Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-03 / 102. (2915.) szám
1932 május 3, kedd. VMXUU-MAGÍARyiBMR i Ja egész zárszámadásban egyetlen tétel nincs, amely kimutatná, hogy magyar kulturális, szociális és gazdasági jólétre a kormány valamit is adott volna a közpénzekből" Hckky Károly, az országos keresztényszocialista párt ruszinszkói képviselője súlyos kritikát gyakorolt a kormány gazdálkodása fölött az 1930-as zárszámadás parlamenti vitájában Prága, május 2. Hokky Károly, az országos keresztényszocialista párt ruszinszkói képviselője — mint már röviden jelentettük — az 1930-as zárszámadás fölötti vitában beható kritikát mondott a kormány államháztartási politikája fölött. A közérdekű beszédből kiemeljük az alábbi részleteket: A koalíció első „üzletévé11 Az 1930. évi állami gazdálkodás — mondotta egyebek közt Hokky — volt ennek a mai kormánynak első kereskedelmi éve s ezzel rátermettségének első nagy erőipróbája. Ez az erőpróba az előttünk fekvő zárszámadás tanúsága szerint katasztrofálisan végződött, mert mindjárt az első évben az állam zárszámadása kerek 670 millió koronás vesztesléggel zárult. Alig akad a zárszámadásban tétel, amely a költségvetési előirányzat megfelelő tételéivel csak megközelitoieg is egyezne1 Túllépések a parlament hozzájárulása nélkül így túllépte a költségvetést a miniszterelnökség közel két millió koronával, a külügyminisztérium 4 és háromnegyed millió koronával,' a hadügyminisztérium közel 12 millió koronával, a népjóléti minisztérium majd nem 17 millió koronával, az állampénztár pedig közel 48 millió koronával. Ab 1980. évi költségvetési előirányzattal kapcsolatban megszavazott pénzügyi törvény XI. fejezete határozottan kimondja, hogy a költségvetési hitel túllépésénél feltétleniül szükséges a nemzetgyűlés hozzájárulása, még pedig a legfelső számviteli hivatal kijelentése szerint ezt a hozzájárulást az előirányzott hitelt meghaladó összeg kiutalása előtt kötess az illetékes felelős miniszter kikérni. Kérdem én: megtörtént-e ez csak egyetlen esetben is a fenti túllépéseknél? Előterjesztette-e a külügyminiszter vagy a hadügyminiszter ur a nemzetgyűlésnek egyetlen ecetben is a hiteltullépés engedélyezése iránti kérelmét? Tudtommal ez eddig nem történt meg! A külügyminisztérium túllépései A külügyminisztérium zárszámadása ismét a nagyzási hóbort bélyegét viseli magánA 18 millióval előirányzott reprezentációs dologi kiadásokat kerek 3 millió koronával lépte túl e így erre a célra összesen 21 millió koronát költött. Emellett a külföldi s egyéb propagandára 40 millió koronát, a miniszterelnökség tárcájában ezen a címen kimutatott 12 millióval együtt 52 milliót költöttek csak ászért, hogy ezt a 14 millió lakossal bíró kis országot a küföldön méltóképpen megismerjék. Hogy ez a hatalmas összeg mennyire érte el célját, arra jellemző, hogy — úgy hiszem éppen 1930dián — egy párisi nemzetközi sportünnepélyen az akkori t cseh lapok jelentése szerint a Csehszlovákiát reprezentáló csapat üdvözlésére a francia ünnepi zenekar a — magyar himnuszt játszotta! Az orosz menekültek 17 és félmilliőja és a magyarság De bennünket magyarokat különösen érdeklő és nagyon is szembetűnő a külügyi tárca kiadási tételeiben kimutatott 14 és félmillió korona, amelyet az úgynevezett orosz menekült-akció céljaira fordítottak, s ezzel nem kevesebb, mint hetedfél millióval lépték túl a költségvetésben erre a célra előirányzott összeget. A földművelésügyi tárca keretében ugyanezen a címen még 3 millió korona van kimutatva, vagyis az orosz akció összesen 17 és félmillió koronába került csak- 1930-ban! Ugyanakkor Ruszinszkó magyarságának kulturális céljaira mindössze 1300 koronát adtak, illetve csak ezret, mert az egyik egyesület, amelynek 300 koronát akartak adni, ezt a koldusa lám i zsná t visszaiu tusi tóttá. Csodál a- toe, hogy a kormánynak idegen államok alattvalóinak támogatására mindig akad pénz© bőven, de ugyanakkor a magyarságnak nemzetközileg és alkotimányilag is biztosított jogainak minimumáért is késhegyig menő harcot kell folyta tűi a. A hadügyiminisztérium kiadási tételei 11 ée félmilliós deficitet, bevételei pedig csaknem 6 milliós deficitet mutatnak, vagyis összesen 17 és félmillió koronával lépték túl a költségvetési előirányzatot. A teljesen fölösleges unifikációs minisztérium fenntartása több mint 2 millió koronába került s ebből csupán a személyi kiadások 1 millió 700 ezer koronát emésztettek fel. Hát lehet, szabad az adózók keserves filléreiből ilyen luxust űzni és fölösleges in- tézimén yeket fen n ta r tan i ?! Magyar főiskola nincs, orosz jogi egyetem van Az egyetemek és főiskolák 154 millió koronába kerültek. A lakosság számarányának megfelelően ennek kerek 5 százaléka, vagyis 7 millió 700 ezer korona a magyarságot illette volna meg, de mindmáig nincsen a magyarságnak ebben az országban nemhogy egy kiépített főiskolája, de még csak egyetlen magyar fakultása sem. Prágában ellenben van orosz jogi egyetem, amelynek fenntartási költségéi bőven telnek az orosz akcióra fordított 17 és fél millió koronáim 1A földhi vatal —- ez a kis állaim ebben a kis országban — 23 és félmillió koronába került! Amiből csak a személyi kiadások nem kevesebb, mint 20 millió koronát' emésztettek fel. Az állami üzemek 1 százalékos rentabilitása Az áJlaimi üzemeknek összrvagyoni értéke körülbelül 30 milliárd korona és ennek a horribilis vagyonnak a gyümölcsözte tése mindössze 1 és egynegyed milliárd korona, vagyis alig 4 százalékos. Azonban ebből is a különböző kötelezettségek teljesítése után alig egy fél milliárd korona marad tisztán, Prága, május 2. Május elseje, a munka ünnepe a köztársaság területén általánosságban nyugodtan folyt le, csupán egyes városokban, ahol a kommunisták Szavjetorosz- országot éltették, történtek előállítások, sőt letartóztatások is. A kommunisták egyes helyeken bántalmazták a dotek ti veket és rend ölöket. A cseh nemzeti szocialisták az óváros terén gyűltek össze. Kloifács szenátor mondott ünnepi beszédet s ebben állást foglalt az állami tisztviselők fizetésének leszállítása ellen, a munkanélküli alap létesítését és a munkaközvetités átszervezését sürgette A cseh és német szociáldemokraták együtt tartottak népgyülést a Szláv szigeten. Az ünnepi szónok Haimpl képviselő volt. Hangsúlyozta, hogy a parlamentet nem lehet nyári szabadságra küldeni. A gazdag egyéneket — úgymond — meg kell adóztatni s uj beruházási kölcsönt kell kiírni. A cseh néppárt munkásaihoz Petr képviselő beszélt, a nemzeti demokraták szak- szervezeteinek népgyülésén pedig Horák főtitkár. Igen erősen látogatott, volt Stribrny népgyülése is. Pilsenben, Olmützben teljesen nyugodtan folytak le a népgyülések. Brünnben a kommunista népgyülésén két emelvényről is beszéltek. A népgyülés befejezése után a úgy hogy a vagyon gyüimölosiöz tetőse alig hogy meghaladja az 1 százalékot. Ezzel szemben az államadósságok összege 1930-ban 33 és fél milliárd korona volt. A 'magángazdálkodás eladósodása a statisztika számadatai szerint tőkésítve körülbelül 20 milliárd koronát tett ki- Összesen tehát 53 és félmilliárd koronás adósság köti le ennek a magát büszkén győztesnek valló kis országnak gazdasági életerét, ami — csupán 5 százalékos kamatfizetési kötelezettség mellett — 2 és háromnegyed milliárd koronás évi és 7 és fél millió koronás napi kamatterhet jelent. A 97 állatni alap közül kettő ad elszámolást A zárszámadás külön része az állami alapok mérlegének kimutatása volna. Ennek azonban óriási fogyatékosságai vaunak. 97 különböző állami kezelésben lévő alapról szól a zárszámadás indokolása; de részletes jelentést csak az állami útalap gazdálkodásáról és az állami lakásalapról hoz. Hogy a többi 95 alappal minő gazdálkodás folyik, elképzelhető abból, hogy jobbnak tartják erről a közvéleményt egyáltalában nem tájékoztatni. A közutak fenntartására 1930-ban fordított csaknem 300 millió koronás összegből a szlovén szkói és ruszinszkói utakra mindössze 46 és félmillió koronát, a történelmi országokban pedig 253 és félmillió koronát fordítottak, holott csak egyszerű matematikai számítás alapján is Szdovenszkót és Rusziínszkót kereken 100 millió koronás beruházás illette volna meg, nem is említve a szükségesség fokozottabb mércékét. Kőzadókból és Illetékekből 1930-ban kereken 7 és félmilliárd korona folyt be, ami lejenként — a csecsemőket is beleszámítva — Átlag évi 500 koronás adómegte rhelést jelent. Mint kuriózumot említem míég meg, hogy az 1930. évi zárszámadás szerint az úgynevezett Millennium-filmre (Szent Venoel-ífilimre) rendőrség választotta szét a nemzeti szocialistákat a kommunistáktól, mert m a veszély fenyegetett, hogy összeütköznek. Léván a főtéren délelőtt fél Ilikor a szociáldemokraták tartottak, népgyülést- A kommunisták az Ozmán-téren gyüléseztek és egyebek közt Szoivjeí-Kinát éltették. A keresztény munkásegylet saját ezékházában ünnepelt, este nagysikerű szinielőadást rendezett, ahol a Beleznay-Mnyok cimü vígjátékot adták elő általános tetszés mellett. Németország csöndes Berlin, május 2. Május elseje a német fővárosban aránylag nyugodtan folyt le. Délben a szociáldemokraták, délután a kommunisták felvonulást rendeztek a Luslgarten- ben, de az ellentétes csoportok fel- és levonulása zavartalanul bonyolódott le. Harminc kommunistát, akik izgató tartalmú felírásokat hordoztak, a rendőrök letartóztattak. A kommunisták levonulásakor Berlin északi kerületeiben kisebb-nagyobb összeütközésekre került a sor s a rendőrök kénytelenek voltak többször gumibotjaikat használni az állampénztár 1 millió koronás szuibven- oiót és 2 milliós kamatmentes kölcsönt nyújtott, vagyis összesen 3 millió koronát; az egyiptomi királynak 1930 tavaszán Prágában tett látogatása csaknem 100.000 koronájába került az állampénztárnak. A leggroteszkebb azonban a zárszámadásnak az a tétele, amely szerint az állampénztár pénzintézetek szanálására mindössze 6793 koronát adott. Vájjon melyik nagybankot szanálták ezzel? A magyar álláspont Nem akarok rekriminálni. Elmondottuk már itt számtalanszor, hogy mennyi súlyos mulasztás, az önként vállalt nemzetközi szerződések mennyi tudatos megszegése terheli a mai kormányrezsiimet a bekebelezett magyar kisebbség kulturális, szociális és gazdasági jólétének? rovására. Felemii lsem-e újból, hogy magyar népiskoláinkat és felekezeti iskoláinkat évről-évre fokozatosan és rendszeresen elsorvasztják, hogy kerek 60 elemi iskolával vau kevesebbje a magyarságnak, mint amennyi őt a lakosság számaránya szerint megilletné? Nem akarom újból felemlíteni, hogy a magyar középiskolai oktatás egyenesen kihalásra van Ítélve és szigorúan a számadatok szerint is legalább 5 középfokú iskolával van kevesebbje az itteni magyarságnak, mint amennyi őt jog szerint megilletné. A kormánynak rendszeres elnemzetlenitési törekvését a zárszámadás előbb ismertetett adatai hivatalosan is bizonyítják. Mert sehol az egész zárszámadásban egyetlen létei nincsen, amely kimutatná, hogy magyar kulturális, szociális és gazdasági jólétre a kormány valamit is adott volna a közpénzekből. A köztársaság elnöke mondta, hogy minden kisebbségnek annyi joga lesz, amennyit ki- küzd magának. Hát mi kijelentjük, hogy nem szűnünk meg harcolni nemzetközi szerződésekben s az alkotmányban is biztosított, de egyetemes emberi méltóságunkat is megillető jogok teljességéért és elégedetlenek leszünk mindaddig, amíg e jogokat nekünk valóban meg nem adják! A zárszámadást az elmondottak alapján nem fogadom el! Eperjesen vasárnap délután meglepő nagy számban vonultak fel a kommunisták, akik közül valaki a Berger-kávéház előtt éltetni kezdte Szavjetor o szországot. Egy detektív elő akarta állítani az illetőt, a tömeg azonban a detektivre vetette magát és agyba-főbe verte. Az egyenruhás rendőrök a detektív segítségére siettek, de csak nehezen boldogulhattak a kommunistákkal- Újabb rendőrerősitmény véget vetett az általános verekedésnek. Számos tüntető és verekedő ellen megindult az vagy riasztó lövéseket leadni. Severíng porosz belügyminiszter részt vett a szocialisták tüntetésén és sorba állva a tömeggel együtt kivonult a Luslgartenbe. Véres tüntetés a lenifeni japán követség előtt London, május 2. A londoni májusi ünnep a kommunista tüntetők és a rendőrök véres összeütközésével végződött. A rendőrök nyolc kommunistát letartóztattvak. A szélsőségesek a Hyde-parkban szabad ég alatt népgyülést tartottak és elhatározták, hogy a japán nagykövetség elé vonulnak és tüntetni fognak Japán Tüntetések, zavargások, vérontások kísérték az egész világon a munka ünnepét Csehszlovákiában csak kisebb kilengések voltak — A lengve! is bolgár városokban sortűzek, Londonban és Tokióban véres tüntetések Május elseje a nagyvilágban
