Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-21 / 141. (2954.) szám
m2 }unJw M, Iif-M. Revoiveres merénylet egy soffőr elfen Aussig, június 20. Szombaton déüiutón egy ismeretiem férfi felfogadta Berger Emil aus- sigi soffőrt a-zzal, hogy bérautóján ZinewaM- !ba vigye. Útközben az tuas hirtelen rálőfct a soffőrre, de a golyó célt tévesztett. A soffőr rögtön fékezett és ki akart ugratni a kocsiból, de ebben a pátLlanaitiban egy másik lövés érte s a golyó a fejébe fúródott. A súlyosam sebesült Berger segítségért kiáltott, mire a merénylő megszökött. A súlyosam sérült soífőrt csak sokára találták meg s beszállították az aussigi kórháziba. Eddig még nem sáliéi ült a gyilkos merénylőt kinyomozni. Motorkerékpár és teherautó Az uj 25 filléreseket a bevont 5 koronásokból fogják verni Prága, június 20. A VeŐerni Ceské Slovo közlése szerint az uj 25 filléresek átmérője 21 milliméter lesz, úgyhogy a 20 milliméteres átmérőjű 20 filléresek és a 22 milliméteres ötven- filléresek között fognak állni méret tekintetében. Ezt a jelentéktelen differenciát azzal fogják fokozni, hogy a 25 filléresek vastagabbak lesznek a 20 filléreseknél és perforációjuk is mély lesz. Az uj 25 filléreseket a tavaly bevont régi 5 koronásokból fogják verni. A kígyók kertje ksramhsljo: lét halott Böhrniseh-Brod, junius 20. A liblitzi országul! kereszteződésnél tegnap este félhat óra tájban egy gyorsan hajtó motorkerékpáros nekiment egy teherautónak. A motorkerékpáros, akiben Bolounsky Henrik prágai ékszerészt ag- noszkálták, nyomban meghalt, társa pedig a kórházba való szállítása közben. Látogatás a saopaoléi Instituto Buíantan-foan, a kigyó elleni küzdelem brazíliai főhadiszállásán VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyeior szagba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17„ II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III. em. eszközli. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Aiitomatateieíon 3529. Fő-ucca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan ucca 25. — Method-tér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. (Centrabpassage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. * ¥ * — Komárom város közgyűlése. Komáromi tudósitőnk jelenti: Komárom városának képviselőtestülete újabb közgyűlést tartott s ezúttal a költség- vetés tárgyalása került sorra. A közgyűlést Fülöp Zsigmond h. vároebiró vezette. A gyűlés az cbstruk- ciók jegyében zajlott le: a kommunisták mindenképpen ksciitani akarták a tárgyalás menetet, amit-csők felszólalással s a névszer int való szavazások indítványozásával kívántak elérni. Napirend előtt Zechmeister Sándor indítványára elhatározták, hogy Komárom képviselőinek gyűlése nem tarthat esti nyolc órán túl. Majd Sándor Ernő főszámvevő terjesztette elő az idei költségvetést. A szükséglet 13,365.475 korona, erre a fedezet 11,364.076 korona. A hiány 2.001.398 korona. A kétmilliós hiányt a város 190 százalékos pótadó beszedéséiből akarja fedezni. A gyűlés általánosságban elfogadta a költségvetést, részleteiben azonban csak a 7. pontig jutott a sűrű obstruálásra való tekintettel. A költségvetést tárgyaló gyűlést a napokban folytatják. — A pozsonyi állami magyar reálgimnázium s f-illői választmányának évzáró ülése. Pozsonyból jelentik: Az állami reálgimnázium szülői választmánya csütörtökön ülést tartott Vermes Samu elnök vezetésével. Ezen az ülésen zárta le a választmány a mostani tanévben kifejtett működését, amely számos nehézség ellenére is sikeres volt. A választmány az ülésből felyóan az intézet igazgatóságához fog fordulni, hogy a jövő tanévben a szülői értekezletet mielőbb hívja egybe különösen azért, hegy az idén megindított ebédeltető akció mielőbb megkezdődhessék. Lépéseket tesz továbbá a választmány, hogy szegény sorsú diákokat egyéb segélyekben is része sí Illessen, örömmel vették tudomásul, hogy a városban mozgalom indult meg oly irány bán, hogy magyar szülők gyermekeiket magyar iskolába Írassák be. Végül még különböző adminisztrációs ügyeket tárgyallak. A napirend elintézése után Aixinger László dr. javaslatára egyhangúan köszönetét szavaztak Vermes Samu elnöknek, aki páratlan önfeláldozással és példás körültekintéssel vezette az ügyeket és fáradságot nem kiméivé járt utána minden felmerüli ügynek. A tanári kar és igazgatóság képviseletében megjelent Mendresora Miklós tanár köszönetét mondott az elnöknek s a választmánynak megértő működéséért, amely teljes összhangot tett lehetővé minden téren. Vermes Samu indítványára köszönetét fejezte ki a választmány az igazgatóság és tanári kar iránit. Neumann Tibor dr. javaslatára pedig köszönetét mondottak . Tomaschek László dr. tikárnak és Szücsy Loránd pénzr tárosnak, akiknek odaadó tevékenysége nagyban előmozdította a választmány működésének eredményességét. Hálával emlékezett meg a választmány azokról a családokról is. akik resztvettek az ebédeltető akcióban és sok derék magyar fiúnak könnyítették meg iskoláztatását. A sao paciéi önérzet azt tartja, hogy az Instituto Butantan a világ nyolcadik csodája. A várostól körülbelül félórányira van, szép nagy park közepén s kívülről semmi sem sejteti a házban és a parkban rejtőző érdekességeket. Pedig erre a házra egész Brazília csakugyan büszke lehet, világhírű ez az épület és ez a kert; itt van a kígyó ellen indított háború főhadiszállása. Brazíliáiban minden trópusi túlméretezettségben van meg. ‘Nemcsak a kávé, a rizs és a cukor. A növényvilágon kívül itt vaunak az állati élet csodái is s ahol minden van, ott kígyóknak is kell lennie. Itt nyüzsögnek ennek a leggyilkosább faijai; az erdőben olyan színűek, mint a fa, kint a mezőkőn a földhöz hasonlítanak. A fehérnek, a barnának és a feketének munkája köziben nincsen náluk nagyobb veszedelme. hői. Vajljon megvan-e még a nagy méregfoga? Arra a kérdésre, hogy mérges-e, a doktor favillájával leszorítja a kigyó fejét. Most a kígyó úgy csapkod jobbra-balra, mint egy ostor. Harapni szeretne! De az asszisztens mór le is hajlott, elejtette a villát és gyakorlott útijaival villámgyorsan megfogta a kígyót ott, ahol a nyaka és a koponyája összetalálkozik. Az asztalon egy poroelláncsésze áll. A kigyó , torka akarata ellenére megnyílik, a méregcsatorna j kiürül, mint egy kifacsart rongy és tartalma becsöpög a szeszes oldatba. S ekkor a kígyó teste visszarepül a szekrénybe. HARC A KÍGYÓK ELLEN /0K... scvnrrtar r. ’W' MtitirmrnKsmmamnun'naM LEGJOBB BEFEKTETÉS a „Cige!ka“-viz- re költött összeg, mert a legdrágább kincs, az EGÉSZSÉG van általa megvéve. Kérje mindenütt! (18) A Butantán Intézet azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy megtisztít a kigyó veszedelmétől egy olyan nagy területet, mint Európa. A gőzölgő őserdőnek minden faházába, minden Isten háta mögött fekvő haciendára, gyakorta két heti járóföldre a legközelebbi vasútállomástól, mindenüvé elküldi az Intézet faládikóált, a kígyók megfogására szolgáló villákkal. A telepesnek nincs miás dolga vele, minthogy a hosszú bottal a kígyókat beiökdösse a ládába és feladja a legközelebbi postakocsira, mert ezeket a ládákat, mint védett árut, portómentesen viszik közvetlenül az Intézetbe, bezárásuk pedig néhány egyszerű kézmozdulat müve. Aki az államnak két kígyót beküld, ajándékba kap egy adag szérumot és egy könyvet arról, hogy kell végrehajtani az injekciót. így harcolnak a magas halálozási arányszám ellen. Három laboratórium -épület van a nagy udvaron, mindegyiken kint van a tábla: „Fehado“, azaz zárva. Nem akarják, hogy a komoly munkát a kiváncsiak tömege megzavarja. A csomagposta nap-nap után valóságos hegyeit hozza a kígyóknak, amelyek a szérum készítésére szolgálnak. Az óriási országnak minden részéből idegyüjtük ezeket a szörnyű viperákat, amelyek olyan igénytelenek, hogy a többhetes utazás sem árt meg nekik. Ezeknek a tigrisfoltos kigyolajfáknak még ma is megvannak a régi indiánus nevei: kaskavel, jararakusso, kotiá- ra, urutu. Mindezek a szavak a rémületnek és a halálfélelemnek a kifejezései. A tudományos latin nyelv nem tudja legyőzni a nép nyelvét... Egyébként, mint az asszisztensek mondják, a kígyóiknak a fele, amelyek ide beérkeznek, ártalmatlan, de azért ezekre is nagy szükség van. A laboratóriumokba csak a közoktatásügyi minisztérium engedélyével lehet belépni. Egész csapat fehér munkaruháé lány főzi itt a szérumot. A berendezés olyan, mint bármelyik egészen modern biológiai intézeté, csak nagyobb azoknál. Brazília kontinensén nincs helyhiány... A laboratórium termeiben a faiakon felsorakozva, szeszben úsznak az állatok; nemcsak kígyók; a madarászpókok, ezek a teknősbéka nagyságú szőrös, borzalmas állatok szintén helyet foglalnak itt és itt sorakozik a skorpiók óriási családja is. Haláluk sok életet mentett meg. Ezek közül mindegyik fajta más-más szérumot szolgáltat. A falakon kerek táblák mutatják, hogy, hogy hat a méreg, mindennél tanulságosabb azonban egy embernek a le amputált Iáiba. A megharapott embernek a lábujjaiból kékeszöld szinü szivacs lett... Szörnyű szeszkészitimény! Megértjük, hogy a tudósok miért adták némelyiknek e kígyók közül a „terrifious“ vagy „horribilis" neveket. De hol vannak az élő kígyók? A VILÁG LEGFANTASZTIKUSABB KERTJE '... Kint a kertben a kigyók csaknem szabadon étnek. Méternyi magas falak veszik őket körül és elől kicsiny, teljesen sima tér, amelyen nem tudnak megtámaszkodni. A soffőr bámulja őket és egy japán család, amely éppen most érkezett. A férfi rendkívül gazdag ültetvényes, akinek birtoka bent van az ország belsejében; két napig kellett utaznia autón, hogy megnézhesse az Intézetet. Egész csomó szérumot vásárolt és két kislányával most itt sétál a szörnyetegek között. Itt tekergőznek a kigyók a fű között; ctven fajta, száz meg száz fej nyüzsög. Mind egyéniek, egyik sem hasonlít a másikhoz. Némelyik csendesen fekszik, a másik pedig úgy vágtat, mintha tűz elöl menekülnie ... A Genezis átka kétségtelenül nagyon keveset ártott ezeknek a teremtményeknek. A bibliai szó „lábatlanul és kezetlenül csúszkálj hasadon" semmit sem változtatott ezeknek az elátkozottaknak elegánoiáján és gyorsaságán. Hogy a kigyó „kígyózik", az egyáltalában nem jelent semmit, ez csak olyan értelmetlen, megszokott kifejezés. A kigyó „folyik". Ez az egyetlenegy élő lény, amelynek végtelen kicsiny részei teljesen a viz módján ■mozognak előre. És emellett a kigyó éppen úgy megtartja az alakját, akárcsak ... egy patak. Úgy látszik, mintha csak apró gyüriihutlámai haladnának és ő maga nem. Van valami, hipnotizálóan szép vonás ebben a különös tovamozgásban. RÉMITÖ PÁROSJELENET A HÁBORÚ VEZÉRE BEMUTATJA KÍGYÓIT Doktor Afranijo de Amaral, a kigyóháboru vezére engedi az egyik asszisztensnek, hogy mindent megmutathasson a látogatónak. Először a konyhába megyünk; igen, egy komyhaszerü helyiségbe, ahol egész csomó jégszekrény van; legalább is ilyen a formájuk. A padló teljesen sima és ennek megvan a maga igen kitűnő értelme. Egyszerre ugyanis a kisórő levesz a konyha faláról egy faradat, bedugja az egyik szekrénybe, megfordítja, s íme, háromszor körülcsavarodva rajta, megjelenik egy méter hosszú kígyó és hangos csat tanússal csapódik le lábam előtt a földre. Nem érdemes hátralépni., a kígyót az esés elkábitotta. Úgy terül el., m<intlba papirmaséból volna... De, ha a látogató oda akar hozzá lépni, a fehér-ruhás orvos favillával mellénél fogva vi-ssza- nyomja. Éppen ebben n pillanatban kezd a kigyó farka egész külö-iiösen remegni. Vájjon támad? Igen, mindenesetre szeretne, ha a talaj nem lenne ilyen sima. A kigyó, -- mondja a doktor, — csak szemcsés talajon támad. Ahol meg tud támaszkodni. (Ez a kigyók stratégiája.) S-iima, puha, teste ezen a csiszolt padlón nem talál támaszpontot, de igyekszik! Reszket. Nyelve kinyúlik ártatlanná lett fejéDe egyszerre csak egyebet látunk, még pedog a hátunkon v-égig futó rémülettel. Amint innen a ketrecbe letekintünk, alig egy méternyire tőlünk, alattunk példátlan és összehasonlithaitattan jelenet játszódik le. Egy miussurano kigyó megtalált egy ja-rarákát. Valami -boszorkányos kábulat miatt nem tudtak egymás mellett elmenni. Úgy érezték, mintha szoros útba kerültek volna, és már ki is nyílt az elsőnek a torka és bekapta a másiknak a fejét. És annak a kínja, aki a másakat le akarja nyelni, csaknem nagyobb, mint arnazé. A nyeildeklő kigyó, amely az ellenfelét, amely hiszen éppen olyan hosz- szu, mint ő, a saját testébe be akarja dugni, egy perc alatt — órával a kezünkben számoljuk — mindössze öt centimétert haladt. Micsoda munka! A museuránónak sem 6zeme sincs, sem nem dühös, nem is éhes, csaknem megfoghatatlan kényszer vezeti rá, hogy a jararáka kígyót lassanként magába nyomja. Magába tömje! Ez a helyes kifejezés. Harapásról vagy felfaláeról itt igazán ezó sem -lehet. De mi nyűgöz le ebben annyira minket, embereket. Az, hogy minden hiányzik ebből a jelenetből, ami bármennyire is emlékeztetne az élet más területein megfigyelt harcra. Ha a keselyű széttépi a nyulat, vagy, ha kutyák marakodnak ... Itt se éhségről, se düihöseégről nincs szó. Itt bizony beállott az az eset, amikor a filozófust és a haditudóst, hamisan és tulgyoirsan idézik. Az az eset, amikor az egyik állat felfalja a másikat, csak azért, hogy őt ne falják fel. A massurano kigyó feje ugyanis éppen olyan pontosan illik a másiknak a torkába, mint azé az övébe. Tisztán csak a vételien kocka- serlegén m-ul'ik, hogy ki lesz az, akit elnyelnek... Mind a kettő szörnyű k-imban vergődik a farkával. Vájjon, melyiknek rosszabb ez? Miután a győző áldozatát félig lenyelte, fizikailag teljesen kimerült. Már képtelen rá, hogy a másik felét is ugyanebben a tempóban tovább nyelje. Kitátott állkapoccsal ott marad mintegy segély-telemül, torkában a zsákmánnyal. — Bestiák! — mondja dümnyögve a wesitáliai soffőr. „Feras Estupi-das! — mondja szivéből az indiánus. Mit mond a japán gyapotültetvényes? — Sajnos, már elment. A parkban felk-e-rek-edik az esteli szellő. A pál- maszinü alkony figyelmeztet bennünket. Búcsúznunk kell. Maik szél remeg az ágak között. De, ahogy figyelmesebben odanézünk, kiderül, hogy ezek egyáltalában nem ágak, hanem világoszöldszinü fakigyók; nyakuk és hasuk ezüst fehér. Ezek csak ját-szák a száraz ágat; néhányon közülök levetették a bőrüket, mint valami ócska fehérneműt és kiakaszlották ide szárítani. Egy óriási béka ugrándozik körös- körül és majdnem olyan, mintha asztmatikus rohamában segítségért kiáltana ... Búcsúzunk. Egy -ideges kaskável csörög a hátunk mögött, majdnem emberi módon hangzik ez Ó6 távolról egy varrógépre emlékeztet. Emberek. Házak. Hála Istennek! Nagyon te sok ideig maradtunk a kígyók között. Legújabb közgazdasági hírek — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A inai terménytőzsdén az irányzat nyugodt volt. A kereskedők várakozó álláspontra helyezkedtek s egymás közt a különféle szindikátusokról tárgyaltak. A prágai állatvásárra ma felhajtottak 1040 szarvasmarhát, és pedig 554 történelmi országbelit és 486 szlovenszkóit. Eladási árak: történelmi országbeli ökör: 31 da-rab 3.25—3.90, 50 darab 4—4.80, 8 darab 5—5.80 korona, bika: 68 darab 3.20—3.90, 112 darab 4—4.50 korona, tehén: 8 darab 2—2.90, 73 darab 3—3.90. 21 darab 4—4.80 korona, üsző: 9 darab 3.30—3.80, 93 darab 4r—4.80, 14 darab 5—5.30 korona, szlovenszkói ökör: 12 darab 3.30—3.75, 1S4 darab 4—4.95, 133 darab 5—5.70 korona, bika: 44 darab 3—3.90, 22 darab 4—4.50 korona, tehén 5 darab 2.70—2.90, 3 darab 3.20—3.50, 1 darab 1.75 korona, üsző: 19 darab 2.50—2.70, 15 darab 3—3.50, 9 darab 4—4.60, 2 darab 5 korona. El nem adtak 67 történelmi országbelit, 37 szlovenszkói szarvasmarhát. A vásár lefolyása lanyha volt. A budapesti értéktőzsdén nyugodt irányzat mellett nagyobb üzlettelenséget lehetett megfigyelni. Ennek ellenére az árfolyamok változatlanok maradtak. A prágai sertéspiacra ma felhajtottak 3.994 sertést és pedig 3.336 hízót, 120 nehéz sertést, 538 ártányt. Ebből történelmi országbeli volt 741 hizó, szlovenszkói 2.595 hizó, jugoszláviai 363 ártány, romániai 120 nehéz sertés, 175 ár- tány. Eladási árak: történelmi országbeli hizó 35 darab 6.20, 706 dara-b 7—7.90, szlovenszkói hizó 25 darah 5.50—5.90, 658 darab 6.10—6.90, 1.520 darab 7—7.60 korona, romániai nehéz sertés 30 darab 6.65—6.80, 35 darab 7—7.50 korona, jugoszláviai ártány 28 darab 6.60—6.7-", 242 darab 7—7.70, romániai ártány 97 darab 6.25—6.90, 51 darab 7—7.50 korona. El nem adtak 392 hizót, 55 nehéz sertést, 120 ártányt. A vásár lefolyása közepes volt. — Kedvesével való perpatvar után fölakasztotta magát egy pozsonyi kárpitossegéd. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Vasárnap este Vacek András 26 éves kárpitossegéd meglátogatta kedvesét, az öser-ucca 16. szám alatt lakó Hucsek Rozáliát. Vacek, aki alaposan felöntött a garatra, a leányt alaposan elverte, aki sikoltozva menekült el a lakásból és csak két óra múlva tért vissza. Amikor ismét belépett szobájába, látta, hogy a kárpitossegéd az ablak vasán felakasztva lóg és már nincs benne élet. — Megalakult a cserkészszövetség rimaszombati szervezete. Rimaszomibati tudósitónk jelenti: A cserkészcsapatok és a központ kooperatív működését támogatni hivatott és a cserkészgyermekek szüleiből s a cserkészet barátaiból álló szövetségi belyiszervez-et a napokban alakult meg Rimaszombatban. Az alakuló ülésen, amely a rimaszombati járási ipartársulat helyiségében nagyszámú érdeklődő jelenlétében folyt le, a cserkészszövetség részéről Cvengros -Béla dr. kerületi főparancsno-k je-lent meg. A -cserkészmozgalmat és a cserkészmunkát támogatni hivatott uj alakulat föladatairól Jelűnek Henrik tartott előadást és ugyancsak ő terjesztette elő a központ által kidolgozott alapszabályokat, amelyeket az alakuló ülés vita nélkül elfogadott. A megalakulás -kimondása után elnökké Báthory Andor tanárt választották meg, -majd megalakitották a tisztikar jelölésével megbízott kandidáló bizottságot is. A tagdijat évi hat koronában szabták meg, pártolótagok tetszésszerinti évi járulékot fizetnek, mig az ala- ■pi tótagsági dij egyszer és mindenkorra 50 korona. — öngyilkos lett egy színész, mert — divatját múlta. Berlinből jelentik: Az állat-kert közelében pénteken reggel 9 órakor egy öregember találtak az egyik fán felakasztva. A zsebében lévő iratokból kitűnt, hogy az öngyilkos Georg Wolf, vagy mint szin-padi nevén nevezték Lach- pillen Wolff nevű német színész. Az 55 esztendős ember a háború előtt egyike volt a német színpadok legnépszerűbb és legjobban kacagtató kémikusának, akit különösen sajátos előadásmódja miatt kedvelt meg a Rajnavidék, de maga a német főváros is. A háború után megváltozott az emberek színpadi ízlése és Lach- pillen Wolff, aki azelőtt jól kereső színész számba ment, kenyér nélkül maradt. Egyrészt nyomora, másrészt pedig sértett szinószi hiúsága miatt vetett véget önkezével életének. — A harmadik szokolista nap. A szokolkong- ressz-us harmadik napján a középiskolások tornamutatványai szerepeltek, Több, mint százezer ember előtt tornászott közel 16.000 közép- iskolás az egész köztársaság területéről. Meg kell jegyezni, hogy a középiskolai tornászok közül Szlovenszkó egyes városaiból több magyar diák is vett részt. A tornamutatványok után újból bemutatták a „Tyrs álma" einiü allegorikus képet. A kedvező időjárás nagyban hozz áj ár u 11 ar mu t a t v á n y ok sikeréhez. 6