Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-29 / 122. (2935.) szám

■mn®2! ^PRXGAI-i^A&iüAR H1 51L.A2 1&.32 május 29, vasárnap. telemül értelmezett hazatfiság, visszatartják az őszinte színvallástól- Feltétlen híve a demokráciának s meg van győződve arról, hogy a megújhodás le­hetőségei -belső erőktől függnek és sikerre fognak vezetni altkor, hogyha mindenki szenvedély nélkül munkahelyén marad és a nép munka- és áldozatkészségéiből meg szü­letik az a szintézis, mely a síikért megte­remtheti. Csupán azoknak a százezreknek a munkakészségéről feledkezik meg nyilat­kozni', akik nem tudják ezidőszerint munka­helyeiket megtalálni. Általaiban az a benyomásunk, hogy Preiss dr. kénytelen-keUetlen, állásánál fogva vál­lalkozott a kötavélemény tájékoztatására. Ujj koncepciókkal 5 ugyanúgy nem tud előállni', mint Benes sem, ment az egész helyzet olyan, hogy csehszlovák szempontból a .,Fortwiursteln‘‘ lehetőség© látszik még ez­időszerint a legkényelmesebbnek- Akarja a közeledést a dunai államokhoz, elfogadja a Tardieu-terivet, de hangsúlyozza — mint legfőbb szempontot — az állam ön­állóságának fenntartását. Közben egy-egy ismert prágai közhely, mely nem a gazdasá­gi érdekek miatt, hanem Európára való hi­vatkozással indokolja meg a megegyezési hajlandóságot. Elismeri, hogy a helyzet rendkívül súlyos s hogy a kivitel fejlesztésé­re nincs lehetőség. A válság az őszi hóna­pokban véleménye szerint még súlyosbodni fog, mert Németország elzár kőzás i politiká­ját folytatni fogja. Természetesnek találja, hogy ő a dolgok mai állása mellett nem vadhatja be a preferenciái is megállapodá­sok elégtelenségét- Preiss szerint eljön a jobb idő, de csak akkor, hogyha mindenki, tekintet nélkül arra, hogy ma hol áll, kive­szi a részét a megpróbáltatásokból. Gazdasági programnak ez elég sovány és nem jelent változást a hagyományos cseh­szlovák módszerek tekintetében. Kényelme­sebb az események által vitetni magát, mint jól átgondolt tervszerűséggel irányíta­ni az eseményeket. Az az érzésünk, hogy Preiss doktort is a csehszlovák közvélemény helytelen beáLLi- tottsága akadályozta abban, hogy teljes őszinteséggel nyilatkozzék a helyzetről és a jövő 'lehetőségeiről. Alátámasztja feltevé­sünket beszédének egynémely rövid, de an­nál többet mondó részlete, melyeknek nem nehéz valódi értelmiét a sorok között meg­találni. Legfontosabb ezek közül Preissnák az a megállapitása, hogy a könnyedség, amellyel Csehszlovákia önállóságát kivívta és a hábo­rút követő években elért olcsó sikerek na­gyon káros hatással voltak a csehek gondol­kodására és nézeteire. Mi egyéb ez, mint a legsúlyosabb ítélet az elfogultság és elbizakodottság szülte poli­tika felett, mely mindent kizárólag a maga CSAKNEM OLYAN SZENT a muzulmán ©lőtt a kávé élvezete, mint a mécset. Egyik csésze kávét a másik után issza s ©mellett nyugodt és megelégedett. Egy mecset képe látható azon kávékeveré- künlk zacskóján, melyet % kg-kint 10.— Kc-ért árusítunk. Finomabb és olcsóbb fajtákkal is szolgálunk. MEINL GYULA KÁVÉBEHOZATAL szempontjából nézett, nem tényekre, hanem fikciókra épített és hamis látszatokkal igye­kezett az önző sovinizmus unalmát állandó­sítani? Nem beismerésen© ann^k, hogy a politikai és erkölcsi emelkedettség, mely igazságokat hirdet és az azonos kötelessé­gek mellett egyenlő jogokat oszt, válságos időkben egyedül biztos pillérei a hatalom­nak? Amikor mindenkinek áldozatokat kell hoznia, tűrnie és szenvednie kell a jövőért, nem közérdek-e az, hogy ezeket az áldoza­tokat ne csak a törvény imperativ erejénél fogva, hanem magasabb ideálok érdekében kötelességtudósíből is hozzák meg a népek? Mi már évek előtt rámutattunk éppen ezen ideálok szükségességére és ezzel indo­koltuk meg az állam szempontjából a ki sebbségi kérdés végleges és tökéletes meg­oldásának a szükségességét. Sajnos, reánk éppen úgy nem hallgattak, mint ahogy figyelmen kiivül hagyták a né­met kisebbség számtalan panaszát, amely­nek képviselői rásztvesznek a kormányzás­ban, de befolyásuk alig több a semminél. Még a mai egyre súlyosbodó helyzetben sem mutatkoznak a javulás jelei. A német sajtó épp most panaszolja, hogy a napoK- ban megalapított mezőgazdasági kiviteli in­tézetben sem jutottak képviselethez a né­metek­A csehszlovák közvélemény nincs tisztá­ban a helyzettel. A cseh sajtó részben az el­fogult nacionalizmus szolgálatában áll és reflexe a beteg belpolitikai helyzetnek. A közélet továbbra is a pártérdekek küzdő te­re marad, melyben az összérdekeket ma­gukban foglaló emelkedett szempontok nem A gazdasági válsággal kapcsolatos teendőkről tárgyalt a keresztényszocialista párt nyugatszlovenszkóí kér. vezetősége Legközelebbi tanácskozását az országos pártvezetöség júniusi ülése után Besztercebányán tartja Érsekújvár, május 28. Az országos keresztényszaciatista pártt nyugati körzeti elnökei számos nyugati or­szágos pártvezeifcöségi taggal együtt kedden Érselkiujvárott értclkeizlrttet tartottak Szüllö Géza dr. országos elnök vezetésével a sú­lyos gazdasági helyzetből adódó teendők megbeszélése végett Az értekezleten meg­jelentek Jablonicziky János dr. nemzetgyű­lési képviselő, Böihm Rudolf szenátor, Alapy Gyula dr. Itartoimán y gyű lés i képviselő és majdnem valamennyi nyugati körzeti elnök. Miután Szüllö Géza dr. országos elnök megnyitotta az ülést ás ismertette annak napirendjét, valamint a párt törvényhozói­nak legutóbb kifejtett tevékenységét, a meg­jelentek meleg ovációban részesítették az országos pártelnököt és biztosították törhe­tetlen ragaszkodásukról. A napirend tárgyalása során Gürtler Dé­nes dr. esperes-plébános, ipo-ly völgyi kör­zeti elnök rámutatott az egyre súlyosabbá váló gazdasági helyzetre, amely szükséges­sé teszi, hogy mindazok, akik a párt. pro­gramja mellett állanak^ résen legyenek és idejében verjék vissza azokat a támadáso­kat, amelyek a nemzeti és keresztény gon­dolat ellen ujult erővel felbarjánzanak. Gürtler szavai nyomán élénk eszmecsere fejlődött ki, amelynek folyamán Báskorová- nyi Ernő, Kipike János, .lurkóvics Emil. Kadl©c Antal, Muliczky István, Csapóss Gé­za. Mihaliik János és Turehányj Imre dr. ecsetelték a körzeteikben észlelt jelensé­geket. Gürtler Dénes dr. javaslatára egyhangú­an kimondották, hogy a nyugatszlovenszkói pártveizetöség a szervezeti szabályok értel­mében épp úgy megállóikul ja ués működjék, mint a keleti. AixLagier László dr- főtitkár ezután a köz­ségi választások eredményét ismer tette és uj szervezetek alakulásáról számolt be, mi­ből az az örvendetes következtetés vonható le, hogy a párt állandóan erősödik. Letocha József galántai plébános tanulsá­gos és értékes előadásban vázolta az ifjúsá­got is megmételyező erkölcsi züllést, amely ellen a legbiztosabb fegyver a keresztény eszme. Várady Béla kosuti plébános, a galántai körzet elnöke, gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott és adott hasznos gyakorlati út­mutatásokat A mindvégig teljes összhangban és a mán válságos idők gulyának felismerésében le­folyt értekezlet a tárgyalt anyag feldolgozá­sával Gürtler Dénes dr. és Várady Béla körzeti elnököket kérte fel, egyúttal meg­állapította azokat a teendőket, amelyeket legközelebb a párt szerveinek és szerveze­teinek el kell végezniük a nyugati kerület­ben. Elhatározták azt is, hegy a juniushau megtartandó országos pártvezetés égi ülés után a nyugati pártvezetés ég ismét összeül, hogy a viszonyok kialakulásához képest el­határozza a szükséges intézkedéseket. Ez a gyűlés Besztercebányán lesz. találnak kielégítésre. A hatalom birtokosán között nincs olyan kimagasló egyéniség, aki képességeivel és tekintélyével rá merne mutatni azokra a mélyreható változásokra, melyek kül- és belpolitikai téren előfeltételei a viszonyok joíbbraifordulásának. A Benes-tféle külpoliti­ka alapjaiban megrendült, mert az imperia­lista irányzat sem pénzügyi, sem gazdasági okokból nem tartható fenn- A belpolitikában pedig a helyzet megérik arra, hogy a több­ség kénytelen legyen a túlfűtött nacionaliz­mus szülte ábrándokat elvetve leszállói a rideg valóság talajára és megosztani a poli­tikai, kulturális és gazdasági javakat a'zok­kal, akik eddig csak papíron élvezték azo­kat. Ebből a szempontból nem elégíthet ki bennünket Preiss dr. nyilatkozata. Mi a bel­ső bajok legfőbb okát a cseh szlovák közvé­lemény helytelen tájékozódásában látjuk, s ezen a téren vártunk volna Preiss doktor­tól bátor kezdeményezést. Több őszinteség és határozottság a helyzet komolyságához méltóbb lett volna- A valóság beismerése nem kell, hogy defet.iamushoz vezessen, de mindenesetre elengedhetetlen előfeltétele a helyes módszerek alkalmazásának. Ebből a szempontból Preiss megnyilatkozásával egy lépéssel sem jutottunk előbbre. PlRKO • Irta: Komáromi János Huszonkét esztendőnek • távolságából fel­bukkan most az emlékeim között. A Diákházban laktunk akkor mint remény­telen egyetemi hallgatók túlnyomórészt. Mert az egyetemre csak azért iratkoztunk be 1-gtöbben, hogy valami jogcímünk legyen a fővárosban való időtöltésre: a valóságban másfelé igyekeztünk elpályázni. Magam pél­dául Valamelyik napilap szerkesztőségébe szerettem volna bejutni mindenáron, mielőtt azonban nekiláttam volna a próbálkozásnak,, előbb diszkrét jellegű levelet intéztem egy tiszaháti kislányhoz s a levélben megkérdez­tem tőle: várna-e rám három esztendeig, amikorra is hihetőleg pozíciót teremlek ma­gam alá annál a sajtóorgánumnál, amelyhez sikerül bejutnom esetleg a legközelebbi he­tekben? Mert, ha várna rám, okvetlenül oltár elé vinném három évnek elteltével.. A kislány egyetlen szóval nem válaszolt, amiből sejtettem körülbelül, hogy komolyta­lan embernek tart. Ez azonban nem keserí­tett el- Azzal vigasztaltam meg magamat, hogy egyszer nevezetes főszerkesztő és lap­tulajdonos leszek s akkor az egykori tiszaháti kislány is föl fog sírni keservesen, hogy mi­ért nem nekem nyújtotta a kezét... Akko­rára persze késő lesz már minden! így szövögettem magamnak a jövőt, amin nem szabad megütődni... Istenem, busz esz­tendős alig múltam azon az őszön! Mert nem akadt köztünk egy sem, aki ne fényes jövőt jósolt volna magának,. Estén­ként, ha. vacsorához ültünk a Diákház vala­melyik sarokszobájában, (állt pedig ez a va­csora ötér tehéntúróból s kettőér hagymából), arról beszélgettünk rendszerint, mii is fo­gunk csinálni, ha sok pénzzel fogunk rendel­kezni? Magam minden pillanatban kész vol­tam az ajánlattal. — Fiuk, ha saját, lapom lesz egyszer, ter­mészetesen nacionalista lobogó alatt, orgánu­mom hasábjait mindenkor a legnagyobb elő­zékenységgel nyitom meg az érdeketekben... — Hálás szívvel köszönjük, — válaszolt rá kis gúnnyal és fejet biccentve Stoklász Győ­zi, miközben a pl ászt ront igyekezett (rákap­csolni az ingére. Stoklász Győzi tudniillik a D.iákház sárosi csoportjának voilt egyik vezére, a sárosiak viszont soha nem láttak szükséget, miután csaknem minden estén hivatalosaik voltak valamelyik lányosházhoz. Isten tudná, mint csinálták? Hanem ha glancba vágták magukat egyszer, eleganciá­jukkal magúk alá tepertők a vélsz! herceget. Mert mindig akadt, kölcsönkapható ing­mell, amelyet sebtében alkalmaztak rá az ingre. Ha az ingnek véletlenül hiányzott vol­na az ujja, az sem hozta őket pillanatnyi za­varba: a két manzsettát összekötötték spár­gával, a spárgát aztán beakasztották a nya­kukba. Mellény és zakó jótékonyan takarta el úgy az ingujjak hiányát, valamint a spár-, ga igénybevételét... S esti nyolcra oly sze­retetreméltó díszben fényelegtek az összes sárosiak, hogy lehetetlen volt. nem lelkesedni értük- Mindenkit elszéditettek a Diákházban Úgy fellépésükkel, mint állítólagos domíniu­maikkal. Ezeknek az ezerholdaknak híre föl­verte a lányosházak csöndjét is és ezért vol­tak oly dédelgetett kedvencei a vacsoráknak, házibáloknak s egyéb összejöveteleknek. Egyikük, Drá.os Tamás meg is magyarázta nekem egy alkalommal, pedig ártatlan gó­lyának számított csak abban az időben. — Testvér! Ami a széptevést illeti, nem hiszem, hogy e tekintetben le ne taposnánk mindenkit mi, sárosiak. A bázikisasszonyok rajonganak értünk, mellesleg pedig anélkül, hogy csak sejtenék is a háziak, beeszünk vagy három napra előre... Elvégre élni is kell valamiből! Annyi idő után is teljes készséggel elisme­rem. hogy a sárosiak könnyedségével mi még álmunkban sem vehettük volna föl a ver­senyt. Miodazáltal nekünk is voltak számítá­saink a jövőre s álmodoztunk a magunk mód­ja szerint. Egyetlen társunk volt csupán, akit nem érdekelt.' semmi, noha Sárosból ereszke­n küdt ruhástul a magával hozolt cihátlan duu- i- na alatt, feküdt napok óta már. Két markát l- a tarkója alá dugta s a mennyezetet nézte 1- szakadatlanul. Mint köldökét a fakir. G Pirko! i. * a j- Neve, szlovák nyelvű értelmezésben annyit jelent, mint — talu. A sárosiak akasztották n rá és pedig azon a címén, mert mindig tele k volt tollpihével, mely a cihátlan dunnából la- k padozott rá. Ha aztán ilyen állapotában vé- 1 , gig ment. az üllőiül i meztelen fák mentén, k mind-mind utánátfordulták a járókelők- Az s apró táluk miatt, amelyek libegve remegtek a ruháján. Egyik-másik a szemöldökén vagy ;- a fül kagylóján. S Megesett ugyan elvétve, hogy lekefélte ma- gát, amit ugv kell érteni, hogy tenyerével i- leverdeste a ruháját, ámde igv is előfordult, hogy egy-egy tollpihe megbújt a tarkója alatt, t avagy a halántékán s meg-megborzongott a halk őszi szélben, mialatt Pirko még-meg- roggyazó járásával, lomhán húzta megnyúlt - és esetlen tagjait valamelyik u érában. közel s a Diákházihoz. Nagyobb távolságra nem igen j mert elkalandozni. Legfeljebb az egyebem | épületéig. | Általában nem igen voltunk tisztában Pir- ! kóvail és noha nyomozni is próbáltunk előbbi I magánélete után, soha semmit sem sikerült i kikutatnunk. Titokzat volt az egész ember. Legtöbbször odahaza feküdt, két tenyerén a tarkója alatt, ruhástul és a szoba meiinve- j zetén merengett magában. Ha kiment olykor ij a házból, a közeleső Ráday urnában vagy a Kálvin tóién lógatta végig lusta lábait, le- nyakOott fejjel s legfeljebb az egyetemig óva­kodott el. Hallottuk többször, hogyha be is lopózotit a nagykapun, sohasem nyitott be az előadói terembe, hogy meghallgassa valame­lyik professzort, ahelyet t a folyosó egy fél - róbbeső zugában álldogált, bús koponyával s a serkedő bajuszkájál csipegette azonközben. Hogy min tünődözihetett igy órákon keresz­tül, azt Isten tudta csak ... Úgy. látszott, hogy semmi-semmi nem érde­det! alá. Ez volt Pirko. Pirko feküdt tehetetlenül az ágyában. Fe­Hasznos tudni, h0gy Schmidthauer i tcrmészeíes keserüvizében a természetnek hatal­mas gyógyító ereje érvényesül. (/fásítás minden palackhoz mellékelve! - mindenütt l 2

Next

/
Thumbnails
Contents