Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-26 / 120. (2933.) Második kiadás
1988 május 86, csütörtök. 3 Megreformált reformok Numerus dausus a középiskolákban I (A. L. ár.) A csehszlovák törvényhozás mimikájának minemüségét mi sem jellemei jobbam, mini hogy az alkotóit törvények jórésze már rövid idő múlva hatályba lépése után movellázásira, kiegészítésre, módosításra szorul. Jogbizonytalanság és a köz, valamint magánosok súlyos károsodása ennek természetszerű következménye. Különösen káros a baltása az iskolaügy terén történd sok változásnak. Eddig mindegyik i'skolaűgyi miniszternek voltak tarsolyából előhúzott reformjai, amelyeket azután utódja sietve megreformált az ő tarsolyában rejlő uj ideákkal. Az iskolaügy terén évek óta jellegzetes kísérletezés folyik, amelynek szerencsétlen áldozatai a mai ifjak, akik évről- évre újabb kérdőjelek előtt állnak, abban a tekintetben, mi lesz a jövő vagy legközelebbi évek tantervé, vizsgaanyaga, hol tudnának tehát beiratkozni, hogy kiválasztott életpályájukra felkészülhessenek Töbh reformálás után most megint a középiskolák reformja került napirendre. A tanügyi férfiak hosszas ankétezései után már megérett az anyag a parlamenti megtárgyalásra. Ezúttal még nem akarunk részletesen re átér ni az újságokban már közölt tervekre. Hogy vannak a középiskolákban elkerülhetetlenné vált változások, az kétségtelen még a laikus előtt is. Nagy a diákok túlterhelése, célszerűtlen a francia nyelv tanításának erőszakolása és a magyarnak meg németnek háttérbe szorítása, sok a nem megfelelő tankönyv és hogy egyéb bajok is vannak a középiskolai rendszerben, ez szintén mind kétségtelen. Ezúttal csak egy tervre akarjuk felhívni a figyelmet. Már évek óta feltűnően erős az ifjúság özönilése a középiskolákba. Résziben egészséges ennek az oka, mert arra vall, hogy szélesebb rétegekben is felismerik a magasabb minősítés előnyeit, de résziben egészségtelen is, mert azt mutatja, hogy a tisztviselői, lateiner pályára kívánkozik az ifjúság jórésze. Állami, városi vágy más olyan állások és nem szabad pályák lebegnek előtte, amelyeken elhelyezkedve végig mászik a szamárlétrán a biztos végső „boldogságot" jelentő nyugdíjazásig. Ami régente átka volt a magyar fi atal Ságnak, az most megnyilatkozik az uj állam uj fiatalságában. Az államhi- vatal lett a remények reménye, a vágyak netovábbja! Hiszen mindez miég nem volna olyan nagy baj már az állam vezetői és a nekik elsősorban kedves ifjak szempontjából. A veszedelem azonban abban rejlik, hogy az állam már nem bírja eltartani a tisztviselők óriásivá dagadt seregét és nem bírják eltartani a városok és egyéb köztestületek sem,, Amit megkezdték a magánvállalatok, az folytatódni fog minden vonalon. Létszámcsökkentés — ez a jövő zenéje. A középiskolából az egyetemre vagy mindjárt állásba készülő fiatalság .már most is alig tud és a jövőben még nehezebben fog elhelyezkedni. A szellemi proletariátus erős megnövekedésére kell tehát majd számítanunk. ügy látszik, ettől riadtak meg az iskola- ügyek egyes vezetői, amidőn azt a tervet kovácsolják, — amit már egyes lapok is szellőztetnek — hogy a középiskolák első osztályába csak meghatározott számú diákot vesznek fel. Ez nem volna egyéb, mint nyílt numerus clauzus, amolyan, aminő már fennáll a magyar tanitóképzőben — szégyenére a demokratikusnak mondott tanügyi rendszernek. Hogy ez a numerus clauzus kiket sújtana elsősorban, az ne,m lehet kérdéses. Mink, magyarok volnánk leginkább annak kár váltották Amúgy sincs elég magyar középiskolánk és ezzel még ezek diáklétsizámát is csökkentenék. Alig hihető, hogy ilyen numerus clauzus esetében a magyar középiskolából kiszoruló magyar fiuk akár német, akár csehszlovák középiskolában el tudnának helyezkedni. Mert ha ez magyar szempontból nem is kívánatos, — más hiányában — mégis erre kellene fanyalodni. A magyar fiú tehát a numerus clauzus áldásai következtében a polgáriba volna kénytelen járni és elzárnák előtte az utat minden magasabb minősítés megszerzése és így vezető szerepre való felkészülés elől. A középiskolai numerus clauzusnaik másik, éppen nem épületes következménye volna a tülekedés a középiskolába való felvételért. A protekció, pártállás itt azután döntő szerephez jutna, mint az a tanítóképzőbe történő felvételek során tapasztalhatjuk. Hogy , az ifjú lelkét mennyire megmételyezi, ha már az Élet felé tett első lépéseinél is ilyeneket kénytelen tapasztalni, arra válaszoljanak a pedagógusok. Nem vagyunk hívei a hivatalnoki pályára, a nyugdijképesség elérésére való nevelésnek. De viszont az emberi értékek kifejlesztésének megakadályozását is mindenképpen elleneznünk kell, már pedig a középiskolai numerus olauzns csak erre vezethet. Végezhesse el mindenki azt a közép- és felső iskolát, amely képességeinek, tehetségének megfelel, anélkül azonban, hogy matúra birtokában vagy egyetemi végzettséggel rest el né például azt, hogy iparos vagy kereskedő páJttéltóságos és homor hisértéh utolsó útjára a hét hősi hatéit halt magyar repülőt Az egész magyar nemzet temette Endreszt és Bitiayt — Megható gyászszertartás és búcsúbeszédek — Félmillió ember adta meg a végtisztességet Budapest, májiue 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Ma hajnalban érkezett Nagykanizsára az Endresz György és Bit- tay Gyula holttestét szállító vonat. A nagykanizsai állomás épületét fekete drapériával vonták be. Egész Nagykanizsa lakossága ott volt a pályaudvaron, a helyőrség összes tisztjei teljes diszben várták a gyászvonatot. Amikor a vonat befutott, a gyászkocsi négy sarkára fölszegezték a magyar zászlót és virágokkal szórták tele a koporsókat. Nagykanizsa polgármestere meghatott hangú beszédben búcsúztatta a magyar nemzet hősi halottait és a város koszorúját letette a két koporsóra. A határtól egészen Budapestig valamennyi állomáson koszorúk, virágok tömegével árasztották el a kocsit. Siófoktól Budapestig három repülőgép kisérte a vonatot. Az utolsó üdvözletek A budapesti délivasuti pályaudvaron már délelőtt 10 órakor nagyszámú gyászoló közönség gyűlt össze. Egymásután hozzák a kormányzó, a kormány, a parlament koszorúit és a koszorúk egész tömegét, amelyek közt ott van Masrvar Sándor koszorúja is ezzel a föl- irással: „Utolsó üdvözletem óceánrepülő bajtársamnak — Magyar Sándor." A pályaudvaron megjelent Bittay özvegy édesanyja és nővére, akik éjszaka érkeztek Sepsi- szentgyörgyből és kis zacskóban erdélyi földet hoztak magukkal, hogy a koporsóba tehessék Bittay feje alá. Endresz özvegye Í6 megjelent talpig gyászban, pedig azt hitték, hogy nem lesz elég ereje kimenni a pályaudvarra. A három gyászoló nő könnyek között ölelte át egymást. SÍRKÖVEKÉI I rmndcTZ kdrierrxbeiz é? kkxiicl'ben. ] •gyári arcra KÖIPARGÜÍRTELEPE Ezután a koporsókat újból az ágyú talpakra helyezték és a menet megindult a Kerepesi-uti temető felé. A millenniumi emlékmű előtti gyászszertartáson resztvettek a kormányzó, a kormány tagjai, a képviselőház és a felsőház küldöttsége, a katonai és polgári előkelőségek, akik a ravatal előtt fölállított tribünön foglaltak helyet. Félmillió ember a menetben A két koporsó ú százezernyi gyászoló között A vonat menetrendszerű pontossággal futott be a pályaudvarra. Mialatt a koporsókat kihozzák a kocsiból, három repülőgép kering a pályaudvar fölött és a zenekar rázendít a gyászindulóra. Amikor Endreszné és Bittay édesanyja és nővére meglátják a koporsókat, hangos zokogásban törnek ki. Ezután a koporsókat ágyutalpaikra helyezik. A menet lassan elindul. Az útvonalon végig égnek az uccai lámpák, amelyek gyászfátyollal vannak bevonva. Minden kirakatban Endresz fényképe van kifüggesztve. A koporsókat az olasz király, a magyar kormányzó és Mussolini koszorúi borítják. A koporsókat szállító ágyutalpak előtt katonai diszszázad menetel. A délivasuti pályaudvartól a millenniumi emlékműig a rendőrkordon mögött több százezerfőnyi tömeg szorong. A kormányzó signnm laudissal tüntette ki Endreszt és Bittayt és az érdemrendeket ki is tűzik a bársony diszpárnára Endresz és Bittay többi kitüntetései közé, amelyeket a koporsók után visznek. Amikor a menet eléri a Nádor- ucca sarkát, egy kisleány szalad a koporsókhoz és mindegyikre piros rózsát dob. Az embereknek könny szökik a szemükbe és mikor a leányka visszatér, össze-visszacsókol- ják. A Bazilika valamennyi harangja zug, amikor a menet végighalad a Vilmos császár-utón. A beszentelés A millenniumi emlékmű előtti tér már 11 órakor megélénkült, az emberek ezrei türelmesen várják a halottasmenetet. A magyar rádió fölvevőkészülékén kívül egy második rádiéap- parátust is elhelyeznek a téren, mivel a -magyar rádión kívül a 'bécsi rádió is helyszíni közvetítést ad a temetésről. A tér fölött hatalmas repülőgép kering, amely virágokat szór le. A menet déli 12 órakor ért a millenniumi emlékmű elé. A két érokoporsót elhelyezik a ka- tafalkon, majd Hász István tábori püspök beszentelte Endresz hamvait, Soltész Elemér evangélikus tábori püspök pedig imát mondott Bittay holtteste fölött. A beszentelés után Kenéz Béla kereskedelmi miniszter lépett a ravatal elé helyezett szónoki emelvényre és a -magyar kormány nevében búcsúztatta a halottakat. Kenéz miniszter gyászbeszéde — Hősök és vértanuk temetője ez a föld, — mondotta emelt hangon. — A történelem lapjai piroslanak a magyar gondolat mártírjainak vérétől, akik a haza és a nyugati kultúra védelmében haltak meg a hősök mezején. Endresz György és Bittay Gyula a magyar szivek diadalívei alatt vonulnak be a halhatatlanság panteonjába. Fiatalon hagyták itt e földet, mint annyi más hőse a hazának. Most visszatérnek az anyaföldbe, amelyet annyira szerettek, hogy érte meghaltak. De halálukkal is az anyaföld életét és jövendőjét szolgálták, mert e kis nemzet fiainak bátor cselekedetére és mártirsorsára fölfigyel most az egész világ és megismeri igazságtalan elitéltetését annak a nemzetnek,.melynek ilyen fiai vannak. A magyar kormány nevében búcsúztatlak Benneteket és ígérem, hogy emléketeket hálával és kegyelettel fogjuk ápolni. Emléketek fölidézése bátorságot önt belénk és fölfokozza a sokszor csak tudat alatt szuny- nyadó nemzeti energiákat. Példátok megmutatja a kötelességteljesitésnek a föltámadáshoz vivő útját. A nemzeti önérzet és a belső erkölcsi érzés is azt parancsolja, hogy emléketeknek tisztelettel és hálával adózzunk. Sok vért és könnyt hullattunk, de nemzetünk történelméből megtanultuk, hogy vérből és könnyből virágzik ki a szabadságnak, az életnek a fája. Isten veletek, legyen nektek az édes hazai földben a pihenés olyan könnyű, mint amilyen súlyosan alázatos volt honszerelmetek. „A magyar igazság nem halhat meg Rómában“ Kenéz miniszter után Arlotta budapesti olasz •követ mondott beszédet az elhunyt repülők ravatalánál. — A magyar nemzet két hős fia — mondotta lyára lépjen. A magas műveltségű kereske dő, kisgazda és -iparos éppúgy válik hasznos és értékes tagjává nemzetének, mint akár az ügyvéd, b-iró, mérnök, orvos és tanár és minden esetre függetlenebb, mint bármely tisztviselő. Már pedig nekünk, magyaroknak élet- halál-küzdelmünkben gerinces, független harcosokra vám szükségünk. — a magyar igazság ügyének szoigaiatanan vérzett el Rómában, de a magyar igazság nem halhat meg Rómában. Vérük hullása és a két nemzet közös gyásza még jobban megerősíti a két nemzet közt fönnálló barátságot. Emlékük örökké él a két nemzet szivében. A temetési menetben, amelyben Horthy Miklós kormányzó egész családjával együtt résztvett, délután két óra után érkezett a Kerepesi-temető- be. A menetben résztvevők számát mintegy fél- millióra becsülik. Á temető már előre zsúfolásig megtelt emberekkel, úgyhogy a temetési menet a kapuknál megtorpant és mindössze néhány ezer ember tudott bejutni a temetőibe; A két hős pilóta sírhelyét Jókai síremléke közelében ásták meg. A nyitott sírnál Pe- rényi Zsigmond báró, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke beszólt és többek között a következőket mondotta: — Endresz György, Te az emberi haladásnak voltál hősies bajnoka, a Te dicsőséged magyar dicsőség volt, nagyszerű magyar virtus. A ti nevetek széles e világon az emberek agyába vésődött és tragédiátok milliók részvétét és rokon- szenvét keltették fel a lesújtott gyászoló magyar népcsalád iránt. Ezután Lázár Andor dr., az Országos Testnevelési Tanács nevében búcsúztatta a két hős pilótát. — Egy nemzet áll itt sírotok előtt, — mondotta, — Endresz és Bittay bajtársaim, Ti kiválasz- tottak voltatok, hordozói annak a nagy kereszt, nek, amelyet a nemzet visz a vállán, hordozói azon útnak, amely a hitetlenek szerint csak a Golgotáig, de a hívők szerint a feltámadásig vezet. Ti, ahogy elmúltatok értünk, vissza fogtok jönni fénytől és dicsőségtől koronázva nemzetünk leikébe. Ezután a bánátiak, Endresz régi iskolatársai és földijei gyűltek össze a sir mellett és elénekelték Endresz néhány kedvenc dalát. A kivezényelt diszszázad háromszoros sortüze közben engedték le a sírba a koporsókat. Az olasz kormány 150.000 Urát adományozott a két pilóta hátramaradottiainak Róma, május 25. Az olasz kormány értesítette a magyar kormányt, hegy felajánl Magyarországnak egy épp olyan repülőgépet, mint amilyen a lezuhant Justice fór Hungary volt. Ezenkívül az olasz kormány 100.000 lírát adományoz Endresz György özvegyének és 50.000 lírát Bittay Gyula édesanyjának. Az olasz kormány a szerencsétlenség színhelyén márvány-emlékművet állíttat fel. Temesvár, május 25. A Banater Deutsche Zeitung értesülése szerint a tragikus halált halt Endresz György szülőfaluja, a torontálmegyei Perjá- moe község már az oeeámrépülés után elhatározta, hogy nagynevű szüllöttj'ének a falu főterén szobrot állít. Az akció különböző akadályok miatt abbamaradt, de Endresz tragikus halála után most újra felvetették az eszmét és rövidesen gyűjtést indítanak a nemes oél megvalósítására. Uj Justice SorHtmgar gyűjtenek Budapest, május 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A hivatalos lap mai száma „Nemzeti gyász" címmel meghatott hangú megemlékezést közöl Endresz György és Bittay Gyula hősi haláláról. Az „Igazságot Magyarországnak" gondolat iránti ragaszkodásra jellemző, hogy már tegnap gyűjtés indult meg újabb „Justice fór Hungary" építési költségeinek előteremtésére. Elsőnek a budapesti állami felsőkereskedelmi iskola adományozott erre a célra száz pengőt. A tegnap esti minisztertanács Endresz György özvegyének és Bittay Gyula édesanyjának, özvegy Bittay Györgynének havi négyszázpengős kegydijat és századosi lakbért szavazott meg. Endresz balsejtelmei Budapest, május 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Endresszel kapcsolatban érdekes viszaemlékezést közölnek a lapok. Gosztonyi Alice 6zobrászmüvésznő, aki — mint ismeretes — a Justice fór Hungary óceán repülése után emlékplakettet mintázott Endresz Györgyről, mostani startja előtt többször együtt volt a hős magyar repülővel. Szó volt arról is, hogy a művésznő Endresszel egyidő- ben leutazik Rómába s ott személyesen nyújtják át az emlékplakettet Mussotininek. Péntek délután a repülőtéren találkozott Endresszel Gosztonyi Alice. Endresz halálos kimerültségről panaszkodott, sokat dolgozott az utóbbi napokban gépe javításán s arról is említést tett, hogy hivatalos iratai megszerzésében senki nem volt segítségére. Kissé keserűen emlékezett meg arról, hogy az utóbbi időben valósággal elfelejtették. — Szürke és rossz volt ez az év — mondta lehangoltan —, ha nem lenne családom, nem Rómába mennék, hanem Amerikába kenyeret keresni. Bizony nem nagyon törődtek velem itthon mostanában, de bizonyos, hogy ha egyszer meghalok, nekem lesz a legszebb temetésem Budapesten. Szegény Endresz nem is sejtette, hogy milyen hamarosan valóra válik végzetes jóslata.
