Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-20 / 115. (2928.) szám
éV^ ^5 Í2928) szám ■ Péntek ■ 1932 május 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 36 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké A képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több Egyes ssám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kfc. A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja rELELÖS szerkesztő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága FL. Panská uliee 12. B. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága ü, Panská nlice 12. m. emelet. Telefon: 34184. SÜRGŐ NY CÍM: HÍRLAP, PRAHH Carifafie Christi compuisí Herriot nem akar baloldali kerteli — Az uj francia külpolitika: a régi Prága, május 19. A gazdasági és erkölcsi válságnak: azt a mértékét, amelyben immár évek óta sínylődünk, a viliágtörténelemnek egyetlen korszakában sem leljük meg. Azok az állapotok, amelyeket Clio elrettentő pék dáknak örökít meg, a nyugatrómai birodalom bomlásakor mutatkozó erkölcsi és kulturális krízis, a harmincéves háború szörnyűségeire következő rettenetes korszak szintén sötét fejezetei a történelemnek, de napjaink apokaliptikus bűnei, szenvedései és reménytelensége ezeket a zord időket minid háttérbe szólítják. Pesszimista próféták a nyugati civilizáció bukását és újabb barbarizmus bekövetkezését jósolják és sokan adnak hitelt a Cas- sandra-jóslatoknak. A romboló erők hatalmas dinamikával végzik munkájukat, kikezdették összes erkölcsi értékeink talapzatát, semmi szentet nem ismernek és az infekcióra hajlamos lelkekben rohamosan terjed tova a ragályozás. Soha aranyira fékező erőkre nem volt szüksége az emberiségnek, miint napjainkban, a rombolásnak, destrukciónak, erkölcsi értékek pusztulásának ebben a kétségbeejtő, sötét korszakában. És soha jobban be nem bizonyosodott, mint éppen most, hogy ez a fékező erő főleg és elsősorban a pozitív vallásosság. Nem csodálkozhatunk azon, ha a rombolás erői főleg ezen a fronton sorakoznak fel, a pozitív vallás ellen megvívott ütközetben. Ez a támadás most már nem alattomosan, hanem nyílt sisakkal, megszervezetten jelentkezik. Eltekintve ától, hogy az ateizmus a bolsevista Oroszországban csaknem államvallás számiba: megy, az ateizmus nagyon sok országban igyekszik társadalmi szervezeti formát ölteni és az istentelenség, meg a miniden valláser- köles ellen érzett gyűlölet ma már egységes, felzárkózott tábort egyesit. Ha ez a romboló munka sikerrel halad előre, ha még több lelket ragad magával, ha még nagyobb csapást mér a pozitív vallásra és az egyházakra, akkor a minden védőfegyvertől megfosztott tö- meglélek menthetetlenül áldozata lesz a felforgató törekvéseknek és a pusztulás órái aligha tartóztathatók fel. A veszély órái súlyosak és a katolikus egyház legfőbb pásztora, a pápa a legkomolyabb időpontban emeli fel szavát, hogy hadait üzenjen az istentelenség és az önzés ellen, amely két bűn immár orgiákat ül. Tegnao rádión hangzottak el az uj pápai enciMika örökböl- csességü szavai. Caritate Christi compuisi, Krisztus irgalmassága által indíttatva, kezdi a pápa a népekhez intézett üzenetét, amelyben felsorolja mindazokat a súlyos veszedelmeket, amelyek az emberiség lelkét fenyegetik és az egyetlen orvosszert a pozitív vallásosságban adja meg. Ez a pozitiv vallásosság nem a szóiban nyilatkozik meg és nem a formákban,* hanem a lélekben és életünket alakítja át. Ma tevékeny vallásosságra van szükségünk és ennek a tevékenységnek .irányát jelöli meg az encik- lika, amikor a tehetősebbekre azt a kötelességet rójja, hogy a krisztusi lemondás szellemében igényeiket a lehelő legnagyobb mértékben fokozzák le és korlátozzák, hogy az igy felszabadult anyagi erőket a szegények megsegítésére hozhassák áldozatul. A szegényeknek pedig azt az erkölcsi kötelességet írja elő az eneiklika, hogy szenvedéseiket, nélkülözéseikéit mint Isién akaratának megnyilvánulásait alázatos szívvel fogadják és higyjék azt, hogy súlyos megpróbáltatásaik a jobb időket készítik elő. Krisztus szeretetének kel] gazdagok és szegények lelkében lobognia, csak ez a szerelet, az egyetemes emberi szolidaritás mentheti meg a világc*' Paris, május 19. A francia belpolitikai helyzet csak a hónap rége felé fog tisztulni, de parlamenti körökben máris nagy feltűnést keltett az a találkozó, amely tegnap történt Cannes-ban Reynaud igazságiigymi- niszter, Tardieu jobbkeze és Renould szenátor, a radikális pánt alelnöke között. A politikai ebéden a két állajmíérfiu részletesen megbeszélte a helyzetet s a lapok ebből azt következtetik, hogy e találkozóval a koncentrációs tárgyalások hivatalosan megkezdődtek. A radikálisok szemimelláthatóan elPrága., május 19. Sokhetes koalíciós tárgyalások után a képviselőlház ura végre hozzáfogott a szasztö rvényj avas la t o k tárgyalásához. Az ülést Stivin ailel nők délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg. A ház elhatározta, hogy kiözös vitát indít a bemzinkeverési és a szeszgazdálkodási törvényjavaslat ok felett. Az első javaslat előadója Zadina cseh agrárius képviselő volt, aki bejelentette, hogy a törvény szeptember 1-én lép életbe- Nagy nemzetgazdasági jelentősége van a benzinkeverési törvénynek úgy az állaim, mint a mezőgazdaság szempontjából. A benzinkeverés következitébem évi 400 ezer mm. benzinnel lesz kevesebb a behozatal és ehelyett a belföldi szesz termelése emelkedik évi félmillió hektoliterrel. A benzinlbebozatal az automobil izmus fejlődése következtében rohamosan emelkedett, mert míg 1920-ban 1,318.000 mm. benzint szállítottak a köztársaságba 86 millió korona értélkiben, addig 1931-ben már 4-2 millió mim. benzint félimilliárd korona értékben, vagyis évente 400.000 mim-val emelkedett a. behozatali. Mihelyt a benzinkeverési törvény életbe lép, a behozatal évente 50—60 millió koronával csökkenni fog. A benzin'keverésnek különösen nagy jelentősége van a burgonya, répa, cukor feldolgozásában és igy éppen azokat az ipari és mezőgazdasági ágakat fogja emelni, amelyek ma nagy válságban vannak. Adamek cseh néppárti volt a költségvetési bizottság előadója- Ugyancsak Zadina referálta a szeszgazdállkodásról és a szeszadóról szóló javaslatokat. Négy kérdés kertit rendezés alá e javaslattal és pedig a szeszadó, a gyüimölicsifőzés, a szesztermelés eloszlása és a szeezgazdálkodás kérdése. Kétféle lehetőség van a saeszgazd álkodás rendezésére és pedig monopólium, vagy hagyták a szocialistákat és Tardieu csoportjához közeledtek. Az uj kormány külpolitikai magatartásáról Herriot az Ere Nouvelle-ben ma részletes cikket ir.. Herriot teljesen egy véleményen van Paul Boncour-ral, akinek tegnapi dijoni programadó beszédét hízelgő kifejezésekkel méltatja. Különösen a lefegyverzési és a jóvátétel! kérdésekben van egy véleményen a radikális vezér a genfi francia delegáció vezetőjével. Paul Boncain* követeli, hogy az uj kormány kitartson a régi kormány lefegyverzési alap elvei mellett. A szesz társaság letesd tiése formájában. A szeszadó kérdése tulajdonképpen csák unififcá- lás, mert az eddigi 15 korona adót 23 koronára emelik fel, de ezzel a fogyasztót nem fogják megterhelni, mert a 8 koronás differenciát tulajdonképpen már most is fizették és beszolgáltatták az államnak a szesz társaságok. Azonkívül a tartományok 2 koronás külön adót szednek, a forgalmi adó 2 korona 80 fillért tesz ki, úgy hogy az iható szesz hektoliiterenfcint összesen 26 korona 80 fillér adóval lesz megterhelve. A szeszadó az állam számára évente mintegy 600 millió koronát jelent és ehhez hozzájárul még az ellenőrzési illeték, amely körülbelül évi 20 millió koronát fog kitenniA szlovenszköi szesztermelés hátránya Ezután megindult a közös vita a két javaslat fölött. Az első szónok Pólyák szlovák briandi külpolitika is a biztonság, a döntőbíráskodás és a lefegyverzés támpillcrein nyugodott és a radikális kormánynak semmi oka sincsen, hogy ezt a politikát megváltoztassa. Paul Boncour és Herriot „patrióta pacifisták" s mint ilyenek fognak cselekedni a küszöbön álló konferenciákon. A jóvátételi kérdésben az uj francia kormány mindenképpen az európai szolidaritás fenntartása érdekében fog cselekedni, de nem adja föl elvitathatatlan jogát és a jóvátételi követelések és az amerikai adósságtörlesztések egyensúlyának alapelvét. néppárti volt, aki hangoztatnia, hogy az érdekéit körök nem gondolták azt, hogy a kormánypártok a szeszjavaslatoklból is politikumot fognak csinálni. Szlovenszkót súlyosan érinti a törvényjavaslat és az a mostoha bánásmód, amit a szeszgazdáikodásban Szlovénsízikóval szemben tanúsítanakA háború előtti 420 ezer hektoliteres szesztermelés Szlovenszkón az 1930—31. évben 130 ezer hektoliterre csökkent, jóllehet a 900 mezőgazdasági szeszfőzdéből 400 Szlovenszkón van. A felsorolt számadatok bizonyítják, hogy a szlovén szkói szeszipar sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a történelmi országok szeszipara- Bejelenti, hogy a javaslat ellen fog szavazni. A vitában felszólaltak miég Pelisek cseh agrárius, Stetka kommunista, Ostry cseh iparospárti, majd Nitsch Andor, a szepesi német párt képviselője, akinek beszédét alább ismertetjük: Nitsch Andor beszéde kisgazdáktól felvásárolják és feldolgozzák. A — A kormány által benyújtott eredeti javaslat — mondotta egyebek közt Nitsch képviselő — néhány jelentéktelen változtatással egészben véve elfogadható volt. De a hírhedté vált korúicióspolitlkának ebben a esetben is érvényesülnie kellett s az aránylag elég jó javaslatból rossz, a mezőgazdaság és a szeszipar érdekeit is sértő kompromisszum-törvényt csináltak. Már az 1888. évi szeszgazdálkodási törvény megállapította azt, hogy a szeszipar a hegyvidékek, tehát burgonyatermelő vidékek ipara, melynek célja ott a talaj- javitás. Eme bölcs előrelátás alapján Szlovenszkón különösen annak északi vidékein, Lip- tószentmiklós, Kassa, Trencsén, Besztercebánya stb vidékén 212 ipari szeszgyárat létesítettek. Ezeknek a szeszgyáraknak nemcsak az volt a feladatuk, hogy a maguktermelte nyersanyagokat feldolgozzák, hanem sokkol inkább az, hogy a könnyen romló burgonyát a mezőgazdasági szeszgyárak legnagyobb része 100—200 kehtár kiterjedésű birtokra támaszkodik. Ezek a gazdaságok a pontos négyszeres váltógazdálkodási terv szerint s a racionális gazdálkodás mellett nincsenek abban a helyzetben, hogy a szükséges nyersanyagot maguk termeljék ki maguknak, ezért hozzá Vásárobiak nyersanyagot, azt a szabad piacon veszik meg s ezzel a termelésen és a burgonyapiacon is jelentősen enyhítenek. Az eredeti kormányjavaslat eme részéiben teljesen világosan és helyesen intézkedett, amikor kimondta, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak túlnyomó részben saját nyersanyagát kell feldolgozni. A koalíciós szeszé i- zottsáig azonban nagyon is átlátszó okból úgy intézkedett, hogy az ilyen szeszgyáraknak legalább 70 százalékában a maguktermelt* tssrgonyát kell feldolgoz* Jli Caelllll ÜS CiüaCf^íiC A képviselőhöz végre hozzálátott a szeszjavaslatok tárgyalásához — Sziovenszkő mellőzésének újabb bizonyítékai a szesztermelést kontingens szabályozásánál
