Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-13 / 157. (2970.) szám

1832 junius 13, szerda. 5 KOMMENTÁROK ★ ★ ★ Bafa Tamás halálára Ennek a® embernek élete, sikere óe halála rejtély előttünk. Egy kié marvaorezági ipái falu­ban Amerikát élt, fordi etiluet vezetett be, ho­lott a hozzáértők kénytelenek ellem ami, hogy az Újvilágban a törtető ember perspektívái alapvetően mások, mint a vön, kihasznált ég ré­gen ‘lefoglalt Európában. Amerika a korlátlan lehetőségek hazája volt, mint helyesen mon­dották, a kincseket egyszerűen csak meg kel­lett találni, mert ott feküdtek az ut szélén; Ka­liforniában az arany, óriási széles mezőkön a petróleum, a Missioippinél az évszázados pihent- ságü pompás termőföld, a gazdag eenlkiföldje, a hegyekben a szén, az erdőkben a fa; aki elsőnek jött, egyszerűen kinyújtotta a kezét és meggaz­dagodott. Európában régen kiosztottak mindent, s a vagyonok stílusa az angol vagy a francia rendszer volt, ahol „régi jó öreg fírmák“ hal­mozták óvtizedTŐl-évtizedre a tőikét, a dédapáik munkáját a nagyapa vette át ée tetézte, azután a fiú, az unokia, a dédunoka, a tőke nőtt, mint a csendes diófa a kertben, lassú, elmés szabály szerűség szerint. A Rotsohild vagyon tipikus európai vagyon, — a hirtelen növések, a kiug­rások a ritkaságok közé tartoztak, vagy rosszul végződtek, mint Kreuger és Loevenstein. Bafa a legcsodálatosabb európai kiugrást jelenti a vagyon terén, s ezért kétszeresen meg' csodálható. Sutor ne ultra crepidam. Bafa, a varga nem ment feljebb a kaptafánál, mégis bebizonyította, hogy így is elérheti a legmagasabbat. A neme tek „Wohrzeich ennek1 ‘ nevezik azt, ami valamit szimbolizál, jelez, jelöl. Párist például az Eif- feltorony, Londont a Tower-hid, Bécset a Szent- istvántorony, Prágát a Lőportorony, — nos, Csehszlovákiát Bafa Tamás jelezte. Külföldi barátaim nem ismertek mást a köztársaságból, mint a cipőárus nevét. Páráéban a „legsikke­sebb francia cipő“ talpán ott húzódott meg az egyáltalán nem sikkes, de jellegzetes Bafa- felirás. India falvaiban Bafa-reklámok jelentet­ték a civilizációt. A jobhmódu kínai utazásra Fordot, gyaloglásra Bafa-cipőt használt. A kül­földi újságírók Csehszlovákiában először az elnököt látogatták meg, azután a cipőgyárost. Két emiber, aki óriási sikert é<rt el, akinek sza­va az elért eredmények tudatának érces hang­ján csengett. A cipőgyáros rendszert jelentett. Világnézetet, problémát, csodát. Kissé ő is fel­ruházta a mezők liliomait, ha mást nem, olcsó és okvetlenül megvehető cipőt adott a mezítlába­soknak. Ha nyomorvalutában kívánjuk kifejez­ni a Bafa-cipő értékét, azt mondhatnék: egy ügyesebb koldus két nap alatt összek olduihat-ja a Bafa-cipő árát az egyik középnagyságú vá­ros forgalmasabb ucoáján. Előbb hetekre volt szükség, csaknem lehetetlen volt. Nem csoda, ha a cipő szegénységének romantikája a Bafa- cipős álmokból kezd kiveszni: ma nem mondhat­juk, hogy szegénynek nem telik cipőre, mert előbb telik cipőre, mint kenyérre, — húsz év előtt az ember előbb volt Tongyoscipőjü, azután éhes, ma előbb éhes, s csak azután rongyos. Ma jól talpalt cipőkben fordulnak föl az éhség­től az emberek, amin nagyapáink még csodál­koztak volna. Ez Bafa eredménye. Képzeljük el, hogy min­dé 1 iparág megtalálja Butáját, minden iparcikk ára leszáll régi átlagárának húsz, sőt tiz száza­lékára, — képzeljük el, mennyivel több lenne az éhes, mint a rongyos ember, nem úgy, mint mostanában. A kívülálló nem ismerheti Bafa titkát. Egye­sek azt állítják, az állam támogatta, így lett nagy. Mások szerint a hadseregszállitá6 emelte föl. Ismét mások a „nagy forgalom kevés ha- szon“ elvét alkalmazzák és eemmitmondóan ki­jelentik: Bafának azért ment jól, mert olcsó volt. Ez nem magyarázat, nem okadatolás. Akik, ismerik Bafa érdekes önéletrajzát, a szerény, vasenergiáju, okos ember egyéni kvalitásaiban vélik fölismerni a siker titkát. A legokosabbak szerint Bafát kettő emelte fel: a gép és az ame­rikanizmus. ő volt az első, aki Közepeurópa cipőtermelésébe becsempészte a gépet. (Érdeke­sen írja le életrajzában, hogyan történt.) Magá- banvéve ez nem lett volna elég: Bafa szeren­cséjét az jelentette, hogy nem volt kapzsi. Mig mások, akik gépekkel kezdtek eipőt gyártani, olcsóbban állították elő ugyan a lábbelit, de Ugyanannyit kértek érte, mint a cipő akkori szokásos ára volt, hogy gyorsan meggazdagod­janak, Bafa nem akart gyorsan meggazdagodni, hanem amerikai módra leszállt az árakkal még a konjunktúrában is, s olcsósága propagálására óriási hűhót csapott, nem csoda, ha egyre több megrendelést kapott. Természetesen a gép és az amerikanizmus nem emelte volna mai rangjára, ha külső tényezők nem segítik: a világháború ég az uj állam konjunktúrája, továbbá az a me­rész és döntő elhatározás, amellyel 1922-ben kellő időben észrevette a deflációt, a konjunk­túra végét és beszre kezdett spekulálni, amikor a többien mind a háboruutáni nagy pénzbőség révületében éltek. Drágán vásárolt áruraktárát rövid idő alatt akár veszteséggel, piacra dobta, csakhogy megszabaduljon tőle. Áraival a de­konjunktúra alá nyúlt hirtelen — s megsemmi- sitette azokat a cipőgyárakat, amelyek nem merték végrehajtani az operációt. A vevők pe­dig kivétel nélkül átjöttek hozzá. Bafa az égig emelkedett Ma reggel váratlanul leesett onnan. Bafa Ta­más meghalt... Most fog kitűnni, mit értek a nagy cipőgyáros személyes kvalitásai. Most fog kitűnni, vájjon az elv emelte nagyra a müvet, vagy az ember, vagy mindkettő együttvéve? Szimbolikus-e a fizikai halál, vagy véletlen? Van-e benne Loevenstein hasonló légi pusztulá­sának hátteréből valami, vagy sem? Az utóbbi betekben Bafa Tamás mintha hallgatag lett volna. Nem cáfolt, ba támadták, holott előbb öles falragaszokkal válaszolt minden apró tüszu- risra és manifesztumaiból Európa legnagyobb optimizmusa beszólt az ájtatosan hívő tömegek­hez. Mórt rőpdösört annyit az utóbbi időben Bafa Tamás? Annyi ideje sem maradt két ut kö­zött, hogy repülőgépét tisztességesen rendbe- hozathassa. Ikarosz a napba akart szállni, s 'tinikor már nagyon közel volt. a tüzbolygó megperzselte szárnyait, a repülő lezuhant és tagjait össze­törte & bosszúálló főidőn. Szvatkó Pál tartott. A frakció balszárnya, az úgyneve­zett „ifjú törökök*4 heves támadást intézett Herriot ellen, aki a nemzeti védelem fon­tosságára hivatkozott. Hosszú vita után Herriot cs eltek vési szabadságot adott hívei­nek. A piénumban Fabry, a katonai bizottság előadója feltétlenül a tartalékosok gyakorlatai mellett foglalt állást. Fabry szerint Francia- ország mozgósítás esetén csak 750.000 tarta­lékossal és 120.000 félig kiképzett katonával rendelkezik, A nyugtalanság a kamarában egyre nagyobb lett. A vita közepetáján León ít'lium, a szocialisták vezére tüntetőén elhagy­ta a termet. Herriot óriási pátosszal sikraszállt a kor­mányjavaslatért és Jauresre hivatkozott, amikor a tartalékosok gyakorlatainak megtar­tását kérte. A uyári manőverek elmaradása összegycztetlietefíen az egy éves katonai szol­gálati idővel. Herriot visszautasította magá­tól azt a vádat, hogy a béke ellensége s ép­pen e napokban bizonyította be az ellenke­zőjét. A lefegyverzésnél azonban föltétlenül) az igazság alapján áll és nem kockáztathatja a köztársaság üdvét. Renaudel szocialista képviselő szerint a ve­szély egyáltalában nem nagy és takarékos­sági szempontból a gyakorlatok elmaradhat­nak. A szavazásnál Herriot ugyan győzelmet aratott, de győzelme politikai szempontból rendkívül veszélyes, mert árkot von a szocia­listák és a radikálisok közé, sőt a radikálisok egységét is megbontotta. Herriot ma a sze­nátusban védelmezi meg a kormány pénzügyi javaslatait. A külpolitikai vita a plénumlia® pénteken, vagy szombaton kezdődik. « Páris, július 12, Húsz órai ülés után a ka­mara ma 385 szavazattal 201-el szemben el­fogadta a kormány szanálási javaslatát. Dél­ben Herriot újból fölvetette a bizalmi kér­dést. A kormány az éjszaka folyamán több­ször került kritikus helyzetbe, délelőtt azon­ban döntő győzelmet aratott. A szocialisták eldördültök a miniszterelnöktől, de helyükbe a középpárt képviselői léptek. Az agráriusok és a szociáldemokraták megegyeztek a munkanélküli segéiyiáruiék kérdésében A megegyezés a nemzeti szocialisták liita mögött törlésit — A valuta védelméről szóié törvényjavaslat a képviselőház előtt Prága, július 12. Minden jel arra vall, hölgy a parlament nyári szünetének megkezdésié előtt mégis csak elintézi a munkanélküli se­gélyezés céljait szolgáló járulékok, valamint a takarékossági és ellenőrzési bizottság léte­sítéséről szélé törvényjavaslatokat. A végle­ges döntég e kérdésiben holnapra várható. Amennyiben holnapig megegyeznék, úgy e két javaslatot a hét végéig letárgyalják, el­lenkező esetben a képvi®előhúz a jövő héten is tart üléseket. A munkanélküli alapra vo­natkozólag * koalíciós hetes bizottság mai — Amikor ar esz iné iáké, szürkéssárga és tekintete bágyadt, amikor szomom, nyo­mott hangulat és nehéz állmok gyötrik, ami­kor epepaingás, gyomorfájás, felfúvódás és fejnyomás kínozzák, olyankor tanácsos né­hány napon At reggel éhgyomorra 1—1 po­hár természetes Ferenc József keserű vizet inni. Az orvosok azért rendelik a Ferenc dósáéi vizet oly gyakran, mert ez sok eset‘ben a rosszullét okát gyorsan meg­szünteti és az egész szervezetet felfrissíti. A Ferenc József keserürviz gyógyszertárak­ban, drogériákban ée füszerüzletekben kap­ható- , illésién az agráriusok a szociáldemokratákkal megegyeztek abban, hogy az erre az alapra fizetendő illeték a havidíjas alkalmazottak­nál háromnegyed százalékot, a munkálok szociális biztosítási járulékának 16.66 száza­lékát tenné ki, amit a munkaadók volnának kötelesek fizetni, a mezőgazdaság egy ös­szegben 14 millió koronát fizet erre az alap­ra. A járulék behajtásának adminisztratív költségeire az állam 5 millió koronát bocsát a be t egs égé 1 y z őpénz tárak rendelkezésére. Ezt a megegyezést az agráriusok a szociálde­mokratákkal a nemzeti demokraták háta m§r gött kötötték meg,, akik erre felháborodásuk­ban újabb módosításokkal álltak elő, egy­részt követelik a járulék leszállítását, más­részt az állam által adandó 5 millió korona teljes törlését. A kérdés igy ismét a kormány politikai kollégiuma elé kerül, de úgy hírlik, hogy a két legerősebb koalíciós párt a nem­zeti demokraták akarata ellenére is keresz­tül akarja hajtani a parlmentben a létrejött megegyezést. A helyzet mindmellett még bi­zonytalan és holnap minden igen könnyen meg is változhat. A képviselőház mai ülését Malypetr elnök délután fél 4 órakor nyitotta meg. A napi­renden a valuta védelméről szóló törvényjavaslat szerepelt, amelynek előadói Patejál dr. cseh nemzeti szocialista és Goldstein dr, zsidó nemzeti párti képviselők voltak, A képviselőház rövid vita után gyorsított eljárással első és második olvasásban elfo­gadta a valuta védelméről szóló törvényja­vaslatot. A Ház legközelebbi ülése szerdán délelőtt fél 11 órakor lesz. A képviselőhöz kulturális bizottsága befejezte a középiskolai reformjavaslat vitáját Prága, jnlius 12. A képvisel oh áz kulturális 'bizottsága mai ülésén befejezte a középiskolai reformjavaslat feletti vitát. A vita végén Byd- zsovszky dr., a reformbizottság elnöke vála­szolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy be keil vezetni a nyolc osztályos reáliskolát és e célból már előkészítik a kísérleti isko­lák felállítását Az énektanítást fontosnak tartja, azonban nincs kellő szaktanár ehhez és igy az énektanítást átmenetileg elhanyagolják. A testnevelést _a szónok szerint nem becsülik meg eléggé és jó volna, hogyha az iskolaköteles gyermekek szá­mára bevezetnék legalább ott a heti félnapos játékidőt, ahol ennek előfeltétele, a megfelelő játéktér, megvan. Dérer iskolaügyi miniszter njabb felszólalá­sában hangsulyozta, hogy eddigi rendeletéivel nem prejudikált a törvényjavaslatnak, hanem csak a káoszból való kiutat tette lehetővé. Ezután a bizottság áttért a kerületi polgári is­kolák létesítéséről szóló törvényjavaslat hónar pok óta tartó vitájának folytatására. Dérer miniszter felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy feltétlenül ragaszkodik a javaslat 31. paragrafusához, amely a kerületi polgári iskolák pénzügyi fedezetére vonatkozik. Hosszabb vita indult meg, majd a kulturális bi­zottság elhatározta, hogy a javaslatot a kor­mányhoz utalja vissza és a leghelyesebbnek tartaná, ha az ominózus 31. paragrafust a ja­vaslatból teljesen törölnék. Magyar vélemény n augusztusi Stözépeurápai konferencia fontosságáról Budapest, jiuliius 12. Budapesti szerkesztő­ségünk telefórajelen tése>.) Ma reggel Lau- sanneból Budapestre visszaérkezett Csáky István gróf magyar külügyi sajtófőnök. Megérkezése után azonnal jelentést tett a miniszter elnöknek a lausannei helyzetről. Ezzel kapcsolatban az Esti Kurír azt írja, hogy Magyarország szempontjából a legfon­tosabb, hogy augusztusiban összeül a közép- európai államok pénzügyi és gazdasági re- koustrukciójával foglalkozó konferencia. Herriot véflles a szocialistákkal Drámai lefolyású éjszakai ülés a francia kamarában — A miniszterelnököt a középpártok mentették meg - A Ház megszavazta a szanálásé javaslatot HELLADA­fizappas jókarban tartja a fehérneműit! ____ :.■ ■■.r.-’rryc , Paris, julius 12. Herriot a kamara ma éj­szakai viharos ülésén fölvetette a bizalmi kérdést, amikor a szocialisták azt követelitek t&le, hogy a hadsereg tartalékosainak katonai gyakorlatait ez évben ne tartsák meg. A szavazásnál a parlament 360 szavazattal 179- ce] szemben Herriot miellett fcgllalt állást, ile a szocialisták zártan a miniszterelnök el­len nyiltkoztak, ami azt jelenti, hogy a bal­oldali front végleg széíbomlott. A baloldali lapok máris bejelentik, hogy Herriot nem számíthat többé a szocialisták támogatására. A kis baloldali csoportok ugyancsak a szocia­listákhoz csatlakoztak s ami a legveszedel­mesebb, a radikális szocialisták szélső balol­dali szárnya is. A radikálisok többsége, a kö­zéppártok és a jobboldal természetesen a kormány mellett szavazott. Az utolsó heDyig megtelt kamaráiban a vita azonnal rendkívül' idegessé vált, amint a tar­talékosok ügyének pénzügyi javaslataira ke­rült sor. Időközben a radikális szocialista frakció Francois Albert elnöklete alatt ülést

Next

/
Thumbnails
Contents