Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-14 / 135. (2948.) szám

i 1W2 juiuug 14, kedd. Kimelegedve, könnyű öltözetben pihen és gyenge széltől megbor* zong. Gyors segítséget nyújtanak a TtableUák csehszlovák agrárpárt lelkiismeretét ter­heli. Mindazok, akik Középeurópa összefo­gása mellett szavalnak, üres szalun acséplést végeznek mindaddig, araiig ezt a legkézen­fekvőbb, legégetőbb, legrombolóbb bajt, a vámháborut nem küszöbölik ki a két egy­másra utalt állaim együttéléséiből. A nagy késedelem, sőt mulasztás szerintiünk abban leli magyarázatát, hogy a csehszlovák- magyar tárgyalásokban éipipen a legérdekel- telbbek, a szlovénszkói és ruszin szkói gaz­dasági körök érdeke és akarata nem jut ér­vényre, mert ha Prága szóhoz engedte vol­na őket, már régen nem rothadna a szlo- venszkói fa, hanem Szlovenszkó egyetlen fontos vámhatárán pezsgő árnesereforgalom buzogna. És az is baj, hogy a szlovákok ma­guk sem nézik a dolgokat a szlovák gazda­sági érdekek nézőpontjából, hanem tétleniül, fatális apátiával várják, hogy Prága meddig halogatja a vámbéke megkötését. Szlorven- szkó öntudatos képviselőinek nemzeti kü­lönbség nélkül óvást kell emelniük a halo­gatás ellen, mert a gazdasági háborúnak minden órában szaporodnak a halottjai és sebesül tjei. Elég a tétlenség politikájából! A szlovák öntudat hirdetőinek, amilyen a Slovák, azt kell követelniük, hogy a Magyar- országgal tárgyaló delegációban necsak a cseh-morva mezőgazdasági érdekeket szol­gáló csehszlovák agrárpárt akarata érvé­nyesüljön. hanem a szlovenszkói és ruszin- ezkói gazdaság annyira evidens érdekei is- És Szlovenszkó érdeke a normális gazdasá­gi forgalom újból való megindítását köve­teli. S különösen aktuális és égető parancs ez most, amikor a magyar kormány azon országokkal szemben, melyekkel nincs ke­reskedelmi szerződése, szigorítja a vám- zárlatot. Ezt megint elsősorban Szlovenszkó és Ruszinszkó kivitele fogja megtsinyleni. Walko Géniben Budapest, junius 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Walko Lajos magyar külügyminiszter rövid tartózkodásra Genfbe utazott. Budapest, junius 13. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Az Esti Kurir értesülése szerint Walko külügyminiszter, aki Genfbe uta­zott, a külföld hangulatát akarja tanulmányoz­ni Korányi pénzügyminiszter legutóbbi beszéde alapján. Tárgyalásai döntő fontosságnak lesz­nek atekintetben. hogy milyen kilátások vannak a külföldi hitelezőkkel való megállapodásra, vagy ennek hiányában miképpen lehetne életbe- iéptetmi súrlódás nélkül egyoldalú intézkedé­seket. Görögország nem tud megnyugodni Athén, junius 13. A görög repülőhadtest harminc tisztjét letartóztatták, mert összeeskü­vést terveztek Venizelos ellen. Hírek szerint a miniszterelnök ki akarja kiáltani a diktatúrát és az augusztus végére kiirt választások elna­polására törekszik. Venizelista körökben kije­lentik, hogy abban az esetben, ha rojalisták a választáson többséget kapnak, akkor a hadse­reg meg fogja akadályozni György exkirály visszahívását. Venizelos miniszterelnök hosz- szabb gyógykezelésre Franciaországba utazik s távolléte alatt Ghonatas tábornok veszi át az uralmat. Dt munkácsi lakost letartóztattak állítólagos kémkedés ügyében Munkács, junius 13. (Munkácsi tudósítónk távirati jelentése.) A munkácsi rendőrség na­pok óta széleskörű nyomozást folytat bizo­nyos politikai bűncselekmény felderítése ér­dekében. Állítólag kémkedési afférról van szó, amelynek nyomozása folyamán a rend­őrség őrizetbe vette Ilajovice bútorkereske­dőt, Achatz Tibor és Béla gyógyszerészeket, Vasa volt bank szolgát, Varga elektrotechni­kust ég Cseritie»ky postatisztviselőt. A nyo­mozó hatóságok eddig még semmilyen infor­mációt nem adtak arról, hogy milyen bűncse­lekmény elkövetésével gyanusitják a Ictnr j tóztatottakat. 5PIWÍAl-mAGY^;HIRIiA0 ggWH Radikális magyar és szociális nemzeti politikát hirdetett Középszlovenszkön Szent-lyány Losonc, Tornaija, Rimaszombat is Rozsnyó voltak a pártvezér országos kőrútjának legutóbbi állomásai Tornaija, junius 13. Szent-Ivány József nem­zetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt fá­radhatatlan vezére befejezte pártvezéri kőrútjá­nak középezlovenezkói szakaszát, melynek há­rom állomása Losonc, Tornaija és Rozsnyó volt. A losonci körzeti értekezlet A pártvezér a keddi napot töltötte losonci és losonevidéki hivei körében. Erre a napra Lo­soncra népes körzeti pártértekezlet gyűlt egybe, melyen a nógrádi magyar községek valamennyi nemzeti párti szervezeté képviseltette magát. A délelőtt 11 órakor kezdődő értekezletet Giller János dr. tartománygyülési képviselő nyitotta meg s lendületes elnöki megnyitójában méltatta Szent-Ivány pártvezéri agilitását, mellyel az ide­geket próbára tevő fáradságos kéthetes nyugat- szlovenszkói körútját abszolválta s ezzel példát ad a magyar kollektivumért való önfeláldozó munkára. A nagy lelkesedéssel fogadott üdvözlés után Szent-Ivány József emelkedett szólásra s hoez- szabb beszédben ismertette a gazdasági és po­litikai helyzetet. A pártvezér rámutatott arra, hogy a magyar kisebbség helyzetéért elsősor­ban épp az a csehszlovák centralista érdekeket szolgáló cseh agrárpárt felelős, melynek egyik vezetője, Hodzsa a paraszt-demokrácia jelszavá­val magyar szavazatokra pályázik. Kimutatja, hogy ez a politika nemcsak a földreformmal, ha­nem a pénzbeváltással és főleg a dézsmaadónak az infláció korában való kivetésével és a deflá­ció idején való behajtásával súlyos terhet rótt a mezőgazdaság leggyengébb rétegei vállára. A kultúrpolitika terén a cseh agrárpárt és a ma­gát internacionalistának valló cseh szociálde­mokratapárt egyformán vetekedett a csehszlo­vák naoionális kulturexpanzió érvényesítésében. Kimutatta a szónok azt is, hogyan érvényesíti csehszlovák nemzeti céljait a cseh szociáldemok­rácia a szociális intézményekben, a betegsegély- ző pénztáraknál s megakadályozza azt, hogy a magyar ipari munkásság nemkülönben a mező- gazdasági munkásság önálló szociális intézmé­nyeket létesíthessen, ahol — ha szüksége van a segítségre — nem érhetné mellőzés nemzeti­sége miatt. Az a magyar választó, aki ezek után a csehszlovák pártokra, vagy internacionalista pártokra adja szavazatát, nem eltévelyedett em­ber többé, hanem árulója a kisebbségi frontnak. A szónok adatszerüleg mutatja ki Hodzsa párt­jának kisebbségellenes akcióit s érsekül vári megnyilatkozásával hasonló szellemben emléke­zett meg Hodzeával való 1926-os tárgyalásairól. Beszédének további részében a nyugatszlo- venszkói pártvezéri kőrútján szerzett benyomá­sairól számolt be. Ezeken az értekezleteken a gazdasági hely­zet nyomasztó terhe alatt az az általános óhaj merüli föl, hogy a párt terjessze ki munka­körét a szociális tekintetben legkiszolgáltatot­tabb magyar rétegekre s ezeknek megszerve­zésével egészítse ki a magyar nemzeti kollek- tivum ható erejét és politikai átütő képessé­gét. Az az Ínség és anomália, amely országos kőrútján az elhangzott panaszokban eléjetá- rult. megérlelte benne azt a meggyőződést, hogy csak egy radikális nemzeti politika vet­het gátat az anomáliáknak és mentheti át a magyar kisebbséget a kiharcolandó igazságo­sabb, jobb holnap számára. A szociális és nemzeti szervező munka jegyében egészséges javaslatok terültek föl s ebben a szellemben fog kiegészítést nyerni a párt munkája. A falu népével való szoros és benső kapcsolat fönntartása érdekében a párt rendszeresíti a fa­lulátogatásokat és a körzetek szerinti törvény­hozói panasznapokat. Szent-Ivány nagyszabású beszédét a jelenle­vők nagy lelkesedéssel fogadták, majd megvi­tatták a pártélet intenzivebbé tételét szolgáló indítványokat. Az elnöklő Giller tartománygyü- lési képviselő záró beszédében meleg szavakkal köszönte meg a pártvezér példaadó munkáját 6 az értekezlet rezüméjeként megállapította, hogy a falvakban vasárnaponként kifejtendő párt- munka. programját a körzeti vezetőség ki fogja dolgozni. Délután a magyar nemzeti párt losonci szer­vezete tartott értekezletet Dombrovszky József elnökletével. Az értekezleten megjelent Szilassy Béla dr. szenátor, Giller János dr. tartomány- gyűlési képviselő, Söröss Béla református lel­kész, a losonci református teológia igazgatója, Kuszy Emil ev. lelkész és sokan Losonc város számos más számottevő egyénisége. Az értekez­leten magas színvonalú vita fejlődött ki a vá­ros életébe vágó fontos gazdasági kérdésekről, így különösen az iparosok hitelszövetkezetének problémáját vitatták meg. A vita főszónokai Vitovszky József, Csetneky Béla, Giller János és Horváth Andor voltak. Az értekezlet éles kritikával fogadta a cseh­szlovák vezetőkörök azon elhatározását, hogy a losonci reform, reálgimnázium magyar ágazatát fokozatosan visszafejlesztik s a likvidálási terv terv első etapjául a magyar nyelvű párhuzamos első osztályt beszüntetik. A pártszervezet kéri a párt törvényhozóit, hogy energikusan interveniáljanak illetékes helyeken a magyar párhuzamos osztályok megtartása és a sérelmes terv meghiúsítása érdekében. Este Szent-Ivány a város szine-javából álló elő­kelő közönség előtt gazdasági és kulturális problémákról tartott nagyhatású előadást. I tornaijai körzet nagyszabású Értekezlete Pénteken délelőtt a magyar nemzeti párt egyik legerősebb bástyája Szent-Ivány pártve­zér legszűkebb hazájának, a tornaijai járásnak magyar nemzeti párti szervezetei tartottak párt­körzeti választmányi ülést Tornaiján. Az érte­kezleten valamennyi község képviselve volt s a választmány teljes számban jött össze a párt­vezér meghallgatására. Tornallyay Zoltán d>. körzeti elnök frappáns hatású rövid beszédben Szent-Iványt üdvözölte s méltatta a pártvezér körútját. Szent-Ivány József kimeri tőén részletéé képet adott a magyar kisebbség gazdasági ée kulturális helyzetéről. Párhuzamát vont a magyar nemzeti párt és a cseh agrárpárt e-gy évtizedes politikája között s lriimiutatta, hogy míg a magyar nemzeti párt politikája kisebbségi szemponthói építő, addig az agrárpárté destriuáiló volt- Az agrárpárt a „párasztdemokrácia“ hamis jelszavával üz el nemzetleni tő politikát s 'juttatja érvényre a magyar érdekek rovására a csehszlovák nemzeti célokat a földkieajátítástól és tele­pit és töl kezdve a mezőgazdasági hitelpoliti­káig bezárólag. Ugyanakkor a csehszlovák szociáldemokrata párt a nemzetköziség és a szociális jelszavak álarca mögé rejti el ugyanazt a csehszlovák nemzeti politikát. A szónok a gazdasági leromlás és a kulturális jogsérelmek szomorú miér legénél tetemre hívja azokat a magyarokat, akik ezt a kir sebbségellenes politikát lehetővé tették az­zal, hogy szavazataikkal aktiive támogattták a csehszlovák pártokat. Ezek ellen az elvakult s fajukról meg­feledkező magyarok ellen radikális ma­gatartást hirdet: a bojkott fegyveréit. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után az értekezlet magvas vitában tárgyalta meg a fölvetett problémákat. A vitáiban fölszó­laltak: Duczman András L énárt, Nagy Sán­dor Rimaszombat, Tornallyay Zoltán, He- vessy László, Ádárn József Tornaija, Fodor Jenő, az országos mezőgazdasági szakosz­tály igazgatója. Többször hozzászólt a tárgy­hoz Szent-Ivány is. Az értekezlet gazdasági és párt szervezeti kérdésekben fontos indít­ványokat fogadott el és terjesztett az orszá­gos elnöki tanács elé. Szent-Ivány Rimaszombatban Rimaszombat, junius 13. (Rimaszombati tudósítónk jelentése.) Szombaton délelőtt tartotta meg körzeti választmányi ülését a magyar nemzeti párt rimaszombati' szerve­zete 45 községi helyiszervezet kikiüldlöttei- nek, a helyi notabilitások és az országos kérész tény szocialista párt küldöttségének részvételéivel. A választmány ülését Tör­köly dr. országos pártelnök rövid üdvözlő beszéddel nyitotta meg, majd Szent-Ivány József pártvezér ismertette a politikai és gazdasági helyzetet és rámutatott azokra az okokra, amelyek a mai szomorú állapotokat előidézték. Nagy tetszés mellett fonalhoz ott a párt programjának radikális magyar és nem­zeti szociális irányban való kibővítésé vett. Majd a választmány elé tartozó pártorgani- zácíós és adminisztrátiv kérdések megvita­tása következett, ebben a vitában élénken .resztvettek a választ mányi tagok. A kérdé­sekhez Telek A. Sándor, Fodor Jenő és a vidéki helyi szervezetek elnökei közül töb­ben hozzászóltak. Előterjesztett javaslataikkal a párt július­ban összeülő elnöki tanácsa fog foglal­kozni. Törköly József dr. javaslatára a választ­mány általános helyeslés közben egyhangú­lag hozott határozatban mondott köszönetét a pártvezérnek önfeláldozó nemzetvédelmi szervezési munkájáért és biztosította egy­ben törhetetlen ragaszkodásáról és bizal­máról. Délután egy órakor hebvenltenitékes ban­kett volt a pártvezér tiszteletére A banket­ten a körzet választmányi tagjain kivül az országos keresztényazociallöta pért is kép­viseltette magát küldöttséggel. Az ebéd so­rén Perec® Samu, Törköly József dr,, Ko­vács László dr., Szent-Ivány József, prágai Kovács István, Ragályi Antal dir., Lukács Géza, Böhm Ferencné és Győry Dezső szó­laltak fel. A nagyszabású pártvezéri körút utolsó ál­lomása Rozsnyó volt, ahol a párt körzete és a rozsnyói helyi szervezet a Sas-ezálloda nagytermében délután gyűlt egybe Szent- Ivány fejtegetéseinek meghallgatására. A beüssem esködtb róság halálra ítélte a gyilkos lávái legyemet Nyitra, junius 13- (Saját tudósítónktól.) A trencséni esküdtbíróság három napig tartó tárgyalás után szombaton este hozta meg Ítéletét a gyilkossággal vádolt Sipula Fe­renc illavai fegyemc blüntperében. Sipula 1932 április 23-án éjszaka kiszökött a cellá­jából. Előzőleg szétszedte a vaságyát és an­nak egyik darabját fegyverként magával vitte a folyosóra. Szökés közben szembe-találkozott Suszta fegyőrrel, villámgyorsan rávetette magát, hatalmas csapásokkal leteritette a fegy­ért, majd felvette annak kabátját és sap­káját, derekára csatolta revolverét és megpróbált kijutni a fegy házép ül étből. Kísérletét idejében észrevették és a veszedelmes fegyencei megvasalva szál­lították vissza börtönébe. Szökési kísérletének tragikus következmé­nyeként a fegyházőr belehalt sérüléseibe. A fő tárgyaláson a .fegyenc azzal védekezett, hogy bosszúból követte el tettét, a fegyházban rosszul bántak vele s ő ki akarta tölteni haragját. Szökni próbált és az elélje kerülő fegyőrt minden gondolkodás nélkül leütötte. Juná dr. álilaimügyész példás büntetés kiszabását kérte a bíróságtól, Szusz Adolf dr. védő vi­szont enyhítő körülményekre hivatkozott. Az esküdtek verdiktje alapjára este tiz óra­kor hirdette ki a bíróság ítéletét. Minthogy az esküdtek kimondották a bű­nösséget, a hirói tanács kötél általi halál­ra ítélte a vádlottat. 1 A védő sémim iségi panaszt jelentett be­MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents