Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-08 / 106. (2919.) szám

MIRE VARUNK? írta: TARJÁN 0D0JV Az állandósított nemzetközi konferenciiák- Iban rövid szünet állott be. A leszerelés, a német és francia választások és a jóvátétel nagy horderejű kérdései mellett hol előtér­be kerül, hol háttérbe szorul a dunai álla­mok problémája. A világpolitika szempont­jából a mi ügyünk csak másodrendű jelentő­séggel bir. Nem akarjuk lekicsinyelni azo­kat az érdekeket, melyek a nemzetközi po­litikában irányadó hatalmakat részben hite­lezői minőségükben, részben politikai ter­veik szempontjából a dunai kérdés megol­dásához fűzik, de ezek az érdekek nem olyanok, hogy a hatalmakat további vesze­delmek elkerülése érdekében azonnali cse­lekvésre késztethetnék. Az emberiség eddig nagyon kevés basa- inát látta a nemzetközi együttműködésnek, talán éppen azért, mert ezt az együttműkö­dést nem az őszinteség és az igazság sugal­mazta, hanem önző hatalmi érdekek, melye­ket a bizalom felkeltésére alkalmas, meg­tévesztő csomagolásiban prezentáltak a mű- iveit emberiség közvéleményének. Amíg a Lac Léman mellett a leszerelés­ről tárgyalnak, tovább dühöng és szedi ál­dozatait a háború. Nemcsak fegyverrel, a távol keleten, hanem szinte a föld egész ke­rekségén folyik az áru és pénz háborúja, kérlelhetetlenül pusztítva a civilizációnak még megmaradt értékeit. A munkanélkü­lieknek nemzetközi hadserege már több­szörösen túlszárnyalja a világháború áldo­zatainak számát, de azért toborzásuk még egyre tart, mert az őrület, mely a lelkeken erőt vett, nem tud vagy i nem akar gátat vetni a rombolásnak. Az emberiség legértékesebb javai, egész civilizációnk, jólétünk, jövőnk forog kockán, de sehol semmi nyoma a helyzet komolysá­gát beismerő felelősségérzetnek. A népek sorsát intéző államférfiak nagyképűen ki­tartanak a már régen idejüket múlt jelsza­vak és programok mellett. Még ma is azt hiszik, hogy érdekeiket képesek lesznek a mások rovására megvédeni. A valóságban a középeurópai probléma megoldásának lehetőségeit régen megszab­ták azok a törekvések, melyek a föld leg­fontosabb államainak kereskedelmi és pénz­ügyi politikájában kifejezésre jutottak. Le­het szó árnyalati eltérésekről, arról, hogy egyik vagy másik állam a végső rendezés­nél lényegtelen előnyöket tud magának biz­tosítani, de a fejlődés főiránya kétségtele­nül adva van. Az északamerikai Egyesült Államok, An­glia, a skandináv blokk és Franciaország az elzárkózásban, a behozatal megszorításá­ban jelölték meg a közeljövő kereskedelmi politikájának utj_..', amely alól Európa többi államai sem vonhatják ki magukat. Ez a tény szabja meg a dunai probléma megoldá­sának irányát és fogja kikényszeriteni a né­pek együttműködését még mindig akadályo­zó politikai ellentéteknek a kiküszöbölését. A megváltozott kereskedelmi és pénzügyi politikával együtt megváltoztak a termelés lehetőségei és céljai is. Nem a versenyké­pesség a döntő, mert azt az önellátás min­denek fölé helyezett célja érdekében vám­emelésekkel ellensúlyozzák- A termelés ra­cionalizálása mindinkább csak a belső fo­gyasztás szempontjából bir jelentőséggel, mert a versenyképesség a jrülföld felé nem érvényesülhet. A behozatalt mennyiségileg korlátozzák az államok és az igy emelt vám­falakat a dömping sem képes áttörni. Az Egyesült Államok szinte prohibitiv in­tézkedéseit követte Anglia történelmi je­lentőségű elhatározása, mellyel feladta a szabad kereskedelem elvét és termelését há­romszoros páncéllal vette körül. Leszállítot­ta a font árfolyamát, mely már magában véve is felér a védővámmal és a termelés számára kiviteli prémiumot biztosit. Beve­zette a tízszázalékos értékadót és az 50 és 100 százalékos védővámokat. Kiegészítette Anglia termeléevédő arzenálját egy uj fegy­vernemmel is, amidőn domíniumai és gyar­matai részére előny vám okát állapított meg­Ugyanezt cselekedtiék a skandináv álla­mok is. Letértek az aranysztenderdről és nagyóbb gazdasági egységet alkotnak, amelybe Hollandiát is bevonni óhajtanák. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy An­glia és a skandináv blokk is közeledést ke­resnek egymáshoz, amely célból számításba vették az előnyvámoknak kölcsönös alkal­mazását. Franciaország termelését a behozatali kontingensekkel és karte 11-tmegállapodások- kal akarja megvédeni. Franciaországnak ez a törekvése először a francia-olasz keres­kedelmi szerződésben jelentkezett, amely kontingens-megállapodásokat tartalmaz. A Franciaország és Németország közölt létesí­tett kartellnmegállapodások a behozatalt igen lényegesen, átlagban egész negyven százalékig megszorítják­A világ legtőkeerősebb államainak ke­reskedelmi és termelési politikája kény­szerhelyzetbe hozta Németországot. Német­ország közgazdasága nagy külföldi hiteleket vett igénybe, melyeknek tervszerű vissza­fizetése egy év óta nagy tőkéket vont el a termeléstől, de amely folyamatnak a fenn­tartását lehetetlenné teszi a behozatali tilalmak és devizakorlátozásoknak világszer­te éle tibelép tetett rendszere. A német kivi­tel az utóbbi hónapokban 40—50 százalék­kal csökkent és már nem képes a külföldi hitelek visszafizetésére és a kamatfizetésre szükséges devizákat a közgazdasági élet rendelkezésére bocsátani. 1931-ben a német külkereskedelem aktívuma lehetővé tette PAUL DOUMER BELEHALT SÉRÜLÉSEIBE Kedden uj köztársasági elnököt választ Franciaország A tegnapi gyilkos merénylet következményei — Az utolsó pillanatok - Az alkotmány intézkedései — Tardieu mansfesztuma — Részvéttáviratok — izgalom Parisban Gorgulov Pál vádló emlékiratai P á r i s, máujs 7. Paul Doumer, a francia köztársaság elnöke, ma reggel 4 óra 45 perckor belehalt súlyos sérüléseibe. Az orvosok művé­szete és a francia nép forró kívánsága nem tud­ta a haláltól megóvni a tegnapi szörnyű me­rénylet áldozatát. A sebesült állapota éjfél után rosszra fordult. A beteg egyre gyöngébb lett és egyre nehezeb­ben lélegzett. Kétszer megkísérelték, hogy oxi- géninhalációkkal segítsenek helyzetén, de javu­lást ez sem hozott. Néhány perccel egy óra előtt Pietri hadügy­miniszter elhagyta a kórházat, hogy értesítse az elnök feleségét és leányát az Elysée-palotában a közeledő katasztrófáról és a betegágyhoz ve­zesse őket. Éjjel egy óra 30 perckor Emery asz- szony, az elnök legidősebb leánya, megérkezett a kórházba, néhány perccel később Doumer fe­lesége is. Két órakor megérkeztek a miniszte­rek. A kórház és jóformán a francia főváros valamennyi orvosprofesszorát mozgósitották s a tudósok kara utolsó konzultációt tartott. Két óra után a belügyminiszter kiadta az utolsó or­vosi bulletint: — A koponya sérülése következtében agy- bénulás jelentkezik. A beteg egyre gyöngébbé válik, közérzete veszedelmesen romlik. Az orvosok még két vérátömlesztést alkal­maztak s azután megbeszélték, vájjon amputál­ják-e a beteg balkarját, mert vénagyulladástól tartottak. Az egyik golyó a ballapocka alatt fúródott a testbe és átütötte az ütőeret. Az ütő­eret sikerült lekötni, de ezzel elvágták a balkar vérkeringését. A beteg rendkívül rossz állapo­tára való tekintettel az orvosok tartózkodtak a további operatív közbelépéstől. Az elnök hajnalban meghalt. Ravatala körül ott gyászol az egész francia nemzet. Egyéves hivatali ideje alatt Doumer köztár­sasági elnök méltóságteljesen és demokratiku­san viselte magas állását, úgyhogy mindenki kibékült megválasztásával. Egyszerű, egyenes lénye, a nemzet javára szolgáló munkássága a legszélsőbb körökben is népszerűvé tette Dou- mer-t. Amióta a nemzet „fölfedezte" őt, mint jó elnököt, ellenségei elcsitultak s a baloldal ugyanolyan tisztelettel nézett rá, mint a jobb­oldal. Doumer halála előtt csak néhány pillanatra tért magához. Az első vérátömlesztés után egy­két percre fölnyitotta szemét és aggódva kér­dezte: — Mi történt? Miért áll annyi ember körülöt­tem? Mit csinálnak velem? Később arról panaszkodott, hogy nehezen lélegzik. Megnyugtatták őt és csak annyit mondtak neki, hogy autószerencsétlenség érte. A második operáció alatt, amikor a szétszakí­tott ütőeret lekötötték, Doumer eszméleténél volt, mert az orvosok nem mertek kábítószere­ket alkalmazni. Az operáció után az elnök kér­te, hogy hívják el feleségét. Utolsó szavai ezek voltak: — Sohasem bántottam őket. Kamaraválasztás és elnökválasztás A köztársasági elnök halála azonnal véget vetett a második választási menet választási küzdelmeinek. Herriot lemondta tegnapi nagy rádióbeszédét és csak néhány mondatot közölt 'belőle a sajtóban. A gyász jeléül a többi párt is tartózkodott az agitációtól é6 a francia nép hol­nap méltóságteljes csöndben fog az urnákhoz járulni. Az 1875-ös francia alkotmány az elnök halála esetére a következő rendelkezéseket tartalmaz­za: Mig a hétéves elnöki periódus letelte esetén a nemzetgyűlés (a szenátus és a kamara) leg­alább egy hónappal az elnöki idő lejárta előtt választja meg az uj elnököt, az elnök halála esetén azonnal meg kell ejteni a választást. Carnot meggyilkolása után a nemzetgyűlés a negyedik nap uj elnököt választott, Faure és Dechanel halálakor már a második napon. A nemzetgyűlés ez alkalommal kedden ül össze. Mivel a régi francia kamara teljhatal­ma az alkotmány értelmében a megválasztott uj kamara összeilléséig tart, a köztársasági elnököt most még a régi képviselők fogják megválasztani, azok Is, akik vereséget szen­vedtek a választásokon. Az uj köztársasági elnök hivatalbal épéséig a minisztertanács gyakorolja a legfelső végrehaj­tó hatalmat. A kormány fölhatalmazhatja a mi­niszterelnököt, hogy ideiglenesen átvegye az államfői teendőket és,ő nevezze ki a hivatalno­kokat és a katonatiszteket. (Folytatás a 3. oldat í. hasábján) HF" Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "VK / . MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OlMl Ára a korena XI- évf. 106. (2919) szám 0 Vasárnap ■ 1932 május 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A SzlaVPnSzkÓi PS rUSzinSzkni pllpnzpki Tinrfnk Szerkesztőség: Prágáik. Panská ullce 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, S ^ SZLUVPnSZKUl Cö rUSZUlóZ^Ul PUPTIZPKI pOTÍOK. II. emelet - Telefon: 30311. - KiadóhivatalI félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. v^7FRKV^T0 politikai napilapja „TPTJW Práöa Panská ulice U1 eme,et* fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több FŐSZERKESZTŐ r r rj FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egfyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. VZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SŰRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRRHA

Next

/
Thumbnails
Contents