Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-08 / 106. (2919.) szám
1932 május 8, vasárnap17 Kdz^AZPMÁfiT1, Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, május 7. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A miagyar állam kincstári jegy- kötesön kibocsátásáról a legutóbbi napokban sok hir került a köztudatba. Ezek a hírek legtöbbnyire pártpolitikai nézőpontból bírálták el a magyar kincstárnak ezit a hitelműveletét. A valóság azonban az, hogy a junius 30-án végződő költségvetési év előreláthatóan 50—60 millió pengő deficittel fog végződni, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetés kiadásait az egyes tételek többszöri leszállítása 'révén már tavaly, nyáron, körülbelül 10 százalékkal leszállították. A deficit oka főként az, hogy az állam illetélkkövetelései a mezőgazdaság szorult helyzete miatt nem folytak be és ezen a címen az egyéb adóhátralékokkal egyetemben több minit 200 millió pengő hátralékos kincstári követelés áll fenn a magángazdaság különböző ágaival szemben. Rendes körülmények között az állaim az ilyen hátralékos illetékfcövetelések erejéig különösebb feltűnés nélkül kincstári jegyeket bocsát áruba, amelyeket — a hátralékok természetének megfelelően — 3—6 hónap múltán fizet vissza. Angliában, Amerikában és a többi olyan országban, ahol a pénzpiac egészségesen működik, az ilyen kincstári jegykibocsátások napirenden vannak. Más a helyzet Magyarországon, ahol az elhelyezkedésre váró szabad tőke elégtelen az ilyen, mérsékelt összege ellenére is —<• nagyarányú hiteligény sikeres biztosítására. ' A dolgok ilyetén állása mellett a magyar pénzügyminiszter a bankokhoz fordult. A .pénzintézetek, amint az a Prágai Magyar Hírlap már néhány héttel ezeelőtt jelezte, hajlottak arra a megoldásra, hogy megfelelő összeget folyósítsanak, egyidejűén azonban bizonyos kívánságokat terjesztettek elő. E kívánságok között szerepel többek között, hogy a biztosító társaságok és a behozatali korlátozásokból elsősorban hasznot látó gyáripar is vegyen át kincstári jegyeket. A kormány tehát tárgyalást kezdett a Gyáriparosok Országos Szövetségével és a biztositó intézetekkel is. A GYOSZ. elutasító álláspontra helyezkedett, és ebben a pillanatban, amikor a bankok az 54 millió pengő kincstári jegykölcsönből a reájuk eső 40 millió pengőt már be is fizették, még mindég nem lehet tudni, vájjon a gyár vállal átok vállalnak-e egyáltalán részt és ha igen, milyen arány szerint osztják fel egymás között a keretösszeget. Még érdekesebb a helyzet a biztosi tó intézeteknél. Ezek bekapcsolódásáról nincs hir, holott a reájuk bízott és általuk kezelt tőkék természeténél fogva (díjtartalékok) kézen fekvő lenne, hogy éppen ezek az intézetek vásárolják a legtöbb pénztárjegyet. Helyettük a két szociális biztositő intézet vesz át 6 millió pengő névértékű címletet, s ezzel az egész hitelművelet biztosítottnak tekinthető. Friedricih István, a szmirnai generális, aki azt akarja elhitetni a világgal, hogy ő politikai súlyt és irányt képvisel és hogy mindenhez ért, a magyar kéipviselőház egyik ülésén minden szakértelem hijján való és ellenzéki pártállásából kifolyóan felelőtlen felszólalásával a kincstári jegyek ügyével kapcsolatban az infláció veszedelméről beszélt. A pénzügyminiszter válaszában figyelmeztetett arra, hogy az országgyűlési képviselők megnyilatkozása szerte az országban nagy — de ebben az esetiben meg nem okolt —, figyelemmel találkozik s ezért ajánlatos volna, ha az érdekelt törvényhozók jobban utánanéznének annak, amiről beszélnék. Ebben az esetiben példáiul Friedricih minden alap nélkül nyugtalanságot akart kelteni, ment ennek az unnak minden rossz, amit nem ő csinál és minden jó arra, hogy zavart kelthessen. Inflációról több okból szó sem lehet. Nem lehet inflációról beszélni, mert a jelenlegi, körülbelül 116 millió pengő arany- és devizafedezet mellett a múlt év augusztusában 510 millió pengős bankjegyforgalmat mutatott ki a Magyar Nemzeti Bank, ezzel szemben a magyar bankjegyforgalom mai összege körülbelül 330 millió, vagyis mintegy 33 százalékkal kevesebb, mint 8 hónappal ezelőtt. Augusztusban mégsem volt infláció, mert a forgalom akkori, egészségtelenül megdagadt igényei több fizetőeszközt kívántak meg. Ezek a fizetőeszközök viszont tényleges hiteligények kielégítésén keresztül kerültek forgalomba. Ha a kincstári jegyek egész, 54 millió pengős tétele lombardirozás utján a Magyar Nemzeti Bankhoz kerülne is, még akkor sem lehetne szó inflációról, hiszen a bankjegyforgalom akkor is csak körül bedül 380 millió pengőre szaporodnék, ami még mindég J20 millióval kevesebb az augusztusi ugyancsak nem inflatorikus 500 millió pengőn él. .Még kedvezőbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy az átvevő pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank által felajánlott lombardi rozási lehetőséget nem is fogják igénybevenni. Valamennyi magyar bank jelentékeny készpénzkészlet felett rendelkezik és azonnal mozgósítható követelést tart készenlétben, úgyhogy a három legnagyobb budapesti pénzintézet — a híreik szerint — a saját erejéből is elő tudta volna teremteni a bankok összességére jutó 40 milliót. A kincstári jegyek loimibardirozási lehetősége különbem is inkább csak erkölcsi biztosíték nézőpontjából — mobilitási okokból — lön számításba, mert a bankok már csak a pénzjegyek viszonylag eléggé magas kamathozadéka következtében is előnyös üzletnek tartják a címletek átvételét. Figyelemreméltó ezenfelül, hogy a nagy intézetek (Kereskedelmi Bank, Leszámítoló Bank, Hitelbank, Hazai Takarékpénztár) külön is kijelentették, hogy amennyiben a többi bank előre nem látható okokból készpénzkészletét növelni szándékoznék, illetően a kincstári jegyeket tovább kellene adniok, a Magyar Nemzeti Bank helyett ők maguk hajlandóak lombard- kölcsönt nyújtani a címletek ellenében. Mindezek előrebocsátása mellett tehát és annak hangsúlyozásával, hogy az 54 millió pengőnek, de ez összeg többszörösének a Magyar Nemzeti Banknál történő 1 ontbardirozása sem jelentené az inflációnak még külső jelét sem. ' biztosan Miét számítani arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank igénybevételére számibaivehető mértékben nem fog sor kerülni, azaz a fizetőeszközök forgalmának növekedésével számolni nem kell. Magyarország külföldi eladósodásának jövőbeni megakadályozását szolgálja a kincstári jegyekre vonatkozó szerződésnek az a záradéka, hogy az átvevő pénzintézetek. illetően egyéb intézmények, a címleteket kizáróan egymás között fogják lomba rdirozni, azaz az esetleges külföldi tőkeforrások közbeiktatásának lehetőségét már eleve kizárták. A magyar gyáripar jól tenné, ha elutasító álláspontját feladná, annál is inkább, mert az általánosításra könnyen hajló napi politika máris tőkéit kovácsol ebből az állásfoglalásból — és nem is minden ok nélkül — a mobil tőke ellen. Alátámasztja ezt nagyiparellenes hangulatot az is, hogy akkor, amikor a mezőgazdaság és a bankok az előző évinél rosszabb eredménnyel zárták zárszámadásaikat, például a Magyar Általános Kőszénbár ya és a Salgótarjáni Kőszénbánya olyan mérlegekkel lépett a nyilvánosság elé, amelyből a gazdasági válság jelei csak nehezen olvashatók ki. A Magyar Általános Kőszénbánya kimutatott tiszta nyeresége 8.375.000 pengő, szemben a tavalyi 10.868.000 pengőivel. Ebből az összegből a 13 tagú igazgatóság és a tisztviselői kar összesen 696.000 pengő tantiémben részesült. A részvényjogi reformjavaslat többek között előírja, hovy a vállalatok kötelesek elkülönítve kimutatni, mennyi az igazgatóság és mennyi a tisztviselők járandósága. Addig, mig e javaslat nem emelkedik törvényerőre, az érdeklődő részvényesek találgatásokra szorulnak. Az elterjedt hírek szerint a 696.000 pengőből 650.000 pengő az igazgatóságé, azaz az éviközibeni tiszteletdijakon felül egy összegben fejenként 50.000 pengő külön jutalékban részesednek az igazgatóisági tagok. Ez az összeg körülllbeliil 8—10-szerese annak az összegnek, amelyet a nagybankok juttatnak tantiém címén igazgatósági tagjaiknak. Csak az összehasonlítás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy az Angol Magyar Bank és a Moktár a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel olyan igazgatósági határozatot hozott az idén, hogy az igazgatósági tagok tantiemet egyáltalán nem kapnak. Érthető tehát, ha azok, akik kérésivé keresik a kirívó igazságtalanságokat, a Magyar Altaljános Kőszénbánya eljárásából a bankok és a többi iparvállalat ellen is általánosító vádakat kovácsolnak. A Magyar Általános Kőszén mérlegéinek más 'feljegyzésre érdemes adata még, hogy a vállalat hitelezőinek tétele egy év alatt 10.6 millió pengőről 14.1 millióra szaporodott, holott a Hitelbank vállalatai általában csökkentették anyaintézetükkel szemben fennálló adóssáI A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi tása, a birtókát bérbeadó gazda talaja 8 termőképességének megőrzése céljából I olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" most megjeleni k nvvét, melyet a //erz vételkötelezettség nélkül ir megküld bete j kint.és végett azoknak, kik e végből hozt.ó I fordulnak. Árn 2«V Ké, Ohm Abovcc p. Sírkövéé. ■"■^-"-nniimiiwii ....... mii niiiiiiiiiniiniwmmii i minim ga ikat. Ez a megállapítás a meglepetés erejével hat majd azok előtt, akik abban a hitben élnek, hogy a vállalat a Hitelbanknál nagyösszegü betétet tart. Igazi, hogy a mérleg „bankbetétek, adósok, előlegek és egyéb kinievőségek“ címén 43,3 milliót mutat ki, itt azonban nem szabad számításon kívül hagyni, hogy a szénüzlet mindenkor nagyarányú kiihifelezéssel jár, azaz feltételezhető, hogy a 43 millió pengőből a kereskedelmi adósök mellett csak elenyészően csekély rész esik a bankbetétekre. Ami a vállalat jövő évi üzleti megítélését illeti, rá kell mutatnunk arra, hogy a magyar sajtóban újabban mind gyakranbban hangzik fel az a törekvés, hogy a kőszénbányavállalatoknak az egyes vidéki törvényhatóságokkal kötött áramszolgáltatási szerződéseit független áiílami szervvel kelti felülvizsgáltaitni. A helyzet kellő mérlegeléséhez ugyanis tudni kell, hogy az adói jövedelmek csökkenése miatt igen sok község és város lealázó feltételek mellett kényszerül arra, hogy a Magyar Általános Kőszémbányávail, a Salgótarjánival, vagy esetleg a Trust-tel létesített korábbi villamos áramszolgáltató szerződését még jóval a llejárat előtt évtizedekre újítsa meg. Ezek a vállalatok ugyanis a monopolisztikus helyzetűiket kihasználva, magas villámegységárak révén évente olyan nagy haszonra tesznek szert, hogy könnyűszerrel folyósíthatnak néhány százezer pengős, vagy milliós kölcsönt az anyagi gondokkal küzdő törvényhatóságoknak. Az ellenérték — megbízható I Prága, május 7. Lapunk hasábjain ismételten beszámoltunk azokról a tárgyalásokról, amelyek egyrészt a csehszlovákiai textilgyárosok és kereskedők, másrészt a csehszlovák pénzügyminisztérium között a textiláru forgalmi adójának átalá- nyositásáról lefolytak, A közel egy évtizede húzódó tárgyalások hol az egyik, hol a másik, hol a harmadik érdekelt fél kifogásai, nehézményezései miatt eddig eredményre nem vezettek 8 így a textiláruért ma is ötszörös, hatszoros, sőt még többszörös adót kell fizetni, ami természetesen — minden leplezés és takargatás ellenére mégis csak erősen sújtja a fogyaszíóközönség legszélesebb rétegeit, mert hiszen ki vonná kétségbe, hogy a textiláru nem közszükségleti cikk. Tagadhatatlan, hogy a, textiláru forgalmi adójának átalányositása nem egyszerű kéTdés. Magyar- országon is évek hosszú során át tárgyaltak erről s az egyes érdekeli csoportok ugyancsak nehézségeket támasztottak, végül is a magyar pénzügyminisztérium maga intézte el a kérdést azzal, hogy a múlt napokban kiadta a forgalmi adó átalányosi- tásáról szóló rendeletet. Lehet, hogy a rendelet egyes részeivel a kereskedelem, másik részével az ipar nem lesz száz százalékosan megelégedve, azonban kétségtelen, hogy a textil-fáziisadó nagy könnyítést jelent a fogyasztás számára. A magyarországi textil-iazisadó rendeletet a csehszlovákiai textilgyárosok, a kereskedelem, de a csehszlovákiai fogyasztó okulására is a budapesti lapok nyomán alább ismertetjük: A rendelet a textiliák alá tartozó összes árukat öt csoportba sorozza: I. nyersanyagok, II. fonalak, 111. nyersáruk, IV. készáruk, V. használati tárgyak (konfekcionált áruk). A nyersanyagok sem adó válts ág, sem pedig általános forgalmiadé alá nem esnek. A fonalak után adóváltságot kell fizetni. Ez alól az adóváltság alóla belföldön előállított fonal átruházása mentes akkor, ha a vevőnek váltságmentes beszerzési engedélye van. Ilyen engedély csak az olyan megbízható vállalkozónak adható, aki a fonalat saját üzemében tovább kikészíti, vagy készáruvá feldolgozza. A fonalbeszerzésre engedélyezett mentesség következtében a fonalak egy része előváltság nélkül, más része pedig előváltsággal terhelten kerül forgalomba. Az ennek folytán előálló teherkülönb- ség az adóváltság tulajdonképpeni tárgyainál, a nyers- és készáruknál nyer kielégítésit azáltal, hogy azok a nyers- vagy készáru-előállítók, akik az előváltság alól mentes fonalakat használnak, az előállított nyers-, vagy készáruik után egy magasabb (általában 10 százalékos), azok az előállítók pedig, akik kizárólag előváltsággal terhelt fonalat dolgoznak fel, az előállított nyers- vagy készáruik után egy alacsonyabb (általában 3 százalékos) adóváltságot tartoznak fizetni. A használati tárgyak (konfekcionált áruk) után a belföldi előállító csak abban az esetben tartozik adóváltságot fizetni, ha az ilyen áru alapanyaga után az adóváltság leróva még nincs. Egyébként pedig agy a konfekcionált áru, mint azoknak elkészítési dija mentes az adó (adóváltság) alól. Belföldi áru és külföldi áru adózása A vám külföldről behozott fonalak, nyers- és készáruk, valamint konfekcionált áruk váltságkul- .csa magasabb, mint az ugyanolyan belföldi áruké. Ennek oka az, hogy a belföldi áruelőállitásnál a szükséges termelési eszközök és ipari segédanyagok csak forgalmiadóval (esetleg adóváltsággal) terhelten szerezhetők be. Ez az előzetes teher a külföldről behozott áruknál hiányzik, vagyis kiegyenlítő terhelés nélkül a külföldi áru adója kisebb lenne, mint a belföldön készült ugyanolyan árué. A manip alán sok, azaz az olyan vállalkozók, akiknek saját üzemük nincs, s ezért az árukat mással állíttatják elő, csak abban a.z esetben adóalanyok, ha kizárólag az általuk kikészített készáruk 13219/H/27. ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad ROYAL MAIL LINE PRAHA II, VACLAV. MÁM. 72 a. megálíajpitások szerint — minidig az, hogy az illető közület az eddiginél magasabb áram- fogyasztási egységárat 'fogad el. — és a há- ramlási időszak további évtizedekkel eltolódik. Amennyiben a szerződések felülvizsgálata valóban beké vetkeznék, az érdekelt vállalatok jövő évi nyereség kimutatásai természetesen majd visszatükröznék a nagy változást. Szittya. forgalomba!!ozásával foglalkoznak és engedélyt kapnak arra, hogy bevételeik után adóváltságot fizessenek. Az ilyen engedéllyel nem biró manipulálok is ellenőrzés alatt maradnak és az egyenlő terhelés elvét velük szemben is érvényesíteni lehet. Egyébként pedig az utóbbiak helyett az adóváltságot mindig a munkát végző vállalkozó rójja le. A raktárkészletek megadóztatása A 1932. május 31-d raktárkészlet — a fonógyárakon és a havi 50 pengőnél kevesebb átalányt fizető, valamint az adóközösségi rendszerben adózókén kívül — mindenki megállapítani és nyolc nap alatt az illetékes forgalmiadó hivatalhoz bejelenteni tartozik. A készletváltság alapja: a beszerzési ár, ületőleg az annál kisebb forgalmi érték. A készletváltság kulcsait később megjelenő rendelet állapítja meg. A havi 50 pengőt vagy annál kevesebb átalányt fizető adózók — amennyiben, raktárkészletük van — készletváltság fejében négy hónapon keresztül még az átalányukat fizetik. Fizetési kedvezések A rendelet az azonnal fizetők részére kedvezményeket állapit meg. Ezek szerint az az adózó, aki a készletváltságot junius 30-áig egy összegben befizeti, a váltság 10 százalékát, az az adózó pedig, aki a még be nem folyt általános forgalmiadó alá eső követelései után a forgalmiadét ugyancsak junius 30-áig egy összegben befizeti, az adó 20 százalékát, mint a valószinti behajthatatlanságokra eső részt, levonhatja. Elengedi továbbá a rendelet az adópótlékot mindazoknak a rendelettel érintett adózóknak, akik az általános forgalmiadéval hátralékban vannak, ha tőkehátralékukat junius 30-áig teljesen kiegyenlítik. Az ilyen adózók részére a forgalmiadó hivatalok figyelmeztetőt is bocsátanak ki. A csehszlovák—német kereskedelmi tárgyalások. A csehszlovák kormány kereskedelmi delegációja Friedmann dr. meghatalmazott miniszter vezetésével Berliniben most tárgyal a maláta- és árpakereskedelem szabályozásáról. A tárgyalások előreláthatólag a jövő hetet is igénybe veszik s igy a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokra már csak május harmadik harmadában kerülhet sor. Ismét csökkent a schilling aranyfedezete. Az osztrák jegybank kimutatása szerint a schilling aranyfedezete egy hét alatt 20.47 százalékról 19.32 százalékra csökkent. A 'bankjegyforgalom az áprilisi ultiméra 119 millió 200 ezer schillinggel emelkedett s ösz- szesen 999 millió sebül inget tett ki. A szlovenszkói bankák nem szállítják le a kamatlábat. A csehszlovák jegybank diszkont kamatlábának leszállítása után általános volt a várakozás, hogy a szlovenszkói bankok is leszállítják a kamatlábat. Mint azonban a szlovenszkói bankok szövetsége most jelenti, a szövetség kötelékébe tartozó pénzintézetek a kamatlábat nem csökkentik és pedig azért, mert tavaly ősszel, amikor a jegybank a kamatlábat emelte, ezek a pénzintézetek változatlanul hagyták a kamatlábat s igv a szlovenszkói bnkok által szedett kamat arányos a jegybank 5 százalékos diszkont kamatlábával A szlovenszkói bankok szövetsége további elhatározásait a pénzpiac helyzetétől teszi függővé. A litván jegybank a. kamatlábat 7.5 százalékról 7 százalékra szállította le. Franciaország korlátozza a szénbehozatalt. A francia szénbányatulajdonosok ismételt sürgetésére a francia kormány a szénbehoza- tal mennyiségét évi 20 ezer tonnában állapító 11 a meg. 3 textiláru forgalmi adójának átalányositása Magyarországon í
