Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-19 / 114. (2927.) szám

10 ^RXGSlMA<itAR.HTKLSK t—agaMaíJmMM—MigMitimíai 1932 májas 19, csütörtök. Kö7/Í A Z DAiSÁCr , Az u| banktörvény Irta: Goldman Géza dr. ügyvéd TORNAIJA: IMSE—LAFC XI. 4:2 (3:0). II. osz­tályai bajnoki mérkőzés, pályaavatással. Az MTSz-t Alt János (Rozsnyó), a kerületet Miihók előadó képviselte. A hazai csapat legjobb embere Czókoly volt, aki a gólokat lőtte. Az ünnepélyes kirúgást Balázs Pannika urleány végezte. — Hétfőn a TIMES a Diósgyőri AC-tóI 0:3 (0:1) arányiban vereséget szenvedett. LOSONC: Attila (Miskolc)—Losonci Slavia 7:0 (3:0). A zsolnai mérkőzéssel a lábában hétfőn Lo­soncon játszott az Attila. A mérkőzés nagyszerű sportot hozott. Az Attila Losoncon rég nem látott pompás iskolajátékot mutatott. A félmagas lab­dákkal játszó csapat nagyszerű technikájával és ősszjótékával lelépte ellenfelét. A hazai csapat ke­veset veszélyeztette az Attila kapuját. )( A prágai Slavia tegnap esti atlétikai versenyén Douda a diszkoszban 42.88 métert ért el. Novák a gerelyt 54.28 méterre dobta. A női gerelyvető- számiban Pesková 31.79 miétert ért el. )( Bajnoki tenniszmérkőzés Nyitrán. Nyitráról jelentik: A pozsonyi LTK elsőrangú játékerőt kép­viselő tenniszosapata, Nedbalek dr.-ral az élén, Nyitrán mérkőzött az itteni jóképességü LTC-bal és azt bajnoki meccsen 9:4 arányban legyőzte. )( Győzött a Ferencváros Drezdáiban. Drezdából jelentik: A magyar bajnokcsapat tegnap a Dresd­ner SC—Guta Muts kombináltat 5:1 (3:0) arány­ban legyőzte. A Ferencváros ezúttal is kitűnő for­mában szerepelt a jóképességü drezdai kombinált ellen. )( Az Újpest és nem a Nicholison győzött Hollan­diában. A Nicholson Rotterdamiban, amint téves prágai jelentés alapján közöltük, nem győzött. Va­sárnap az Újpesttől 3:2 arányban kapott ki, hétfőn pedig a Sheffield—Wednesday ugyanilyen arány­ban verte meg. )( A Moravska Slavia (Brünn) Temesvárott a TAC-tól 1:2 arányiban vereséget szenvedett. — A Budai 11 Resicán az UDR-től 0:3 (0:1) arányiban kapott ki. A resicai csapat jelenleg Románia atna- tőrbajnoka. )( Pallier követ és Hauptmann mérnök képvisel­ték Budapesten Csehszlovákiát a Magyar Uszó- szövetség jubiláns közgyűlésén. A közgyűlés alkal­mából az OTT a következő vezetőket tüntette ki aranyéremmel: Homonnay Tivadar, Kéler Tibor, Komjády Béla, Donáth Leó dr., Beleznay László és Kugler Sándor. Ezüst- és bronzérmet kapott 12—12 szövetségi funkcionárius. )( Bárány István és a német Deiters találkoznak a jövő héten Budapesten a 200 méteren. A 400 méteren. Wanoie II. lesz a kölni bajnok-úszó el­lenfele. Bárány István május 29-én Rómában ad revánsot Costol'imak. Eperjes, május 18. A csehszlovák törvények és rendeletek gyűjteményének 1982. évi április 30-án kiadott 22. füzetében jelent meg az uj banktörvénynek nevezett 1982. április 21-én kelt 54. sz- törvény, amaly a 237—238—239/24. sz. régi banktörvényt novellizálijia és amely­nek m agán j ogunkban eddig ismeretlen radi­kális rendelkezései jogi és közgazdasági szem­pontokból is méltán közérdeklődésre tarthat-, nak számot. E tönvény nagy fontosságánál fog­va nem lesz érdektelen életbélitvásának kö­rülményeit, intencióját és annak utána magát a törvényt is itt röviden ismertetni, mely má­jus 1-én lépett életbe. * Az óvatosan, körültekintéssel és ésszerűen felihasznált tőke a társadalomnak és az állaim­nak is igen számottevő hasznot és jótéteményt jelent. A polgárok millióinak munkája és taka­rékossága árán összegyűjtött teke legnagyobb részben a pénzintézetekben, mint rézénvoá- rokban kezeltetik. Ezek a tőkét az ipar és ke­reskedelem felvirágoztatására, állami beruhá­zásokra és nagy feladatok megoldására hasz­nosít ják- E pénzintézetek tehát mintegy a köz­vet itőszerepet töltik he a tőke megszerzője és annak felhasználója között. A körülmények okozták, hogy e közvetítő igen gyakran nem telijesitetet eredeti felada­tát, hanem a maga javára igyekezett learatni a reá bízott tőke gyümölcseit, megfosztván ilyképpen a tőke megszerzőjét és felhasználó­ját munkájuk eredményének nagy részétől. A pénzintézetek óriási rezsije elnyelte sokszor a kikölcsönzött tőke legnagyobb részét és a nagy ihászon után való törekvés ezenfelül még igen kockázatos tranzakciókba csábította őket. Ehhez járultak a 'háborús és a háború utáni állapotok, amelyek a vagyoni viszonyokban nagy eltolódásokat és gazdasági téren nagy összeomlásokat és zavarokat idéztek elő. így történt, hogy a pénzintézeteknek igen sok vál­lalkozó-adósa, aki normális viszonyok mellett a neki kölcsönadott tőkét hasznosan és jöve­delmezően gyümölcsöztethette volna, fizetés- képtelenné vált. A bankok nagy része a remélt 'busás vállal­kozói nyereség kedvéért maguk bocsátkoztak mindenféle termelő és kereskedelmi vállalko­zásokba, amelyek részint a vezetöszemélyek alkalmatlansága és haszonlesése, részint pedig a háború utáni gazdasági viszonyok változásai következtében a tőkének mérhetetlen károkat okoztak és igen sok bankot az anyagi tönk szé­lére sodortak. Ezenfelül a gyakori valutám ingadozások és összeomlások, inflációk a maguk káros kö- vetikezményeiilklkel sok pénzintézetet alapjá­ban támadtak meg- Ugyanúgy a hadikölcsön- köt vények elértektől endése is nagyban meg­ingatta a pénzintézeteket. A pénzvilágban uralkodó ez a krizis a társadalom legszélesebb rétegeiben is éreztette hatását. A betétesek és részvényesek elvesztették megtakarított va­gyonukat és töukrejutottak; a vállalkozók el­veszítvén üzleti tőkéjüket, mely létük alapja volt, beszüntették a gyártást. Ezzel az állam el­veszítette adójövedelmét, a munkásság mun­káját és megélhetési alapiját, ez utóbbi pedig a munkanélküliek számának óriás megnöveke­déséhez vezetett. Amidőn a pénzintézetek — részint vétkes, részint pedig vél ellen — válsága káros hatá­sait éreztetni kezdte, általánossá lett az a meggyőződés, hogy közérdek szempontjából a köz javaiból kell azok enyhítéséhez hozzájá­rulni, amennyiben azokat teljesen megszün­tetni nem volna lehetséges. Ez a segítség ele­inte nagyobb pénzösszegeknek a veszélyezte­tett intézeteknél alacsony kamatra, avagy vé­gül kamatmentes elhelyezésében állott, hogy ezzel megóvják őket a tönkrejutástóL Prága—BrOnn—Pozsony—Szob Prága Ind. 8.20 13.42 15.25 20.43 23.00 D .. érk. 12.42 17 3819 380.50 3.16 Brünn érk. 12.5417.42 19.44 0.56 3.22 n érk. 15.20 19.54 22.05 3.17 6.00 Pozsony ind. _ 2o.02 19.34* 3.25 6.04 „ . érk. — 20.40 — - 6.48 Galánta ind. _ 2o.46 — _ 6.50 érk. 7.20 Tótmegyer ind. 7.21 ^ , s x ind. — 21.22 — 4.40 — Érsekújvár érk> _ 2124 _ 4>45 _ Párkány "Ilii 0 , érk. - 22.12 21.45 - ­Szob ind. Budapest nyug. érk. — 23.28 22.56 — — Szob—Pozsony—Brflnn—Prága Szob ind. — — — 8.35 9.43 Párkány tnd. . , , , érk. — — — 9.25 — Érsekújvár ind> _ 23>59 __ 9.28 ­„ .. , érk. — — — 10.05 ­Galánta ind _ _ _ io.09 ­„ érk. — 1.23 8.00 10 49 11.59 Pozsony ind. 23>50 i.3i _ 10.57 14.15 _ .. érk. 2.32 3.54 15.2213.14 16.38 Brünn ind. 238 4.0010.3013.18 16.48 Prága érk. 6.50 8.0514.3917.13 21.15 Ruttka—Zólyom—Peisőc Prágából Ind. 22.50 13.35 Pozsonyból Ind, 0 ... érk. 7.52 17.53 Ruttka ind. 802 17-54 érk. 10.00 19.51 Zólyom ind. 10.20 20.03 f érk. 11.10 21.05 Losonc ind. 11>12 21.C7 „... , érk. 11.25 — Fulek ind. 11.33 21.20 „ , „ érk. 12.00 — Feled ind. 12.01 — Peisőc érk. 13.02 — Peisőc—Zőlyom—Ruttka Peisőc , ind. — 17.35 „ . . érk. — 18.38 Feled ind. — 18.40 u... . érk. — 19.10 Fulek ind. 8.50 19.19 _ érk. 9.04 19.33 Losonc ind. 9.07 19.35 érk. 10.10 20.30 Zólyom ind. 10.23 20.42 1 „ érk. 12.32 22.50 Ruttka ind. 12.33 22.56 Prága P#, érk. 21.30 7.50 PpzspQ£ fadb érk, 16.40 Mikor azonban a válságos helyzetbe jutott intézetek száma megnövekedett, nyilvánvaló­vá lett, hogy .megvédésük nem szoritkozhatik kizárólag az államra, hanem szükséges, hogy elsősorban a pénzintézetek mint egység igye­kezzenek kölcsönösen segíteni egymást, mert sokszor a kölcsönös konkurrencia okozta egyik- másik intézet válságba jutását. E meggondolásból eredt az 1924. évi két törvény és pedig az 1924- október 10-én kelt 237. sz- törvény, amellyel megteremtendő volt a (háború utáni viszonyok okozta veszteség csökkentésére szolgáló külön alap, amelyhez hozzájárulni tartoznak egyfelől az összes pénz­intézetek évenkint üzleti nyereségük egy ré­szével, másfelől pedig az állam is évi 50 millió Kcs járulékkal. Az ugyanakkor kelt 238. sz. törvény által pe­dig megteremtendő volt a pénzintézetek álta­lános alapja olyképpen, hogy ahhoz a pénzin­tézeteknek azon kamatok meghatározott részé­vel (1.1 százalék) kellett hozzájárulniok, ame­lyeket a betevőknek fizettek a reájuk bízott betétjeik után és amelyből azután a veszé­lyeztetett intézetek segélyben részesülhettek. Itt a terhet csak a betétesek viselték. Már akkor mindinkább tért hódított az a meggyőződés, hogy a 'pénzintézetek krízisé­nek okát főként önmagukban kell keresni, szervezetükben, vezetésükben és ezért a fenti két törvénnyel egyidejűleg jelent meg a 239. sz- törvény, amely a betétkönyvek törvényes szabályozásával a betétesek védelmét igyeke­zett szolgálni a pénzintézetek visszaéléseivel szemben; ezenfelül szabályozta a részvény- bankok belső organizációját a hatáskörük megszorításával, hogy megakadályozza a reá­juk bízott betétekkel való lelkiismeretlen gaz­dálkodást, alávetvén őket egy speciális szak­szerű revíziónak; végül pedig büntető rendel­kezéseket vezettek be a vezető funkcioná­riusok csalárd cselekményeire. E törvények célja: fokozni a betétek biztonságát, tökélete­síteni a pénzüzlet organizációját és ezzel emel­ni a betétesek bizalmát a .pénzintézetekkel sze miben. De az azóta eltelt hét év alatt szerzett <—* bel- és külföldi — tapasztalatok igazolták, hogy e törvényekkel sem vélt elérhető a kí­vánt eredmény, mert gyakran megtörtént, hogy mialatt a pénzintézet a tönk szélére ju­tott, addig a vezető funkcionáriusai óriási va­gyonokra tettek szert, A bajok forrása nagy­részt a vezető személyek erkölcsi megbízhatat­lanságában, haszonlesésében keresendő, akik saját meggazdagodásuk végett kihasználták a bankokat, egyfelől aránytalan fizetéseiket és dijjakat biztosítván maguknak szerződésileg, másfelől pedig a (bankok jól jövedelmező üz­leteinek a saját részükre való megszerzésé­vel. Mindkettő az álatlámos gazdasági krizis mellett odvazetett, hogy a betétesek s részvé­nyesek megrövidítést szenvedtek és a vállal­kozók vagy egyáltalában nem juthattak a szükséges tőkéhez, avagy csak magas kama­tok elviselhetetlen terhe mellett. E magas ka­mat pedig az iparcikkek megdrágításához ve­zetett, mert a kamatot a cikkek áraiba kel­lett kalkulálni. Múlhatatlanul szükségessé vált ezért a pénzűzleetk eddigi törvényes szabályozásának az uj banktörvénnyel való megszigorítása, mely felhasználva az eddigi tapasztalatokat, e fontos probléma gyökeres megoldására siet olyképpen, hogy felelőssé teszi a vezető sze­mélyeket a pénzintézetek tevékenységéért. E felelősség pénzbeli és büntetőjogi is egyide­jűleg. E törvénnyel a büntetőjog uj fejezete nyílik meg. A parlamenti tárgyalások folyamán a javas­lat védelmezői azt hangoztatták, hogy e tör­vény egyszer s mindenkorra biztosítani fogja a bankokat azon megrázkódtatásokkal szem­ben, amelyek lelkiismeretlen, avagy szaksze­rűtlen vezetés folytán érhetnék és hogy a jö­vőben sikeresen fogja megoldani a nemzetgaz­dasági szempontból fontos vállalatok kifogás­talan finanszírozását és hogy azzal pénz­ügyeink összes sebei orvoslást találnak. Bankkörökben ellenben ellenkezőleg attól tartanak, hogy a túlzott felelősség, amelyet a törvény a vezető személyekre hárít, azt fog­ja előidézni, hogy ezek félni fognak magukra vállalni azt a veszélyt, amely a hitelek en­gedélyezéséből s a vállalkozások bizonytalan­ságából származhatik és hogy ennek folytán a tőke kihasználatlanul hever, a vállalkozás pe­dig pénzeszközök hijján marad- Szerintük e törvénnyel a bankok és a tőke szociaílizáltatni fognak, a túlzott regleinentarizmus megöli a vállalkozási kedvet. Kukoricakészletek a pozsonyi kikötőben. A pozsonyi kikötőben az uszályokon mintegy 1000 vágón bolgár tenger fekszik, amit a kereskedők még a devi za rendeletek elő tt vásároltak. A csehszlovák jegybank azonban nem adott engedélyt a szükséges devizák kiutalására s rigy a kereskedők ezt a teu- igerit nem vethetők át, Május 22-én lép életbe az uj vasúti menetrend Prága, május 18. Az Idei menetrend a pün- inatoknak egyes állomásokon való tartózkodási kösdi ünepek alatti nagy forgalom miatt nem idejét is megrövidíti. május 15-én, hanem a május 21-ről 22-re vir- Az alábbiakban röviden közöljük a fővona­ladé éjszaka lép életbe. Az uj menetrend a vo- lak gyorsvonatjáratainak menetrendjét: Prága—Oderberg—Kassa—Kőrösmező Kőrösmező—Kassa—Oderberg—Prága Prága m ind- 20,56 9,07 ~ 22»50* Kőrösmező r ind. 12.10 ... ua érk. 15.15 3.59 Halmiból Oderher* érk‘ 2,39 1501 9,31 4,52 Kir%háza ind. 15.32 4.15 Oderberg ind 2>49 15>27 520 ^ 1624 ^ 7sn1na érk- 4,41 17,20 11,29 726 BereSszász ind.' 16Í25 5Ű9 Asolna ind. 4.43 17.40 13.28 7.31 érk 16 47 5 31 R . érk. 5.03 18.01 13.49 7.52 Bátyú ind.' 16A8 5A9 KintKa ind 5 08 18 Q2 1350 g02 ^o2 s53 RÓTsahcírv érk- 5,48 18,43 14,30 8,49 ind.' 17.10 6.01 érk M3 ££ JÍS “j4° (V ind. - 5.00 c,at.aW„al) Lipíószenímiklós {* $ gg JJg & Legenyemlh% ** 6.52 érk. 7.10 20.05 16.01 10.12 ! , ,nnn _ .. Lsorba :nd 7i3 2(\n8 ifi04 1017 v érk. — — 19.00 7.40 Poprád ■ d- 7f5 20,27 \66f6 10,41 érk. 12.27 18.25 19.39 8.14 IffIÓ érk. 8.01 2Ü55 IS 1109 ^ ^ 19"° “ 'S'6 ind. 808 2100 16.55 11.11 Margitfalvn «« «« Z Jg Szepesolaszi }7}o . érk. 13.20 19.18 — — v ~ 17,0 ÍJfc Szepesolaszi ind. l3.2i 19.19 - ­Margitfalva 8^ I Vjjk . .. érk. 13.44 19.43 20.59 9.39 7 " l-40 1,5 í?10 ind. 13.49 19.48 21.04 9.44 4, érk. 9.17 22.07 18.07 12.24 ,, on 01 ,, ino1 ind. 9.18 22.08 18.08 12.29 poprád Jd' 14^8 20.30 21.43 10.23 Kassa fnr^ 9'35 22,25 1825 érk. 14.58 21.00 22.13 10.53 mcl. 9.50 42.40 — 12.45 Qjorba ind> 15.03 21.05 22.18 10.58 Legenyemihály f"d' }o47 93 30 1: * .ha. érk- 15,41 2L44 22,53 11,33 md- lü-47 23-30 Liptószentmlklós ind i5.43 21.46 22.58 11.40 Csap fnr7 11,36 021 . érk. 16.03 22.06 23.18 12.00 ind. 11.44 0.29 Rózsahegy ind 16.04 22.07 23.19 12 01 (Ungvár érk. 12.34 1.08) érk. 16 43 22.47 23.52 12.40 érk. 11 59 0.43 Ruttka ind. 16.44 22 56 23.54 12.41 Katyu ind. 12.00 0.46 érk. 17.04 23.16 0.14 13.01 p , érk. 12.22 1.08 Zsolna ind. 17.16 23.21 0.19 13.21 Beregszász ind 12 23 109 érk 1910 12q 2.10 15.16 ,, ..... érk. 13.03 1.49 Oderberg ind. _ 1.45 2.20 15.36 agySZ° in<1, 13,04 1,50 Prága érk. - 7.50 8.00 21.30 M , érk. 13.16 2.00 _______________________________________ Ki rályháza ind 1332 214 Kőrösmező í \ érk. 16.52 — 2WT Ajánlja a „Nagyasszonyt4* nőismerősei * Csak október 1-ig közlekedik. közt! Hirdessen a P.M.H.-ban!

Next

/
Thumbnails
Contents