Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-21 / 141. (2954.) szám

m2 }unJw M, Iif-M. Revoiveres merénylet egy soffőr elfen Aussig, június 20. Szombaton déüiutón egy ismeretiem férfi felfogadta Berger Emil aus- sigi soffőrt a-zzal, hogy bérautóján ZinewaM- !ba vigye. Útközben az tuas hirtelen rálőfct a soffőrre, de a golyó célt tévesztett. A soffőr rögtön fékezett és ki akart ugratni a kocsiból, de ebben a pátLlanaitiban egy másik lövés érte s a golyó a fejébe fúródott. A súlyosam sebe­sült Berger segítségért kiáltott, mire a me­rénylő megszökött. A súlyosam sérült soífőrt csak sokára találták meg s beszállították az aussigi kórháziba. Eddig még nem sáliéi ült a gyilkos merénylőt kinyomozni. Motorkerékpár és teherautó Az uj 25 filléreseket a bevont 5 koronásokból fogják verni Prága, június 20. A VeŐerni Ceské Slovo közlése szerint az uj 25 filléresek átmérője 21 milliméter lesz, úgyhogy a 20 milliméteres át­mérőjű 20 filléresek és a 22 milliméteres ötven- filléresek között fognak állni méret tekinteté­ben. Ezt a jelentéktelen differenciát azzal fog­ják fokozni, hogy a 25 filléresek vastagabbak lesznek a 20 filléreseknél és perforációjuk is mély lesz. Az uj 25 filléreseket a tavaly bevont régi 5 koronásokból fogják verni. A kígyók kertje ksramhsljo: lét halott Böhrniseh-Brod, junius 20. A liblitzi ország­ul! kereszteződésnél tegnap este félhat óra táj­ban egy gyorsan hajtó motorkerékpáros neki­ment egy teherautónak. A motorkerékpáros, aki­ben Bolounsky Henrik prágai ékszerészt ag- noszkálták, nyomban meghalt, társa pedig a kórházba való szállítása közben. Látogatás a saopaoléi Instituto Buíantan-foan, a kigyó elleni küzdelem brazíliai főhadiszállásán VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyeior szagba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17„ II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III. em. eszközli. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Aiitomatateieíon 3529. Fő-ucca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan ucca 25. — Method-tér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. (Centrabpassage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. * ¥ * — Komárom város közgyűlése. Komáromi tudó­sitőnk jelenti: Komárom városának képviselőtes­tülete újabb közgyűlést tartott s ezúttal a költség- vetés tárgyalása került sorra. A közgyűlést Fülöp Zsigmond h. vároebiró vezette. A gyűlés az cbstruk- ciók jegyében zajlott le: a kommunisták minden­képpen ksciitani akarták a tárgyalás menetet, amit-csők felszólalással s a névszer int való szavazások indítványozásával kívántak elérni. Napirend előtt Zechmeister Sándor indítványára elhatározták, hogy Komárom képviselőinek gyűlése nem tarthat esti nyolc órán túl. Majd Sándor Ernő főszámvevő terjesztette elő az idei költségvetést. A szükséglet 13,365.475 korona, erre a fedezet 11,364.076 korona. A hiány 2.001.398 korona. A kétmilliós hiányt a város 190 százalékos pótadó beszedéséiből akarja fedezni. A gyűlés általánosságban elfogadta a költ­ségvetést, részleteiben azonban csak a 7. pontig jutott a sűrű obstruálásra való tekintettel. A költ­ségvetést tárgyaló gyűlést a napokban folytatják. — A pozsonyi állami magyar reálgimná­zium s f-illői választmányának évzáró ülése. Pozsonyból jelentik: Az állami reálgimná­zium szülői választmánya csütörtökön ülést tartott Vermes Samu elnök vezetésével. Ezen az ülésen zárta le a választmány a mostani tanévben kifejtett működését, amely számos nehézség ellenére is sikeres volt. A választ­mány az ülésből felyóan az intézet igazga­tóságához fog fordulni, hogy a jövő tanév­ben a szülői értekezletet mielőbb hívja egy­be különösen azért, hegy az idén megindí­tott ebédeltető akció mielőbb megkezdődhes­sék. Lépéseket tesz továbbá a választmány, hogy szegény sorsú diákokat egyéb segélyek­ben is része sí Illessen, örömmel vették tudo­másul, hogy a városban mozgalom indult meg oly irány bán, hogy magyar szülők gyer­mekeiket magyar iskolába Írassák be. Végül még különböző adminisztrációs ügyeket tár­gyallak. A napirend elintézése után Aixinger László dr. javaslatára egyhangúan köszöne­tét szavaztak Vermes Samu elnöknek, aki páratlan önfeláldozással és példás körülte­kintéssel vezette az ügyeket és fáradságot nem kiméivé járt utána minden felmerüli ügynek. A tanári kar és igazgatóság képvi­seletében megjelent Mendresora Miklós tanár köszönetét mondott az elnöknek s a választ­mánynak megértő működéséért, amely tel­jes összhangot tett lehetővé minden téren. Vermes Samu indítványára köszönetét fejez­te ki a választmány az igazgatóság és tanári kar iránit. Neumann Tibor dr. javaslatára pedig köszönetét mondottak . Tomaschek László dr. tikárnak és Szücsy Loránd pénzr tárosnak, akiknek odaadó tevékenysége nagyban előmozdította a választmány műkö­désének eredményességét. Hálával emléke­zett meg a választmány azokról a családok­ról is. akik resztvettek az ebédeltető akció­ban és sok derék magyar fiúnak könnyítet­ték meg iskoláztatását. A sao paciéi önérzet azt tartja, hogy az Instituto Butantan a világ nyolcadik csodája. A várostól körülbelül félórányira van, szép nagy park közepén s kívülről semmi sem sejteti a házban és a park­ban rejtőző érdekességeket. Pedig erre a házra egész Brazília csakugyan büszke lehet, világhírű ez az épület és ez a kert; itt van a kígyó ellen indított háború főhadiszállása. Brazíliáiban minden trópusi túlméretezettségben van meg. ‘Nemcsak a kávé, a rizs és a cukor. A növény­világon kívül itt vaunak az állati élet csodái is s ahol minden van, ott kígyóknak is kell lennie. Itt nyüzsögnek ennek a leggyilkosább faijai; az erdő­ben olyan színűek, mint a fa, kint a mezőkőn a földhöz hasonlítanak. A fehérnek, a barnának és a feketének munkája köziben nincsen náluk nagyobb veszedelme. hői. Vajljon megvan-e még a nagy méregfoga? Arra a kérdésre, hogy mérges-e, a doktor favillá­jával leszorítja a kigyó fejét. Most a kígyó úgy csap­kod jobbra-balra, mint egy ostor. Harapni szeretne! De az asszisztens mór le is hajlott, elejtette a villát és gyakorlott útijaival villámgyorsan megfogta a kí­gyót ott, ahol a nyaka és a koponyája összetalál­kozik. Az asztalon egy poroelláncsésze áll. A kigyó , torka akarata ellenére megnyílik, a méregcsatorna j kiürül, mint egy kifacsart rongy és tartalma be­csöpög a szeszes oldatba. S ekkor a kígyó teste visszarepül a szekrénybe. HARC A KÍGYÓK ELLEN /0K... scvnrrtar r. ’W' MtitirmrnKsmmamnun'naM LEGJOBB BEFEKTETÉS a „Cige!ka“-viz- re költött összeg, mert a legdrágább kincs, az EGÉSZSÉG van általa megvéve. Kérje mindenütt! (18) A Butantán Intézet azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy megtisztít a kigyó veszedelmétől egy olyan nagy területet, mint Európa. A gőzölgő ős­erdőnek minden faházába, minden Isten háta mö­gött fekvő haciendára, gyakorta két heti járóföldre a legközelebbi vasútállomástól, mindenüvé elküldi az Intézet faládikóált, a kígyók megfogására szolgá­ló villákkal. A telepesnek nincs miás dolga vele, minthogy a hosszú bottal a kígyókat beiökdösse a ládába és feladja a legközelebbi postakocsira, mert ezeket a ládákat, mint védett árut, portómentesen viszik közvetlenül az Intézetbe, bezárásuk pedig néhány egyszerű kézmozdulat müve. Aki az állam­nak két kígyót beküld, ajándékba kap egy adag szérumot és egy könyvet arról, hogy kell végrehaj­tani az injekciót. így harcolnak a magas halálozási arányszám ellen. Három laboratórium -épület van a nagy udvaron, mindegyiken kint van a tábla: „Fehado“, azaz zár­va. Nem akarják, hogy a komoly munkát a kiván­csiak tömege megzavarja. A csomagposta nap-nap után valóságos hegyeit hozza a kígyóknak, amelyek a szérum készítésére szolgálnak. Az óriási ország­nak minden részéből idegyüjtük ezeket a szörnyű viperákat, amelyek olyan igénytelenek, hogy a többhetes utazás sem árt meg nekik. Ezeknek a tigrisfoltos kigyolajfáknak még ma is megvannak a régi indiánus nevei: kaskavel, jararakusso, kotiá- ra, urutu. Mindezek a szavak a rémületnek és a halálfélelemnek a kifejezései. A tudományos latin nyelv nem tudja legyőzni a nép nyelvét... Egyéb­ként, mint az asszisztensek mondják, a kígyóiknak a fele, amelyek ide beérkeznek, ártalmatlan, de azért ezekre is nagy szükség van. A laboratóriumokba csak a közoktatásügyi mi­nisztérium engedélyével lehet belépni. Egész csapat fehér munkaruháé lány főzi itt a szérumot. A be­rendezés olyan, mint bármelyik egészen modern biológiai intézeté, csak nagyobb azoknál. Brazília kontinensén nincs helyhiány... A laboratórium termeiben a faiakon felsorakozva, szeszben úsznak az állatok; nemcsak kígyók; a madarászpókok, ezek a teknősbéka nagyságú szőrös, borzalmas álla­tok szintén helyet foglalnak itt és itt sorakozik a skorpiók óriási családja is. Haláluk sok életet men­tett meg. Ezek közül mindegyik fajta más-más szé­rumot szolgáltat. A falakon kerek táblák mutatják, hogy, hogy hat a méreg, mindennél tanulságosabb azonban egy embernek a le amputált Iáiba. A meg­harapott embernek a lábujjaiból kékeszöld szinü szivacs lett... Szörnyű szeszkészitimény! Megért­jük, hogy a tudósok miért adták némelyiknek e kí­gyók közül a „terrifious“ vagy „horribilis" neveket. De hol vannak az élő kígyók? A VILÁG LEGFANTASZTIKUSABB KERTJE '... Kint a kertben a kigyók csaknem szabadon étnek. Méternyi magas falak veszik őket körül és elől kicsiny, teljesen sima tér, amelyen nem tud­nak megtámaszkodni. A soffőr bámulja őket és egy japán család, amely éppen most érkezett. A férfi rendkívül gazdag ültetvényes, akinek birtoka bent van az ország belsejében; két napig kellett utaznia autón, hogy megnézhesse az Intézetet. Egész csomó szérumot vásárolt és két kislányával most itt sétál a szörnyetegek között. Itt tekergőznek a kigyók a fű között; ctven fajta, száz meg száz fej nyüzsög. Mind egyéniek, egyik sem hasonlít a másikhoz. Némelyik csendesen fek­szik, a másik pedig úgy vágtat, mintha tűz elöl me­nekülnie ... A Genezis átka kétségtelenül nagyon keveset ártott ezeknek a teremtményeknek. A bibliai szó „lábatlanul és kezetlenül csúszkálj hasadon" semmit sem változtatott ezeknek az elát­kozottaknak elegánoiáján és gyorsaságán. Hogy a kigyó „kígyózik", az egyáltalában nem jelent sem­mit, ez csak olyan értelmetlen, megszokott kifejezés. A kigyó „folyik". Ez az egyetlenegy élő lény, amely­nek végtelen kicsiny részei teljesen a viz módján ■mozognak előre. És emellett a kigyó éppen úgy megtartja az alakját, akárcsak ... egy patak. Úgy látszik, mintha csak apró gyüriihutlámai haladná­nak és ő maga nem. Van valami, hipnotizálóan szép vonás ebben a különös tovamozgásban. RÉMITÖ PÁROSJELENET A HÁBORÚ VEZÉRE BEMUTATJA KÍGYÓIT Doktor Afranijo de Amaral, a kigyóháboru vezé­re engedi az egyik asszisztensnek, hogy mindent megmutathasson a látogatónak. Először a konyhába megyünk; igen, egy komyhaszerü helyiségbe, ahol egész csomó jégszekrény van; legalább is ilyen a formájuk. A padló teljesen sima és ennek megvan a maga igen kitűnő értelme. Egyszerre ugyanis a kisórő levesz a konyha faláról egy faradat, bedugja az egyik szekrénybe, megfordítja, s íme, háromszor körülcsavarodva rajta, megjelenik egy méter hosszú kígyó és hangos csat tanússal csapódik le lábam előtt a földre. Nem érdemes hátralépni., a kígyót az esés elkábitotta. Úgy terül el., m<intlba papirmaséból volna... De, ha a látogató oda akar hozzá lépni, a fehér-ruhás orvos favillával mellénél fogva vi-ssza- nyomja. Éppen ebben n pillanatban kezd a kigyó farka egész külö-iiösen remegni. Vájjon támad? Igen, mindenesetre szeretne, ha a talaj nem lenne ilyen sima. A kigyó, -- mondja a doktor, — csak szemcsés talajon támad. Ahol meg tud támaszkodni. (Ez a kigyók stratégiája.) S-iima, puha, teste ezen a csiszolt padlón nem talál támaszpontot, de igyek­szik! Reszket. Nyelve kinyúlik ártatlanná lett fejé­De egyszerre csak egyebet látunk, még pedog a hátunkon v-égig futó rémülettel. Amint innen a ketrecbe letekintünk, alig egy méternyire tőlünk, alattunk példátlan és összehasonlithaitattan jelenet játszódik le. Egy miussurano kigyó megtalált egy ja-rarákát. Valami -boszorkányos kábulat miatt nem tudtak egymás mellett elmenni. Úgy érezték, mint­ha szoros útba kerültek volna, és már ki is nyílt az elsőnek a torka és bekapta a másiknak a fejét. És annak a kínja, aki a másakat le akarja nyelni, csaknem nagyobb, mint arnazé. A nyeildeklő kigyó, amely az ellenfelét, amely hiszen éppen olyan hosz- szu, mint ő, a saját testébe be akarja dugni, egy perc alatt — órával a kezünkben számoljuk — mindössze öt centimétert haladt. Micsoda munka! A museuránónak sem 6zeme sincs, sem nem dühös, nem is éhes, csaknem megfoghatatlan kényszer vezeti rá, hogy a jararáka kígyót lassanként magá­ba nyomja. Magába tömje! Ez a helyes kifejezés. Harapásról vagy felfaláeról itt igazán ezó sem -lehet. De mi nyűgöz le ebben annyira minket, embereket. Az, hogy minden hiányzik ebből a jelenetből, ami bármennyire is emlékeztetne az élet más terü­letein megfigyelt harcra. Ha a keselyű széttépi a nyulat, vagy, ha kutyák marakodnak ... Itt se éh­ségről, se düihöseégről nincs szó. Itt bizony beállott az az eset, amikor a filozófust és a haditudóst, ha­misan és tulgyoirsan idézik. Az az eset, amikor az egyik állat felfalja a másikat, csak azért, hogy őt ne falják fel. A massurano kigyó feje ugyanis ép­pen olyan pontosan illik a másiknak a torkába, mint azé az övébe. Tisztán csak a vételien kocka- serlegén m-ul'ik, hogy ki lesz az, akit elnyelnek... Mind a kettő szörnyű k-imban vergődik a farkával. Vájjon, melyiknek rosszabb ez? Miután a győző áldozatát félig lenyelte, fizikailag teljesen kimerült. Már képtelen rá, hogy a másik felét is ugyanebben a tempóban tovább nyelje. Kitátott állkapoccsal ott marad mintegy segély-telemül, torkában a zsák­mánnyal. — Bestiák! — mondja dümnyögve a wesitáliai soffőr. „Feras Estupi-das! — mondja szivéből az in­diánus. Mit mond a japán gyapotültetvényes? — Sajnos, már elment. A parkban felk-e-rek-edik az esteli szellő. A pál- maszinü alkony figyelmeztet bennünket. Búcsúz­nunk kell. Maik szél remeg az ágak között. De, ahogy figyel­mesebben odanézünk, kiderül, hogy ezek egyálta­lában nem ágak, hanem világoszöldszinü fakigyók; nyakuk és hasuk ezüst fehér. Ezek csak ját-szák a száraz ágat; néhányon közülök levetették a bőrü­ket, mint valami ócska fehérneműt és kiakaszlották ide szárítani. Egy óriási béka ugrándozik körös- körül és majdnem olyan, mintha asztmatikus ro­hamában segítségért kiáltana ... Búcsúzunk. Egy -ideges kaskável csörög a hátunk mögött, majdnem emberi módon hangzik ez Ó6 távolról egy varrógép­re emlékeztet. Emberek. Házak. Hála Istennek! Nagyon te sok ideig maradtunk a kígyók között. Legújabb közgazdasági hírek — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdé­ről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A inai terménytőzsdén az irányzat nyugodt volt. A kereskedők várakozó álláspontra helyezked­tek s egymás közt a különféle szindikátusokról tárgyaltak. A prágai állatvásárra ma felhajtottak 1040 szarvasmarhát, és pedig 554 történelmi ország­belit és 486 szlovenszkóit. Eladási árak: törté­nelmi országbeli ökör: 31 da-rab 3.25—3.90, 50 darab 4—4.80, 8 darab 5—5.80 korona, bika: 68 darab 3.20—3.90, 112 darab 4—4.50 korona, tehén: 8 darab 2—2.90, 73 darab 3—3.90. 21 darab 4—4.80 korona, üsző: 9 darab 3.30—3.80, 93 darab 4r—4.80, 14 darab 5—5.30 korona, szlovenszkói ökör: 12 darab 3.30—3.75, 1S4 darab 4—4.95, 133 darab 5—5.70 korona, bika: 44 darab 3—3.90, 22 darab 4—4.50 korona, te­hén 5 darab 2.70—2.90, 3 darab 3.20—3.50, 1 darab 1.75 korona, üsző: 19 darab 2.50—2.70, 15 darab 3—3.50, 9 darab 4—4.60, 2 darab 5 korona. El nem adtak 67 történelmi országbelit, 37 szlovenszkói szarvasmarhát. A vásár lefolyá­sa lanyha volt. A budapesti értéktőzsdén nyugodt irányzat mellett nagyobb üzlettelenséget lehetett megfi­gyelni. Ennek ellenére az árfolyamok változat­lanok maradtak. A prágai sertéspiacra ma felhajtottak 3.994 sertést és pedig 3.336 hízót, 120 nehéz sertést, 538 ártányt. Ebből történelmi országbeli volt 741 hizó, szlovenszkói 2.595 hizó, jugoszláviai 363 ártány, romániai 120 nehéz sertés, 175 ár- tány. Eladási árak: történelmi országbeli hizó 35 darab 6.20, 706 dara-b 7—7.90, szlovenszkói hizó 25 darah 5.50—5.90, 658 darab 6.10—6.90, 1.520 darab 7—7.60 korona, romániai nehéz ser­tés 30 darab 6.65—6.80, 35 darab 7—7.50 ko­rona, jugoszláviai ártány 28 darab 6.60—6.7-", 242 darab 7—7.70, romániai ártány 97 darab 6.25—6.90, 51 darab 7—7.50 korona. El nem adtak 392 hizót, 55 nehéz sertést, 120 ártányt. A vásár lefolyása közepes volt. — Kedvesével való perpatvar után fölakasz­totta magát egy pozsonyi kárpitossegéd. Po­zsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Vasárnap este Vacek András 26 éves kárpitossegéd meg­látogatta kedvesét, az öser-ucca 16. szám alatt lakó Hucsek Rozáliát. Vacek, aki alaposan fel­öntött a garatra, a leányt alaposan elverte, aki sikoltozva menekült el a lakásból és csak két óra múlva tért vissza. Amikor ismét belépett szobájába, látta, hogy a kárpitossegéd az ablak vasán felakasztva lóg és már nincs benne élet. — Megalakult a cserkészszövetség rimaszom­bati szervezete. Rimaszomibati tudósitónk jelen­ti: A cserkészcsapatok és a központ kooperatív működését támogatni hivatott és a cserkész­gyermekek szüleiből s a cserkészet barátaiból álló szövetségi belyiszervez-et a napokban ala­kult meg Rimaszombatban. Az alakuló ülésen, amely a rimaszombati járási ipartársulat helyi­ségében nagyszámú érdeklődő jelenlétében folyt le, a cserkészszövetség részéről Cvengros -Béla dr. kerületi főparancsno-k je-lent meg. A -cserkészmozgalmat és a cserkészmunkát támo­gatni hivatott uj alakulat föladatairól Jelűnek Henrik tartott előadást és ugyancsak ő terjesz­tette elő a központ által kidolgozott alapszabá­lyokat, amelyeket az alakuló ülés vita nélkül elfogadott. A megalakulás -kimondása után el­nökké Báthory Andor tanárt választották meg, -majd megalakitották a tisztikar jelölésével meg­bízott kandidáló bizottságot is. A tagdijat évi hat koronában szabták meg, pártolótagok tet­szésszerinti évi járulékot fizetnek, mig az ala- ■pi tótagsági dij egyszer és mindenkorra 50 ko­rona. — öngyilkos lett egy színész, mert — divat­ját múlta. Berlinből jelentik: Az állat-kert köze­lében pénteken reggel 9 órakor egy öregember találtak az egyik fán felakasztva. A zsebében lévő iratokból kitűnt, hogy az öngyilkos Georg Wolf, vagy mint szin-padi nevén nevezték Lach- pillen Wolff nevű német színész. Az 55 eszten­dős ember a háború előtt egyike volt a német színpadok legnépszerűbb és legjobban kacag­tató kémikusának, akit különösen sajátos elő­adásmódja miatt kedvelt meg a Rajnavidék, de maga a német főváros is. A háború után meg­változott az emberek színpadi ízlése és Lach- pillen Wolff, aki azelőtt jól kereső színész szám­ba ment, kenyér nélkül maradt. Egyrészt nyo­mora, másrészt pedig sértett szinószi hiúsága miatt vetett véget önkezével életének. — A harmadik szokolista nap. A szokolkong- ressz-us harmadik napján a középiskolások tor­namutatványai szerepeltek, Több, mint száz­ezer ember előtt tornászott közel 16.000 közép- iskolás az egész köztársaság területéről. Meg kell jegyezni, hogy a középiskolai tornászok közül Szlovenszkó egyes városaiból több ma­gyar diák is vett részt. A tornamutatványok után újból bemutatták a „Tyrs álma" einiü al­legorikus képet. A kedvező időjárás nagyban hozz áj ár u 11 ar mu t a t v á n y ok sikeréhez. 6

Next

/
Thumbnails
Contents