Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-11 / 133. (2946.) szám

1932 11, szombat.

TO^GAlMAGkARHlRLAn

3

Mély ráncok Herrioft homlokán

Irta: Mágocsy-Dietz Sándor dr.

A esilei kormány lefoglalta az Idegen valutákat

IL

A francia gazdagság

Horriot még mint képviselő műit év november 28-áin a francia képviselőháziban mondott beszédében. leszögezte álláspontját Németországgal szemben. Hangsúlyozta, hogy minden hátsó gondolat nélkül kívánja Né^ meloTszaggal a megértést, de a franciáknak elővigyázatosaknak kell lenniük, mert ha Németország egy napon minden terhétől megszabadul, akkor Németország az ő kiválóan racionalizált és legmodernebbül berendezett iparával könnyen győzedelmeskedhet ik a gyenge és visszamaradt Franciaországgal szemben. Tehát az a félelem, mely kormány- nyila tkozatál áthatja, nem újkeletű és abban a különbségben leli magyarázatát, mely Németország és Franciaország között van. Jelen kormánynyilatkozatában nem juttatja ugyan kifejezésre, hogy direkte Németországtól fél és miért fél tőle, de bemutatkozó beszédét mint kormányelnök azzal az Ígérettel kezdi, hogy Franciaország érdekeinek védelmére mindent.meg fog tenni és azzal a francia néphez intézett felhívással végzi, hogy őrizzék meg önbizalmukat, munkájukba és polgári erényeikbe vetett hitüket. Hiába győzött Franciaország, hiába diktálta a békeszerződéseiket, hiába volt a boldogság szigete, hiába volt Gott in Framkreich, hiába felduzzadt aranykészlete, hiába minden pénzbeli gazdagság, mégis félelem hatja át a legyőzött, megnyomorított, szegény, eladósodott Németországgal szemben és minden gazdagsága ellenére is hiányzik önbizalma, a jövőbe vetett reménye és önerejének érzete. Miért?

A francia nép gazdag, nemcsak, mert mil- liárdekra menő készpénzzel rendelkezik, hanem emberi tulajdonságainál fogva, mert szerény igényű, állhatatos, takarékos, mert irtózik a mértéktelens ágitól és minden túlzás tóL Gyönyörű emberi erények. A német nép nem dicsekedhetik emez emberi erényeknek azzal a mértékével, de viszont más erényei vannak, nagyobb mértékben, mint a franciáknak. Szorgalmas, ambiciózus, munka- készségtől ég és ha nem is rendelkezik kósz- pénzvagyonnal, ha adósságokkal is van teli, de fejlett, kiépített, modern ipari berendezése van. A francia nép gazdagsága gazdasági életének visszaszorított tevékenységéből származik, tőkéjének felhalmozódása abban leli magyarázatát, hogy nem tartott lépést más nemzetek modernizálásával, beruházási tevékenységével, gazdasági fegyverkezésével.

Franciaország aranyimilliárdjai a francia nép gazdasági lelkületéből erednek. A francia polgár és paraszt egyaránt takarékos és igénytelen kistőkés. Nem épít, nem utazik, nincs gyermeke, vagy csak egy, egyszerűen lakik, egyszerűen ruházkodík, költséges szórakozásai nincsenek. Otthon ül, salját termesztette zöldséget eszik és saját termésű bort iszik, de szereti a pénzt, minden frankkal szeretettel és gyengéden bánik és abban télik öröme, ha minél többet vihet a takarékpénztárba, vagy minél többet elrejthet otthon, hol szalmazsákba, harisnyába vagy virágé ser épbe. Mikor arról van szó, hogy a világhírű, nagy párisi Operát renoválni kell és a milliárdok felett rendelkező francia államnak 3, mond három millió frankot kellene erre a óéira reszkíroznia, akkor hónapokon keresztül azt mérlegelik, hogy inkább megszüntetik az opera játékokat. Hihetetlenül hangzik, hogy akad Franciaországban még olyan 60.000 lakosú vidéki város is, melyben még ma sincs mozi, nem is beszélve hangversenytermekről, fürdőkről, sport-stadionokról, reprezentációs épületekről, avagy más középületekről. A francia népnek Istene a pénz. mindenről lemond, mindent nélkülöz, csak pénze legyen. Ebben találjuk meg szimpátiájának okát a cseh nép iránt. Miért, miért nem, de a cseh népben ugyanaz a pénzimádat fejlődött ki, mint a francia népben. Ez a közös tulajdonságuk alapja talán a két nép politikai barátságának is. Mindenesetre a két nép ebben lelkületében találkozik és megérti egymást

Ezzel szemben a német nép az erőt nem

a pénzben látja, nem abban keresi. Nem a pénzért, a pénz felhalmozásáért dolgozik, hanem a munkáért magáért, munkakészség elnyeréséért, munkaalkalmak létesítéséért, melyek kereseti lehetőségét mindenkorra biztosítják és mindennek ellenére fokozni képesek. Egy percig sem gondolkozik azon, hogy nincs pénze; egy pillanatig sem töpreng azon, hogy idegen pénzből hatalmas építkezéseket vigyen kérésziül. Vasúti pályaudvarokat, kormányépületeket, baníkpalotákat, főiskoláikat, uocákait, hidakat, megszámlálhatatlan ipartelepet emelt pénzügyi nehézségei ellenére ugyanakkor, mikor a gazdag franciák szinte semmit sem építkeztek. A német nép természeténél fogva munkás, a munkájából él és abban bízik, nem takarékos, mert tudja és érzi, hogy munkájával mindig és újra mees/erzi életszükségletét.

És előáll az a helyzet, hogy a béke szerzőAmerika tiltakozik — A bankok állami ellenőrzés alatt

Newyoirk, junius 10- A esi]ed junta lefogta Itatta a bankok devizakészletét. A külfölddel való pénzforgalmat ezentúl az állaim bank edlenőrzd. Az állami bankot Kenne- rer tanár német közgazdász alapította Osi- lében. A devizakészleteket azonnal pezóra kell átváltani a pezo junius 3-ikj árfolyama szerint. A Nat. City Bank santiagói fiókja nem volt hajlandó a devizákat kiszolgáltatni ós az amerikai köret ugyancsak felszólalt az amerikai bank érdekében. A diplomáciai testület ülést tartott, hogy felülvizsgálja a helyzetet- Washingtonban föltétlenül tiltakozni akarnak a esilei intézkedések ellen, ámbár ez nehézségbe ütközik, mert ^Washington annakidején nem tiltakozott a német és a mexikói devizazárlat ellen, holott ezek teljesen olyan jellegűek voltak,

mint most a esilei devizazárlat. Santiagóban egyelőre nem jegyzik a külföldi valutákat.

Santiago de Chile, junius 10. Cuibert&on amerikai követ tiltakozott a kormánynál a csiled bankok valutakontingensének lefoglalása ellen. A kormány ennek ellenére fönntartotta a rend el etet, amelynek értelmében minden külföldi pénzt pezóra kell átváltoztatni az amerikai dollár 16.50 árfolyama mellett. A rendelet megjelenése után Pietro Torret és a esilei bank többi igazgatóját letartóztatták, mert bebizonyosodott, hogy 100 millió pezót a National City Bank valutakontójára utaltak át és igy akarták az összeget a kényszerbeváltástól megmenteni. Az igazgatókat rövid fogvatartás után újból szabad on bocsát ották.

De Valéré Londonban

Nagyarányú elővigyázatossági intézkedések Ulster és Déiirország egyesítése

London, junius 10. Annakidején az orosz cárt sem őrizték oly gondosan Angliában, mint most De Valerát, az ír minsizterelnököt, aki rövid látogatásra Dublinből Angliába érkezett. Az elnököt a titkos rendőrök valóságos hadserege veszi körül. De Valera éjfélkor Holyhead-ben, Északwalesben először lépett mint szabad ember Anglia földjére. Nem is olyan régen az angol kormány még dijat tűzött ki De Valera fejére, most pedig mint egyenrangú államférfiut fogadják Londonban. Az angol hivatalos jelentés szerint a vendéget nem az angolokkal szemben védik, hanem a szélsőséges ir nacionalisták esetleges merényleteivel szemben, mert az

írek kihasználhatják az alkalmat és De Valerát Anglia területén elteszik láb alól, hogy ezzel az ir nép haragját London ellen még jobban fölkorbácsolják.

Az ir miniszterelnök egyébként alig néhány órát tartózkodik Londonban és délután újból visszatér Írországba. De Valera végérvényesen tisztázni akarja Írország és Anglia helyzetét s ugyanolyan megállapodást kíván kötni Londonnal, mint Cosgrave 1921-ben kötött, de természetesen nagyobb jogokat kíván biztosítani Írországnak. Ezenkívül arra törekszik, hogy Észak- és Délirországot újra egyesítse.

Károlyi miniszterelnök ismételten cáfolja a magyar kormány lemondásáról szőlő híreket

Pallavidni őrgrőf a képviselőháziján uj dunai csopcrtosniás lehetőségéről beszélt

Budapest, junius 10. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése.) A parlament folyosóin ma politikusok és újságírók megkérdezték Károlyi Gyula miniszterelnököt azzal az elterjedt híreszteléssel kapcsolatban, hogy a költségvetés felsőházi letárgyalása

A 3-as vagy 7-es lista

közt választhatnak a munkácsiak

■■mmenmmnnaHmHHHMnnBnmmimi

EjPIAG-porcellán otthonos- j | sá és színessé teszi lakását jj

Ee±éjí

I Minden jó szauüzletben kapható! I Kérjen ajánlatot a főlera'-iattól: j

EPIAG, Prag IL,

| Príkopy 20, Telefon 21839. j

ukín benyújtja az osszkormány lemondását. Károlyi kijelentette, hogy az a híresztelés teljesen légből kapott, nem tudja, honnan veszik ezeket a kombinációkat. Erre megemlítették előtte, hogy regi parlamenti szokás az, hogy a kormanyelnök az appropriációs vita, letárgyalása után felajánlja lemondását.

— E»t nem tudom, ebben még nincs gyakorlatom — mondotta a miniszterelnök, — de ha vannak ilyen megrögzött szokások, én is alkalmazni fogom.

Budapest, junius 10. (Budapesti szjenkesz- tóségünk telefon jelentése.) A képviselőiház mad ülésén Pallavicini György örgrói párton - kívüli képviselő a külpolitikai helyzetiéi foglalkozott. Rámutatott aura, hogy a környező államokban is mindenütt súlyos a helyzet. Romániában a konverziós törvény idézett elő krízist, Jugoszláviában még teljes erővel folyik a diktatúra s emiatt az ország izzó állapotban van. Csehszlovákiát illetően annyit mond a szónok, hogy Berthelonak, a francia külügyminisztérium kabinetfőnökének távozása külpolitikai irányváltozást jelenthet és igy

Benesnek rövidesen be kell látnia, hogy Középeurópának Csehszlovákia vezetése mellett való újjáépítése lehetetlen.

Németországban erős jobboldali eltolódás kö vetkezett be. A francia baloldali orientáció előreláthatólag lehetővé teszi a németekké való megegyezést, míg Ausztriában bizonyos- aggodalom látható a porosz csizma miatt és ezt kell felhasználni Magyarországnak és be kel] vonni Ausztriát is egy uj dunai csoportosulásba,

amelynek bázisa Magyarország lehet.

dések rendelkezéseivel béklyóikba kötött Németországnak mindene megvan, amit pénzzel meg lehet vásárolni és amivel pénzt lehet szerezni, csak pénze nincs. Viszont a há- boruinyertes Franciaország a háború óta semmivel sem gyarapította nemzeti vagyonát, gazdasági erejét és jövő megélhetésének alapját, de pénze van. Mikor a szegény Németországgal szembeállítják Franciaország gazdagságát, akkor ez csak a készpénzkészletnek kifejezése, de korántsem tükrözteti vissza a gazdasági élet, az életképesség, a jövő alapjának és a jövő megélhetésének gazdagságát. Ebből a szempontból a németek a gazdagok és a franciák szánalmas szegény flótások. Ha a magán- és középületek, a közlekedési eszközök, az iparvállalatok, az üzemi berendezések értékét vesszük, akkor Franciaország szegény, visszamaradott és tehetetlen, Németország pedig gazdag, fejlett és erőteljes. A német nép munkaerőtől duzzad, vállalkozási kedvvel teli, gazdasági kezdeményezései kergetik egymást, mozgékony és fürge, ezzel szemben a francia nép kénye- leimszereitő, félős, konzervatív és nehézkes. A jövő küzdelme szempontjából a német nép egészségesebb, erőteljesebb és remén ytelje- sebb, mint az aranyakat egymásra rakosgató és ezzel meg is elégedő francia kistőkés. A néimet népet éppen pénzügyi nehézségei, a békeszerződések által rárakott béklyók ösztönzik a munkára és a küzdelemre, mig a francia népet pénzgazdagsága és pénzének rstonitése munkátlanná és petyhüdté teszi.

Kétségtelen, hogy a német nép olyan tulajdonságokkal! rendelkezik, melyek biztos eredményt és gazdag aratást biztosítanak a jövőben számára, mig a francia takarékosság lehet bár bármilyen becsülendő is, végeredményben terméketlen és a jövőre nézve sivár pénzgyüjtés osupán anélkül, hogy kilátásokat nyitna a jövőre. Nem csoda ezért, ha a franciákat féleleim hatja át,' féltik egymásra rakott aranyaikat, féltik jövőjüket és félelemmel tekintenek a német nép jövő fejlődése elé Nem lehet rajta csodálkozni, hogy a jóvátételt fizetések eltörléséről hallani sem akarnak és abban a nehézségiben, melyet a jóvátételi fizetések Németországnak jelentenék, miagukkal szemben védelmet látnak. Nem csoda, hogy ragaszkodnak fegyveres túlerejükhöz és a lefegyverzés kérdésében nem alkarnak engedményeket tenni, mert hadügyi felszerelésük gyengeségükben a védelem lehetőségének érzését adja nekik. Kérdés azonban, hogy elzárkózásukkal, arany- készleteik további halmozásával és nyomasztó hadügyi kiadásaikkal jobban szolgálják-e jövőjük érdekét, mint hogyha a gazdasági rend és kereskedelmi forgalom szabad kialakulása utján, termelési kapacitásuk teljes kihasználásával és költségvetésük egyensúlyának helyreállításával jövő fejlődésüknek alapjait teremtenék meg. örökké a mai gazdasági állapotot fenntartani nem lehet, az elzárkózás politikájának káros kihatásai már elég nyilvánvalók, a fedezetlen kiadások lassan a legnagyobb vagyont is felemésztik s

a-z állandó rettegés és félelem felmorzsolja a lelkeket.

A mai viszonyokat tehát változtatni kell. Németország gazdasági erejét már soká nem lehet Papin-fazéklban elzárva tartani, mer. annak feszítőereje erősebb, mint azok a béklyók, melyekkel összekötözték. A legutóbbi németországi események amellett tanúskodnak, hogy a vissz'aszoritott életlehetőség forráspontjához érkezett. Tudjuk, hogy egy túlfűtött és lezárt kazán robbanása nem kimé! meg semmit, ami körülötte van, nincs tekintettol szomszédaira és könnyen összedüléssc fenyegetheti az egész épületet, melyben fe robbant. Ezt kell Henriotnak mérlegelnie. E7 a veszélyt kell a francia nép öntudatát belevinnie. Azt várta a világ tőle, hogy ennek a veszélynek elhárítását fogja feladó-' iául maga elé tűzni. Azt, hogy kinyitja Németország túlfűtött kazánjának szelepei í- Hogy elhárítja a robbanás veszélyét Európa épületéből. És hogy ő, a német kuli ura nagy- barátja a két nép közötti megértés megteremtésével fogja népének félelmét eloszlatni biztonságát megteremteni és a jövőbe vetek reményét felkelteni. De sajnos, ugylátszil hogy ő sem tud kiemelkedni, népének bis'tő- kós és szűk látókörű mentalitásából. Ne"1 az az ember, aki felismerné a jelent és látná, hogy a jövő biztosítása érdekében mi' kell tennie. Ő is tehetetlenül és tanácstalanul áll az eseményekkel szemben és nem látja a megoldás útját. Szomorú perspektíva- mind- annyiunkra nézve.