maffiavezérnek igaza volt, mert este, amikor az amerikai elutazni készült és hol­miját pakkolt a, az elveszettnek hitt pénz­tárcát megtalálta egyik kézitáskájában­Az a szegény paraszt azonban, akinek sza­marát hajtották el és azután Móri prefektus emberei visszaszerezték az állatot, a rablók jelenlétéiben egyáltalában nem akarta felis­merni szamarát, inkább lemondott volna róla semhogy a maffia bosszúját magára vonja. Hiába volt Moiri prefektusnak minden bizta­tó szava, a paraszt csak vonakodott szamarát visszafogadni. Móri erre, hogy bizonyságot szerezzen, szabadjára bocsájtotta a szamarat és az tényleg a paraszt istállójába tartott. A paraszt még ekkor is könyörögve szólt a pre­fektushoz: — Excellenoa, meg tudok rá esküdni, nem én ismertem meg a szamarait, a szamár ismert meg engem. A maffia „földéhsége“ Sokkal gonoszabb, de egyúttal érdekesebb a gaztetteknek az a szövevénye, amelyet a maffioták reguláris jogi szerződések utján követtek el, hogy kisebb-nagyobb birtokoknak tulajdoná­ba vagy legalább is bérletébe jussanak. A metódusok ezeknél a gaztetteknél is kez­detben ugyanazok voltak, mint a többi go­nosztettnél. Először fenyegető levelek jöttek az érdekeltek cimére, amelyek igen súlyos következményekkel, a legtöbbször halállal fenyegették meg az illetőt abban az eset­ben, ha a parancsot nem 'teljesiti. Ha a szerencsétlen ellenkezni próbált, ak­kor a kitűzött terminus eltelté véli bombák robbantak lel a ház előtt, ez volt a jeladás arra, hogy a maffia komo­lyan gondolja a díolgot. Később azután kez­dődtek a gyujtogatá-sok, vagy pedig a rab­lások. A maffia elleni makacs engedetlenség és lázadás esetén, vagy pedig különösen ak- i,koTt ha valaki a törvényhez fordult oltalom­ért, a család egyes tagjai ellen borzalmas merényletek következtek, némely esetben az engedetlenek egész csa­ládját kiirtották. Megindul a nagy harc a maffia ellen Móri prefektus küzdelme ezekkel a banditák­kal a legvadabb indiánus történetekre emlé­keztet. Különösen a Palermo és Messina kö­zötti Mandonia provincia maffiája ellen folyta­tott harc mesteri munka ebben a küzdelemben. Mandonia maffiaszervezetét évtizedek óta a legjobban megszervezettnek és a legerősebb­nek tartották. Ez a szervezet valóságos álla­mot alkotott az államban, széles körzetben ellenőrizte az egész lakosság életét és tevé­kenységét. Gangi helységben saját maguk által épített földalatti rejtekhelyeik voltak, amelyeket semmiképpen sem lehetett fel­lelni. Móri a küzdelemben elsősorban arra töreke­dett, hogy ezeket a hősökként viselkedő gaz­embereket megfossza a hamis hősiesség nim­buszától, hogy nevetségesekké és meg vetet beké tegye őket a lakosság szemében és hogy vissza adja a lakosságnak önbizalmát. Ezért nem bo­csátkozott tűzharcba a banditákkal, nem akart nekik alkalmat adni arra. hogy véres küzdel­mekben szerezzenek maguknak hősi nimbuszt, hanem az egész vidéket egyszerűen elzárta a világ­tól és teljesen körülvette. A számítás helyes volt, a. -maffioták visszahú­zódtak rejtekhelyükbe, hogy megvárják a vi­har elmúlását. De az egérlyukakból hamar ki­ijesztették. őket. Fogcsikorgatva kellett meg- tudniok, hogy jószágukat ingyen szétosztották a lakosság körében, hogy vagyonukat lefoglal­ják és szétosztják. Küzdelem nélkül voltak kénytelenek a föld felszínére kijönd és meg­adni magukat. Csupán hatvan éves vezérük, Ferrarello érezte a gyalázatnak a nagyságát és azért, amikor a fogházba beszállították, felkö­tötte magát. Móri prefektus, Szicília szigetének lélekido- márja, legendás alakká vált Szicília lakossága és a maffia tagjai szemében. Azt hitték róla, hogy varázslatos erő birtoká­ban van. Egy autólámpa, amellyel éjszakának idején egy különösen makacsul tagadó maf- fiotának szemébe világítottak, megrémült em­bernek úgy tűnt fél, mint Mórinak a szeme, amely vakit és mindent lát, mint az Isten sze­me. Itt már nem használt a tagadás semmit. Az eredmény Móri alapos és gyors munkált végzett 1922-ben a gyilkosságoknak, zs-aro fások­nak és súlyos rablás oknak száma még 2365-öt, 1923-ban 1960-at, 1924-ben 1768-at tett ki. Tekintetbe kell venni azonban, hogy ezek a számok nem foglalják magukban az összes elkövetett bűneseteket, mert sokat félelem­ből egyáltalán nem jelentettek föl. 1927-ben Móri harcának eredményes befe­jezése után Palermo provinciájában már csak 98 ilyen bűneset fordult elő, 1928-ban csupán 10 és 1929 első negyedében csupán kettő. Ekkor Móri befejezte szolgálatát. Az a könyv, amelyet a maffia ellen vívott kűzdel mérői irt meg, meg1védelme zése an­nak az akciónak, amelynek persze igen szi­gorúnak kellett lennie. Móri azonban meg­állapítja, hogy a maffia még most sem szűnt meg teljesen és még mindig vitatkoznak róla. Évek szisz- tematikus munkájával kérlelhetetlenül kell a maffia ellen küzdeni, mig minden romanti­kát megsemmisítenek, mig a nép széles réte­geit helyesen meg nem tudják nevelni, mig az analfabétizmust teljesen ki nem irtják. Mert az analfabéták soraiból kerültek ki a maffiáknak legengedelmesebb szolgái. És amig meg nem teremtik a legtökéletesebb közbiztonságot. Iskolai hírek Az igíói német tannyelvű ev polgári iskolába fölvételt nyernek mindkétnembeli tanulók és a két­éves ipari női szakiskolába — szlovák és német pár­huzamos osztályokkal — növendékek, kik a polgá­ri iskola III. vagy a középiskola IV. osztályát elvé­gezték. Érdeklődni és jelentkezni lehet a szünidő­ben is az evang. polg. leányiskola és az állami pol­gári iskola igazgatóságánál. Az utólagos beiratko­zások szeptember 1-én történnek. A város levegője tiszta, egészséges; a leánykák intelligens családok­nál jó ellátást kapnak és gondos felügyeletben ré­szesülnek. Az igazgatóság ezért felhívja ezen in­tézetekre különösen azon szülők figyelmét, akik leányaikkal a német nyelvet akarják elsajátíttatni. A pozsonyi YMCA magánkereskedelmi i&kolá á: ba a beiratá&ok már serényen folynak és az é'g&SJ szünidőiben tartanak egészen szeptember 5-ig, Több tagozata közül figyelemre méltó a kétéves ken-' reskedelmi iskolája és az egyéves keresk. tanfolya­ma. Elegendő számú jelentkezés esetén magyar párhuzamos osztályok is lesznek. Az iskolába fel­vehető minden 14. évét betöltött és legalább három polgári vagy középiskolai osztályt végzett tanuló vagy tanulóleány. A végzett tanulók egy jogérvé­nyes bizonyítványt nyernek és joguk van a ked­vezményes vasúti diákigazolvány használatára is Az iskola egyébként az iskolaügyi minisztérium felügyelete alatt áll. Az YMCA épületében olcsó ellátás nyerhető. Prospektust ingyen küld az YMCA (Bratislava-Pozsony, Sánc-ut). A beregszászi magyar internátus uj emeletes épü­lete az idén tető alá kerül, de teljes felszerelé­sére és felavatására csak a jövő évben kerülhet a sor. Az Internátus-Egyesület vezetősége azonban addig is gondoskodik arról, hogy a mostani 17 nö­vendék mellett már ez évben felvehessen újakat is. természetesen korlátozott számban. Pályázatokat augusztus 1-ig lehet beküldeni Orosz György titkár cimére (Beregszász, Rózsa-ucca 7). A pályázatok­ban ki kell tüntetni a tanulók korát, gimn. osztá­lyát, tanulmányi előmenételét, a szülő lakóhelyét, foglalkozását, vagyoni állapotát, ellátatlan gyér mekei számát. A kassai Szent Orsolya Rend a jövő iskolai évtő; ovodát óhajt nyitni leánygyermekek részére. Mint hogy az ovoda létesítésének föltétele megfelelő szá­mú növendék jelentkezése, a Rend vezetősége ez­úton is arra kéri a szülőket, kik leánygyermekei­ket az Orsolyarendü óvodába óhajtják beadni, je­lentsék ezen szándékukat minél előbb az orso- lyiták Fő-u. 72. sz. alatt lévő rendházában. MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H• kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 K 9 iirmrn nrnr '<nivjin-iTBM~nrwiTiTii—titttt"

Next

/
Thumbnails
Contents