Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-05 / 128. (2941.) szám

8

1932 június S, vasárnap.

EMLÉKEZÉS A HÁBORÚT MEGELŐZŐ SORSDÖNTŐ NAPOKRA

Hartwig orosz követ hirtelen halála

a belgrádi osztrák-magyar követségen

Giesl báró, a monarchia volt belgrádi követe elmondja a tragikus esemény részleteit — Ha Hartwig meg nem hal.;. — Tisza a legélesebben ellenezte Szerbia szuverenitásának megsértését

Becs, június eleje.

A háborúé emlékiratok és egyéb közlemények egyre hömpölygő áradatából messzire kimagaslik Giesl Vladimír báró lovassági tábornoknak, az osztrák-magyar monarchia utolsó belgrádi követének a Neue Freie Presse egyik májusi számában megjelent cikke. Az 1914 júliusának sorsdöntő napjaiban a monarchiát Szerbiában, tehát az akkoriban legnehezebb diplomáciai őrhelyen képviselő Giesl báró valóban hivatotté ággal nyilatkozhat irányitó szerepet vivő férfiakról, valamint tényekről és helyzetekről, amelyeket magyar, vagy osztrák részről nála világosabban, összefüggőbben senkisem állapíthatott meg.

A cikk különösen két szempontból alkalmas arra, hogy világszerte nagy feltűnést keltsen. Az egyik a kancelláriák titkos levéltárainak a háború után nyilvánosságra hozott dokumentumaival és egyéb kétségbevonhatatlan adatokkal igazolt tény, hogy Tisza István 'gróf ellenezte a háborút és csak olyan diplomáciai jegyzékhez — ultimátumhoz — volt hajlandó hozzájárulását megadni, amelynek követelései nem sértik Szerbia szuverénitását. Giesl másik szenzációs megállapítása az, hogy Hartwig belgrádi orosz követnek julius 10-én bekövetkezett hirtelen halála végzetes következményekkel járt a dolgok további menetére, mert ha életben marad a Belgrádiban mindenható befolyással biró orosz követ, akkor kényszeritette volna Szerbiát az ultimátum elfogadására, — Oroszországnak a nagy leszámolásra való elő- készületlensége miatt.

Giesl báró cikkét az alábbiakban egész terjedelmében közöljük.

Tisza István álláspontja

,—' Hartwig belgrádi orosz követnek közvetlenül a háború kitörése előtt bekövetkezett halála jelentőségének helyes megítélése érdekében röviden meg kell világitanom azt a befolyást, amelyet Hartwig a szerb politikára gyakorolt.

Mint az orosz külügyminisztérium ázsiai osztályának volt vezetője, tapasztalt, aggályoskodások nélküli politikus volt a Kaulibarsok, Ehrenrotok. Bakuninok régi iskolájából. Izzó gyűlölet öntötte él Ausztria-Magyarország ellen és szavának a legnagyobb súlya volt Szentpé- tervárott, mig ő maga, — kevéssé befolyásol- tatva kormánya utasításaitól, —• a maga utján ment. Szerbiában valóban Hartwig uralkodott. A belgrádi külügyminisztériumban nem határoztak politikai jelentőségű kérdésben, amíg a csaknem szemben székelő orosz követség nem adta meg hozzájárulását.

Béc-siben voltam 1914 julius első harmadában jelentéstétel végett, tehát éppen azokban a napokban, amikor a Szerbiához intézendő jegyzékünk követeléseit szövegezté'k a szerajevói vizsgálat eredményei alapján. A jegyzék szabatos tartalmát nem ismertem és csak egyes részleteket tudtam meg egy Tisza István gróffal julius 8-án folytatott megbeszélésből, aki egyes követeléseket közölt velem és egyúttal kifejezést adott legélesebb ellentállásának Szerbia Ézuverénitáeának mindennemű megsértésével szemben.

—■ Ha a császár okvetlenül a háborút akarja, úgy egy másik miniszterelnököt kell magának keresnie, — ezek voltak akkor Tisza István szavai.

Ennek ismerete azután további irányfonalat adott nekem arra, hogy miképpen beszéljek később Belgrádban is.

Hartwig látogatása

az osztrák-magyar követségen

Julius 10-én délelőtt visszaérkeztem Belgrád- ba. Alig, hogy hazajöttem, telefonon fölhívott Hartwig, aki közölte velem, hogy sürgősen beszélni akar velem. Villásreggelire, vagy ebédre hívtam meg, de ő mindkettőt visszautasította azzal, hogy estére nála lesz a trónörökös, ő maga azonban pontosan félkilenokor meglátogat. a jelzett időben Hartwig el is jött hozzám. Üdvözlése után megkínáltam feketekávéval, de ezt is elhárította, mire azt mondtam neki:

— Úgy tudom, hogy cigarettából is csak a sajátját szívja.

Mivel tudtam Hartwig rossz egészségi állapotáról, azzal a kérdéssel kezdtem a beszélgetést, hogy érzi magát és miért nem kezdte még meg évente használt nauheimi gyógykuráját?

— Holnapután Péter napja van (ortodox naptár szerint) — válaszolt —, a király névnapja, akkor itt kell lennem, de nyomban az udvari ebéd után az általam annyira kedvelt Becsbe és onnan Nauiheirnbe utazom. Most azonban fontosabb dolgokat kell önnél megbeszélnem. mint, az egészségemet.

Hartwig erélyes tiltakozással kezdte a neki tett szemrehányás ellen, ho-gy az orosz követségen nem eresztették félárbócra a gyász jeléül a lobogót. Hangsúlyozta, hogy Ferenc Ferdi- nánd trónörökös meggyilkolása után elsőnek fejezte ki részvétét, osztrák-magyar kitüntetéseivel jelent meg a gyászistentiszteleten és a diplomáciai testület doyenjének még ő tolmácsolta, hogy a trónörökös temetéséig félárbó- con hagyja meg a lobogókat a követségi palotákon, ami egyébként csak uralkodók halálakor szokásos. A kifogásolt orosz császári zászló azonban a tetőzetre csavarodott és ezért nem láthatták.

— Elhiszi nekem? — kérdezte Hartwig, mire azt válaszoltam:

— Megmagyarázta nekem a dolgot és ezzel el is van intézve.

Ekkor mélyet lélegzett az orosz követ és ezeket, mondotta:

— Most valami sokkal fontosabbról van szó és csak akkor feleljen, ha teljes őszinteséggel teheti:

— Mi a szándékuk Szerbiával?

El voltam készülve erre a kérdésre és azt válaszoltam, hogy magatartásunk teljesen a szerajevói vizsgálat eredményétől függ. Ha azt eredményezné, hogy a gyilkosságot törvényen

E szavaknál Hartwig lassan és hörögve a karosszékből a földre csúszott.

Behívtam a szobám előtt ülő szolgát és a feleségemet is, aki az ájult embert kölnivízzel bedörzsölte és orvosért telefonáltam, aki a közvetlen szomszédságban lakott és alig két perc múlva már megjelent. Már a beteg fölületes vizsgálata után az orvos jellel tudtomra adta., hogy

mindennek vége és ő csak azon csodálkozik, hogy Hartwig ezt az órát még megérte. Lábai egészen a csípőig vastagon meg voltak dagadva.

Később megtudtam, hogy mielőtt hozzám jött, már fojtogató roham támadta meg Hartwigot, úgyhogy valamennyi ablakot ki kellett nyitni. Állapotának rosszabbodásához hozzájárulhatott az izgalom, hiszen remélte, hogy a reá várakozó trónörökösnek megnyugtatást hoz Szerbia előrelátható sorsáról.

Hartwig kocsiját a gyászhiTrel elküldtem az

Addig beszéltek róla, addig jósolgatták, amig bekövetkezett és következményeiben a gazdasági életen át egy kórbacillus vehemenciájával megtámadta az emberi idegrendszert. A pszichoanalitikus kezelések megszaporodtak és a gyógyulást keresők száma egyenes arányban áll a leépítettek számával, akik végkiélégi- tésük utolsó koronáját az orvosi kezelés oltárán áldozzák föl, hogy ismét egészséges idegzetű kereső emberek lehessenek. A leépített emberek külön kasztba tömörülnek: nem is emberek a szó közönséges értelmiéiben, mert a kenyérharc és félelem légkörében uj mitológia termelődött ki, amelynek félig ember, félig más élőlény alakjai népesítik be a társadalom berkeit. A leépített embert messziről megismered: van még egy utolsó rend jó ruhája (ez az „emberi" rajta, miint a kentauroknál a felsőtest), de az idegei oly rosszak, hogy réveteg a nézése és bizonytalan mozdulatából rögtön megérted, hogy biztosan kisiklott a gazdasági lejtőn.

A gazdasági válság hősi élőhalottai kénytelenek voltak közös frontot alkotni. Ennek egyik következménye egy körforgásos, paradox folyamat, amely csodálatosképpen a válság leküzdéséhez vezet az egyes embereknél. Egy leépített ismerősömmel találkoztam tegnap hónapok óta először, egy tehetséges, szorgalmas emberrel, aki hiába próbálkozott egy évig, hogy újra föl- és beépítse magát a. gazdaságba. Mikor utoljára láttam, idegroncsosau ott tartott, hogy minden mindegy volt, neki; azután csak annyit tudtam meg, hogy Berlinbe ment. Tegnap uj ember lépett elém: erős, edzett, elégedett ember pompás derűvel és ma/rkolóain biztos nézéssel. Mi történt? Sorsjegyen nyert? Örökölt? Dehogyis! Elcipelt egy kávéházba és elmondta---------Az

zal kezdte, hogy nincs is gazdasági válság, az egész ügy dajkamese. Ezt a bölcsességet, pont Berliniben, hatmillió munkanélküli központjában találta, meg? Igen, Berlinben! Figyelmesen szemléltem ismerősömet, gondolván, hogy az idegei végképpen főlapondják a szolgálatot és a bomlási folyamat ezimptómái után,

kívül álló személyek, anarchisták, gonosztevők követték él, akik semmiféle összeköttetésben nem állottak a szerb kormánnyal, úgy senkinek sem jutna eszébe azért a szerb kormányt felelőssé' tenni. Amikor Erzsébet császárnét és királynét Genfbén az olasz Lucbeni megölte, Ausztria-MagyaroTSzág sem Olaszországot, sem Svájcot nem vonta felelősségre. Ha azonban az derülne ki, ami ma még egyáltalán nem bizonyos, hogy a gyilkosság szervezett testületekből indult ki, gondosan előkészítették és talán állami közegek védelme alatt és segitségével hajtották végre, akkor a szenb kormánynak támogatnia kell bennünket a bűnösök kinyomozásában, abban, hogy a megérdemelt büntetésben részesüljenek és e fölforgató testületek ellen el kell járni. Szerbia szuverenitását azonban Ausztria-Magyarország minden körülmények között tiszteletben tartaná.

Hartwig egy szóval sem akasztott meg a beszédben. Nehézkesen fölemelkedett székéből, kezet nyújtott nekem és azt mondta:

— Barátom, ön tökéletesen megnyugtatott engem, köszönöm önnek.

Most még égy harmadik kérdés, dó ezt is, mint barátomhoz intézem.

orosz követségre és már néhány perc múlva megjelent nálam Strandmann ügyvivő Hartwig leányával. A követ felesége akkoriban Konstantinápolyban tartózkodott. Az orvos velük is közölte megállapítását. Strandmann megkérdezte, hogy Hartwig fogyasztott-e valamit nálam, mire azt válaszoltam, hogy semmit és csak annak a féltucat orosz cigarettának a maradványaira mutattam, amiket Ha.rtwig a talán húsz percig tartó beszélgetés alatt elszívott. Hartwig kisasszony megengedte magának azt az Ízléstelenséget, hogy elkérje azt az üvegcse kölnivizet, amelyből feleségem az ájult homlokát és szivét bedörzsölte. Fölajánlottam Strandman- nak a követség császár termét, hogy ideiglenesen fölravatalozzuk az orosz minisztert, de Strandmann ezt ridegen visszautasította azzal, hogy a követet olyan gyorsan, ahogyan csak lehetséges, az orosz követségi palotába kell átszállítani.

Köziben megjelent egy szerb osendőrkapitány,

kutattam pszichoa.na.litikailag képzett emlékezőtehetségemben, de a leépített kentaur azzal lepett meg, amire néni gondolt volna senki: kijelentette, hogy úgy gondolja, rosszak az idegeim, ideges vagyok, ez az oka mindennek, annak, hogy hiszek a gazdasági válságban és annak, hogy olyan furcsán viselkedek, mintha... Szóval, azt akarta mondani, hogy egy kissé bolondnak tart engem, aki őt bolondnak tartottam és sürgősen javasolta, menjek el Berlinbe Jaansen doktorhoz, a „német leépitet- teknek a leépités neurózisa ellen küzdő szövetségének" főorvosához, ő is ott volt. Jaansen doktor hipnotikus álomba merítette és két-há- rom kísérlet után tisztáiban volt vele, hogy a gazdasági válság dajkamese. ö másokon látta, milyen meglepő munkát végez ez a nagyvonalú orvos, aki az idegileg tönkrement embert hipnotizálta és azután azt szuggerálta neki, hogy a fölébredés pillanatában nem tudja, mi az, amit ma Berlinben és Honoluluban gazdasági válságnak neveznek. Tényleg elfelejtették a. páciensek? — kérdeztem. — De mennyire! Nevettek a gazdasági válságon, amely nincs, amely tünet és következmény: rossz idegek következménye, de nem tényleges valóság. Egy vállalati igazgató például a leépítéstől való félelme következtében minden elhatározását óránként megmásította, kapkodott, nem tudott tisztán gondolkozni, baklövést baklövésre halmozott és... szóval: ez az igazgató mindent megmagyaráz. Még állásiban volt ugyan, de a leépítéstől való félelmében olyan rosszak lettek az idegei, hogy valóban rászolgált a 'leépítésre. Fordított folyamat, — mondotta ismerősöm.

— De önnél nem úgy volt, — vetettem közbe.

Ezt helybenhagyta, de megmagyarázta: nála. úgy volt, hogy vállalatának igazgatósága elvesztette az idegeit. Kapkodtak, gondolván, ha nem építenek le, tönkremegy a vállalat. Tehát leépítettek, bár éppen ezáltal tették tönkre a vállalatot. A hipnózis mindent megmagyarázott, rendbehozta az idegeket, visszaadta a hitet, az ember önmagából meríti az erőt, csak

A kövei hirtelen meghal

Hipnózis és gazdasági válság

Irta: NEUBAUEB PÁL

hogy fölvegye a tényállást, de én, természetei sen, megtagadtam néki a belépést a követségre, mint terü'letenkivüli épületbe. Még éjjel tizenegy órakor Hartwig holttestét átszállították az orosz követségre.

Előrelátható vélt, hogy Hartwig hirtelen halála alkalmat nyújt mindenféle kommentárra és támadásokra. A vaJlóság azonban meghaladta a föltevéseket. A szerb kormány által kiadott gyászjelentés alján vastag betűkkel ez állott:

„Meghalt az osztrák-magyar követségen/4

A lapok nyíltan gyilkosnak neveztek engem és később egy orvos kijelentette nekem:

—i A holttestbe is befecskendezhettünk volna még mérget, hogy rábizonyítsuk a gyilkosságot, —' de ehhez túlságosan tisztességesek voltunk.

Groteszk-komikus élményem volt magamnak is. A Hartwig halálát követő napon nem volt időm odahaza beretválkozni és ezért a városiban bementem egy kis borbélyüzletibe. Amikor a fodrász már velem foglalatoskodott, belépett egy szerb katonatiszt e szavakkal:

— No, mit szólsz ahhoz, hogy az osztrák meggyilkolta Hartwigot!

A borbély azt állította, hogy talán valami kávéval itatták meg az orosz követet.

— Nem, te nem tudod. Giesel báró tegnap Becsből visszaérkezett és olyan széket hozott magával, amelyik öl, anélkül, hogy valami nyomot hátrahagyna.

Ekkor a borbély kése éppen a nyakamon volt., elnyomtam a nevetést és nem adtam föl inkognitómat.

A tragikus halál következményei

Még tragikusaíbb, mint maga Hartwig halála, az orosz követ elhunytának az a kihatása, amellyel — emberi számítás és előrelátás szerint — a világháború kitörésére volt. A Hartwiggal régebben folytatott beszélgetéseim alapján — társadalmilag igen jó baráti viszonyban állottam vele, mert ezt előnyösnek tartottam szolgálatom szempontjából, — meglehetősen jól ismertem az ő nézeteit. Hartwig — írja Giesl báró — a szenb hadsereget, a két balkánháboru után lebecsülte és meg volt győződve, hogy Szerbiát néhány napon belül megsemmisíthettük volna, annál is inkább, mert ő Oroszországot, amely még nem építette ki a tizenhét francia m imáidból ztratégiai vasútvonalait, ebben az időpontban nem tartotta képesnek arra, hogy Szerbia segítségére siessen- Megállapítottam, hogy Hartwig a merényletet az osztrák-magyar trónörökös ellen a legélesebben elitélte, mert — tulkorán követték el.

Az a meggyőződésem, hogy ha Hartwig 1914 julius 23-án — követeléseink át nyújtásának napján élt volna, ő Szerbiát kénysze. ritette volna arra, hogy azokat föltétlenül elfogadja. Tette volna pedig azzal a megoko- 1 ássál, hogy Szerbiának takarékoskodnia kell erőivel addig az időpontig, amikor Oroszország a nagy leszámolást provokálhatja — fejezi be érdekes cikkét Giesl báró.

tudni kell, amire Jaansen doktor tanítja meg az embert: nincs gazdasági válság, csak rossz idegék vannak.'

Mindezt olyan, szinte gúnyos biztonsággal adta elő a pszichiáternek felcsapott emeritált képi tett, hogy fölkeltette hennem az alvó ördögöt. Mindeddig minden leépített segítséget kért, ez pedig gúnyolódik és szinte azt mondja, hogy betegesen ideges vagyok és mindenesetre kenyeréért reszkető nyomorult kispolgár. A hirtelen ellenszenv egy nem éppen finom kérdés alakjában tört magának utat. Gúnyosan azt kérdeztem tőle, hogy vájjon miből él, ha nincs állása? Mert, hogy Jaansen doktor csodálatos .hipnózisa alatt megtanulta, hogy nincs gazdasági válság, azt aláírom, de hogy valaki ebből a tanulságból megéljen, azt tagadom ... Félbeszakított. Aggódón nézett rám. Már-már azt hittem, hogy menthet etilen mániákus, olyan pillantásokkal traktált. Éreztem, hegy a menthetetlen most már végleg menthetetlennek tart engem, akinek van ugyan még állása, de akinek nagyabb, sokkal nagyobb szüksége van a „német leépitetteknek a leépités neurózisa, ellen küzdő szövetségének" csodálatos főorvosára, mint neki, akinek nincs állása, amikor csöndesen megszólalt:

—' Tegnap óta könyvelője vagyok a Mundus- cégnek havi 2500 koronával...

Egyhetes luxushajóutazás Génuából Capri- ba és vissza 980 koronáért. A mai gazdasági körülményiekhez alkalmazkodva rendkívül olcsó pausálntázást rendez az Italia a 21.000 tonnás Conte Verde kixusgőzössed Génuából San Re mába, Nápolyba, Capa*i szigetére, Via- reggióba, Rappalóba és vissza Génuába. A hajó julius 11-én indul Génuából. Az utazás részvételi dija Becstől számított utazási költséggel és vissza Bécsig 980 koroua. Kivihető valuta 500 korona. Rendes körülmények között Bécstői Génuáig és vissza 680 kórona csak a vasúti jegy, de mert ehhez a hajónkhoz különleges vasúti kedvezmények vannak, 300 koronás többlettel a csodaszép hajóút is kapható a vasúti jegyen kívül Felvilágosítások utazási irodánkban.

xx Luíenec-LoSoncon lapunk föbizomá- nyosa RedHnger Ignác, akinél lapunk állandóan kapható és hirdetéseket is felvesz a lap részére eredeti óror