Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-01 / 101. (2914.) szám

Mátyás király Irta: Scböpflm Aladár Budapest, április 30. Hunyadi Mátyás nagy magyar király 1440- ben született, tehát csak nyolc év múlva te­lik 'be születésének 500-ik évfordulója, de Klébelsberg Ku.no gróf, mint a Magyar Tör­ténelmi Társulat elnöke, már most megindí­totta a mozgalmat ennek a nagy évforduló­nak a megünneplésére- Nagyszabású moz­galmat tervez, amelyet hosszasan kell elő­készíteni; bizonyára nem fognak megelé­gedni valami sablonos ünnepléssel, szónok­latokkal, szobor-avatással, hanem a tudo­mány is nagy, maradandó alkotásokkal ká­ván majd hozzájárulni az ünnepléshez, — ezért a korai gondoskodás. Az ünneplés részleteiről még természetesen nem lehet hir, legfeljebb nyers tervek és ötletek van­nak, de annyi bizonyos, hogy nagyszabású­nak, lelkesedésből sugalltnak kell lennie, méltónak a nagy király emlékéhez. Ki volt dicsőbb? Ki volt nagyobb? — kér­dezte egykor sokat szavalt verséiben Tóth Kálmán. Arról vitatkozhatik mindenki tör­téneti tudása és érzése szerint, melyik volt a nagy magyar királyok között a legnagyobb. Annyi azonban bizonyos, bogy valamennyi között Mátyás a legnépszerűbb, — egyszerű­en azért, mert legtöbbet tudunk róla, nem­csak királyi, hanem emberi lényéről is- A régebbi nagy magyar királyok, Szent István, Szent László, legendáikból ismeretesek, de a legenda a szentet adja, nem a való em­bert. IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos csak mint uralkodók, politikusok, hadvezé­rek állnak tudatunkban, a szobrok méltósá­gával és a szobrok merevségével. Mit tudunk emberi valójukról, érzelmi világukról, tem­peramentumukról, kedvteléseikről, emberi örömeikről és szenvedéseikről? Jóformán semmit. Arany János a Toldi Szerelmében jellemképet adott Nagy Lajosról, nagyon szépet és meleget, de csupa kitalált vonás- bóL össze szőttet, — egy régi magyar király- patriardha képe ez, ahogy a költő csupán csak nemzeti jellemvonásokra támaszkodva elképzelte­Mátyásnak már a karrierje is közel áll az emberek fantáziájához. A nagy hadvezér ár­ván maradt fia., akinek kisfiú korában szen­vednie kellett atyja ellenségeinek bosszújá­tól. mely vérpadra juttatta testvérbátyját, fiatalfürtü fején a fej- és jószágvesztés Ítéle­tével — már első lépésével is romantikáival övezetien tűnik fel a történelemben. Aztán — hogy modern szóval éljünk — imternált- ság Prágában, Podjebrad udvarában. Az ül­dözött „emigránst11 — isimét csak modern szót kell mondani — merész puccsai magyar királlyá választatja nagybátyja, Szilágyi Ist­ván. S a fiatal király, kinek ifjúkora sem mindennapi, hamar bevált minden reményt: ragyogó tehetséggel ragadja kezébe a hatal­mat s kemény kézzel meg is tudja tartani- Uralkodásában megvan minden motívum, amire a magyar ember büszke a múltjába, nézve: katonai dicsőség, uralkodásra tér­ni olt ség, a műveltség szeretete, a néppel va­ló törődés. x A magyar történelem e lég ragyogóbb alakjának politikai méltatása a történetíró­ra tartozik. Minket emberi valója érdekel. Róla tudjuk, hogy komoly gondjai mellett ráért könyvtárt alapítani, tudósaival vitat- k-.izni, pompás épületeket eme:ni, sót, 111111' egyetlen régi nagy emberünkről sem jegy­zett fel a történelem, szerelmi kalandok után ie járni. A szerelem, mint töríénet- alakitó tényező, amely oly nagy szerepet játszik az olasz renaiesanoeban, a francia és az angol történelemben* a miénkben egyál­talán nem számit. Történelmünkben szere­pelnek nagy, hősies nők, de a kacér, szere­lemben csillogó és elboruló nő nem, az ér­zékek játéka és a szerelmi szálakból szőtt politikai intrika teljesen hiányzik. Nem is volt, vagy történetíróink nem tartották ér­demesnek megmutatni? Erre a kérdésre a néma levéltárak tudnának megfelelni. Min­denesetre jogosult egy történeti regény­írónk, Gulácsy Irén panasza, hogy a magyar történelemben alig van a regényíró számá­ra alkalmas nőalak, az írónak, ha mégis szüksége van rá, levéltárakban kell utána kutatnia. A magyar történelem még mindig a hagyományos páthosz békéi bán jár, hall­gat mindarról, ami nem illik bele méltóság­teljes hangjába. Mátyás kivétel- ö Témái ssauoe-eanber volt, annak a szellemi levegőnek gyermeke, mely felfedezte a középkor egyéni ség-ellenes kol­lektív szelleme után az ember egyéniségét s az ember jogát az egyéniségéhez és törté­neti tényezővé emelte az emberi szenve­délyt. Mátyásról szólva nem érezzük kegye­letsértőnek, ha megtudjuk róla, ho-gy vadá­szat köziben megölelgette az öregedő lovag fiatal menyecskefeleségét, vagy hogy egy bánatosan légies szerelmi kaland hőse lett Szép Ilonkával. Ez hozzátartozott a renaie- samoe szelleméhez: az életöröm, az emberi ■vágyak szabad és fesztelen kiélése akkor törvény volt, felszabadulás a középkor er- kölcsá és emberi kényszerei alól. Olyan anekdotakör keletkezett Mátyás király kö­rül, amelyhez hasonló nincs a magyar törté­nelemiben s akár hiteles, akár nem, olyan kiöztudatot teremtett, amelyben a király emberi profilja élesen a szemünk elé áll. Beatrix-szal való szerencsétlen házassága, Corvin Jánosnak, törvénytelem fiának tragé­diája teszi teljessé ezt a profilt. Ezért áll Mátyás legközelebb, Függetlenül a történe­lem Ítéletétől, a magyar nép szivéhez és fantáziájához. HITLER TITKA Irta: ALMÁSY MIHÁLY Németországban tehát lezajlottak az orszá­gos választások is és a világ most ugyanaz­zal a feszült várakozással tekint a francia kamarai választások elé, mint amellyel im­már több mint egy hónap óta a német bel­politikai helyzet kialakulását kisérte figye­lemmel. Ez az esztendő, minden nyomorúsá­ga ellenére is, nevezetes eseményeket igér és hogy ezék a:z események milyenek lesz- nek, az nagyrészben attól függ, hogy a né­met és a francia választások mindkét or­szágban létrehoznak-e egy olyan állandósá­got jelentő kormányzatot, amely biztos kéz­zel tudja vezetni ez államok hajóját a ma miég ködbevesző révpart felé. ősszel azután az Egyesült Államok is megválasztják elnö­küket, úgy hogy — miután Angliának már tavaly óta egv mammut többsége felett ren­delkező kabinetje van — mindenfelé erős kormányok fogják vezetni a nagyhatalmak ügyeit, amelyek az eddigi választási politika helyett remélhetően nagyobb vonalú célokat fognak maguk elé kitűzni Európa és a világ kátyúba jutott szekerének megmentése ér­dekében­A német választások Hitler Adolf minden képzeletet felülmúló előretörését hozták. Poroszországiban pártja 162 mandátumával a legerősebb országgyűlési párttá lépett elő, szavazatainak számát meghuszonötszörözte és valósággal lehengerelte a szociáldemokrá­ciát és a régi demokrata pártból kifejlődött állampártot. De a jobboldali polgári frak­ciók: Hugenberg német nemzeti és Dingel- dey német néppártja is felmorzsolódtak és korábbi jelentőségét csak a centrum tudta megtartani, amely Windborsttól Brüningig a zseniális államférfiak egész sorát termelte ki és bár csak a német nép kisebbségét: a katolikus német közvéleményt képviseli a politikában, mégis olyan előnyös helyzetet vívott ki magának, hogy nélküle a nyugodt kormányzás ma is szinte elképzelhetetlen. A Hitler-párt szavazatainak száma Bajor or­szágiban, ebben az erős katolikus hagyomá­nyoktól áthatott délnémet államban is meg­közelíti a katolikus néppártét, ami annál is nagyobb figyelmet érdemel, mivel a horog- kereszt eliten mindig igen erélyesen fellépő Faulhaher müncheni bihorosérsek osztatlan tekintélynek és népszerűségnek örvend a bajorok földjén. Württembergbeh, ahol a demokratikus hagyományok a francia forra­dalom óta mindig a legerősebbék voltak, Hamburgban, ebben a patrícius kikötőváros­ban ös a csöndes Anhaltban pedig a nemzeti szocialista párt a relatív többséget szerezte meg és igy itt is az élen vonul fel- Ez a né­met választásoknak leguagyobb tanulsága: a bitlerizmus a német nép mintegy negyven százalékát sorakoztatja Föl maga mögött és ha csak valami deus ex maidhina n,em llép közibe, a legrövidebb időn. belül kezébe fogja ragadni a kormányhatalmat, még pedig min­den valószínűség szerint államcsíny nélkül, pusztán a parlamenti fejlődé© eredménye gyanánt. Az persze, hogy az újonnan össze­ülő országgyűlések az Ő ©óraiból fogják-e megalakítani a porosz, bajor, wűrttembergi, anhálti és hamburgi kormányokat, ma még egyáltalában nem bizonyos és jó részben a centrum további magatartásától is függ, de ;»ogj a fejlődés a jelzett irányban halad, az senki előtt, aki a német viszonyokba csak. egy kevéssé is bepillantott, immár kétséges nem lehet. Hitler nemcsak a birodalom német lakos­ságát vonta be a bűvkörébe, hanem a Reich halárain kívül lakó németséget is mind erő­sebben meg tudja nyerni eszméinek. A né­met nép a világháború óta sokkal nagyobb mértékben érzi magát egységes nemzetnek, imiut azelőtt, és igy természetes, hogy azok a hullámok, amelyek a birodalomban kavarog­nak, a más államokban élő németekre is igen nagy hatást gyakorolnak. Ezt legjob­ban az ugyancsak az elmúlt vasárnap lezaj­lott osztrák országos és községi választások eredménye mutatta meg. Becsben ugyan még töretlenül áll a szociáldemokrácia .ha­talma, de Alsóausztr iában az uralkodó ke- resztényiszooialista párt már csak mandátu­mainak felét tudta megtartani a hitleristák előretörésével szemben, Salzburgban pedig tmég ennél is rosszabb eredménnyel zárta le választási mérlegét. A nemzeti szocialisták teljesen lehengerelték a nagynémeteket és a földimüveispártot és amint azt a legutóbbi községi választások eredménye mutatja, Csehszlovákia német vidékeiu is ugyanez a fejlődés megyen végibe. A német nemzeti párt, amely Lodgmain idejében még döntő szerepet játszott a szudétanémet politikában, ma már teljes összeomlás előtt áll és helyét a Jung, Krebs és Knirsch vezetése alatt ál­ló nemzeti szocialisták fogják átvenni, akik a két német kormánypárt és a jelenleg el­lenzékben léivő német keresztényszocialista párt hadállásait is erősen veszélyeztetik. A német birodalom határain kívül élő német­ség körében a Hitler-mozgalom minden bi­zonnyal nem vált még olyan döntő tényező­vé, mint Németországban, de az előbb emlí­tett okok miatt csaknem kétségtelennek lát­szik, hogy itt is hamarosan át fogja venni a vezetést. Mi ennek a nagy változásnak, a német népiélek e hatalmas átalakulásának magya­rázata? Hitlert elsősorban azért követik a németek milliói, a rajuavidéki gyárimun- k ás tói és pomerániai földművestől fel a jé­nai egyetemi professzorig és a császári her­cegig, mert tőle várják a harmadik biroda­lom, azaz a hatalmában és erejében, meguj- hodott Németország megszületését- A hi Ve­rizmus visszahatás a teljesítésnek azzal a politikájával szemben, amelyet Sebőidé- imann, Erzberger, Ratbenau, majd utánuk sokkal nagyobb eréllyel és kitartással Stre- seimann. követett, Stresemninn politikája so­hasem volt népszerű Németországban. A vi­lág pacifista közvéleménye a Nobel-díj ba­bérkoszorúját fonta a feje köré, Briaud és sajtója a legbizelgőbb jelzőkkel halmozta el, de saját hazájában a jdiod ami le docteur“ sohasem számított, prófétának, .A némel nép a legsaörnyüJbb megaláztatásnak érezte, hogy jóvátétel címén állandó hadisarcot, kell fizet­nie a hajdani ellenségeknek és ezért annak sem tudott igazán örülni, hogy a Rajna jobb partját a veréailleei békeszerződésben meg­ái lapított időpont előtt ürítették ki a szövet­ségesek. A német nép a vereaillesi szerző­désben látjia nagy nyomorúságának kizáró­lagos okát és ezért egy nagy része inkább a „mézoiólegényt" választja, mint a tannen- ibergi győzőt. Hitler hatásának titka, hogy a német népnek ezt az elhatározóit akaratát testesíti meg és ez az oka annak is, bogy 1938 május 1, Taft&riLajp Kérje mindenütt az Első trenőíni bo­rovicska és likőrgyár r. t.f Trenéín gyártmányait. — Különösen figyelmébe ajánljuk V,J U NIP E R U S“ gyógy- borovicskánkat. — Alapítva 1904. Pár is és szövet ségese i valóságos Belzebub­nak, a versaillesi béke erőszakos felforgatá­sára törekvő gonosztevőnek tekintik. Hata- lomrajiutása minden bizonnyal jó sokáig el­odázná a francia-német megegyezést, amely­től ma oly sokan az európai kérdés megöl dását várják és Berlin meg Róma között új­ból oly viszonyt teremtene, mint annakide­jén a hánmasszövetség korában. Az olasz sajtó a legutóbbi hetek alatt nem csinált tit­kot abból, hogy mennyire kívánja a Hitler győzelmét és viszont Hitler sem csinált so­ha titkol ábból, hogy a dóltiroli kérdést, az olasz-német barátság legérzékenyebb Achil­lés-sarkát mennyire alárendelt jelentőségű­nek tartja. Hitler kormányzása az olasz-né­met szövetség megpeosételését jelentené és ezért válik libalbő rössié a f randabarátok há­ta, valahányszor az ő végleges győzelmiére gondolnak. Hitler programija természetesen nem me­rül ki a nemzeti érzés szitásában és ápolá­sában- Ellensége ő nemcsak a francia kapi­talizmusnak, de a kapitalizmus túlhajt ás ál­nak általában. Ezért tudott akkora tömege­ket megmozgatni, ezért futnak feléje a kis­emberek milliói. Társadalompolitikai cél­kitűzéseiben minden bizonnyal igen sok a túlzás, igen sok a doktriner egyoldalúság; másfelől azonban kétségtelen az is, hogy egy korszakiban, amelynek legfőbb uralkodó eszméje a társadalmi igazságoisság felé való törekvés, nagy néptribuu osak az lehet, aki a szegények és nyomorultak védelmében a társadalmi rend kinövéseinek lenyesegefé- aét meri hirdetni. Idestova száz esztendeje immár annak, hogy Marx megkezdte működését és német földön hirdette a kapitalista társadalom bu­kását, valamint a szocializmus, a kollektív termelési rend közeledését. A marxizmus azonban nem tudta megváltani a világot. Németországiban az elmúlt tizenhárom esz­tendő alatt a szociáldemokraták voltak ha­talmon, de a nagy tömegek nyomorúságát és elégedetlenségét megszüntetni nem tud­ták, sőt azt esztendő fői-esztendő re csak. mind kinzóblbá tették. Oroszországban az igazhitű marxizmus még kizárólagosabb módon kerí­tette kezébe az államhatalmat, ámde a nép­nek itt sem hozta meg a várt paradicsomot és ahelyett, hogy a széles uóprétegek jólétét emelte volna, csak a nyomort telte általános­sá és azokat az osztályokat is a mélységbe taszította le, amelyek a polgári jólét bizo­nyos fokát elérték volt. Ilyen körülmények között csak természete®, hogy Marx bibliájá­nak, a kommunista kiáltványnak és a Das Ivapital-nak egy nép körében, amelynek legfőbb erénye a gondolkodás, • el kellett vesztenie a hitelét és hogy a német munkás­ság zöme immár egészen más tanoktól vár­ja sorsának javulását A Hitler-mozgaloim sikere tehát természe­tes visszahatás a Marx rendszerével szem­ben. Újszerűnek csak annyiban látszik, amennyiben a szociális meggyőződéstől át­hatott tömegeken kívül erős konzervatív elemekre is támaszkodik. Porosz junkerek és rajnai munkások, evangélikus lelkészek és a germán pogányság hirdetői, a „reak- ció“ és a „forradalom4' egy sorban: ez való­ban olyan meglepetés, amelyre egy-két év­tizeddel ezelőtt senki sem mert volna gon­dolni, A végletek azonban már nem egyszer találkoztak a történelemiben és ha a mun­kásmozgalom gyermekével ben Lassale ép­pen Bismarckot akarta magának megnyerni a gyárosokkal, és a liberális polgársággal szemben., úgy e törekvésében már előre­vetette árnyékát az a szerep, amelyre a szélső jobb és a szélső bal összeegyeztetése érdekében Hitler oly nagy eredménnyel vál­lalkozott ... Mikor e sorokat írjuk, a francia nép ké szül választani ée válaszolni a Rajna másik oldalán elhangzott vétóra. Vájjon a hitleriz- onus hatalmas telőtörése ki fogja-e hívni a francia dacot és Tardieunek, a versaillesi békeszerződés igazi szerzőiének fogja-e biz­tosítani a győzelemnek már-rnár elveszett­nek hitt pálmáját, vagy pedig Herriot mai mára fogja-e. hajtani a vizet és a franciák­ban megerősíteni azt a bizonyos körökben már évek óta érlelődő meggyőződést, hogy Európa nyugalmát csak a szerződések reví­ziója, a jóvátétel teljes eltörik-e és a fogy verikezés egyforma korbé ' '• '■ • visr­sza? Az ogésf v;! . Írja a francia i.Á .-' 4 ABC utasok részére. A . Ha Budapestre jön szálljon meg a dumaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, D . mert olcsó áron nyújt mindent: * szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. . Mindezt (szobát teljes kitűnő * ellátással) —- a szoba fekvésétől függőleg — már napi 12'-— pem goért kaphatja.

Next

/
Thumbnails
Contents