Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-14 / 158. (2971.) szám
4 1932 julius 14 csütörtök. A japánok megszállták a tbabarovszki vasúti átrakodábelyetT Moszkva, jmlituá 13. A Tass hívataLos szőre- jetiiroda jel)enító9e szériáit a kéletkiaai vassut dhaibaravszki átrakódé helyén meg jelent ét japán és felszólította az átrakódé hely kereskedelmi vezetőjét, hogy a kulcsokat adja át. Amikor az igazgató nem tett eleget a követelésnek, a japánok a rendőrség segítségét vették igénybe és igy a japán vezetés alatt álló rendőrség segítségével elűzték a tisztviselőket és vasutasokat az átrakódé helyről, a raktárakról el táv látottak a plombákat, a hajókat, amelyek szólyaíbab-rako- mánnyal voltak tele, kiürítették és a munkásokat is elüttök. Az átrakodó hely megszállásával a japánok megszegték a fennálló szerződéseket. Az erőszakos cselekedetnek az a célja, hogy az átrakódé helyet a Koussi Aulo társaság birtokába juttassa. Olaszország kétmillió métermázsa buzit vesz át Magyarországtól Budapest, julius 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelen tése.) Purgly Elemér fold- tnivelésügyi miniszter interjút adott a „Magyarországának a lausannei konferencia gazdasági vonatkozásairól. A miniszter kijelentette, hogy a konferencián nem-hivatalos megbeszélések során szoba kerültek és reményt nyújtó kijelentések történtek arra vonatkozólag, hogy a folyamatban levő kereskedelempolitikai megállapodások tekintetében Magyarország számára könnyítéseket fognak tenni. A buzakivitel tekintetében Magyarország jelentős megállapodást kötött Olaszországgal, amelynek alapján kétmillió métermázsa búzát helyeznek él Olaszországban. Svájccal is folynak a búza- kivitelre vonatkozó tárgyalások és a napokban megtörténik a megállapodás. Kilátás van arra, *>ogy a magyar kormánynak Németországgal is sikerül bizonyos mennyiségű búza elhelyezésére megállapodást kötnie. A ruszinszkói vetimagpanama a vizsgálóbizottság előtt Uingváar, julius 18. (Rjuszáaszkói szerkesztő- argónktól.) Az őszi és tavaszi vetőmagfouzapaaiama ügyében kiküldött inségvizsgáló- biaottság ülésén Brtandoys föLdmiwelésügyi referens benyújtotta részleges elszámolását a vetőmagakció eddigi eredményéről. Eszerint az őszi és tavaszi vetőmagakcióra a kormány 4.700.000 koronát utalt ki. Ebből az összegből az őszi vetőmag beszerzésére 2,500.000 koronát használtak fel. Az összszükséglet 700 vagon lett volna, éhből azonban csak 252 vagon vetőmagot szereztek be, éspedig 60 vagont belföldről, 195-Ö1 pedig Romániából. Ezt a vetőmagot zsákonkint 5 korona pót- dájjal rótták meg, amely 40.000 zsák után 200.000 koronát tett ki. Ezt az összeget újabb búza vásárlására fordították éspedig méter- mázsánkint 82 koronás áron. Az akció tehát ősszel az igénylés 35—40 százalékát tudta csak kielégíteni, de hogy máért, annak magyarázatával a referens adós maradt. Az egész akciót az Obchodni Jendo- ta bonyolította le, összesen 2,714.000.koronával, amely a drága és rossz vetőmagon, a hivatalos beismerés szerint 152.000 koronát keresett. A tavaszi vetőmagakcióról, ahol a tulajdonképpeni panama történt, Brandeys referens nem tudott beszámolni, mivel ez az akció nincs befejezve. Meglepő volt Győző bizottsági tagnak az a javaslata, hogy tegyen az országos hivatal bűnvádi feljelentést ismeretlen tettesek ellen, akik ezt a tavaszi vetőmagot elpamamázx ták. Jetíb Leó dr. elnök kijelentette, hogy eddig semmiféle panamának nem jöttek hivatalosan nyomára s amennyiben Győző és társai a bizonyítékok birtokában a panamáról tudnak, .sémimi kifogása az ellen, ha megteszik a büvádi feljelentést. Az inségbizottság egyébként elhatározta, hogy munkaprogramot dolgoz ki a munkanélküliség enyhítésére, mely egyáltalán nem szűnik, sőt kilátás van arra, hog^ őszre fokozódni fog s vele egyidejűleg az éhínség is nagyobb méretekben fog jelentkezni a tavalyinál is. Az állítólagos vetőmagpanama ügyében a vizsgálatot csak akkor vezetheti 1® a bizottság, ha majd a referensi jelentések elhangzanak, melyeket a legközelebbi élésre Ígért meg a főidmívelési leferens. xx A szluvenszkól és ruszin szív i fWtfiíJ'lR üőlí j lapja: a „Nagyasszony*4. 1 Vámháboru MuM Anglia és Írország kftzStt De Valera komoly feonftiikSHSba keveredett az aagol király dublini képviseltjével London, julius 13. Az angol kormány elhatározta, hogy az angliai ír behozatal nagy része uj vámokat ró ki. A kormány ezeket a rendszabályokat represszáliáknak gondolja Írország pénzügyi ellenállásával szemben. A hir Dublinban óriási fölháborodást keltett s az ir kormány a maga részéről ellenrendszabályok életbeléptetését tervezi. Az uj vámokból Angliának 5 millió font jövedelme származik. London, julius 13. Az Ir-szabadállam kormányzója, James MaoNeil, aki a király személyét képviseli Írországban, közzétette De Valera/val bizonyos kimos incidens ügyében folytatott levelezését. A főkormányzó többek ■között fölpanaszolja, hogy midőn megjelent a dublini francia követ estélyén, úgy Da Valera, mint az ír miniszterek elhagyták a termet és az ir hivatalos sajtó utólag dicsőítette sértő magatartásukat. Az eucharisztikus kongresszus alkalmával a főkormányzó bizonyos katolikus előkelőségeik ‘tiszteletére fogadtatást rendezett, melynek megtartása ellen az ir kormány tiltakozóit. Végűi ugyancsak az eucharisztikus kongresszus alkalmával hivatalos körök ismételten udvariatlanságot tanúsító ttak a fő-kormán yzóval szem-bem Mindezért MadNeáll bocsáuatkérést követelt De Valér ától, ellenkező esetben hivataláról való lemondással fenyegetőzött. De Vajéra -egyik „bizalmas'4 jelzésű levelében a francia követségen történt incidenst sajnálatosnak és szerencsétlennek minősítette, de a minisztertanács határozatára hivatkozva, tiltakozott a levelezés közzététele ellen. Tegnapelőtt De Valera. személyesen telefonált az összes ár lapoknak, megtiltva a levelezés •közzétételét. Az incidensnek angol lapvélemények szerint még további komoly folytatása fesz. Futtában Kőzépeurópán Iría: SZOMBATHY VIKTOR Egy tihanyi visszhang: £iz fillér! Siófok, julius. Egy cserkészsátor hegye bukkant ki első üdvözletül a siófoki parton, zöld fák és sárga gabonatáblák közül. A hozzátartozó cserkészek, — egyúttal a fél Magyarország cserkészei — itt sétálnak, fürdenek és kirándulgatnak a Balaton körül, amely a legideálisabb cserkésztáborzóhelyek egyike. Most, hogy a devizarendelet egy agyonkorlátozta a kirándulások és külfödi utazások lehetőségét, hirtelen felfedezték a Balatonit azok is, akik eddig fitymálva jelentették ki, hogy a wörthi tónál, vagy az abbáziai strandnál közelebb fürdőhelyet nem is ismernek. A Balaton önkéntelen divat lett s minit kitűnt: jól jövedelmező divat Valljuk csak be őszintén, hogy a Balaton sokáig mostohagyermeke volt Magyarországnak, mígnem m utolsó néhány éviben felfedezték a nagy titkot: pénst lehet csinálni a Balatonból s ami különösen hangzik: invesztálni llehet a környékén! Ezt komolyan tessék venni. Hogy Füred a „szívbajosok Mekkája" és hogy Siófokon puhább a fövény, mint Abbáziában, hogy as/r faltozott utat kell építőni a Balaton körül, hogy jó szállodákat építeni európai kényelmet biztosítani kell, hogy vízvezetéket építeni jó, hogy strandfürdőket kíván a nép, az összes érdekes újításokkal, a tobogántól kezdve a kötött tutajig: erre és még sok másra a háború után jött csak rá a balatoni vezetőség s ha a devizakorlátozás még néhány évig fennáll: a Balaton teljesen kifé- sülködik, újjászületik. Talán még a füredi, öreg, szürke uszoda is újjáépül a bencés atyák jóvoltából — mert Füred a bencés rend tulajdona, s újabban szépen kiépült. Fürednek vannak leginkább tradíciói: már „tettes és vitézlő" Józsa Gyúrd itt fürdött, a nemzet bárója, Bizay is itt élte lajhár életét, a száz év előtti urak kis színházban mulattak Fürednek, itt áll Kisfaludy Sándor szobra, Blaha Lujza villája, Jókai nyaralója s újabban Rabindranath Tagore kis hársfája, amelyet 1926-ban ültetett s a fáicska szépen virágzik már . . . * Siófok a mondáiéi hely a Balaton-JVIoindainságát a szépen kiépült Sió-moló, a sétány, a pompás straind és a Kaszinó jelenti. A Kaszinóban ekti program mellett ölpengős évi tagság ellenében játszhatsz ha zár dót, de most ennek sincs nagy konjunktúrája, a pénzt bölcsen fogukhoz verik a adósok! nyaralók, akik napközben a legfantasztikusabb pizsamákban és napvédő kalapokban szaladgálnak az árnyas parkban s az szállodák halijaiban.. A pizsama itt is elfogadott uccui öltözék lett, a csendőr azonban ráilszól a parton, ha trikód kivágása a megengedettnél merészebb ... így aztán a balatoni öltözködés erősen az erkölcs s az illem halárain innen van... * Tihany az uj gyöngy a Balaton koszorújában. Puli a járáeu kis mo- toróéunk simán fut a tihanyi uj móló széléhez aki néhány év óta most van itt újra, szinte rá sem ismer a kéttornyú apátsági templom alatt elhúzódó partra. A hajdan meredek, köves, fás, beépítetlen terület ujjávarázsolódott: széles móló szalad a kékes-zöld, puha vízbe, uj szálló emelkedik a töltésen, följebb a Klebelsberg építette halbiológiai állomás — (először beremdezet- lenül) — majd attól még följebb József főherceg viiláján lengeti a vászüót a szél: csupa friss, ujsülétü itt minden s Tihany nemsokára csendes, diszkrét és exkluzív fürdőhellyé cseperedik. Aki Tihanyban kiszáll és nem sajnálja a fáradtságot, az rögtön tejfelt az apátsághoz, szétnézni, mert szebb ktiláfAn a Balatonra sehonnan nem eshet mint a magas hegyifokon büszkélkedő apátság mellől! Hát md is útnak ksdiuJtuuk a hegyem Üde, kényelmes gyalogút helyett poros, köves utacska visz föl a templom elé. Könnyű feljutása csak az autónak van itt. Gyalogos: Kűzkődj! A templom előtti téren abban az Önömben lehet részed, hogy meggyőződhetsz a magyar nép éle ínéval óságáról, mert, miként az olaszok, úgy ragadnak hozzád sánta öregasszonyok és veszprémi dialektusban óbéga- tó gyerekek, akik kecskekörömtől levelezőlapig mindent árulnak s rádsóznak. Énekelnek és dünnyögnek a füledbe s elveszik a hely varázsát. Pedig nélkülük is milyen gyönyörű itt a kilátás a veszprémi, somogyi partok felé! Kis, fehér gőzös baktat a csillogó kék hullámokon, vitorlások, mint pillangók lebegnek, motorosok búgnak s flürdő- zők yiros-kék pontjai ugrálnak a hullámokat törő partok mellett. Badacsony, szőlőhegy, fövény, napnyugta: mit kívánsz még többet 1932 nyarán? * Az apátsági templom nyugodt csöndjében különösen hatnak a pizsamás nők, akik futtában pillantanak a barokk oltárokra s 1. Endre sírjára — (I. Endre sírja: 20 fillér). A rendház hűvös folyosóin kocogunk, ama nevezetes szobába, ahol Károly király és Zita 1918-ban utoljára töltötték napjaikat Ma- gyorországon. Három kis szóiba a vastagfalu monostor balatoni traktusában, szűk cellák szinte, egyszerű bútorokkal, mosdóval ággyal s egy imaszékkel. Koszorúival, emléktábláival meghagyta a kegyelet. Gyönyörű kilátását az ablaknak vájjon élvezte-e a király? * — Elmondjamh© a kecskeköröm regéjét? — akasizkodik nyuknkra két gyerek, tele kecskekörmökkel, képeslappal. Nagy konkurensei az öregasszonyoknak, akiknek lábában már nem bizsereg úgy a futás s csak motyognak a templom oldalában. — Nem, ne mondd el! De azok mondani akarják. Kétszer is be- leezdenek, terében. No, ha már itt vagytok, gyerünk a visszhanghoz. A visszhang ott lebeg egy kis présház mellett, a templommal szemben, a dombon. Izzadunk idáig s a szlogálatkész gyerekek loholnak előttünk. — Itt a visszhang, — mondják, miint egy olcsó portékára s közömbösen, monoton ordítva üvöltőnek a templom télé; — Ha—zád—nak ren—dü—let—]e—n<nL_. A visszhang sokat szenvedett falai unottan adják vissza a hangot. A himnuszt, a szózatot jól megtanulta a fal. A hajdani tizennégy szótag helyett azonban csak nyolcat ad vissza. Elromlott. Elrontották egy oda- épitkezéssel. Öreg paraszt áll a kéri lés mellett. — Bácsi, — panaszoljuk, — nem jó a visszhang! — Odaépitettek! — feleli. — Hált mért engedték? Köp egyet a pipája mögül. — Mer pénze vót, — mondja utálkozással. Most már az egész társaság ordítozik. A visszhang minden romlás dacára most is pompás még. Mindenféle nyelven tud. Vérszemet kapnak a hölgyek is és versenyt kiabálunk. A visszhang türelmes. S ekkor a két gyerek váratlanul belekezd a kecskeköröm elbeszélésében. Ezerszer mondták, unják, hadarják sebesen. Néhai való Garai János verséből nem értünk semmit, de hisz a verselés nem is az értelem miatt, hanem a tiz fillérért történik, Hálistennek, öt perc alatt vége a duettben elhadart versnek s végre sikerült egyikünket ellátnálak egy zseb re való kecskekörömmel. Ki is dobta a kolléga a súlyos köveket hazafelé a Balatonba azonnal. Két idegen turista izzad szintén az Echo- kő felé. Műt alul kezdenek ordítozni. Szegény tihanyi nép: ordításból él! Itt egész nap harsognak a dombok. A két gyerek tölcsért csinál tenyeréből s odakiált, az uraknak: — Erre tessék, itt a visszhang! Tizfillérért bekiáltok! Kimérik a visszhangot en gros el. em (Sétád ! Böngészés ci beregszászi reálgimnázium értesítőiében Beregszász, julius 13. (Saját tudósítónktól.) A 'kormányzat szereti a beregszászi reálgimnáziumot úgy feltűntetni, hogy az a ruszinszkói magyarságé, holott mindössze csak párhuzamos magyar asztá lyok vannak benne. Az intézetnek két tagozata van, ruszin és magyar. Az értesítő fedőlapja azonban három nyelvű. Nyilván a közigazgatási bíróságnak a* államnyelvre vonatkozó döntése érteimében. A magyar tagozatnak 450 növendék© volt, Ebből 323 fin és 127 leány. A tamüófc Legnagyobb része vidéki, akik közűi vonaton bejárt 83, gyalog 15, szállásadónál 75 lakott, az internátusbán pedig 17- A tanulmány-e re dméuy nem a legjobb. Igen nagy a- bukott diákok száma, különösen ez ismétlésre utasitottaké. Ismételni kénytelen 60 tanuló, javitő- vizsgázik 47. Szép számmal vannak olyanok, akik osztályukat kitüntetéssel végezték. 81 eminens diákja volt az intézetnek. A népesebb osztályokat megosztották, még pedig igen különös módon. Az első osztályban felekezetek szerint osztották be a növendékeket, olyképpen, hogy az I-Bóbe jártak a zsidók, az I-C-bfc a reformátusok, az I-D-be a római és görög katolikusok. A második és harmadik osztályokban a keresztény tanulók felekezeti szeparálása már elmaradt, de a zsidók itt is külön osztályba jártak. Ez az eljárás nem igen válik dicsőségére a demokratikusnak mondott iskolapolitikának. Valamint az a körülmény sem, hogy amíg a magyar tagozat részére kért segély iránti kérvényeket a tanév végéig nem intézték el, addig a ruszin tagozat 64.875 koronát kapott. Az önkormányzati testületek már több megértési tanúsítottak és kisebb adományokkal támogatták a szegény tanulókat Segítő Egyesületet. Ennek a nemes hivatámi egyesületnek a fentartása is ez egyre szegényedő magyar társadalom gondjait képezi, éppen úgy, mint a létesítendő magyar inter- nátus fentartása is az ő vállaira fog nehezedni. Ifjúsági könyvtára nincs a magyar tagozatnak önképzőkör is csak az idén alakult meg. A beregszászi magyar diákok a középiskola két legkedvesebb intézményét nélkülözni kénytelenek. Egyedül a cserkészet nyújt alkalmat iskolán kívüli munkára. Általában az ifjúság intellektuális foglalkoztatása a hivatalos tanterven túl teljesen el van hanyagolva. Legalább is az értesítőből nem állapítható meg, hogy zene, gyorsírás, idegen nyelvek tanulására volt-© mód, lehetőség. Nem ad felvilágosítást az értesítő a felső osztályok magyar dolgozatainak tárgyairól, úgyszintén az érettségi írásbeli tételeiről. Általiéban semmi megnyugtató adat. nincs az ifjúság tanterven kívüli szellemi neveléséről. Úgy látszik, bizonyos körök „félnek" attól, hogy az ifjúság a miniszterileg engedélyezett tankönyveken kívül más, — még ha ludományosnn objektív munkákból is — ismereteket szerezzen. Lehel azonban, hogy a magyar ifjúság iránti közöny vezeti az igazgatóságot ebben a fogyatékos tanító nevelő munka bán. _ hk. —'P ELX&Al J\\AS&AR: HI mJSP
