Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-14 / 111. (2924.) szám
* 1932 május 14, s Bombát. TOWGAI-MAfiÚARHIRIiAB: A nemzeti kisebbségek kulturautmmiáia Észtországban Irta: SZIKLAY FiiESJC dr. i. Észtország (nemzeti nwén Esti) az u. n. balti államok egyik)©. 1919-ig orosz kormányzóság volt, némi kulturális autonómiával, Ezt Kerenszky kiterjesztette 1917-ben, de csak azéirt, hogy az észtekben is támogatást nyerjen a bolsevizmus ellen. A mégis uralomra jutott bolsevizmus ezt az autonómiát felfüggesztette. A német csapatok előretörése, melynek célja az észt nyelvterületnek a német birodalomba való bekebelezése volt, visszavonulásra kényszeri tét te a bolsevistákat, azonban az észtek a szovjet bukása és a német megszállás közé eső napon, 1918 február 24-én kikiáltották országuk függetlenségét, amit Anglia májusban, sőt Vilmos császár is szeptemberiben elismert. A kicsi, önálló államéletre elő nem készült nép a német császárság bukása után újra a szovjet imperializmusával került szembe, de az angolok anyagi és a finn testvérnép erkölcsi segítségével sikerült úgy a külső orosz támadást, mint a belső bolsevik! forradalmat leszerelnie (1919), s a Tartóiban 1920 február 2-án megkötött békében kénytelen volt Szovjet orosz ország elismerni Esti függetlenségét, sőt még hadi kárpótlást is fizetett- Észtország önállóságát az európai hatalmak is elismerték s az uj szabad államot 1922-ben a népszövetségibe is felvették. Az igy, saját erejéből, elszántságából, nehéz küzdelmek árán alakoilt kis ország területe 47.550 négyzetkilométer, tehát a Csehszlovák köztársaságnak körülbelül egy harmada és Szlovenszkónál is 1400 négyzetkilométerrel kisebb. Népessége (1922) 1,107.538 lelket számlál, tehát Csehszlovákia lakosságának nem is a tizedrésze s Szlovenszkó lakosságának is alig üti meg a harmadát, mert míg Csehszlovákia népsűrűsége, kilométerenként 97 (Szlovenszkóó 61), Esti népsűrűsége csak 24. Nemzetiség szerint kereken 970-000 az észt, 91.000 az orosz, 18.300 a német és 7850 a svéd, hogy a kisebb nemzettöredékeket ne említsem. Az ország általános műveltség tekintetében az elsők között áll, sz analfabéták száma oly kicsi, hogy percentben ki sem fejezhető. Ez az egészen újsütetű kicsi, szinte zsuzsu- állam, igazságának tudatában-e, vagy éppen nagy műveltsége folytán nem félt attól, hogy akár a vörösre festett orosz molocih, akár a nála hetvenszer nagyobb német nép, melynek töredékei az ország határain belül, de az anya törzsükkel közvetlen kontaktusban élnek, veszélyt jelenthetnének számára, ha e nemzettöredékeknek épp olyan szabadságot biztosit, mint az államalkotó törzs- nemzetnek, az észtnek s az 1920 junius 15-én meghozott alaptörvényben (Grundgesetz, pohiseadus) biztosította polgárai számára a. törvény előtt való teljes egyenlőséget (6. paragrafus), az anyanyelven való oktatás fenntartás nélküli lehetőségét (12- paragrafus), a legteljesebb véleménynyilvánítási szabadságot (13. paragrafus), a nemzetiség szabad önmegállapitását (20. paragrafus) és kisebbségei számára a kulturális autonómiát (21. paragrafus). Ennek az észtországi kulturautonőmiának jogi természetét és intézményeit szeretném az alábbiakban bemutatni. Azt hiszem, nem lesz ez érdektelen a szintén kisebbségi sorsiban élő csehszlovákiai magyarság számára s talán nyújt az idevágó észt törvények és rendeletek, valamint az ezek alapján kiépített kulturszervezetek bemutatása támpontot -arra, hogy a magunk helyzetének komolyságát kellően mérlegelni 'adjuk, valamint arra is, mit kell követelnünk az emberi szabadság, méltányosság, önrendelkezési jog s egyenlő elbánás elve alapján, hogy kisebbségi helyzetünk emberhez, müveit nemzethez méltóivá légyénél Az észt alaptörvény paragrafusai egyszerűek, világosak, alig pár sorosak, fenntartás nélkül valók. Az 1. paragrafus például igy szól: „Észtország önálló, független szabad- állam, melyben az államhatalom a nép kezében van.“ Tehát szűkszavú konstatálása egv fénynek, mely igaz, nem föltétel, nem szándék, nem „igyekezni fogunk". Nincs benne egy fölösleges magyarázó szó, mely fél rém a gy a rá zásra is alkalmat adhat. A kulturális autonómiára vonatkozó 21 paragrafus szövege szószerinti fordításban a következő: „Az Észtország határain belül lakó nemzeti kisebbségek hozzátartozói a imaguk nemzeti-kulturális és öngondoskodási érdekeikben (in ihren national-kulturel- len und Fű rs orge -1 n teres se n) megfelelő önkormányzati intézményeket hozhatnak létre, amennyiben ezek nem ellenkeznek az ál lamér dekkel.“ A kulturális önkormányzat tehát nincs semmi föltételhez kötve, a törvényparagrafus nem tartalmaz megszorításokat a polgári szabadságoknak a 6. paragrafusban megállapított teljességével szerűiben, mely szerint: „Észtország minden polgára a törvény előtt egyenlő. Nem lehet senkinek születéstől, vallástól, nemtől, rangtól vagy nemzetiségtől függő előjoga vagy hátránya. Észtországban nincsenek rangok és rangcírnek." A nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája a róla szóló részletes törvény szerint (1925. 31-32.) ugyanazokon az alapokon nyugszik, mint a közigazgatási (kerületi, városi, községi) önkormányzat (i. pár.)- Hatásköre kiterjed: 1. a nemzeti nyelvű nyilNewyork', május 18. A Wallstreet 23 alatt, a Broadway egyik sarkán áll egy kicsiny ház. Bejáratát két oszlop jelzi, a két oszlop között egyszerit betűkkel a felirat: J- P. Morgan & Sohns. Semmi más. Egyszerű épület, nincs disz rajta. És mégis ebbő1 a szerény házból uralkodik az egész világ felett a világ leghatalmasabb és talán leggazdagabb embere, amint egykor az Eskuriál szűkre szabott cellájából, vasrácsos ablakai mögül kormányozta a keresztény világot II. Fiilöp. Ez a kis ház a világ köztudaíában ngv él, mint a földkerekség pénzügyi centruma. Misztikus képzetek kapcsolódnak egybe a Morgan nevével. Ebből a kis házból finanszírozták a világháborút, innen kormányozták a békekötéseket, innen mentették meg a frankot, itt döntenek béke és háború kérdésében. Ha ez a ház úgy akarta, háború törhet ki, vagy béke fejezhetett be valamilyen háborús kalandot. Minden gyermek ismeri ezt a nevet: Morgan. A parlament itéiőszéke előtt Ér, most ez a név, amemly mögött a sötétben dolgozó amerikai plutokrácia legnagyobb hatalmú megszemélyesítője áll, egy rendkívül kínos és nem kevésbé kockázatos kimenetelű parlamenti vizsgálat középpontjába került. A Wallstreet „sötét eminenciája", John Pier- poní a kongresszus kívánságára a közeli hetekben kénytelen lesz az amerikai parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenni, hogy számot adjon üzleteiről, melyekben egyformán nagy szerepet játszik a vér és az arany. A vizsgálat közvetlen előzménye állítólag Ivar Kreuger öngyilkosságával van összefüggésben. Tíz nappal öngyilkossága előtt Kreuger még Amerikában tartózkodott, s a Morgan bankház vezérével tárgyalt Bizonyos, hogy Pierpont sokat, tud Kreuger bukásának -okairól, többet, mint bárki más, de ő nem fecsegős természet, hallgatott a múltban is s ma sem beszél sem Kreugerről, sem azokról az üzleti kapcsolatokról, amelyek a svéd gyufatröszt elnökéhez fűzték. Talán nem is kell bővebben megmagyarázni, hogy milyen nagy erőket mozgósítottak Morgan ellen, amig sikerült a parlamenti vizsgálatot elrendeltetni. *. \ Morgan nagy bűne A Morgan elleni vádak igazi magyarázata mélyebben gyökerezik a, Kreuger-esetnél. J. P. Morgan Franciaország bankára volt olya- ténképpen, ahogyan például a háború előtt Mendelssohn az orosz birodalmat finanszírozta. vános és magániskolák, tanintézetek szerve- zésére, igazgatására és felügyeletére; 2. az illető kisebbség minden egyéfb, kulturtfel- adatokat szolgáló intézményeire és vállalataira (2. pár.). Ezen hatáskörön belül az önkormányzati testületeknek joguk vau kötelező rendeleteket kiadni (3. pár.). A kul- íurönkormányzat állapítja meg a közigazgatási önkormányzati testületekkel egyetértésiben az illető nemzeti kisébbség iskolahálózatát s ezt az oktatásügyi miniszter fölterjesztésére a kormány jóváhagyja. A kulturális önkormányzat életbeléptetése előtt már fennállóit kisebbségi iskolákat a kormány átadja a kisebbségi önkormányzatnak. A költségeket az állam és a helyi (közigazgatási) önkormányzatok viselik (4- pár.), A kulturális önkormányzat szervei a ki- sebbségí kulturtanács és az önkormányzati testület. Ezek székhelye a főváros. A vidéki kérdések és feladatok megoldására a kul- turtauács vidéki kultur kuratórium okát alakíthat, melyek működési köre az illető kerület, a városokat is beleértve (5. pár.). A kulturális önkormányzat pénzügyi alapjai: a) a törvény szerint az állam által vállalt költségek és kötelezettségek a nyilvános elemi és középiskolákkal szemben; b) a közigazgatási önkormányzati testületekre eső költségek és kötelezettségek; c) állami és közigazgatási kultur segélyek; d) nyilvános jellegű adók, melyeket az önkormányzati kulturtanács az önkormányzat tagjaira a szükség szerint kivet; e) ajándékok, gyűjtések, alapítványok, Morgan töméntelen mennyiségben vezette be a* amerikai piacra a francia, majd a csehszlovák, lengyel és jugoszláv értékpapírokat. Az 6 befolyásának a terhére Írják, hogy az amerikai kisemberek dohárait elsősorban nem a gazdasági szükség fedezésére fordították, hanem politikai elvekhez igazodva használták fel. Morgan bűne, hogy a világgazdaságot ma elsősorban nem gazdasági, hanem politikai szempontok irányítják. Morgan, a politikus meghóditotta Délamerikát és Közópamerikát, láthatatlan háborút viselt Japán ellen. Mindezt az amerikaiak csak most kezdik tisztán látni- Elsősorban azért citálják Mor- gant a parlament vizsgálóbizottsága elé, hogy számohkérjék tőle, milyen célokra fordította Amerika nemzeti vagyonának tekintélyes részét. Egy világhatalom bukása előtt Ma még korai lenne megjósolni, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság működése maga után vonja-e a Morgan-bankház bukását és hogy John Pierpont Morgan személyével eltünik-e az amerikai pénzpiac éléről az utolsó negyedévszázad leghatalmasabb, de egyben talán legártalmasabb egyénisége is. Annyi azonban már most is bizonyosra vehető, hogy a Morgan-bankház megtépázott presztízzsel, kicsorbult erkölcsi hitellel fog kikerülni ebből a módfelett kínos aktusból s ha nem is közvetlen következményként, de feltétlenül számolnak azzal, hogy rövid időn belül meglepő komplikációk fogják megrendíteni a talajt Morganék világhatalma alatt. Az arany nagy csatái Az Egyesült Államok területén a Morgan név már évtizedek óta fogalmat jelent. A yankee a legnagyobb pénzügyi hatalmat, felbecsülhetetlen gazdagságot, korlátlan befolyást asszociált ehhez a névhez. Európában a háború előtt még csak kevesen ismerték a J. P. Morgan & Co. bankház nevét, a világháborúban azonban egyre többet emlegették anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, hogy a Wallstreetnek ez a „kis bankára" az uj világban milyen domináns szerephez jutott. Az öreg Morgant akkor Európában még nem becsülték igazi jelentősége szerint s a londoni City urai sem sejtették, hogy az amerikai bankház falai mögött a világ jövendő pénzügyi diktátora szövi terveit. Pedig az öreg John Pierpont. Morgan már jóval a háború előtt számított valaminek. 1900-ban a Morgan bankház 108.000 kiloméKONIFERUM GYÓGYBOROVICSKfl csodás hatású meghülésnéS és gyomorbajosát hagyatékok s a saját vagyonból és vállalkozásokból befolyó jövedelmek (6- pár.). Nemzeti kisebbségnek számit az orosz, nélmet és sivéd néip s minélazon kisebbségek, melyek összessége nem kevesebb, mint 3000 (8. pár.). A kisebbségi önkormányzati testülethez való tartozás a nemzeti regiszter által nyer igazolást, melybe minden 18 éven. felüli észt állampolgár fölvétetheti magát. A 18 éven aluliak a szüleik után igazodnak- E nemzeti regiszterből törlik a tagokat: 1. halál esetén; 2. ha kiválnak Észtország kötelékéből; vagy 3. ha önként kilépnek az ön- kormányzati testületből (9. és 10. pár-). Ezek volnának az észtországi nemzeti kisebbségeks kulturális önkormányzatának alapelvei, a többi paragrafus adminisztratív •rendelkezés, mely minket közelebbről nem érdekel. Egy fontos belőlük, hogy a kulturális önkormányzat teljesen szabad a maga jogkörében, a kulturtanács tagjait maga választja, a határozatait magának végrehajtani joga van, az államnak pedig kötelessége. Még a választási és szervezési költségeket is az állam viseli, csak a nemzeti regiszterek első összeállításának és az előkészítésnek költségei esnek a nemzeti kisebbség tagjaira. (Vége köv-) tér hosszúságú amerikai vasútvonal felett rendelkezett, s ha tekintetbe vesszük, hogy Németország vasúthálózatának egész hossza nem tett ki többet 60.000 kilométernél, akkor nem becsülhetjük le Morgan háború előtti hatalmi pozícióját. A század elején J. P. Morgannak sikerült élete legnagyobb üzletét lebonyolítania: megalapította az United Staates Steel Corpc- rationt és máról-holnapra százmillió dollárt ke resett. A newyorki börzének 1904-ben fekete napja! voltak- A nagy börzekraohban ezer és ezer ami rikai veszítette el egész vagyonát Morganék baisse-spekulációi következtében. Az emberei, ezrei zokogtak vagyonuk romjai felett, Morgan hatalma pedig minden korláton áttörve növekt dett tovább. A nagytőke és hadserege Morgan tehát valamivel a századforduló után már a kapitalizmus nagyhatalmai közé számított. Mint említettük, 108.000 kilométer vasúti sin tartozott bíródul mába, azonkívül övé volt Amerika acélipara nak 70 százaléka, s az ö bankháza kontrollálta, az amerikai hajópark jelentős részét. Egyedül az US Steel Corporationban másfélmilliárd dollárra becsült érdekeltsége volt. Munkáshadserege ennél az egy vállalatnál két százezer főre rúgott, de ennél is több alkalma zottja és munkása dolgozott a-General Elektra- kötelékeiben. Morgan, akit az ellene hálálná gyűlöletet tápláló nyugati farmerek a „plutokrácia vérebének" neveztek el, 1914-ben a világ egyik leggazdagabb embere volt, önfejű és visszavonultan élő különc, akinek személye és vagyona köré legendák fűződtek. Uralkodásán;) éfi hatalmának igazi korszaka a világháború ki törésével kezdődött el. A világháború bankára Mielőtt a Morgan-bankház szédületes pályáin tá6ának fénykorát ismertetnők, tanulságos visz szalapozni a Morgan-család krónikájában. A Morganok őse, az idősebb John Pierpont Morgan hadiszállításokkal kezdte üzleti pályafutásátötezer rozsdás karabélyt szállított az amerikai railiciának s ezzel rakta le a későbbi mérhetetlen családi vagyon alapjait. Fia és örököse Ilii maradt apjának üzletéin . , csak kiszélesítette a kereteket, nem rozsdás ka rabélyokat szállított, hanem százezrek halálaim a világháború vértengeréből szűrte le a mag vagyonának töménytelen millióit. Az ő malmára hajtották az aranyat a flaudriai Á parlament és az amerikai közvélemény itéiőszéke előli vonják felelősségre John Pierpont & nemzeti vágyom tekintélyes részének elherdálásáért A modem Amerika legendás Krözusa, az amerikai kapitalizmus mérhetetlen hatalmú ura fölött pálcát fog törni a parlamenti vizsgálóbizottság — Döntő stádiumba jutott a Morgan-bankház elleni ádáz kampány Amerika megtagadja fiát, aki világpolitikát csinált a immerek és a kisemberek sok miltió dollárjával