Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-19 / 140. (2953.) szám

1938 ftmins 19, vasárnap Losonci magyar mérnök tanítja Amerikát a felhőkarcolók építésének uj sztatikájára A szaktudományban nagy feltűnést kelt Gedő Gyula newyorki építészmérnök német nyelvű forradalmasító sztatikái könyve — A könyv megoldja a hegesztett-acélvázas felhőkarcolók eddig nehezen megközelíthető egyensulytani problémáit ris mellett arAnvlas ffVerekiáték6zámba ment. Prága, junius 18. A lipcsei Alfréd Krömer- Verlagná'l, mely a mérnöki szaktudományok etandardmüveit szokta piacra hozni, legutóhb egy 184 oldalas könyv jelent meg egy szloven- sz'kdi magyar tudós tolláiból. „Das Kráfteplan- Verfahren" — ,,Erő terv-eljárás “ a címe, laiku­soknak úgyszólván semmitmondó cim s ha a magyarázatul szóló alcímet elolvassuk, amely magyarul körülbelül igy hangzik: „a sztatikai- iag magas fokig bizonytalan rendszerek kiszá­mítására vezető általános eljárás megjavítása", akkor sem értünk meg belőle sokkal többet. Pedig a szakemberek azt mondják, hogy ez a szerény címet viselő könyv az annyira kiegyen­súlyozottnak gondolható egyensúlyiamban, a sztatikában forradalmi újdonságot jelent, úttörő merész kezdeményezés, egy matematikai zseni reformálja meg benne a legcentrálisabb építész- mérnöki tudománynak, a gyakorlati sztatikának a módszereit. Ez a zseni nem más, mint Gedő Gyula, a losonci származású fiatal amerikai mérnök, a losonci gimnázium és a pesti mű­egyetem egykori jeles tanítványa. Amerika tanít ja Gedöt Gedő Gyula pályájára igazán ráillenek Ady szimibólikus szavai: „Valaki az Értői indul el, — S befut a szent, nagy Óceánba". A háború vé- gigküzdése után, mint ismeretlen kis mérnök indult el a.z építészmérnöknek csak közepes problémákat adni tudó egyemeletes ipolymenti városkából, Losoncról, hogy a magyar zsenik a magyar söre végzetétől űzetve, külföldön ke­ressen kenyeret és építési konjunktúrát. Berli­nen és Brüsszelen át eljut az építészet óoeánon- tuli Mekkájába, Newyorkba, mert izgatja a leg­nagyobb föladat: a felhőkarcolók építésiének tu­dománya. Amerika az építészet terén a lég öldöklőbb tempójú haladás földje, a felhőkarcolók építé­sével igazán elérte az építészeti technika „leg­magasabb" teljesítményeit. Építészeti elve: az olcsóság és gyorsaság. Ennek a kedvéért alkal­mazta az acélvázas házakat, viszont az acélvá­zas rendszeriből „nőtt ki" a felhőkarcolók er­deje. Az acélvázas épitkezés alapjait a vashid- konstrukcióknál kianalizált tapasztalatok és 'Számítások adták meg. Az acélvázas házak kon­struálásában az volt az uj sztatikái, egyensuly­tani föladat, hogy mig a hidak vízszintes kon­strukciók, addig a felhőkarcolók a függélyes konstrukciók föladatait rótták a mérnökökre. A 23, vagy 47 emeletes felhőkarcolók vázát ter­mészetesen nem negyvenhétemeletnyi hosszú aoéigerendákböl állították össze, hanem sok­sok egymás fölé szegecselt rövidefbb gerendá­ból. Évtizedes gyakorlat során igy tökéletese­dett a szögecselési (nittelési) rendszerre épült sztatikái tudomány. A szegecselt felhőkarcoló vázak teherbÍrását, a szél nyomásával szemben való ellenállásukat, általában az ecélvázak min­den mechanikai tulajdonságát kiismerték 6 ki­számítani tudták. A szögecselési rendszerre ala­pozott sztatikát a gyakorlatban Amerika vitte tökélyre, mig elméleti kipallérozását a német mérnöki tudomány végezte el. Gedő Gyula már föl volt vértezve a német sztatika elméleti fegyvereivel, mikor többesz­tendős berlini működése után Newyorkba köl­tözött. Amerika megtanította a gyakorlati pro­blémákra: hónapokon és éveken át egyebet sen csinált, mint a felhőkarcolók építésének sztati kai számításait végezte. A magyar zsenialitás a német elméleti fölkészültség és az amerika gyakorlatiasság szintézise már végbement benm akkor, amikor az uj problémával, az ő egyén föladatával szembetalálkozott, hogy megküzd jön vele, legyőzze s aki addig Amerikától ta nult, most ő tanitsa ezentúl Amerikát arra, ho gyan kell felhőkarcolót épiteni. A probléma A nagy problémát a német hajóépitési techni ka vetette föl. A németek egyik legmodernebl csatahajójának, éppen az annyira körülharcol második német páncélos cirkálónak, a Königí bergnek építésénél ismerték föl, hogy a szöge cselési eljárásnál gyorsabb, olcsóbb, tartósab és minden erőbehatással szemben ellenállóképe sebb acélvázépitési eljárás a hegesztés. Csa természetes, hogy Amerika kapva-kapott forradalmi újításon, mely az acélépitkezést ol gyökeresen racionalizálja. De a gyakorlat ii elébefutott a tudománynak s nagy számitól nehézségekkel, szinte leküzdhetetlenül hossz sztatikái műveletekkel találta szemben magá A szögecselési rendszer kiszámitlhatóságána járt utai helyett azt kellett tapasztalni, hogy hegesztett acélkonstrukciókban eztatikailag h; tározatlan, eddig ki nem elemezett uj erőviszi nyok lépnek föl. A bizonytalanság szinte leh tétlenné tette ennek a technikai újításnak magas építészetben való alkalmazását. Ez a; bán nyilvánult, hogy a tervezői irodák mérn ikei képtelenek voltak a biztonsági számítások elvégezni. Az uj fölaxlat sztatikái analízisére néhány európai, főleg német 6ztatika-profesz- szor kivételével, alig volt vállalkozó s azok is az elmélet levezetéseinél maradtak. A gyakor­lati Amerika pedig tempót és gyakorlati meg­oldást követelt. S ezen a ponton kapcsolódik be Gedő a mo­dern felhőkarcoló hegesztett acélvázrendszeré­nek kiszámításába, illetve uj sztatikájának el­méleti és gyakorlati kiépítésébe. Amire Gedő tanítja Amerikát Mint egy newyorki tervezőiroda mérnöke, azonnal látja, hogy az uj föladat a sztatika járt utain és ismert módszereivel nehezen oldható meg, mert a számítások gyakorlati végrehajtá­sa a felsőmatematikai elméleti tudáson kívül idegeket őrlő, hosszú hónapokat igénybevevő rész 1 etszámitásó kát követel meg. Az átlagmér- nökök idegenül álltak a nagy munka előtt, de a legkellemetlenebb az volt a dologban, hogy ez az egyiptomi türelmet igénylő számítás ször­nyű időveszteséggel járt s gyakorlatilag nem áldozhattak annyi időt egy-egy építészeti kon­strukció kiszámítására, ami a szögecselési eljá­Gedő rávetette magát a számítási sorozatok analízisére, hetekig, hónapokig harcolt egy-egy uj formuláért. A számítást leegyszerűsítette s a hosszú matematikai levezetések egész gondolat­sorainak áthidalásával s főleg a körülményes grafikai eljárás és az analitikus módszer kikü­szöbölésével tisztán sztatikái utón állított föl gyakorlati értékű eredmény-formulákat, Leegy­szerűsített képleteket. Megoldásában az egyéni vonás, hogy a sztatikában eddig nem alkalma­zott módon merész, gyakorlatilag alkalmazható végformulákat alkot. Amit a német sztatika tu­dósai a járt utakon hónapokra elhúzódó .számí­tásokkal érnek el, ugyanazt az a/merikánus gya­korlatiasságtól ösztökélt Gedő módszere gyor­san megoldhatóvá teszi minden szakmabeli mérnökinek. Hegy ezeknek a komplikált szá­mításoknak a leegyszerűsítése milyen nagy tu­dományos munkát igényelt, mutatja az, hogy Gedő 184 oldalas munkája szövegének több, mint kétharmadát ilyen szövevényes képletek levezetése alkotja. Az otthoni rögön 1923-tól 1930-ig küzdött a Newyorkba sodort magyar mérnök a nagy témával. 1930-ban föl­hagyott jövedelmező mérnöki munkájával, hogy A mai lázas sietséget leginkább a szív sínyli meg. Ne felejtsük el, hogy Prá­gához közel van 5b4é(hudu IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII a/ fürdő, mely a szívbetegségek, vérkeringési- és anyagcsere- zavarok leküzdésére specia­lizálta magát. budapesti nagy könyvkiadó kiváló ui írók megismertetése céljából mindenkinek lupa és fcérmentve kőid iasaiakoteteket Közölje cimét e lap kiadó- hivatalával, mely azt továb­bítja a budapesti kiadó ré­szére. Az alábbi szelvény kitöltve és levelezőlapra ragasztva beküldendő. Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatala, PRÁGA cimén budapesti kiadó részére. Név Foglalkozás Hivatal és lakás Lakhely müve megírásának szentelje egész energiáját. Anyagi helyzete megengedte volna, hogy Flo­rida, vagy Kalifornia örök-tavaszi ege alatt írja meg könyvét, de az amerikai mérnökből kitört a kis 'losonci diák, átjött Amerikáiból a szülőföld rögére. A felhőkarcolók építője a fedn hőkarcolók városából elmenekült az egyemele­tes házak városába: Losoncra s egy telije* évig tökéletes visszavonultságban, a szülővárosában irta meg müvét, amit most Krőner számyrabo-i csátott s amelyet úgy a német, mint a franciái szakirodalom a legnagyobb elismeréssel és cső* dálattal fogadott. A francia Tecbnique de Traé vaus kritikája egyenesein korszakalkotónak mondja. A könyv elkészülte után, ezelőtt fél­évvel Gedő újra visszament mémökösködad Newyorkba. Most utánament a könyve is és eb­ből a könyvből tanulja majd Amerika a fefflhő-i karcolók építésének uj sztatikáját. Beérkezett ember. Az Értől eljutott az óceánig. Losoncon él a fiatal magyar tudós egykori matematikatanára is: Gedő Miksa, az országos nevű tankönyviró, a leghíresebb tanári anekdo­ták tömegével körülrajongott nyugdíjas losonci professzor. Büszkeséggel gondolhat megérde­melt nyugalmában Newyonkig jutott tanítványa sikerére, ez a siker az ő sikere is. Felhőkarcoló­kat építő tanítványa ugyanis tőle nyerte nem­csak matematikai iskolázottságának alapjait, de matematikai zsenialitását is tőle örökölte. Mert a newyorki tudós mérnök az édes fia. (dj.) Az angol közvélemény osztatlan rokonérzéssel kíséri a magyar nemzet hősies küzdelmét — mondotta üactaald Lausanne, junius 18. Az Est-lapok svájci tudósi tója beszélgetést folytatott MacD onald- dal. Az újságíró legelőször is megkérdezte az angol miniszterelnököt, hogy szóba került-e a lausanne-i tanácskozásokon a dunai álla­muk kérdése is. MaeDonald mosolyogva válaszolta: — Igaz ugyan, hogy legkomolyabb erő- fesritésünket a jóvátétel kérdése foglalja le, de ez még nem jeűenli azit, mintha egy­más között nem beszélnék meg a dunai ál­lamok aggasztó helyzetét és ne tennénk ily irányban is egy-két- lépést. Az én felfogá­som az, hogy a dunai problémát nem lehet részletképpen megoldani, akármilyen gon­dokkal is küzdenek a dunai népek, amíg nem. találunk kiutat az általános gazdasági bajokból. — Üzen-e valamit a magyaroknak? — kér­dezte az újságíró. — Higyjék el a magyarok, dolgozni jöttem Lausanne-ba, nem szórakozni. Tudom, lia kon­krét módon nem segíthetünk Magyarországon, úgy Magyarország rövidesen a szerencsétlen Ausztria sorsára jut és kénytelen lesz Genfhez fordulni könyöradományért. Tudom, hogy Ma­gyarország népe nagy részben nyomorog. De most csupán annyit mondhatok, hogy az angol közvélemény osztatlan rokonérzését bírja a ma­gyar nemzet hősies küzdelmében és ezentúl is megértéssel fog viseltetni azoknak a jogos in­tézkedéseknek irányában, amelyeket ez az ön­érzetét és nemzeti méltóságát a balsorsban is megőrző ország alkalmasnak fog tartam arra, hogy segítségünkkel kilábaljon végre nagy gondjaink hínárjából. 1 szlovák centralisták csődje Rázus ráolvassa Hodlára saját beismeri szavait Prága, junios 18. A Národmie Novimy veze­tő helyén Rázus Márton szlovák nemzeti párta képviselő a „szlovák centráLizimus csődjé­ről" cikkezálk. A centralisták az autonomista gondolattal szemben azt az érvet állítják, hogy a centralista pártok keretében az autonómia nélkül eredményesebben kii tudják harcolni gazdasági, szociális és kulturális téren Szlo- venszikénak azt, ami megilleti. — Politikájuk sikere a legjobb érv volna velünk szemben — inja Rázus. — A legbeszé­desebb bizonyítéka volna annak, hogy a szlo­vák centralisták, az agrárok és szociáldemok­raták elég erővel bírtak és bírnak arra, hogy irányítsák az állam apparátusát s azt oly irányba tereljék, amely megfelel a köztársa­ság keleti részének. Sajnos, erre a köztársa­ság 14.-ik évében sincs meg a bizonyíték. Rázus idézi Hodzsa egyik legutóbbi beszé­dét, melyben Hodzsa maga panaszkodik a centralisták balsikereire és erőtlenségére. „Hogyan vethetjük védelmünkbe azt, — mon­lizmus csődjének a beismeréséit olvassa ki s a továbbiakban rámutat arra, hogy ma Szlovenszkón 4 és fél millMrdnyi bank­betét van, miig a Morvánkul 52 milliárd a bankbetét. Hogy az áiiaimfordulat óta e téren milyen egyenlőtlenség van, azt nem nehéz megtalál­ni. A nagytőkének nagy torka van — a kicsit egyszerűen lenyeli. A továbbiakban Rázus a Matica körüli ellen­tétekkel foglalkozik s rámutat arra, hogy a Matica az agráriusok befolyása alatt az or­szágrésztől a tavalyi szubvenciónak ez idén csak az egyhanniadát kapta, vagyis a Matica elleni nyílt harc tulajdonkép­pen már meg is kezdődött. — Hogy mi lesz a vége, majd meglátjuk — kiált föl Rázus s igy folytatja: A csbszlovák ügynek nem lesz haszna belőle, mert a Maii­éi elleni nyomás nemzetünket vissza fogja emlékeztetni az államfordulat előtti intrikák­ra, miket a Matica magyar ellenségei űztek. Biztosan jó politikai anyagot fog szolgáltatni az anionom izmus számára, de — abból egy­ben vüáglbotrány is lesz.---------A szlovák au­to nomiista mozgalom nem ellensége az igazsá­gosan rendezett csehszlovák ügynek, csak azok tüntetik ifiéi ilyennek, kiknek ez érdekük. Éppen a mi autonóm izmusunk és a rajta megalapozott szlovák politika az, amely az Igazságos csehszlovák kiegyezésnek és igy az együttélésnek és kölcsönösségnek az alapjait rakja. Soha nem felejtem él Benes miniszter szavait, amidőn egyszer figyelmeztettem ar­ra, hogy a cseh-német politika helyett csehszlovák politikát űzzön. így felelt nekem: — önök, szlovákok, minden körülmények közt velünk tartanak, mert nincs hová for- duOniok, de a németeket meg kell nyer­nünk. 'Hogy erre mit válaszoltam, azt máskorra ha­gyom — mondiá cikkében Rázus. dotta ebben a beszédben Hodzsa — hogy a tarif a átszámításának lehetetlen állapota mos­tanáig tart, hogyan lelhessen védelmezni a®t, hogy a ma­gyar nagybirtokos Budapestről 300 koroná­val olcsóbban szállíthatja búzáját, mint a szlovák gazda? Hogy hat az, ha százezernyi köbméter fa hever és rothad nálunk Szlo­venszkón ugyanakkor, antfikor a rózsahe­gyi eéilulóze-gyár Lengyelországból szerzi be a fát, mert szállítása jóval olcsóbb s a történelmi országok faszükségletüket Ausz­triából elégítik ki? Az egységes csehszlo­vák állam politikája ez, vagy merénylet a mi egységünk ellen? Dolgozhatunk mi it­ten, agyonkoptathatjuk magunkat a munká­ban egyengetve a csehszlovák egység felé vezető utat, ha az állami végrehajtó hata­lommal föömházoitt prágai urak hátbatá- u adnak és föltartóztatnak bennünket az oly nehezen kiharcolt elő haladásban!" , Rázus Hodzsa eme szajválból a szlovák cenitra­Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy a Malmáért való harc éle legújabban a Szokol- egyesületék ellen fordult. A szlovák néppárt sajtója a legenergikusabban propagálja, hogy a szlovákok tömegesen lépjenek ki a Sso- kol-szervezetből. Hasonló értelemben nyilatkozott Rázus, aki ezt a lépést arra az esetre ajánlja a szlovák- sáian^k, ha a centralisták tüntetőén kilépné n<ft | d MatdcáíbóL 9

Next

/
Thumbnails
Contents