Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-21 / 116. (2929.) szám

2 1932 május 21, szombat. fPRA:<IAlA^A&'kARHIULAT? 1 szlovenszkói közigazgatás átszervezése Irta: FLEISCHNANN GYULA dr.tartománmülésiképviselő Körülbelül két hete annak, hogy a oseh- szlovók agrárpárt Kassán körzeti ülést tar­tott, amelyen Hodza Milán is rész ti vett. Ezen a gyűlésen foglalkoztak a szlovenszkói országos közigazgatás kérdéséivel és elhatá­rozták, hogy Keletszlovenszkó részére Kas­sán egy közigazgatási expozitúrát vagy in- spektoráltust fognak követelni az . országos igazgatás keretei között. Engem egyénileg is közelről érint a do­log, amennyiben a zsuparendszer megszű­nése és az országos igazgatás előkészítése idején én voltam egyike azoknak, akik ál­lást foglaltunk az országos igazgatás beve­zetése ellen s egy részit a kassai nagy zsúp a képviselő testület ében, másrészt a kassai vá­rost közgyűlésen alaposan megindokoltam az álláspont óimat, előterjesztést tettem eb­ben a kérdésben és tagja voltam annak a deputációnak, amelyik fölment Prágáiba és az illetékes minisztereknél kérte a közigaz­gatási expozi túrának Kassán való felállítá­sát. Jól emlékszem még, hogy egyes cseh la­pok szeparatizmussal vádoltak meg ezért, az erre vonatkozó konkrét javaslatomat senki sem vette figyelembe és különösen a szlovák néppárt kérkedett az uj közigazga­tási rendszerrel, amelyet nagy politikai vív­mánynak és eredménynek tekintett. Hogy az országos közigazgatási rendszer a legnagyobb ellenhatást Keletiszlovenszkón váltotta ki és hogy az expozitura gondolata Kassán öltött konkrét formát, az egészen természetes. Hiszen mi előre láttuk, hogy az országos közigazgatás bevezetéséivel Ke- letszlovemszkő és Kassa fog a legtöbbet ve­szíteni s miután a súlypont Pozsonyba ke­rül, egész természetes, hogy a mi rovásunk­ra Pozsony és, Nyugatezlovenszkó fog profi­tálni. 'A kereszítiényszocialista párt állásfoglalása nem győzedelmeskedhetett, mert a két párt­vezér, Hodza Milán és Hlinika Aindrás meg­egyezett ebiben a kérdésben, s a pártjaikban Tevő ellentétes felfogású vezetőemberek — különösem a keletiek — nem akartak és nem mertek szembehelyezkedni a vezérek­kel. így azután hiábavaló volt minden érvelé­sünk, tiltakozásunk és ki kellett várnunk az időt, amíg fények és események igazol­ják be, hogy nekünk volt igazunk és mi he­lyesen ítéltük meg a kormánypártok elsie­tett lépését. Mindenesetre különös, hogy ma Hodza Milán és az agrárpárt azok,, akik átveszik a keresztényszocialista párt négy év előtti tervezetét és elgondolását, azt helyeslik és mintegy programként tűzik ki maguk elé. Ennek többféle oka van, amelyekre jó lesz rávilágítani. Az első hogy a súlyos mezőgazdasági vál­ság, amelyből egyelőire nincs kiút, nagyon megtépázta az agrárpárt presztízsét, amely­nek ma úgyszólván nincs programija, vagy legalább is olyan nincs, ami segítene a sor­vadó mezőgazdaságon. Keresői kell tehát tetszetős jelszavakat, olyan követeléseket, amelyek a veszendő népszerűséget esetleg visszaállítják. Azután nyújtani kell valami konkrétumot az elégedetlenkedőknek, akik különösen Keleten igen nagy számmal van­nak az agrárpártban. Elvégre az emberek mégse olyan buták, hogy kiváltképpen Keletszlovenszkón ne lát­nák, hogy a mai országos igazgatásiban mi­lyen nagy a protekcionizmus, mennyire favo­rizálnak ott egyes városokat — miiin-t péládul Turócszentmártont — mennyivel több jut min­den téren a nyugatszlovenszkói járásoknak, városoknak és ezzel szemben milyen mostoha elbánásban részesül Keletszlovenszkó. Mennyi a panasz azután a közigazgatás ellen is itt a Keleten, aminek oka a megfelelő személyzet hiánya és a tény, hogy Pozsonyból igazgat­nak egy országot, amelynek legkeletibb köz­igazgatási járásai 500—600 kilométer távol­ságra vannak a fővárostól. Elismerem, hogy voltak ennek a rendszer­nek fanatikus hívei és munkásai, akiknek leg­többje azonban már részben elhalálozott, részben idegileg összeroppant, anélkül, hogy nagyobb eredményt tudtak volna felmutatni. S maga Szlovénszkó sem indult olyan fejlő­désnek, ahogyan azt egyesek remélték. Lehet, hogy ha nem következik be ez a ret­tenetes gazdasági és pénzügyi válság, hát ta­lán mégis el lehetett volna érni konkrét eredményeket nagy munkával és még na­gyobb anyagi áldozatokkal. A mai viszonyok között azonban erre nincs kilátás és félő, hogy még az is veszendőbe megyen, ami felépült. Hogy mást ne említsek, itt vannak az ország utai. Ha nem -lesz elengedő pénz a fenntartá­sukra, úgy néhány év alatt annyira tönkre­mennek, hogy azután százmilliók kellenek majd a rendibehozatalukra. És jelenleg az ország pénzügyi helyzete Prágta, május 20. A gyáriparosok -szövetségé- tegnapi délutáni maniíesztációs népgyülésén megjelent Udrzsal miniszterelnök, Matousek kereskedelemügyi miniszter, Pospdsil, a Nem­zett Bank kormányzója is. A gyűlésen több fontos beszéd hangzott el. Elsőnek Matousek kereskedelemügyi miniszter szólalt fel, aki többek között a következőket mondta: — A rendkívüli idők rendkívüli intézkedé­seket tesznek szükségessé. Ezek az inltézkedé- sek sokszor népszerűtlenek, de senki sem fog­lalhat állást ellenük, aki az állammal és a pol­gársággal szemben felelősséget érez. A forgal­mi adó emelése után talán szükségeséé válik még egyéb aidópótlékoikat életbeléptetni. A munkanélküliség a gazdasági és szociális bé­ke kérdése. Igazságos lenne annak fedezetét nemcsak a termelési eszközöktől kívánni, ha­nem az összes teherviselő adóalanyoktól. A be­ruházási mozgalomnak az állampénztár meg­terhelése nélkül való finanszírozása a külön­böző munkák végrehajtását tenné lehetővé. A kormány intézkedéseket tesz a hitel olcsóbbá tételére. A váSság megbirásának előfeltétele a valuta stabilizálásának a megőrzése. Gazdaságunk nem viselhetne el egy inflációs politikát. Ez a gyógyszer méreg, amit mi nem kívánha­tunk magunknak. Felelőtlen hazárdjáték lenne gazdasági munkánk eredményével. Kockára tennök vePJe gazdasági és politikai önállóságunkat is. A Tradieu-tenv a dunai államoknál megértés­re talált, azonban a német és francia álláspont miatt veszélybe jutott. Preiss út. komoly szaval Preiss dr., a gyáriparosok szövetségének el­nöke beszéde elején a világválsággal foglal­kozott. Hangsúlyozta, hogy Németország po­litikai okokból nem teljesítheti jóvá tétel! fi­zetéseit és valószínűleg a német magám- adó&ságkra is hosszabb moratóriumot fog kér­ni. Áttérve a csehszlovák viszonyokra többek között ezeket mondta: Technikailag jól va­gyunk felszerelve, habár hiányt szenvedünk gazdasági vezérekben. Hozzászoktunk ahhoz, hogy viszonyainkon felül éljünk. Az ipar helyzete nagyon súlyos. Az export fönntartása egész gazdasági jövőnk conditio sine qua non-ja. Ha nem leszünk képesek árut kiszáüflitani, úgy embereket fogunk exportálni, vagy pedig teljesen elszegénye­dünk. Gondolni kell a viszonyokhoz való alkalmaz­kodásra. Az egyetlen ut ehhez az ipar szerve­zése az állam ellenőrzése és részvétele mel­lett. A közigazgatásból hiányzik az eltökéltség. Az állam pénzügyeiben ugyanezen jelenségek észlelhetők. Itt is viszonyainkon felül éltünk. Elkéstünk a mozgatható tartalékok biztosítá­sával az állam pénztárában, adminisztratív tekintetben elhanyagoltuk az adók behajtását, elkéstünk a vasúti probléma megoldásával, nem is 'beszélve az állami vállalatokról. Ehhez hozzá jött még az állami bankjegykölicsön rendezésének a kérdés© s ez a késedelem igazán vigasztalan, — amiben csupán annyi a keserű vigasz, hogy ez általános jelenség. Ar­ról nem is beszélek, hogy mi lesz a járások­kal, községekkel, városokkal, ha nem kap­nak megfelelő támogatást, amiről ma alig le­het szó. Érthető, ha ebben a súlyos helyzetben ki- utafeat keresnek egyes politikai pártok és ve­zérek. Azonban azt minden kétséget kizárólag meg kell állapítani, hogy 1928-ban a keresz­tényszocialista párt. volt az, amelyik helytele­nítette a megyék megszüntetését és az uj közigazgatási rendszer bevezetését. Ennek a pártnak az exponensei voltak azok, akik Ke- letszlovenszikó és Kassa érdekében úgyszól­ván minden fórumon kérték a kassai expozi­tura felállítását s nem demagóg célzattal, ha­nem mert egy országrész érdeke ezt igy köve­telte. S meg kell állapítani, hogy az agrár­párt és néppárt volt leginkább ellene, ame­most érezhetővé válik. A húsz koronás érc­pénz forgalombahozatalát helyeseljük. Ideje hozzáfogni a közigazgatás egyszerű- sütéséhez. Túlsók a tisztviselő, a közigazga­tás agyon van terhelve formalizmusokkal, amelyek túlsók erőt igényelnek és sok pénz­be kerülnek. Nem helyes ha a jelenlegi terheket különbö­ző kölcsönökkel a jövő generáció vállaira há­rítjuk át Preiss dr. a leghatározottabb au állást fog­da! az infláció ellen, mert ez semmiféle előnyöket nem hozhat. Ál­talános bizalmatlanságot szülne a külföldön s végeredményben a csehszlovák pénzügyek ellenőrzésére vezethetne. A csehszlovák gaz­dasági élet legfontosabb problémája a fize­tési mérleg egyensúlyának a megőrzése. Min­demről le kell mondani, amire feltétlenül nincs szükségünk. A luxius-importról és luxus-utazásokról ás. A legszükségesebbre kell korlátozni igényeinket és ahol belföldi élelmi­szerekkel kijövünk, ott csak ezekkel éljünk. Érdekünk, hogy a mezőgazdaság mennél több élelmiszert termeljen, hogy mennél keveseb­bet importáljunk a külföldről, mert ez a mér­leg aktivitásának kiindulópontja. Ezen egyen­súly nélkül bizonytalan a jövő. Tudatában va­gyunk annak — folytatta Preiss dr. — hogy Európában a javulás csakis a francia-német megegyezésből indullhat ki. Tudatában vagyunk annak, hogy ennek előfel­tétele a jóvátételt kérdés végleges rendezése. Az export számára egyelőre semmiféle javu­lást nem látunk és sehonnan sem várhatunk segíts éget. Éppen ezért csak a saját ©rönk­ben bízhatunk. Minden arra vall, hogy a vál­ság ősszel még erősebb lesz, ha közben az államok váratlanul meg nem egyeznek egy­mással és szerződéses kedvezményeket nem nyújtanak egymásnak. Úgy látszik, hogy Amerika, Anglia és Fran­ciaország egyelőre eddigi politikája mellett marad, hogy Németország a védelmét emelni fogja és hogy számos exportállamunk fizető­képessége nem fog hamarosan javulni b az idő nyomora még a nagy államokat is rá fogja kényszeríteni politikájuk megváltoztatá­sára. A helyzet kiéleződött és a fenyegető kataszt­rófa kényszeríteni fog bennünket rendszer- változásra. Udrial minisztereinek beszéde Udrzsal miniszterelnök beszédében teljesen magáévá tette Preiss dr. álláspontját. Arra a belátásra kell jutnia mindenkinek — mon­dotta, — hogy a legértékesebb fogyasztó a belföldi fogyasztó. A kormány munkájával maga a kormányelnök sincsen megelégedve, mert tudatában van felelősségének. A beszédek ideje lejárt. Most cselekedni kell. Ez több mint egy program. Semmi sem könnyebb, mint egy programot összeállítani. Ellensége vagyok ennek, önök elégedetlenek a kormánnyal. Van szerencsém bemutatni Európa legrégibb kormányét. Mus­Feketehegyfttrdo. gyógyhely. Pausálár napi 3-szori étkezéssel, lakással, gyógy- és zenedijjal, világítással Kó 45.- junius 20-ig és augusztus 20-tól Ké 39.­Prospektust küld a Fürdögondnokság lyek közül az utóbbin azóta is a fáradság és visszaesés tendenciái mutatkoznak. Ezért ma sem engedjük a mi politikai el­gondolásunkat kisajátítani egyetlen párt ál­tal sem, hanem változatlanul követeljük a köz- igazgatási ©xDoxitiura felállítását Kassán, amely ma már nyilvánvalóan s halaszthatatla­nul szükséges. Lehet, hagy azért nem csinál­ják meg, mert mi követeljük, de ©nélkül vi­szont az egész országos rendszer rövidesen súlyos válságba kerül. Előbb, mint bárki hinné. solinival és Pilsudskival ugyan nem hason­líthatom össze magam, a kormány és annak miniden egyes tagja azonban helyén maradt. Szívesen fogadunk el tanácsokat és ezt az ál­láspontot a jövőben is fönntartjuk. A kormány olyan erős kezet fog mutatni, hogy azok, akik azt hiszik, hogy holnap már nem leszünk, csalódni fognak. A nagyipar álláspontja A közgyűlésen Hód ács dr. képviselő, a szö­vetség főtitkára jelentésében hangsúlyozta, hogy az állam pénzügyeinek rendezése áldo­zatok nélkül lehetetlen. Neon szabad késni az állami közigazgatás átszervezésével, rendezni kell a kamatláb kérdését A nagyiparnál nemcsak az a fontos, hogy olcsó hitelhez jus­son, hanem hogy egyáltalában hitelt kaphas­son. A mezőgazdasági kérdést illetőleg á nagyiparosok szövetsége a gabonabehozataJül monopóliumot nem tartja előnyösnek. Nem helyesli a forgalmi adó emelését és helytele. niti azt is, hogy a munkaadók a munkanélkCU li alaphoz hozzájáruljanak. Szlovenszkói hang Bondy Egon a szlovenszkói gyáriparosok szövetségének elnöke beszédében hangsúlyoz­ta, hogy belátható időn belül valósággal ki­zárt dolog, hogy az üzemek mai formájukban, a régi számban és dimenziójukban újból föl­éledhessenek. Az üzemek egy része a jövőben ugyan ismét életre kel és talán nem helyes az, hogy a nagyipar ma védekezési álláspon­tot foglal el, hanem szükséges lenne a munka­teremtés uj vonalait), a finanszírozás uj mód­szerét kiépíteni. A törvényhozási apparátus egyszerűsítésével a minisztériumok számát csökkenteni lehetne, a jogi normák dzsungelé­ben rendet kell teremteni és igen jó hatással lenne e szempontból a közigazgatás alapvető reformja. Szlovenszkó már egy évtizede iköveiteli a vas­utak tarifapolitikájának alapvető módosítá­sát. Évek óta követeli annak a rendszernek a megváltoztatását, amely a köz- és állami szállítások kiadásánál dirik. E beszédek után megejtették a választá­sokat Az elnöki tanácsba újból beválasztot­ták Barta Rudolfot^ Bondy Egont, Novák Lász­lót, Hodács Ferencet és még másokat. A ta­nács uj tagjai Federer vezérigazgató, Kann és Sochor. A lakástörvényt beterjesztik a képviselőházban Prága, május 20- A kormány politikai kollégiuma tegnap a lakbértörvényről és a hiteleikről itárgyalt. A szocialista pártok egy­más között megegyeztek aJbban, hogy a me­zőgazdasági és ipari hiteiteket mindaddig nem engedik keresztül, aimig a laklbéritőr- vényre nézve elvi megegyezés nem jön lét­re. Valószínű, hogy a javaslatot a parla­mentiben olyan szöveggel nyújtják be, ahogy a minisztérium dkiészitette s módot nyújta­nak a parlamenti bizottságoiknaik, hogy vál­toztassanak rajta. Rövidesen erezhető lesz a kormány keze — jelentette be a csehszlovák gyáriparosok szövetségének gyűlésén Udrzal miniszterelnök A szövetség a leghatározottabban állást foglalt az inflációs tervek ellen — Preiss elnök az állami tisztviselők számának csökkentését sürgette — Szlovenszkó tíz éves panaszai

Next

/
Thumbnails
Contents