Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-24 / 144. (2957.) szám

XI. évf. 144. (2957) szám ■ ■ 1932 junius 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. A képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon : 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRflHfl Német-lengyel konfliktus három német hadihajó danzigi látogatása miatt? Dtanzig, junius 3. A Schlesien nevű né­met cirkáló és két német torpedóhajó ma befutott a danzigi szabadkikötőbe. A len­gyel főbiztos Danzigoí még tegnap osztenta- tive elhagyta. Noha a lengyel sajtó a német látogatásiról! izgatott hangon ir Danzigban nem tartanak különösebb komplikáeióktól, annál kevésbé, mert a német hajók danzigi ntját Berlin bejelentette Varsónak. A len­gyel főbiztos ezt a bejelentést még tegnap, tehát a legutolsó pillanatban, továbbította tiltakozás kíséretében a danzigi szenátus­nak. A német hajók a Szent-Jakab-kórház 500 éves jubileuma alkalmából látogattak el Damzágba. Varsó, junius 23. A lengyel 'távirati iroda a német hadihajók danzigi látogatásával kap­csolatban közli, hogy a német kormány még májusban tájékoztatta a lengyel kormányt né­met hajóknak tervbevett danzigi látogatásá­ról. A lengyel kormány válaszában utalt ar­ra, hogy junius hónap második fele, amikor­ra a látogatást bejelentették, a danzigi izga­tott hangulatra való tekintettel nem látszik al­kalmas időpontnak. A német kormány erre hangsúlyozta hogy nehezen tudná ezt a láto­gatást elhalasztani és rámutatott arra, hogy a danzigi hatóságok még februáriban meghívták a német flottát. A lengyel kormány erre a danzigi szenátushoz fordult felvilágosltásért és azt a hivatalos választ kapta, hogy a szeuá tus rém Hvta neg a német flottát. A 'eggyel kormány erre ismét a német kormányhoz for­dult és me^A'^pitotta, hogy eszeam ~i aka­dálya n nvjan a látogatás elhalasztásának. .Junlus 21-én kezelte a német kormány, hegy tochnikai okokéi! nem odázha ja el a látoga­tást. Jun'us 22-én a lengyel főbizos képvise­lője közölte a lengyel álláspontot ebben az ügyben a danzigi szenátussal. Tekintettel a német kormány barátságtalan eljárására a látogatás elhalasztása ügyében, a lengyel kormány nem érzi magát kötelezve a szoká­sos udvariasság betartására és ez okból nem is küldi ki hajóit a német flotilta üdvözlésére és a hivatalos üdvözlésekben sem vesz részt. UdritaS még a nyári szünet előtt le akarja tárgyaltain! a benyújtott javaslatokat Prága, junius 23. Az agrárpárt parlamenti klubjának tegnapi ülésén Udrzsal miniszterel­nök kijelentette, hogy a kormány ragaszkodik a benyújtott törvényjavaslatoknak a nyári szü­net előtti elintézéséhez. A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy különösen a mezőgazdasági ja­vaslatokat kell tető alá hozni s azon kívánsá­gát fejezte ki, hogy a politikai tényezők egész nyáron át permanenciában legyenek, mert ha kell, a szokolkongresszus után is egybehívják a parlamentet. Nejezchleb-Marha agrár képviselő a Venkov- ban ugyancsak azt irja, hogy mindaddig nem lehet nyári szabadságra menni, mig a fontos javaslatokat el nem intézik. „A korona, a költ­ségvetés, az állam fizetési kötelezettségei, az idei termés kérdése, a behozatali monopólium fontosabb, mint a lakásprobléma", — irja a képviselő s nyílt válaszra szólítja föl a szocia­listákat. Azt kérdezi tőlük, hogy akarnak-e dolgozni, vagy pedig kinek van kedve a „vona­tot a legveszedelmesebb helyen megállítani?" Parlamenti körökben nem igen bíznak abban, hogy Udrzsal miniszterelnök tervét megvalósít­hatja, mert az ellentétek a koalícióban olyan nagyok, hogy jobbnak találják most szabad­ságra küldeni a parlamentet, mintsem a koalí­ciós válságot a további meddő munkával még jobban kimélyitenű Anglia helyesli, Franciaország ét Németország hiányosnak tarifa Hoover leszerelési Javaslatát Francia részről a biztonság garantálását, német részről az egyenlő elbírálás elvét reklamálják Idegesen reagál a párisi sajtó - Az angol külügyminiszter váratlanul Londonba utazott Géni, junius 23. A leszerelési konferencia főbizottságának tegnap délutáni ülésén el- hangzott a várva-várt amerikai üzenet, amely a már-már tespedésnek indult tárgyalások­nak uj lendületet adott. Amerika, mint az előrelátható volt, Indiát vert Genf és Lausan- ne között, a jóvátétel és a háborús adósságok kérdésének komplexumát egybekapcsolta a lefegyverzés ügyével és deklarációjában ki­fejtette, hogy a kérdések megoldását neon le­het előbbre vinni a lefegyverzések komoly és elhatározott megkezdése nélkül. Amerika a világ gazdasági regenerálódásának első elő­feltételét a lefegyverzés óriási terheinek csök­kentésében látja, minden más megoldási kí­sérlet ab ovo sikertelenségre van Ítélve. Ter­mészetes, hogy ez az amerikai álláspont a konferencia résztvevőinél nem talált egyhangú helyeslésre, elsősorban Franciaország és sző­kébb szövetségesei fogadták nagy izgalom­mal Hoover elnök felhívását s az első ideges­ség csillapultával isimét hangoztatni kezdték a „biztonságnak" ama eminens érdekeit, amelyek Európa szivében, Közép- Keleteuró- pában mostanáig olyan sokszor torlaszolták el az igazi megértésnek és békének az útját. Hoover üzenete Genf, junius 23. A leszerelési főbizottság az amerikai delegáció kívánságára ült össze. Ülését Hendersou elnök nyitotta meg, utalt az amerikai delegáció kívánságára, majd át­adta a szót Gibbon kötvetnek, aki kormánya nevében a következő nyilatkozatot tette: .— Az Egyesült Államok elnöke megbízott, hogy a leszerelési konferencia színe előtt is­mertessem annak a nyilatkozatnak a szöve­gét, amelyet egyidejűleg közöltek Amerika népével is. Hoover elnök a nyilatkozat köz­zétételéihez azt a reményt fűzi, hogy fölhívás­ként fog hatni a világ népeire és hogy az ér­dekelt államok alapos és lelkiismeretes meg­gondolás tárgyává teszik, hogy milyen mér­tékben segíthetik elő Amerika lefegyverzési programját. E programot egy megállaiprtás vezeti be: Ütött az utolsó órája annak, hegy a részlet­kérdésekkel való bibelődést abbahagyják és a fegyverkezés nyomasztó terhét egy konkrét és nagyvonalú módszer segítségé­vel részben levegyék a népek vállairóL A mi véleményünk szerint e program végre­hajtása a legfontosabb lépés a gazdasági aj- jáéledés felé, egyben pedig alkalmas eszköz lesz a fegyverkezés által az egyes népek közt életréh ivott bizalmatlanságnak, félelemnek s félreértéseknek a kiküszöbölésére. Minden népnek módot kell adni arra, hogy a maga védelméről hatályosan gondoskodjék. A bé­keállapot stabilitásának érzését azonban csak úgy tudjuk elnyerni, ha egy bizonyos időköz­ben, mondjuk a következő tiz esztendőben legalább tíz. milliárd dollárra csökkentjük a fegyverke­zés költségeit. E cél érdekében Hoover elnök a következő alapelveket proponálja: II lefegyverzés alapelvei 1. A mindnyájunk által aláirt Kellogg-pak- tum értéke abban van, hogy az egyes államok fegyvereiket csak védelmi célokra használhat­ják. 2. A fegyverkezési költségek csökkentése nemcsak abban áll, ha a tényleges fegyverke­zést korlátozzuk, hanem abban is, hogy a tá­madó fegyvernemek és fajták figyelembevételé­vel erősítsük a védekezés lehetőségét. 3. A fegyverkezés tehát relativ, az adott vi­szonyokhoz igazodik és ezt a relativitást mél­tányolni kell a lefegyverzési program megálla­pításánál. 4. A lefegyverzés csökkentésének konkrét és pozitiv formában kell megtörténnie és tényle­ges gazdasági megkönnyebbülésre kell vezetnie. 5. A szárazföldi, légi és tengeri fegyverkezés nem tekinthető három külön problémának, ha­nem ezek kölcsönösen függenek egymástól, a lefegyverzési javaslat tehát ilyen szempontból nem bontható részeire. Hadüzenet a támadási fegyvernemeknek Ezekből az alapelvekből kiindulva, javasolja Hoover elnök, hogy az egész világ fegyverke­zését átlag egy harmadával csökkentsék. A szárazföldi leszerelés a védelem szempontjainak szigorú szemmeltartásával úgy mehetne végbe, hogy a tankokat, a kémiai háborút s a nehéz tüzérséget teljesen kiküszöbölnék, az erődít­mények rendszerét azonban épségben hagynák. A katonaság létszámának apasztása a jelen­legi állomány egy harmadával történne meg, miáltal a hadsereg egy tisztán rendőri hatalom értékére és erejére redukálódna. Hoover azt ajánlja, hogy a belső rend fönntartására vala­mennyi államnak engedélyezzék egy hadsereg fönntartását, amelynek létszáma a versaillesi szerződésben Németországgal szemben lefekte­tett irányelvek alapján lenne megállapítható. Hatvanötmillió lakos után a versaillesi szerző­dés százezerfőnyi hadsereg fönntartását enge­délyezte s ezt az arányt lehetne alkalmazni va­lamennyi állammal szemben. A gyarmatok vé­delme természetesen külön hadseregrészt igé­nyelne. A légi fegyverkezés terén Hoover elnök a bombavető repülőgépek és általában minden támadó fegyvernek a megsemmisítését kivánja. A tengeri fegyverkezés terén a Hoover-féle program a páncéloshajóknak szám- és tonnázs- szerinti egyharmaddal való redukálását irja elő, mig a repülőgépanyahajók, cirkálók és torpedó- naszádok egy negyedét semmisítenék meg. Egy állam részére maximálisan 35.000 tonna ten­geralattjárót engedélyeznének, a jelenlegi ál­lományt általában egy harmaddal csökkente­nék, ami más szóval annyit jelent, hogy maxi­málisan negyven tengeralattjárót engedélyez­nének, amelyek egyenkint nem lehetnek na­gyobbak 1200 tonnánál. Az öt tengeri nagyhatalomra vonatkozólag a washingtoni szerződés, az Egyesült Államok­ra és Japánra a londoni szerződés marad ér­vényben, mig Franciaország és Olaszország cir­kálói és torpedónaszádai olyan elbánásban ré­szesülnének, mintha a két állam elfogadta vol­na a londoni szerződést. Hoover elnök e lefegyverzési program végre­hajtásától rendkívül üdvös fejleményeket vár. őrültségnek tartja, hogy a világ anyagi erejét teljesen kimerítik a katonai kiadások. Ezért tette meg Amerika lefegyverzési javaslatát, amelyért teljes mértékben vállalja a felelőssé­get. Gibson követ a program ismertetése után kütöö kknotottoj milyen követke©mén.yekfcel jár a program az Egyesült Államok és Anglia fegyverkezési helyzetére, majd beszédét a kö­vetkező szavakkal fejezte be: Amerika példája *— A haditengerészet a mi legerősebb fegyve­rünk s Amerika most késznek nyilatkozik 30.000 tonna hadihajót megsemmisíteni és az épülőben levő 50.000 tonna hadihajó építését abbahagyni. Szárazföldi fegyverkezésünk anya­gát mintegy 100.000 nehéz ágyúval, 900 tank­kal és 300 bombavető repülőgéppel fogjuk csökkenteni. Ha a programot elfogadják, úgy Amerika kész ezeknek az áldozatoknak a meg­hozására. A manifesztum vitája Gibson követ előterjesztése után nyomban megindult a vita aa amerikai javaslat fölött Először Sir John Simon angol külügyminiszter beszélt Nagyjában és egészében helyeselte a Hoover - tervet és késznek nyilatkozott a terv alapos tanulmá­nyozásában és végrehajtásában közreműködni. Paul-Boncour francia hadügyminiszter is hajlandó a Hoover-tervet alaposan áttanul­mányozni, feltéve, ha a konferencia a maga részéről kijellleinti, hogy tervet dolgoz ki a különleges biztonság garantálására. Beszólt azután az egyes államok fegyverke­zésének realitásáról, a szükséges összhangról, hogy némely ország anyagi eszközök htján máig sem tudta fegyverkezését a saját vé­delme szempontjából szükséges fokra fejlesz­teni. Nadolny német delegátus azt kívánja, hogy a lefegyverzés probCléiriája az egyenlő el bí­rálás alap ján oldassák meg. Ez lenne az egyetlen biztosítéka a lefegyver­zési konferencia sikerének. Konstatálja, hogy a Hoover-javasiat ujaíbb impulzust adott a le­szerelési konferencia már tespedésnek indult tárgyalásainak. Lityinov szovjetorosz delegátus élesen kri­tizálja a genfi konferencia tárgyalási módsze­rét, kifakad az ellen, hogy az egyes delegá­ciók magántárgyalásakot folytatnak, amelyek­ből a többi delegációt teljesen kizárják. Ezzel a vita befejeződött és a konferencia főbizottsága bizonytalan időre elnapolta ma- iát A Hoover-üzenet hatása Genf, junius 23. Az Egyesült Államok elnö­kének lefegyverzési javaslata, mint az vár­ható is volt, — nem talált egyértelmű helyes­lésre a genfi konferencia résztvevői körében, különösen a francia delegáció hibáztatja, hogy Hoover megfeledkezett a biztonság garantálásának fontos kérdéseiről, amelyeket kihagyott programjáb ól. A Csehszlovák Távirati Iroda pesszimiszt i- kus hangulatképet közül Géniből, főképpe n pedig arról, milyen hatást keltett a javaslat Franciaoirszág és szövetségesei körében. Ezekben a körökben bizonyosra veszik, hogy Hoover elnök kezdeményezése a konferen

Next

/
Thumbnails
Contents