Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-14 / 111. (2924.) szám

* 1932 május 14, s Bombát. TOWGAI-MAfiÚARHIRIiAB: A nemzeti kisebbségek kulturautmmiáia Észtországban Irta: SZIKLAY FiiESJC dr. i. Észtország (nemzeti nwén Esti) az u. n. balti államok egyik)©. 1919-ig orosz kor­mányzóság volt, némi kulturális autonómiá­val, Ezt Kerenszky kiterjesztette 1917-ben, de csak azéirt, hogy az észtekben is támoga­tást nyerjen a bolsevizmus ellen. A mégis uralomra jutott bolsevizmus ezt az autonó­miát felfüggesztette. A német csapatok elő­retörése, melynek célja az észt nyelvterü­letnek a német birodalomba való bekebele­zése volt, visszavonulásra kényszeri tét te a bolsevistákat, azonban az észtek a szovjet bukása és a német megszállás közé eső na­pon, 1918 február 24-én kikiáltották orszá­guk függetlenségét, amit Anglia májusban, sőt Vilmos császár is szeptemberiben elis­mert. A kicsi, önálló államéletre elő nem készült nép a német császárság bukása után újra a szovjet imperializmusával került szembe, de az angolok anyagi és a finn testvérnép erkölcsi segítségével sikerült úgy a külső orosz támadást, mint a belső bolsevik! forradalmat leszerelnie (1919), s a Tartóiban 1920 február 2-án megkötött bé­kében kénytelen volt Szovjet orosz ország el­ismerni Esti függetlenségét, sőt még hadi kárpótlást is fizetett- Észtország önállóságát az európai hatalmak is elismerték s az uj szabad államot 1922-ben a népszövetségibe is felvették. Az igy, saját erejéből, elszántságából, ne­héz küzdelmek árán alakoilt kis ország terü­lete 47.550 négyzetkilométer, tehát a Cseh­szlovák köztársaságnak körülbelül egy har­mada és Szlovenszkónál is 1400 négyzetkilo­méterrel kisebb. Népessége (1922) 1,107.538 lelket számlál, tehát Csehszlovákia lakossá­gának nem is a tizedrésze s Szlovenszkó la­kosságának is alig üti meg a harmadát, mert míg Csehszlovákia népsűrűsége, kilo­méterenként 97 (Szlovenszkóó 61), Esti nép­sűrűsége csak 24. Nemzetiség szerint kereken 970-000 az észt, 91.000 az orosz, 18.300 a német és 7850 a svéd, hogy a kisebb nemzettöredékeket ne említsem. Az ország általános műveltség tekintetében az elsők között áll, sz analfabé­ták száma oly kicsi, hogy percentben ki sem fejezhető. Ez az egészen újsütetű kicsi, szinte zsuzsu- állam, igazságának tudatában-e, vagy éppen nagy műveltsége folytán nem félt attól, hogy akár a vörösre festett orosz molocih, akár a nála hetvenszer nagyobb német nép, melynek töredékei az ország határain belül, de az anya törzsükkel közvetlen kontaktus­ban élnek, veszélyt jelenthetnének számára, ha e nemzettöredékeknek épp olyan sza­badságot biztosit, mint az államalkotó törzs- nemzetnek, az észtnek s az 1920 junius 15-én meghozott alaptörvényben (Grundgesetz, pohiseadus) biztosította polgárai számára a. törvény előtt való teljes egyenlőséget (6. paragrafus), az anyanyelven való oktatás fenntartás nélküli lehetőségét (12- paragra­fus), a legteljesebb véleménynyilvánítási szabadságot (13. paragrafus), a nemzetiség szabad önmegállapitását (20. paragrafus) és kisebbségei számára a kulturális autonó­miát (21. paragrafus). Ennek az észtországi kulturautonőmiának jogi természetét és intézményeit szeretném az alábbiakban bemutatni. Azt hiszem, nem lesz ez érdektelen a szintén kisebbségi sorsiban élő csehszlovákiai magyarság szá­mára s talán nyújt az idevágó észt törvé­nyek és rendeletek, valamint az ezek alap­ján kiépített kulturszervezetek bemutatása támpontot -arra, hogy a magunk helyzetének komolyságát kellően mérlegelni 'adjuk, va­lamint arra is, mit kell követelnünk az em­beri szabadság, méltányosság, önrendelkezé­si jog s egyenlő elbánás elve alapján, hogy kisebbségi helyzetünk emberhez, müveit nemzethez méltóivá légyén­él Az észt alaptörvény paragrafusai egysze­rűek, világosak, alig pár sorosak, fenntartás nélkül valók. Az 1. paragrafus például igy szól: „Észtország önálló, független szabad- állam, melyben az államhatalom a nép ke­zében van.“ Tehát szűkszavú konstatálása egv fénynek, mely igaz, nem föltétel, nem szándék, nem „igyekezni fogunk". Nincs benne egy fölösleges magyarázó szó, mely fél rém a gy a rá zásra is alkalmat adhat. A kulturális autonómiára vonatkozó 21 paragrafus szövege szószerinti fordításban a következő: „Az Észtország határain belül lakó nemzeti kisebbségek hozzátartozói a imaguk nemzeti-kulturális és öngondoskodá­si érdekeikben (in ihren national-kulturel- len und Fű rs orge -1 n teres se n) megfelelő ön­kormányzati intézményeket hozhatnak létre, amennyiben ezek nem ellenkeznek az ál lamér dekkel.“ A kulturális önkormányzat tehát nincs semmi föltételhez kötve, a törvényparagra­fus nem tartalmaz megszorításokat a polgári szabadságoknak a 6. paragrafusban megál­lapított teljességével szerűiben, mely szerint: „Észtország minden polgára a törvény előtt egyenlő. Nem lehet senkinek születéstől, vallástól, nemtől, rangtól vagy nemzetiségtől függő előjoga vagy hátránya. Észtországban nincsenek rangok és rangcírnek." A nemzeti kisebbségek kulturális autonó­miája a róla szóló részletes törvény szerint (1925. 31-32.) ugyanazokon az alapokon nyugszik, mint a közigazgatási (kerületi, vá­rosi, községi) önkormányzat (i. pár.)- Ha­tásköre kiterjed: 1. a nemzeti nyelvű nyil­Newyork', május 18. A Wallstreet 23 alatt, a Broadway egyik sar­kán áll egy kicsiny ház. Bejáratát két oszlop jelzi, a két oszlop között egyszerit betűkkel a felirat: J- P. Morgan & Sohns. Semmi más. Egy­szerű épület, nincs disz rajta. És mégis ebbő1 a szerény házból uralkodik az egész világ felett a világ leghatalmasabb és talán leggazdagabb em­bere, amint egykor az Eskuriál szűkre szabott cellájából, vasrácsos ablakai mögül kormányozta a keresztény világot II. Fiilöp. Ez a kis ház a világ köztudaíában ngv él, mint a földkerekség pénzügyi centruma. Misztikus képzetek kapcsolódnak egybe a Mor­gan nevével. Ebből a kis házból finanszírozták a világhábo­rút, innen kormányozták a békekötéseket, in­nen mentették meg a frankot, itt döntenek béke és háború kérdésében. Ha ez a ház úgy akarta, háború törhet ki, vagy béke fejezhetett be valamilyen háborús kalandot. Minden gyermek ismeri ezt a nevet: Morgan. A parlament itéiőszéke előtt Ér, most ez a név, amemly mögött a sötétben dolgozó amerikai plutokrácia legnagyobb hatal­mú megszemélyesítője áll, egy rendkívül kínos és nem kevésbé kockázatos kimenetelű parla­menti vizsgálat középpontjába került. A Wallstreet „sötét eminenciája", John Pier- poní a kongresszus kívánságára a közeli he­tekben kénytelen lesz az amerikai parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenni, hogy szá­mot adjon üzleteiről, melyekben egyformán nagy szerepet játszik a vér és az arany. A vizsgálat közvetlen előzménye állítólag Ivar Kreuger öngyilkosságával van összefüggésben. Tíz nappal öngyilkossága előtt Kreuger még Amerikában tartózkodott, s a Morgan bankház vezérével tárgyalt Bizonyos, hogy Pierpont sokat, tud Kreuger bu­kásának -okairól, többet, mint bárki más, de ő nem fecsegős természet, hallgatott a múltban is s ma sem beszél sem Kreugerről, sem azokról az üzleti kapcsolatokról, amelyek a svéd gyufa­tröszt elnökéhez fűzték. Talán nem is kell bőveb­ben megmagyarázni, hogy milyen nagy erőket mozgósítottak Morgan ellen, amig sikerült a par­lamenti vizsgálatot elrendeltetni. *. \ Morgan nagy bűne A Morgan elleni vádak igazi magyarázata mélyebben gyökerezik a, Kreuger-esetnél. J. P. Morgan Franciaország bankára volt olya- ténképpen, ahogyan például a háború előtt Mendelssohn az orosz birodalmat finanszírozta. vános és magániskolák, tanintézetek szerve- zésére, igazgatására és felügyeletére; 2. az illető kisebbség minden egyéfb, kulturtfel- adatokat szolgáló intézményeire és vállala­taira (2. pár.). Ezen hatáskörön belül az ön­kormányzati testületeknek joguk vau köte­lező rendeleteket kiadni (3. pár.). A kul- íurönkormányzat állapítja meg a közigazga­tási önkormányzati testületekkel egyetértés­iben az illető nemzeti kisébbség iskolaháló­zatát s ezt az oktatásügyi miniszter fölter­jesztésére a kormány jóváhagyja. A kulturá­lis önkormányzat életbeléptetése előtt már fennállóit kisebbségi iskolákat a kormány átadja a kisebbségi önkormányzatnak. A költségeket az állam és a helyi (közigazga­tási) önkormányzatok viselik (4- pár.), A kulturális önkormányzat szervei a ki- sebbségí kulturtanács és az önkormányzati testület. Ezek székhelye a főváros. A vidéki kérdések és feladatok megoldására a kul- turtauács vidéki kultur kuratórium okát ala­kíthat, melyek működési köre az illető ke­rület, a városokat is beleértve (5. pár.). A kulturális önkormányzat pénzügyi alap­jai: a) a törvény szerint az állam által vállalt költségek és kötelezettségek a nyilvános elemi és középiskolákkal szemben; b) a közigazgatási önkormányzati testüle­tekre eső költségek és kötelezettségek; c) állami és közigazgatási kultur segélyek; d) nyilvános jellegű adók, melyeket az önkormányzati kulturtanács az önkormány­zat tagjaira a szükség szerint kivet; e) ajándékok, gyűjtések, alapítványok, Morgan töméntelen mennyiségben vezette be a* amerikai piacra a francia, majd a csehszlovák, lengyel és jugoszláv értékpapírokat. Az 6 befo­lyásának a terhére Írják, hogy az amerikai kisemberek dohárait elsősorban nem a gazdasági szükség fedezésére fordítot­ták, hanem politikai elvekhez igazodva hasz­nálták fel. Morgan bűne, hogy a világgazdasá­got ma elsősorban nem gazdasági, hanem poli­tikai szempontok irányítják. Morgan, a politikus meghóditotta Délamerikát és Közópamerikát, láthatatlan háborút viselt Ja­pán ellen. Mindezt az amerikaiak csak most kez­dik tisztán látni- Elsősorban azért citálják Mor- gant a parlament vizsgálóbizottsága elé, hogy számohkérjék tőle, milyen célokra fordította Amerika nemzeti vagyonának tekintélyes részét. Egy világhatalom bukása előtt Ma még korai lenne megjósolni, hogy a parla­menti vizsgálóbizottság működése maga után vonja-e a Morgan-bankház bukását és hogy John Pierpont Morgan személyével eltünik-e az ame­rikai pénzpiac éléről az utolsó negyedévszázad leghatalmasabb, de egyben talán legártalmasabb egyénisége is. Annyi azonban már most is bizo­nyosra vehető, hogy a Morgan-bankház megtépázott presztízzsel, kicsorbult erkölcsi hitellel fog kikerülni ebből a módfelett kínos aktusból s ha nem is közvetlen következményként, de fel­tétlenül számolnak azzal, hogy rövid időn belül meglepő komplikációk fogják megrendíteni a talajt Morganék világhatalma alatt. Az arany nagy csatái Az Egyesült Államok területén a Morgan név már évtizedek óta fogalmat jelent. A yankee a legnagyobb pénzügyi hatalmat, felbecsülhetetlen gazdagságot, korlátlan befo­lyást asszociált ehhez a névhez. Európában a háború előtt még csak kevesen is­merték a J. P. Morgan & Co. bankház nevét, a világháborúban azonban egyre többet emlegették anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, hogy a Wallstreetnek ez a „kis bankára" az uj világ­ban milyen domináns szerephez jutott. Az öreg Morgant akkor Európában még nem becsülték igazi jelentősége szerint s a londoni City urai sem sejtették, hogy az amerikai bankház falai mögött a világ jövendő pénzügyi diktátora szövi terveit. Pedig az öreg John Pierpont. Morgan már jóval a háború előtt számított valaminek. 1900-ban a Morgan bankház 108.000 kilomé­KONIFERUM GYÓGYBOROVICSKfl csodás hatású meghülésnéS és gyomorbajosát hagyatékok s a saját vagyonból és vállalko­zásokból befolyó jövedelmek (6- pár.). Nemzeti kisebbségnek számit az orosz, nélmet és sivéd néip s minélazon kisebbségek, melyek összessége nem kevesebb, mint 3000 (8. pár.). A kisebbségi önkormányzati testülethez való tartozás a nemzeti regiszter által nyer igazolást, melybe minden 18 éven. felüli észt állampolgár fölvétetheti magát. A 18 éven aluliak a szüleik után igazodnak- E nemzeti regiszterből törlik a tagokat: 1. ha­lál esetén; 2. ha kiválnak Észtország kötelé­kéből; vagy 3. ha önként kilépnek az ön- kormányzati testületből (9. és 10. pár-). Ezek volnának az észtországi nemzeti ki­sebbségeks kulturális önkormányzatának alapelvei, a többi paragrafus adminisztratív •rendelkezés, mely minket közelebbről nem érdekel. Egy fontos belőlük, hogy a kulturá­lis önkormányzat teljesen szabad a maga jogkörében, a kulturtanács tagjait maga vá­lasztja, a határozatait magának végrehajtani joga van, az államnak pedig kötelessége. Még a választási és szervezési költségeket is az állam viseli, csak a nemzeti regiszte­rek első összeállításának és az előkészítés­nek költségei esnek a nemzeti kisebbség tagjaira. (Vége köv-) tér hosszúságú amerikai vasútvonal felett ren­delkezett, s ha tekintetbe vesszük, hogy Németország vasúthálózatának egész hossza nem tett ki töb­bet 60.000 kilométernél, akkor nem becsülhetjük le Morgan háború előtti hatalmi pozícióját. A század elején J. P. Morgannak sikerült élete legnagyobb üzletét lebonyolítania: megalapította az United Staates Steel Corpc- rationt és máról-holnapra százmillió dollárt ke resett. A newyorki börzének 1904-ben fekete napja! voltak- A nagy börzekraohban ezer és ezer ami rikai veszítette el egész vagyonát Morganék baisse-spekulációi következtében. Az emberei, ezrei zokogtak vagyonuk romjai felett, Morgan hatalma pedig minden korláton áttörve növekt dett tovább. A nagytőke és hadserege Morgan tehát valamivel a századforduló után már a kapitalizmus nagyhatalmai közé számí­tott. Mint említettük, 108.000 kilométer vasúti sin tartozott bíródul mába, azonkívül övé volt Amerika acélipara nak 70 százaléka, s az ö bankháza kontrollálta, az amerikai hajópark jelentős részét. Egyedül az US Steel Corporationban másfélmilliárd dol­lárra becsült érdekeltsége volt. Munkáshadserege ennél az egy vállalatnál két százezer főre rúgott, de ennél is több alkalma zottja és munkása dolgozott a-General Elektra- kötelékeiben. Morgan, akit az ellene hálálná gyűlöletet tápláló nyugati farmerek a „pluto­krácia vérebének" neveztek el, 1914-ben a világ egyik leggazdagabb embere volt, önfejű és visszavonultan élő különc, akinek személye és vagyona köré legendák fűződtek. Uralkodásán;) éfi hatalmának igazi korszaka a világháború ki törésével kezdődött el. A világháború bankára Mielőtt a Morgan-bankház szédületes pályáin tá6ának fénykorát ismertetnők, tanulságos visz szalapozni a Morgan-család krónikájában. A Morganok őse, az idősebb John Pierpont Morgan hadiszállításokkal kezdte üzleti pályafutását­ötezer rozsdás karabélyt szállított az amerikai railiciának s ezzel rakta le a későbbi mérhe­tetlen családi vagyon alapjait. Fia és örököse Ilii maradt apjának üzletéin . , csak kiszélesítette a kereteket, nem rozsdás ka rabélyokat szállított, hanem százezrek halálaim a világháború vértengeréből szűrte le a mag vagyonának töménytelen millióit. Az ő malmára hajtották az aranyat a flaudriai Á parlament és az amerikai közvélemény itéiőszéke előli vonják felelősségre John Pierpont & nemzeti vágyom tekintélyes részének elherdálásáért A modem Amerika legendás Krözusa, az amerikai kapitalizmus mérhetetlen hatalmú ura fölött pálcát fog törni a parlamenti vizsgálóbizottság — Döntő stádiumba jutott a Morgan-bankház elleni ádáz kampány Amerika megtagadja fiát, aki világpolitikát csinált a immerek és a kis­emberek sok miltió dollárjával

Next

/
Thumbnails
Contents