Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-03 / 102. (2915.) szám

1982 májas 3, kftük. 7 fHlREK---­UT AZNI... A Tiszába íökte elvált feleségét, hogy megszabaduljon a tartásdij fizetésétől Feltaláltuk a vasutat, a gőzhajót, az automobilt, á repülőgépet. Kiépítették fürdőinket és szállodáin­kat. Azt mondjuk, nem élhetünk egymás nélkül, kereskedelmünk, iparunk, szellemünk és kultúránk összeomlik, ha nem érintkezünk a világgal. Büsz­kék voltunk arra, hogy kicsiny lett a föld és szá­molgattuk, milyen messze van Páris, London, Newyork, Tokió, öt óra, tiz óra, egy nap, egy hét, egy hónap. S miután mindent feltaláltunk, a gőzhajót, a vas­utat, az autót, a repülőgépet, a luxus szállodákat, a külkereskedelmet, a nemzetközi forgalmat, a határainkat elzárjuk és külön-külön úgy élünk, mint a középkori városok, mint a megközelíthe­tetlen alpesi falu, mint Japán élt 1854 előtt, amikor halálbüntetés terhe alatt tilos volt az országot elhagyni. Mosolyogtunk e középkori elmaradott­ságon, — s most szerencsésen elérkeztünk ugyan­oda. Expresszvonatainkkal, luxusgőzöseinkkel, Rol- ly-Royce-ainkkal és óriásrepülőgépeinkkel elér­keztünk a középkorba. Isten nyugosztalja a civilizációt. A nemzetközi forgalmat. Gubózkodjunk be, mint a selyemhernyók, ne dugjuk ki orrunkat sziik körünkből, mint hajdanán, ne hagyjuk el a falu határát, oltsuk el a villany­lámpát és gyújtsunk gyertyát, járjunk ökrös fo­gaton és kapcsoljuk ki a rádiót. Valaki megkezdte az elzárkózás politikáját és a többiek folytatják. A lavina megindult, dagad és nő; ki tudja, micsoda hatalmas, elsodró tömeg lesz, amíg a völgybe ér? Ki tudja, mi követi az elzár­kózás első rendeletéit; ki tudja, hogyan folyta­tódik ez? Utaznunk már nem szabad. Pénzünk eddig sem volt, de néha-néha össze­hoztunk annyit, hogy tengert lássunk, vagy gleccsereket. Vagy Párist. Vagy Rómát. Vagy Né­metalföldet. — S ha nem volt pénzünk: tervez­gettünk. Játszottunk az utazás lehetőségével és kikalku­láltuk, hová mennénk, ha pénzünk volna. Nem tudom, jobb-e igy, ha már a tervezgetés is fölösleges? Ha ezt is elvették tőlünk, a reményt, mert most úgyis minden mindegy, nem utazhatunk. Nem tudom, jó-e, ha a valóság nyomorához az il­lúzió és a lehetőség elrablása is hozzájárult? Legyintünk. Sutbavágjuk a menetrendeket. Nem oldásunk szállodahirdetéseket. Nem nézzük a képeslapokban a távoli vidékek szépségeit. Néni érdekelnek a penzióárak. Nem számítjuk a gyorsvonatsebessé­geket. Nem tervezünk többé. Isten veled Riviéra. Isten.veled Páris. Svájc bércei. Anglia köde. Hor­tobágy délibábja. A fjordok árnyéka. Isten veled expresszvonat, wagon-lits, útlevél. Agyő nagyvilág, mi már visszavonulunk egy­mástól. ff. — Bethlen Díván grófot a magyar reví­ziós liga tiszteletbeli elnökévé választották. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A hétfői A Reggel értesülése szerint a magyar revíziós liga legutóbbi ülésén tiszteletbeli el­nökké választotta Betűien István grófot. Ezt a megválasztást eddig azért nem hozták nyil­vánosságra. mert a volt miniszterelnök kül­földön tartózkodott. Hír szerint Bethlen Ist­ván gróf május 22-én a revíziós liga ülésén székfoglaló beszédet mond, amelyben párhu­zamot von a revíziós mozgalom feladatai és a mai világpolitikai helyzet -közt.-— Ki lesz Dókus Ernő utóda az egyházkerü­leti főgondnokságban? Miskolcról jelentik: Dó- kus Ernő, a magyarországi tiszáni.nneni reformá­tus egyházkerület 34 éven át volt főgondnoka lemondott. A magas egyházi tisztségre a válasz­tást a legközelebbi időben Írják ki. Dókus Ernő utódjául farkasfalvi Farkas Géza szikszói földbir­tokost, országgyűlési képviselőt, az abauji egy­házmegye gondnokát szemelték ki, akinek meg­választása mögé máris egyhangúlag sorakozik fel az egyházkerület közvéleménye. — Negyvenéves találkozó. Az eperjesi katolikus gimnáziumiban 1892-ben érettségizett iskokfársam- kat ez évi julius 12-ére 40 éves találkozóra Eperjes­re várjuk. E találkozóra meghívjuk volt tanárain­kat és azokat is. akik Eperjesen 1892 előtt érett­ségiztek. Felkérjük mindezeket, hogy közöljék ve­lünk pontos elmüket. Dobay Zsigmond dr. s. k., ügyvéd, Eperjes. Martényi Ferenc s. k., ny. al­ezredes. — Nemz kísértés egy beregszászi cseh mu­latságon. Beregszászi tudósítónk jelén ti: A cseh műkedvelők egyesülete a Beregiaegyei Kaszinóban mulatságot rendezett. A terem­ben egy kasírozott fa volt elhelyezve, mely­re egy hatalmas § volt felakasztva. A fái magyar csendőrnek és magyar rendőrnek öltözött álarcos őrizte. A rendőr mellén a rendszám helyén egy óriáskifli fityegett- Mind a kelten részegséget színleltek (vagy valóban azok voltak?) és ide-oda dülöngözve egymással dulakodtak. A Pöllháboritó eset­hez nem füzünk kommentárt. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja; A mai terménytőzsdén csak árpában volt némi üzlet, ami ennek következtében valamivel szilárdabb lett. A gyilkos csepei gazdálkodót letartóztatták és a beregszászi bíróság fogházába vitték — Rálesett elvált feleségére, akit a révész ladikjából a Tisza hullámaiba lökött Beregsziáz, május 2, (Saját tudósítónktól.) Egy szerencsétlen asszony boldogtalan házas­sága és válása után tragikus körülmények között lelte halálát a Tisza hullámaiban. Öt éyvel ezelőtt Dara Miklós Csepe községibeli gazdalegény feleségül vette Ropta Jolánt. Há­zasságuk neim volt boldog és a férj bánásmódja már egy esztendő után arra kényszeritette a fiatalasszonyt, hogy időközben születet* gyermekével együtt el­hagyja a családi otthont. A különválás után az asszony tartásdijat követelt maga és a gyermek® részére, párhuzamosan pediig megindult a válóper is. A bíróság szétválasztotta a házastársakat, a tartásdij kérdésében azonban még hosszabb ideig ádáz pereskedés folyt. Dara Miklós nem akart fizetni, az asszony pedig másképpen nem tudott gyermekével együtt megélnie Az éveken át hnzódó pert végül is az asz- szony nyerte meg. A bÍróság ítélete módfelett elkeserítette az elvált férjét, akinek az volt a szándéka, hogy a vese- és hólyagbeteg­ségek különleges ásvány­vize. Kérdezze meg orvosát! xx Mindem turista legideálisabb talAlkosd* és pihenőhelye Luhaéovice-fürdö. másodszor is megnősül, a ráháruló anyagi kötelezettség azonban megakadályozta ebben. Bosszút forralt volt felesége ellen, elhatá­rozta, hogy eüteszi az asszonyt láb alól. Leselkedni kezdett utána, kereste az alkal­mat, amikor majd következmények nélkül a másvilágra küldheti elvált feleségét. A na­pokban az asszony Hetény község mellett át akart keöni a révész ladikján a Tisaí túlsó oldalára. A révész történetesen távol volt, elleniben ott termett a volt férje, Dara Miklós, áld szintén beült a ladikba. Együtt indultak el s amikor a folyó közepére értek, a férfi fel­kapta volt feleségét és behajtotta a hullá­mokba. Azután átkelt a Tiszán ég mint áld jól végezte dolgát, visszatért a falujába. A merényletnek azonban szemtanúja is volt, aki azonnal jelentést tett a csendőrségen. Felverték a partmenti falvak népét és ke­resni kezdték a Tiszába dobott asszonyt, akinek már csak holttestét vetették ki a hullámok. A gyilkost erélyes nyomozás után elfogták á csendőrök és beszállították a beregszászi ke­rületi bíróság fogházába. Hogyan leit a montreali szlovák könyvkereskedőből, a kommunista rajon­góból a kommunista prakszis áldozata? A kanadai hatóságok kommunista üzelmek miatt kiutasi- totíák, hazatérében a csehszlovák államot szidalmazta, mire itthon letartóztatták Nagyszombat, május 2. (Saját tudósítónk­tól.) Áz alábbiakban egy messze földre el­vetődön, kalandos életű szlovák ember fur­csa politikai pályafutásáról számolunk be. Bizonyos Vrabec István 33 éves bikszárdi il­letőségű könyvkereskedő kalandos bolyongá­sáról, amelynek vargabetűje a kanadai Mont reálon át visszavezetett Európába, sző­kébb hazájába, Szlovénszkóra, Bikszárd köz­ségbe, honnan a csendőrök vitték el, hogy Gigánycsárdá — <Baíex Steoolucní 1. Szabad bemenet. <£>erky Bajos cigányprímás muzsikál. biróilag felelősségre vonassák rendtörvénybe ütköző cselekmények miatt. Vrabec István kispolgári életkörülmények között kezdte életét. Községében vállalkozó szellemű embernek ismerték, aki korafiatal- ságában megismerkedett a kommunista ta­nokkal és minden erejével rávetette magát a kom­munista eszmék propagálására. Rövidesen szűknek érezte az otthoni Macedó­niát, világot akart látni, vagy inkább meg­hódítani a világot, legalább is annak egy csücskét a kommunizmus számára. Hajóra szállt és Kanadába ment, 1928-ban a kanadai Montrealban telepedett meg, ahol szlovák könyvkereskedést nyi­tott. A városban és környékén nagyszámú szlo­vák kivándorló élt, akik a fiatalember vál­lalkozását szimpátiával fogadták és tőlük telhetőén támogatták. Amint Vrabec megvetette üzletének alap­jait s a könyvkereskedés virágzásnak in­dult, visszatért átmenetileg tartalékba he­lyezett kommunista eszméihez és meg­kezdte fiatalkori ideáljainak propagálását. Felajánlotta szolgálatait a moszkvai kor­mánynak. amely természetesen szívesen ren­delkezésére bocsátotta propaganda iratait és könyveit. Vrabec szlovák könyvkereskedésében a szlo­vák könyvek és újságok helyét hamarosan elfoglalták a bolsevisták szlovák-, angol- és magyarnyevü újságai és egyéb kiadványai. A kanadai hatóságok tudomást szereztek Vra­bec mindjobban terjeszkedő kommunista, pro­pagandájáról s mikor az már veszedelmes ará­nyokat öltött, a montreali rendőrhatóság a kormány ren­delkezése alapján kiutasított Vrabec Istvánt Kanada területéről. A kiutasitási végzés ellen nem volt jogorvos­latnak helye, Vrabec tehát gyorsan pénzzé tette minden ingó vagyonát, pár dollárért eladta nagyobb értéket képvi­selő üzletét és hajójegyet váltott vissza Európába. A hajón csehszlovák állampolgárokkal ta­lálkozott össze, akiknek elpanaszolta Kanadá­ból való kiutasítását, majd a.z otthoni viszo­nyokról kezdett beszélni, állítólag válogatásnélküli kifejezésekkel szi­dalmazta a csehszlovák államfőt, a kormányt és a honi viszonyokat. Szembeállította a csehszlovák köztársasággal a ezovjetkormányt és a kommunista berendezke­dést, amiről rajongással beszélt, mig a cseh ál­lamférfiakról és politikusokról a legrosszabb véleménnyel volt. Ennek a poütizálgatásnak később igen súlyos következményei lettek. De még ezelőtt. Vrabec Berlinbe ment, jelent­kezett a szovjetképviseietnél és kérte, hogy érdemeire való tekintettel segít­sék ki őt Szovjetoroszországba és juttassák állásba. Berlinben azt a tanácsot adták neki, hogy for­duljon a prágai szovjetmisszióhoz. Vrabec Prá­gába utazott, itt jelentkezett is a missziónál, el­mondta kanadai kiutasításának történetét és segítséget kért. Itt azt mondták neki, hogy utazzon haza és várja meg, amig a szovjtekor- mány intézkedik a dolgában. Pár hónappal ez­előtt Vrabec István hazatért BikszárdTa és ott várta a „moszkvai elintézést14, ami azonban egyre késett. Sürgető leveleire az utóbbi időben már vá­laszt sem kapott. Néhány nappal ezelőtt Bikszárdról Nagyszom­batba tette át a székhelyét. Onnan is szorgalma­san küldte a leveleket a szovjetmisszióhoz, de választ nem kapott rájuk. Megérkezett ellenben egy7 elfogatási parancs, amelyet a vele egy hajón utazó egyik cseh­szlovák állampolgár feljelentése alapján adtak ki ellene a csehszlovák köztársaság gyalázása és a köztársasági elnök szidalmazása miatt. A nagyszombati csendőrség letartóztatta Vrabec Istvánt, aki kihallgatása alkalmával rezignáltan ismerte be, hogy csalódott a kommunistákban, akik nem méltányolták szolgálatait A feljelentéssel kapcsolatban a tagadás álláspontjára helyezkedett, vitatva, hogy egyetlen szóval is szidalmazta vol­na a csehszlovák köztársaságot s.annak fejét. A cseudőrség Vrabec Istvánt a pozsonyi ügyész­ség fogházába szállította. xx A szlovenszkól és ruszluszkói magyar nők lapja; a „Nagyasszony**, — Autószerencsétlenség ért egy pozsonyi pa- plrkereskedőt. Pozsonyi szerkesztőségünk tele­fonálja: Tegnap könnyen végzetessé válható bal­eset érte Kubicsek Sándor pozsonyi papirkeres* kedőt és családját. Kubicsek családjával együtt autón haladt, amikor Pozsony határában szem­bejött velük egy másik autó. A rossz fordulat miatt Kubicsek autója befordult az árokba ée Kubicsek a fején, felesége pedig a kezén köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Az autóban ti’ö két gyermeknek az ijedtségen kívül nem történt semmi baja. Ajánlja a „Nagyasszonyt** nőismerőeel SSF* közt! — Kas«a város 580 szükségmunkást bocsát et Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Kassa város tanácsa szombat délután rendkívüli ülőt tartott, amelyen foglalkozott a sáriikségimunkások helyzeté­vel. Mivel a város anyagi helyzete olyan nyomasztó, hogy újabb hitelt nem tud szerezni a szükségmun- kákra, ezért elhatározták, hogy 580 szükségmunkási el fognak bocsátani. A fölmondáeok holnap lépnek életbe. Mindössze néhány munkást hagynak meg a munkában, hogy befejezzék a már megkezdett mun­kálatokat. Az elbocsátások a kassai munkások kö­rében nagy izgalmat váltottak ki és küldöttség]'lég keresik fel a városházát, hogy a sérelmes határo­zatott megváltoztassák. — Egy professzionista boxoló súlyos íródon inzul­tálta Márkus Alfréd budapesti zeneszerzőt. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap este Grosz Miklós professzionista boxoló egy magán­ügybői kifolyólag a Dunakorzón knock-outolta Már­kus Alfrédet, az ismert budapesti zeneszerzőt. Már­kus az úttesten ellvágódott és oly 6ulyos sérülést szenvedett, hogy esetleg félszemét is elvesztheti. A zeneszerző bűnvádi feljelentést tett a boxoló ellen, akit a rendőrség ma délelőtt súlyos testisértós büntette címén letartóztatásba helyezett. Márkus Alfréd a bűnvádi feljelentésben elmondja, hogy Grosz nemrégiben egy táncestélyen megismerkedett leányával!, azóta állandóan telefonhívásokkal zak­latta a családot és leányának udvarolni akart. A boxoló az elmúlt héten is telefonált, amikor a ze­neszerző felesége azt válaszolta Grosznak, hogy ne molesztálja őket. Grosz másnap segédei utján pro- vokáltatta Márkust, aki azonban a kihívást nem fo­gadta el, kijelentette, hogy ő idős ember, nem haj­landó párbajos'dit játszani Ennek következménye vollt azután a tegnap esti inzultus. — Hat havi fogházra ítélték a csallóközaranyosi vérfertuző apát. Komáromi tudósitónk jelenti: A kerületi biróság most tárgyalta Odor Antall csalló- közar anyosi gazdálkodó vérfertőzés! bünperét, melyben az volt a vád, hogy a gazdálkodó tnegron- totta saját leánygyermeket. A csendőrségen a bes­tiális apa beismerő vallomást tett, amit a főtárgya­idon visszavont, de a tanuk ellene vallottak s a biróság hat havi fogházra Ítélte. — A Dunába ugrott egy budapesti kávéháztulaj- donos. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Va­sárnap az Erzsébet-hidról a Dunába ugrott Gönczi László, a Kossuth Lajos-téri E'ysée-kávéház tulaj­donosa. A Dunán szolgálatot teljes!tő mentők mo­torcsónakon az öngyilkosjelölt után iramodtak e» azt sikerült Í6 a vízből kimentem. A kávéháztulaj- donos az utóbbi időkben anyagi nehézségekbe ke­rült és valószínű, hogy emiatt akart öngyilkos lenini. A SALVATOR FORRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents