Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-13 / 110. (2923.) szám
8 ^i^gm-MacAarhi rlapi 1932 május 13, péntek. Sct>h ÁzKönWKaLTaRA Goethe élete és élete müve Berzeviczy Albert előadása a Magyar Akadémia ünnepi közgyűlésén Á világirodalomban nem találunk irót, aki a maga életének és irodalmi munkáeeágknak viszonyát oly teljesen föltárta volna az utókor előtt, mint Goethe. Igaz, hogy csak mi, az immár egy évszázaddal eltávolodott utókor, látjuk ezt az egységet a maga. teljességében magunk előtt. A Goethe életében és a halálát követő időben ismerték a Wahrheit und Dichtung cim alatt megirt kedves és bájos ifjúkori megemlékezéseit, olaszországi és svájci útleírásait, némely más életrajzi adalékot, ismerték vagy legalább sejtették a vonatkozásokat regényalakjainak és a költőnek magának élményei között, de ennél többet nem. Csak mióta a Goethe halála után napvilágra került tizenháromkötetes naplója, aggkori bizalmasának, Eckermannak vele folytatott és híven megörökített beszélgetései. Kétségtelen, hogy Goethe teljesen átérezte azt a felelősséget, amely őt egyénisége és élete rend- Idvüliségének tudatában az utókorral szemben terhelte, midőn majdnem mindent, ami életével ég munkásságával összefüggőt, megörökített. Eljárásának teljes céltudatosságára vall, hogy naplóját abban az időpontban kezdte írni: 1775 nyarán, amikor a Wahrheit und Dichtung-ban megörökített ifjúkor határához ért, tehát huszonhat éves korában. A napló olvasójának, kivált eleinte, sok csalódást hoz; rendkívül szűkszavú, vannak bene több évre terjedő hézagok. Az olaszországi utazás aztán beszédesebbé teszi a naplóirót; itt aztán sok olyat is találunk, amit a költő szó szerint átvesz az Italienische Rcisé- be. Azonban mindvégig, a naplóba foglalt egész ötvenkét éven át — az utolsó bejegyzés csak négy nappal előzi meg a Goethe halálát — feltűnő marad bizonyos, a költő életfolyására bizonyára nagy hatással volt közeli és távoli események teljes mellőzése. Egy szóval sem említi — például a nagy francia forradalmat; a júliusi forradalomról — mely a költő utolsó éveibe esett — röviden megemlékezik, de nyilvánvaló, hogy íróját jobban érdekelték a francia akadémia természettudományi vitái, mint a Bourbonok elüzetése és az Orlean- sok trónfoglalása. Goethe híres fogadtatását Napóleon császár által igy említi: „nachher beim kaiser“. Németország felszabadulására a francia iga alól csak egy „győzelmi hir“ emlékeztet; Napóleon halálát se jegyzi, sőt nagyherceg-barátjának elhuny tárói is Goethe már csak akkor pmlékezik meg, amikor hagyatékáról van szó. Barátainak, Schillernek — kit mindig Hofrat von Schillernek nevez — halála nem fordul elő a naplóban, Wielandnak is csak temetése. A Goethe élete müvére nézve naplója a vas- szorgalomnak s foglalkozásbeli rendszerességnek tanúbizonysága. Az a felfogás, mintha a'lángész szükségképp a rendszertelenségben, szertelenségben és rögtönzésekben nyilvánult meg, csattanóé cáfolatát találja a Goethe életében ,aki rendszerességben és szorgalomban egészen a pedantériáig elment. Kivált élete második, hosz- ezabb részében, a weimari korszakban minden tervszerűen megy s bámuljuk fáradhatatlanságát, mellyel még müvei letisztázására is ügyet és időt tudott forditani. Már 18 éves korában azt irta nővérének, Kornéliának, hogy benső meggyőződése szerint benne vannak tulajdonok, me- ' Ivek arra képesítik, hogy költővé váljék, s szorgalom által idővel azzá is fog válni. Benne a szüntelen tevékenység ösztöne összefüggött a jelen és a jövő életről vallott hitével. Valóban szokatlanul, céltudatosan • tevékeny volt életének majdnem utolsó percéig. Azonban Goethe nemcsak munkateljesítménye által bizonyult életmüvésznek. Az volt azért is, mert életét élményekben oly végtelenül gazdaggá tudta tenni. Nem tudott volna annyit Írni, ha annyit nem élt volna. Roppant munkássága nem akadályozta őt az élet élvezetében. Csak aki úgy élt, mint ő, volt képes magának a világnézetnek azt a fenséges derűjét megszerezni, mely miatt őt a régi görögökhöz hasonlították, az olym- piainak nevével ruházták fel. ügy érzem, hogy Goethe élete és élete müve szempontjából szólnom kell még szerelmeiről is, melyekből naplója nem tár fel semmit; azokról csak levelei és — képletekben — müvei beszélnek. Azok között a dolgok között, amelyekért a nagy embert koronkint megrótták, nagy szerepet visznek éppen szerelmei. Emlegetik csapo- dárságát ,a könnyedségét, amellyel szerelmi viszonyait megkötötte és azután felbontotta, a közönyt, amellyel kitért, sőt megfutámodott hozzá méltóbb házasságok elől, hogy aztán egy hozzá kevésbé méltónak békéit vegye magára. Rámutatnak, hogy ime Werther öngyilkossá lett, mert Lottót nem bírhatta, ellenben a Werther írója, Goethe, csak őnpen elköltözött Wetzlarból, amikor Lőtte Buff a Kestner menyasszonya lett. Annyira megy a szivek és veséknek ez a vizsgálata, hogy sokan Goethét valódi szerelemre képtelennek tartják, az érzelmeket, melyeket könyvei kifejeznek, költötteknek mondják. Anélkül, hogy a Nitzsche „Übermenech“-el- r/iélefét magunkévá tennök. meg kell állapitanunk. hogy Goethe ily mértékkel nem mérhető, i>, közönséges élet ítélet-kategóriái reá ily egyszerűen nem alkalmazhatók. Ha ő n&S1 is nyújthatott mindazoknak, kikhez költői lelke vonzalma közelebb hozta őt, nyújtott nekik ahelyett valamit, ami maradandóbb a földi szerelemnél: halhatatlanságot! De tovább is mehetünk. A fájdalmas és gyönyörteljes emberi érzelmek, melyek a nagy költő müveiben oly csodás nyelven szólalnak meg, nem lőhetnek csupán költöttek, mert akkor nem ragadnának annyi emberi szivet magukkal. Azokat a költő átérezte; ezért és csak ezért keltenek oly élénk visszhangot, ezért találja meg benne annyi olvasó a maga saját élményét, melynek oly hü és teljes kifejezéséért hálát érez a költő iránt. Azonban úgy kell lenni, — s ez a Gondviselés áldásos intézkedése — hogy akit a természet a legviharosabb emberi érzelmek kifejezésének kiváltságos képességével ruház fel, azzal ezek az érzelmek — mintegy biztonsági szelepet találván a költői megnyilatkozásban — nem éreztetik belső, romboló hatásukat. Goethe maga bevallotta, hogy a Werther keservei-nek megírása után oly megkönnyebbülés vett rajta erőt, mintha főgyónást végzett volna, s valóban áldhatjuk a Gondviselést, hogy fájdalma csillapítására kibeszélte azt, ahelyett, hogy egy ostoba pisztolyban keresett volna előle menedéket, megfosztva bennünket mindattól, amit első fiatalkorán túl alkotott. Valóban, igv nézve a nagy költő életét és emberi egyéniségét, meggyőződünk róla, hogy nemcsak müvei, hanem élete is végtelen becsű tanulságot nyújt mindnyájunknak, s ő ebben az értelemben is közjavává lett az egész világnak. Ennek a felismerésére talán alkalmasabb ez a mai kor, melybe halálának századik évfordulója esik, mint bármely megelőző időszak. Ma, keserves tapasztalások után kezdjük ismét érezni, hogy vannak értékek, melyek nincsenek nemzethez, sem időhöz kötve, melyeknek becse ránk nézve emberi mivoltunkban rejlik s éppen ezért egyetemes és változhatatlan. Most, amikor nem is annyira a háború, mint inkább a háború után elkövetett megbocsáthatatlan bűnök, az a bűnös fennhéjázás, mely a háború kimeneteléből jogot vélt formálhatni arra, hogy a nemzeteket örök időkre két táborba osz- sza, a győztesek és ezért uralkodók, és a legyőzőitek s ezért szolgálók táborába: ráhozza elkerülhetetlenül mindnyájunkra, győzőkre és legyőzőitekre egyaránt a közös, keserves nyomorúságot. Ennek a közös nyomorúságnak rettentő iskolájában kell újra felismerni tanulnunk emberi közösségünk igazságát. Ezt az igazságot a világirodalomban talán senki sem fejezte ki és hirdette meggyőzőbb erővel, mint életével és élete müvével Goethe. (* *) Arany János jegyében rendezik Magyarországon az idei Könyvnapot. Budapestről jelentik: Az 1932-ik évi Könyvnap, mint az előző könyvnapok is, kizárólag a magyar könyv propagálásának van szentelve. Az idei könyvnapokat a magyar irodaiam és iróvilág, a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem Arany János emlékének szenteli, a költő halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. Ebből a célból a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete kiadta Arany János összes balladáit és a Bolond Istók-ot, Zichy Mihály nyolc rajzával, Beöthy Zsolt klasszikus méltatásával és Voinoivich Géza remekbe készült bevezetésével. A ragyogóan, kiállított könyv ára 1 pengő 20 fillér. Minden kiadó és minden magyar könyvkereskedő magyar irók magyar Írásait árusítja a könyvnapokom pünkösd utáni keddtől csütörtökig Budapesten és a vidék minden városában fölállítandó sátrakban. Külön könyvnapi kön bősben magyar irók rengeteg könyve kerül a közönség elé, de megjelennek külön a Könyvnapra kiadott, a magyar könyvet különösen propagáló kiadványok is. (*) Vecsey Ferenc olasz kitüntetése. Rómából jelentik: Az olasz király Mussolini minisz- ferelnök előtenieszJtésére Vecsey Ferencet, a ViiiMighiTü magyar hegedűművészt az olasz koronarend parancsnoki keresztjével tüntette ki. (*) Műkedvelő előadás Várgedén. Várgedé- .rőil jelentük: A váirgedei r. k. iskola tantestülete e hó 8-án rendkívül sikerült jótékony célú estét rendezett. Az előadás szereplői oly precíz és életlhü alakítással játszották szerepüket, amiimőt eddig csgk városi műkedvelőktől láthattunk s ezzel bizonyságot telitek arról, hogy a falu kultúrnivója némely helyen elérte a városét. A minden tekintetben elsőrangú előadás számai közé nagyszerűen illeszkedett be a vángedei r. k. férfikar éneke, amelyet a hitközség agilis és népszerű fiatal kántor-tanítója, Bencsik Sándor vezetett nagy hozzáértéssel. A kifogástalan és nagy körültekintéssel végzett rendezésért Csutor Mariska igazgatónőt, Ráíkossy Bözsike tanítónőit Pünkösd hétfőjéig lehet a Nemzetközi Vásár kedvezményeivel Budapestre utazni Milliós exportüzleteket kötöttek ezidén a vásáron Budapest, május 12. Csodálatos, hogy az idei Nemzetközi Vásár hogyan tud dacolni a rossz gazdasági viszonyokkal, rossz időjárással és általános pénztelenséggel. Világszerte pang az ipar, ide mégis csupa uj gyártmányt raktak ki meglepő gazdagságban; világszerte összezsugorodott a kereskedelem, itt mégis százezer pengős üzleteket kötnek; alig van pénz, ide mégis eljönnek az emberek csodálkozni, vásárolni és tanulni. De nemcsak a pestiek jönnek. Jönnek ezrével, tízezrével a vidékiek és a külföldiek is, akiket a vásár .nagy attrakcióján kívül főként a nagy olcsóság csábit Budapestre. Mindenki meglepetve állapítja meg, hogy a pengő belső vásárlóereje milyen nagy s hogy a világ egyetlen fővárosában sincs akkora olcsóság, mint itten. Ennek az olcsóságnak tudható be, továbbá annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank a zárolt pengőibe tétekből 10 milliót oldott fel a vásár céljaira, hogy például angol kereskedők 20 ezer font magyar szalonnát vásároltak. De hatalmas összegekért vásároltak a külföldiek textilárut, gép- árukat, konzerveket; a törökországi Saimsun város uj vizmütelepe részére itt rendelte meg szivattyútelepének berendezését, úgy hogy már eddig is sokmilliós üzleteket kötöttek a vasáron. Megengedte a Magyar Nemzeti Bank a készáru-nyersáru kompenzációs üzletek kötését is s ennek keretéiben — például — egyetlen tételben sok ezer pár tornacipőt adtak el nyersgummi ellenében. Eddig már több, mint háromszázezer ember nézte meg a vásárt, de az igazi nagy vándorlást a pünkösdi ünnepekre várják. Ezt a kettős ünnepet olyankor is szívesen töltik Budapesten a vidékiek és külföldiek, ha nem esik össze a vásárral. Most azonban, hogy a vásárigazolvány 50 százalékos vasúti kedvezményeivel pünkösd hétfőjének déli 12 érájáig lehet Budapestre érkezni, ezt az alkalmat — ami nőhöz hasonló hamarosan aligha adódik — mindenki megragadja. Bárhol is jár mostanában az ember Budapesten: villamoson, színházban, moziban, vendéglőben, fürdőben, mindenhol a vásárról beszélgetnek. Vadidegen emberek kérdezik meg egymástól, hogy voltak-e már a •vásáron, s akik voltak, azok nem győzik eléggé dicsérni a látottakat. Érdekes megfigyelni a vásáron felállított stúdióból leadott magánüzeneteket is. Mindegyikben benne van az elragadtatott megállapítás, hogy gyönyörű a vásár. Ezt pedig a nagyközönség tagjai mondják, sőt még fizetnek is a rádiónak azért, 'hogy ibelekiálthaseák ezt a megállapításukat a világiba. És valóban olyan uj, olyan nagy ez a vásár, hogy messze kimagaslik még az idei más hasonló külföldi vásárok közül is. Hogy csinálták ezt, hogyan tudták összehozni ezt a bámulatos kiállítást, szinte meg sem lehet érteni. Aki azonban tudja, hogy kerek egy esztendeje kezdték meg a vásár megszervezését, s aki tudja, hogy minden magyar iparos, gyáros és kereskedő és minden magyar ember hosszu-hosszu hónapok óta lelkesen készült erre a vásárra, az megérti a gazdasági válsággal, a pénztelenséggel, sőt még a rossz időjárással is dacoló hatalmas sikert. És ebben magyarázatot kap az is, hogy miért olyan teljes ez az egész ipart, kereskedelmet, népművészetet, házi ipart, sőt még a mezőgazdasági termelést is felölelő vásár. A Budapesti Nemzetközi Vásár május 16-án este 7 érakor zárul. Visszavonhatatlanul. A vásár igazolványok tulajdonosai május 21-ig maradhatnak Budapesten, mert a vasúti kedvezmények e napon éjfélkor érnek véget. (*) Rózsahegyi Kálmán SztSovenszkén. Párkányból jelentik: Rózsahegyi Kálmán, a budapesti Nemzeti Színház nagy művésze e héten vendiégszerepel Párkányban, Földes Dezsőnek most ott tartózkodó szünMirtsiuilafánéil. A művész érkezését nagy érdeklődés előzd meg. (*) Műkedvelői előadások Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A pünkösdi ünnepek alatt három műkedvelő előadás is lesz a Katolikus Legényegyletben. Ezek közül kettőt a Legényegylet műkedvelő gárdája rendez és színre kerül az Arany Kakas és A Be- íleznay asszonyok című vígjáték, egyet, a Csár- dáskirálynő cimü operettet pedig az Iparoskor műkedvelő-kara ad elő. Az előadásokon részt fog venni a tüzoltókongresszus érdeklődő közönsége is. (*) Az eperjesi munkásakadémia nagysikerű szinelőadásai. Eperjesi tudósítónk jeleníti: Az eperjesi munkásakadémia május 7-én és 8-án Molnár Ferenc viliágsikerü vágjátékáit, a Doktor urat hozta színre a Városi Színházban, mindkét nap zsúfolt nézőtér előtt. A rendezőség helyesen választott, amikor Molnár e helyzet-fkomdikumokka! telített és sziporkázó szellemességtől tobzódó darabját választotta előadásra, mert ezzel már adva is volt a siker első feltétele, a közönség érdeklődése a darab iránt. A rendezőség néhány újonc .mellett a imár kipróbált műkedvelői gárdáját állította sorompóba. És ez az együttes — dicséretére legyen mondva — teljes mértékben visszaadta a szerző intencióit, ragyogó humorát maradék nélkül érzékeltette és a da ra bot oly harmonikus zökkenő nélküli előadásiban hozta, melyre méltán lehet büszke. A szereplők közül elsősorban Götz Vilmos alakításáról kell megemlékeznünk. Götz nemi újonc már a színpadon, számtalan nagyszerű figura alakítása van már mögötte, azonban Puasér csibész figurájából mindent maradék nélkül kihozott s ezzel edidiigi szerepléseinek legértékesebb sikerét érte el. Goldsteán Zsigimond a hírnévre vágyó pesti ügyvédet helyesen rajzolta meg helyenként •meglepő életh őséggel. Kolenka Béla a remd- őrfogaimazó személyében elsőrangú teljesítményt nyújtóit. Mimikája s hangjhordozása kifogástalan volt. Dernkó Mária passzív szerepét ügyesen oldotta meg. A többi szereplők, úgymint Marosiné Nemes Emília. Erdős László, Laurenesik Pál, Weitzenhofifer Bertalan, Neumann József, pompásan illeszkedtek be az együttesbe. A hibátlan rendezésért is®* ## - . ‘... ‘ PieSfanv — Csak valódit fopadion el. A eltűnő, «ép és előkelő megjelenés feltételes szép arc! Ápolja arcát „MARY- CRÉMMEL" Szeplő, májtól- tok és mindennemű arctisztá- talansáü azonnal eltűnik. Arca remek. elbájoló, rózsás-fehér lesz, Mindenütt kapható — Postán gzétkűidi: Dr. Lad. PoUák gyógyszerész, (*) Holland zenemüpályázat. Budapestről Írják: Az amszterdami Cári tón-szálló igazgatósága eredeti zeneműre pályázatot irt ki és a pályázaton való részvételre a magyar zeneszerzőket is felkérték. A zenemű lehet valcer, vagy más könnyű fajsúlyú kompozíció kis zenekar számára. A kompozíció csak 4 és 8 perc közötti terjedelmű lehet. A pálya- díj 1000 holland forint. A pályamű beküldésének határideje junius 1. (*) Anna Stent Hollywoodba viszik Bánky Vilma utódjául. Hollywoodból jelentik: Anna Sten lesz a legújabb Európából importált hollywoodi sztár. S. Goldwyn szerződtette a Kamarazov testvérek amerikai filmváltozatának női főszerepére. Anna Sten még nem beszél angolul, de Goldwynék elhatározták, hogy őszre már angol beszélőfilmsztár lesz belőle. Anna Stenről a gyárnál azt mondják, hogy Marlene Dietrioh és Bánky Vilma jó tulajdonságait egyesíti. (*) Színdarab készül a Professzor Unrat-ból. Heinrich Mann regényéből, a Professzor Unratból színdarab készül. Erich Ebermayer dolgozta át szinpadra a revüt, amelynek filmváltozata A kék angyal volt Jannings-szal és Marlene Diét.rich-hél a főszerepben. A színdarabot a jövő szezon elején fogják Berlinben és Becsben egyidőbeu bemutatni. A KELETSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Csütörtök: Beregi Oszkár vendégfelléptével: A tűzmadár. Szinmü. Péntek: A zöld bárány. Az EPERJESI “SCALA“-MOZGÓ HETI MŰSORA: Péntek, szombat, vasárnap: VIHARZÓ SZENVEDÉLY. Emil Jannings, Anna Stenn legújabb világfilme. Vasárnap Hit órakor: KACAGÓ GYERMEKELÖADAS. JÖ0Í HYPPOLIT, A LAKÁJ!!!
