Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-10 / 107. (2920.) szám

Wíw4wú*í * lAutAk'HiKiiÁi^ 1962 május 10, kedd. A politikai hipokrizis netovábbja: Az az iparospárt kuruckodik legjobban az adók ellen, amelynek minisztere milliárdos deficitet hagyott maga után a vasúti tárcában Majmait pártjának van a legkevesebb joga az adóemelések ellen agitálni Az iparospárt ellenzékiségének igazi okai miiut amilyet az összes többi tárcáik együtt­véve nem tudnak fölmutatni. A deficitért való felelősségtől! futamod ott meg, amikor az ellenzékiség népszerűbb szerep ével váltotta föl eddigi népszerűtlen kormánytámogató szerepét. Tudta azt, hogy mint a legkisebb kormány­pártnak egész élete attól függ, tud-e a prágai yálaisztólkerületben annyi szavazatot szerezni, hogy az első skrutinium rostáján ki ne es­sen. a parlamentiből. Mert éppen hogy elérte a választási számot. Most ez a választási szám és vele a pórt léte van veszélyben. Ezért a nagy ellenzék iség és vök ^verbuválás, A szio- venszkói őslakos iparosok és kereskedők ■tisztán látják, mily hipdkrlta demagógia hú­zódik meg a cseh iparospárt niszálása mö­gött s annyi a válaszuk a nagy kimáikozásra, hogy most mór késő hirdetni a takarékos­ságot., tetszett volna neki takarékoskodni ak­kor, amikor a kormányban ült és a sokszáz- miiűiliés deficiteket csinálta. Ezért a gazdálkodásért felelni kell. És la­kóin! kell. Ötszáz emberéletei az orkán a francia Indo-Kináhan Pa ris, május 9. A francia In d ok i nában, Annám déli partvidékein tegnap óriási pusztításokat vitt végihez a forgószél. A borzalmas elemi katasztrófának 500 ember­élet esett áldozatául, nagjobbára bennszü­löttek, de van az áldozatok között néhány európai is. Az orkán öt ven kilométer mély­ségben Iratéit Annám belsejébe, a vasútvo­nalakat szétrombolta, az országutakat és hi­dakat használhatatlanná tette- A Kap Pada- ran-i világi tó torony kialudt, úgy hogy a ha jóközlekedés a tengernek ezen a szaka­szán a legnagyobb veszedelemmel jár. Az olasz-osztrák-magyar Középeurópa ellen lengyel-kisantant-girag Keleteurópát akar összekovácsolni a francia diplomácia? Borsky cseh publicista a belgrádi kisantantfconferenda jelentóségérfil Pozsony, május 9. (Pozsonyi saerkesztősé- günik telefon jelentése.) A cseh iiparospárt va­sárnap délelőtt tiz órákor a pozsonyi iparpa- iota helyiségében tiltakozó gyűlést tartott. A gyűlésnek az volt a célja, hogy tiltakozzon a forgalmi adó felemelése ellen. Liska János íparospárti képviselő volt az első szónok, aki hosszabb beszédben mutatott rá arra, hogy miért lépett ki pánija a koalícióból. Ezután Forniheim Zsigmond, a pozsonyi kereskedőik grémiuméinak elnöke beszélt és határozati ja­vaslatot nyújtott be. A határozati javaslat tiltakozik a forgalmi adó emelése, továbbá a sör, szesz, élesztő adó, a munkanélküliek alapja, az autómonopélium és a termény­monopólium tervezete eliten. Majd Najmaai volt vasutügyi miniszter, nem­zetgyűlési képviselő szólalt föl, aki erős sza­vakkal kritizálta a kormány adóügyi politi­káját. Végül kijelentette, hogy annak elle­nére, hogy pártja kénytelen volt a koalíció­iból kilépni, továbbra is az államegység alap­ján áll, csupán harcol folytat a koalíciós pár­tok lehetetlen adópolitikája ellen. Egyes pozsonyi lapok a gyűléssel kapcso­latban megjegyzik, hogy csakis pártpolitikai megnyilatkozás volt és nincs más célja, mint­hogy a pozsonyi kereskedők és iparosok kö­zött szavazókat verbuváljon a cseh iparospárl számára. N&jman volt miniszter és a cseh iparospárt, 1925. óta bennült a koalícióban s annak va­lamennyi bűnében egyformáin osztozott, Így elsősorban az iparospárti vasutügyi minisz­ter volt felelős azért, hogy az állammsutak­nál antíracionális gazdálkodás folyt, úgy­hogy 600 milliós deficiteket kell az állam­nak adókból# fedeznie. Mllfioch vasutügyi rezsímjének deficitje miatt kellett az adó­kat emelni és most ugyanez a Mléoch és pártja akarja utólagos kuruckodóssal ját­szani az ártatlan bárány szerepét. Az iparospárt ellenzékbe vonulásának nem olyan ideális motívumai vannak, ahogy azt Liska hangoztatta, a párt ezért menekült ellenzékbe, mert lélllt a teljes megsemmisüléstől. A párt a vasutügyi tárcában bemutatta, hogy mit tud, hogyan tud az állam javára gazdál­kodni: olyan deficitet hagyott maga után, „Építsünk uj Noé-bárkáját" H, G. Wells kegyetlen jóslatai London, május 9. H. ö. Wells, a híres iró, az angol közgazdasági főiskolán tartott be­szédében kijelentette, hogy a mai civilizá­ció rohamosan összeomlik. Az ifjú nemzedé­ket a legrelteneteseibb sors fenyegeti. Meg­lehet, hogy agyonlövelés, nyomo rókság, gáz­vagy ébhalál vagy dögvész leselkedik rá­juk. Ma alig tudjuk elképzelni, mily nyu­godt és stabilis volt a világ néhai jó Viktó­ria királynő idejében. De ez a nyugalom a vihar előtli csend volt. Gazdasági rendsze­rünk csődöt mondott s miialatt a világ ter­melése szédítő arányokban növekedett, az­nia I! az emberiség felét ébhalál fenyegeti. Segítségre alig vau kilátás, mert hiányzik az egész világra kiterjedő szervezet, amely egyen súlyba hozhatná a pénz- és hitelrend­szert, a gazdasági és szociális életei. A mai politika még ridegen elzárkózik a pénzügyi kérdések tudományos megoldása elől, mely- Jyel pedig a fenyegető katasztrófát soha nem álmodott jólétté lehetne változtatni- Az iró végűi ki jelen lei te, hogy ha minden erőfeszí­tés csütörtököt mond, egy Noé bárkáját, kell építeni, hogy megmentsük a mai civilizáció utolsó maradványait a közelgő özönvíz elől. És lm 07, is hiábavaló volna, vigasztaljon bennünket az a indul, hogy a mai kultúra romjain egy jobb civilizáció fog épülni. Pw*«a, május 9. E hátén Le® a kisantant konferenciája Belgrádiban, Eddig meg nem cáfolt hírek szerint néhány nappal később Belgrádiban lesz a lengyel és görög külügy­miniszter is. Borsky Leó dr. közismert cseh publicista a belgrádi konferencia jelentősé­géről a Národni Politikában a következőket írja: Ezen a konferencián alaposan meg fog kel leni tárgyalni a középeurópai politikai csoportosulás kérdését. Tardieu dunai terve akkor került nyilvánosságra, amikor közie­mért lé vált, hogy a németeknek és az ola­szoknak saját terveik vannak. Bethlen gróf legutolsó beszédében elárult egy sakkhu- zásl. Ha nem sikerül — mondta — Tardieu tervét Olaszországra, Németországra, Svájc­ra és Franciaországra is kiterjeszteni, úgy hármas egyezményt kell kötni Magyaror­szág, Ausztria és Olaszország között. Nem egészen valószínű, hogy Németország és Aiusztria belemenne ilyen hármas szövet­ségbe, de kizárva nincsen ez az ideiglenes ■megoldás, amíg Németország és Ausztria nyíltan kezet foghat egymással. Borsky a továbbiakban azt ajánlja, hogy az olasz-osz- trák-magyar gazdasági Összefogással szem­ben ellensúlyként ki kell építeni egy másik csoportot, mely Lengyelországot, a kisun- íantállamokat és Görögországot foglalná ma­gában. A „Mitteleuropa" helyett két Közép­en répái kellene kiépíteni — irjia a cseh pu­blicista. — Ez volna az egyetlen természe­tes és megoldható terv a nagyhatalmiak nagyhatalmi terve helyett, amelyben min­den egyes nagyhatalom egész Középen répát akarja a saját érdekeinek megnyerni. En­nek hajótörést kellett szenvednie a nagyha­talmak egymást keresztező aspirációi kö­vetkeztében. Nem marad más megoldás, mint m egyensúly diplomáciájának régi elve sze­rint való rendezés. Éppen ezért nem egy Középen répát, hanem kettőt, átmenetileg hármat kell alkotni, hegy egymást köl­csönösen sakkban tarthassák hogy ne engedjék m egyik nagyhatalomnak a, he­gemóniáját hanem egymással szemben megőrizzék az egyensúlyt. A Németor- czág b'Teiyásn alatt álló „MittetéiiropHÁ öltem, amely Ausztriával és Magyaror­szággal 79 millió lakost számlálna, ki kell építeni egy Kfoépeuxópát Longyeloíre tág­ból, a kis antantból és Görögországból, mely 77 millió lakost számlálna­Ha megfelel a valóságnak a Temjps belgrá­di tudóéi tójának jelentése, amelyben a kis­antant-blokk és Lengyelország együttműkö­désének jelentőségét hangsúlyozza, akkor a belgrádi konferencia nagyjelentőségű nem­zetközi eseményt fog jelenteni — fejezi be cikkét Borsky. A lengyel sajtó ZaSeshí belgrádi utazásáról Varsó, május 9. A hivatalos lengyel sajtó szerint ZaJeski lengyel külügyminiszter tényleg Belgrádiba utazóik a kisamtantkonf e- rencia idején, de ottani látogatása mftndösz- sze Marink ovics jugoszláv miniszterelnök látogatásának formászerü viszonzása lesz. A hivatalos lap szerint természetesen Za- leski nem fogja elmulasztaná az alkalmat, hogy a kisantant delegátusaival politikai tárgyalásokat folytasson. A kisantant és Lengyelország között közeledés fog történni különösen a küszöbönálló dunai tárgyaláso­kon való közös föllépés érdekében. Len­gyelország diplomáciai képviselői Párásban, Londonban, Berlinben és Rómában az el­múlt héten újból részletes emlékiratot ad­tak át az illetékes kormányoknak s tiltakoz­nak Lengyelországnak a dunai tárgyalások­ból való kizárása ellen­—- Veszedelmes pánikot keltett egy kigyulladt fejdis* a pozsnyoi virágvölgyi templomban. Pozso­nyi szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap délelőtt a virágvölgyi templomiba több száz apró iskolás gyermek vonult föl, ahol az első szent-áldozást vé­gezte. A fölkoszo nizott. és fátyolos kislányok és gyertyával •.fölszerelt kisfiúk serege szép látványt nyújtott. Kilenc óra után néhány perccel az egyik kislány gyertyája véletlenül meggyujtotta az előtte szorongó kislány fején a viaszik-koszorúcskát, amely nagy .lánggal égni kezdett. A tűz óriási rémületet váltott, ki a templom közönségében. „Tűz vau!“ — kiabálták és a gyermekek szüleikkel: együtt a kijáratok felié tódultak. Közben valaki értesítette a tűzoltóságot, és a mentőiket, is, akik be akartak ha­tolni a templomiba, azonban nem tudtak, mert a közönség teljese ne 1 torlaszolta a kijáratokat. Csak­hamar kiderült, hogy nagyobb katasztrófa nem történi, mert a kislány égő haját egy apáca azon­nal elöl tolta és a |7áuildiaugu latba esett közönséget is sikerült menyiig tatni. Floifalázatiás Peruban London, május 9. Az ALmeramte Gr&u és & Colonel Bolognesi nevű perui hadihajjókon, a perui flotta két, legnagyobb hajóján, lázadás ■tört ki, amelynek nyomán egész Délaonerikában ki kellett volna törni a forradalomnak. A limai helyőrség azonban megszállotta a partvidéket és lehetetlenné tette a fölkelők kikötését. A két hadihajót, repülőgépek bombázták és tenger­alattjárók támadták meg, mire mindkettő kb tüzte a fehér lobogót és megadta magát. A ha­jók legénységét, a St. Lorenzo szigeten inter­nálták. Egy pősfai földműves 60 ezer koronát csalt ki Jelűnek pozsonyi földbirtokostól Pozsony, május 9. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telelőn jelentése.) Ma délelőtt a pozso­nyi rendőr Lg izagtóság bűnügyi osztályán Pol­gár Benő dr. poszonyi ügyvéd ügyfele, Jelű­nek Ágostom pozsonyi háztulajdonos és föld- birtokos nevében csalás büntette címén fel­jelentés t tett Iván Péter 42 éves pősfai föld­műves ellen. A följelentés szerint Iván Pé­ter, aki egyébként egyideig Jelűnek bérlője is volt, 1929-ben azzal az ajánlattal jött Jelli- nekhez, hogy vegyék meg közösen a Csalló­közben, Pósfa közelében Bethlen József gróf 240 holdas eladó földbirtokát. Iván azt mondotta, hogy a kijárásért köz­vetítési dij címén P. szlovák nemzetigyü- lési képviselőnek 100.009 koronát kell ad­ni s arra kérte Jellineket, hogy neki fizesse le a 100.000 koronát. Jelűnek hitt Iván Pé­ternek és 60.000 koronát le is fizetett neki, amiről nyugtákat is kapott. Eltelt azóta három esztendő, a földvásárlás­ból semmi sem leit és semmiféle jele sem mutatkozott annak, hogy a hatvanezer koro­nát tényleg kifizette volna az illető szlovák képviselőnek. Polgár dr. ügyvéd hivatalosan felszólította a képviselőt, hogy fizesse vissza a 60.000 koronát, mire a szlovák képviselő a felháborodás hangján irt vissza, kijelentette, hogy semmiféle 60-000 koronát nem kapott és követelte, hogy Iván ellen az ügyvéd bűn­vádi jelentést, tegyen, mert ellenkező esetben ő tesz ellene följelentést. Erre Polgár dr. megtette a följelentést Iván Péter elten. A rendőrség bűnügyi osztálya nyomozni kez­dett utána és még a délelőtt folyamán ki is nyomozták a Lamacsteut 27. számú házban, ahol bejelentés nélkül lakott. Elővezették a rend őr igazgatóságra, ahol rö­vid kihallgatás után csalás büntette címén letartóztatták, Iván vallomásában azzal védekezett, hogy a 60.000 koronát Jelűnek azért adita neki, hogy belátása szerint használja fel. — Heves vita a kassai képviselőtestület­ben a s ziik ségmo nkákról és a munkanélküli­ségről. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A képviselőtestület legutóbbi ülésén Smrz he­lyettes polgármester elnöklete alatt beha­tóan foglalkozott a helyi munkanélküliség, a városi szükségmunkák és a kapcsolatos nép­jóléti akció kérdéseivel. A városi tanács ja­vasolta, hogy — a szükségmunkákra elő­irányzott pénz fogytán lévén — a város fe­jezze be a tervbevett munkálatokat és ne kezdjen uj szükségmunkákba. A javaslat kö­rül nagy vita indult meg. Kosik István (kom­munista) nem fogadja el a tanács javaslatéi, követeli, hogy a város föltétlenül szerezzen pénzt, gondoskodjon további szükségmum- kákról s ezáltal is enyhítse a növekvő nyo­mort. Fleisdhmanm Gyula dr. (keresztényszo- cialisita) részletes javaslatot terjeszt a képvi­selőtestület elé. Megállapítja, hogy múlt év novembere óta a város kétmillió koronát for­dított szükségmunkákra, 110.000 koronái népkonyhára. 100.000 koronát élelmiszer je­gyekre és 40.000 koronát a munka nélküliek gyermekeire. Ez év január elseje óta a vá­ros havi 140.000 koronát, az állam 100.000 ko­ronát adott ételmiszerjegyekre. Fleisck- mano dr. szerint mindent el kell követni, hogy a munkanélküliség folytán előállott nyomort enyhítsék. Intézkedést kíván a téii sztikségmuuka és az élelmezési akció fedeze­téneik biztosítására, kívánja a Kassán kiadott állami közmunkák megkezdését, az északi elemi iskolák építésének céljaira kölcsön fölvételét, a gimnázium és a tanonciskola építésének megkezdését, a megkezdeti!, ucca- épiiések befejezését, továbbá a népjóléti mi­nisztériumtól a kassai arunkanélküli segély felemelését, és az élelmezési jegyek dotáció­ját. Herz Ignác dr. (magyar nemzeti párt) figyelmeztet arra, hogy itt nem pártkérdés­ről, hanem szociális kérdésről Mán szó. Szük­ségesnek tartja, hogy a város Szlovenszkó többi városával karöltve szólítsa fel a kor­mányt, hogy tegyen meg minden lehetőt a munkanélküliség enyhítésére, mert a váro­sok anyagi ereje már kimerült. Janoud (szoc. dem.) és Rácz Gyula (szoc. dem.) nagyobb kölcsön fölvételét sürgetik, Maxon Milán (iparospárt) a tanács javaslatának elfogadása mellett érvel. A vita befejezése után a km viselőié siti le! nagy szótöbbséggel elfogad1 a a tanács javaslatát, a vita során elhangzott in­dítványokat pedig előkészítés céljából a vá­rosi tanácshoz utalta.

Next

/
Thumbnails
Contents