Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-29 / 122. (2935.) szám

18 %^<satMAG5i^Hrcg^_ 1932 május 29, vasáirmap. KözcíazdaiSMZ Közgazdasági levelek Budapesti szerfcesztSsésiínktdl Budapest’ má|jus 28. Magyarország gazda­sági vezető köreinek jutott osztályrészül az a szomorú dicsőség, hogy a világszerte jelent­kezett (bajok orvoslására ők találták meg s al­kalmazták először az adott helyzetben az egyedül megfelelő eszközöket. Magyarország léptette életbe elsőinek Középeu ró pában a de­vizakorlátozást és rendelte e* 1 a közönség tu­lajdonában levő idegen va'ulakészletek beje­lentési kényszerét- Jóval későbben követte ezt a példát Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és legutóbb Románia. Hasonló a helyzet a transzfermoratórium­mal is. Magyarország 1931 december 23án hirdette ki a trans/fermoratórinmot, mi't helyes következtetéssel arra a felfogásra ju­tott, hogy az ország legelsőrangu nyersanyag- sziikségleteinek fedezésé* veszedelem fenye­geti, ha a megmaradt csekély d'evizakészlete+ is az adósságok törlesztésére fordítják. Ezt a példát öt hónappal későbben Bulgária és Tö­rökország követték. Június 1-re pedig az ősz trák köztársaság hirdette ki a. transzfermora­tóriumot, — még pedig sékhal kedvezőtle­nebb viszonyok közölt, mini annak 'inén ''Magyarország. A pengőbank jegyek mai arany, fetve deviza!edezeh aránya 29 százalék, az osztrák transzfermoratóriumra pedig csak akkor kerül sor, amiké’ a s.drilling écfedeze- te 18.9 százalékra hanyatlott’ az alapsza- bályszeriien előirt minimális 24 százalékkal szemben. Nézzük tehát, hagy Magyarországon, ahj! a lakosság fog'a'kozásánaü túlnyomóan uező- gazdasági jellege íolyái a Kalaszírófálisjn jehányatlotl terményárak nyomán a válság ki­hatásai fokozottaibban érvényesülnek, a pénz­ügyminisztérium s a Jegybank milyen uj intéz­kedésekkel Igyekszik a gazdasági élet folyto­nosságát ismét a régi megszól.ot; xerokvágűe- ba visszavezetni. A Prágai Magyar Hírlapban közvetlenül a tr-urszfermoratóriu n kihirdetése után ismer­tet* em Magyarországnak a külföldi adósságok ügyében elfoglalt álláspontját- Hasábjainkon kifejezést adtam annak a felfogásnak, hogy a világpiaci árak visszafejlődése következtében az adósságok tőkeösszegét le Kell szállítani, illetően összhangba kell hozni a pénz vásár­lóértékében beállott eltolódással. Ugyanekkor a mai 7—8 százalékos elviselhetetlenül magas kamatnak legfeljebb 3—3.5 Százalékra való leszállítását tartottam kívánatosnak. Hangoz­tattam- hogy ebben az esetben Magyarország ’izetési kötelezettségeinek meg tudna felelni, mert fizetési mérlegét a mai adósság-szolgál­tatási tehernek csak körülbelül egy harmad része terhelné. Megelégedéssel állapítom meg, hogy a legutóbbi hónapokban elhang­zott kormánynyilatkozatok ennek az állás­pontnak helyességét igazolják. Úgy a magyar pénzügyminiszter, mint a miniszterelnök és több bankvezér a kibontakozás útját kizáróan ennek az útnak a követésében látja. És ez a helyes is, annál inkább, mert az érdekelt hitelező államok már maguk is belátják, hogy Magyarország mennyire saját hibáján kívül került a mai súlyos helyzetbe. A megindult tárgyalások gyors sikerrel nem járhatnak, mert hiszen több mint 600 hitele­zői érdekeltséggel kell megegyeznie Magyar- országnak. Arra ugyanis nem gondol senki- sem, hogy önhatalmúan a hitelezők jóváha­gyásának elnyerése nélkül intézkedjék .ebben a kérdésben- Bonyolultabbá teszi á helyzetet, hogy pontosan meg nem állapítható forrásból minduntalan felmerül az a széles visszhangot felidéző kívánság, hogy a magyar kormány helyezze hatályon kivül a transzfermorató­riumnak azt az intézkedését, amely megtilt­ja a jelzálogkölcsönök idő előtti felmondását, illetve visszafizetését és egyben azt is lehe­tetlenné teszi, hogy az adós fizetés fejében zá­logleveleket adhasson át a hitelezőknek. E rendelkezés hatására a szóbanforgó címletek árfolyama a külföldi piacokon az eredeti ki­bocsátási árfolyamnak sok esetben körülbelül egy hatodára esett. Az eladósodott magyar földbirtokok >— különben is időszerű — szanálásának egyik megoldási módja éppen az lett volna, hogy az adósak uj pénzforrás közbeiktatásá­val valóságos tartozásuk egy hatodrészének megfizetése utján teljesen megszabadulhassa­nak terheik tők Sokak szemében ez a terv tetszést aratott. Ezek azonban megfeledkez­nek arról, hogy máris olyan bírálatok hangza­nak el a külföldön- hogy a záloglevelek mísz- gzavásárlásának semmi komoly alapja nincs, „mert hiszen Magyarország még az annuitá­sok fedezetére sem tud elég devizát átutalni, mit ér tehát a kedvezéssel, Iha az annuitások sokszorosát kellene előteremtenie? Ha pedig Magyarország mégis vissza tudja vásárolni a kötvényadósságokat és erre a célra módjá­ban áll devizát előteremteni, akkor miért kért transzfermoratóriumot ?“ A tárgyilagos külföldi bírálat mindeneset­re megfelejtkezik arról, hogy a múlt év szep­temberében kiadott III. számú magyar de­vizarendelet értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akik külföldi vailutakészletü- ket a Jegybanknál bejelentették és e készr- letüik 50 százalékát önként felajánlották pengőkölcsön gyanánt a Nemzeti Banknak, azok devizakészletük másik felével szabadon rendelkezhetnek és azt bármilyen belföldi, vagy külföldi célra fordíthatják, önként érte­tődik tehát, hogy amennyiben megindulna a külföldön levő magyar kötvények felvá­sárlása, kizárólag ennek a mentesítést nyert tökének törvényes keretekben történő fel- használásáról lehetne szó. Nem érhetné te­hát Magyarországot az a vád, hogy fondorla­tos utón hitelezői megkárosítására tört. Erről annál kevésbé lehetne sző, mert a külföldi piacokon ilyenformán jelentkező kereslet a címletek árfolyamára serkentően hatna- egészséges árfolyam emelkedés indulna meg a vásárlások nyomán, aminek elsősorban éppen az érdekelt külföldi kötvénytulajdo­nosok látnák hasznát. Mindjárt itt rámutatha­tok arra, hogy a külföldön elhelyezett bank- záloglevelek összege mindössze 350 millió pengő, vagyis távolról sem Közelíti meg azt az egy milliárd pengőben megjelölt összeget, amelyet a Die Wirtschaft című Prágában meg­jelenő lap, állítólag hiteim (?) budapesti adatok nyomán közölt. A külkereskedelmi forgalom állandó szűkü­lése ugyanúgy- mint mindenütt a világon to­vább tart. A magyar kivitel a szomszéd és tá­volabbi piacok e.zárkózó törekvései miatt ha­nyatlik, a behozatal visszaesése pedig azzal a törekvéssel függ össze, hogy az ország lehe­tőén saját maga jgyek zik előállítani mind­azokat a fogyasztási cikkeket, amelyek a gaz­dasági élet zavartalan menete nézőpontjából nélkülözhetetlenek. A devizakorlátozások ké­pében jelentkező iparpártollás egyes termelé­si ágak számára kitűnő üzletmenetet bizto­sit Ebbe a csoportba taitozik elsősorban a textilipar. A magyar textilgyárak úgyszólván kivétel nélkül termelőképességüket 100 százalékig ki­használják, munkáslétszámukat állandóan nö­velik, aminek hatása a munkanélKüliség ész­revehető csökkenésében máris jelentkezik. A magyar textilgyárak, amelyek már évek­kel ezelőtt, az akkori normális kereskede­lempolitikai viszonyok mellett is mindinkább fölvették belföldön a versenyt a behozatali árukkal, most annyira javították helyzet ük et­il ogy jelentékeny Ibankadósságukat sok eset­ben 60—80 százalékkal csökkentették anél­kül, hogy versenyen kívüli • helyzetüket ki­használva emelték volna az árakat. Tiszta nye­reségüket erősen szaporították, aminek (hord­erejű csak akkor bontakozik ki a maga egé­szében, ha figyélembe vesszük, hogy a nagy- és kiskereskedelmi fizetésképtelenségnek a textilüzletben szokásos nagyarányú hitelügy­letek miatt az érdekelt gyáraknak sokkal na­gyobb veszteségeket okoztak, mint az előző évek bármelyikében. Hansolóan jő üzletmenetet mutatnak fel a magyar bőrgyárak is, amelyek exportüzle­teiket fokozták. Rámutathatunk itt is arra, hogy áremelés itt sem történt­A textil- és bőripar magyarországi Jő konjunktúrája szorosan összefügg azzal- hogy a szomszédállamok hasonló ipari termelési ágai nehéz átmeneti időket élnek át, mert hiszen Magyarország eddig jó exportpiacuk volt. Ami a szlovenszkói ipar nézőpontjából figyelemreméltó az az, hogy ugyanakkor, ami­kor az ottani üveggyárak termölőlképességük­nek csak egész alacsony részét használhatják ki, Magyarország egyetlen üveggyára, a Zagy- vapáifalvai Üveggyár oly jó eredménnyel gaz­dálkodott, amilyen eredményt fennállása óta még egyszer sem ért eh Idén 100.000 pengőt meghaladó nyereséget mutat ki, szemben az előző évek veszteségeivel. Ugyanekkor 1.25 millió pengőért saját részvényeinek 50 száza­lékát visszavásárolta és azt megsemmisíti. A csehszlovák közgazdasági életet a Zagyvapál- falvai Üveggyár 'esete főleg azért éredekelhe- ti, mert ez a vállalat fennállása óta magyar tőkeérdekeltség volt és csak két évvel ezelőtt szerezte meg részvénytöbbségét a csehszlo­vák Vitrea-cSoport. Csehszlovákia külföldi ipari érdekeltségei sorában a Zagyva pálfalvai Üveggyár úgy foglalkoztatás- mint üzletered­mény tekintetében a legértékesebbek közé tartozik. : SZITTYA. ABC utasok részére. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerz i vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘ Ke, Cím: Abovcc p, Strkovec. Az állami bankügyi tanács megszervezése előtt. Ismeretes, hogy a uralt hónapban alkotott uj bank­törvény záró intézkedései szerint a kormány feladata megszervezni a bankügyi tanácsot, mely­nek földadata a pénzpiac kérdéseinek a tanul­mányozása. A törvény szerint az állami banktanács olyképpen alaki tandó meg, hogy a jelenleg a Nem­zeti Bank mellett működő s a bankügyeknél mutat­kozó tisztességtelen versenyügyek intézésére léte­sült döntő bírósághoz még nyolc tagot kell ki­nevezni s ezzel ez a meglevő intézmény átalakul banktanácosá. A most kinevezendő tagokat az ipar és kereskedelem központi intézményeinek jelölt­jeiből választják ki. A jelölések már megtörténtek s a kormány a tagokat valószínűleg már június első felében kinevezi s ezzel megalakulhat a bank­tanács. Svédország újból emeli a vámokat. A svéd kor­mány a múlt napokban nyújtotta be a parlament­ben az uj vámtörvény tervezetét. Ez a javaslat egyebek között meghatalmazást ad a kormánynak, hogy a vámokat a szükséghez képest pótlékok be­vezetésével emelje. A pótlék az eredeti vámnak a háromszorosát nem haladhatja meg. Amennyiben vámmentes áruról van szó. a kormány az ilyen cikkre is megállapíthat vámpótlékot és pedig az érték 25 százalékáig terjedő összegben. Angolországot újabb szénválság fenyegeti. Lon­donból jelentik: Sir Walter Runciman kereskede­lemügyi miniszter egy politikai gyűlésen tartott beszédében kijei ént ette, hogy tárgyalásokat foly­tatott a bányászok szervezetének a küldöttségével és hogy eme tárgyalások folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy az országot újabb szénvállság fenyegeti, ha július 8-ig nem sikerül bizonyos nagyfontoseágu szervezeti kérdéseket megoldani. Csdlcben kaolajmonopoliumra készül a kormány. Valparajsói jelentések szerint e kormány olyértel- mü javaslatot nyújtott a törvényhozás elé, amely szerint a kormány az angol és északamerikai tár­saságok kezén levő kőolaj ipart az állam javára kisajátíthatja és megszervezheti az állami kőolaj monopóliumot. Diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a csilléi kormány ezt az elhatározását aligha viheti keresztül, mert nem tudja megszerezni a mostani tulajdonosok kártalanításához szükséges mintegy két millió font sterlinget. Szlovenszkón jó gyümölcsszüret Ígérkezik. A „Prager Presse** jelentése szerint Szlovenszkón ezidén nagyon jó gyümölcsszüret ígérkezik. Külö­nösen a cseueisznyetenmiés lesz nagyon jó és' az illetékesek remélik, hogy annak árát a főidényben sikerül 3 koronára leszorítani. Néhány napon be­liül megjelenik a pozsonyi piacon az állami kísér­leti állomás cseresznyéje, amivel a külföldi cseresz­nye mai 20 koronás árát legalább 10 koronára akarják leszállítani. A barack- és almatermés ki­látásai is nagyon jók, ezzel szemben a körte ke- vésbbé ígér jó termést. Az állami gyümölcskerté­szeti álomás mindent elkövet, hogy a korai gyü­mölcs-importot a lehetőséghez képest a minimum­ra csökkentse azzol, hogy korai fajtákat igyekszik kitermelni. A szlovenszkói gyümölcstermelő érde­keltségeknek nagy harcuk van a prágai gyümölcs- nagykereiskedőkkel is, akik a szlovenszkói korai gyümölcsöt nem akarják átvenni, hogy a külföldi gyümölcs magas árát tarthassák. A gyümölcsfa termesztési propaganda eredményeként Szloven- szkón ma 115 százalékkal több baraekía van, mint 19(20-ban volt. Ezen kívüli a spárga s egyéb korai zöldség behozatalát is ki akarják küszöbölni a szlovenszkói kertészek azzal, hogy maguk termel­nek korai zöldségfajtákat. A szlovenszkói korai burgonyának a piacon való megjelenése 12—14 napon beiül várható. A páradicsomtermés Szlo­venszkón olyan bőségesnek Ígérkezik, hogy a be­hozatal teljesen fölösleges lesz. Csökken az autóértékesítés. A csehszlovákiai autógyárak által készített statisztika szerint ápri­lisban a legtöbb kocsit a „Tatra“-oóg adta el, érték szerint azonban a „Praga“-müvek vezetnek. Már­ciussal szemben az értékesítés ugyan némileg ja­vult, mert összesen 1344 kocsit sikerült eladni a márciusi 1016 darabbal szemben, tavaly áprilisban azonban miég sóikkal több kocsi keit el. Az év első négy hónapjában a belföldi gyárak összesen 2000 kocsit értékesítettek a tavalyi 4300 darabbal szem­bein, vagyis a csökkenés 135 százalékos. A pozsonyi tőzsde ax illegális kereskedelem ellen. A pozsoyi tőzsde erősen szenved a bécsi ügynökök éliősködése miatt, akik a tőzsdei napokon szinte el­árasztják a várost. Miután ezek az ügynökök a tőzs­dére nem mehetnek, a hivatalos tőzsdei órák előtt és után a kávéházakban zugtőzsd'éket rendeznek s ezzel erősen sértik a legális kereskedelem érde­keit. A pozsonyi gazdasági körök feljelentésére a rendőrigazgatóság a múlt napokban a bécsi ügy­nököket igazoltatta, súlyos bírságokkal illette s megtiltotta nekik a Pozsonyba való visszatérést. A . Ha Budapestre jón szálljon meg a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, F> # mert olcsó áron nyújt mindent: * szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. ^. Mindezt (szobát teljes kitűnő * ellátással) — a szoba fekvésétől függöleg — már napi 12‘— pen­gőért kaphatja. A kereskedők tiltakoznak a behozatali sHndi. kátusok létesítése ellen. A csehszlovákiai keres­kedők központi tanácsa a legutóbb tartott ülésén egyebek között behatóan foglalkozott a behozatali szindikátusok, igy a gabona és áilabehozafaili szin­dikátusok megszervezésének tervével A keres­kedők tanácsa elhatározta, hogy ebben a tárgyban memorandumot intéz a kormányhoz, amelyben ki­fejti, hogy a kereskedelem a leghatározottabban a szindikátusok létesítése ellen foglal állást. Abban az esetben, ha a szindikátus megszervezése külke­reskedelmi poltikai okokból elkerülhetetlen volna, úgy a kereskedők tanácsa a szindikátusban e ke­reskedelem jelentőségének, tekintélyének és súlyá­nak megfelelő képviseletet követel abban. Konkrét formában a kereskedelem azt követek, hogy a szindikátuson keresztül is megkapja azt a gabona, illetve áilalkvotát, mint amilyennel a szabadkeres­kedelem idején rendelkezett. A kereskedők tanácsa ezeá kivül a devizaengedélyezési gyakorlat meg­szigorításával is foglalkozott, ami különösen abban nyilvánul meg, hogy a d'evizaengedélyező bizottság az utóbbi hetekben jelentősen kisebb behozatali kontingensekre engedélyez valutát, mint a közel­múltban, bár a behozatal gazdasági szükségesség­nek tekintendő. Elhatározták, hogy a kereskedők központi tanácsa tudományos intézetet létesít a belkereskedelem kérdéseinek tanulmányozására a kereskedelmi és iparkamarák által elfogadott terv alapján. Csökkennek a melaszkészletek. Csehszlovákiában áprilisban összesen 25.201 métermázsa melaszt gyártottak, míg az idei kampányban összesen 1 millió 468 ezer 611 métermázsát állítottak elő. Az előző idényből 101.219 métermázsa készlet maradt fel, vagyis ezidén e cukorgyárakban április végén 1 millió 569 ezer 830 miétenmázsa melasz volt a tavalyi április végi 2 millió 204 ezer 579 méter- mázsával szemben. Április végéig a belföldi fo­gyasztás 1 millió 225 ezer 699 métermázsa melaszt igényelt, mig a kivitel 71.390 métermázsa volt s igy a készletek 272.741 métermázsára csökkentek. Bérharc előtt állanak a belga szénbányák. A belga szénbánya tulajdonosok a munkabéreket az egész vonalon 1 százalékkal akarják leszállítani. A munkás szakszervezetek 5 százalékos bércsök­kentést hajlandók elfogadni s ha ebbe a bánya- tulajdonosok nem egyeznek be, a munkások sztrájkkal fenyegetőznek. A németországi „befagyott hitelek“-et felszaba­dítják nyaralási célokra.. A prágai német követség hivatalos jelentése szerint a német birodalmi kor­mány a külföldi állampolgároknak Németországban levő kötött követeléseit részben felszabadítja, amennyiben az illető külföldi állampolgár a fel­szabadított követelését Németországban való uta­zásra, vagy nyaralásra akarja felhasználni. Az ilyen számlatulajdonosok valamely németországi utazási iroda csehszlovákiai képviselete utján je­lentkezhetnek átalányositott kirándulásra, vagy nyaralásra s a többit az iroda intézi el. A külföldi állampolgár olyan összeggel rendelkezhet követe­léséből, amilyen összeg a németországi vasutakon való utazáshoz valamint a lakás és ellátás költsé­geire szükséges. A felszabadításra vonatkozó indít­ványt az utazási iroda utján kell benyújtani a németországi devizaközponthoz s a beadványban megjelölendő az a pénzintézet, amelynél a pénz le van téve. Más esetekben, amikor nem átalányosi­tott költségű utazásról van szó, a követelés fel­szabadítására az engedélyt a birodalmi gazdasági minisztérium adja meg. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. í rre ad atmutatást Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" o. most megjelent könyvében. Ám 25*— Kd, Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e ' égből hozzá fordulnak. (Ciru: Abovce p. Strkoveo.

Next

/
Thumbnails
Contents