Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-09 / 131. (2944.) szám

1932 frcnfas 9, csütörtök. 3 ^P«(MA\aG^ARHTRMI> Közeledés Pilsudski és as ui német kormány kdzfttt? A francia katonai missziót német katonai misszió váltaná fői Varsóban Egy francia lap aggodalmai Pária, junius 8. A radikális Republique mai számában rendkívül szenzációs cikket ir a Né­metországgal szemben követett lengje! politi­kában beállott változásról. A lap véleménye szerint Pilsudski, aki egy ízben már együttmű­ködött a birodalommal, most ismét arra törek­szik, hogy szövetséget kössön a német katonai kormánnyal. A változást azt bizonyítja, hogy augusztus elsején, azaz egy nappal a francia katonai misszió eltávozása után, német katonai misszió érkezik Varsóba, amely ezentúl irányí­tani fogja a lengyel hadsereg szervezését. Len­gyelország átcsoportosítja szövetségi rendsze­rét is. Németország és Lengyelország meg­egyeznek a danzigi korridor kérdésében. Varsó elfogadja a német elvet és beleegyezik abba, hogy a korridor helyett Litvánián kersztül kap­jon utat a tengerhez. A lengyel kikötő a jövő­ben Memel lesz. Ezenkívül a Fekete tengerre is kiutat talál, amennyiben Ukrániát egyesitik Lengyelországgal. A németek kelet felé törek­vése lengyel támogatással igy újból életre kel­ne. A lap szerint a nagy diplomáciai konstruk­ció jelentőségét kár volna tagadni s nyilván­való, hogy az átcsoportosítás első következmé­nye az Oroszország ellen viselt háború volna. Varsó, junius 8. Varsóban nem veszik ko­molyan a párisi kormányhoz közelálló francia lap Lengyelországról szóló cikkét. Tény az, hogy a Pilsudski-hivek egyik kis vilnai csoport­ja, amely szélsőségesen antibolsevista, a Slowo nevű lapban hasonló gondolatokat lanszirozott, mint a francia lap, de ennek a csoportnak nincs befolyása. A mértékadó lengyel katonai körök csak mosolyogni tudtak e javaslatok fölött. Azt a hirt, hogy a közel jövőben az elutazó francia katonai misszió helyébe német katonai misszió érkezik Varsóba, legföljebb tréfának szabad venni. Udrzal a polgársághoz appellál, hogy a gazdasági életből ne vonja ki a lüktető erőt: a pénzt A miniszterelnök sajtóexpozéja előtt — I kormány első gondja: a buzaőeSiozatal szigorú szabályozása Hely ráncok Herriot homlokán Irta: Mágocsy-Dietz Sándor dr. L Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzete Herriot kormánynyilatkozata nem mond sem­mi újat és pozitívumot. Az eddigi francia poli­tika nyomdokain halad és általánosságban, mo­zog, mint a szokásos kormánynyilatkozatok. D.e mintha hangja kevésbé volna fennhéjázó, mint az eddigi francia kormánynyilatkozatoké és 'be­szédén, mint egy vörös fonál, végighúzódik a biztonság utáni kiáltás. A szenvedő népek közé nem számítja ugyan még Franciaországot, de beszédének sarkalatos pontja az a kívánság, hogy a morális félelmet elhallgattassa és a bi­zalmatlanságot és a rettegést elriassza. A versaillesi szerződés alkotói abban a hi- szemiben voltak, hogy a legyőzött államokra ra­kott politikai és gazdasági béklyóik a győző ál­lamoknak örök boldogságot fognak biztosítani. Franciaország azt hitte, hogy ha magas védő­vámokkal és kontin gén tál ások kai elzárja magát a világtól, akkor örök időkre megmaradhat a boldogság szigetének. Azt hitte, hogy Thünen szépen megálmodott izolált államát valósággá tudja varázsolni. Nem akarták tudomásul ven­ni, hogy a világgazdaság szálai minden orszá­got elválaszthatatlanul egymáshoz láncolnak és a sorsközösségből egyik nép sem vonhatja ki magát. A szép álmokra azonban a valóság ridegen rácáfolt. A válság könyörtelen pusztítása nem ismer boldogságszigeteket. És a francia népnek i6 föl kell ébrednie szép álmából, a fölébredés kínos, de tudomásul kell vennie, hogy a boldog­ság szigete csak volt s ma egyre mélyebben merül a válság fojtogató tengerébe a viz alá szorított szomszédai mellé. Az 1931. évi őszi eseményeket és a válság mai, napról-napra fokozódó tempójú fejlődését immár nem lehet letagadni. A válság elől Fran­ciaország sem tudta magát elzárni, gazdasági életének egyensúlya megingott s a válság kö­nyörtelenül mély ráncokat szánt az uj minisz­terelnök homlokán. Fe kell ismernie, hogy a pénzügyi helyzet komoly és különböző takaré­kossági intézkedésekre van szükség. Kétségte­len, hogy a miniszterelnöki hivatalt a legros­szabb időben veszi át, akkor, amikor a válság kihatásai minden téren sürgős intézkedéseket követelnek. A gazdasági élet rendes menete máról-holnap­ra megtorpant. A francia ipar tulmagas árai következtében a külföld piacain elvesztette ver­senyképességét és a kivitel erős é® rohamos csökkenése következett 'be. A termelés átlagos indexe, amely még 1931-ben 124 volt, ez év márciusában 98-ra esett le, ami 21 százalékos csökkenést jelent. A textilipar foglalkoztatott­ságának indexe azonban 50 százalékos vissza­esést mutat föl. A nyersanyagbevitel egy har­madával csökkent. Az egyes iparágak szubven­cionálása nem járt a kívánt eredménnyel. Nem sikerült a fokozott mezőgazdasági önellátás ró­zsaszínre festett terve sem és a vámsorompók- kal, tilalmakkal és kontingensekkel megakadá- ivozott bevitel élelmiszerhiányra vezetett, úgy­hogy a beviteli kontingenseket egy szép napon ismét emelni kellett. így azután az 1931. évi kereskedelmi forgalom közel 12 milliárd passzi- vuinmal zárult. Elmúlt a konjunktúra ideje az idegenforga­lomban is. Az idegenek elmaradnak s a Hotel du Rhin és Ritz pazarfényü kényelme kong az ürességtől. A munkanélküliek számát ma egymillióra be­csülik és azonkívül a munkahelyek 54 százalé­ka rövidített munkaidővel dolgozik. A nagyke­reskedelmi index ez év januárjától áprilisáig 414-ről 424-re emelkedett. A Bois de Boulogne gyönyörű uj épületei reménytelenül várják a bérlőket. De nemcsak a gazdasági élet állapota szol­gáltat okot a legkomolyabb gondokra, hanem Franciaország pénzügyi helyzete is. A Banque de Francé trezorjaiban 75 milliárdra földuzzadt aranykészlet korántsem a jegybank devizatár­cájának tulajdona, hanem oroszlánrészben olyan idegen pénz, amely ugyanúgy, mint Hollandiá­ban és Svájcban, csak menedéket keres Fran­ciaországban. Ezek, a ma Franciaországban biztonságot kereső tőkék egy szép napon, ami­kor saját hazájukban sem fogja veszély fenye­getni őket, ugyanolyan gyorsan elhagyják Franciaországot, mint ahogy az utóbbi időben fölkeresték azt. A frank 1926-ban történt stabilizációja óta a bankjegyforgalom 25 milliárddal 85 milliárdra emelkedett s nincs a világnak még egy országa, ahol a bankjegyforgalom hasonló emelkedésére példa volna. Ókát egyrészt a repatriált külföl­di követelésekből és az aktív fizetési mérlegből származó aranyszállitmányok konvertálásában találjuk. Másrészt azonban és pedig nagyobb mértékben a bankjegyforgalom rendkívüli emel­kedését a francia tőkés bizalmatlansága és fé­lelme, a pénz tezaurálása okozza. Amíg a kis bankjegyek forgalma alig, addig az ezer fran­kos bankjegyek forgalma 23 milliárdró] 45 mil- Tárdra emelkedett. A harisnyába és virágcsere­pekbe eldugott pénz értékét 40 milliárd frank­ra becsülik.’ S jellemző a francia pénzügyi po­litikára, hogy a hihetetlen aranyáraralás ellené­re a bankok deflációs politikát folytatnak és Prága, junius 8. Udrzal miniszterelnök ma délelőtt fogadta a napilapok parlamenti szer­kesztőit, hogy őket a belpolitikai helyzetről és a kormány munkájáról informálja. A miniszter- elnök ebben az expozéjában ujiból csak azt hangsúlyozta, hogy a nagy kormánytöbbség munkájának tempója alapjában lassúbb egy ke­vesebb pártból álló többség munkatempójánál. A munka előkésztése az idő 90 százalékát veszi igénybe. A kormány feladata A kormány legfontosabb kötelességének azt tartja — mondta Udrzal miniszterelnök —■, hogy a gazdasági bajoknak elébe vágjon és a gazdasági életet, amennyire csak lehet, fölélesz- sze. A részben már törvényerőre emelkedett ja­vaslatok főleg a bankügyre, a villamosításra, a szeszgazdálkodásra, a 6zeszkeverésre, uj cukor­gyárak létesítésére, olcsó hitelre, behozatali je­gyekre vonatkoznak. Egy demokratikus állam kormánya sohasem zárkózhat el, de különösen kritikus időben nem, a közvélemény kritikája elől, sőt ellen­kezőleg, ezt meg kell becsülnie és ha egész­séges, meg is kell valósítani. A középút Az utóbbi időben sokat beszélnek az úgyne­vezett. tervgazdaságról. Egyesek ezt tartják az egyetlen helyes eszköznek, amely a válságból kivezethet. Mások viszont ezt a leghatározottabban elutasítják. A gazdasági éieíet azonban nem lehet apriorisztikus teó­riákkal szabályozni. Azt hiszem, hogy legigazságosabb a középút. Ha ismételten hangsúlyoztam, hogy program el­len vagyok, úgy ezzel csak állást foglaltam a papíron lévő manifesztációk ellen, abban a meg­győződésben, hogy a mai 6ulyos időkben világos tettekre és nem szép szavakra van szükség. Ha a gazdasági válsággal való küzdelem fejle­ményeit az egész világban figyeljük, arra a ta­núságra jutunk, hogy eddig csak a következ­ményeit, de nem az okait gyógyították. A gaz­dasági világválság, mint mindig, most is a me­zőgazdasági válságból nőtt ki. A válság elleni harc tehát hiábavaló lenne, ha mindenekelőtt nem a mezőgazdasági termelést igyekeznének egészséges alapokra fektetni. A viszonyok lé­nyegében annyiban javultak, hogy észre lehet már venni a védelem hatását. Kezdik már meg­érteni, hogy az egyetlen tényleges érték a termőföld és a munkaérték, amelyből kinő a tőke. Az idei termés árának stabilizálása nélkülözhe­a hiteleket hihetetlenül megszorítják. Igen sok magánvállalat amiatt jut bajba, mert rövidle- járatu adósságát a bankok rideg álláspontja folytán Dem képes konvertálni. A francia fize­tési mérleg, a mai becslések szerint, ez évben 9 milliárd paszivummal fog záródni. Kreuger fantasztikus csalással a párisi tőzsdén közel 2 milliárd veszteséget okoztak. A külföldön befa­gyott magán- és állami hitelek összege körül­belül 4 milliárdot tesz ki. A legnagyobb gondot Herriotnak kétségte­lenül az államháztartás egyensúlyi helyzeté­nek megteremtése fogja okozni. A szenátus már­ciusban tartott költségvetési vitája alkalmával a törvényjavaslat főelőadója, Eamourex kije­lentette, hogy a'vasút egyre fokozódó vesztesé­ge és más számtalan előre nem látott kiadás következtében el kell készülve lenni arra, hogy t-etlen föltétele annak, hogy az ipar erőisebben legyen foglalkoztatva. A mezőgazdaság termé­kei minőség tekintetében saját erejükkel utat nyitnak maguknak a külföld felé. Ez legjobb bizonyítéka annak, hogy ami a minőséget illeti, teljesen fölösleges mezőgazdasági termékeket importálni. A mezőgazdasági behozatalra csak annyiban van szükségünk, amennyiben egyes mezőgaz­dasági termékekben hiány mutatkozik. Itt főleg a búza jön tekintetbe. A jövőben azonban azzal kell számolnunk, hogy a közeli években ez a hiány alapjában csökkén- mi fog, mert a földtagositás, folyószabályozás révén javul a talaj és a répatermelés ceökke­— Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes Ferenc József ke­serüviz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távo­lítja el. Tudományos tapasztalatok kétségte­lenné tették, hogy a Ferenc Józseí-viz számos féloldali hüdésben fekvő betegnél is megtette a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést okozott. A Ferenc József keserüviz gyógyszer tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. nése következtében emelkedik a búzatermelés Í6. Fölösleges és vétkes pénzpazarlás lenne, ha devizákat engednénk ki olyan élelmicikkekért, amelyekből elegendő mennyiség van bent az országban. Ezért készítjük elő a behozatal szigorú sza­bályozását. Az aratástól már alig néhány hét váílaszt el bennünket. A termés biztosítása tehát egyike a legfontosabb kérdéseknek. Csökkentek az állami bevételek A kormány legfelelősségteljesebb gondja volt és ma is, az államháztartásban megőriz­ni az egyensúly és a valuta stabilitását. A gazdasági válság következtében az állami bevételek nem érik el a költségvetési elő­irányzatot, másrészt a munkanélküliség kö­vetkeztében nőnek az állami kiadások. A kormány, hogy kitűzött célját elérje, a megszavazott költségvetés keretén belül csök­az államháztartásban az év végéig 7 milliárd hiány fog ielentkezni. Természetes, hogy az adóbevételek az előbb körvonalazott gazda­sági helyzet mellett korántsem felelhetnek meg az előirányzatnak. A forgalmiadó-bevétel például ez év első négy hónapjában 15 száza­lékkal kevesebb volt, mint a költségvetés elő­irányzata. A francia vasutak bevétele ez év első négy hónapjában közel egymilliárddal, azaz 17.9 százalékkal kevesebb volt, mint múlt évben. Az ipari vidékekeu a vasút bevétele 22.86 százalékkal csökkent. A „Gott in Fra.nkreioh“ ideje tehát már a múlté és Franciaországot ma ugyanúgy megöli a rideg gond, mint akár Németországot, vagy pedig Középeurópa bármelyik kis nyomorgó államát. A gazdasági válság nem ismer legyő­zött és győző államokat, hanem előbb vagy kentette az állami kiadásokat, takarékoskodik, ahol csak lehet és végül kénytelen az állam számára uj bevé­telekről gondoskodni. A közvéleménynek semmi oka nincsen bizal­matlannak lenni az államháztartással szembén. Valamennyi polgárhoz appellálunk, hogy a gazdasági életből ne vonják ki a lüktető erőt, ne tezaurálják a pénzt, de féljenek, ha­nem utasítsák vissza mindazokat, akik bár­mily módon pánikot és desperációt terjesz­tenek. A mi viszonyaink között, amikor a belföldi fo­gyasztás nem veheti föl a teljés ipari terme­lést, amely régebben háromszor akkora száma lakosságot szolgált ki, a legkomolyabb pénz­ügyi gondokat a munkanélküliség képezi és* pedig annál inkább, mert ma már az intelligencia is kezdi elveszteni a munkáját A munkanélkülieknek elsősorban is munkát akarunk szerezni. Erre segítségül szolgálnak a beruházások, az útépítési, vízépítési meliorá­ciós alapok, a villamositás és különböző pro­duktív munkák. Egy azonban bizonyos, és ezt látjuk a legjobb közigazgatással vezetett álla­moknál is, hogy valamennyi munkanélküli számára nem tu­dunk munkát szerezni. Az államok elzárkóznak. A tulajdon nemzetközi kicserélése a minimumra csökkent, s az önel­látás ma épp olyan szükséges, mint ahpgy ez lesz a jövő állandó jelszava is- Bizonyos, hogy belátható időn belül valamennyi állam együttműködésére kell, hogy sor kerüljön, ha csak nem akarják, hogy a világ katasztrofális visszaesése be ne következzék. Elsősorban is nem szabad a viszonyainkon felül élni s az­után saját eszközeinkkel küzdhetjük le a mai nehézségeket. Az egyetlen érték, amire ma támaszkodha­tunk: a munka, a bizalom, és az ebből eredő türelmesség. Közigazgatási apparátusunk többé-k evésbe ne­hézkes és sok fölösleget is tartalmaz. Elegen- gő megállapítanom azt a tényt — folytatta Udrzsal, — amelyről Önök előtt már többször beszéltem, hogy a többszörösen megismételt restrikció után több az alkalmazottunk, mint volt. A kormány a közigazgatást racionalizáló bi­zottság munkájával nemcsak eleget tesz a közvélemény errevonatkozó kívánságának, ha­nem lépést tart az idővel és a viszonyokkal, ki akarja egészíteni és olcsóbbá akarja tenni a közigazgatást. Az állami alkalmazottaknak nincs okuk egzisztenciájukat félteni, mert a utóbb, de egyformán végigseper maradék nél­kül minden országban. A francia kistőkés ma már látja ezt, tőkéjét korántsem érzi olyan biztonságban, mint 'a diadalmámor pillanataiban s gondterhes félelemmel mered a jövő tanácsta­lanságába. Innen az a félelem, mely Herriot kormánynyilatkozatának fő inspirálója. Ettől a félelemtől függ a jövő alakulása. A félelem lehet jó, de lehet rossz tanácsadó is. A félelem összehozhatja a legnagyobb ellensége­ket és megbékítheti a haragosokat, de a féle­lem lehet meggondolatlan is. amikor a követ­kezményeket nem mérlegelve támadólag lép fel haragosával szemben. Herriot vérmérsékle­tén múlik, hogy a belátás, a megbékélés és a népek igaz együttmunkálkodásának útját vá­lassza*

Next

/
Thumbnails
Contents