Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-24 / 144. (2957.) szám
4 1932 frnniug 24, pénifefc. MRjtfZSfcSZErftH Németország revánsot követet!... Berlin, junius 22. (A P- M. H. berliná munkatársától.) A párezer ménflöldes távolságra való tekintettel egyelőre senki sem tudhatja megmondani, hogy kedden éjjel három órakor, amerikai idő szerint este ttz órakor, Newyorklban igazságosan vagy igazság tata mii győzött-e Jack Sharkey litván származású bostoni matróz Max Sdhimeling rajnavidéki keres1 kedősegód, a néímetek sízemefénye fölött, vagy sem. Egyelőre csak a tragikus bír jutott el a szerdai hajnali órákban a rádió szárnyán Berlinbe, amely megfellebbedhe- tetlenül és megváltott a thatlanul közölte, hogy Maxot, a „rajnai ulánust*', mint ahogy a bajnokot idehaza becézik, legyőzte nagy ellenfele, akitől két év előtt egy diszkvaliifi- káoió révén ragadta el a világibajnoki címet. Szerdán reggel Berliniben az emberek álmosan mentek hivatalba és a műhelyek5 ben is sűrű ásitozás közben folyt a munka, mert a rádió helyszíni közvetítést adott Ne wyor kiből, s Berlin lakosságának legalább a fele hajnali négy órakor még a rádiókészülékek körűi görnyedt, hogy a lehető legfrissebben értesüljön a nagy „nemzeti" ügyről. A lausannei konferencia, a jóvátételek kérdése, a porosz minisztereinökválasztás, a mindennapi politikai gyilkosságok, a kommunista barrikádok egyszerre unalmas és másodrangu dolgokká degradálódtak Berlin szemlében a Sdhmeling—Sharkey iboxmecoshez képest. A német lapok napok óta oldalszámra öntötték a hír anyagot Max Schmeling kondíciójáról, étrendjéről, a bajnok súlybeli állapotáról, tréningjének le= folyásáról, a hatalmas ujságvállalatok a tudósítók tucatját küdték ki Newyorkba, akik •naponta szikratávírón és kábelen adták le tudósításaikat — nem csoda, ha minden berlini polgár most már az utolsó részletekig tökéletesen van informálva Max egész életéről és tragédiájáról. Meg kell adni, hogy a németek nagyon büszkék tudnak lenni egy-egy külföldi hírességükre, különösen pedig akkor, ha az az óceánon túl fut be a világhír kikötőjébe- Az üstökös hajú Einstein professzor, a sex5 appeal királynő Marlene Dúetridh s a világbajnok Max Sdhimeling és a Zeppelin hőse — akiről minden alkalommal azt Írják, hogy „unser Bckener" — a németek legra- gyogóbh csillagai külföldön és persze főleg Amerikában. Most azután a négy csillag közül egyik leesett vagy legalább is elhomályosult és Max Sdhimeling detronizálása egy5 szerre a legsötétebb gyászba borította Berlint. „Sdtumel inget igazságtalanul győzték le" — kiáltja kórusban a német sajtó. Lám. Jimmy Walker, a kellemetlen porok hínárjában botladozó newyorki polgármester is kijelentette, hogy az ő számára Sdhmeling a győztes. Igen, Berliniben ma nincs népszerűbb ember, mint Jimmy Walker, aki az „üldözött" Max pártjára állott, a lapok kifejtik, hogy az amerikai bírák elfogultak voltak, a közönség egy része tiltakozott is az ítélet ellen és a jobb5 és baloldali sajtó hetek óta győzelmet alanmirozó tudósítói most, hogy önön jóslataik kátyújából ki- evickéljenek. dühödten és lázitóan ostorozzák az amerikai versenyrendezőket és azt a hetvenezer főnyi gyermeteg tömegei:, mely a boximeecsen megjelent és szerintük nem éppen obje-ktiven viselkedett. Küszöbön ál! Magyarorszag es a külföldi hitelezők megegyezése a kamatkérdésében Szterényi József a felsőhöz ülésén felolvasta Apponylnak Genfböi küldött üzenetéi s elismeréssel adózott a kormány pénzügyi politikájának Budapest, junius 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Károlyi Gyula gróf miniszterelnök az egységes párt mai esti értekezletén nagy beszéd keretében részletesen tájékoztatni fogja a képviselőket azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyeket még a nyári szünet előtt akar életbe léptetni a kormány elsősorban a mezőgazdaság megsegítése érdekében. Valószínű, hogy holnaptól kezdve nyolcórás ülések lesznek a Házban, hogy az összeférhetetlenségi javaslatot két-három nap alatt tető alá hozzák, miután a jövő hét végén nyári vakációra megy a parlament. A felsőház is nyolcórás üléseken tárgyalja a költségvetést, hogy az ország elkerülhesse az ex-lexet. Budapest, junius 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A felsőház mai ülésén a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban Szterényi József báró szólalt fel, aki beszéde elején legmélyebb háláját fejezte ki a belga királynak és Iloover elnöknek Génihez intézett szózatáért. A belpolitikával foglalkozva örömmel állapította meg, hogy a kormány ígéreteit száz százalékig betartotta, az állam háztartás egyensúlyát helyreállította és a pénzügyi szanálás után most jön a magángazdaság szanálása. Nem fukarkodik elismeréssel a kormány iránt, hiszen a múltban a hibákat is szóvá- tette. Örvend Károlyi ama tegnapi kijelentésének, hogy a pengő árfolyamát mindenáron fenntartják. Helyesli Korányi pénzügyminiszter óvatos magatartását a külföldi kölcsönök dolgában, aminek gyümölcse az, hogy Walko külügyminiszter genfi tárgyalásai során eredményt ért el. Ezután felolvassa a Géniben időző Apponyi Albert gróf levelét, amely .szerint Magyarország ás a 'külföldi hitelezők megegyezése a ka mát kérdésben küszöbön áll. derűs nap (évi átlagban) támogatja a 6y°- os kénes iszapfürdők hatását rheuma ellen. Kedvező átalányku- rák. Felvilágosítások: F ürdöigazgatóság POSTYEN Hanau asszony egyetlen célja: a bosszú Mióta a börtönből kiszabadult, lapot szerkeszt; és kellemetlen híreivel hatalmas vállalatok összeomlását segítette elő Paris, junius 21. Mme. Hanau vagy ahogy a kedélyes párizsiak nevezik, la mére Hanau — Hanau anyó négy év óta élénken foglalkoztatja a közvéleményt. A közvélemény élénken foglalkozik vele, de hogy tulajdonképpen mi történt, azt csak nagyon kevesen tudják. A Le Temps hosszú hónapokon át közölte a tanúkihallgatásokon elhangzott vallomásokat ezzel a homályos üggyel kapcsolatban, szenáto rok, előkelő pénzemberek nevei merültek fel a lap hasábjain, de némi türelem és hősies elszántság kell ahhoz, hogy az ember átrágja magát a Le Temps beüürengetegén. Tény az, hogy Mme. Hanau a Gazette du Franc cimü pénzügyi újsággal kapcsolatban bankot alapított, a bank virágzott, óriási kamatot fizetett, amig egy szép napon feljelentés érkezett ellene — állítólag a konkurrencia felhajtására — és Mme. Hanaut lecsukták. A dolog eddig banális pénzügyi szélhámosság, de letartóztatása ntán egyre meglepőbb körvonalakkal kezd kibontakozni Marthe Hanau igazán nem hétköznapi alakja. A Saint Lazare-i női fogház sokszor leirt nedves szalmáján Hanau anyó igen talpraesetten viseli magát és akármilyenek voltak az üzleti elvei, meg kell hagyni, hogy határozottan van érzéke a humor iránt. A vicclapok és a montmartre-i énekesek kezdik joviálisán kezelni Mme. Hanaut. Az asszonyság egyre mulatságosabb mutatványokkal kedveskedik a közönségnek, éhségsztrájkot rendez, át- szállittatja magát a rabkórházba, onnan megszökik és autóbuszon visszamegy a Saint Lazare-börtönbe. Mikor elítélik, olyan hangok is hallatszanak, hogy Marthe Hanau semmivel sem biinösebb. mint a legtöbb bankár. Bizonyos idő múlva Marthe Hanau kiszabadul a börtönből, miután, állítólag, az utolsó frankig minden ügyét rendezte. Nincs semmije, csak egy szenvedély dolgozik benne: a bosszú. Bosszút akar állni a nagyvállalatokon, amelyek szerinte tönkretették. A hosszúra igen egyszerű cs hatásos eszköze van: beszélni fog. Elárul minden pénzügyi és ipari titkot, amelyet az üzletemberek etikettje, becsületkódexe alapján nem szokás elárulni. Mme. Hanau szakit a szokással és konvencióval, amelyet eddig 6enki se mert megszegni. Pénzügyi lapot alapit, Forces a cime és ez a francia lap abban különbözik a többi hasonló francia sajtóterméktől, hogy nem az jelenik meg benne, amit a trösztök és nagyvállalatok jónak látnak. Ebben a lapban csupa kellemetlen dolog jelenik meg ... Mme. Hanau, aki jelentéktelen kis fezőr volt úgyszólván a légynek se vétett, amíg résztvelt az üzleti életben, egyszerre félelmes nagyhatalom lett attól a perctől kezdve, hogy megfojtották a bankját. Esze ágában se lett volna leleplezni a nagyvállalatokat, ha békében hagyják, de amióta bosszút esküdött, hétről-hétre mérgezett kis kétsoros közleményeket helyez el a kispéldányszámú, úgyszólván a nyilvánosság kizárásával megjelenő, pénzügyi lapjába és ezek a kétsoros közlemények elegendők ahhoz, hogy egy sereg komoly, 6zigoru, előkelő nagyvállalatot a legkellemetlenebb helyzetbe hozzanak. Komoly emberek állítása szerint az utóbbi két esztendő nagy pénzügyi és ipari összeomlásaiban oroszlánrésze van a jelentéktelen külsejű Marthe Hanaunak. A tények igazat adnak ennek az állításnak. Akármilyen hihetetlen, okozati összefüggést lehet kimutatni a Forces cimü kis zuglap közleményei és Franciaország legtekintélyesebb vállalatainak a helyzete között. 1930 augusztus elsején a Forces bejelenti az Associatioii Fonciére et Immobiliére bukását. 1930 december 31-én ez a részvénytársaság csődbe megy. 1930 szeptember 19-én a Forces megkezdi cikksorozatát Oustric, a szélhámos bankár ellen. Óriási konsternáció, általános felhördülés. De október 31-én Oustric vizsgálati fogságban ül. 1931 junius 26-án Madame Hanau gondol egyet és megtámadja a legrégibb magánbankok egyikét, a, Lyon-Allamand-céget. Október 2-án ez a bank nem nyitja ki a pénztárait. Azután következeit a Devii- der-ügy.-Hogy Mme. Hanau alapos munkát végzett, arról bárki meggyőződhetik, ha összehasonlítja a tőzsdei árfolyamokat. De legnagyobb sikerét ez az elszánt nő a Kreugerügyben aratta. Kreugert tudvalévőén még öngyilkossága után is ünnepelte az egész világsajtó. De a Forces. cimü kis zuglap már 19S1 január 2-án bele mert kötni ebbe a kolosszusba. A szakkörök általános felzúdulására nem átallja azt Írni, hogy Kreuger, — aki államoknak hitelez óriási összegeket, aki a Crédit Lyonnais-t finanszírozza — csak egy módon bújhat ki a kötelezettségei alól: ha főbelövi magát. 1932. március 12-én Kreuger csakugyan főbelövi magát. A Forces ilyen körülmények között kis zuglapocskából valóságos világlap leit. Óriási példányszámban jelenik meg, a kis tőkepénzesek, a nyugdíjasok mohón olvassák. A becsületes Mme. Hanau pontos felvilágosítást ad minden kétes, gyanús, bizonytalan pénzügyi műveletre nézve. A Forces-ból a vidéki postamester megtudja, hogy a donogooi aranybánya szédelgés, hogy Donogoo városa nincs is a világon. A közönség falja Mme. Hanau lapját és a volt bankárnő kezdi visszaszerezni régi vagyonát egyedül azzal a csodálatos képességével, hogy pontos és megbízható értesüléseket tud szerezni. Mint nagyon sokan, Mme. Hanau is megszédül a siker tetőpontján. Elköveti azt a megbocsáthatatlan taktikai hibát, hogy kiköt a kormánnyal. Kellemetlen híreket közöl Flandinről, akkori pénzügyminiszterről. Néhány hét előtt letartóztatják Mme. Hanaut, a formula szerint „a közvélemény lecsillapítására". A letartóztatott Mme. Hanau végkép elveszti a nyu- j galmát és gyalázkodó nyilatkozatokat tesz. Azóta már kiszabadult, de aligha fog harmadszor is karriert csinálni. — A kántorok és tanítók sérelmeik orvoslását kérték a nagyszombati apostoli adminisztrátortól. Párkányból Írják: Kónya József indítványára a ,párkányjárási Általános Magyar Tanítóegyesület foglalkozott a kántorok és tanítók panaszaival s azok orvoslása céljából föl- terjesztést intézett Janta-usch Pál püspök, apostoli adminisztrátorhoz. A fölterjesztésben rámu- ^ tatnak arra, hogy a helyzet ma az, hogy a kán"' tortanitói állások 90 százalékában a kántorok- ingyen működnek, épp ezért a kántori és tanítói jövedelmeket szét kell választani egymástól. A helyi javadalmak 1922nben történt túlértékelése és a tanítókat azóta ért károsodások sürgőssé teszik a helyi javadalmak azonnali újraértékelését. A helyi javadalmak értékelésénél kirivó igazságtalanságok vannak. Például egy községben egy métermázsa szénát 30 koronában értékeltek, mig a 3 kilométernyire fekvő szomszéd faluban 70 koronában. A túlértékelés az oka annak, 'hogy sok állást meg sem pályáznak s ha akad is vállalkozó, csakhamar otthagyja a túlértékelt- állomást. A -tanítóság kívánsága az, hogy járásonként általános egységárak állapíttassanak meg s az ármegál- lapitó bizottságban a tanítóság is nyerjen képviseletet-. Panasz van némely községekre, hogy a tanító javadalmas lakását nem tartják kellő karban. A tanítóság méLányosabbnak tartaná, hogy ha fizetését a tanító kizáróan készpénzben kapná. Kérik az igazgatói tiszteletdij méltányos rendezését is. A mindjobban zajosabbá váló kántortanitói és tanítói választásokkal kapcsolatban pedig arra. kérik a püspököt, hogy tiltsa be a tanítói tekintély megóvása végett, hogy a pályázók az illető községben megjelenjenek és ott megválasztásuk érdekében agitáljanak. Körülbelül két boté annak, hogy a berlini sajtóiban alig találok más olvasnivalót, mint Max Sohmeling és Jack Sharkey világbajnoki mérkőzésének analízisét és előzményeit. E cikkek hatása alatt szerény személyeim is tökéletesen meg volt győződve arról, hogy a versenyben Sohimeling fog győzni- Első- soriban is Sdhimeling sokkal fiatalabb, csak 86 kiló, mig Sharkey 935at nyom (a Sharkey izmai el vannak zsirosodva! — Írták), Shar- key nem az, aki két évvel azelőtt volt és a nagyszerű Sdhimeling mindazt a hét tulajdonságot egyesíti, amivel egy nagy boxoló- nak .rendelkeznie kell. Az első az ifjúság, a második az energia, a harmadik a küzdő- kéjpesség és gyorsasáig, a negyedik a tüdő és szív erőssége és kitartó képessége, az ötödik rofbiufizfcus idegrendszer, a hatodik a stratégiai és taktikai tudás, a hetedik pedig a verseny tapasztalat és a boximüvészet. A legszakszeriibíb teoretikus cikkeket olyas5 tam Maxról. ismerem egész karrierjét, tudom, hogy idáig körülbelül két millió marka vagyont szerzett magáinak, sőt azzal fs tisztáiban vagyok, hogy impresszáriója Joe Jacobs még sokkal többet, Sb'arkey pedig eddig már tizenhárom milliót boxolt össze maga és .menedzsere számára. A ,,rajnai ulánussal" tehát mind nyájunk véleménye szerint alig történhetett volna meglepetés rendes körülmények közölt és a papírforma alapján már rég győztesnek könyveltük el Schmelinget, nem .is szólva arról a körülbelül 320.000 dollárról, amit a megvert baj5 nők igyis-ugyis megkapott. 320.000 dollár még a mai világban is igen szép összeg, még akkor is, ha menedzserével fifty-fiíty- alapon állapodtak meg. Léle kzet visszafojtva olvastuk azonban, hogy a nagy mérkőzés előtt micsoda „titokzatos" dolgok történtek. Az egyik napon Sohimeling szakácsa és titkára gyomodban tűim a kkal megbetegedett, amiből nyilvánvaló, hogy a világbajnokot meg akarták mérgezni. Óriási szenzáció volt, hogy a mérkőzés előtt Max kibékült régi menedzserével, Bülow*val, nagyot nevettünk, .mikor meghallottuk, hogy Newyorklban ufiaztábau egy állomással előbb le szállott menedzserével a vonatról, hogy el- TunSön. a riporterek elöl és nagyot bosszan- ikodtunk, mikor .tudomásul vettük, hogy a méoos vezető bírája mégis az ominózus Smifb lett-, ki ellen Schmeljng.már eleve, tiltakozott. Az amerikaiak is kényszeredet* ieu nevettek, amikor a meccs előtti tréningekre súlyos pénzen beléptidijat váltottak és Max két tréningen kijelentette, hogy ezúttal nincs kedve boxolmi — csupán tenni- szezmi fog. Amerikában és Berliniben ezeket mind roppant eredeti dolgoknak találtuk, természetesnek vettük, hogy ennek a világ- primadonnának minden szabad és meg vol* ltunk győződve róla, hogy Sohmeling ezúttal harmadszor is győzni fog és ezzel végleg bekerül a boxolás halhatatlanjai közé, mint a nagyszerű Suli ivari, Jeiftfries, Burns, Johnson, Dempsey és Gene Tunney utódja. .-.Szerdán hajnalra azután Németország minden reménye Összeomlott, és Max Sdhimeling a „fifty-fiifty" alapon keresett 160.000 dollárjával már néhány nap múlva útnak indul az Európa gőzösön hazafelé.! Berlin és az egész német közvélemény szentül meg van győződve róla, hogy Schmelinget igazságtalanul „pontozták le" a „smart" amerikaiak. Németország uij meccset, re* vánsot kölvetel és Sdhimeling és Joe Jacobs érthető okokból kijeién fették, hogy egy uj mérkőzésem föltétlenül Max győzne. A reváns mögött uj, nagyarányú üzlet lehetősége húzódik meg és a németországi és amerikai munkanélkülieknek valóban nincs ma nagyobb gondja, mint hogy a reváns kinek ad igazat. Mi azonban még mindig nem vagyunk meggyőződve arról, hogy Max Sdhme ling uj meccsre fog kiáltani Sharkeyvel- Ez persze hamarosan elválik. Ha partraszállása után Max az újságíróknak ki fogja jelenteni — mint elődje Gene Tunney — hogy filozófus lesz, akkor bizonyára igazságosan verte meg ellenfele és akkor a német bajnoknak a boxolás terén nem nagy jövője van. Mert ezek a bajnokok addig nem szoktak filozófiára vagy filmszínészet re gondolni, amig az öklükkel is keresni tud nak, de ha végleg kiütötték őket a rmgiből, akkor gondolkozók lesznek vagy szektát alapú tan a-k. Seb mel ingnél aztán a veszély kétszeres, mert a bajnok német és teoretikus, a szivébe pedig befészkelte magát Amerika. Vagy igazságtalanul győzték le s akkor küzdeni fog tovább, vagy megverlek szegényt s akkor filozófus lesz belőle. ,,'Proinde boxere, deinde philosophari!“ 31. J-
