Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-08 / 106. (2919.) szám

traigaiA^ag^ar-HÍRLAP

1932 május 8, TMámup.

Attila sírja és a leleplezett

varázsvessző

A varázsvessző-babona a sarlatánság netovábbja — A mogyoró- faág mint nemesérckutató — Modernizálják a régi babonát

Budapest, május eleje. Néhány héttel ezelőtt bejárta a napisajtót a hiír, hogy az ausztriai Auroszmünstenben komoly kutatások kezdődnek Attila sírjának kiásása érdekében. Ez a hírforrás elmondta azt is, hogy a kutatók kétségtelen adatokkal (rendelkeznek, auneiny- nyiben a szomszéd község postamestere, varázsvessző segítségével félreértést és kételyt nem tűrő módon megállapította a pontos helyet, ahol 7—8 méter mélységben fekszik a nagy hun király hármas (va3, ezüst és arany) koporsója.

Attila király koporsójának felkutatása régi témája a ráérőkoek, de nem kevésbé ócska metódus az úgynevezett „varázs-vessző1* sem, amely időszakonként föl-föltünik, hogy rövid szereplés után ismét ekneirülgün oda, ahová való: a megérdemelt feledésbe. Már a tizenkettedik századból vannak nyomok, amelyek azt bizonyítják, hogy ezt a „csodálatraméltó eszközt1* használták a föld mélyén rejlő érote- lérek, sóteiepek, vízfolyások felkutatására. Az 1500-as esztendők táján Agricola György, a jeles mi.neralógus (1490—1550), az észszerű bányászat megteremtője nemcsak említést tesz erről a bűvös szerszámról, hanem tüzetes leírást is közöl úgy a varázsvesszőiről, mint arról az eljárásról, amelynek segítségével a kutatómunkát végezték.

Mit mond Agricota?

„Azok, akik a varázsvessző helyes használatát és hasznát dicsérik, — Írja Agricola — először is egy mogyoró cserje ágvilláját vágják ki, amelyet mindenféle ércek kikutatására alkalmasnak mondanak, különösen abban az esetben, ha a mogyorófa valamely érctelér fölött elterülő földrétegben nőtt fel. Mások, különböző ércek szerint többféle vesszőt használnak) A mogyorófavesszöt ezüstéroek, a kö- risfa vesszőjét a réz, a fenyőfa ágát az ólom és ón, vasból vagy acélból valót pedig az arany keresésére használják. Azután megmarkolják a vessző két szarvát ökölbe szorított kezel. De fontos az, hogy az összeszoritott ujjak az ég felé nézzenek és a vessző kissé fölfelé irányuljon. így bandukolnak aztán ide-oda a hegységben, majd mikor a lábukat ráteszik egy érctelére, akkor — itgy mondják — a varázsvessző meginog és átfordul, megmutatva az érc helyét; mikor pedig eltávoznak az érc területéről, a varázsvessző nyugton marad. Mint mondják, a vessző forgásának az ércteléreik ereje az oka, amely néha olyan , erős, hogy a fölötte növő fák ágait is lehúzza a föld felé.** Eddig szól a jeles mineralógus leírása, , amelyből láthatjuk, hogy ő maga sem hisz a dologban, valami turpisságot sejt mögötte s , mint kólának vérbeli fia, további Írásai során , inkább a csillagjósokat tartja illetékeseknek az ércvon illat ok megállapítására.

A forráskutató varázsvesszőnek egyébként , valóságos irodalma van már s magyar nyel- , ven Bogdánfy Ödön és Rakusz Gyula dr. foglalkoztak tudományos alapossággal e kérdés- , sel. A két kiváló tudós megállapításai nyo- ( mán lássuk hát, miben is rejlik ennek a va- , rázsvesszőnek titka és ereje? ,

táraságokban s amennyiben egy-egy véletlenül (sikerült kísérlet eredménye futótűzként terjed el a közvéleményben, a balsikerek ezzel ellentétben annál ritkábban jutnak nyilvánosságra, — igy aztán nem csodálatos, ha még ma, a XX. századiban is vannak, akik vakon hisznek és bíznak a varázsvessző osal- hatatlaraságábau.

A modern „varázsvesszők"

Emii tettük, hogy a kutatás céljaira már az 1500-as esztendőkben különböző faanyagból faragott vesszőket, sőt fémpálcákat, is használtaik; a „technika százada**, a legújabb idők e téren is változást hoztak s ma már a varázsvesszős kutatók tetszetős külsejű, változatos alakú, „modern** vesszőket is használnak, igy jött létre az a kutatóapparátus is, amelynek „Sdhmermuty-polarizátor1* nevet adtak. E bűvösen hangzó név mögött azonban éppen olyan sarlatán eszköz rejtőzik, akár az egyszerű mogyorófa-vessző mögött. A 'különbség legfeljebb annyi, hogy a mai vesszös kutatók nem hangoztatják többé, hogy a „telér ereje** vagy a „vízgőzé** hat e a különös megérzőképességgel megáldott kutatóra, — ez egyébként lapidárisan is hangoz-,

nék, — ezzel ellentétben ma a „rádióaktiv sugarakra** vagy az „eiekiromos kisugárzásokra** szoktak hivatkozni. Ez a forma tetszetősebb, hangzatosabb, no meg aktuálisabb is.

A derék varázsvesszős kutatóknak azonban határozott pecbjük van. Ezt a fatális pe- ohet pedig maga a pozitív tudomány újabb és újabb megállapítása hozza a nyakukra. A „modern vés sző s-tudó sok“ azt hirdették eddig, hogy a titokzatos anyagokkal fölszerelt eszközeik ma már 700 méter mélységig is érzékenyeik, — ezzel szemben a pompás tudományos műszerekkel végzett megbízható kísérletek azt bizonyítják, hogy a rádióaktiv kisugárzást már aránylag vékony kőzetrétegek is elnyelik.

A kilendiilés titka

— Mi az oka hát annak, hogy a vessző sokszor teljesen jóhiszemű emberek kezében is nagy erővel kirendül? — veti föl az érdekes kérdést a tudós Rakusz Gyula dr. A magyarázat egyszerű s egy kis gyakorlattal bárki elsajátíthatja azt a fogási módot, amelynek ismeretében a kilendüiós bármikor előidézhető.

A vessző két ágát tudvalevőleg rugalmasan szél kell feszíteni úgy, hagy. a kezeinkben tartott két villaág végét a vessző csúcsa felé kihajlitjuk. Azonnal érezni fogjuk, hogy a vessző ilyenkor nagyon labilis helyzetben van. Miivel a kiteszités jelentékeny erőkifejtéssel jár, sokáig nem bírják úgy tartani, hogy a vessző csúcsa és két tenyerünk egy síkban maradjon, ennek a labilis nyugalmi helyzetnek legkisebb megzavarása is azt eredményezi aztán, hogy a vessző kilendül.

POLITZER BÉLA

Tátrafüred-i vendéglős éttermei és kávéháza

Ruzsbachiiirdőn

Kávéház Bar

Aki tehát a „fogás** tudatában használja a „varázsvesszőt**, annak kezében akkor ,:je- lez“, amikor éppen akarja, viszont aki jóhiszeműen és öntudatlanul kezeli, azt akkor „szállja meg a megérzés**, amikor kifárad a tarlósban vagy pillanatra ellankad a figyelme.

Fölmerül végül az a kérdés is, mi a magyarázata annak, hogy ezt a megbizhatlau sarlatán-szerszámot mégis használják, még pedig itt-ott „sikerrel**. Ennek a jelenségnek is kézenfekvő a magyarázata. A varázsvesz- sző mestere, ha nem is képzett geológus, rendszerint ismeri a vidéket s annak földtani fölépítését, éppen ezért ott. hozza működésbe varázspálcáját, ahol a képzett geológus egyszerűen szóval vagy írásban földfurá*st ajánlana. Hja, a misztikumnak és babonának — sajnos, — még ma is több híve van, mint egv tudományosan megokolt véleménynek! Ezért tartja magát a varázsvessző babonája hosszú századok óta s ezért fogják minden bizonnyal még tovább is használni...

R. E.

XXXV. UGOCSAVÁR

A varázsvessző divatja

Annyi bizonyos, hogy a varázsvesszőnek valósággal divatja volt és van, akár a női ruháknak, — viszont vannak idők, amikor feledésbe ment, mint sok más olyan eszköz, amely nem igazolta be a hozzáfűzött várakozásokat, figymaga ez a történeti tény is igazolja, hogy bizony a „varázslatos vessző** is, csak amolyan sarlatán szerszám, mert ha csakugyan alkalmas eszköz volna a kutatások terén, ebben az esetben nem süllyedt volna időközönként feledésbe, hanem terjedt és fejlődött volna...

Napjainkban, — különösen a háborús évek óta — megint felkapták, sőt arról is olvasunk, hogy Magyarország és a többi közép- európai állam területén is használják itt-ott a könnyerahivő emberek nagy ámulat ár a. Annyit azonban be kell ismernünk erről a bűvös pálcikáról, hogy míg egyrészről a jótékony misztikumot szolgálja, más oldalról, — ahogyan mondani szoktuk: „lépést tart a korral**, ami az adott esetben azt jelenti, hogy a varázsvessző kezelői a „kor igényeinek megfelelően** kibővítették programjukat s ma már újabb energiakészletek feltárásával is foglalkoznak. Igv sorolták feladataik sorába a szén, olaj, földgáz, sőt a rádium kutatását is. A kiváló ouvárok azonban itt sem állanak meg s mert érzik, hogy milyen nehéz a geológusok mai, kevésbé misztikus, de annál inkább bevált kutatási módszerével „konkurrálni**, éppen ezért megígérik azt is, hogy hűvös szerszámuk se- gitségérj nem csupán a keresett ásványi anyag vetyét, hanem a. fekvés mélységét, kiterjedését, mennyiségi, de még annak szín- fém tartalmát is gramnyi pontossággal meghaló rozzák. Ezekre a feladatokra pedig a földgolyó összes geológusai együttvéve sem mer- nériek vállalkozni.

A laikus közönség hisz ezekben a sarlaUgy vagyok ezzel a várral, mint a keresztelő pap az elébe hozott főúri csemetével: cédulára kell följegyeznie a nevek egész litániáját, hogy föl tudja azokat sorolni a keresztelés alatt. Mondhatnám Szökősnek, Ugoesaszásznak, Kan- kó várnak, vagy Szöl'lőeu jvárnak is e várat,

mert a krónikások, de meg maguk a krónikák és ilyen-olyan följegyzések sem tudnak megegyezni abban, hogy mi volt a neve. Sőt helyét is hol a Tisza 'balpartjára, hol pedig jobbpartjára teszik. Kezdjük hát ugv, mint. a mesét: hol volt, hol nem volt, veit egyszer egy vár. Ez az egy 'bizonyos, hogy volt és nevet adott annak a megyének, amelyik olyan, mint a 'bors: kicsi, de erős. Hogyne, mikor odavetette a világnak, hogy Ugoc&a non coronat. Ugocsa rendéi bizony megkötötték magukat és nem vettek •részt, küldötteik utján I. Ferdinánd koronázásán 1527 november 3-án.

— Nem koronázzuk meg a németet — volt az egyhangú határozat —, van nekünk János királyunk!

Azóta ment. át közszájra a szó: Ugocsa nem koronáz. Amely szállóigének időik folytán olyan lekicsinylő akcentusa lett: „Ugocsamegye? ez a gyüszünyi földterület is számit valamit az ő hetven falujával?** Nem oda Buda! mert ez a kicsi terület nemcsak mindig kivette részét a. ‘Szabadság országos küzdelmeiben, hanem nagy férfiakat is adott az országnak. A Gutkeled- nemzetség a Báthoryakat, Abonyiakat, Dobya- Ikat stb., a- Káta-nemzetség a Vasváryakat, Ká- layakat, Surányiakat és a Hunt-Pázmány-nem- •zetség a Forgáchokat, Bat tihány iakat, Újhelyieket., Zoárdffyakat innen eregette széjjel a szélrózsa minden irányába. No meg, hogy várakban sem volt hiány a ikis megye területén, azt bizonyítja nemcsak Nyalábvár, hanem a nagy- szöilősi Feketehegy szőlői fölött (búslakodó vár romja is.

... Meghalt az utolsó árpádházi király és halálával föllángoltak a pártharcok tüzei. E tüzek ném mindig égettek, hanem itt-ott növeltek is. 'Mint ezt ama Borsa Benedeknek — vagy hát Bekének, mint akkoron mondották — esete is mutatja. Addig-addig halászgatott. a zavarosban és 6Ímáskodott a megválasztott Róbert Károly király színe előtt, míg ez odaadta neki Szöllőet, e régi s gazdag szász telepet. így okoskodott az uj király:

— Ez a Borsa Beke 'bihari főispán és a királyné tárnokmestere. Hatalmas ur és nagy befolyása van a fajabeíiekre. Tekintélyénél fogva tehát nemcsak Ugocsamegyét, hanem az egész Tiszavidéket képes lesz megtartani az én hűségemen.

A király számítása bevált — egy időre. Mert Borsa Beke mindenekelőtt várat épített 'birtokán, melyet a királyi levél castrum Zeuleus vei Vgacka néven említ. Ez a vár pedig nem volt •csak amolyan fából Összetákolt félszer, hanem jól megerősített hely, ahol még a szomszédos Reregmegye nemesei is menedékre találhattak *— ha. szorult a kapca. Midőn, készen állt. a vár, elment Borsa Beke hadakozni Ottó bajor her- eeg s magyar trónkövetelő, majd pedig az Amadé-fiák ellen, de mindig Róbert. Károly érdekében. Mígnem összehozta balsorsa Csák Mátéval és ettől kezdve feledve volt. mindaz, mivel királyának tartozott, s amit tőle kapott. A mily hévvel szó Igát a eddig királya ügyét, éppen olyan lelkesedéssel vetette magát Csák é.ü az Ámadé-fiak mozgalmába,

Róbert Károlyt ugyan egy csalódással több érte Borsa Beke hűtlenségének láttára, azonban nem vesztette el fejét. Mindenekelőtt Csák Mátéval végzett Rozgony síkján, azután sor került Borsa Bekére is. Jól tudta, kivel van dolga, mert ismerte ennek a hatalmas főurnak vakmerő 'bátorságát s azért a királyi hadak nagy készültséggel támadták meg Szökőst. Borsa Beke talán nem vette komolyan a király haragját, vagy bízott várának erejében s népének hűségében. Egyre megy. Tény az, hogy ■lanyhán ment a vár védelme s rövid időn bélül nemcsak elfoglalták azt a királyi hadak, hanem romba is döntötték.

A vár ismét fölépült, ami kitűnik abból, hogy a király első nejének, Máriának adta azt ajándékba, De Mária királyné elhalt s halálával Szöllős várának élete is zavaros ködök bizonytalan homályába borult, E ködben aztán a krónikások ide-oda tapintgatnak és keresik azt a várat, melyet hol Ugocsának, hol Szöllősnek neveznek, de melynek további történetét csak a (hagyományok homokbuckáira építik. Sőt cla- rissimus dominus Andreas Vályi, aki kiráyi magyar universitásbeli professor vala Pesten, igy ir róla a 18. század utolsó évében:

— Ittend hajdan vár volt, melytől vette nevezését a vármegye is. De valamint e várat, úgy határját is a Tisza elrontotta,

Vályi universitásbeli professor tehát a várat 'kutyástól s macskástól a. Tisza mélyeibe sü- iyesztk Hát hiszen igaz, hogy Mária királyné halála után e várról — mint ilyenről — sokáig hallgat a krónika, no de azért még sem lelhet róla azt mondani, hogy belesétált a Tisza vizébe s ott fulladt meg. A várak és erősségek szorgalmatos gyüjtögetője, ama hires-neves Petényi Péter, ugyan bizony megakadályozta volna a várnak s határának ez öngyilkossági processzusát, Petényi Péter kedvelt híve volt Zsigmond királynak, akitől is donációba kapta 'Szökőst, Igen ám, de ezáltal a hatalmas Drág- ffyak csorbultak jövedelmükben és ezért sok borsot törtek nemcsak mint .kellemetlenkedő szomszédok Petényi orra alá, hanem Zsigmond királyt is folyton molesztálták panaszaikkal és instanciáikkal.

— Ej, ej, a sok imposztor — csóválgatta fejét a király —, mit kell itt tenni, mit?

. Azonban a halál maga jött segítségére kételyei közepette, mert a Drágffya.k öreg család- alapítói — Drág, Balk és János — sorra elhaltak, Zsigmond pedig szakállát simogatva mondogatta Per ény Írnek:

— Osztály az atyafiságos szeretet próbaköve. De mert. ezek a fiatalabb Drágtffyak is olyanok, mint apáik s máris marakodnak a. rengeteg Örökségen, nem is érdemlik meg azt az egymás iránt való osztályos szeretet cs méltányolás nélkül.

És sorra visszafoglalgatta a Drágffyak által jogosan, vagy jogtalanul birtokolt koronafek- 'vőségeket. Petényi most már zavartalanul élhetett volna királyától már előzőleg kapott, amaz engedéllyel, hogy Szö'llős mellett várat építsen a régi vár helyén: azonban hát ő most már nem sietett, ezzel, mert főemberei sürgetésére vállát vonogatva felelte:

— Még egy vár a sokhoz, minek? Egy az, hogy e vidéken nincs már ki ellen építsek várat, Más meg az, hogy van az ellenségnek vára elé'g,-ha szükségem lesz reá, Különben is meguntam már a várgyüjtés szenvedélyét,

Percnyi Péter utódai mégis emelték itt erős várat, azonban — a lelkek számára, Kolostort építettek a Feketehegy aljában húzódó sziklás 'dombon, azt azon idők követelményei szerint erős, várszerü falakkal vették körül és Szent Ferenc fiait telepítették be oda. E kolostort aztán a nép, valószínűleg a szerzetesek csak

lugozótt s durva kalikóból készült csuhájáról. Karakó várának nevezte el. A jó ferenerendi atyák sok testi-lelki áldást és művelődést hoztak a vidékre, Porciunkula bucsujuk pedig hét vármegyén volt hires. De még más is nevezetessé tette a szöllős-kankóvári ferences szerzetesek kolostorát,

Ezernégyszázötvenhatot írtak az Ur születése után, midőn Belgrádnál a történelem egyik legdicsőségesebb csatáját vívta meg hős Hunyadi János és hozzá mindenben méltó társa, Kapiszt- rán János ferences páter. És akik a kereszténység védelmében egymás mellett haladtak előre életükben a dúló csaták utjain, halálukban is egyesültek. Mért. úgy Hunyadi János, mint Ka- pisztrán atya még a belgrádi győzelem évében két hónappal egymás után haltak el. Hunyadit a gyulafehérvári dómtemplomban, szerzetes bajtársit a szerémségi Újlak ferenerendi kolostorában temették el. Azonban Újlakot erősen fenyegette a török és még mielőtt végleg hatalmába kerítette volna, a már akkoriban is szentnek tisztelt Kapisztránus féltve őrzött tetemeit gondos lelkek megóvni kívánták a po- gány kezek megszentségteleiiitő (Másától. Töméntelen veszedelem és bajlódás közepette elszállították Szent Ferenc egy másik hatalmas és kellő biztonságot nyújtó házába: a szöllős- kankói várszerü kolostorba. A szöllősvidéki népet mostanság is még azon megnyugtató és büszke tudat érzése lengi körül, hogy közöttük van haló porában itt valahol a szent szerzetes. Más verzió szerint azonban nem sikerült Újlakról kimenteni a tetemet és a törökök vak dühükben Kapisztrán János sírját földiulták, fejét levágták, testét pedig földarabolva kútba, dobták. De hiszen mindegy az, hol porladnak a nagy férfiú csontjai. A magyar és hivő keresztény lélek az ő szellemét most. is azokkal a szavakkal üdvözli s ismeri magáénak, amelyekkel őt egykoron hős Hunyadi János üdvözölte:

— A dicsőséges Istennek hálát adunk azért, hogy minket atyaságod megérkezése által megörvendeztetni méltóztatott.

A szölősi vár-kolostorra egy század múltává azután szomorú napok virradtak. Perényi Ferenc egy durva s erőszakos cselekedettel mindazt fölbontotta, amit ősei a hitélet terén és erkölcsi bázisok talaján építettek: elűzte a szerzeteseket és a kolostorból megerősitett helyet, most már tisztán várat formált, Az ő szempontját tekintve, éppen idején. Mert közeledett már Thelekessy Imre, I. Ferdinánd vedére, hogy megreginazza Perényi Ferencet, •ott, ahol éri. A kolostorból várnak vedlett erősség keményen állta az ostromt-, de végre is kapitulált és Perényi Ferenc nejével, Be'bek Katalinnal együtt fogságba esett, Thelekessy visz- szament kapitányi székhelyére, Lévára, maga helyett pedig otthagyta Székely Antal kapitányt, aki a várat újonnan építette és elnevezte Szöllőewij várnak.

Tehát ismét uj név. De ezen legutóbbi elnevezés utáni időkben nem volt már többé alkalma a várnak ujTakeresztelkedésre, mert Ferdinánd király és Izabella özvegy királyné vezérei ■pgyértelmülog s közös akarattal lerombolták azt, Nevezzék bár a. várat Ugocsának, Szöllősnek, Karakónak, vagy SzöllŐsnjvárnak, de annak romjai ott vannak a mai NagyszöTlős fölött és sem a vízibe neon ugrott az omladék, sem árun ányos lidércek el nem ragadták azt, Sőt. inkább érdeklődéssel nézi úgy különösen szőlö- szüretelés táján a körülötte nyüzsgő embereket és csodálkozva, bámul a hajdan vigságos, most nagyon csöndes szüret elésre.

(Következő közlemény május 22-i számunkban jelenik meg.)

IPF’ Ajánlja a ^Nagyasszonyt** nőismerösei 2W* közt!

6

REGÉLÓ ROMOK DIENES ADORJÁN