Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-12 / 134. (2947.) szám

1398 faáré* 13, vasárnap. TmXGMAVo^ARHTKLAP 15 [foz«AZBA^2 MWpMBBHWMWWWMW'i mm. Hih'lWPWBB—BHMI Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, junius 11. Budapest Székesfővá­ros villamos közlekedését a múlt század utol­só éveiben jobbéra Hcültföldii tőkével dolgozó két villamos vasúti társaság bonyolította 1©. Az egyik volt a Közniti Vasút, a másik a Vá­rosi Vasúit. Mindkét társaságot a főváros kö­zönsége 1918-bain salját kezelésébe vette, mert fontos érdékek az egységes közlekedési poli­tikát kívánták, amelyet a két egymással ver­senyző magánváMálat működése alatit az uta­zóközönség erősen nélkülözött. Az egységesí­tés teljes sikerrel járt, sőt az egyesített vál­lalat, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R. T. (BSZKRT) a főváros egyik legszebben jövedelmező vállalkozásává fejlődött. A főváros környéki villamos vasúti közle­kedést azonban továbbra is magánvállalat, a BHÉTV. bonyolította le. Közlekedéspolitikai és szociális nézőpontból már hosszú idő óta fog­lalkozott a főváros azzal a gondolattal, hogy az egységes villamosközlekedés keretébe ezt a vállalatot is belevonja. Elsősorban az ját­szott ^közire, hogy a háború óta eltelt időben, a legutóbbi évekig a lakáshiány miatt a lakos­ság nagy része kénytelen volt a város egyik részében, béréit lakását akkor is fenntartani, ha állásának változása folytán munkahelyére a város másik részére kellett utaznia. Leg­újabban lakáshiányról már nincs szó, ellen­kezőleg, bizonyos fokú túltermelés észlelhe­tő, de most a közalkalmazottak és a kispol­gárság tehetősebb része mind nagyobb tömeg­ben költözik a város külső részeibe, ahol a különféle családi ház-építkezést támogató közületi hitelakciók segítségévéi saját házat épét. A főváros környékén egészen uj város­részek keletkeztek, melyeknek lakói foglal­kozásuknál fogva a Helyiérdekű Vasutak 'vonalait veszik igénybe, hogy munkahelyü­ket elérjék. A magyar főváros mai pénzügyi helyzeté­ben nem foglalkozhatott komolyan e vasul, megváltásával s ezért jött kapóra az az aján­lat, amelyet német, illetően luxemburgi fő­részvényesei a múlt évben a vállalatnak 30 éves törlesztésre szóló átadására tettek. A szakértőd szemle eredményeképpen a fővá­ros ezt az ajánlatot elutasította, mert külön­féle okok miatt a HÉV. megállapitbatóan je­lentős veszteséggel zárta valamennyi előző üzleti évét Most azután a HÉV. külföldi resztenye- seinek képviselője, a budapesti NOVA. mó­dosított átvételi ajánlatot tett. Az elerjedt lirek szerint ez az uj feltéteteken alapuló kezdeményezés eredményes tesz, mert az esetleges üzemi veszteség kárpótlásául az át­adók egyéb előnyöket ajánlanak fel. A Nova ugyanis a Gellérthegyen és Svábhegyen, a óváros legkeresettebb villanegyedében, kö- ülbeliH 400.000 négyszögöl területű telek le­lett rendelkezik, amelyet 2.8 millió pen­gőért átenged a fővárosnak, ha viszont a vá- ’os ugyanekkor négy millió pengőént megvá­sárolja tőle a HÉV. alaptőkéjének 70 száza­ikat kitevő résatenybirtokat és a kispesti i.ramfejtesztő telepet. A mai telekáraknál jó- /a! laosonyabb árat, négyszögölenként 11— 12 pengőt számítva, kiderül, hogy a főváros a Í.8 millió pengőért felajánlott telkekért >arcellázás esetén legkevesebb 5—6 millió )Pugőt kapna, úgy hogy a HÉV. voltaképpen ilig 2—3 millió pengőbe kerülne. A tavalyi 1ÉV. ajánlat ennek az összegnek majdnem yvolcszorosát tette ki. Csodálatos, hogy sen­kinek sem jut eszébe megkérdezni, hová tűnt íz a mintegy 19 millió pengőre rugó diffe- •encia, amely a tavalyi és a mai ajánlat kö­zött mutatkozik? És még csodálatosabb, hogy ikik tavaly árkon-bokron át meg akarták sza- azni a 23 milliós ajánlatot, — ma egyszerre ossz üzletnek tartják a 8 milliós teteit. Pe- lig tagadhatatlan, hogy a mostani ajánlatban engeleg előny rejlik. Kedvezőek a fizetési el tételek, mert nem maga Budapest Székes­őváros, hanem a Községi Takarék állana izemben az eladókkal, amely intézet 2.8 mil­iő pengőt félévi 500.000 pengős részletekben izetné ki, a hátralevő 5 millió pengőt pedig kJ év alatt törlesztéses kölcsön formájában endezmé. Vita folyt a HÉV. körülbelül 240 >zer angol fontos; tartozása körül. Azonban »rrenézve is olyan megoldást találtak, amely- te] a fővárosi valuta-bonyodalmaik nem ér­intik. Amennyiben a hitelművelet létrejön, a fő- záros egyik legrégibb óhaját valósítja meg, nert megteremti az egységes villa mos közie- jedést. Valószínű, hogy Borvendég Ferenc alpol­gármesternek ez a nagyszerű és a fővárosra rendkívül előnyös terve végre mégis csak valóra válik. Annál is inkább, mert Sipöcz polgármester is magáévá tette. A magyar főváros pénzügyei egyébként más vonatkozásban is a napi érdeklődés homlok­terébe kerültek. Tudvalévőén a traruszfer- monatórium ellenére a magyar bankzálogie- velek belföldi tulajdonosai kamatszelvé­nyeik ellenértékét a Külföldi Hitelezők Alap­ja felhatalmazására pengőben felvehették. Mostanáig a fizetési esedékesség idején be­állóit felszabadítás azonban [kizáróan a wi~ megfizetéséhez az alap hozzájárult, úgyhogy a Londonban kibocsájtott Megyei KöTJos&n, to­vábbá a gyufák ölesön és a Dunántúli Villa­mossági rt. magyar kötvénytulajdonosai le­járt szelvényük ellenértékét pengőben nem vehették fel. A 6 százalékos fővárosi kötvény­tulajdonosok jobban jártak. A junius 1.-én esedékessé vált szelvények pengőben történő megfizetéséhez az Alap hozzájmlit, úgyhogy a Községi Takarék ezen az alapon már meg is kezdte a szelvén vek beváltását. Ilyenkép­pen a fővárosi kötvényekre étetbelépteteti gyakorlat a többire vonatkozóan .is precedenst átkot, úgyhogy számítani lehet arra, hogy a jövőben minden külföldi értékre szóló köt­vény tulajdonosa a szelvényeket akadályta­lanul beválthatja. A transzfermoratóriumnak a magyar gazdasági viszonyokra gyakorolt kütsőleges, közvetlen hatása téliát az életbe­léptetés hatodik hónapjában annyira lecsiszo- lódott, hogy semmiféle észrevehető nehéz­ség nem figyelmeztet a moratóriumra. A kötvény szelvények külföldi tulajdonosai természetesen nem vehetik fel járandóságu­kat. Minthogy azonban a szetteny bemutató­ra szóló értékpapír, az illegális jövedelmi le­hetőségeket káprázatos gyorsasággal kiszi­matoló zugspekuláció felfedezte itt is a nye­reség-lehetőségeket. Alkalmi csoportok po­tom pénzen összevásárolják külföldön ezeket a szelvényeket, idehaza viszont a bankok pénztárainál, a fizetési helyeken akadály nélkül hozzájutnak a szelvények pengőire átszámított névértékéhez. Állítólag 80—150 százalékos keresetihez jutnak egyesek ezen az utón. A zugforgalom más utakat Í6 felfedezett. A magyar részvények árfolyama, minthogy a budapesti értéktőzsde a műit év júliusa óta nem működik, továbbá, mert a külföldi rész­vényeseik a transzfermoratórium következté­ben nem élvezhetik az őket megillető oszta­lékjövedelmeket — mind alacsonyabbra esik. E külföldi árfolyamok az arbiitrázslhiány miatt gyakran egészen tekintélyes összeggél marad­nak a belföldi árfolyam alatt. A spekulánsok tehát igyekeznek külföldön részvényeket vá- sároilnji — belföldi értékesítés céljára. Az er­re a célra szükséges devizát törvényes úton szerzik meg. A Prágai Magyar Hírlap egyik számában már megemlékeztünk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank az árukivitel ütemének serken­te sere bizonyos árufajták exportjánál eltekint a devizabeszolgáItatási kötelezettségtőL Ide­tartoznak elsősorban a bor, továbbá a hús és gyümölcskonzervék, játékáruk, bőráruk, bú­torok, egyes mezőgazdasági gépek, motorke­rékpár, méz, paprika, stb. Ezek az áruk normális körülmények között külföldön nem találnak piacot. Tekintettel azonban a ma­gyarországi, rendkívül alacsony belföldi árak­ra, ezek az árucikkek most külföldön kivá­lóan megvédik versenyképességünket. A spe­kuláció munkája tehát egyszerű. Elhelyezi a külföldön a devizabeszolgáltatási kötelezett­ség alól mentes árukat, az igy szerzett devizát pedig magyar részvények vásárlására fordít­ja. A részvényeket idehaza eladja és amel­lett, hogy egyes esetekben a szolid kereset kereteit messze túlhaladó nyereséghez jut, végeredményben kétszeres hasznot hajt az Minden gazdának erdeke, nogy talajánál* trágyázását okszerűen hajtsa végre rre ad útmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 s. most megjelent könyvében. Ára 25*— hé. Szerzi) könyvét vételkötelezettscg nélkiü megküldi betekintés végett azoknak, kik e ' égbfő hozzá fordulnak. (Cím r Abovee p Strkovec • | ■ ■ j FI.Z foltáiolo * modem szépségápolásnak a teljesen j EI#Q ICllCiviC megtisztított arcbőr. Amit „TvOry" nrevir használat* iivai tökéletesen elérhet mert: ,,Ivory 5ki» Food" arcbőrének minden pórusába behatol, tisztítja éa összehúzza és arcbőrének I a szükséges tápanyagot nyújtja. Az „Ttott arevirael“ (Ké 1A.— nagy üt. Ké 25.—) ápolt arcára használjon: ,,lTory“ olajds éjjeli Crémet K? 12.— és ,,Ivory“ puderbáxi* Crémet nap­palra Ké 12.— Sawoy gyógyntrtár Bratisiavi, Mostova 2 egyetemes magyar közgazdaságnak. Előszót is munkaalkalmat teremt a belföldön, amennyi­ben különben eladhatatlan árucikkeik terme­lését segíti elő, másrészt csökkenti az ország külföldi adósságát és elősegíti a belföldi vál­lalatok magyar részvényeinek szaporodását. Természetesen tévedés lenne azt hinni, hogy ezek a műveletek nagyobb arányokat öl illet­nének. Ez nem is kívánatos, mert az angol és amerikai hitelezők tiltakozásukat jelentenék be és azt kívánnák, hogy az ezekért az áruk­ért járó devizákat is az úgynevezett Stillhallte- tartozások törlesztésére fordítsa Magyarország. Az augusztus elsején lejáró angol Stillhallte szerződés meghosszabbításakor valószínűleg intézkedés történik majd a tőkevisszafizetés megkezdéséről is. A gyümölcsexport ugyanis jó eredményt ígér. Az időjárás kedvező és a Kecskemét-kömyéki jégverés kárairól elter­jedt hitek is túlzottaknak bizonyultak. A ba­rack, cseresznye és csemegeszőllő termés, nemkülönben az uborka, saláta és egyéb zöld­ségfélék eredménye még a tavalyinál is .jobb lesz, úgyhogy amennyiben Magyarország kül­földi piacai újabb elzárkózása intézkedéseket nem kozmák, remélik, hogy ezen a tevén a Magyar Nemzeti Bank devizakészlete jelenté­keny módon gyarapodna tik. A magyar kor­mány 2.5 millió pengő gydim^ölcsexporthitelt ad a kereskedelemnek, a MÁV. pedig figye­lemreméltó vitel díjszabás-mérséklést lépte­tett ételbe. Minden előkészület megtörtént e gyorsan romlandó áruk kiszállításának meg­könnyítésére, ngyhogy ha a többi állam is legalább annyira megkönnyíti ezeknek az áruknak az elhelyezését, mint Csehszlovákia, úgy az eredmény biztosi tolinak tekinthető. Csehszlovákia tudvalévőén megállapodott a Magyar Nemzeti Bankkal hogy 5 millió eseih- korona értékű gyümölcs és főzelékárut enged be, viszont Magyarország lehetővé teszi, hogy a magyar közönség az eddiginél nagyobb ará­nyokban látogathassa a csehszlovák üdülőhe- 1 veket. SZITTYA, Heti gazdasági szemle Prága, junius 11. A bel- és külföldi órtéktözs déken az eladások végül megszűntek e a készpénz után való törekvés pillanatnyilag háttérbe szo­rult-. A kontremine elismeri, ho-gy kilátásai nin­csenek s ezért mintegy egy hónap óta las&anikint visszavonul. A kínálat csökkenése folytán az ár­folyamok jelentősen javulnak, szakértők nézete szerint azonban általános hosszra rövidesen nincs kilátás. A betéti piacon az árfolyamok résziben tovább lemorzsolódtak, emellett azonban a nem jegyzett papírokban magán-árfolyam ók alakultak ki. A gabonatőzsdéken nagyobb események ugyan­csak nem fordultak elő. Hiteljavaslatok: A gazdasági válság továbbterjedésének legbiz­tosabb mérföld-jekökövei a nagy- és kő/ápnagy ipari és kereskedelmi társaságoknak 1931. évi gaz­dálkodásáról beszámoló mérlegek, amelyek azt mutatják, hogy egyes üzemek, amelyek még 1930- ban jelentős nyereséggel zárták a gazdasági évet, amelyből osztalékot is tudtak fizetni, aa 1931. évet vagy veezheseéggel, vagy jelentéktelen kis nyereséggel zárják. Közben a különböző szakma­beli gyáriparos szövetségek is komoly képeket tárnak elénk a foglalkoztatottság visszaeséséről, az ujaibb üzemredíukciókról és teljes üzemtbessün- itetésekröl. A kormány pedig csak egyre nem mo­zog, a parlament is jelentéktelen törvényeken dol­gozik, akikor, amikor a földműves, a« iparos, a gyáros és kereskedő elhatározó, nagy cselekvése­ket vár. A tavasszal megalkották a banktörvényt, azóta újabb gazdasági törvény nincs. A kor­mány a mralt héten benyújtott ugyan néhány tör­vényjavaslatot, amelyek egyike a mezőgazdasági válságon volna hivatott segíteni, a másik kettő a szövetkezeti központok kiépítéséről szól, de nem kell különösen pesszimistának lennünk, ha azt mondjuk, hegy e javaslatok alkotmányos tárgya­lásának sorsa is kétséges, de ha törvényerőre is emelkednek, a közgazdasági élet nem sok hasz­nukat látja. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy e hiiheljavaslatok törvényerőre emelkedése esetén mintegy 150 millió korona készpénzt kell előte­remtenie a pénzügyminiszternek a törvények vég­rehajtására, ez pedig ma igen nehéz föladat, kü­lönösen ha figyelembe vesszük azt a köztudomá­sú tényt, hogy a földművelésügyi kormányzat a múlt éviben a különösem súlyos elemi csapások­kal sújtottak részére törvénnyel engedélyezett ka­mat-segélyeket sem tudja folyósítani. Miniszterelnöki nyilatkozat Hogy a helyzet mennyire nem rózsás, az kitű­nik a minfezterclnöknek »z újságírók előtt tett Háziorvosától kérjen tanácsot és csak az esetben ke­resse fel a Csizi jód-bróm fürdőt. ; Olcsó pausál árak i t Pürdöigazgatóság, Ciz-kúpele. nyilatkozatából, amelynek egyetlen érdeme az nyíltság, amellyel a legfájdalmasabb kérdések; is beszélt s különösen, hogy nem titkolta azt. he a gazdasági válság orvoslására irányuló törek sek eddig nagyon is meddők maradtak. Ami kormányelnöki nyilatkozat egyéb gazdasági pénzügyi vonatkozásait illeti, abból csak az en. hető ki, hogy a miniszterelnök ismételten ha súlyozta, hogy a csehszlovák korona árfolyam: az állami költségvetés egyensúlya fenntartan bár ez utóbbi kérdésnél a közönség szívesen ve volna-, ha a miniszterelnök közelebbről meg gyaí ázz a, hogy miképpen akarja a kormán; költségvetés egyensúlyát biztosítani. Erősen nék latba itt az, ha a miniszterelnök, vagy a pc iigyim intéz tér megnyugtató kijelentéseket tenn tervbevett s eddig foganatosított, államháztar takarékossági intézkedésekről. Jellemző, hogy koirmányelnök egy szóval sem emlékezett mer közelmúltban benyújtott hitelja vasiatokról, a Ivektől nyilvánvalóan ö sem vár sok eredmét Kompenzációs ügyletek A még működő ipar és kereskedelem részi egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az ug\ vezett kompenzációs ügyletek iránt. A belföldi telező ugyanis azt reméli, hogy ilyen módon ; hat legkönnyebben a külföldön befagyott köv; léséhez. A hivatalok azonban —■ nemcsak Cs Szlovákiában, hanem más államokban is — a ke penzációs ügyleteknek éppen nem kedvező ini kedéseket tesznek. így Csehszlovákiában < kompenzációs ügylet létrehozásához minden előtt a kereskedelemügyi, azután a, pénzügy nisztériium. majd a Nemzeti Bank, végül a devi: engedélyező bizottság engedélyeit kell beszerez Ha a szerencsés halandó mindezeket az enge lyeket megszerezte, akkor keresnie kell egy oly bankot, amelynek devizakereskedési jogosítván van. A bank azonban az ügyletet csak úgy bouy láthatja le, hogy a kompenzációs ügylettel ezf zett devizát — amely az olyképpen ..felolvasztó; külföldi követelésből származik — a Nemz Banknak szolgáltatja be, vagyis az egész ügyi a jegybank részére szól. Téves ugyanis az a r zet, hogy a sül ingre, vagy pengőre szóló trar. akciók teljesen szabadok, mert a csehszlov. jegybank ezeknek a valutáknak a beszolgáltat sát nem követelte meg, elleniben a való helyz aa, hogy m éppen említett valutáknak kózala' eladásához is % Nemzeti Bank engedélye sziiks gee. A pénzügyminisztérium revízióé osztálya e lenörzi az exportőr kiviteli obligóit s adott e&e ben a visszaéléseket könnyen megállapíthatja. Behozatali tápok ,v Közigazgatási körökben kínos feltűnést keltet a kormánynak a parlamentben benyújtott ama ja vaslata, amely a behozatali lapok ideiglenes meg szüntetéséről szól. Évek óta ugyanis ez volt az egyetlen olyan kormány intézkedés, amely a bel földi malomiparnak és fogyasztásnak a javár?, vált s a mezőgazdaság érdekeit nem érintette. A behozatali lap lényege az volt, hogy bizonyos, a törvényben taxatíve felsorolt mezőgazdasági ter­ménynek a külföldre való exportálásánál az ex­portőr egy bárcát kopott, amelyet behozatali jegy­nek neveztek s ezzel a bánoával fizethette bizo­nyos mezőgazdasági termény behozatalánál a vám egy részét-. Az egész ügyleten tehát senki, még' az állam sem károsodott. Most aztán a gabonabe­hozatali szindikátus kedvéért — amely egyedül volna jogosult a gabonalbehozatalra s talán a liszt- kivitelre is — ezt a jól bevált intézményt hatá­lyon kívül akarják helyezni. Nem egészséges gon­dolat s ez ellen olyan ellenállás nyilvánul meg a malmok és a kereskedők részéiről, melynél m- gyoWb ellenszenv fogadja talán csak a g abona - és állatbehozatali szindikátus tervét. A mezőgazdaság segitése t Hetek előtt szóbakerült egy úgynevezett mc< a- tórinmijaraelat. Hogy mi lett belőle, azt a leg­utóbb benyújtott javaslatban látjuk. Az a gaz a, aki a mezőgazdaságára nehezedő válság folytán' 2,5 százalékos kamatsegélyt kér, az három hó­napra elhalasztóathafcja az árverést, ha azt ma­gántartozások miatt akarják megtartani. Sehol egy szót sem hallunk azonban az adóterhek eny­hítéséről, pedig jön az aratás m számos Szlovén­iákéi gazdára két év adóterhe szakad, nevezete­sen az óikra, akik tavaly egy éves halasztást kap­tak. A termés ugyan elég jónak ígérkezik, az ál­talános pénztelenség mellett azonban csekély kite­tte van a termés jó értékesítésére s igy a szly- venszkói gazdának nincs sok oka arra. hogy a jó termésnek örüljön. (T. J.) Svájcban is banktörvényt csinálnak. Mu-i, Svájc pénzügyminisztere bejelentette, hogy rö­videsen beterjeszti a banktörvény javaslatát- Az nj törvény a kis- és középbankok szigor* ellenőrzésére hatalmazza fel a kormányt. Indiában kisebb a búzatermelés. A romi. nemzetközi mezőgazdasági intézet .jelentése sre-i rint a britt Indiában a búzatermés 92.8 mi!írd mázsát tesz ki, ami csaknem 2 millióval keve­sebb az áprilisi becsléseknél. A nrolt évben In­diában 94.5 millió mázsa volt a termés, inig az utolsó öt év átlaga. 90.5 millió mázsa volt, |ifchV

Next

/
Thumbnails
Contents