Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-28 / 147. (2960.) szám

6 ,<pmEa-MAi($6sRiHfK^S Eljegyzési és esküvői ceremóniák a Mennyei Birodalomban A férj csak az esküvői szertartás alkalmával ismerkedik meg leendő feleségével — Az ifjú kínaiak mzdernűzáini akarják az elavult eljegyzési és házassági szabályokat 00 | Juníus mLm Kedd j [BioiiiiaiHiiÉiénl VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap7 megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lörinckapu ucca 17, II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága u- Panská ul. 12„ III. em eszközli. * KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatateleíon 3529. Fő-ucca 69., I. em. NY1TRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan-ucca 25 — Method-tér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucea 17. (CentraPpassage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2 KÖSZÖNT JÜK PRÁ GÁ BÁN Á MA G Y A R OLIMPIAI ÚSZÓK A T, üdvözöljük őket azon alkalomhói, hogy a los ange­lesi játékokra indulva, Prágát választották egyet­len kontinentális megállójuknak és a prágai kö­zönségnek fogják bemutatni kivételes tehetségüket és sportbeli tudásukat. Máskor is voltak itt közöt­tünk, de egyetlen alkalmat sem tartottunk olyan fontosnak mint a mostanit, amikor arról van szó, hogy elindulnak az LTjvilágot is meghódítani a ma­gyar sportkulturának. A maroknyi magyar nemzet­nek nagy szüksége van a sportpropagandára, a sport egyetemes népszerűségének erejére, hogy külföldön fokozza azt a rokonszenvet, amely a nehéz sorsban élő magyarsággal szemben — Istennek hála '— mindinkább megnyilvánul. Minden magyar siker, magyar eredmény az egyetemes magyarságnak vá­lik hasznára, éljen ez a magyarság nemzeti államá­ban, vagy kisebbségi sorsban, vagy pedig idegen világrészben. A magyar művésznek, magyar Írónak, ''magyar tudósnak, magyar sportolónak munkája mind a magyar nemzet ügyét szolgálja és éppen ezért a siker sem csupán egyéni értékű, hanem az egész nemzeti kollektivumra kiható. Most a magyar úszók messzi útra készülnek és nem túlzott a magyar sziveknek a reménysége, hogy a vizilahda-jáékban sikerül megszerezniük a leg­magasabb sporttrófeát, a világbajnokságot. A prá­gai állomás csupán néhány félórás megállót jelent ezen a nagy utón, amelynek végső célja a győzelem koszorúja kell, hogy legyen. Ezen az állomáson mi, Prágában élő maroknyi magyarok, szivünk szerete- tével mint frissítővel járulunk az átutazókhoz, el­hozzuk jó kívánságainkat, büszke lélekkel várjuk prágai szereplésüket és kérjük őket, hogy tudásuk teljességével hálálják meg ezt a mi nagy szerete­tünk!. Elkihctik, hogy a mi lelkűnknek kétszeresen szüksége van a magyar siker, magyar tudás és ma­gyar eredmény éltető elixiriére. Aztán testvéri szív­vel mondunk „Isten veled“-et a távozóknak, de ebben a búcsúszóban benne van a szilárd remény is, hogy a viszontlátás alkalmával nagy diadaloknak magyar bőseit fogjuk a szivünkbe zárni. Köszöntjük a Komjády Bélának, a magyar vizi- pólósport nagy tanítómesterének vezetése alatt ér­kező magyar pólójátékosokat és a magyar gyors- úszókat, köztük a magyarság egyik legjogosabb olimpiai reménységét, Bárány István doktort. — Uj jogi doktor ok. S bőssel Imrét Losonc és Lázár Fáit Losonc ma déliben a prágai Kár oly-egyetemen az összes jogi tudomá­nyok doktoraivá avatták. — Százhetven tanuló jelentkezett a komá­romi gimnáziumba. Komáromi tudósitónk je­lenti: A komáromi bencés főgimnáziumot szinte megostromolták az újonnan jelentkező tanulók. Az első. osztályba felvétetni ki-ván- kozók száma hatalmasan megnőtt: százhetven gyermek kérte felvételét s fog tenni felvé­teli vizsgát. Ezek egynegyede leánytanuló. Tekintettel arra, hogy csak hetven tanuló számára van hely, a felvételi vizsgánál a je­lentkezőket erősen meg kell rostálni s a je­lentkezőknek több mint a felét kell az igaz­gatóságnak elutasítani. Ez a körülmény is bi­zonyítja, hogy a szlovénszkói magyar kisebb­ségnek szüksége van uj középiskolákra, mert a meglevők kevésnek bizonyulnak: a magyar ifjúság tanulni kíván s el akarja foglalni a középosztályban az őt megillető helyet. — Szeptemberben kerül fő tárgyalása* a a budapesti puecsmozigalom polgári vezetőjé­nek ügye. Budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja: A múlt év decemberében leleplezett •.•nevezeti puccs mozgalom polgári vezetői. Gvnlai Molnár Ferenc, Raád Árpád és Te­men váry László ellen az ügyészség elkészí­tette a vádiratot, amely lázadással vádolja a puccsistáka t. ’ Az ügynek szeptemberben lesz a főtárgyalása. * Ugyan ki hitte vdm még aáSg tűz év elfőtt is, hogy a török nő olyan váratlanul éa hirtelen ki fog szabadulná az emberi méltóságát mélyen sértő aranykaflitkából. Már pedig nem csak hogy kiszaba­dult belőle, de intézményesen és végleg megszűnt a török nőt évszázadok óta fogva tartó hárem s a törvény a legszigorúbban eltiltja a többnejű séget is. És most a hatalmas Mennyei Birodalom kerül sorra, az a mérhetetlen föld, melyen a világ leg­konzervatívabb népének százmilliói éllnek. Az ifjú kínaiak ugyancsak erélyesen döngetik a kínai falat és most jött a hír, hogy az ottani nőmoizgalom ön­tudatos vezetői egy csomó egyéb kívánságuk között nem csekélyebb dolgot írtak zászlajukra, mint azt, hogy minden kínai nő szabadon választhassa meg férjét és hogy a házasságok a házasságközvetitők kizárása mellett legyenek megköthetők. A KÍNAI eljegyzés A házasságot Kínában is eljegyzés előzi meg, ám a jegyeskor boldogságát ez ottani fiatalok nem ismerik. A vőlegény és a menyasszony ott csak az esküvő megtörténte után látják egymást első ízben. szemtől-szembe. Minden kínainak legfőbb és első kötelessége, hogy minél fiatalabban megnősüljön, hogy minél előbb apa lehessen és hogy gyermekei legyenek. A gyermekeket sokszor már csecsemő korukban etjegyzik egymással, sőt eljegyeznék még a meg sem született gyermekeket is, ha ezt a kínai törvények a legszigorúbban nem tiltanák. Ahogy a jó fiútól mindenki elvárja, hogy apjának születésnapjára annakidején egy szép koporsót adjon ajándékba, éppen úgy elvárja mindenki a jó apától, hogy gyermekei megházasitásáról idejében gondoskodjék. A fiatalokat ebben az életbevágó, őket legközelebbről érdeklő legszemélyesebb ügyükben miég csak meg sem kérdezik. Nekik a gyermeki kötelesség azt Ír ja elő, hegy engedelmes­kedjenek s a gyermekek rendesen teljes bizalom­mal bele is nyugosznak szüleik választásába, tud­va, hogy ők az ő érdekeiket igazán szivükön viselik. Az eljegyzés létrejötténél nélkülözhet ellen sze­mély a házasságközveí itő. A házasságközvetitő mindenekelőtt a leányos házaknál puháitól ózik s valahol még él nem jegyzett leányra akad, ügyesen a házasságra tereli a beszédet s végül kirukkol egy véletlenül készenlétben levő pompás vőlegénnyel is. Ragyogó színekben vázölija a fiú szüleinek pompás házát, földjeit, marháját, ingóságait, de különösen előnyös színekben festi le a jövendőbeli anyóst, hogy az milyen angyal. A mama, ha ínyére van a dolog, mindjárt ott is tartja a beszédes hölgyet egy csésze teára, hogy várja meg, mig az apa is haza­jön, hogy ő vájjon mit szói] a dologhoz. Ha a dolog a pa-pa tetszését is megnyerte, akkor most már egyesült erővel szívélyesem marasztalják az öreg nénit egy kis vacsorára. A derék hölgy a legköze­lebbi vacsorát már persze a vőlegényjeMt szüleinek házánál tölti el 6 ott persze a leányt, magasztalja az egekig s így megy ez azután heteken át s hol itt, hol ott van ebéden vagy vacsorán, mivel a saját érdekében igyekszik a diplomáciai tárgyalásokat lehetőleg hosszúra kinyújtani. De végre mégis csak elérkezik a nap, hogy a vőlegény családija igent mond s ki is tűzi az eljegyzés napját. Piros papiros­ra, dagályt*, virágos nyelvezetben megfogalmazott Írásban értesítik erről a leány családját. A JÓS SZEREPE Mint az élet minden fontos mozzanatánál, itt i6 bekapcsolódik a dologba a kínai jós is. Ő állapítja meg a fin és a leány születésnapjából, évéből és hónapiáiból, hogy szerencsés lehet-e a tervezett házasság s ha igen, úgy melyik szerencséthozó nap­ra kell az eljegyzést s az esküvő napját kitűzni. Az eljegyzést mindenekelőtt a család már elhalt tagjainak az ősök oltárán sorakozó ősitáblákban lakó szellemeivel közük. Áldozatok bemutatása és áldásuk kikérése közben ott írják meg szép rikító piros papíron az eljegyzési lapokat, melyeket a házasságközvetitő utján cserélnek ki egymásközt a családok. Ilyenkor kapja a menyasszony az első nászajándékot, többnyire ékszereket. Az eljegyzés és az esküvő között többnyire évek szoktak eltelni, bár a tizenkét éves leány és tizen­négy éves fiú közötti házasságok sem ritkák. Ha a menyasszony nagyon szegény családból szárma­zik, sokszor már mint gyermek a vőlegény család­jába kerül és reggeltől estig keményen kell ott fejemet". Az esküvő napjának kitűzése a jóssal folytatott újabb tanácskozás után megint csak a vőlegény szüleinek előjoga. Piros lapon tudatják ezt is a menyasszony családijával. Ez az írás rendesen ezek­kel a szavakkal kezdődik: „Mielőtt ezt leírtam, megmostam a kezemet és most a főidig hajtom fejeme". LAKODALOM ELŐTT Az esküvő napján a tarka selyemruhába öltözött vőlegény, fején az aranyleveles gályákká! díszített kalappal, maga megy a menyasszonyért, illetve kék selyemmel bélelt hordszóken viteti magát jövendő­belije házához. Nagy városokban, mint Pék ing vagy Tiencm, lépten-nyomon találkoznak ilyen menyasz- szonyt kikérő tarka menetetekéi. Elől rongyos su- hancok hordónagyságu lampionokat visznek, utá­nuk megfelelő számú gongverő, zenész és raketázó (kullá haliad a sok díszes palánkra között, melyekből szépsége folytán kiválók a menyasszonynak szánt piros függönyös hordszék, amelyikbe szerencseho- zás céljából egy kis gyermeket ás szoktak elrejteni. Fülrepesztő gongverés közben halad a menet és különösen az uccakereszteződéseknél a gonosz szellemek elriasztására szorgalmasan puffogtatják a rakétákat is. A MENYASSZONY HAZÁNÁL A menyasszonyos háznál az etikettszerü üdvözlé­sek után lakomához ülnek. De a vőlegény miég mindig nem láthatja menyasszonyát. Utóbbit ekkor Öltöztetik még csak piros menyegzői ruhába. Csak mikor már beültették szegénykét a sűrűn leifüggönyzött menyegzői pákánk inba. szólnak a vő­legénynek is, aki most beleül kék hor-dszéfkébe s nagy rakétázás közben elindul a menet vissza a vőlegény háza felé. Ott még hatalmasabb rakétázás fogadja őket. A menyasszony palank inját egyenesen az udvarra viszik. Ott szál! ki belőle s rögtön be­oson égy szobába, hogy az izgalmakat kipihenje s ruháját rendbe hozza. Erősen elfátyolozva lép ki onnét, az udvarra, hol egy gyékényíető alatt kötik meg a házasságot. AZ ESKÜVŐI SZERTARTÁS Az Ég és a Föld istenségeinek bálványszobrai előtt terített asztalon, mint, a szerencse szimbólu­ma, egy tálon egy sült kakas van A, kakas csak úgy kerül ide, mint ahogy Pilátus a krédóba. A kínai nyelviben ugyanaz a szó fejezi ki a szeren­csiét, mint a kakast is. Az asztalkán rizs-borral meg­töltött két parányi csésze is van. A jegyespár -mindenekelőtt háromszor ,ictau‘‘-t csinál a bálvá­nyok előtt, azaz háromszor borul térdre s mind­annyiszor háromszori, azaz összesen kilencszer érinti homlokával a főidet. Majd egymás felé ha­jolva isznak a csészékből, azután kicserélik őket s kiürítik a maradékot, mire a házasság meg is van kötve. A férj azonban mindeddig miég nem látta félesége arcát. A szertartás után a fiattal asszonyt ismét beve­zetik a szobába, hód leány osan fésült haját lebont­ják, asszonyos modorban fésülik és tűzik fed újra. Csak ennek megtörténte után lép ki elfátyöloaa tdan arccal s üdvözli férjét, akivel közösen csinálnak most kotaut a szülők előtt s üdvözlik a vendégeket is. Azután megkezdődik a véget érni nem akaró több napig, sőt hétig is tartó lakoma és vigadozás. Másnap a fiatal pár felkeresi az ősök sírjait is. A mézeshetek után a fiatal asszony ntegdátogatbatja édesanyját is. Akkoráig -már többnyire sok minden­ről tud panaszkodni A KÍNAI Nő SORSA: ENGEDELMESKEDNI Az átlagos kínai asszony sorsa és életefolyása egész röviden s mégis mindent felsorolva a követ­kező: engedelmeskedni,, szolgálni, dolgozni és amit legelőször kellett volna eimüteneim. az anyós és az idősebb eógorasszonyok szeszélyeihez alkalmaz­kodni . Utóbbiak ugyanis mind egy fedél alatt lak­nak vele. Az asszony csak az após és az anyós halála után lesz valamivel függetlenebb s a futó évekkel csak lassanként javul a sorsa. De jaj annak a szegény asszonynak, akinek a nyelve nincs a helyén, mert ez esetben igen köny- nyen nemcsak szidalmakban, de ütlegekben is le­het része s a legszoimorubb a dologban, hogy az anyóssal szemben még a- saját férjénél sem találhat oltalmat. Nem csoda, hogy sok szerencsétlen asz- szonyka véresre siijjia szemeit, vagy hazaszökik szüleihez. HIBÁK ÉS ERÉNYEK MÉRLEGE Az asszonynak eddig igen alárendelt helyzete volit Kínában, amire kitünően rávilágít a kínai köz­mondás is, mely azt mondja: „ha a férj meghal, az asszony három éven át tartozik őt gyászolni, mig a férfitól elegendő, ha száz napig emlékszik fele­ségére." A nyilvánosság előtt a férfi nem is nevezi az asszonyt feleségének, semmiféle gyöngédséget nem mutat iránta, sőt kifejezetten mint. alárendelt személyt kezeli. A Kínában megengedett többme- j'üség sem járult a nő helyzetének megszépítéséhez. A főfeleség mellett miég 4—5 meilliéikfeleséget is tarthatott s tartott is minden módosabb férfi. Hogy a házasságkötés hagyományos szokásait még a császári udvarnál is mennyire betartották, legjobban megvilági-tja Kína (Utolsó császárjának eljegyzése és menyegzője. MIKOR A CSÁSZÁR HÁZASODOTT Az 1<888. év szeptember elsejére az összes nemes mandzsu családok tizenöt és tizennyolc év közötti .korban levő leányai a pekingi császári palotába lettek rendelve, hogy az özvegy anyacsászárnő a tizenhat éves -fia számára három feleséget válasz- szón (ki közülök> még (pedig egy főf-eleséget, akivel 1932 juníus 28, kedd­a fia tál császár e sárkány trón fényét és dicsőségét megossza, egyet mint a nyugati palota császárnéját s egyet mint a keleti palota császárnéját. Ennek a felette megtisztelő legmagasabb meghívásnak nem engedelmeskedni, mindenki a legnagyobb szégyennek tartóttá volna, sőt azt a nagy szégyent, hogy a meghívásból kihagyták, sok leány talán nem is tudta volna túlélni. A kijelölt napon a császári palotában az izgalom­tól kipirult arcú, pompásnál-pompásabb selyem- ruhákba öltözött háromszáz fiatal leány gyűlt össze. Maga a császárné fogadta őket udvarhölgyei közepette. Végre is a rostálás után harminc leány jutott be a szőkébb Választásba. A harminc kiválasztott leány még januárig, azaz teljes négy hónapiig maradt a palotában, hol az anyacsászárnő személyesen is meggyőződött róla, hogy7 milyen a műveltségük, modoruk és beszédjük. DÖNTÉS ÉS ESKÜVŐ Felvirradt a döntés nagy napja, mikor a harminc -leány szülei is megjelentek a mesés pompájú nagy tereimben/ mely a „Tökéletes Béke" hangzatos ne­vét viselte, hol teljes fényében jelent meg az egész császári család, a fiatal császár kivételével. A te­rem közepén kipirult arccal dobogó szívvel, riadt báránykák módjára, szorosan egymáshoz simulva harminc fiatal leány elbájoló látvány volt. Majd felállt a császárné és ünnepélyesen kihirdette, hogy kikre esett választása. Főfeleségnek saját fivére kis leányát választotta és mindjárt át is nyújtotta néki a sárga selyemzászlót, amelyen a boldogság és a hosszú élet jelei voltaik drágakövekkel kirak­va. Mel'lékfele&égefc gyanánt az elhalt hadügyminisz­ter kiét teljesen árva leányát szemelte ki. A főre- leségnek szánt nem annyira szépségével, m-int in­kább kiváló szellemi tulajdonságaival hódította meg a császárt!őt, mig a mellékifeleségeiknek szán­tak tökéletes szépségükkel voltak hivatva a császár életét megszépíteni. A lakodalomra kedvező napot a császári csilla­gász jelölte ki. A kitűzött n-apon a hajnali szürkü­letben állították ki a pompás kivitelű házassági papírokat és diszmenetben vitték őket a palotába. Onnét indult el azután a menet a menyasszony ok­ért.. A menet élén hossizunyelü piros diezerayőiket, zászlókat és legyezőket vivő emberek százai halad­tak s a palank írnok véget, érni nem akaró sora vitte a császárné temérdek ajándékát a főfeles égjelölt szülei számára. A sok era-ny és ezüstön kívül volt ott egy szinaranybál és két ezüstből készült fejdisz, ezer vég selyem és busz díszesen felszeirszámezott paripa is. A kezében arany jogart tartó első meny­asszonyt aranyos hordszéken hozták a palotába/ melynek bejáratánál fogadta őt a császári vőlegény, aki a termékenység szimbólumaként egy aknát nyújtott át neki és azután fogadta és üdvözölte két másik menyasszonyát is. Az egybekelést természe­tesen hetekig tartó ünnepségek követték. B. Dr. dr. — Községi védorséget szervernek Nagy- oéténybeai a betörök és tolva,jók elten. Nagyeé tényből jelentik: Az utóbbi betekben rendkívül elszaporodtak a vakmerő lopások és belörfések, meilyek tetteseit a Legszorgo­sabb kutatás dacára sem találják. A tolvajok majdnem teljesen leszüretelték a gazdák gyüimiölest érmését• A gazdáik köriéiben ért­hető elkeseredést keltett a sorozatos lopás és betörés, melyeket minden jel szerint egy szervezett t olívajlbanda követ el. Teg­napelőtt értekezletet tartottak a falu gazdái és elhatározták, hogy a nyitnál járási hiva­talhoz kérvényt nyújtanak be községi véd- őreéig megszervezésének engedélyezi őse iránt,. A vé'dlőrség tagjait, fegyverekkel kí­vánják ellátni, hogy ilytmódon retten tisék el az egyre vakmerőbb tolvajokat. A kérvényt tegnap nyújtották be a járási hivatalihoz és valószínű, hogy a gazdák kérését teljesíteni fogják. — Súlyos kimenetelű villamos elgázoló^ Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk tele­fonálja: Vasárnap este 11 órakor súlyos vil­la mo-sibaleset történt a Stollwerek^gyár előtt. Szita Vencel 40 éves csehországi illetőségű férfi ittas állapotban elszunyókált a villamos sínek mentén. Az arra jövő C-villamos kere­ke a szerencsétlen ember batlábát levágta és jobblábát is súlyosan össze roncsolta, úgy hogy haldokolva szállították be az állami kór­házba. A villamoskocsi vezetőjét nem terheli felelősség, mivel a sötétben nem látta a sí­neken fekvő embert. — Fürdés közben a Dunába fűlt egy pozso­nyi ipariskolai tanuló. Pozsonyi -szerkesztősé­günk telefonálja: Vasárnap délután a pozso­nyi Lidőn fürdés közben a Dunába fűlt Va- sicsek József 19 éves pozsonyi ipariskolai ta­nuló. A szerencsétlen diák holttestét még nem fogták ki. — Vasárnap reggel 7 órakor a károlyiulusi főiskolai iuternátus mellett egy negyven év körüli férfi holttestét fogták ki a Dunáiból. A holttest jobb fején valószi- nüleg műtéttől eredő seb van, de az sincs ki­zárva, hogy bűncselekmény történt és a sé­rülés innen ered. A holttest két-három hete tehetett a vízben, mintegy 160 centiméter ma­gas. sötétszürke mellény és világosbarna nad­rág van rajta. A nyomozás megindult ez ügy­ben. — A pozsonyi rendőr igazgatóságot G fé­nyűről értesítették, hogy ott kifogták a Du­nából egy ismeretlen nő holttestét, amely 10 —12 napja lehetett a vizben. A holttest .mát olyan állapotban van, hogy semmiféle köze­lebbi személy leír ást inem tudlak róla adná.

Next

/
Thumbnails
Contents