Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-04 / 127. (2940.) szám

4 1932 június 4, szombat. Nem hagyhatom szó nélkül A KISLÁNYT A BABAKOCSIVAL, KOMMENTÁROK MAGYAR NYELVŐR amellyel csak rÖTid, pár pillanatig tartó boldog összeköttetésbe jutott s máris meg kellett tőle válnia. Boltban Toltam. Vevők jöttök s babakocsikat vá­logattak. Azon tanakodtak éppen, vájjon a kiszemelt kocsi elég nagy-e egy tízéves kislánynak, jél hozzá- áll-e a kezéhez? Hogy kellene ezt megpróbálni? Ebben a pillanatban lélegzet-fogyotton rohan be egy kislány, odarohau a pulthoz s kezdi lihegni a mon- dókáját: Tesékadni. tesékndni, tesékadni huszfilérér —huszfilérér — — A pult mögött a bolttulajdonos megszólal: — Itt van kérem, ez a kislány éppen tíz év kö­rüli, mindjárt megpróbáltatjuk vele. És nem is hallgatva, hogy a kislány mit kér luisz fillérért, odakiildi a babakocsihoz: — Próbáld csak meg, fiam, hogy illik a kezedbe annak a kocsinak a fogója? A kislány még liheg, jobb keze a huszfillérest ssdorgatja a pulton, de a szemei már a babakocsit nyelik, tétován odamegy, hol a boltosra néz. hol a vásárló hölgyekre: igazán, neki meg kell fogni ezt a gyönyörű kocsit és megpróbálni, milyen fogása esik? Lassan, félénken nyújtja a kezeit a kis kocsi kéik tolórudjai felé, a huszfillérest hirtelen a kö­ténykéje zsebébe gyömöszöli, aztán nagy elhatáro­zással megmarkolja a rudakat. Kevéskét, csak ugv mintha álmában tenné, huzigál is a kocsin, — ajjj, milyen puhán, könnyen gurul, előre-hátra. t'sicsijja- babájja... Milyen pompás lenne a Viea-bábunak, annak a szőke varkocsosnak a pepita szoknyával! — Lám. éppen jó, — szól a boltos, a hölgy ek helyeselnek. — No jól van fiacskám. Hát mi kell neked busz fillérért? A kislány felébred. Az előbb pár pillanatig ál­modott. Azt álmodta, hogy' a kocsi az övé, ez a két szép néni megveszi neki s mert olyan pompásan áll a kezébe, most egyenest hazagnrithatja és ott beleülteti a Vicát. Hát nem. Csak álom volt. Mi is kell hnszfillérét? ... Révedezve, szinte rémülten eresztik el kis markai a kocsit, bele is néz a tenyerébe, mintha a nyomát keresné valaminek, egy édes emléknek, pár boldog pillanatnak, aztán elfordul az igéző látványtól s pöszög a pult felé. Előkotorja újra a huszfillérest, nyújtja a pultra s szomorúan tagolgatja: Tesékadni •— tesékadni —- huszfillérér — Nem tudja, mit akar venni. Csak néz vissza, vissza a kis kék kocsira. A még meg sem talált » máris elvesztett boldog­ságra. A felnőttek pedig nem is tudják, milyen kegyet lenek voltak; A MÁSIK KISLÁNYT A BATYUVAL, « batyuban kosárral, a kosárban egy liter tejjel Ezt a heti piacira hosta fel. As édesanyjával együtt jött, csak valamicskét nagyobb, mint azok a kis­lányok, akik még anyjuk kötényébe kapaszkodva poraszkáln&k az utón, de ő már hajnali négykor felkelt s a hegyalatti messzi faluból a városig gyalogolt, hármat lépve apró lábaival, mig anyja egyet, de a batyu kötelez, a batyu hivatás, a batyu — sors! És a sorsot már fiatalon állni kell. A batyu pedig, — bármilyen kicsi, akkurátosan, egészen szabályosan van a kis vállra felkötve, mint a nagyok nagy batyuja. Kisebb, de éppoly komoly, mint azok. Kosár benn, komoly, valóságos kosár és benne eladni való egy liter tej. Pénzt érő. A pénzt haza lehet vinni s eltenni. Vagy venni rajta, valamit a városban, ha kell. A kicsi hát meggörnyed, a kiesi homlok veritékezik, a kicsi lábak ezer még ezer lépést fektetnek a porba, hogy a liter tej vevőre találjon s éTette pénz hulljon abba a kis marokba. A lányka játszott. „Nagyot*1 játszott. Azt ját­szotta. hogy ö már dolgos, koránkelő. piacra,menő jány, aki hasznos a ház körül. Azzal játszott, ami­ben majd felnő, amiben majd kiszárad, elsorvad, megöregszik. Az élettel játszott; A PAPLÓ GOMBÁT, mely tönkre telt egy egész lakást, úgy hogy fel kellett tépni a padozatát, kiszedui ajtófélfáit, újra rakni a kályháit, úgy nézett ki az előbb nyájas otthon, mint egy gráuáttelitalálat Ypern mellett. A gomba ilyeténképpen meglehetős sok munkát adott különböző szakmabelieknek, kőn Ívesnek, asztalosnak, ácsnak, kályhásnak. Ehhez mérten megfelelő kiadásokat okozott a háztulajdonosnak és az általános felfordulással ugyanannyi kellemet­lenséget a lakónak. Lakó és háztulajdonos méltán szidták a gombát: Egy csapás, Istenesapása ez a gomba! Rémes! Akár egy leégés! És ki az, aki ebben nekik igazat ne adna? Ki? Például a kályhás, Találkoztam vele, szóba került, az a munka 8 így szólt igaz, meleg szívből a kalóriák mestere: Áldott gomba az, kérem, bár sok volna belőle! Többet ér az, mint a pencurák! És neki a maga szempontjából megint igaza volt. Mondta továbbá: — Szerettem volna egy kevés­két elhozni a magjából úgy vagy egy darab ajtó­félfával. De az építőmester nem adott egy cikrát -e, mind a tiizbe vetette Kár érte, amilyen jó gomba ez, kérem! A SZELUÍ35TETÍÍ MÉHEKET, nrr.'nl szabályos kettős rendekben felfejlődve üllek egy inéit kg* röpdeszkáján és láncba fogózva a láb batatlnufágig gyors szárny pörgetéssel, puhán ziim­Kéteégte!énül rekordot áílitottaim f-öl a „Ma­gyar Nyelvőr44 című nyelvészeti folyóirat teg­napi olvasásávail, amennyiben én voltam a vi- 3 ágtörtén elem első embere, a)ki e magyar filo­lógiai közlönyt a prágai autóbuszban lobogtat­tam és olvastam. Látszólag áthidalhatatlan tá­volság van a, Magyar Nyelvőr és a prágai autó­busz között, de mélyebbről nézve a dolgokat, a folyóirat Szlovének óra és Prágába való been­gedése esemény, — legalább kiindulópont, ame­lyet nem szabad elhanyagolni, ellenkezőleg, üd­vös fejlődések alapjává kell tenni. Mostanában a szlovenszkói berkeket óriási és vérre menő filológiai viták verik föl: a cseh nyelv hadako­zik a szlovák nyelvvel és ez utóbbi heroikus kísérleteket tesz évszázados önállóságának megőrzésére. Kíváncsian figyeljük a politikába át-átkalandozó vita eredményeit, — s nem sti- lustalanság, ha a Magyar Nyelvőr Szlovénoké­ba jutásával kapcsolatban ml is ki akarjuk venni a részünket a filológia-divatból, arneny- nyiben fölvetjük a kérdést: miként áll filoló- giailag a magyar nyelv Szlovenszkón? Rosszul. A nyelvészeti csehszlovák izmus a szó szoros értelmében nem csak a szlovák nyelvet fenyegeti, hanem bennünket is. A ma­gyar nyelv tisztasága egyelőre főleg kívülről kapja a csorbákat, de a nyelv máris veszedel­mesen hasonlítani kezd egy nagy ápolatlan kerthez, ahol fölburjánzik a gaz, össze-vissza nő minden ,s a régi nemes növények nyesetie- ílüI, önt özet! énül hervadnak, fölöslegesen elfe- csérlik éltető nedveiket és letörnek. A Magyar Nyelvőr bejövetelével kapcsolatban nem árt rámutatni az ápolatlanság veszedelmeire és or­voslást kérni. A magyar fiatalság nyelve meg­döbbentően romlik. Mindenki ismeri a cseh, il­letőleg szlovák ortográfiával irt magyar ele­im isi a leveleket, a sók „kedves41, „hegés44, „se­res44 írásmódot, a ragok és hangzóilleszkedések katasztrofális zavarát, amely évről-évre jobban elhatalmaskodik a nem magyar tannyelvű isko­lákban tanuló magyar gyemnek nyelvében. Min­denki ismeri a magyar beszédünkben, sőt zsur­nalisztikánkban polgárjogot nyert uj szavak tömegét, a sok „vilbort44, „zsupánt44, „nácselni- ket“, „prevrat“-ot, de kevesebben veszik észre egyrészt mondatszerkesztéseink és stílusunk fokozódó ©[magyartálanodását, másrészt azt, hogy köznyelvünk szegényedik, sok szó értel­méről megfeledkezünk, újak nem jönnek, a nyelv nem gazdagodik, nem idomul hozzá a modern életszükségletekhez, vagy ha igen, ide­gen kifejezéseket vesz segítségül. M, magyarok sohasem voltunk olyanok, mint a franciák, akik a szórszálhasogatásig menő gonddal ügyelnek nyelvükre és évszáza­dos munkával elérték, hogy ma például akár egy francia szakácsné 'bámulatosan kerek és kitünően megirt leveleket tud fogalmazni. Sze­gényebb nyelvünkkel, melynek fejlődése ko­rántsem lezárt, nem lehetünk ilyenek és egy­előre tág kaput kellett nyitnunk az idegen be­folyásoknak, az átvett és a népi szavaknak, hogy gazdagodjék, sűrűsödjék, lembosodjék a nyelv fiatal kertje. Most i.s őrültség volna pu- rifikálni akarni. Hadd jöjjön Ibe nyelvünkbe, ami uj ntiánsz, uj fordulatosság, uj zamat és bármely idegen nyelvnek ajándéka; szívesem átplántáljuk a legexótikusabb növényt, mert éppen az a szép, ha egy nyelv kertje valóságos ■botanikus kertté válik, miut a francia, angol, német, latin, vagy görög, — de vigyázni kell arra, hogy rendezett maradjon, ne vaduljon el, mert a legszebb botanikus kert is a háláira em­lékeztet, ha évek óta elhagyottan burjánzik. A mi kisebbségi nyélvünkben sem a túltelített­ség a veszedelem. Ellenkezőleg, az elszegénye­dés. Mintha valaki mindennap kiszaggatna és félredobna egyet-egyet a növényeinkből, úgy szegényedik és felejtődik a nyelv. Végiül ki­szárad és pusztán marad a park, ha így megy tovább. Többet kellene a nyelvünkkel foglalkozni. A pozsonyi magyar tudományos társaság fölada­ta volna például, hogy intézményesen gondos­kodjék a ínyélv ápolásáról és nyári kurzusokat rendezzen a szlovenszkói magyar tanárok, ta­nítók, újságirók, papok, jogászok, orvosok, ke­reskedők, diákok, hivatalnokok és más in tel­lek tuálisabb foglalkozásban lévő magyar embe­rek számára egyrészt a saját szakjuk magyar terminológiájának megismerésére, másrészt a nyelv tisztaságának általános ápolására. Egy- egy ilyen vándorkurzus hatalmas munkát vé­gezhetne egy-egy magyar városban, .& tájékoz­tatná azokat, akik föladata, hogy tovább ter­jesszék a magyarságot. Ezenkívül intézménye­sen és lehetőleg hozzáférhető helyeken (napi­lapokban) rá, kellene mutatni a tipikusan szlo­venszkói magyartalanságokra és a nyelv itteni veszedelmeire, hogy a közönség okulhasson és tanulhasson, belássa hibáit. Tipikusan szloven­szkói nyelvkönyveket kellene kiadni, ''helyes­írási szabályokat a szlovák Iskolákba járó, vagy járt magyarok számára, a katonák nyelv- oktatását kézbevenni. A többségi nemzeteknél az állam gondoskodik erről a fontos munkáról, a kisebbségnél a kisebbség föladata ez, s a Magyar Tudományom Társaság kötelessége vol­na, hogy kézbe vegye az ügyet. örömmel látom, hogy a Tudományos Társa­ság elnöke a Magyar Nyelvőr munkatársa, e így remény van e föladatok elvégzésére. — A magyar parasztság zömének nyelve nem romlik iSzlovenszkón; a nép 'lezárt élete megóvja őt a nyelv romlásától s az esetleges reform itt & nyelv 'belső erejéből jön, de a középosztály egyre kisebb kontaktusban áül az anyanyelvvel * egyre nagyobb kontaktusban az idegen nyelv­vel (holott a középosztály föladata a felsőbb irodalmi nyelv ápolása és kifejlesztése), s így könnyen előfordulhat, hogy csakhamar olyan zavaros nyelven fog beszélni és írni, mint az elszármazott amerikai németek, vagy az ame­rikai magyarok. Ennek pedig nem szabad meg­történnie. Szvatkó Pál. Rövideseit elkészül az „L Z 129 Hindenburg", a világ legnagyobb léghajója A német léghajóépitési technika újabb diedafa Mi van a régi nagy léghajókkal? Berlin, jumiuis 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Még a kora nyál' folyamán teljesen befejeződnek a, friedrichshafeni léghajó- gyárban az ,,L Z 129 Hiiidenburg“-niuik, Né­metország és a világ legnagyobb és legtel- jesitoképesebK léghajójának építési mun­kálatai és ezzel a német léghajóépitési technika újabb ragyogó diadalt arat. A H indonbuirg nevét viselő légi óriás építési . műm kóla tűit 1931 -ben kezdték meg és a légihajóéipitészet legmodernebb tudományos és technikai ta­pasztalatait, mind figyelembe vették az építés munlkálatarnál, úgy hogy a szakértők vélemé­nye szerint «z L Z 129 technikai szempontból a lehető legtökéletesebbet fogja reprezentálni. Különösen a ikoimstrukoiénál és a belső be­miigő hangot adva szellőztették a kas túlságos melegét. Nem tudom, hol volt a parancsnok, ki állította őket munkarendbe, de mind nagyszerűen, fegyelmezetten tudta a dolgát, nem volt semmi habozás, tétovázás, ellenkezés, teljes fegyelem alatt, teljes odaadással és a közös nagy CÉL fanatikus imádatával dolgoztak, pillanatnyi kihagyás nélkül. A munkának ez a szinte dühöngő szerelme, az ö n k i k a p c, s o 1 á s abban az értelemben, hogy az egyén teljesen mellékes az összesség mellett, más­részt: a tökéletes e n I) c k a p c s o j á s abban az értelemben, hogy az egyénnek csak úgy vau célja és lél joga.* ha a közös munkának szerves atomja.,— n kollektív eszme abszolút megvalósítása. rendezésnél használták fel a legapróbb rész- leiekre kiterjedően mindazokat a gyakorlati tapasz tálalóikat, amelyeket a léghajó óriás öcosénél, a Gráf Zeppelinnél szereztek. Eze­ket a tapasztalatokat a világ minden részé­ből, minden éghajlati övéből, .minden szél já­rási zónájából gyűjtötték egybe az évek so­rán át, hiszen a Zeppelin világkör üli utat tett, megfordult a Csendes és az Atlanti óceán felett, keresztül szelte a végtelennek tetsző szibériai femsikot, járt a passzátszelek övéiben, megbirkózott az Atlanti Óceán nyu­gat-keleti szél járásával, Szamojlovios és Ecikemjer vezetése alatt sarkvidéki utat tett, egyszóval a föld valamennyi geográfiái vi­dékéről egyibegyüjfötte a navigációs tapaszta­latokat. Ez a óim, hogy L Z 129 természetesen azt jelenti, hogy egyedül a Zeppelin G. ,m. b. H. társaság már 129 német nagy léghajót épített. A zugó, zümmögő SSSM = Méhszovjet röpnyilá- sához ilyenkor, naplemente utáni melegben bátran odatarthatja a kiváncsi emberfi az orrát, nem kap méhcsipést és dagadt orrot, de élvezheti, micsoda meleg, átfiilledt méz- és viasz-illat ömlik a kis szellőztető katonák berregő szárnyainak légsodrá- bán. A szovjet teljes üzemmel dolgozik. Kint a kas körül pedig ott hevernek elszórtan az elhullt dolgnzóméhok, aztán jön a nagy rab tar tó: az Ember és elszedi a forró munka gyümölcsét, a mézet. Egész élethűen játeza meg a szimbolikus képben a kollektív államot. NYIHESI-TICHY KÁLMÁN. KONIFERUM QYÓQYB 0_R OVICSKfl csodás hatású meghűlésnél és gyomorbajnál Az egész földkerekségen eddig 800 ilyen nagy léghajót építettek, tehát az öteszes léghajóknak csaknem a fele jut Németországra. Azonban .mii mégis csu­pán egy-két léghajónak utazásairól értesü­lünk, honnan van az, hogy csaknem 200 lég­hajóról szinte tudomást sem veszünk? Erre a kérdésre a felelet rendkívül meglepőnek fog feltűnni, mert azt mutatja, hogy a nagy léghajók csekély .munkavégzésé ellenére mi­lyen óriási nagy ezeknek a légi szörnyete­geknek elhasználódása. És a felelet még egyet fog megmutatni: a német léghajóépi­tési technika nagy fölényét a világ imindlen más léghajómul ve felett. A Zeppelein G. m. b. H. első léghajója, tehát, az L Z 1, 1900 julius másodilkám startolt és imég ugyanabban az évben, néhány kísérleti, ut megtétele után leszerelték. A következő léghajóknak is nagyon rövid élettartalmuk volt. Az L Z 2 1905-ben startolt és már 1906- ban, egy kényszerleszállás alkalmával a vi­hariban tönkrement. Az L z 4 1908-ban star­tolt és első tárvutján Ech térd ingen mellett megseiminilsitette egy villámcsapás. Csupán az L Z 3 élettartama volt hosszabb, 1906-tól leszereléséig, 1913-ig állott mint L 1 a porosz hadsereg szolgálatában. A háború természetszerűen a léghajózás technikájában is óriási fejlődést hozott, azon­ban a léghajóknak csaknem, kivétel nélkül továbbra is igen .rövid élettartamuk volt. A repülések eredményei azonban a későbbi léghajóik megépítésénél rendkiívül fontos szempontokat nyújtottak. így a háború dere­kán, 1917-ben az L Z 59 távrekordot állifotl fel, amikor egyfolytában tette meg az utat Bulgáriából Chartuimba és vissza. Ezzel 6800 kilométeres rekordot állított fel, mig az L Z 55 ugyanabban az évben 7300 kilométeres rekordot állított fel, míg az időrekordot 1917- ben az L Z 101 érte el 101 repülési órával. Ezeken az utakon Igen fontos tapasztalatokat szereztek és ezeket mind felhasználták a to­vábbi hajók megépítésénél. Azonban egyik .léghajó sem volt tartósabb életű. A háború befejezésével Németországnak kilenc használható léghajója volt, ezeket a békeszerződés rendelkezései értelmében át ikelletit adnia a győzteseknek. Franciaország és Itália három-három, Anglia két, Belgium és Japán egy-egy .német léghajóhoz jutott De ez a kilenc léghajó is már a múlté. Ma három fiatal légi óriás uralkodik a le­vegő birodalmában, a Los Angeles, az 1924-ben épült L Z 126 az egyik, es tette meg Eckener vezetésével először az Atlanti óceánon át a veszélyes utat. A másik óriás léghajó a ZRS 4, a harmadik pedig az 1927 -28-ban épült Gráf Zeppelin. A negyedik nagy léghajó az L Z 129 Hindenburg lesz, miután az R 101 jelzésű óriási angol léghajó első, Indiába irányított nagy utján Francia- országban tragikusan elpusztult, amire úgy az R 102, mint az L Z 128 építési munkála­tait félbeszakították. A léghajók gyors elhasználódásából az a paradoxon áll elő, hogy több légbajóépitö gyár van, mint amennyi óriási léghajó. Németországban három ilyen nagy gyár van, a legnagyobb a Zeppelin G. m. b. H. fried- richshaifeni gyára, a másik a Schütte—Lang- rendsizer szerint építő Schütte és társa-fél© imü, amely ezidőiszerint nem dolgozik, a har­madik pedig a seddini mü, amely azonban csakis kicsiny légi jármüveket épít, Az USA- ban a friedriidkstoafeiii müvekkel kapcsolatban álló Goodyear Tire and Robber Comip.-nak akroni müve építette meg a a Akron óriás léghajóját, amely ugyan német mintára ké­szült, de tulnehéz, ami miatt kissé lassú és a manőverezésben is akadályozva van. Egy másik léghajámü van Detroilban is, ez azok­ban még semmit sem produkált. Angliában két nagy és három kicsiny légbajóépitö mii van, azonban az R 101 megrázó katasztrófája után a léghajóépités egyelőre szünetel. Fran­ciaországban három mü jóval kisebb léghajó­kat épit, ni int a német firiedrichshateni gyár, Olaszországban két mü félnierov kis léghajó­ikat épit, van hajómüve Japánnak és Brazíliá­nak i®, míg legújabban aszovjet Moszkva mel­lett kezdett építeni egy nagyobbszahásu lég- hajógyárat. Óvatos át,számolás mellett tehát 17 léghajómé van az egész világon, mig mindössze három nagy léghajó közlekedik és a negyedik most áll a start előtt. Ebből a kü­lönös számadatból következik az is, hogy a léghajók nincsenek felvéve a statisztikádat és mivel csak három van belőlük, minden útjukat figyelemmel kiséri a sajtó. Ferdinad Bruckner uj darabja Férd in and Bruckner, az Angliai Erzsébet szerzője, befejezte uj darabját, amelynek elme: Márpilise O. A darab Eletetnek azonos című regénye nyomán készült. A berlini be,mulatóin <i női főszerepet Klteabetíli Béig uer fogja játszani, — Akar olcsón és jól nyaralni? Kérjen taná­csot és kalkulációt a. PMH utazási osztályától, Bratislava, Central Pásságe. (2 Kés válaszbé­lyeg.)

Next

/
Thumbnails
Contents