Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-04 / 127. (2940.) szám
Ha: RÜDIÓNELLÉKLET Jk % XI* évf* 127' ^2940^ szám ■ Saomi»at ■ 1932 junius 4- 7nafiYARHlM>M> WW——wmww—w—mm—»«*■—wm—inannoM—w—»n———■—■—^wwwi———m———w——om^—n—mmiTi»» 1^———i————————— Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. fi képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.—K£, A szlovenszkói és ruszirtszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikái napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága H, Panská ullce 12. ü. emelet. — Telefon: 30311. —- Kiadóhivatal; Prága 11, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖHYC1M: HlRlfiP, PRflHfl Az uj birodalmi gyűlést Julius elején választják meg Fantasztikus hírek a trónörökös „kormányzóságirór — Papén szóról-széra követi Irünlnget — „Orientális nép6i (sp.) Prága, junius 3. A pozsonyi egyetem lassa n-lassan olyan intézménnyé fejlődik ki, aknáéit — e<x c katedra — egyre gyakrabban óriási filippiáik hangzanak el a szlovák nép •kultuirönállósági vagy egyéni életformát kereső törekvései ellen s ahonnét a Kárpiátok alatt levő népekre kultúrái kivannak rákényszeríteni anélkül, hogy figyelembe vennék a szlovákság eredeti és évszázadok alatt kifejlődött szellemi sajátságait és kulturelképzelé- seit. A közelmúltban, a szlovák lapok nyíltan leszögezték a pozsonyi Alma Mater és a tu- rócszontimártoni Maiiba között tátongó óriási különbséget: az első a „kultur-oseihszlovákiz- musl“ képviseli (mint a „Siovák“ megállapította), a másik igyekszik megvédeni a szlovák nyelv dallamos szépségeit, a szlovák szellem szinességét, melegségét, individualizmusát és nem engedi, hogy a .szlovák lelket belemártsák az importált prágai ál-racionalizmus szürke leveséibe. Néhány nap előtt Dérer kultusz- miniszter tartott nagy beszédet a pozsonyi egyetem jogászainak a prágai kulturforma egyediül üdvözítő vontáról. A oél érdekében némi történelmi elferdítésektől, erőszakolt beállításoktól sem riadit vissza s természetesen ismét felhasználta az alkalmat, hogy üssön egyet Szlovenszkó eddigi kulturformáján. Bennünket az, amit Dérer a szlovákságról mondott, nem érdekelhet, Ez a szlovákok és a csehek belső ügye s mindenkinek a saját ízlésére bizzuk, hogy miként reagál a kultúra miniszterének szavaira, amikor például a „tunyaságot és az OTÍentálisságol“ a szlovákság eddigi fő jellemvonásainak tartja. Mi mindenesetre megköszönnek a leb atkán ozást, ha nekünk szólna, de nem lehetünk fogadatlan prókátorok s a szlovákságra bizzuk a választ, amit egyébként bőségesen és energikusan megadott már és az egyik autonómista lap egyenesen a rendtörvényt hívja segítségül Dérer ellen, mert szerinte megsértette -a köztársaság egyik vezető népéit. Bennünket mindössze megdöbbent az a hang, amellyel Dérer a szlovákságról beszél. Ellenben nem hagyhatjuk szó nélkül azokat az elcsépelt és bombasztikus frázisokat, amelyeket a Prágától keletre eső népek ,.orientálisságáról“ mond, mert a lesajnálólag gondolt „oirientálisságba" bennünket, magyarokat is belesoroz. Úgy beszél keletről, mint a felfuvalkodott nyugati nyárspolgár teszi, ha kelet és nyugat különbségének szólamával igyekszik fölényét kidomborit-ani. Mondanunk sem kell, mennyire csak szólam és frázis kelet és nyugat szembeállítása, különösen, ha erkölcsi .ér fékjei zésként történik, mint Dérer teszi. Kelet és nyugat legfeljebb bizonyos másságot mutat, kelet legfeljebb — esetleg — fejletlenebb nyugatnál, de ez nem azt jelenti, hogy a nyugati ember önfeledt gőgjében morális alapelvekből kiindulva pálcát törhet az „orientálisság“ fölött. Egyáltalán nem látjuk be, hogy nyugat — suib spécié aeternitatis — erkölcsileg magas abbrendübb és tisztább volna, mint kelet -- az a nyugat, ahonnét az elmúlt .évszázadokban valameny- nvi nagy emberi mészárlás és erkölcstelenség kiindult. A lebecsmérlő „oriemtálisság" szólama régóta az elcsépelt frázisok lomtárában lakik még akkor is, ha politikai fejlettséget, modernséget, antifeudális életformát akarunk alatta érteni, mert jól tudjuk, hogy a leganti- feudállsabb birodalmak ma éppen keleten terülnek el, Oroszországban, Törökországban, mig nyugat több „régistilü" államrendszert mutathat ki s elég ebben a viszonylatban Németországra, Olaszországra vagy Franciaország leplezetlen milLtarizmusára utalni. Egyébként Dérer „orientális“ jelzője másképp is hamis, ha Magyarországról szól. A miniszter a jogról beszállt s megállapította, hogy a Verbőczi alapján kiépült miagyar jog orientális, feudális, a szolgaságot szankcionáló, mig a cseh jog nyugati, szabadságszerető és liberális. Furcsának tartjuk, hogy a miniszter beszédében, amelyet 1932 májusában mondott, a tizenhetedik és a tizennyolcadik Szásád magyar jogrendszerével akartja lébunkózBerlin, junius 3. A B. Z. am Mittag jelentése szerint Papén kancellár megkapta a köz- társasági elnöktől a teljhatalmat a birodalmi gyűlés föloszlaíására. A kabineti még ma közli a birodalmi gyűlés föloszlatásáról szóló dekrétumot. Ezzel a választások időpontjának kérdése is aktuálissá válik. A kormány eredetileg junius 26-án akarja megtartani a választásokat, de ez a közeli terminus alkotmányjogilag lehetetlennek bizonyult, ugyhggy a választásokat julius 3-án, vagy julius 10-én tartják meg. Az uj birodalmi gyűlés augusztus elején, vagy közepén ül össze. A választási küzdelem ilyen Newyork, junius 3.^ A világháború obsitosai elhatározták, hogy Washingtonba marsol- nak és kikényszerítik a kormánytól járandóságaik fölemelését. A fővárosban máris több ezer obsitos gyűlt össze és sok más ezer elárasztja az országutakat és a tehervonatokat Washington felé. Valamennyien munkanélküliek, lerongyoltak és elhatározták, hogy a kapitóliumot mindaddig ostromolni fogják, amíg követeié-1 seiket nem teljesiti. Az obsitosok nagy nyugtalanságot keltenek azokban a városokban, amerre átvonulnak. Ha közönséges munkanélküliekről lett volna szó, akkor a rendőrség már réPrága, junius 3. A kormány a képviselő- háznak ma ujaíbb két törvényjavaslatot nyújtott be- Az egyik a munkanélküli segélyezésre szánt illetékekről szólt. A kormány a javaslat indokolásában hangsúlyozza, hogy az egyre növekvő válság és muinkamélküliség következtében a munkani a 'magyarságot és a szlovákságot, azzal a jogrendszerrel, amely a maga korában európai vívmány volt és pontosan megfelelt a kor hangulatának, de azóta régen hozzá idomúd a mához- Miért nem beszélt a tizenkilencedik század végén kialakult modern magyar jogrendszer főd, amely vezetett Európában liberalizmusával és főleg sokkal haladóbb szellemű volt, mini a történelmi országokban nagyrészt még ma is érvényben levő osztrák jog? Vegye alapul Dérer akár a polgári házasságról szóló törvényeket, akár a büntetőjogot, akár a sajtótörvényt, az alkalmazottak jogvédelméről szóló paragrafusokat, vagy a politikai vétségeket mindennél I iberálisabban megtorló magyar államfogház rendszerét, kénytelen lesz elismerni, hogy ez a jog valóban nem nevezhető „orienitálisnaik" e még az körülmények között rövid lesz. Bizonyos körök úgy tervezték, hogy az uj választásokon nem birodalmi gyűlést, hanem nemzetgyűlést választanak, de ezt a tervet a kabineti elvetette. Időközben megkezdődtek az előkészületek a választásokra. A jobboldal kapcsolni akarja a listákat és egységes frontot teremteni a nemzeti szocialistáktól a Landvolkig. Ezzel a kapcsolással meggátolnák a maradékszavazatok elvesztését. Ha a parlamentet föloszlatják, a kormánynak igy is sok dolga marad. A legszükségesebb teendő bizonyos pénzügyi műveletek végrehajgen közbelépett volna, de az obsitosokkal senki nem mer kikezdeni. A veteránok villamos- kocsikat rekvirálnak, megállítják a magánautókat, erőszakosan koldulnak és megrohamozzák a kelet felé haladó tehervonatokat. A Baltimore—Ohio vonat betiltotta a veteránok szállítását, mire élelmiszervonatait a hadastyá- nok egyszerűen nem engedték tovább. A síneket beszappanozták és a sikamlós vason a vonatok nem közlekedhettek. Ezen a vidéken az obsitosokat a hatóságok katonákkal kergették szét. A városok minél előbb szabadulni akarnak a veszedelmes patriótáktól. nélküliek segélyezéséről szóló törvény ki- eigésiziiitésire szorul, mert ez a törvény jelenleg csupán a munkáméi k üli etk egy harmad ára vonatkozik és a pénzügyigazgatásnak nincsenek kellő pénzügyi eszközei ahhoz, hogy a segélyeket tartósam kifizethesse. E célból, amiig a munkanélküli alapot uj cseh szlovák törvénykezés is sokait átvesz belőle. Lehet, hogy Dérer nem a magyar jog cikkelyeit, hanem a magyar jog, illetve a magyar mentalitás szel lemét „bélyegezte'1 orientálisnak: nem tartotta szabádságszerető- mek a népet s az uralkodó osztályokat elnyomónak, zsarnoknak, keleti kény uraknak. Szegény Thököly, Rákóczi, Széchenyi, Wesselényi és sok más magyar főur szelleme, vájjon mit szólnának ehhez a beállításhoz? Mit szólna hozzá ti magyar nép, amely annyiszor föllá- zadl az osztrák császárok ellen, többször, mint bármely más nép Európában, A szabadságharcoknak olyan kollekcióját állíthat juh az áramló európaiak elé, mint eemki más — talán csak egy másik „orientális" népi. a lengyel. Senki nem mondhatja, hogy a magyar fása a munkanélküliek segélyezésének és a szociális biztosításnak biztosítására. A kormány ezen a téren pontosan lemásolja Brüning terveit és a készülőben volt uj Brüning-féle szük- ségrendeletet teszi meg terveinek alapjává. Berlin, junius 3. A Vorwarts közlése szerint a köztársasági elnök ősszel lemond és a birodalom élére magyar mintára kormányzó kerülne. A kormányzó, aki a német császár nevében uralkodna, a trónörökös volna. A lap a hirt fantasztikusnak nevezi, de egyúttal közii, hogy a tervvel kormányhoz közelálló körök foglalkoznak. miéig nem valósítják, a kormány törvényjavaslatot nyújt he a munkanélküli segélyezésre szánt uj illetékekről, amely illetékeknek kétharmad részét produktív munkanélküli segélyeikre, egyhaimiiad részét pedig miunkanélküll segélyeik kifizetésére fogják fordítaná. Ezt aa Illetéket a munkaadók fizetik. Az illeték a fizetés egyszáza- lékát teszi ki azon alkalmazottaknál, akik a magánalkalmazottak nyugdijbi ztóisi tás i kötelezettsége alá esnek, úgyszintén a munkabérek (napi hérek, heti béreik) 1 százalékát teszik ki azon munkásoknál, akik a szociális biztosítás kötelezettsége alá esnek. Az illetékeket a betegscgélyző pénztárak fogják kiszabni és a pénzügyi hatóságok fogják behajtani. Ami a mezőgazdaságot illeti, azon mezőgazdasági vállalatok, amelyek nem esnek a kereseti adó bevallásának kötelezettsége alá, a törvényjavaslat szerint átalányositott összegbe évi 14 millió koronát fizetnek és ezt az összeget a Centrokooperativ, valamint a gazdasági szövetkezetek szövetsége fogja behajtani és befizetni. A törvény 1934 junius 30-ig lesz érvényben és annak végrehajtásával a pénzügyi, népjóléti és közmunkaügyi minisztert bízzák meg. A kormány egy másik törvényjavaslatban meghosszabbítja a kiviteli hitelre vonatkozó törvény érvényét újabb hatszáz millió korona értékben. A törvényjavaslat szerint a kiviteli Mteltörvény érvényességének első évében fel nem használt hit el ős z- szeget a folyó évben is fel lehet használni, ha az export emelkedne és a hatszáz millió korona nem volna elegendő. Ez az uj törvényjavaslat ez év junius 25-én lépne érvénybe, mivel a jelenlegi törvény ezen a napon hatályát veszti. nép, a vezet őosztáiy ok és a köznép egyaránt, nem küzdött eleget a történelemben a szabadságáért és ebben ’a tekintetbein nem volt más, mint a nyugati népek, amelyek a szabad, önérzetes, fejlődőképes életet mindennél többre becsülték. Soha magyar ember a jussát nem engedte. A jog szent fogalom volt előtte s körömszakadtig védett életelixir. Aki a szabadságszeretetet és a jogok követeléisét és kivívását nyugati formáinak tartja, nyugodtan „nyugati népnek" minősítheti a magyart. Hogy valami másban tartotta orientálisnak Dérer a magyarokat? A kultúrában? Irodalomban, művészetben, tudományiban? Azt hiszem, erről kár beszélni, mert itt könnyen a magyarok eshetnének a fölényeskedés hibájába, ami pedig valóban távol áll szándékunktól. Az amerikai obsitosok Washington „ellen" vonalnak A városok panaszai — A volt katonák eriszakoskodásai A magánalkaSmaiattsl fizetési és a munkabérek után egy százalékos illetéket fognak fizetni a munkaaM a munkanélküliségi alapra Újabb hatszázmiliiOs kiviteli hitei
