Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-05 / 128. (2941.) szám

12 'Kw<M-MAfi^aRHriaAi> 1982 junius 5, vasárnap* Reif Bútorgyár BaAská Bystrica. Komplett lakás és irodaberendezések. Állandó kiállítás! Tervek és ajánlatok díjtalanok. Szőnyeg és gyermekkocsi gyári lerakata. — Táncra perdült a háztetőn s lezuhant. Pil- zenbői jelentik: Weiekait György 26 éves do- onazi&lici ácesegéd tegnap ez egyik kétemeletes (ház tetőzetén dolgozott, amikor a ház előtt két 'Zenész játszani kezdett. Weichart puszta bra­vúrból táncolni kezdett a tetőn, de Iáiba meg­csúszott s a szerencsétlen fiatalember lezuhant a járdára s holtan terült el. Budapesti url- és női fodrász Grand Hotel Sroubek, Pralia. — A seudétanémetek nem vásáréinak Sokol- bélyegeket. Ismeretes, hogy a csehszlovákiai posta­igazgatás az idei Sokotegyi&ti jubiláris ünnepsé­gek alkalmából az egyesület alapítóinak, Tyirs és Fügneraek képét viselő bélyegBorozatot adott ki. A Národni Liety élles tiltakozással számol be arról, hogy a cseh- és morvaországi németek nem akar­ják ezeket a Sok okból yegeket vásárolni s ezért a postaigazgatás ezeken a vidékeken a forgalomból ki is vonta azokat. A szudétanémet vidékeken levő dohánytőzsdék újabb Sokol-bélyeget már nem kap­nak, hanem csakis a régi bélyeget árusítják. Á tudós kutatók ön magukon vizsgálják a halálos hideg és a százfokos forróság gyilkos hatását Két amerikai tudós érdekes egybehangzó élményei a fagykamrában — Száztizenegy- fokos forróságot is kibir az emberi szervezet! jégbarlang a világ legnagyobb természeti csodája. Felvilágosítással szolgál az Igazgatóság. — Már a turisztika is el volt nyomva ezer éven át. Besztercebányai tudóéi tónk jelenti: A csehszlo­vák turisták besztercebányai csoportja a várostól mintegy nyolc kilométer távolságra fekvő Szuchi- hegyen egy turista-házat létesített, amelynek ün­neplés felavatását ezekben a napokban tartották meg közei 2500 turista és természetbarát jelenlé­tében. Az ünnepi beszédet Fetros kormányfőtaná- oöos, besztercebányai kerületi főnök tartotta, aki üdvözölte a jelenlevőket és méltatta a turisztika nagy jelentőségét. Utána még többen 'tartottak be­szédeket, de valamennyien kerülték a politikát, csak az utolsó szónok: Tajó község jegyzője, a né­met származású és német nevű Mitteayach ur tar­tott politikai izü szónoklatot. Többek között azt mondotta, hogy az ezeréves magyar elnyomó ura­lom a turisztikát a szlovákoknak nagyon megne­hezítette és csak most vált lehetségessé az, hogy a természeti szépségeket a szlovákok is élvezhessék. A jegyző ur fejtegetéseit a saját falubeliéi is cso­dálkozással hallgatták végig,. xx Mit igyunk gyomorsav tultengés ellen? A jó gyomor: boldogság) Az emberi szervezet a legtö­kéletesebb gép. remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetette meg. De ennek a csodálatos műnek a munkája is csak akkor összevágó, ua mindé*- része biztonság­gal működik. Nagy baj, ha a szervezet egyik leg­fontosabb részében, a mechanizmus kazánjában. 8 gyomorban történik valami hiba. Baj, ha keveset eszünk s dupla bej. ha túlterheljük a kazánt, miért is igen sok ember gyem orbánta lom bán szenved. Kezdődik a savtultengéssel a a vele járó égéssel, majd jön gonosz következménye, a gyamorfekély, mely már annyi embernek okozta vesztét. A mes­terséges készítmények egész sorával próbál védeni bennünket az orvostudomány. Néha rövid időre mutatkozik is eredmény, de azmtán ujult erővel tör ki a baj. Bebizonyított tény hogy egyetlen orvosság a jó étvágy, mely az egészséges éhség­ből születik. Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomor- bántaknak ellensúlyozására a „Cigelka-Stephanus" forrás hydrocarbonátos és jódtartalmú vizét isz- szuk. Számtalanszor nyert beigazolást. hogy a leg­szigorúbb dietikus étkezésre utalt egyén már né­hány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztal­ta. hogy a tegnap még kinző gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Sokan szódabicarbo- nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfa­lat megrontja, továbbá más szervekben okozhat súlyos bajt, — igy többek között vesekövet is. A .Cigelka-Stepbanus" term'szetes. gyógyforrás vize azonnal megszünteti a gyomorégést, a gyomorfe­kélynél pedig a bántalom mérve szerint rövidebb- hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményez A „Cigelka-Stepbanus“ gyógyvíz, melynek már sok ezren köszönhetik egészségüket és jókedvüket, kapható gyógyszertárak, drogériák és jobb fűszer- kereskedésekben. Megrendelhető a: ,,Cige!ka“ Jő- doe gyógyforrások vállalatánál Bardejov-(Bártfa). Szlovenszkó (CSR). (1) — Halálos végű gázolásért három havi fogház. Nyitrai tudósítónk jelenti: Romját községben a múlt é<v novemberében Tóth Imre gazda szekeré­vel elütötte Gyűrűs István öt éves kisfiút, aki az elszenvedett sérülésekbe belehalt. A halólosvégü baleset ügyében lefolytatott vizsgálat megállapí­totta, hogy a gazda gyorsan hajtott, a kisfiú pedig szerencsétlenségére akkor futott át az úttesten, amikor a szekér nagy eebeséggel közeledett. Tóthot a nyitrai kerületi bíróság elé állították, amely a tanúik vallomása alapján megállapította a vádlott bűnösségét és feltételesen három havi fogházbün­tetéssel sújtotta. Két amerikai kutató, Jackson tanár és Higjhfield dr. röviddel ezelőtt érdekes kísérletet hajtottak önmagokon végre. Zérus alatti 30 fokra lehűtött helyiségbe ültek be csak egy vékony vászon ruhába öltözve, hogy ennek a nagy hidegnek az élettani hatásait vizsgálják. Szándékuk az volt, hogy összes testi érzéseiket pontosan feljegyezzék, de ezt a tervüket már néhány perc eltelte után fél kelllett adniuk, miért ujjaikat többé nem bírták mozgatni. Már másfél perc után tagijaikban leküzdhetetlen ólomsuly és merevség állott be, a 7-ik percben már képtelenek voltak beszélni és iélekzetvételük a minimumra csökkent. A 18-ik percben mindkét kutató körülbelül egyidejűleg vesztette el öntuda­tát, úgyhogy a kísérletet félbe kellett szakítani. Dassu, óvatos felmelegítés után Jaokson tanár egy óra múlva- Highfield dr. csak újabb háromnegyed óra elteltével voltak képesek benyomásaikról be- iszélni. Az említett testi jelenségeken kívül a két kutató egybehangzóan arról számolt be, hogy már kezdet­től fogva legnagyobb nehézségűkbe került gondo­lataikat koncentrálni és az állapotuk megfigyelé­sére irányitani. Az 5-ik percben csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták egymást és a cellának a tár­gyait megismerni és életüknek értelmiét e szokat­lan körülmények között megmagyarázni. Röviddel ezután már álomképek jelentkeztek, melyekben főképp a hó és a jég, de a nyomorultságnak és elhagya­tottságnak érzései is szerepeltek. Eddig a két kutató megfigyelései nagyjából azono­sak voltak. Azután Jaokson tanár előtt fiatal ko­rából látomások tűntek föl, gyermekkorának egyes élményei árnyak gyanánt suhantak előtte, anélkül, hogy az eszmelársi fásoknak érthető okai lettek volna. Hacsak nem az. hogy a kutató ifjúságát Spa­nyolországban töltötte és a dermesztő hideg önkén­telenül is meleg utáni vágyat váltott benne ki. Highfield dr, meg mozdony fűtőnek érezte magát, tisztán érezte a gép mozgása által keltett légvona­tot és sajátságos módon a nyitott kazánajtóból áramló hőség kínozta, — ez alighanem szintén a meleg utáni vággyal függött össze, melyhez járult, hogy az erős hideg sokszor okoz égéshez hasonló ér­zést. A kísérleti idő vége felé azután a két kutatónak megint egészen azonos élménye volt, — az volt az érzésük, hogy feneketlen mélységbe zuhannak, mely ameddig még csak eszméletnél voltak, nem akart véget érni és a gyorsaság mindinkább ijesztőbben nö­vekedett. Ezt az élményt valószínűleg a középfülben lévő egyensulyszervnek a zavarai okozták. A vízióikról mindkét tudós egymástól függetlenül számolt be. A kísérlet abbahagyásánál a két kutató szájá­ban mért hőmérséklet csak 28 fok volt a normális 37 helyett, amiből látni, hogy az ember 24—25 fokos testhőmérsékletnél fagy meg. E kísérletnek éppen az ellenlábasát végezte ön­magán múlt évben a két angol, Groot dr. és Brow- nes dr. Hatalmas sütőkemencébe záratták magukat, melyben a levegőnek hőmérséklete felment egé­szen 111 Celsius fokig. Megfigyeléseikből, elmondták, hegy eleinte erős 'égést érezték arcukon, mely azonban nemsokára enyhült, aztán nagyfokú izzadságkitörés és érvelé­süknek meg szívműködésüknek heves gyorsulása következett. Majd lélefczéei nehézségek álltak be, a tüdő a forró levegővel való érintkezésekor gör­csösen húzódott össze, úgyhogy Iélekzetvételük mind laposabbá vált. Végül erős főfájás lépett föl, mely egészen a kibirhatatlanságig fokozó­dott, fülzugás, szemeik előtt táncoló tüzes kari­kák, egész testüknek reszketése a további meg­figyelést lehetetlenné tette Ennek a két kutatónak is közvetlenül a kísérlet­nek a megszakítása előtt bámulatosan egyező rém- képzetei voltak. Mindkettőnek az volt az érzése hogy a következő percben vízbe fúlnak, — tényleg egyikük a kísérlet befejezése után segítsé­gért kiáltozott és oly mozdulatokat csinált, mintha erős hullámok éllen küzdene. Azt hinné az ember, hogy 100 fokos hőmérséklet­nél a vér a tüdő hajszálereiben már meg kell, hogy alvadjon és a tüdő elpusztul, úgyhogy rögtöni halál áll be. Valójában azonban a test erősen védekezik, amennyiben a lélekze tvét elek mind laposabbá vál­nak és a beszivott levegő kedvező arányban vegyül el a felső légutak bán Lévő tartalék- és kiléiegzési levegővel, minek következtében a tüdőnek már csak számbav ehetően lehűlt levegővel kell elké­szülnie. Néhány évvel ezelőtt de la Roche és Berger dr. hasonló kísérleténél, melynek alkalmával a külső hőmérséklet 109 fokra szállt fel, a két kuta­tónál több, mint 40 fokos száj-hőmérsékletet mér­tek meg, mely azonban már egy félóra múlva a normális hőfokra esett vissza Ruháját ne tisztogassa otthon, mert házi receptekkel csak még jobban elrontja. Küldje hozzánk. Olcsón, gyorsan és szak­szerűen rendoehozzuk. Hork vegyiisiztltő és Bstsiská Bystrica Épül az emeleíes magyar internátus Beregszászaii Az Internátus Egyesület ielhivása Ruszinszkó és Szlovenszkó magyarságához Beregszász, június 4. A beregszászi állami reálgimnázium Podkairpatska Russ egyetlen magyar nyelvű középiskolája. Kőrösmezőtől Kassáig terjedő terület magyar gyermekei, akik a jövendő magyar intelligenciát jelentik, egyedül it t nyerhetnek közép iskolai kikép­zést. Szüleik nagyrészt földm Ívesek, kisiparo­sok, 'kiskereskedők, papok, tanítók, kishiva- talnokok, akik nem bírnak gyermekeik részé­re lakást, kosztét fizetni. Ezért a beregszászi reálgimnázium jelentékeny számú Vidékről bejáró tanulója van. 120—150 magyar diák vonaton, autóbuszon, szekeren, biciklin, gya­log jár be mindennap Beregszászba messze falvakból, esőben, hóban, sárban, fagyiban. A legtöbb már hajnalban elindul hazulról és csak késő este ér ismét haza. Szalonna, ke­nyér az ebédje (ha van) napról-napra. Egész­ségük és erkölcsük állandó veszélynek van ki­téve. Nem keli-e tönkremenni ilyen életmód mel­lett a 10—18 éves korú, tehát a testi és szel­lemi fejlődés legkritikusabb korában leyő magyar fiuknak? Csendes, zaj nélküli, de olykor megrázó belső tragédiák a szomorú kí­sérői ennek az állapotnak, melyről tudomást som szerez az a magyar társadalom, mely se­gíteni hivatva volna. Reményteljes magyar tehetségek roppannak össze. Eleinte jelens ta­nulók, azután gyöngülnek, fokró 1-ifokra ha- nyatlanak, kínlódnak, vergődnek egyik osz­tályból a másikba, vagy kimaradnak. Ez a jobbik eset. Mert rosszabbak eset: — éppen a múlt héten temettünk el egyet, aki hét éven keresztül volt bejáró, egészsége annyira le­rongyolódott, hogy a VIII. osztályra kiisgazda- apja anyagi erejének végső megfeszítésével kosztét, lakást biztosított neki Beregszászban. A benne lakozó magyar őserőből még kitel- lett az év végéig. Az Írásbeli érettségit még letette, de az utolsó tantárgy Írásbelijén ösz- szeesett, három nap múlva már eltemettük. Tüberkulotiilkus agyhártyagyülladíájs. Apja,, anyja, minden rokonsága őserőtől duzzadó vastagnyaku, bikameUü földművesek! Mondjunk még több esetet? Mert mondhat­nánk, de minek beszélni sokat erről, mikor itt már nem beszélni, hanem tenni kell. Van itt már tett is! Egy nyugalmazod magyar tanítónő egy egész élet munkájával szerzett házát, bútorát űz ággyal, ágynemű véli, .szekrényekkel és minden felszereléssel berendezett kész in- ternátusként közjegyzői okirattal odaaján­dékozta a magyar intemátusnak, azzal az egyetlen kiiköte«sel, hogy nevét ne írják ki az újságokba és ne ünnepeljék érte. Tiz esztendő óta temérdek szó esett a bereg­szászi magyar intemátus megteremtéséről. Szivet indító és szemet könnyeztető beszédek és újságcikkek frázisai pattantak el gyorsan lobbanó rakétaként a magyar internátus im­már percekig sem halasztható sürgős megva­lósításáról. De a magyar internátus csak nem akart megszületni. Tiz esztendő leforgása alatt nem akadt egyetlen magyar ember, aki Széchenyi példáját követve — nem egy évi, c6ak egy havi jövedelmét is letette volna a szociális és magyar ügy oltárára. Végre akadt egy magyar tanítónő, aki nem is egy évi jö­vedelmét, de egy életen keresztül nehéz ká'l- váriás tanítói munkával szerzett minden va­gyonát odaadta. Azóta a magyar internátus ügye rohamosan halad előre. A bergszászi járás 100.000, Be­regszász város 20.000 koronát szavazott .meg a magyar intemátusnak. Társadalmi gyűjtés is eredményesen megindult. Az Internátus Egyesület az ajándékba kapott házhoz még két szobát épített és a múlt év szeptemberében megnyílt a ma­gyar internátus. Egyelőre szerény keretek között, csak 17 ta­nulót tudott befogadni és egész évire ellátná. Az Internátus Egyesület vezetősége azóta zajtalan, de percekig nőm szünetelő munkával viszi előre a magyar internátus ügyét. A mos­tani szerény internátust első perctől fogva ki­csinynek és ideiglenesnek tekintette és egy percig sem tévesztette szem elől a végleges célt: egy minden követelménynek megfelelő, minden ellátási és nevelési eszközzel felsze­relt, kielégítő befogadóképességű, emeletes internátus megépítését. A magyar társadalom áldozatkészsége még a mostani súlyos gazda­sági viszonyok között is oly mértekben nyil­vánult és nyilvánul meg, hogy az a nagy fel­adat is immár a megvalósulás stádiumába lé­pett. Beregszász város egyik legszebb és leg­egészségesebb helyén, a szőllőkertek tövében, a gimnáziumtól hat percnyi járóra megvett egy két és fél holdas telket. Erre a telekre hordják már az építkezéshez a beregszászi magyar kisgazdák és föld- birtokosok ingyen fuvarral — mint vala­mikor a Magyar Nemzeti Színházhoz — a város és magánosok kőbányájából önkölt­ségi áron kapott követ, Beregszász iparosai ajánlgafnak már fel (küllőn kérés nélkül), ki 80 folyóméter bááogcsövet, ki ilyen, meg olyan asztalos-lakatosmunkát, ki két napi ingyen munkát meg miegymást. Mi nden elás mérésünk és hálánk a zé a m a­gyar társadalomé, amely ilyen súlyos gazda­sági viszonyok közt is áldozatos tettekben mu­tatta meg áldozatkészségét és azé, amely még ezután fogja meghozni a maga áldozatát a magyar interaátusért. Mert az áldozatra csak ezután lesz még igazán szükség. Erős a hitünk, hogy a beregszászi, sőt ni egész kárpátlajaá és szlovenszkói magyar társadalom azon tagjai, akik még eddig az áldozatból nem vették ki a részüket, most a legégetőbb szükségben, az utolsó erőfeszí­tésnél meg fogják azt tenni. Az Internátus Egyesület vezetősége a még ez évben felépítendő magyar internátus cél­jára tégla-akciót inditottj. Téglajegyeket bocsátott ki 20—100—1000— 10.000 téglára, 5—25—250—2500 korona ér­tékben. Hogy olyan magyaroknak is lehető­vé tegye a magyar internátus felépítéséhez való hozzájárulást, akiknek nincs módjukban egyszerre és egy összegben való adományo­zás: csekken és részletekben való befizetést is lehetővé tesz. A gyűjtés még igazában meg isem indult, a kezdet kezdetén már egy olyan felemelő tényről számolhatunk be, amely kö­vetendő például szolgálhat a magyar társada­lomnak. A beregszászi magyar tanítók és ta­nárok 10.500 korona adományt adtak össze. Jól tudjuk, hogy gazdasági krízis van, hogy anyagilag kimerülitek, száz oldalról igénybe vettek vagyunk; minden lehet, csak az az egy nem lehet, hogy a magyar társadalom egyetlen magát magyarnak és embernek ér­ző és valló tagja kivonja magát, ebből az ak­cióból. Kérjük, hogy minden városban és község­ben, ahol magyarok laknak, jöjjenek ösz- sze azok az agilis magyarok, akiket a be­regszászi magyar internátus ügye nem ha­gyott érintetlenül. Indiljsák meg saját kö­rükben a jegyzést, aztuán forduljanak egy levelezőlapon tégla- jeigyért és csekkért a következő címhez: Orosz György internátus egyesületi titkár, Beregszász, Rózsa-u. 7. Ugyanezt kérjük min­den város és község magyar iskolájának lel­kes tanítóitól és tanáraitól, hogy az iskolák ifjúsága is kivegye részét e nemes nevelő mozgalomból. Ugyancsak kérjük a magyar községek képviselőtestületeit, hogy a költ- ség/vetésbe vegyenek fel egy összeget a be­regszászi magyar internátusra és erről érte­sítést küldje tek. Téglát kérünk a magyaroktól a. beregszászi magyar internálus falába, nehogy később egy virágszáliat legyünk kénytelenek könyörögni tőlük az itteni magyar kultúra — sírjára.

Next

/
Thumbnails
Contents