Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-12 / 109. (2922.) szám

« XI. évf. 109. (2922) szám ■ Csütörtök ■ 1932 május 12 ^XoWhTOMP Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11, Panská ulice 12. II, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHfl s. ©. s. Irta: T0RKOSLY JÖZSEF dr. a magyar nemzeti párt országos eto©ke, nemzetgyűlési képviseld Rég^-.n mondom, hogy SzJovensztoó meg­mentése óriási résziben Saloveuszkótól függ! Ezt a nézetemet szereltem volna, ha Szloven- szkó őslakos népei magukévá tették volna és viribns und'tis megfogták volna az önsegély le­hetőségének az eszközeit. Csináltam egy ter­vet és azt mindazoknak, akiknek hasznos munkaiját a meg mentési eljárás sikere igé­nyelhette, nyomtatásban megküldtem. A par­lamentben, a sajiéban, gyűléseken agitáltunk és beszéltünk arról, hogy össze kell fognunk és cselekednünk kell, mert különben elpusz­tulunk. A nagy bajiban, a nyomorban és a fe­nyegető Ínségben a magyar törvényhozók a nagy nyilvánosság előtt nyújtottuk át a mi- niisaterelnöMiöz, illetve a kormányhoz a ja­vaslatainkat a már meglévő hajok enyhítésé­re és az ínség és elpusztulás veszélyéinek az elhárítására, megelőzésére. Sőt a köztársaság elnökéhez is benyújtottuk a memoran­dum un kát. Audienciát kértünk tőle. Mindez hiúiba volt, mert a mindenki által kívánt ja­vulás, a megmenekülés mindeddig nem kö­vetkezett be. Audienciát nem kapott a ma­gyarság két párja. A kormány még annyit sem válaszolt, hogy megkapta a javasla­tainkat. Ellenben a helyzet nnprúl-napra rósz- szahb lett és megállás nélkül rosszabbodik folyton. Lehet-e helyesen arra’az álláspontra helyezkedni, hogy valahogy csak lesz, mert úgy soha se volt még, hogy sehogy se lett volna? S ami Szlovénszkóra vonatkozik, az nagyban és egészben a többi, a történelmi országokra is vonatkozik. Az önsegélyt ható erővé kell lenni mindenütt. És ennék az erő­nek még a kormányt, még a hatalmi politikát is alá kell rendelni! A termelési költségek leszállítása és az ér­tékesítés országos megszervezésé, a földteher- rendézíés és a mezőgazdasági hitel, de általá­ban a hitel rendezése és az alkotó tökének a termelés részére való biztosítása, a közter- heknek a teherbiróképességgel való arányba- hozataLa, a munkaalkalmak folytonosságának megteremtése, s a kultúra emelésének bizto­sítása nélkül a köztársaság egy népe, egy nemzete se boldogulhat. Ellenben az össze­omlás minden népet, minden nemzetet elér­het. Ha a bármily okból eredő tehetetlenség, avagy a hamis célok és hamis jelszavak érde­kében működő szándékosság az ur a kor­mányzatban, akkor a népek együttműködé­sének fel kell váltani a rosszat a jóval. A köztársaság országai is együvé kell hogy fog­janak. És tiszta közéletben a testvériség égisze alatt, az erkölcsileg jók és igazaknak tehetséges kormányzatát kell megteremteni, amely az összesség boldogulási tehetőségét biztosítja. Nagy és sok az elvégzendő feladat! Nehéz a mentés munkája! Mert hiszen a feladat túl nő a köztársaság határain is és jó külpoliti­kát, kereskedelempolitikát és különösen a szomszéd államokkal való együttműködést igényel. Az utóbbinak a feltételeit az igazság alapján kell megteremteni. Nehéz a financiák kérdésének a megoldása is akkor, amikor a sok nyomorúság mellett a devi zárén deletek nyomorúsága is fellépett és a bizalomhiány­ban szenvedő tőke mindenütt eibuvik. A mu n kaa 1 kai mák keletkezésének fo 1 y tonossága a népek, a helyi önkormányzatok, a köztár­saság országainak szolidaritását igényli, hogy a produktív beruházások keresztül legyenek vihetők, hogy mindenki becsületes munkával kereshesse meg a mindennapi ken yenét. De az elvégzendő feladatok elvégzéséhez: hosz­szabb idő kell. Ámde a hosszabb idő tömér­dek elvérzői és tömérdek vérveszteséget is jelent. Úgyhogy az elvégzendő feladatok meg­oldásához szükséges idő lejártával és az ered­mény bekövetkeztekor a prompt segítségben rejlő megelőzés nélkül az elpusztultak oly nagy hekatoinbái fognak az ég felé meredni, hogy tőlük a jótékony napsugár nem fog tudni behatolni a dermedt gazdasági életbe és nem fog tudni elég meleget adni áhhoz, hogy a dermedtség felengedjen és virágzássá alakul­jon át. Meg keli tehát csinálni a rögtönös mi­nimális segítséget, amelynek hatása képessé tesz mindenkit a várakozásra a végső megol­dásig. Meg kell csinálni minden szükséges megelőző gyors segítséget. Nyugodtam merem állítani, hogy nincsen Szlovenszkóban és Ruszinszkóban, de nincsen a történelmi országokban sem egyetlen egy becsületes, józan koponya sem, amely ebben a nehéz, válságos időkben a közterhek fize­tésének okos elhalasztását a legsürgősebben szükséges segítségnek ne tartaná. Becsületes és józan koponya alatt azlt értem, amelyet nem mételyezett .meg a túlságos önérdek, a va- .gyón és a hatalom utáni féktelen vágy és amely tiszta és reális számításra és vizsgálódásra képes. Az ingatlan árveréseknek a földteher- rendezés előkészítése végett, vagy a magán- gazdaság szanálásának előkészítése végett való felfüggesztése egy évre, a munkásbiz- tositási dijak és a szociális biztosítás hátra­lékainak kedvező fizetési feltételek melletti Paris, május 11. Albert Lebrun, Franciaor­szág uj köztársasági elnöke, az általános nem­zeti gyász közepette is büszke lehet arra, hogy a nép egységes bizalmából lett köztársasági el­nök. Vita és küzdelem nélkül választották meg, ami haíalomralépésének első napjától kezdve rendkívül megerősíti erkölcsi helyzetét. A ma reggeli párisi lapok nyomatékosan alá­húzzák a választás nemzeti egységének és szen- vedélyíelenségének jellegét*. A baloldali sajtó fönntartás nélkül bizalmat szavaz az uj állam­főnek. A Quotidien szerint remény és bizalom az első két szó, amelyet a nép Albert Lebrun megbízatásának pillanatában kimond. Albert Lebrun első rövid beszédében nyilat­kozott arról a szellemről, amelynek jegyében hatalmát gyakorolni akarja: „Arra fogok törekedni, hogy a költségvetés fölépítésének és a rend fejlődésének munkáját elősegítsem, a belföldnek jólétet biztosítsak és kifelé megszilárdítsam a békét." A szocialista pártot rendkívül lehangolta a nemzeti koncentrációnak az a megnyilvánulása, amelynek az elnökválasztáskor tanúja lehetett. León Rlum szocialista vezér a Populaire mai számában nem leplezi efkedvetlenedését. Ellen­zékisége nem annyira az uj elnöknek szól, akit fizetésének megadása, a zöldiből tel gyors sza-' bályozása és a közmunkáik által való munka- nélküli segély megteremtése azok a prompt megelőzési segítségek, amelyeket a legsürgő­sebben életre kell hívni. Az államkincstár összes hátralékos adó- és illeték követelései, amelyek az egyes ingat­lanokra bekebelezve vannak, leköthetők fe­dezetül egy bankjegykibocsátáai és egy pénz­tárjegykibocsátási akció alapjául. Ez végered­ményében az adók és illetékekre vonatkozó kincstári követelések eszkontálását jelentené. A kincstári bekebelezett adó- és illetékköve­telések felének 33 százaléka erejéig a Nem­zeti Bank nyújtson 4 százalékos kölcsönt az államnak, úgyhogy külön felhatalmazási tör­vény alapján a kölcsön összegéig uj bank­jegyeket bocsát ki. Ez nem infláció, mert az uj bankjegykibocsátás az arany fedezetnél sokkal erősebb háromszoros ingatlan fedezet mellett, tehát nem fedezet nélkül történik. A kincstári bekebelezett adó- és illeték- követelés 50 százaléka erejéig 4 százalékos pénztári jegyet, bocsásson ki az állam tör­vényben kimondott felhatalmazás alapján. Ez .sem infláció, mert a pénztári jegy kibocsátás szintén fedezet mellett történik és ezek csak -belföldre szólnak. Ez a közgazdasági tudo­mány szerint vitán kívül áll. Ez a pénztári jegy papírpénznek számit s ezzel, valamint az uj bankjegyekkel az állam teljesíti a köte­lezettségeit, amelyek már fennállauak, vagy a jövőre nézve szükségesként keletkeznek. A hátralékos adósoknak ezen az alapon minden további nélkül tud az állam négy éves fize­tési halasztást adni, úgyhogy a haladék 1932. junius elsején kezdődik és 19-36. május 31-én végződik. Az 1932. április elsejéig terjedő hát­ralékokra vonatkoznék a fizetési halasztás. 1933. junius elsejéig nem kell semmit se fi­ugyan Félix Faure-ral, a francia köztársaság legreakciósabb elnökével hasonlít össze, hanem a radikális párt magatartásának. León Blum attól fél, hogy a radikálisok hátat fordítanak a szocialistáknak és átmennek a nemzeti koncent­ráció táborába. Az elnökválasztás mindenesetre ennek a műsorváltozásnak első jele volt s nem lehetetlen, hogy Herriot megtagadja volt fegy­vertársait és a középpártokban fog támaszt ke­resni uj kormánya számára. — Bizonyosnak vesszük — írja León Blum —, hogy a szenátus radikális frakciójának de- niarsa Painlevénél, hogy ne fogadja el az elnök­jelölést, a koncentrációs gondolat első meg­nyilvánulása. Éppen ezért a szocialisták nem voltak hajlandók Lebrunt támogatni, ámbár az elnök személye ellen nincs különösebb kifo­gásuk. Egy más jelenség még jobban nyugtalanítja León Blumt. A szocialisták helyesebbnek lát­ták volna, ha Tardieu nem mond le, hanem az uj kamara előtt bemutatkozik, előadja pro­gramját s azután az uj kamara elsöpri állásá­ból. Ebben az esetben a kamara krízise teljes nyíltságában megmutatkozott volna, mert a szavazásnál kitűnt volna a jobboldal és a bal­oldal blokkjának valódi ereje. Ettől azonban zetni a.z 1932. április 1-ém fönnálló. hátralék után, illetve hátralékokra. Azonban 1933. jú­nius 1-től junius 15-ig terjedő 'batáridőn!belül a hátralék egynegyed részét és annak egy évre előre 5 százaléko-s kamatát ki kell fizetni, 1934. júniusában pedig a második negyed­részét, 1935. júniusában a harmadik negyed­részét és 1936. júniusában pedig a negyedik negyedrészét kell kifizetni. Ez utóbbi után már kamat nem jár. Az állam a kifizetett törlesztéseket a Nemzeti Bank által kibocsá­tott bankjegyek és az állam által kibocsátott pénztárjegyek egy-egy negyedrészének tör­lesztésére és annak alapján az egy-egy ne­gyedrésznek a forgalomból valló bevonására tartozik fordítani. Ez a megoldás volta kép egy belső kölcsön, amit minden nehézség nélkül keresztül le­het vinni. Ez segít az államkincstáron, de se­gít az adózón is s ezzel a gazdasági életben a megállóban lévő vérkeringést újra megin­dítja, alkotó erőt ad a termelésnek és lehe­tővé teszi a népek és nemzetek boldogulásán hoiz szükséges nagy feladatok biztos elintézé­sét. A folyó adók a négy évi haladék alatt sótokat biztosabban fognak befolyni s az uj termelés erősbbödése ezt mind jobban fogja biztosítani. Lehet-e olyan cseh, szlovák, német, mar gyár, ruszin, lengyel becsületes és józan po­litikus vagy nem politikus adózó, aki a hát­ralékos adóknak, illetve a közterheknek ily fizetési halasztását szükségesnek ne tartaná és ne követetné annak létrehozását? Van-e, aki a megmenthetetlenség örvényé­be akarja taszítani népét és nemzetét? Ha lenne ily merész, azt bizton et fogja söpörni a népitétet! Flandin és Laval, azaz azok a miniszterek, akik a radikálisokkal való koncentráció mellett fog­laltak állást, méltán rettegtek és Tardieut le­mondásra kényszeriíették. A krízis tehát olyan koncesszióval kezdődik, ami kedvező előjelnek számíthat a koncentráció hívei előtt. Paris eKcgadja London Javaslatéi Páris, május 11. A Havas-ügynökség jelen­tése szerint a francia kormány az angol kor­mányhoz intézett jegyzékében hajlandónak mu­tatkozott arra, hogy az angol javaslat alapján elfogadja a lausannei konferencia hármas be­osztását. Mint ismeretes, az angol javaslat azt proponálja, hogy legelőször a nagyhatalmak tárgyaljanak a jóvátéíeli kérdésről, azután vonják be a kisebb jóvátételi hitelezőket, hogy végül általános konferenciát tartsanak az euró­pai helyzetről és a kontinens közgazdaságának újjáépítéséről. Az a körülmény, hogy Francia- ország az angol javaslatot elfogadta, már az uj idők jele, mert Tardieu semmiesetre sem azo­nosította volna magát a londoni tervvel, ha nem cselekedne ma már az uj parlament nyo­mása alatt. Ebben a megelőzési kérdésben kell először összefogni az összes népeknek és az összes Albert lebrun megválasztása a nemzeti koncentráció diadalát Jelenti Franciaországban fi szocialisták nyugtalanok — Herei©! a középbirtok feli orientálódik? — Az engedékeny Tardieu

Next

/
Thumbnails
Contents