Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-15 / 136. (2949.) szám

1008 janira 18, agarda. 9 Kiváltak a kereskedők az érsekujvári ipartársulatből s önálló grémiumot alakítanak Az Ipartársulat energikus akciója a délszlovenszkói villanyárak leszállítása érdekében Éraekiuíjváír, jiuniiue 14. (A P. M. H. munkatársától,) Voltaik, akik bizonyos aggodalommal tekintettek. az ér- sekujvári járási ipar-társulat közgyűlése elé s viharos összeütközésre számítottak az ipa­rosok és kereskedők között. Az iparosság egy résBi© ugyanis leplezetlen idegenkedés­sel fogadta a kereskedőknek azt az akcióját, hogy kiválnak a testületből s önálló grémiu­mot szerveznek. Az érsekujvári kereskedők Ivárufy Gézát, a komáromi kereskedelmi grémium volt titkárát kérték fél a szervező munkáira s az ő agilitásának és szervező ké­pességének tulajdonítható, hogy a kereske­dők akciója váratlan könnyedséggel, min­den vihar nélkül, sikerrel végződött­Ádám István ipartársulati elnök nyitotta meg a közgyűlést, amelynek alkalmából zsúfolásig megtelt a városháza tanáosterm©- Már az első pillanatban észrevehette a vi­szonyokkal ismerős szemlélő, hogy a keres­kedőtársadalom sokkal nagyobb számmal vonult fel a gyűlésre, mint az egyébként sokkal nagyobb létszámú iparosság s a köz­gyűlés hangulata ennek megfelelően in­kább a grémium megalakítása mellett volt. Badin Viktor volt az első szónok, aki a ke­reskedők álláspontját ismertette. Ádám el­nök, Fucíhs Ferenc és Heit'ler Dávid felszó­lalása után csakhamar sor került a szava­zásra, amelyet Bláha Károly javaslatára Ádám István titkosan rendelt el. A szavazás végén kiderült, hogy a leadott 56 szavazatból 43 tudomásul vette a keres­Tiszta szesz engedélyezése gyümölcsbefőzésre Szlovenszkón. A pozsonyi vezórpénziigyigazga- tóság június 1.-én kelt engedélyével nagyobb mennyiségű megadóztatott szeszt engedélyezett a kiselárusitóknak a fogyasztók számára való eladás céljából, amennyiben azt gyümölcs be­főzésére, illetve konzerválására akarják fel­használni. A szeszből a szesz kis- és nagykeres­kedelemre jogosított kereskedők kaphatnak, de a fogyasztók közvetlenül ig megrendelhetik a szükségletet a szeszérték esi tő társaság pozsonyi fiókjánál Görögország adósságai. Hivatalos kimutatá­sok szerint Görögország belső és külső adós­ságainak összege 521 millió dollár, illetve a drachma jelen árfolyamának figyelembevételé­vel 82 milliárd drachma. Ha Görögország tovább akarná fizetni a kamatokat és az esedékes tör­lesztési részleteket, úgy ehhez 4390 millió drachmára volna szüksége évenkint, ami a költ­ségvetésben előirányzott bevételeknek a felét haladja meg. Görögország külföldi adósságainak 55 százalékát Angolország 'hitelezte, a francia hitelezők 5, az amerikaiak 7, a svédek 3.4 s az olaszok 8 százalékot nyújtottak. A feleség jótállása az adótartozásokért. Az utóbbi időben egyre több panasz hangzik el az adóvégrehajtások ama eljárása ellen, hogy a végrehajtók a férj adótartozásai miatt oly tár­gyakat is lefoglalnak, amelyek beigazoltan a feleség tulajdonát képezik. Ez az eljárás hely­telen, mert a feleség a férj adótartozásaiért csak a férjétől kapott dolgokkal kezeskedik. Ez a kezesség tehát nem vonatkozik arra a vagyon­ra, amely a hozományhoz tartozik, és oly tár­gyakra, amiket a feleség a saját vérrokonaitól kapott. Oly esetekben, amikor az adóvégrehajtó ilyen téves foglalást eszközölt, az adóhivatal­hoz nyomban be kell adni az igénylési kifogást, amelynek az adóhivatal helyt adni köteles, ha a feleség tulajdonjoga kellőképpen igazolva van. A német gazdák a német-orosz kereskedelmi kapcsolatok ellen. A németországi birodalmi me­zőgazdasági szövetség a német közélelmezési miniszterhez azzal a kéréssel fordult, hogy az orosz gabona behozatalát nyomban szüntesse be. A szövetség arra hivatkozik, hogy az orosz búza és rozs behozatala veszélyezteti a belföldi szabad készletek értékesítését. A szövetség ezen kívül azt is követeli, hogy a kormány a közel­múltban megkötött német-orosz kereskedelmi szerződést ne léptesse életbe. A Közgazdasági Kurír © hieiti száma is igen érdekes közgazdasági eseményekről számol be. Etőfizetési megrendelések a lap kiadóhi­vatalához: Bratrslava-Pozsomy, Hviezdosláv-té 18. II. (telefon 871) inlézendő'k. I Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre ad útmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 a. most megjelent könyvében. {.ra 25*— KÜ. Szerzi könyvéi vételkötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e •égből hozz ') fordulnak. íCim? Abovee r> Strkovec kedők kilépési bejelentését, míg ellene csak tizenhármán foglaltak állást. A kereskedők nagy lelkesedéssel fogadták az eredményt­Miután a segédek részéről Kovács Antal és Prohásizkia József részben a szervezetlen kontárok ellen, réseiben pedig a segédek szervezetének anyagi erősítése mellett fog­laltak állást, a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta az uj költségvetést. Nagy érdeklődés nyilvánult meg aziránt is, hogy milyen határozatot hoz a közgyűlés a teljes vasárnapi munkaszünet ügyében •beadott indítvánnyal kapcsolatosan, A várt összecsapás a terv híved és ellenzői között elmaradt, mert a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Néder János alelnö’k azon javasla­tát, hogy vegyék le ezt a pontot a n api rendi­ről s biizzák a döntést a rövidesen megala­kuló kereskedelmi grémiumra, mert ennél a kérdésnél speciálisan kereskedlőérdekről van szó. Végül a drága villanyáramok ügyéiben bozott a közgyűlés nagyjelentőségű határo­zatot. A füszerkereskedők szakosztályának javaslatára kimondotta, hogy a délszloven­szkói villanyárakat méltánytalanul magas­nak tartja s amennyiben a Délszlovenszkói Viliiamosimüvek továbbra sem reagálnának a jogos panaszokra s az árakat augusztus 15-ig nem szállítják le, úgy a városi elöljá­róságnak javasolni fogja, hogy csatlakozzék egy egész Délszlovenszkóra kiterjedő vil- lanysztrájk proklamálásálhoz. Törvényjavaslat a gyógyforrások védelméről. A közegészségügyi minisztérium ezekben a na­pokban küldte meg a többi minisztériumnak észrevételezési eljárás céljából a gyógyforrások védelméről szóló törvényjavaslatot. A gyógyfor­rások védelmét eddig semmiféle külön törvény nem szabályozta. Cseh- és Morvaországban a bányatörvények az ásványokról szóló egyes in­tézkedéseit alkalmazták az ásványvizekre is, Szlovenszkón és Ruszinszkón pedig a vizjogról szóló törvény tartalmazott bizonyos intézkedé­seket általában a forrásokról. A javaslat külö­nösen nagy súlyt helyez a .gyógyforrások pre­ventív védelmére, különös figyelemmel azok közegészségügyi és gazdasági jelentőségére s arra is, hogy elejét vegyék a gyógyforrások esetleges helyrehozhatatlan megrongálásának. A gyógyhatás ereje szerint a javaslat különbséget tesz első- és másodosztályú gyógyforrások kö­zött s emellett az elsőosztályu forrásoknak na­gyobb fokú védelmet biztosit, Elsőosztályu gyógyforrásnak csak az olyan forrás nyilvánít­ható, amelynek fenntartása közérdekből szük­séges. Az uj törvény hatálybalépése napjáig gyógyforrásnak elismert gyógyforrások legna­gyobb részét az első osztályba sorozzák. Ami a forrás jogvédelmét illeti, a gyógyforrás jelleg elismerésével egyidejűleg megállapítják a for­rás szükebb és tágabbkörü területi övét. Külön rendelet fogja megállapitani, hogy a 6zükebb s a tágabb övben milyen földmunkálatokat tilos egyáltalán végezni s mely földmunkálatokhoz kell kikérni a hivatal előzetes engedélyét. A gyógyforrások védelme kiterjed a forrásvíz mi­nőségére és mennyiségére is. A törvényjavas­lat a gyógyforrások fogalma alá veszi a gyógy- iezapok, a gyógytőzeg, a gyógyító földgázok s más hasonlók lelőhelyeit is. A francia fabehozatali kontingens egyre csök­ken. A francia kormány ez év második negye­dében 174 tonna csehszlovákiai fának Tunisz­ba való szállitását engedélyezte a 21 ezer ton­nát kitevő kontingensből. A 174 tonnát közben már le is szállították. Franciaország a csehszlo­vákiai fa behozatalát az év második negyedé­ben 2900 tonnában maximálta, amit a csehszlo­vákiai faexport ugyancsak kevesek A prágai kormány egyelőre diplomáciai utón meg-felelő lépéseket tett a francia és a tuniszi fabeviteli kontingensek emelése érdekében, azonban na­gyon csekély remény van arra, hogy a francia kormány álláspontját megváltoztassa. Csehszlovákiában eddig ötszáz ásványvízfor­rásról tudnak. A legújabb hivatalos statisztikák szerint a csehszlovák köztársaság területén ed­dig ötszáznál több ásványvízforrást találtak. Ebben a számban foglaltatnak természetesen azok a források is, amelyek eddig nincsenek ki­építve rendes fürdőüzem-, vagy ásványviz-gaz- dasággá. Különösen Szlovenszkón és Ruszin- szkon nagyszámú, kellően ki nem használt ás­ványvízforrás van. A köztársaság területén ösz- szesen kétszáz olyan ásványvízforrás van, raely- lyei rendszeresen gazdálkodnak. Az ásványvíz- források közgazdasági jelentősége legjobban ki­tűnik abból a tényből, hogy a statisztikai hiva­tal becslései szerint évenkint mintegy 100 ezer külföldi látogató félmilliárd koronát hagy a köztársaságban. Ezenkívül a gyógyforrásokat évenkint mintegy 100 ezer belföldi polgár is fel­keresi gyógyulás céljából. Különösen azoknak a gyógyforrásoknak a hatása fölbeceülhetetlen, amelyek elejét veszik a korai rokkantságnak és műnk aa lk a lma ti anságn ak Feketehegyfflrdö. ■el.Klimatikus jj gyógyhely. Pausálár napi 3-szori étkezéssel, lakással, gyógy- és zenedijjal, világítással Ké 45.- flugusztus 20-tól KÓ 39.­Prospektust küld a Fűrdögondnokság. Strandfürdő mesterségesen melegített vízzel A vendéglösiparosok a kereskedelemügyi mi­niszternél. A vendéglősiparosok központi szer­vezete a múlt napokban interveniált a kereske­delemügyi miniszternél, hogy ő vegye kezébe a vendéglősök és a sörgyárak között a, fölemelt 6Öradó ügyében keletkezett nézeteltérések el­intézését, A sörgyárak ugyanis nem tudnak megegyezni a vendéglősökkel, hogy a legutóbb emelt adónak milyen hányadát viselje az egyik s milyen hányadát a másik érdekelt fél. A ven­déglősök ezen kívül azt is kérték, hogy a mi­nisztérium hasson oda, hogy a kormány rende­letben hozza nyilvánosságra az uj vendéglőipari engedélyek kiadásának irányelveit. Eddig ugyanis ezt a kérdést csak egy kereskedelem­ügyi minisztériumi utasítás szabályozza, az jog­forrásnak nem tekinthető, ennek következtében a minisztérium fölös számú engedélyt ad ki. Egy németországi város fizetésképtelensége. Berlinből jelentik: Duisburg város tanácsa beje­lentette, hogy a kölcsöneinek júniusban esedé­kes kamatait és törlesztési részleteit nem ké­pes fizetni. Duisburg város nagyobb kölcsönei közül a legfontosabb az 1928. évi 7 millió már­kát, az 1926. évi 10 millió márkát kitevő s egy 3 millió dolláros külföldi kölcsön. Ez az első eset, hogy németországi város fizetésképtelen­séget jelent be. Duisburg város a kölcsönvett pénzen hatalmas kikötőt épített, amely a leg­nagyobb német folyami kikötők egyike. A gaz­dasági válság miatt a kikötő üresen áll, nincs forgalom s természetesen nincs jövedelem se. A Gazda júniusi kettős száma most jelent meg a következő tartalommal: Az OGESz. köz­gyűlése. — A Kassa-megyei Birtokosok és Bér­lők Egyesületének közgyűlése. — A szénakéezi- tés helyes ideje és a takarmánythiány leküzdé­se: Füle Péter. — Újabb tapasztalatok a takar­mánykáposzta termesztéséről. Baranyai József. — Á fehérjeszükséglet fedezésének fokozása szójabab termesztése utján. Füle Péter. — A gabonarozsda kérdésének mai állása. Húsz Bé­la dr. — Várható-e ezidén a gabonapoloska kár­tétele? Füle Péter. — A zöldtakarmányok víz­tartalma. Kurlec Viktor dr. — Gazdaságos sző­lőtermelés, Szakátsy Gyula, — Zöldválogatás­ról. Szalóky Imre. — Jógverte szőlőtőkék ke­zelése. — Az istállók légymentesitésének gaz­dasági jelentősége és haszna. Náray Andor. — A tojás eltartása. Bakosé László. — Az eke- vas élesítése.'— A permetezőgép kezelése hasz­nálat közben. — A cseresznye levélbamulása és ievél-likasztó betegsége. — A vértetü kárté­telei, — Mely növényeket lehet aratással, lapá­tolással v,agy kantázással öntözni? — Szedjük a vadhajtásokat a fákról. — Dinnye nyesése. — Paradicsom fattyazása. — Gabonamagvak és a lucerna takarmányértéke. — A köszméte liszt­harmat betegsége. — Cserebogár etetése ba­romfival. — Légyforgácsfőzet használata nyári permetezésnél. — Műtrágya- ég talajvizsgálati dijak leszállítása. — Melyik a jó méz? — Ke­mény, cserepesedé talaj. — Könyvpiac. — Piaci árjegyzések. — A lap megrendelhető a kiadó- hivatala utján, Pozsony iVármegyeház-tér 11. cimeú. ÉRTÉKTŐZSDE Tartózkodó a prágai értéktőzsde Prága, június 14. A mai tőzsdén — tekin­tettel a közeledő lausannei konferenciára — neon alkuit ki egységes irányzat. Nyitáskor az üzlet gyöngén indult, azonban az egyes érté­kek elientállJó'knak bizonyultak, úgyhogy az árveszteségek nem voltak jelentősek. Egye­dül az Északi Vasút emelkedett 50 koronával, míg a többi értékek 1—2 koronás nyereség­re tettek szert. Ezzel szemben az Északi Vas­út Haszonélvezet 40, Cseh-Morva pedig 20 ko­ronával esett. Zárlatkor stagnáoió állott be. A beruházási piacon nem volt semmiféle vál­tozás. Kötött forgalom. Prága, junius 14. Görög 24.70, jugoszláv 52.75, magyar 446. észt 816. litván 563, bolgár 23.40, osztrák 396.50 Valuták. Prága, június 14. Holland 1361. ju­goszláv 51.55, német 796, belga 467, magyar 443.50, román 19.85, svájci 056.50, dán 638, angol 123.25, spanyol 268.50, olasz 176.40. amerikai 33.27 U, norvég 578, francia 132.45, bolgár 19.40. svéd 598, lengyel 375.87/4 osztrák 389.60.-f- A prágai devizapiacon az angol font új­ból esett 0.10-zel, ezzel szemben a dollár 0.005- el javult. Gyengültek még Berlin 0.5, Amster­dam 0.375, Zürich 1.375, Kópénk ága 0.5, Mi­lánó 0.165, Madrid, Stockholm és Varsó 0.5 ponttal. Szilárdabb volt Danzig 3, és Páris 0.035 ponttal.-|- A budapesti értéktőzsdén tartott az irány­zat, gyenge üzlet mellett. Záróárak: 6 százalé­kos hadikölcsöu 1—5. 0.06, 5 és fél százalékos hadikökssön 2—7 0.05, Budapest város 1914 éves kölcsöne 26.75, és 1932-ee állami pénztár­jegy 100 pengő. ABC j utasuk résiére. A: B C Ha Budapestre jön szálljon meg a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, mert olcsó áron nyújt mindent: szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. Mindezt (szobát teljes kitűnő ellátással) — a szoba fekvésétől függöleg — már napi 12'— pen­gőért kaphatja.-f- Barátságos a bécsi értéktőzsde. Az irány­zat szilárd volt, üzlet azonban gyenge keretek közt mozgott. A legtöbb nyereséget az állam­vasutak és az Alpine érte el. A beruházási piacon az áljamvasuti elsőbbségi kötvény és az egyéb vasutrészvények gyengültek. ÁRUTŐZSDE-f- A prágai cukorpiac szilárd volt. Nyersáru- jegyzés Auesig loko 50.75—51.25, októberre 54.75—55.25. + A prágai terménytőzsdén az irányzat tar­tott. Egyedül a rozs és a zab, amelyben na­gyobb volt az árukínálat, esett 2 koronával.-f A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja; az irányzat csendes volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: fciszarvidéki búza 12.15—12.35, egyéb 12.05—12.25, rozs 12.40—12.50, tengeri 17—17.15 pengő.-}- Tartózkodó a berlini értéktőzsde. A ber­lini tőzsdén még mindig nem tud megfelelő irányzat kifejlődni, miután a politikai viszo­nyok nem stabilizálódtak. Miután igy az üzlet­menet láthatólag csekély mértékű, az áresések is lényegtelenek. Kezdetben barátságos irány­zat uralkodott, amely a lausannei konferencia, iránti optimizmusban kereshető. Később az egyes részvények árnyereségeiket le ie adták. Külföldi értékek üzlettelenek, pénzpiac válto­zatlan. 7 ' S koronás Él regények ss-k a i»éns előietes &ekSálcEése eBSenében! I. kötet: ÍFAY&RD: SZERETNI - GYÖTRELEM II. kötet: SZEDERKÉNYI: FELSZABADULTAK A könyvek egyenként is kaphatók a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. Rimaszombat város Kormánybiztosa­3158-1932. sz. Hirdetmény. Rimaszombat város bérbe adja zárt Írás­beli és nyilvános szóbeli árverés utján Kű­ri nec puszta nevű földbirtokát, mely áll szántóból, rétből, legelőből, kertekből s több épületből, összesen mintegy 433 kát. hold nagyságban, folyó évi október hó 1-től kezdve 12 évre. A haszonbér elsőrendű búzában ajánlandó fel katasztralis holdanként. Szóbeli nyilvános árverés a városházán folyó évi jiulius 7-én d. e- 11 órakor lesz megtartva. Zárt Írásbeli ajánlatok — melyekben ajánlattevő tartozik, kinyilatkoztatni, hogy az árverési feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti — bead and ók legkésőbb a szóbeli árverés megkezdése ellőtt az árverés vezetőijének. Ezek fel nyittatnak a szóbeli árverés befejezése után azonnal. Bánatpénz 5000 korona leteendő a szó­beli árverés megkezdése ellőtt, illetve a’ zárt Írásbeli ajánlathoz csatolandó. Árverési és szerződési feltételek meg­tekinthetők a városháza 5 sz. szobájában a hivatalos órák alatt. . Rimaszombat, 1932 májius 28. Gorbai Endre Dr. Daxner Vladimír jzői főtitkár. kormánybiztos.

Next

/
Thumbnails
Contents