Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-15 / 112. (2925.) szám
i 8 <wre<ffl-MAfi^-irogatö 1988 jMÉtog IS, jW| <5? tavasz bevonulása a ZMagas bátrába Ófüred, májúé hó. Az emberi fantázia ezeíb(bet .ei'eem tud (képzelni, mint azt a panorámát, amelyet a Magae Tátra a tavaszi napok ibekö- iszontélével nyujit. A völgyekben minden zöldül, a fák rügyeit az éltető napsugár kipattanásra ibirja és itt-ott a piros és fehér orgona (tavaszi dalt zeng a Te-reantőnek. A Magas Tátra égbenyuló ormai azonban még nem akarnak tudomást szerezni a tavasz létezéséről, erőnek- ierejéve'l védik fehér ibósipkájukat a meleg napsugarakkal szemben. Itt lenn Ó tátrai üreden, a pompás kényelemmel berendezett Tátra Szanatórium déli balkonjairól szemet legeltető a (kilátás a napsugaráé, zöld elő völgyekre, az északra fekvő balkonokról pedig az égibenyüló ihegyóriáeo'k fehérsége teszi káprázatossá a tájat. Talán még sohasem történt meg, hogy a plmköedi ünnepek élőnapjaiban nyári toalettekben sütkérező közönség sétál Ófüred gyönyörű parkjaiban és közöttük föl-föltünedez- nek a norvég öltözetű sielők, kik skalpjaikkal a vállukon a tarpataki völgybe igyekeznek, hogy a Zerge-szállónál fölkössék a szántalpakat "és hódoljanak a legigazibfo téli sport szen- - vedéi yenek. A pünkösdi ünnepek ezidén egész különös érdekességgel fognak bevésődni a Magas Tátra turistáinak emlékezetébe, mert miég a legöregebb tátralátogaték sem emlékeznek arra, hogy még pünkösdkor lehetett volna az alsóbb völgyekben síelni. Edzettebb éft vakmerőbb sielők már régebiben is fölkeresték ilyenkor a távolabbi völgyeket, de hogy a kevésbé gyakorlott síelőknek „is alkalmuk lett volna ilyen Időben síelni, erre nem igen volt példa. A pünkösdi ünnepek természetesen élénk forgalmat jelentenek a Magas Tátrának és különösen ótátrafürednek, mint a turisztika évtizedes központjának, napról-napra futnak be az érdeklődések és rendelések és ófüred igazgatóságának ugyancsak Szorgalmasan kell dolgoznia-, hogy minden érdeklődőt megfelelően elhelyezhessen. A Tátra Szanatórium teljesen üzemben van és most takarítják a legmodernebb tátrai (háznak, a Hoepfner-házna-l> szobáit, hogy a pünkösdi vendégeknek kényelmes otthont biztosítsanak. A Grand Hotel előkészit-Ö munkái is szorgalmasan folynak, hogy a belföldi és in- rtei nacionális vendégeknek régi megszokott kényelmüket és a jó ellátást biztosítsák. A gyönyörűen rendibelhozott park kiváló sétautjai mind, mind örömmel várják az érkező vendég- séreget.^ Ófüred fürdőigazgatósága számított a (jelenlegi gazdasági krízis súlyosan nehezedő körülményeivel és az összes házak árait oly alacsonyra szabta, hogy a mai nehéz időkben is mindenkinek módjában van fáradt idegeit és lerongyolódott idegrendszerét fölfrissiteni. A villamosvasút csilingelve szaladgál Pop- r.ád és Csorba között, csilingelé&e vidámabb, nnint eddig, amikor alig 1—2 vendég kandikált ki az ablakokon, most vidám, kacagó vendégsereg boldog örömmel tekinthet ki a tavaszias Magas Tátra gyönyörű hegyóriásaira. Bizony, a legszínesebb emberi fantázia sem tud szebb (képet elképzelni, mint- a Magas Tátrát- a mostani napokban. (f. a.) 15 hónap: börtönre Hélték Antos pénzügyi tanácsost Prága, május 14. A prágai esküd tb íróság tizen- nEgynapi tárgyalás után tegnap késő este hozta meg ítéletét Antos prágai pénziügyigazgafósági tanácsos bün-pőré’ben, akit az államügyészség tizenhat rendbeli hivatalos hatalommal történt visszaéléssel vádolt. Az esküdtek kiét rendbeli hivatalos hatalommal történt visszaélésben (mondották ki bűnösnek An- t-ost, akit a bíróság a verdikt alapján tizenöt hónapi súlyos börtönre Ítélt. A büntetésbe a bíróság beszámította a tizenegy hónapi vizsgálati fogságot. Az államügyész és a védő semmiségi panaszt jelentettek be az Ítélet ellen. E?y pénzügyőr agyonlőtt egy csempészt a német határon Mahrisch-Ostrau, május 14. Cernin Kornél pénzügyőr tegnap délután Oderberg mellett, «z államhatár közelében figyelmes lett négy csempészre. akik különböző áruval megrakodva át akartak szökni Németországba. Megállította őket, mire a csempészek rá akarták vetni magukat. Cernin erre előrántotta revolverét s közéjük lőtt. Az egyik csempész, Gajd® Hulbert 30 éves vresini lakos e golyótól találva összeesett, míg társai elmenekültek. A pénzügyőr erre odahívta a csendőröket s orvost kerített, aki a súlyosan sérült csempészt beszámíttatta a m.-ostraui kórházba. Gajda ma reggelre kiszemvedett. Az incidens színhelyén bárom csendőr maradt, akik igen veszedelmes helyzetibe kerüllek, mert hamarosan ott. termett vagy százötven csempész és fenyegető magatartást tanúsítottak. A csendőröknek, azonban sikerült a rendet fenn tartami ok. — Május 20-ig fogad -el a. PMH utazási Osztálya- jelentkezéseket a mariazelli autówtra. Május 28-án Mariazellbe autóka-rutazást rende- ,/.ii 'k. Az utasok két napig tartózkodnak Mar rirzedben. -Az utazás ára szállodával és ellátásra! 260 Kő. Az utazás közös útlevéllel ír megtehető. A'/i utazitetft május Ö0Jjfi föl jelentkezőkét. Marciék mégis inkább v vesznek Irta s Csatho Kálmán Tegnapelőtt fenn jártam Marciéfcnál. Nem láttam Őket ősz óta. de minap az asszony ráimitelefonáit, 'hogy valami fontos dolgot szeretnének velőm megbeszélni, szakítottam hót egy félórát és fölkerestem őket. A multikor ott hagytuk el, hogy házat -akartak építeni, természetes tehát, hogy most sem gondoltaim egyebet, miint hogy erről lesz szó, mert hiszen •alfélé csekélység, hogy akkor nem tudtak ,az építkezésre pénzt szerezni, olyan embereket.,' minit Mar- ’oi-ék, nem szokott eltántorítani a szándékuktól. Biztosira vettem, hogy Marci azóta kieszelt valamit, ha mást nem, hát vail-ami ügyes tranzakcióval 'tőkévé változtatta az adósságait ,és most ezt akarják velem közölni. OsiaHódtaim azonban, mert mikor megkérdeztem, hogy hót építenek-e, vagy kész házat vesznek, Mám könnyed legyintéssel lesajnálta a r-égi tervet. — Szó sincs róla, öregem! Okos ember a mai világban nem vághat bele ilyen bizonytalan dologba! Nem nyújtózkodhatik tovább, mint ameddig a paplan ér... — Ez -már bölcs beszéd! — feleltem. — Ezt magam is aláírom. Marci öeezenézett a feleségével, egy pillanatig habozott, azután azt felelte: — Nagyon köszönöm a szívességedet, de éppen azt akarom mondani, hogy az aláírásodra egyelőre nincs szükség, mert hiszen a legfontosabb nveg- Van: a készpénz. — Ez már derék! — feleltem egy -pillanatnyi szünet után, amire azért volt szükségem, hogy magamhoz térjek abból az ijedtségből, amibe az aláírás körül támadt kis félreértés ejtett. — Talán nyert)él 'az 06ztáilys otrsjá tőkön ? , — Nem éppen azon, — mosolygott Marci. — de majdnem. Most már van annyink, hogy vehetünk valamit. De nem házat Pesten, hanem csak egy kis ‘villát a Balatonon. Azt, amelyikben már kétszer nyaraltunk. És amit Klári is, én is annyira meg- fezeirettünk. — Tudod, — szólt közbe Marciné magyarázókig, —■ mégis .csak nagy különbség, ha az ember a magáéban van. Nyűgöd tabban kipihenheti magát nyaranta az után a szörnyű hajsza után, amit ,ma kell folytatni a megélhetésért... — Úgy van! — bólintott Marci. — Erről van szó! Ezért kérettelek idie, mert több szem mégis csak 'többet lát és megvallom, ilyen fontos lépésnél némi felelősséget is érzek a gyerekekkel szemben, nehogy aztán majd egyszer azt mondhassák rólam, hogy könnyelműen bántam a családi vagyonnal. Az asszony szégyenkezve legyintett: — Na! Vagyon? Annak éppen nem lehet hévez- 'n-i azért! ... — Bocsáss meg! — v-ágött közbe Marci, — tudom, hogy mit beszélek! Ez igenis családi vagyon. A te család-ódtól származik ... Azért is akarok minél körültekintőbben eljárni a felbesznáíásánáil. És aziránt szeretnék megnyugtatást, hogy helyes dolog-e ezt a pénzt egy balatoni villáiba fektetni? —. És annak az átalakításába! — szólt Klári. Mert azt kijelentem, hogy az ebédlő nem maradhat igy, mert az lehetetlen, hogy ... Marci türelmetlenül legyintett: — Ez kérl ek, részi elkér d-ée! Először d öntsük el 'a dolgot elvben! Éreztem, milyen felelősségteljes helyzetben vagyok és azt mondtam: — Hát tudjátok, ,a ház Pesten: érték. Egy villa a Balaton melleit: luxus! Én megmaira-dnék inkább az eredeti tervnél és Pesten keresnék egy... — Pardon, pardon! — vágott közibe Marci. — Erről szó sem lehet. Mert ennyi pénzünk, sajnos, nincs. Legalább is ntem hiszem! — tette hozzá a feleségére vetve egy kérdő pillantást. — Hát mennyi pénzetek van? — tudakoltam. Egymásra néztek és csaknem egyszerre felelték: — Azt nem tudjuk pontosan. — Nem tudjátok? Hát hogy lehet ez? — Úgy, — felelte Klári, — hogy Józsi bácsi nem tudta megmondani. Tudniillik ezt neki se mondta meg Malvin néni. — Malvin néni? — csodálkoztam. — Ki az a Malvin néni? Klári indignáliódiva felelte: — A nagybányám özvegye. A mama elhalt öccse, nelk a feleséige... Hiszen találkoztál már vele nálunk nem egyezer! Valóban rémített, hogy láttam Marc-iéknál egy ilyen nevű kis öregasszonyt, akiből azonban igy utólag se néztem ki, hogy pénze van. De, gondoltaim, lehet, hogy talán összetévesztem valakivel és mert rokoni dolgokban sohasem voltaim valami túl- ságoeau biztos, hát nem is vitatkoztam. Inkább azt feleltem: — Ejnye! Szegény öreg! Hát meghalt? — Nőm, nem! — szőtt Klári. — Dehogy halt! — Nem, nem halt meg! — mondta Marci. — Hiszen, ha meghalt, volna, neim voltain probléma a dolog! Feltéve, hogy mii örököltünk volna utána és nem G-áspárék. Ami nagyon könnyen megeshetik! Klári izgatottan pattant fel: — Nahát, ha Malvin néni képes erre a komisz- ságra. .. — Én nem mondom. — felelte Marói. — sőt remélőm, hogy ez a .félelmem teljesein alaptalan, de 'a ti családotokban soha se lelhet előre kiszámítani 'semmit. Ezért is szeretném ezt. a dolgot megcsinálni, inért igy legalább az örökösödés kérdése is valószínűbb.. Ionnal s-‘ ' .> Kezdtem a dolgot végleg nem érteni. — Hát most már mondjátok el kértek, pontosan és rendszeresen, miről van ezó? Malvin néni pénzt ígért nektek? — KérLek, — kezdte Klári, — az úgy volt, hogy mi évek óta szerettük volna megvenni azt a kis villát ott Zamárdiibam, ahol nyaralni szoktunk. Addig persze, amig úgy volt, hogy építhetünk, vagy vehettünk valamit itt, Pesten, erről szó se lehetett, ment hiszen arra, hogy a pesti ház mellé még egy 'balatoni nyaralót is vegyünk, nem gondolhattunk. Mikor aztán kiderült, hogy az egész házvétel-terv nieim egyéb, mint Marcinak az ábrándja, amit lehetetlen megválóéi tani, mint különben Marcinak általában minden tervét, akkor elhatároztuk, hogy mégis inkább a viílHavásánlás miellett maradunk. Marci próbált is kölcsönt szerezni a bankoktól... Marci, aki csak ekkorára tért magáihoz az elképedésből, amibe a felesége szavai ejtették, tiltakozva- szólt közibe: — Bocsánat! Bocsánat! Azt hiszem, kettőnk közül én vagyok a reális! Én teljesen józanul számítok mindig! Mert azt tudja minden gyerek, hogy a 'bankok bérházra igenis adnak kölcsönt, villára azonban nem. Ezért nem is próbálkoztam a villa - vásá-rlássál, hanem házat akartaim venni. És ha ez a gazdasági felfordulás közbe nem jön, meg is 'tudtam volna csinálni a dolgot egészen simán ... — Várjunk, — szóltam kissé türelmié ti énül. — Ne kalandozzunk él folyton a témától! Arra' feiel- 'j-etek már végre, hogy hol az a pénz és mennyi? a bankoknál, de persze a mai világban nem lehet te Klári. — Kisült, hiépzeld, hogy a kis öregnek -meg*takarított pénze van! — És ezt odaígérte nektek? — Nem-, nem ígérte még. de ... Marci átvette a szót: — Kértek! A dolog roppant egyszerű! A sógoromnak pénz kellett a budai telkére. Próbálkozott a b aiűkokinál, de persze a mai világban nem lehet 'bankkölcsönt kapni, legalább is amortizációs kölcsönt niem ... Akkor aztán Józsi bácsinak, egy ismerőse adott neki a telekre privát kölcsönt. Nem sokat, hatezer pengői. A ságoramék fel is vették a pénzt, azóta azt hiszem, e|l is költötték. Mindegy! 'Ez nem tartozik a dologhoz! Ide az tartozik, hogy 'mikor ezt Józsi bácsi elmondta Malvin néninek, az öreg asszony rettenetesen megharagudott, hogy Józsi bácsi miért nem szólt neki élőbb, mert ő is szerétté volna a pénzét valami ilyen helyre ,a-dni, ahol többet is kap érte, mint a bankban és aho'l mégis biztonságiban vain, mert -be van táblázva... Ilát igy derült ki, hogy az öregnek pénze van. — Na és? — kérdeztem. — És aztán? — Mit aztán? Hát nem elég e>z? — De hát hogy akartok ti egyszerűen abból a tényből, hogy Malvin néninek pénze van. villát venni? Marci meg Klári egymásra néztek: —- Na hallod! — szólít Marci. — Hát ez már csak igazán nem probléma? Malvin néni kapni fog az ajánlaton, hogy a pénzét ingatlanba fektesse. — Na és? Hogy lesz .az? — kérdeztem. — Malvin néni megveszi a villát és kiadja nektek bérbe ? Klári ránézett az urára, az meg őrá. — Dehogy is! —kiáltották egyszerre. — A villát mi vesszük meg. És Malvin néni megkapja a pénze irtán a ikamátot. A kockázatot mi viseljük. Az ingatlan a mienk lesz, az ő követelését pedig rátáb- Jázzuk. A villa ária hatezer pengő, de ezer pengő kell a renoválásához. Hát mi rátábl-áztatjuk mind a hetet. Ennél többet igazán nem tehetünk! Még valamit szerettem volna megkérdezni, de abban a pillanatban csengettek és a következő percben bell'épeitt Józsi bácsi. — Nos? — esteli rá mindketten. — Rendben van? Józsi bácsi lassan leereszkedett egy székire. Aztán azt mondta: — Hát megbeszéltem véle ... — Nos? Nos? — sürgette Klári. — Mit mondott? Széna, vagy szalma? — Hát... Tudod, a dolog nem olyan egyszerűi — felélte Józsi bácsi. — Az ő részéről nem tenne akadály... d'e ... adj hát legalább egy szivart, aztán mindjárt elmondom az egészet részletesen .., Marci hozta a szivart, Józsi bácsi körülményesen rágyújtott, majd egypár hatalmas karikát fújva, azt mondta: — Hát az ő részéről nem voln'a akadály, csak egy baj van ... —■ Micsoda? — kérdezte Marci elálló lélekzettel. — Hát csak az, — felölte Józsi bácsi, -q hogy nincs több pénze öl százhat van pengőnél... Any- ny-it szívesen kölcsönöz egy hatezer pengős ingatlanra, de többet nem adhat, mert nincs .. Mélységes csend támadt a szobában. Nagy. nrél-y csend, amelyben mintha egy összeomló villa robaját lehetett volna hallani. Ez azonban csak a Marói sóhajtása volt, aki keserűen lőbálva a fejét, odafordult a féleségéhez és azt mondta: — Tessék! ... A te családod! ... Éheik ők! — Amig rá nem kerül a sor, van mindent De ha egyszer aztán ki kell tenni a pénzt az asztalra, akkor nincs semmi! Re (len öles. Bizony isten mondom, rettenetes! Ilyen józan, reális embernek, mint én vagyok, valóságos kínszenvedés köztük élni! Arról beszél, hogy pénzt akar adni kölcsön ingatlanra és mikor szaván akarják fogni, hát, nincs neki! — Arról Malvin néni nem télre!! Ö nem mondta, hogy mennyi pénze van, Józsi báqsi az oka az egésznek... ő fújta fel, hogy Mallván néninek igy pénze van, úgy pénze van . te meg ölhittedl — El hát, pattant föl Marci. — Mert én magamból indulok kii, hogy neim kezdek aidldlig. semmi ilyesmihez, amiig bizonyosan nem tudom, hogy arra, amit .akarok, megvan a fedezet! Ez bosszant most éppen! Hogy én már be is Ígértem a tulajdonosnak a villáért hatezer pengőt... és most tessék ! Kiderül, hogy ennek az öreg asszonynak nincs még ezer pengője sem! Gyalázat! ... Láttam, hogy a dolog vilkivásártás helyett családi vitává fajul, hát jobbnak láttam búcsút venni. Marci kakiéiért az előszobába, de még ott is azt momidlta: i — Mert csak teljesen megbízhatatlan, ábrándos emberek! Csupa légvár minden, amit kiterveznek! Hidd ©I, néha megáll -az eszem, hogy mennyire nem tudják soha, hogy mi a valóság és mi az ábránd! ... Nem is tudom, hogy lehet igy ölni? Megfoghatatlan! ... A gyermekvédelem és a magyar kisebbség Irmán Klára ár. előadása a prágai MAK-ban Prága, május 14. A prágai MÁK csütörtöki elő- . adó- és vitaestjén Irmán Klára dr., a prágai Magyar Munkaközösség tagja, tartott nagy szaktudással felépített előadást „A gyermek- és ifjúságvédelem a csehszlovák törvényhozásban és a magyar kisebbség" cimen. Előadásának bevezetésében kifejtette, hogy előadása tulajdonképp csak regisztrálás akar lenni, mely bemutatja a csehszlovákiai viszonyokat és az azokból adódó lehetőségeket, tekintve, hogy országosan szervezett magyar kisebbség-, gyermek- és ifjúságvédelemről ez- icleig még nem beszélhetünk. Mert Szlovenszkón és Ruszinszkón magyar gyermekvédelemmel eddig csak a. különböző felekezeti egyesületek törődtek. A magyarság még szervezetlen e téren, bár nem nemzetvédelmi munkáról. A történelem tanulsága, kus gyermekvédelemről van szó, hanem kimondott nemzetvédelm imunkáról. A történelem tanulsága, hogy a gyermekvédelmi organizációk az elnemzet- lenitő politika hathatós eszközei lehetnek. Ha a gyermekvédelem szempontjából a csehszlovák törvényhozás és a magyar kisebbség viszonyáról beszélünk, tudnunk kell, hogy Csehszlovákia törvényrendszere dualisztikus. A történelmi országokban a. régi Ausztria, míg Szlovenszkón és Ruszinszkón nagyrészt a régi Magyarország törvénvei érvényesek. Ausztriában a szegények védelméről szóló törvényt 1862-ben hozták. Ez az úgynevezett Armengesetz, mely kimondja, hogy a szegényekről az egyes községek tartoznak gondoskodni. Ennek következtében a szociális munka a történelmi országokban nem az állami, hanem a járási, községi éá magánvállalkozások kezében volt. Különösen a nemzetiségek szempontjából nagy szerepe volt az önkéntes munkának, mely a történelmi országokban példaszerűen van megszervezve. Az e colra kiutalt államsegélyt a járási választmány kapta, mely megszervezte a kerületi gyermekvédelmi bizottságokat (Bezirkskommission für Jugendfiir- sorge). Később ezek a bizottságok teljesen pri- vátjellegü egyesületekké alakultak át. így a szociális munka terén független cseh és német egyesületek működtek egymás mellett és működnek a történelmi országokban ma is. Ezzel szemben a régi Magyarország területén a gyermekvédelem az állam kezében összpontosult és a járások szerinti organizációnak, valamint a magánvállalkozásoknak jóval kevesebb lehetősége volt, mint Ausztriában. Ez a rendszer korszerűbb és előnyösebb, mint a liberális elvekre épülő ausztriai rendszer. Csakhogy az államfordulat után a szlovenszkói magyarság a régi államközponttól való leszakadás következtében szervezetlen volt az egyesületi szociális munka terén. A szociális munka nem volt járások szerint úgy megszervezve, mint Ausztriában és igy a budapesti nagyszerűen megszervezett, központi állami organizációktól elszakadt. Ezért lehetséges az, hogy ma a csehszlovákiai magyarságnak a szociális munka terén a felekezeti egyesületeken kívül más jelentősebb egyesülete nincsen. Ezzel szemben számos olyan organizáció működik már Szlovenszkón és Ruszinszkón, melyeknek irányításába a magyarságnak nagyon kevés beleszólása vau és melyek igy a magyarság érdekei ellen is dolgozhatnak. Ilyenek a többé- kevésbé egyesületi jellegű, de az állammal kapcsolatban lévő és állami támogatást elvező Vörös Kereszt, Masaryk liga, Országos Gyermekvédelem, a cseh és német gyermekeket védő egyesületek stb. Az előadó a csehszlovák törvényhozás idevonatkozó rendeletéinek ismertetése és az ebből folyó lehetőségek mérlegelése után feltette a kérdést, hogy mi a tanulság ebből a csehszlovákiai magyar kisebbség számára Az, hogy világnézeti különbség nélkül össze kell fognunk és dolgoznunk. Különösen nagy feladat hárul itt az intellektuel fiatalságra. Az előadó végül hangsúlyozta, hogy a történelmi országokat nem utánozhatjuk mindenben, mivel feltétlen figyelembe kell vennünk korunk fejlettebb szociális követelményeit. Az előadás után meginduló érdekes vitában Zapf László, Abkarovics József, Baráth László, Schmitz Károly, Dobossy László, Wein Gyula, Konta István, Ragályi Antal dr. és Toperezer László vettek részt. A vita tárgya egyrészt a megindítandó munka folyamán a csehszlovák törvényhozás nyitotta lehetőségek, másrészt a figyelembe veendő szociális és pedagógiai követelmények mérlegelése volt
