Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-23 / 143. (2956.) szám

% X1- évf- 143- (2956) szám ■ Csütörtök * 1S32 junius 23 umitiiy Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÍlRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHR MAGVAR GYEREK MAGVAR ISKOLÁBA! (fg.) Prága, Június 22. Egy-két nap múlva bezárulnak az iskolák kapui s egy tanév tudományával gazdagab­ban a jól megérdemelt vakáció örömeit kez­dik élvezni gyermekeink: a magyar jövő reménységei, szomorú jelenünk szeme­ié nyei. A tanév befejeztével egyidejűleg történnek a bed ra fások is a jövő tanévre. Amilyen nagy öröm és fellélegzés a tan­év sikeres vége a diákok számára, épp oly nagy, felelős ség teljes gond az uij beiratás igen sok kisebbségi magyar szülő számára. Vájjon hányán tápelődnek ezekben a na­pokban a „probléma" fölött, hogy hová, mi­lyen tannyelvű iskolába írassák be gyerme­küket? Főleg azoknál a szülőknél aktuális ez a kérdés, akiknek gyermekei vagy az el­ső elemibe, vagy pedig az első középiskolás osztályba készülnek s akiknek módjuk, ille­tőleg lehetőségük van arra, hogy csehszlo­vák és magyar iskolák között válogathatnak. A magyar kisebbségi sorsnak egyik tra­gikus jellemzőije az a körülmény, hogy egy­általán bárkinél is komoly problémaként fölmerülhet az a kérdés, hogy magyar anya­nyelvű gyermekét milyen tannyelvű iskolá­iba írassa. Mindenütt a lég természetese hh, magátél értetődő dolgok közé tartozik az, hogy minden gyermek a saját anyanyelvű iskolába jár. Normális életviszonyok között ez nem probléma s a legcsekélyebb mérték­ben sem képezheti vita tárgyát. Nem pro­bléma ez a csehszlovákiai német kisebbség életéiben sem, amelynek öntudatos nemzeti kultur szervezettségén megtörik minden el- nemzetlenitő törekvés. Csak a kisebbségi magyarok soraiban vált ez százak, ezrek és talán tízezrek életproblémájává! Végtelenül szomorú jelenség ez, amivel azonban szem­be kell néznünk. A szlovenszkói és ruszinszkói kultur- izsungelben a többségi nacionalizmus sovi­nizmusra beidegződött hangadói szabad prédának tekintik a magyar gyermeket, épp úgy, mint a politikai kortézia terén a magyar választót. Szinmagyar és magyar többségű vidékeken is csehszlovák tannyel­vű iskolákba toborozzák a magyar gyerme­keket. Tehát még ott is, ahol vannak ma­gyarnyelvű iskolák s ahol a magyar kisebb­ségi jogok gyakorlását a legszükkeblübb statisztika is biztosítja, állandó a ki sértés, amellyel meg akarják környékezni a ma­gyar szülő magyar öntudatát­A megkísérlők kétféle „indokolással" szoktak operálni, hogy „megnyugtassák" a kisebbségi életharcban legyengült itélő- íiépességü magyar szülők háborgó magyar el ki ismeretét. Az egyik „indokolás" az ér* elemre akar hatni;, amikor azt „magyaráz­za", hogy Csehszlovákiában a jövőben csak az boldogulhat, aki tökéletesen bírja az ál­amnyelvet, már pedig az államnyelvet ala­posan csak a csehszlovák tannyelvű iskolá­in lehet elsajátítani. A másik „indokolás" a szegénysorsu ma­gyar szülőt legérzékenyebb oldala, az anya­gi szempontok felől környékezi meg, ami­kor azt ígéri, hogy a csehszlovák iskolába >eir atkozó magyar gyermekeket ingyen el­átják tanszerekkel, esetleg ingyen ebé del­eléssel, sőt felruházása akciókkal is kecseg- etik a sokszor a létminimumot is nélkülöző nagyar családokat. Az elsőfajt-a „indokolással" szemben a nagyar sajtónak, de a kisebbségi magyar hét minden szervének, fórumának és veze­tőjének is szent nemzeti kötelessége: a föl- világosi tiás. Meg kell győzni mindenkit en­nek a sovinizmus-sugallta „indokolásinak hamis voltáról s a gyakorlati élet ezer és ezer esetével be kell bizonyítani azt a pe­dagógiailag is elismert tényt, hogy az ala­pos műveltséget, a komoly tudást csak az anyanyelvű elemi és középiskolai oktatás biztosíthatja, hogy a magyar diák a magyar tannyelvű iskolában is tökéletesen elsajátít­ja az államnyelvet és hogy a magyar tan­nyelvű közép iskolákból a cseh, a szlovák vagy a német főiskolákra felkerülő magyar diákok jobban boldogulnak, előbb szerez-1 nek diplomát, mint a csehszlovák tannyelvű középiskolát végzett magyar fiuk és leá­nyok. S ennek természetes magyarázata az, hogy a magyar diák a magyar tannyelvű is­kolában tökéletesebben elsajátítja a főisko­lai tanulmányokhoz szükséges alapművelt­séget, mint a nem magyar tannyelvű iskolá­záeióként hatott az a Mr, hogy a genfi lesze­relési konferencián tárgyaló amerikai dele­gátusok, Gibson követ és Davis szenátor, mégis megtalálták az utat Lausanne felé. Ké­ső déiihitán váratlanul meg jelentek az angol delegáció száilásheyén s ott először Sir John Simon külügyminiszterrel, azután MacDonald miniszterelilnökkel beszélgettek. j±z amierikai delegátusok az angol premiernél maradtak mindaddig, míg oda nem érkezett a megbe­szélt délutáni összejövetelre Herriot, akit nagyon meglepett az amerikai delegátusok jelenléte. Ebből a váratlan látogatásból ál­talában azt a következtetést vonják Ee, hogy Hoover elnök engedett valamit elzárkózásá­ból és bizalmfitíanságábóűl, amit a lausanne-i konferenciával szemben mutatott. A Herriot- MacDonald megbeszélés egyébként nem ho­zott sok nóvumot s a főkérdésekben a hely­zet továbbra is nehéz maradt, a kibontakozás útja és módja pedig bízónytaflan A francia* iavaslat Páris, junius 22. Germain Martin francia pénzügyminiszter tegnap Lausanneban fo­gadta a francia lapok képviselőit, akik előtt hosszabb nyilatkozatban vázolta a helyzetet. Igyekezett bebizonyítani, hogy a reparáeiók teljes eltörlése katasztrofális következmé­nyeikkel járna s m/ég azt sem lehet várni tő­le, hogy a hitelező államok rovására a német ipar és gazdaság visszanyerje egészséges fejlődésének előfeltételeit. A pénzügyminisz­ter a maga részéről azt hiszi, .hogy a német fizetések beszüntetése csődbe kergetné több dunai és balkáni államot és valószínűleg Tö­rökországot is. Bárrniilyen értékes cseleke­det is lenne a hatvan milliós németséget ki­menteni a krízis malomkövei közül, nem iban. (Ahol a nyelvi nehézségek akadályoz­zák az előhaladást, viszont az államnyelvet a középiskolai érettségiig bőven van alkal­ma és módja elsajátítaná a magyar gyer­meknek a magyar tannyelvű iskoláiban is- Hisz emnek is egyik legfontosabb kötelező tantárgya az államnyelv!) Állításaink igazságát maguk a cseh peda­gógusok is megerősítik. Amint a Lidovó No- viny jelentette, a Ruszinszkóban működő cseh tanárok legutóbbi értekezletükön meg­állapították, hogy a nem-szláv tanulók — mivel nem ismerik a tannyelvet — önkén­telenül megakadályozzák a szláv tanulókat is az előhal adásban. A m agyar szülők — panaszkodnak a ruszinszkói cseh tanárok — gyermekeik gyönge tanulmányi előmene­tele miatt a tanárokat okolják, holott a ta­nárok nem tehetnek róla, hogy a magyar gyermekekeit a csehszlovák iskolába tobo­rozzák, ahol a csehszlovák tanárok — nem ismervén a magyar nyelvet — nem tudják őket tanítani. A ruszinszkói cseh tanárok egyemesen áldozatoknak tekintik magukat, akiket a szülők alaptalanul jelentgetnek fel. Kell-e ennél súlyosabb, meggyőzőbb és annyi tekintetbevételt igényel. Fligy elembe kell még venni, hogy a llausanne-i konferen­cia amugyis képtelen a reparációs kérdés végső megoldását létrehozni, mert ez a tel­jesítmény két olyan tényezőtől függ, ame­lyek kívül esnek a íausannei konferencia ha­táskörén. E k ét tényező: 1. A reparációs probléma minden megoldása az amerikai adósságok egyidejű rendezéséhez van kötve. 2. Csakis Európa szanálásának általános ke­reteiben jöhet létre egy ilyen megoldás, ez a nagyvonalú szanálás viszont a világgazdasági krízis leküzdésének kereteiben volna dsak le­hetséges. E meggondolásokból kiindulva Franciaország a reparáeiók szabályozásának két fázisát ajánl­ja figyelembe: Az egyik a krizib ideje, a másik a visszatért prosperitás korszaka. Elismeri, hogy a krízis ideje alatt egyáltalá­ban nem lehet Németországtól reparációs fizet­séget várni. Kencedálja, hogy még legalább egy-két esztendeig szünetelnie kell a német jó- vátételi szolgáltatásoknak, praktikus okokból azonban még ez alatt az idő alatt is folytatni kell a német dologi szállításokat. Ez a periódus a reparáeiók teljes törlésének kísérletéül, is szolgálhatna. Ha azután a bizalom növekedése maga után vonja az általános jólét emelkedé­sét, a világ gazdasági élete ismét normális ke­rékvágásba zökken, akkor Németországnak helyt kell állnia vállalt kötelezettségeiért és meg kell kezdenie a jóvátétel fizetését. A francia pénzügyminiszter nem úgy képzeli ezt el, hogy egy-két év múltán ismét életbelép­tetnék a Young-tervet, hiszen a párisi Young- koníerencia óta három esztendő múlt el és az­óta számos tényező megváltozott s olyan ese­mények következtek be, amelyeket a Young- terv megszerkesztői nem láthattak előre. A re­parációs teljesítményí uj alapokra kell fektetni hivató bt aíbfo bizonyíték amellett, hogy a ma­gyar gyermek csakis magyar iskolába való?! A magyar iskola biztosítja legjobban jövő egzisztenciális érdekeit is! Ami az élnémzetlenitő törekvések agitá­torainak az anyagi kedvezményeket ígérő „érveit" iLleti, ezekkel szemben csakis egy lehet a gerinces magyar álláspont: miin denütt követelnünk kell azt, hogy a magyar tan nyelvű iskolák tanulóit is ugyanazokban a hivatalos kedvezményekben részesítsék, mint amelyekben a csehszlovák tannyelvű iskolák tanulóit részesítik. Emellett pedig minden városban és községben, ahol ma­gyar iskola van vagy magyar iskolák van­nak, társadalmi akciót kell indítaná a sze­génysorsu magyar diákok rendszeres se­gélyezésére. Most, aimlkor a jövő tanévre be kell írat­ni gyermekeinket, ne legyen gyönge vagy éppenséggel gyáva egy magyar szülő ea, hanem mindenki — akinek egyáltálában fizikai lehetősége van erre — magyar isko­lába vigye a gyermekét- Nemzeti kötelessé­günknek, de egyben gyermekeink jól felfo­gott létérdekeinek is igy teszünk eleget! éspedig egy fontos irányelv figyelembevételé­vel: Számba kell venni azokat a követeléseket, amelyeket Amerika be akar hajtani adósain. A francia álláspont abban összegezhető, hogy Németország egy véglegesen megállapított ösz- szeg fizetését vállalná, ami történhetnék több részletben is, mindenesetre rövidebb időközök­ben, mint ahogy a Young-terv megállapította. A Matin értesülése szerint a francia és a bel­ga delegáció tegnap megállapodott a német jó­vátétel végösszegének hozzávetőleges nagysága tekintetében. Megállapodásuk eredményét me­morandumba fogják foglalni s a francia delegá­ció már meg is kezdte a memorandum elkészí­tését. Mindebből nyilvánvaló, hogy Franciaország semmi szín alatt nem megy bele a reparáeiók törlésébe. Nem hagyja magától elvenni azt a reményt, hogy a krízis esztendői után, egy uj prosperitás korszakában mégis csak hozzájus­son a német jóvátételhez. A német álláspont Lausanne, junius 22. Egyes lap jelentések szerint a német delegáció az angol delegáció­val való megbeszélések után megkezd .e egy emlékirat megszerkesztését, amelyben az an goi érvek figyelembevételével körvonalozzák a német álláspontot. Gondolatmeneté nagyjá­ban egyezik a birodalmi kancellárnak a kon ferencia plénuma előtt kifejtett álláspontjá­val. Az emlékiratot von Neurath külügymi­niszter ma délelőtt átnyújtotta MacDonald mi­niszterelnöknek s pontos szövegét csak ez­után fogják publikálni. A tárgyalási alap Lausanne, junius 22. Ma délelőtt tovább folytak a magáin megbeszélések a jóvátétel kérdéséiben. A francia kormányjavaslat a re­parációs fizetéseknek három évre való elha­lasztását ajánlja, majd egy bizottságnak a fel­állítását, amelynek feladatává tennék, hogy három év múltán felülbírál ja Németország Fi­zetőképességét. Bár Anglia még nem adta hozzájárulását e tervhez, a német delegáció Lausanneban enyhült a tárgyalási atmoszféra — Genfben Amerika veszi át a szót A francia és a német delegációk emlékiratba fsglalták álláspontjukat - Franciaország hajlandé hároméves moratóriumot adni a jóvátétel! fizetésekre - Németország továbbra is a reparáeiók teljes törlését kívánja — Hoover utasítására az amerikai delegáció Genfben ünnepélyes proklamációra készül Lausanne, junius 22. A íausannei és genfi konferenciák horizontja még mindig nem tisz- tuíiit ki. Tegnap a késő délutáni órákban szén­szabad megfeledkeznünk a dunai é.s a balkán- álUumok hetvenöt millió leiket számláló né­peiről, akiknek érdeke legalább is ugyan­

Next

/
Thumbnails
Contents