Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-08 / 106. (2919.) szám
MIRE VARUNK? írta: TARJÁN 0D0JV Az állandósított nemzetközi konferenciiák- Iban rövid szünet állott be. A leszerelés, a német és francia választások és a jóvátétel nagy horderejű kérdései mellett hol előtérbe kerül, hol háttérbe szorul a dunai államok problémája. A világpolitika szempontjából a mi ügyünk csak másodrendű jelentőséggel bir. Nem akarjuk lekicsinyelni azokat az érdekeket, melyek a nemzetközi politikában irányadó hatalmakat részben hitelezői minőségükben, részben politikai terveik szempontjából a dunai kérdés megoldásához fűzik, de ezek az érdekek nem olyanok, hogy a hatalmakat további veszedelmek elkerülése érdekében azonnali cselekvésre késztethetnék. Az emberiség eddig nagyon kevés basa- inát látta a nemzetközi együttműködésnek, talán éppen azért, mert ezt az együttműködést nem az őszinteség és az igazság sugalmazta, hanem önző hatalmi érdekek, melyeket a bizalom felkeltésére alkalmas, megtévesztő csomagolásiban prezentáltak a mű- iveit emberiség közvéleményének. Amíg a Lac Léman mellett a leszerelésről tárgyalnak, tovább dühöng és szedi áldozatait a háború. Nemcsak fegyverrel, a távol keleten, hanem szinte a föld egész kerekségén folyik az áru és pénz háborúja, kérlelhetetlenül pusztítva a civilizációnak még megmaradt értékeit. A munkanélkülieknek nemzetközi hadserege már többszörösen túlszárnyalja a világháború áldozatainak számát, de azért toborzásuk még egyre tart, mert az őrület, mely a lelkeken erőt vett, nem tud vagy i nem akar gátat vetni a rombolásnak. Az emberiség legértékesebb javai, egész civilizációnk, jólétünk, jövőnk forog kockán, de sehol semmi nyoma a helyzet komolyságát beismerő felelősségérzetnek. A népek sorsát intéző államférfiak nagyképűen kitartanak a már régen idejüket múlt jelszavak és programok mellett. Még ma is azt hiszik, hogy érdekeiket képesek lesznek a mások rovására megvédeni. A valóságban a középeurópai probléma megoldásának lehetőségeit régen megszabták azok a törekvések, melyek a föld legfontosabb államainak kereskedelmi és pénzügyi politikájában kifejezésre jutottak. Lehet szó árnyalati eltérésekről, arról, hogy egyik vagy másik állam a végső rendezésnél lényegtelen előnyöket tud magának biztosítani, de a fejlődés főiránya kétségtelenül adva van. Az északamerikai Egyesült Államok, Anglia, a skandináv blokk és Franciaország az elzárkózásban, a behozatal megszorításában jelölték meg a közeljövő kereskedelmi politikájának utj_..', amely alól Európa többi államai sem vonhatják ki magukat. Ez a tény szabja meg a dunai probléma megoldásának irányát és fogja kikényszeriteni a népek együttműködését még mindig akadályozó politikai ellentéteknek a kiküszöbölését. A megváltozott kereskedelmi és pénzügyi politikával együtt megváltoztak a termelés lehetőségei és céljai is. Nem a versenyképesség a döntő, mert azt az önellátás mindenek fölé helyezett célja érdekében vámemelésekkel ellensúlyozzák- A termelés racionalizálása mindinkább csak a belső fogyasztás szempontjából bir jelentőséggel, mert a versenyképesség a jrülföld felé nem érvényesülhet. A behozatalt mennyiségileg korlátozzák az államok és az igy emelt vámfalakat a dömping sem képes áttörni. Az Egyesült Államok szinte prohibitiv intézkedéseit követte Anglia történelmi jelentőségű elhatározása, mellyel feladta a szabad kereskedelem elvét és termelését háromszoros páncéllal vette körül. Leszállította a font árfolyamát, mely már magában véve is felér a védővámmal és a termelés számára kiviteli prémiumot biztosit. Bevezette a tízszázalékos értékadót és az 50 és 100 százalékos védővámokat. Kiegészítette Anglia termeléevédő arzenálját egy uj fegyvernemmel is, amidőn domíniumai és gyarmatai részére előny vám okát állapított megUgyanezt cselekedtiék a skandináv államok is. Letértek az aranysztenderdről és nagyóbb gazdasági egységet alkotnak, amelybe Hollandiát is bevonni óhajtanák. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Anglia és a skandináv blokk is közeledést keresnek egymáshoz, amely célból számításba vették az előnyvámoknak kölcsönös alkalmazását. Franciaország termelését a behozatali kontingensekkel és karte 11-tmegállapodások- kal akarja megvédeni. Franciaországnak ez a törekvése először a francia-olasz kereskedelmi szerződésben jelentkezett, amely kontingens-megállapodásokat tartalmaz. A Franciaország és Németország közölt létesített kartellnmegállapodások a behozatalt igen lényegesen, átlagban egész negyven százalékig megszorítjákA világ legtőkeerősebb államainak kereskedelmi és termelési politikája kényszerhelyzetbe hozta Németországot. Németország közgazdasága nagy külföldi hiteleket vett igénybe, melyeknek tervszerű visszafizetése egy év óta nagy tőkéket vont el a termeléstől, de amely folyamatnak a fenntartását lehetetlenné teszi a behozatali tilalmak és devizakorlátozásoknak világszerte éle tibelép tetett rendszere. A német kivitel az utóbbi hónapokban 40—50 százalékkal csökkent és már nem képes a külföldi hitelek visszafizetésére és a kamatfizetésre szükséges devizákat a közgazdasági élet rendelkezésére bocsátani. 1931-ben a német külkereskedelem aktívuma lehetővé tette PAUL DOUMER BELEHALT SÉRÜLÉSEIBE Kedden uj köztársasági elnököt választ Franciaország A tegnapi gyilkos merénylet következményei — Az utolsó pillanatok - Az alkotmány intézkedései — Tardieu mansfesztuma — Részvéttáviratok — izgalom Parisban Gorgulov Pál vádló emlékiratai P á r i s, máujs 7. Paul Doumer, a francia köztársaság elnöke, ma reggel 4 óra 45 perckor belehalt súlyos sérüléseibe. Az orvosok művészete és a francia nép forró kívánsága nem tudta a haláltól megóvni a tegnapi szörnyű merénylet áldozatát. A sebesült állapota éjfél után rosszra fordult. A beteg egyre gyöngébb lett és egyre nehezebben lélegzett. Kétszer megkísérelték, hogy oxi- géninhalációkkal segítsenek helyzetén, de javulást ez sem hozott. Néhány perccel egy óra előtt Pietri hadügyminiszter elhagyta a kórházat, hogy értesítse az elnök feleségét és leányát az Elysée-palotában a közeledő katasztrófáról és a betegágyhoz vezesse őket. Éjjel egy óra 30 perckor Emery asz- szony, az elnök legidősebb leánya, megérkezett a kórházba, néhány perccel később Doumer felesége is. Két órakor megérkeztek a miniszterek. A kórház és jóformán a francia főváros valamennyi orvosprofesszorát mozgósitották s a tudósok kara utolsó konzultációt tartott. Két óra után a belügyminiszter kiadta az utolsó orvosi bulletint: — A koponya sérülése következtében agy- bénulás jelentkezik. A beteg egyre gyöngébbé válik, közérzete veszedelmesen romlik. Az orvosok még két vérátömlesztést alkalmaztak s azután megbeszélték, vájjon amputálják-e a beteg balkarját, mert vénagyulladástól tartottak. Az egyik golyó a ballapocka alatt fúródott a testbe és átütötte az ütőeret. Az ütőeret sikerült lekötni, de ezzel elvágták a balkar vérkeringését. A beteg rendkívül rossz állapotára való tekintettel az orvosok tartózkodtak a további operatív közbelépéstől. Az elnök hajnalban meghalt. Ravatala körül ott gyászol az egész francia nemzet. Egyéves hivatali ideje alatt Doumer köztársasági elnök méltóságteljesen és demokratikusan viselte magas állását, úgyhogy mindenki kibékült megválasztásával. Egyszerű, egyenes lénye, a nemzet javára szolgáló munkássága a legszélsőbb körökben is népszerűvé tette Dou- mer-t. Amióta a nemzet „fölfedezte" őt, mint jó elnököt, ellenségei elcsitultak s a baloldal ugyanolyan tisztelettel nézett rá, mint a jobboldal. Doumer halála előtt csak néhány pillanatra tért magához. Az első vérátömlesztés után egykét percre fölnyitotta szemét és aggódva kérdezte: — Mi történt? Miért áll annyi ember körülöttem? Mit csinálnak velem? Később arról panaszkodott, hogy nehezen lélegzik. Megnyugtatták őt és csak annyit mondtak neki, hogy autószerencsétlenség érte. A második operáció alatt, amikor a szétszakított ütőeret lekötötték, Doumer eszméleténél volt, mert az orvosok nem mertek kábítószereket alkalmazni. Az operáció után az elnök kérte, hogy hívják el feleségét. Utolsó szavai ezek voltak: — Sohasem bántottam őket. Kamaraválasztás és elnökválasztás A köztársasági elnök halála azonnal véget vetett a második választási menet választási küzdelmeinek. Herriot lemondta tegnapi nagy rádióbeszédét és csak néhány mondatot közölt 'belőle a sajtóban. A gyász jeléül a többi párt is tartózkodott az agitációtól é6 a francia nép holnap méltóságteljes csöndben fog az urnákhoz járulni. Az 1875-ös francia alkotmány az elnök halála esetére a következő rendelkezéseket tartalmazza: Mig a hétéves elnöki periódus letelte esetén a nemzetgyűlés (a szenátus és a kamara) legalább egy hónappal az elnöki idő lejárta előtt választja meg az uj elnököt, az elnök halála esetén azonnal meg kell ejteni a választást. Carnot meggyilkolása után a nemzetgyűlés a negyedik nap uj elnököt választott, Faure és Dechanel halálakor már a második napon. A nemzetgyűlés ez alkalommal kedden ül össze. Mivel a régi francia kamara teljhatalma az alkotmány értelmében a megválasztott uj kamara összeilléséig tart, a köztársasági elnököt most még a régi képviselők fogják megválasztani, azok Is, akik vereséget szenvedtek a választásokon. Az uj köztársasági elnök hivatalbal épéséig a minisztertanács gyakorolja a legfelső végrehajtó hatalmat. A kormány fölhatalmazhatja a miniszterelnököt, hogy ideiglenesen átvegye az államfői teendőket és,ő nevezze ki a hivatalnokokat és a katonatiszteket. (Folytatás a 3. oldat í. hasábján) HF" Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "VK / . MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OlMl Ára a korena XI- évf. 106. (2919) szám 0 Vasárnap ■ 1932 május 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A SzlaVPnSzkÓi PS rUSzinSzkni pllpnzpki Tinrfnk Szerkesztőség: Prágáik. Panská ullce 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, S ^ SZLUVPnSZKUl Cö rUSZUlóZ^Ul PUPTIZPKI pOTÍOK. II. emelet - Telefon: 30311. - KiadóhivatalI félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. v^7FRKV^T0 politikai napilapja „TPTJW Práöa Panská ulice U1 eme,et* fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több FŐSZERKESZTŐ r r rj FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egfyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. VZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SŰRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRRHA
