Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-12 / 134. (2947.) szám

8 1932 junius 12, vasárnap. alatt, amely igén fontos diplomáciai titkokat tártaim ázott; igaz az is, hogy az angoloknak sikerült desifíriroziiiíiok Zimmermann államtitkár ominózus táviratát, amelyben Németország felszólította Mexikót, hogy indítson hábo­rút Északamerika ellen és igyekezzék visszaszerezni azokat a birtokait, amelye­ket a yankeek nyolcvan esztendővel azelőtt hódítottak el tőlük. Hogy az eseményeknek ebben az izgalmas kavargásában mi történt a washingtoni né­met nagykövetség körül, azt a maga valósá­gában talán sohasem fogjuk megtudni. Aka­iénál titkokat mindenesetre csak két ember ismerte: az egyik a mostani kancellár, a má­sik pedig Boy-Ed tengerészeti attasé, aki már évek óta halott... Franz von Papén személyét illetően az igazság mindenesetre az, hogy az egykori washingtoni attasé hazája érdekeit a legkö­rültekintőbb buzgalommal és a legszenvedé­lyesebb szeretettel szolgálta. Egy katonai at­tasé szerepét, a világháború izgalmiad köze­pette, ilyen óriási világesemények fenyegető napjaiban természetesen nem lehet azzal a mértékkel mérni, amely a polgári diploma­tákra szokott kötelező lenni. 1915—16-ban Amerika kormánya, mint a kötéltáncos, úgy járt a háború és béke szakad ék a fölött. Az Egyesült Államok lakosságának vérmesebib fele háborút akart, a másik nem, ezeknek a világtörténelmi napoknak az izgalmaiban Papén bizony nem válogathatott az eszközök­ben és az emberekben. A fiatal német katonatiszt túlbuzgó volt és ennek a túlbuzgóságnak köszönheti, hogy az amerikai kormány tiltakozása miatt még a hadüzenet előtt vissza kellett hívni Washingtonból. A Zimmermann-féle távirat esete már akkor történt, amikor Papén a nyugati fronton har­colt, vagy mint egy török hadsereg vezérkari főnöke Palesztinában operált. Visszatérte után felettes ha tóságai .megáll api tolták, hogy Papén teljesen korrektül viselkedett Amie­rikában és most, mikor a régi Vádak ismét felelevenedtek, a birodalmi kormány hivatalos nyilatko­zatban jelentette ki, hogy a Papén elleni híreszteléseket az egy kori ellenségek ta­lálták ki, azoknak Németországban való terjesztését szigorúan fogják torolni. Papeo.nek a háború alatt ugyanaz a személy volt a felettes ható­sága-, aki ma: Hindenburg tábornagy, Hin­denburg pedig mindenkor a legnagyobb bi­zalommal viseltetett Papén iránt. Az agg tá­bornagyról nehéz feltételezni, hogy valaha is könnyen elnézte volna tisztjei mulasztásait, vagy túlkapásait és a német elnök az ő bölcs és következetes nyugalmánál fogva nem sze­reti a „Hitzkopfokat". Brüning és Papén Már pedig mindenkinek világosan kell lát­nia-, hogy Papén azért lett kancellár Né­metországban, mert Hindenburg őt találta a legmegfelelőbb embernek arra, hogy végre­hajtsa az ő államfői akaratát. A német politika mai legfőbb irányítója, Schleicher generális először Westarp gró­fot ajánlotta kancellárnak, az idős Westarp azonban nem vállalta a megbizatást s igy esett a választás Papenre, aki bizonyára nem kis személyes áldozatot hozott azzal, hogy elfogadta a kancellári széket. Franz von Pa-pen vagyonát ma is körülbelül tízmillió márkára becsülik, a kancellár tehát igazán gondok és izgalmak nélkül élhetne, ha Hindenburg hívása nem lett volna számára parancs. A nagyon gaz­dag és igen müveit, világot látott és minden világnyelven tökéletesen beszélő Papén egyébként személy szerint egyáltalán nem jelenti a régi junker tipus visszatérését a német politikába. Kormányában az Ostjunkerek s®ép szám­mal vannak ugyan képviselve, azonban maga Papén nem tartozik ebbe a fajtába, egész műveltségénél és világnézeténél fog­va sokkal jobban hasonlít a másik wr®tfá- fiai némethez: Brüninghez, — csakhogy jobboldalibb és tagadhatatlanul monárchis­ta kiadásban. Az angolok, amerikaiak persze nem könnyen felejtenek, az angolszász sajtó tehát sohasem fog lelkesedni Papenért, a hivatalos körök azonban csupán hideg rezerváltsággafl fogad­ták a kancellár kinevezését. Franciaország­ban az uj kancellárnak meglehetősen jó Ő-.z- szeköttetései vannak a katolikus konzervatí­vok révén, a franciák sem Pa-penI nehezmé­nyezik arz uj német, kormányban, hanem jun­ker minisztertársait. Főleg pedig Schleicher tábornok az, akinek személye miatt a féle­lemmel vegyes örök gyűlölet ismét szenve­délyesebben hallatszik ál a Rajnán. ... Németország juliüs 31-én választja még a Reichstagot és az alkotmány szerint áz uj kormányt további egy hónapon belül kel] megalakítani. Papén ilyenformán minden valószínűség szerint három hónapig lesz kancellárja Németországnak, de olyan há­rom hónapig, amely alatt sok minden tör­ténhetik. Makikai János. ABC utasok részére. A . Ha Budapestre jón szálljon meg a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, IA z igazgató ur a fogkázkan Irta: SÁNDOR IMRE B c mert olcsó áron nyújt mindent: szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. Mindezt (szobát teljes kitűnő ellátással) — a szoba fekvésétől függőleg — már napi 12'— pen­gőért kaphatja. persze, én már csak mint lecsendeeedett elfakult ,.jó öreg nagymamát" ösmerhettem. Áz óra hajnali hármat ütött és igy rászántuk ma­gunkat a nyugatomratérésre. Mikor bucsuzásra került a sor, Indayn-é ma-gához intette Kálmán ff yt és egy vaskos könyvet nyomott a markába: — Az auíogra-mgyüjteményem. Ugy-e? Elutazása el-ött még ír bele valamit? Valami nagyon, nagyon szépet. Nemde? Számíthatok erre a nagy örömre? Másnap reggel Indayné a becses könyvvel karján sietett szobámba, — Káknánffy férjeimmel a hajnali vonattal Bu­dapestre ment, — hadarta, — de nézd — nézd! mit irt a páratlan kedves e-mber az emlékkönyvembe — és mi keltén fejünket összetevő olvastuk meghatva, helyeselve, lelkesedéssel — a következőket: Az ákác három élete. dobban modva: négy: de az elsőt jóformán szám­ba se veszik, olyan ismeretes, hogy — van; és, hogy — zöld. Mert akácnak, nőnek, egyaránt meg van a maga: sövölvény kora De aztán jön a nyár. A lányból asszony lesz, az ákác pedig lombjának légte tejétől a legapróbb oldalágig — egyetlen na-gy fehér virág (vagy leg­alább is annak látszik). Ám., a látszat csal; mert valójában száz meg százezer ajka van, amivel —■ egyenként és együtt: — szerelemről beszél. Szen­vedélyes, szertelen szerelemről. Azt súgja bele a lobogó ailkonyatba, azt leheli harmatos hajnalon és küldi arról szóló üzenetét, szerte szét, kimes szár­nyú bogárkák rajával, böditó illa-tárral. Az akácnak csak tiz napja van, — csak tiz, — az egész hosszú, hosszú esztendőből, amikor minden levele, szirma, ága-bokra azt. fejezi ki, — csak azt, — hogy: Szerelem. Tiz boldogítón, kíméletlenül diadalmasan szép nap, — aztán — semmi ........ Eg yszerű, egyszínű, — unalmasan árnyalatnélküli •— lomb-ruha. (Ne-m öltözék, de: mez.) Akácnál tucat zöld: asszonynál, mind ami. színtelen. Egyet­len kelléke, hogy célszerű legyen Tartós és cél­szerű, ez most már az irány, — ez kell a — nagy­mamának. Akác is, asszony is — a sok között észrevétlen — kényszer alatt tűri, kesergően unja: a taesujárá- su, — áesorgást kedvelő — ősznek értelmetlen (, mert hiszen már úgy is minden olyan mindegy") uralmát, — és nehezen várja, hogy jöjjön meg végre a tél, — az, igazi tél. és — szépítse meg őket újra Mert bizony azt teszi! Akác zúzmarája, asz- szony fehér haja — az ő művészete. Milyen nagy művészet. Elbáik it. le tompít min­den!, a,ml bántó, házra csókra, vágyra: mesét, legendát von e kristály tisztásé got. •A1 leghallatlanabb szenzáció számomra: Schwimmer Leót, a budapesti Hungária gőzmalom vezér igaz-gaíóhelyéttesét őrizetbe vették és beszállitolták a főkapitányságra. Nem, nem most ébredtem fel. Abban a lég­vonalban, melyet Castiglioni, Stinnes és Kreuger neve alkot, nem érheti az embert meglepetés, de a Schwimmer-eset egészen más. Sehwimmert közelről ismertem, éve­ken át együtt dolgozlam vele, Schwímmer nem volt. a légvonalban. Nem volt a légvo­nalban és mégis lezuhant: ez a döbbenetes, kiábrándító, Pölzakiató, kétségbeejtő. Három évig voltam együtt hivatalban Schwimmerrel, ott, ahol őt most utolérte a kellemetlenség: a Hungária Egyesült Gőz­malmok R. T. központi irodájában. Rang- fokozati különbség formailag nem sok volt közöttünk, lényegileg annál több: ő a vezér­karban dolgozott, én pedig a csapat testnél, akarom mondani, a kön y velő ségben. Sohwimmer volt számomra az elérhetetlen, a megközelíthetetlen; a karrier biztos bás­tyája, melyen Schwímmer megbillenthetet- len nyugalommal sétált, a fellegekibe vetitő- dött előttem. Én tele voltam lázadással és adóssággal, Sohwimmer tele volt önbizalom­mal és pénzzel. Én egy éjszaka ellumpoltam a negyedévi' drágasági pótlékot, Schwimmer nem ivott, -nem cigarettázott, nem kártyá­zott, Sohwimmer dolgozott. És most Sohwímimer a főkapitányság detektivszobá- íjában tölti az éjszakát, én pedig hónapos- szobában, mint akkor, békében, régen. Sohwimmer sohasem sietett és sohasem volt izgatott. Kollegái, a levelezési csopor­tok főnökei, néha piros arccal rohantak vé­gig a hosszú folyosókon, ha sürgős levél volt vagy interurban telefon, Sohwimmer mindig nyugodtan sétált és anckifejezóse sohasem változott. Kellemes, jómodoru és jóisziivü kollega volt, gesztusa, modora ugyanaz volt, ha a vezérigazgató szobájába lépet t be vagy hozzánk, könyvelőkuli kihoz mászott fel a keskeny csigalépcsőn. Nem követelőzött, ő maga kereste ki a tételeket a szalda-kontóból. Tudtuk, hogy a vezérigaz­gató kedveltje, de ő barátságosan elbeszél­getett velünk, ő volt az egyetlen állandó nagy-hitelezőm a malomban: minden else­jén megadtam neki a tiz koronát, amit az­tán minden ötödikén visszakértem tőle. Szótlan, diszkrét udvariassággal bonyolította le velem hosszú időn keresztül ezt az üzle­tet, sohasem ragadtatta magát erkölcsi pré­dikációkra. Viszont nagyon elegáns volt. Szolid ska- tulyaeteganoia, állandóan. Néha előadást tartott a szakszerű öltözködésről, egyszer, pontosan emlékszem, azt mondta, hogy az ember úgy kíméli legjobban a harisnyát, ha mindennap tisztát vesz. (No igen, gondol­tam.) Egyszer esküvő volt náluk, azt hiszem, a húga ment férjhez, ajándékot is vettünk, mi malomtisztviiselőik. Én is megjelentem a re­mek lipótvárosi lakásban, Schwimmer Leó, remek frakkban, barátságosan átkarolt és odavezetett a legremekebb büfféhez, ami­lyet addig nem i.s láttam. A tájképből, me­lyet ínye nofalátok, pezsgők, francia likőrök és finom szivarok tömegei alkottak, leemel­tem valami kis vékony tojásos szendvicset és sürgősen távoztam, nehogy azt higyjék, hogy a nászajándékhoz adott két koroná­mat akarom leenni. Nem, ez az egész környezet, a biztos pá­lya, a biztos cél, amiben Schwímmer Leó élt, elérhetetlen volt számomra, ami után nem is vágyódtam. Egészen másképpen kép­zeltem el mindig a szabad életet... Egészen könnyű dolog felrajzolni Sdhwim­mer Leó életének sima vonalát a tizennyolc év óla, mióta nem láttam. A Hungarja ma­lom a legszolidabb bankkonszern legszoli­dabb vállalata és e legszolidabb vállalat legszolidabb tisztviselője volt Schwimmer Leó. Pályája nyugodt ívben emelkedett: le­velezési főnök — cégvezető — aligazgató — igazgató. Szolid házasság — szolid lakás — nagyobb lakás — n-agy lakás, perzsáik, mű­tárgyak — autó a malom költségén. Biztos­ra veszem, hogy Schwimmer ma sem ciga­rettázik, nem iszik, kártyát, mint a rendőr­ségen mondta, életében nem vett a kezébe, nőügyei nem voltak. Istenem, spekuláció! Ez hozzátartozik. Miféle komoly igazgató az, aki nem üz ma­gánspekulációt? Ez éppen olyan stiluskel- lék, mint az autó és a perzsaszőnyeg. Az­előtt megvolt a lehetőség, hogy az igazgatók nem sikerült spekulációit a vállalat számlá­jára sibolták. Az uj rendelkezések ezt hova- tova lehetetlenné teszik. Mit csináljon a szegény igazgató, akinek egész élete emel­kedő stílust diktál? Ezt a stílust nem ő ta­lálta ki, ez a stílus kötelező, emelkedő pá­lya volt számára, akkor már, mikor elkezd­te. ő egyszerűen ráállt a futószalagra és minden állomáson ráraktak valamit, rá­akaszt ott ajk egy újabb sallangot. Nem kell úgy érteni, hogy mindehhez nem kell sem­mi különös képesség. Bizonyára tehetség is kell hozzá, de a legnagyobb képesség: har­minckét éveu keresztül rajit a állni etzen a futószalagon, egyazon pózban, egyazon nyu­galomban és mozdulatlanságban. Amíg gya­kornokból a vezérigazgató helyettese lesz. Érthető, hogy megmerevedik a gondolkodás­módja és amit gyakornok korában elképzelt az igazgatóról, átlói igazgató korában sem tud eltérni. Annál is inkább, mert ez enge­délyezett elképzelés volt, a rendszeriben be- idegzett és megkövesedett elképzelés. An­nál is inkább, mert a legszolidabb bankkon- szern, melynek folyosóin Sdhwimmer har­minckét évig sétált, aktákkal és dossierkkal a hóna alatt, megingott és Sohwimmer vele ingott, legalább is lélekben. Nem kívánhat­ják tőle, hogy helyettes vezérigazgató létére csupán ezer pengőt költsön havonta, ameny- nyit akármelyik színész vagy újságíró is el­költ! Öt alkalmazott, öt ügynök szívességét vette igénybe, amíg sikerült a kevés híján kétszázezer pengőt „megszereznie", válto­gatta őket minden hónapban, öt ember tu­dott a „könyvelési manipulációkról", ebből is látszik, hogy teljes belső nyugalommal csinálta a dolgát- Lélekben teljesen hozzá- nőfct a nagyvállalat szervezetiéhez, meggyö­kerezett benne az érzés, hogy a vállalat vi­szi őt és ő viszi a vállalatot, egyéni gazdál­kodását és a vállalat gazdálkodását, ösztönö­sen összehangolta és igy el sem képzelhet­te, hogy a vállalat, amelynek ő volt a kitel­jesedett idegdúca, levetheti őt válláról, va­laha is megtagadhatja őt, a neveltjét! Nem képzelhette, hogy majd kijön egy kollegája POLITZER BÉLA j Tátrafüred-i vendéglős jj éttermei és kávéháza [ R u z s b a chí Sir d 5n s Kávéház Bar { i a Hitelbankból a Sor oksári-útra és egysze­rűen bűnüggyé deklarálja a bevált kiutaiá; si és könyvelési módszert. Biztos, hogy ez volt első meglepetésé éle­tében. Merj ö ma is egy szolid vállalat szo­lid tisztviselője. Castiglioni, Bősei, Stinues, Kreuger nagystílű emberek Voltak, akik művészi kézzel gyúrtak gigantikus kariba tú­rákat a kapitalizmus agyagjából, a kis ban­károk, akik részben a Markéban ülnek, részben leugráltak a hatodik emeletről, ezeknek tanítványai, — de Schwimmer? Schwimmer a másik oldalon állt, a konzer­vatív tőke nyugodt eresze alatt. Hát már itt sem lehet biztonságban az ember? Természetesnek tartom, hogy Schwimmer egy pillanatig sem tétovázott, mikor válla ni kezdték, hanem nyugodtan megmondott mindent. Megmondott mindent és nem „be­vallott" mindent. Aztán hazaküldte az autót fehérneműért és mosdószerekért. A felesé­gének gyengéden azt telefonozta, hogy üz­leti útra megy, Putnokra. Aztán beült az autóba és a főkapitányságra ment. ő maga is bizonyára meg van róla győződve, hogy üzleti utón van. ö igazán néni tehet arról, hogy az üzleti ut manapság a főkapitányság­ra vezet. * A magam szempontjából kiábrándítónak találom az ügyet- Mindig abban a meggyő­ződésben éltem, hogy a Sahwimmerek csi­nálják jól és én rosszul. Most. egy ilyen ideálképe a túlsó oldalnak megingatja az egész hitemet. Én, aki élményeim és tapasz­talataim tömegéiben állandóan kezdtem és újrakezdtem, mint örök kezdő már az ellen­tétéé, a másfajta emberek sikerében sem bízhatom? Még azt kelljen hinnem végül hogy úgy helyes az élet, ahogy én élem? Hogy az ember üljön föl erre a veszekedett körhintára, amely összevissza dobálja és végül ott teszi le, ahol fölült rá? Schwimmer igazgató ur a fogházban! Éle­temből egy állmot veszítettem el! — Megalakult Budapesten a Mussolinit iidvözlö országos bizottság. Budapestről je­lentik: A magyarországi Társadalmi Egye­sületek Szövetsége által megindított orszá­gos mozgalom, amelynek célja Mussolini olasz miniszterelnököt tízéves konmányra- jutásának alkalmából üdvözölni, munkájá­val már annyira előrehaladt, hogy meg­kezdhette szervezését annak az országos bizottságnak, melynek feladata lesz Ma­gyarország küldöttségét összeállítani, vezet­ni és az összegyűlj lőtt aláirásokat az olasz miniszterelnöknek átnyújtani- Az országos bizottság elnökévé bizáká Puky Endrét, a képviselőház alel nőkét választották meg, aki az országos bizottsá'g vezetését átívelte. Az országos bizottság tagjaiul az egyházak főpapjait, a vármegyék és városok fő- és al­ispánjait, a polgármestereket, a magyar társadalom vezető egyéniségeit és a sajtó képviselőit, fogják felkérni. A többszáz kö­tetre menő emlékkönyveket ez év őszén fogja Rómáiban egy népes küldöttség az olasz miniszterelnöknek átnyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents