Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-13 / 110. (2923.) szám
I _______________________________________v _____________________________________________________________május 13, penuk. Ny omás-végletek a természetben és technikában Negyvenezer légköri nyomás, acélkeménységii gyertyák, forró jég Irta: NEUBAUER FRIGYES mérnök Beregszászban ismét mulattak... Irta: R. Vozáry Aladár (Munkács) A beregszászi Kaszinóban a cseh műkedvelők a múlt napokba^ valami mulatságot rendeztek. És ez is olyan volt, akárcsak a nyári ba da l ói stra ndfürdő-mulat ság. A Kaszinó nagytermében — amint a P- M. H. már röviden jelentette — a beregszászi cseh műkedvelők egy fát állítottak s arra egy hatalmas §-t akasztottak fel. A fa alatt s mellett pedig — nem tudjuk, honnan szerzett egyenruhában — egy részeg „magyar csend- őr“ és egy szintén részeg „magyar rendőr'* garázdálkodott. Mindenki azzal, úgy s akiként mulat, ahogy az a legjobban tetszik neki, ahogy az Ízlésének, szellemi nívójának legjobban megfelel. Ezért nem rojjuk meg a beregszászi cseh műkedvelőket sem azért, hogy felakasztották a §-f, hogy kigunyolva mutatták 'be a rend és közbiztonság magyar őreit. De . . . Az a paragrafus-fel akasztás még sem egészen „helyes** dolog. Nem helyes dolog kifigurázni a paragrafust, mely a törvényt szimbolizálja. A törvény ugyanis paragrafusokból áll, paragrafusokból van felépítve. Lehet, hogy voltak olyanok a műkedvelők és mulatozók közt, akik nem respektálják, nem szeretik a §-t, esetleg összeütközésük is van vele. akik túlteszik magukat a paragrafusokon és azok előírásain, de ezt az egyéni felfogásukat és averziójukat a §-al szemben ennyire nyíltan kifejezni, a §-t ily nyíltan felakasztani mégsem lett volna, szabad. Nem lett volna szabad a nyilvánosság elé tárni, hogy ők bizony nem törődnek a §-sal, hanem azt teszik, ami nekik jól esik. És rendkívüli elbírálás alá esik ez a paragrafus „akasztás** azért is, mert az avval szórakozó műkedvelők nagyrésze egészen bizonyosan állami tisztviselő volt, kiknek pedig elsősorban és hivatalból volna kötelességük a paragrafusnak mindenekfelett való tiszteletben tartása. De tekinthetjük másként is a paragrafus felakasztását és kifiugurázását, ha azt vesz- szük figyelembe, hogy a paragrafus alatt „magyar*4 csendőr-rendőr volt, vagyis a törvényesség és rend őrzésének magyar megszemélyesítése. Vájjon ezzel a kerettel azt akarták kifigurázni, hogy a magyarság a jog alapján áll, hogy a magyarság törvénytisztelő^ hogy a magyar közfelfogás vigyáztat a paragrafus, az azokon felépülő törvényesség fen- tartására és tiszteletben tartására? Ez esetben sem választották meg gunyuk tárgyát helyesen a beregszászi cseh műkedvelők, mert hiszen az éppen Beregszásziban nagy számban élő, de az egész köztársaság területén sem elhanyagolható magyarságtól megkívánják a törvények tiszteletét és büntetéssel sújtanák, ha nem tenne eleget a paragrafusokban foglalt kötelezettségeknek, vagy az ellen vétene. Ezért nem volt helyes kifigurázni a törvényességet jelentő §-t. Most pedig térjünk át a Beregszászban ismét részegnek s garázdának bemutatott, ismét ízléstelen gúny tárgyává tett magyar csendőrre, rendőrreA magyar csendőr a csehszlovákiai magyarság múltjához tartozik. Mint a rend és törvényesség szimbóluma, mint a közbiztonság nagyszerű őre él emlékezetünkben. A magyar csendőrség — minden politikai jelleg és szereplés nélkül — a fegyelemnek, törvényességnek. közbiztonságnak mindenkor olyan mintaszerű szervezete volt, hogy a külföld is tanulmányozta és utánzandónak értékelte. A magyar csendőrök nem voltak részegeskedő, duhaj, garázda emberek, hanem a fegyelmezettségnek, tisztességnek, rendnek, komolyságnak, kötelesség teljes ité snek és a legpontosabb szolgála Hevesnek mintaképei vol tak (s azok ma is). Csak az félt tőlük, akinek oka volt a félelemre, aki a rend és törvény paragrafusai ellen vétett, mindenki más előtt, tiszteletben tartottak voltak. Miért kell a beregszászi cseh műkedvelőknek ezeket szinte állandóan kigunyolni, hazugul olyanoknak bemutatni, amilyenek azok soh‘se voltak?! A rend a múltban éppen olyan rend volt, mint ma, — a mull rendjének kifigurázása, kigúnyolása nem használ a ma rendjének sem, mert akkor, amikor a múlt rendjét kigunyol- ják, az általános és igy a mai rendnek is ártanak! És a magyar rendőr? Nem tudom, hogy ismerik-e a beregszászi műkedvelők a valóságban is a magyar rendőrt, volt-e dolguk valaha magyar rendőrrel? De ha volt dolguk velük, akkor tudhatnák, hogy a magyar rendőr a nyugati müveit világ rendőrei között is az első helyen áll. Hires intelligenciájáról, ud vari a sságá r ól, f á r a db a - tatlanságáról. Tudhatnák, hogy a Budapesten megforduló nyugateurópaiak nem győzik eléggé elragadtatva dicsérni a magyar rendőrt, annak kiváló képességeit. Mindenki elismeri a magyar rendőr értékességét, csak éppen a beregszászi cseh műkedvelők tartják szükségesnek, ildomosnak kigunyolni! De jő dolguk van ezeknek a beregszászi uraknak, vagy: mi van velük, hogy semmi egyéb gondjuk nincs, mint a magyar csendőr-rendőr?! A beregszászi műkedvelők tavalyi badalóí A „nyomáé** fogalma minidiemmaipá valami és éppen ezért neon sokat gomidolliuinik: az anyagi viliág gépezetében vadé nagy szerepévé. De minidjáirt ráeszmélünk, ha eszünkbe jut, hogy a tudományban azt a nyomást veszik egységtndk, aimiettyed a földián-: kst burkold légtenger ránk nehezedik. Ezt az egységnyi ayomást egy „atmoszí'órá“-nalk vagiy egy „iliégkömyi“-n,ek nevezik és csak kevéssel fölötte vagy alatta az emberi élet már veszélyeztetve van. Mi voltaképpen a „nyomás**? Mindig akkor lén fel, ha egy tárgyra ©ró hat, de ellenerő a mozgást gátolja. A nyomás annál magasabb, mennél nagyobb a működő ,erő és... mennél kisebb felületre központosul a hatás. E meghatározás értelmében a nyomásnak a miértéke tehát nem miaga a ható eirö, hanem annak a .feltület-eigység-re eső része. Ezt. azonnal elevenem érezzük meg, mihelyt, arra a különbségre gondolunk, mely a fa/padon való és a „kényelmes1' pami ágon valló fekvés között van. Mert báír az eró mindkét esetben egy és ugyanaz, tudniillik testsúlyunk, a „nyomás** mégis nagyon is más és más. Miért? Mert a párolog anyagának puhasága folytán az testünkhöz lehetőleg bozzá- simiuil é® igy a súlyúnk nagy felületem oszlik meg* és egy négyzetemtiirnéterre akkor lényegesen kej vesebb kilógtam esik, mint fapadon való fekvéskor. Ha egy négyzetemtiroéte r felületre egy kilógtam súly esik, úgy az körülbelüli megfelel egy „1 égkör“- nek, 76 centiméter magasságú higanyoszlop is egy légkörayi nyomást fejt az edény fenekére (760 móil- liroétieír a normális barométerállás). Fórfitenyévnyi keresztmetszetre már majdnem egy méter mázsa esik és az embert testet a dévegő minden oldalról 10.000—20.000 kiiograim erővel nyomja össze, de miután testünk belseje ás levegővel telt., a belülről kifelé való hatás ellensúlyozza a külső levegőt, másrészt szervezetünk úgy van építve, hogy ezt. a nagy nyomást normálisnak érzi. Annyira, hogy ha a levegő ritkul, mint például a magas, hegyeken, élettani zavarok lépnek fel, a vér a belső túlnyomás következtében a vékonyabb erekből káeenked. Az autómotorok munbahengereiben 30—50 légköri nyomás fordul elő. A hires amerikai oceáno- gráfus Beiebe lég- és vízhatlan aoélkabinjára, melynek vtaertag üvegein keresztül 400 méternyire a tengerszin alatt figyelgette "a mélységek fantasztikus álltat- és növényvilágát, szintén vagy 40 atmoszférával nehezedtek a feje fölötti víztömegek. Hidráulikus sajtók és fémek teherbírási vizsgálataihoz használt gépezetek 200—400 atmoszférával dolgoznak. , , Tátraszéplak, 1932. május. Háromhetes influenza emlékével, két lapos bőrkoftferrel s egy vastag Wallaoe-regénnyel megrakodva nekivágtam a Tátrának. Nem merem mondani, hogy elutaztam, hiszen ebédután indultam s este már a Gubr-szanatórium hatalmas ebédlőjében fogyasztóiam a saison pisztráng-pri- meurjeinek egyikét. Sem a gondosan összeállított diétás koszt, sem a gondatlanul kiválogatott Wallace-re- gény nem fekszi meg a legspanyolaibb ellenfél karjai közül kimenekült rekonvalesz- cens gyomrát. (Előzőleg Szabó Dezső tbáromkötetets „Se- gitség“-ét szedtem he óránkint, kanalankint s a más kárán tanulni vágyók okulására szívesen megállapítom, hogy effajta erős táplálék csak teljesen egészséges gyomruak részére ajánlatos, a derék Edgár detektivomlettjei ellenben 39 fokos láz mellett is könnyen emészthetők.) Szinnyei Mer se Pál márciusban, Jernyén festette híressé vált „Hóolvadását**, — a Tátráiban még május elsején is modellt ülhetett volna idén a természet. Jobbkézt, — a hóval borított csúcsok felé. Délifelé azonban itt is befutott már a nem egészen menetrendszerű pontossággal érkezett tavasz, s az erdei páfrány ősz óta sárgára száradt legyezői alól ismeretlen erdei virágok, pöttömnyi sárgája, lilája, kékje tarkállik s az alig-alig rőfnyire ütköző füvecskékre itt is ráhajthatták már a György napra nagynehezen összeterelt nyájat. Furulyán pásztorok őrzötte jühnyáj s a kényelem minden raiffinementjával felszerelt Szanatóriumok, Palotaszállók néznek egymással farkasszemet. őstermészet s modern épücsendőrös mulatsága után nemsokára találkoztam Vaciav VohUdal ungvári csehszlovák rendőrigazgató úrral. (Mert ur volt a sző nemes értelmiében!) Szó eselt a badalói mulatságról. Vohilidál rendőrigazgató nem titkolta véleményét az esetről és a kővetkezőket mondotta; — Szerkesztő ur, magának volt igaza akkor, mikor azokat, akik azt a mulatságot rendezték, éles szavakkal megrótta, — mer! a csehszlovák köztársaságnak nem érdeke az, De a Természet seim rest az óceán legmélyebb helyein, ahol a tengerfenék 10 kiilométefnn'yi távolban « baljától .rejtegeti titkait, 1000 légköri nyomát uralkodik és mégis étinek ott kísérteties, laposra Sajtolt lények, mélyekért ha fel 'akarunk hozni, már a fele utón, 8—5 kilomiétter mélységben úgy pusztulnak eá, minit a léghajósok. akik nyitott gondolában szállnának a sztratoszférába. Modern ágyuosövek falainak a lőporgázok 3000 — 4000 atmos zf órányi támadását kell kibí rni ok. 20 kilométer a föld mélyében vagy 5000 légkörrel nehezedik felülről1 a földk.'éne|g az ottani kőzetekre. A technikában előforduló legmagasabb használatos nyomást azok a siaíjltók fejtik ki, melyekkel üreges fémtesteket állítanak elő. önliéla és varratok mellőz!égével réttemetes, 6000 atmoszféráé sajtoló erő alakítja a fémet. Ilyen nagy nyomások átvitelére a technika rendszerint folyadékokat — legegyszerűbben vizet — alkalmaz, mert ezek szinte teljességgel összenyom- hartatlanok, t. i. még óriási erők behatása alatt is csak alig kisebbedik a térfogatuk (innen a „hidraulikus sajtó1* elnevezés, „hydro-s*1 a viz görög neve). Ily magas nyomású prések legfontosabb alkatrésze a tömitő szelence, melynek a vizet semmiképpen nem szabad átengednie. Az amerikai Bridgemann tanárnak sikerült oly egyszerű és ötletes tömitő szelencét feltalálnia, melynek elméletileg a lehető legmagasabb nyomásnál sem szabadna szolgálatot felmondania. És a. gyakorlatban tényleg még negyvenezer atmoszféra nyomás mellett is jól működött. így aztán lehetséges volt az ilyen szélsőséges erőknek a különböző anyagokra való igen érdekes hatását tanulmányozni. Kiderült, hogy jó acélból való üres hengerek 10-szer akkora nyomási feszültségeket is elbírnak megrepedés nélkül, mint amekkora a törési szilárdságuk, — de hogy viszont ezeknél a feszültségeknél úgy nyúlnak, akár a viasz, —r egy 12 milliméteres átmérőjű furat, melybe az óriás- nyomású vizet sajtolták, 36 milliméterre tágult ki. Ezek az erők puha gumit acélnál is keményebbé tesznek és az óriásnyomás-készülékben gumimatricákkal lehet acéllemezbe dombormüveket nyomni és parafingyertyával az acélt lyukasztani. E kísérletek közben való legérdekesebb eredmény azonban a vi® egy különös elváltozásának a felfedezése volt, — a víznek ez a fajtája csak 6000 légkörű nyomáson felül jelentkezik és 30.000 atmoszféránál az olvadási hőfoka 70 fok Celsius. Vagyis: forró jég! letcsodák. -Pedig nem is oly ellentétesek, megbarátkoztak, szükségük vau egymásra, táplálják, erősítik, kiegészítik eg Jutást. A központi fütéses, európai, — sőt! amerikai komforttal berendezett szanatóriumok otthoni forrásból szerzik a tejet, vajat, mézet, halat s minden egyebet, mi üdülők, betegek szem-szájának ingere s mert gyógytára többi rekvizitumát: a levegőt, napot, kristályos vizét ingyenbe kapja, báláiból megélhetést, Amerika nélkül is boldogulást szerez a környékbeli népnek. Mérföldes csizmákkal járjuk a világot s nem vesszük észre, hogy orrunk előtt nőtt világcsodává a Tátra, lettek európai hirességüvé a tátrai üdülőhelyek. Mert nem ravasz házi reklám, két világrész szaktekintélyeinek tudományos vizsgálódása alapján megállapított igazság, hogy a mi jó öreg Tátránk gyógy ittas levegője a legtermészetesebb, leghatalmasabb gyógyszer s az amerikai egyetemek orvosi értekezletein, Anglia szakköreiben s német kongresszusokon oly természetes magátólértetődően emlegetik a Tátra gyógyerejét, mint a reumás Pöstyént, gyomorbajos Karlisbadot, szívbajos Balaton-Füredet, Nau,beimet s az ischiaszos budai fürdőket s ha ismert amerikai méretekben vehetnénk reklámeszkőzöket igénybe, nem csodálnék, ha idők folyamán a lomnici csúcsig húznák fel az üdülőtelepek százait s Berlin, Prága és Budapest ideszokott vendégseregén kívül London, Paris, Moszkva, Róma, Tokió, Shangbai, Buenos-Aires betegei és üdülői a Tátrák tövében adnának találkozót s oly őszinte meggyőződéssel rajongnának ezért a csodatevő tátrai levegőért, mint ahogy én sóhajtozom, lelkesedem „ligézés** közben hogy a rendőröket, akármilyen uniformisban járnak is, kifigurázzák, hogy a csehszlovákiai magyarság érzéseit, emlékeit ilyen dolgokkal sértsék, mert a cseh nemzet tagjainak s felfogásának komolyságát sértik az ilyen dolgokkal! Ezt Vaciav VohUdal inon dől la. a csehszlovák állam rendőrség ungvá ri igazgatója. De kár, hogy a beregszászi cseh •műkedvelők nem a Vaciav V obi i dal fajtájából valók! tárt ajtajú szobám napsütötte terraceán, miközben friss kárpáti vajjal megkent rozs kenyeret fogyasztok a pompás yogthurt mellé, melyet napijában kétszer fehérbóibitás, pirospozsgás zipserlánykák állítanak fekvőszé- keink mellé. De csak odaifönn, ligézés közben szerepelünk mint betegek, — odalenn, a társalgóban, zenés ötórai teánál; a bőrfoteles hall bridgeasztalkái körül s a hatalmas étkezőterem lucullusi étsoránál egészségeseket megcsu foló farkas ét vággyal fogyasztjuk a legjobb házikoszttal felérő bőséges ebédeket s óvatos gonddail összeállított könnyű vacsorákat, melyekhez fűszerül kitűnő zenét is kapunk s ha nem tűnnék fel, hogy a közel kétszáznyi teríték mellé friss forrásvizén kívül italt alig szolgálnak fel, mondáin luxussz áll óban s nem a Tátra egyik betegszanatóriumában képzelnék magunkat. * Külön nevezetessége Tátraszéplaknak a Ború tlh-villa — Borulh-múterem. Művészi csoportok és irányok torzsalkodásaitól, peres veszekedéseitől távol, — kis lak áll a nagy Tátra tövében — öreg fenyők, hegyipatak rejtett muzsikájába búvik meg a tátrai villák egyik legszebbike, Boruth Andor festőművész Ízléssel és kényelemmel berendezel! műterme. Visszavonult szerénységben él, dolgozik, alkot — rendezte házi szépművészeti múzeummá széplaki villáját s műtermét a mester. Lehet, hogy az uj generáció előtt újonnan fel kell fedeznem, a külföldi s magyar mii- értő közönség felfedezte, becsüli, kiválói közzé sorozta régtől fogva Boruth Andort s a müncheni nagyarany, s egyéb érmeken kívül a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött négy vászna már életében megszerezték neki azt az elismerést s aranykoszőrűt, melyet az emberi féltékenység csak a művészek szebb hazába történt át költözködése utáni időre halasztani a már ártalmatlanná porladtak sírkövének nyakába szokott s szeret legszívesebben akasztani. Jónás Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tisztviselője „Emlékezések** címen megjelent könyvének egyik fejezetében Bo- í'uth Andor festőművésszel kapcsolatban kedves epizódot ir le a szerző. A magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a Császka György kalocsai érsek által annak idején az Akadémiának ajándékozott Munkácsy festette Hayoald-képet a Szépművészeti Muzeum részére átengedné. Jónás Károly, az Akadémia gondnoka tudomást szerezvén a dologról, bizalmasan azt tanácsolta Boruth Andor festőművésznek, hogy a hivatalos eljárás hosszú folyamata alatt másolja le a kérdéses Munkácsy képet s ha sikerülni fog a másolat, ajánlja fel az átengedett Haynald-portró pótlásául az Akadémiának, ügy az Akadémia, mint a minisztérium tudomásul vették az ajánlatot s felszólították Boruth Andort képe hivatalos bemutatására. Boruth — kitűnő ötletként — a hatás fokozása céljából, az általa készített másolatot az eredeti Munkácsy kép kiszedett rámájába helyezte s igy mutatta be képét az Akadémia helyiségébe érkezett bíráló bizottságnak. A csupasz Munkácsy képet pedig saját berá- mázotl képe közelébe állította. A bizottság egyik magasállásu s döntő véleménnyel bíró tagja bíráló szemmel vizsgál- gáttá az egymás mellé állított két képet s némi tűnődés ulándkimondta, hogy: — Bár a másolat is kitünően sikerült, de (s itt egyenesen a Boruth-féle másolatra mutatott) hiába — ez mégis csak Munkácsy-mü- remek. E Boruthra mindenesetre igen hízelgő kis epizódot az átadásnál jelenvolt Jónás Károly akadémiai gondnok meséli s igy azt sincs jogunk mondani, hogy „Si non e verő, e ben trovato.** Pünkösdkor kongresszusra sereglenek a Tátrába Európa minden részéből a legkiválóbb orvosdoktorok. Nem fölösleges pleo- nazmusként ám ismét — s Isten tudja hányadszor — bölcs tanácskozás s dús bankettek során meg fogják állapítani, amit a Haluknál bölcsebb és hatalmasabb doktor, az Ur Isten már régen elrendezett és megállapított, hogy a gyógyulás paradicsoméba a Tátrákon keresztül vezet, a legegyenesebb ni. A sronkaiséffeifsés terén Csehszlovákia a negieáil Európában Prága, május 12. Január végén a legtöbb munkanélküli Németországban volt és pedig 6,041-331, 24 százalékkal több, mini volt egy évvel azelőtt. Ezután következik Anglia 2,854.790 (azaz 7 .százalékkal több), Olaszország 1,015.270 (53 száz.), Csehszlovákia 581.465 (57 száz), Ausztria 361.222 (7 száz.), Lengyelország 325782 (4 száz.) és Francia- ország 278.683 (52.5 százalékkal több, mint 1931-ben). Ajánlja a „Nagyasszonyt** nöismerösei SÍT közti A TÁTRÁBAN Irta: HUNGARICUS VIATOR
