Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-09 / 82. (2895.) szám

10 1932 Április 9, szombat. Devizaárfolyamok ’'DAPBST BÉC8 BÉRLIK ZÜRICH tegnap ma tegnap ma tegnap ma tegnap ma Bnenoi Alrea >•••••» ——.— —• 1.073 1.073 133.— 133.*" Konstantinápoly • • . * a * ——, — ——•"* —•*" London 20.85 2C.74 25.95 25.95 16.26 15.32 18.94 18.86 New-York ..,,,•», 671.- 571.— 709.20 709.20 4.20g 4.209 £18.12 518.25 Rio de Janeiro —.— —. — —.— —■— 0.249 0.254 —.— • — Amsterdam 230.30 229.85 285.50 £8o-50 i70.13 169.63 £08.80 £08.50 Athén .ittiiiii —, — —£.445 5.445 6.55 6.50 Brüssel 79.75 79.70 98.90 98.75 £8.74 58.67 72.80 72.20 Helsingfori ■ ••■■■•• —.— —.— —.— —.— 7.OI3 7.033 8.7ö 8.20 Röm. .29.45 29.50 37.- 37.- 21.31° 21.78 26.77 25.82 BelgT&d . . 1 ( 1 1 . • • 9.97 10.02 12.50 12.50 7.413 7.413 9.09 9.07 Kopenhiga 114.60 114.20 142.- 141.50 84.07 81.62 104.- 103.70 Oslo i . i i 111.50 110.40 137.50 136.50 82.67 82.52 101.80 100.70 Piri* 22.40 22.40 27.97 27.92 16.57 16.53 20.37 20.34 Prága ......................, . . , 16.94 16.94 21.01 21.01 12 465 12-^5 15.34 15.35 Zürich • •■•••••• 110.80 110.80 137.05 137.20 81.37 81.20 —.— — Bofia .••••iiiei 4.18 4.08 5.13 5.13 8.057 3-057 3.74 S.73 Madrid . . • . . • • i » 55.20 55.20 32.12 82.07 89.10 89.­Stockholm .............. 114.- 111,60 141.- 140.50 83 62 82.42 1C3.E0 101.60 Budapest • ••■•••» —124.29 124.29 56.94 56-94 —.— —.— Bécs .«•••••••• 80.45 80.45 —-.- 49,95 49.95 Varsó .•••■••••» 64.C5 64.05 79.46 79.46 47.15 47.10 £8.- 58.­Berlln » ............................ . 135.55 135.55 168.90 168.80 —------ 123,15 123.20 A háború előtti járadékpapirok csehszlo­vákiai tulajdonosai és a Üaise Commune. A tozbaitga az állaimolk fizetési mérlegeit:, a vailtuta vé­delme érdekében szükségessé válláraik a devizareo- tieletek, ameilyeikiieik gyakran moratórium jellegük van, amelyek azonban legalább azt a lótcaatot kel­tik, hogy egyes áliliatmiolk fizetőképesek. Az adós ál­lamok fízetésfcépes&égük fenntartása ér-dekóben kereskedelmi rendszerüket is megváltoztatni kény­telenek, korlátozzák a behozatalt s csökkentik a kivitelit. A külkereökediekni mérleg változik, ami ismét védelmi intézkedéseket, hív élő, hogy a keres­kedelmi mérleg a kívánatos kiviteli fölösleget, érje el így megszületik az autankiára való törekvés. Mindenek előtt szükséges volna a nemzetköz! el­adósodottság valamelyes leltárának a* összeállí­tása s azt a nemzetközi kereskedelem és a nem­zetközi kereskedelempolitika lehetőségeinek szemszögéből kellene megbírálni. Az adósságok terhiének az általános áresés ideijén valló emelkedése önk-ényteleniil is airra mutat, hogy az adósságoknak alkalmazkodniok kellene m ár- szinvoniailhoz, amiit a toatmaitíiáb lieezállitásóval lehet­ne a legegyszerűbben elérni, miig más, normális időkben mo,guknak az adósságoknak a konver­tálása eredményezné e®t. Úgy látszik, hogy a hitelek nemzetközi bevonása, illetőleg a defláció a végét járja * jelenleg már csak arról van szó, hogy sikerül-e a nemzetközi hitel és pénzügyi életben a bizalom visz- ewaáililiitása. A nemzetközi hitel megújhodásával szoros öezr szefüggésben van a nemcsetközi polátűlkai és nem- poílütikai adósságok végleges rendezése és minél hamarább hagymáik fel a teljes f izetéskép telenség ábrándjával éts minél hamarább rendezik ezeket az adósságokat annál hamarább és annál könnyebben fog megtör tenni a szabad nemzetközi gazdasági érintkezésihez való visszatérés. Ellenkező esetben a fejlődés iránya a túlzott autark izmushoz vezet­ne, ami az egész európai, sőt az egész világgazda­ság lényeges átalakulásával, ©őt bomlásával járna. A jelen viszonyok között azonban uj kísérletekkel nem lehet kivezető utat keresni, akár a nemzetkö­zi deflációra, akár a fizetőeszközök egyenletes szét­osztására gondolna ás valaki. Helyes természetesen az a követelés, hogy a jegybankok ott, ahol azt a valuta viszonyok megengedik, ne fékezzék vissza a gazdasági élet álltad igényelt hitelt, tehát a gazda­ságilag megalapozott, hitéit, amivel talán elérhető volna az aranyfedezet általános csökkentése, mint azt, a Nemzetek Szövetségének aranybizottsága is megállapította. A hiitetpiraimisok összezsugorod ását és a nagy hi­telválságot követő kijózanodás után most nagy nem­zetközi döntésnek kedd történnie, hogy a viliág to­vább halad-e a nemzetiközi munkamegosztás utján, avagy inkább kitart a jelenleg meglevő autarkisz- tikus törekvések medlett- A nemzetközi hitelek a nemzetközi gazdaságból valló kikapcsolása éppen most mutatta meg, hogy a világgazdaság láncola­tának egyes szemei mennyire egymásba kapcsolód­tak és mint szűnik meg az egész organizmus mun­kája, ha az egyik láncszem kiesett,. Basch tanár azzal fejezte be előadását, hogy a gazdasági élet — betegségeiből — rövidesen kigyó­gyul, ez a gyógyulási folyamait azonban sokkal las­súbb lesz, mint amilyen volt a háborút követő évek gazdasági föllendülése.. A gyors és nagy meggazda­godás reményeit végleg félre kell tenni © a világ lassan visszakér a józan, azonban tartós érték- alkotáshoz. A vezető nagybankok beszüntették a saját részvényeik felvásárlását. A mégy vezető prá gai nagyibank, az Eszíkontbank, a Lánder- ibaok, az Unionbank és a Zsivnobank elhatá­rozta, hogy a saját részvényeik felvásárisáát beszünteti. A bankok a saját részvényeiket eddig azért vásárolták a tőzsdén, hogy az ár­folyamok esését meglassítsák. Az éppen ém- litett pénzintézetek igazgatóságai azonban úgy vélekednek, hogy részvényeik árfolyama annyira esett már, hegy az árfolyam távolról sem fejezi ki a papírok belső értékét s Igy a további árfolyamesés már ki van zárva. Az eddigi sajátrészvény vásárlások elérték a ki­tűzött célt, mert az árfolyamok esését sike­rűit lassúbbá tenni. A képvisel oh áz által el­fogadott s a szenátus bizottságaiban most tár­gyalt banktörvény lehetővé teszi azt, hogy a bank olyan összeggel szállítsa le részvénytő­kéjét, amiilyen összegű saját részvény van birtokában. A bankok máris készülnek arra, hogy' a törvény eme kedvezményével a le­hető legsürgősebben éljenek, viszont azon­ban a saját részvények számláját nem akar­ják tovább növelni. A négy bank intézkedé­se a pénzügyi hatóságok jóváhagyásával tör­tént. — Ez az intézkedés a mérleg helyessé­gét csak előmozdítja. A résavényibank tulaj­donában és birtokában levő részvények ugyanis valódi részvényeknek nem tekinthe­tők, mert ha a bank a saját részvényét veszi meg, akkor tulajdonképpen visszaadja a részvény ellenértékét, amellyel a részvényes eredetileg az üzlethez járult. A felvásárolt saját részvények megsemmisítésével — ami ■a részvénytőke leszállítása utján történik, a lobbi megmaradó részvény belső értéke emelkedik, mert minden egyes megmaradó részvényre a meglevő tartalékalapokból na­gyobb összeg esik. A bankmérleg kérdése szempontjából tehát ez az elhatározás csak helyeselhető, bár a tőzsdén pillanatnyilag nagy zavarok előidézője volt. A tőzsde ugyan­is nagyon tanácstalanul fogadta ezt az intéz­kedést, különösen azért, mert egyelőre sem­mit ibir nincs arról, hogy a részvénytőke le­szállítása milyen méretekben fog történni. A bankok saját érdekükben is cselekszenek, ha a közvéleményt nem hagyják sokáig bizony­talanságban. _________ A b écsi Rotsehild Prágában. A Lidové Nö­vi ny értesülése szerint néhány nap ót.a Prá­gában tartózkodik a bécsi Louis Rotsehild, aki a vitikovioi bánya- és kohórnüvek egyik fő társtulajdonosa. A lap jelentése szerint Rotsdhild fölvette az érintkezést a csehszlo­vákiai pénzügyek fő képviselőivel s ugylát- szik, hogy a bécsi Rotsehild-ház a jövőben szorosabb összekötietésbe szándékszik lép­ni a csehszlovákiai gazdasági körökkel. A Kreuger-kons zern valótlan mérlegei. Stodkhofljmíből jelentük: A K/reuger-értékek a tőzsdéken a legutóbbi napokban ismét estek. Még mindig nagy hatást gyakorol a Kneuger- konsizenn állapotáról a londoni Price, Water- hou’se and Co cég álltai készített revíziós je­lentés. Ez a jelentés egyenesen lesújtó vélt, ment egyeibek között azt is tartalimazta, hogy az anyavállalatnak, vagyis a Kreiuger & Toi'l rész vén y társaságnak 1930. évi gazdasági mér­lege súlyos valótlanságokat tartalmaz. Állító­lag maga Kreuger okozta, hogy a mérleg nem világos és sok helyen valótlan adatokat tar­talmaz. A konszernhez tartozó vállalatok ak­tivált a mérleg felülértékeltei, -sőt fiktív téte­lek is vámmá beállítva. Csak ily módon sike­rült kimutatni a vállalat részére 1930-ban nyereséget. A vizsgáló bizottság ezenkívül; valótlanságokat állapított meg a Continental Investiment Co mérlegében ás, amely a Mat-sch Corpo rataon testvér vállalata. Állítólag már 1926 óta hamisak a számlák és mérlegek. Némileg javult a belföldi cukorfogyasztás. A csehszlovákiai cukorgyárosok központi egyesületének jelentése szerint márciusban 35.334 tonna cukor fogyott el a belföldön a m-ult év márciusi 32,303 tonnával szemben. A február havi cukorfogyasztás ezidén 35.128 tonna, tavaly 28.346 tonna volt. A legutóbbi cukorkanipány első félévében a belföldön el­fogyott 196.662 tonna cukor az előző idény megfelelő szakának 191.025 tonnájával szem­ben. A kivitel márciusban 34.460 tonna volt a tavaly márciusi 40.035 tonnával szemben. Az idei kampány első hat hónapjában expor­tálni sikerült 239.907 tonna cukrot, miig tavaly a megfelelő időszakban a cukorexport még 281.6Ó9 tonnát tett ki. Ezen kívül takarmá­nyozási célokra elfogyott márciusban 259 ton­na a tavalyi 24 tonnával szemben s a kam­pány hat hónapjában 669 tonna, a tavalyi 144 tonnával szemben. Március 31-én a szabad készletek mennyisége 600.691 tonna, míg ta­valy március végén a készletek 7i9.420 ton­nát tettek ki. A szeszértékesités lanyhulása. A szeszkam­pány első hat hónapjában a kivitellel együtt 286.604 hl szeszt sikerült értékesíteni az elő­ző kampány megfelelő időszakának 325.789 hektó-literével szemben. Az egyes szeszfajták­ból a következő mennyiségek fogytak el már­ciusban: megadóztatott szesz 15.878 (20.021) hl, ecetgyártásra 1806 (1988) hl, dynalkol­gyártásra 5816 ( 5892) hl, kivitel 143 (831) hl. A kampány első hat hónapjában elfogyott: megadóztatott szesz 128.398 (151.393) hl, ecet- gyártásra 12.360 (13.226) hl, denaturált szesz 94.896 (103.448) hl, ipari célokra 7629 (10.863) hl, dvnalkolgvártásra 41.068 (36.160) hl s ex­port 2353 (Í0.229) hl. • Uj fa impregnáló társaság Szlovén szkon. A Lidové Novi-ny jelentése szerint Garamber- zencén a legutóbbi napokban tartotta ala­kuló üléséi a fa szublimáltál való impregná- lására alakult részvénytársaság, melynek alaptőkéje 5 millió 100 ezer korona. A rész­vények 51 százalékát a csehszlovák állam képviseletében az állami erdőigazgatóság je­gyezte, vagyis az uj részvénytársaság állami jellegű intézmény lesz. A társaság Bubla Károly inórn-ök találmányának kiaknázása céljából létesült, melynek lényege az, hogy a fái szuiblimáttal impregnálják rothadás ellen. A találmányt a Selmecbányái erdészeti kísér­leti állomás vizsgálta felül -s azt kitűnőnek találta. Tovább csökken a sörfogyasztás. A sör­gyárak központi szövetségének jelentése szerint az idei februári fogyasztás 6.2 száza­lékkal kisebb a tavaly februári sörfogyasz­tásnál. A jan-uári csökkenés 6.3 százalékot tett ki s ebből a sörgyárak arra következtéi­nek, hogy a sörér tőkésítés csökkenése mint­egy 6 százalékon konszolidálódni fog. Meg­fontolandó azonban, hogy 1931 februárjában -és januárjában már 11 százalékkal alacso­nyabb volt a sörfogyasztás, mint 1930 meg­felelő hónapjaiban. Legerősebb a sörfogyasz­tás visszaesése Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban, ahol a tavalyi februári fogyasztással szemben 34.4 százalékos a csökkenés, inig Morvaországban -9.2 s Csehországban 4-8 szá­zalékos. A nagyobb városok közül Prágában 1.8 százalékkal emelkedett, Pilisemben 1312, Brümnbeh 11.1, Máhrisch-Ostrauban 14.3, Pozsonyban 21.4 százalékkal csökkent a sör­fogyasztás. A speciális sörök fogyasztása 36.4, az ászoksöröké 12-9 s a közönséges sör fogyasztása 2.5 százalékkal esett vissza. Románia megvette a Lemb erg—C ser növi c —Jussi vasútvonalat. A Lember-g—Csernovic —Jassi vasútvonal megvételéről Románia már 1928 óta tárgyalt s ezek a tárgyalások csak most fejeződnek be. A vasút tulajdonos részvénytársaság 10 millió svájci frankot kap s ezenkívül a vasútvonalnak 1916—1928. évi használásáért külön 750 ezer svájci frankot. Ezenkívül Románia további 6 millió svájci frank értékű, Londonban elfekvő s angol fontra szóló értékpapírját is a társaságnak adja át vételár fejében. háború előtti járadékpapirok csehszlovákiai tulajdonosain-ak egyesülete a párisi Közös Pénztárhoz azzal a kéréssel fordult, hogy a csehszlovákiai érték papírtulajdonosok is meg­felelő képviseletet kapjanak a Közös Pénztár kezel őségében, ahol eddig már hét állambeli értékpapír tulajdonosok képviselve vannak. Az egyesület a kérést azzal indokolja, hogy Németország után Csehszlovákiában van a legtöbb háború előtti járadékpapir. A kére­lemről a Közös Pénztár igazgatósága április második felében tartandó ülésén fog dönteni. Rafa cukorgyára^ vett. Annakidején közöl­tük, hogy a morva országi Napajedli község­beli cukorgyár már az 1931. évben beszün­tette a munkát. A cukorgyárat a répaterme­lőkből erre a célra alakult szövetkezet akarta megvenni, azonban nem tudott a vé­telárban megegyezni. A cukorgyárat most Bafa vetle meg, aki abban sütőmühelyekét rendez be, amelyek egész Zlint és környékét ellátják kenyérrel és péksüteménnyel. Baisse a prágai értéktőzsdén Prága, április 8. A rendezési zárlatkor a tőzsde igen lanyha irányzaitu volt. Elsősorban lehango­lóan ihatott a beruházási piac irányzatának rosz- szabbodása, amelyen egész sor kategória egyálta­lán árfolyam nélkül maradt, egyébként pedig to­vábbra is félszázalékiig terjedő esések állottak elő. Innen kiindulóan átterjedt a bai©se-hangulat a részvénypiacra, amelynek ma csaknem fekete pén­tekje volt. A bankrészvények törlésének utóhatá­saképpen ma erősebb kínálat mutatkozott, amely különösen a nehéz papirokba-n hatott nyomasztóan. Ehhez járultak még egyéb kedvezőtlen momentu­mok, igy a dunai konferencia kudarca és a nem­zetközi pénzpiacokról érkezett egyéb hióbhrrek. A nemzetközi pénzpiacokon ugyanis a legutóbbi napokban lanyhulás állott be úgy az érték-, mint az az árutőzsdéken. Jellemző volt a mai piaci helyzetre, hogy Cseh-Morvában, amely papirban 140 darabot eladásra kínáltak, vevő hiányában nem lehetett árfolyamot összehozni. A többi értékben végiig erősebb gyengülések fordulnak elő. Skoda is érzékenyen esett. A Skoda 865-hel nyitott és 351-gyel zárt, tegnaphoz képest 26 koronával ala­csonyabban. Bánya és Kohó 695-ön zárt, tehát több mint 300 koronával a névérték alatt. A hangulat tőzsde után is nyomott mara-dt s a kínálat volt túlsúlyban. Kedvező hírek, igv az ostraui szén- konfliktus elintézése, hatás nélkül maradtak- az irányzatra. Bankpapírban tőzsdén kívül ismét tör­tént néhány kötés s az árfolyamok estek, mert a fedezési szükséglet már tegnap kielégítést nyert. Zsivnot 230-cal, Cseh Uniót és Cseh Eszkontot 200-al (névértéken) taxáltak. — Az ipari részvé­nyek piacán: Északi Vasút Bonok 175, Északi Vas­út 120, Königshofi 65, Bánya és Kohó 55, Skoda 26, Prágai Vas 25, Aussigi Vegyi 20, Nestomitzi, Cseh Kereskedelmi 10, Krizsik, Olleschaui 7, Réz­müvek 6, Cseh Cukor, Solo, Deli, Orion, Poldi 5, Riiugtboffer 4, Nyugatcseh Szén, Sehünprieseni, Kar- bommdum 3 koronával. — A bankpiacon Nemzeti Bank 80 koronával esett. — A beruházási piacon a közlekedési-beruházási, az 1923-i beruházási, az 1928-i állami 50, a konszolidációs 40, a 3.5 száza­lékos pót, a hadikölcsünkárpótlási, a prémiűmköl- csön 25, a 6 százalékos negyedik, az 1931-i beru­házási , a 4.2 százalékos pót, a 6 százalékos ne­gyedik 20 fillérrel esett. + A prágai devizapiacon London 0.975, Kopen- hága 1.75, Oslo 11,25, Stockholm 4.75, Alexandria 1.125, He-lsingfors 1, Lisszabon 1, Danzig 2.5 pont­tal gyengült, Amszterdam 0.375, Zürich 0.875, Mad­rid 1.5, Paris 0.05. Szófia 0.15, Varsó 0.2 egységgel szilárdult.-f- A bécsi értéktőzsdén a heti zárlat nem ho­zott változást a piaci helyzetben, mert az üzletet bénító kedvezőtlen momentumok továbbra is fenn- állan-ak s az eszközölt kötések többnyire a reali­zációkra vonatkoznak. Az értékek többsége for­galom nélkül maradt. Leadások következtében gyengült Schöl'ler Bánya és Kohó, Aussigi Vegyi, Zsfl-vno és Osztrák Nemzeti Bank. Árutőzsde + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru prompt Aussdg loko 54.25—54.50.-[- Magá.njelentés a prágai terménytőzsdé­ről. A prágai tennőnytőzsdén ma az üzlet nagyon gyenge volt. Busában üzletkötés egy­általán nem történt. Rózsiban változatlan áraik /mellett az irányzat nyugodt volt. Némii érdek­lődés volt az árpa iránt, az árak azonban vál­tozatlanok maradtak. Zabban üzletkötés nem volt.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — .az irányzat jól tartott volt. A következő árfolya­mokat jegyezték:. Tisza vidéki búza 13.40— 14.25, feleötiiszai, jászsági 13—13.15, fehérm-e- gyei, dunántúli 13.05—13.20, pestvidéki, bács­kai 13.15;—13.35, rozs 15.10—15.30, tengeri 16.30—16.40 pengő.-f- A mab budapesti terménytőzsde határidő­piacán — amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja —- az irányzat barátságos, a forgalom csöndes. Nyitási árfolyamok: Magyar búza má­jusra 13.12, tengeri májusra 15.20 pengő. + A berlini terménytőzsdén Dyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 260— 626, rozs 198—200, sörárpa 185—193, takarmányár­pa 172—184, zab 163—168, búzaliszt 31.50—35.25, rozsliszt 26.50—27.90, buzakorpa 11.35—11.60, rozskorpa 10.40—10.70, Viktoriahorsó 18—25, kis étkezési borsó 21—24, takarmány borsó 15—17, peluska 16.50—18.50, lóbab 15—17, bükköny 16— 19.50, lenpogácsa 11.60 márka. A prágai értéktőzsde árfolyamai: pénz áru pénz áru ma tegnap Nvereménykölcsün .... 93.75 94.25 94.— 94.50 6%-os beruhá-iási köl&sön . 94.— 94.50 94.50 95.— 6%-os beruházási kölesön 1923 92.75 93.75 93.25 92.75 Liüztkölcsön ....................... —.— —90.05 90.55 6%-o s konvertálható kölcsön 93.50 94.— 93.50 94.— 6%-os ív. államkölcsön . . 89.75 90.25 —.— —.— 5%-os államkölcsön 1928 . . 86.50 87.— —.— —.— 4%-os Kassa-oderbergi . . —.— —.— —.— —.— 4Vií%-Os pótjáradék. • . • —.— —.— —.— —.— 4.2%-os pótjáradék , . » . 65.25 65.75 65.45 65.95 4%-os potjáradék , , ■ . —.— —.— 59.95 60.05 3.50%-os pótjárad$k . . . 55.25 55.75 55.50 56.— Hadikölcsönkártalanitáa . . 49.90 50.40 —.— —.— 5%-os morva országos kölcsön —.— —.— 83.50 84.50 3%-os háború előtti adósság . ——,— — .— 6%-os cseh jelzálog bank . 102.75 103.75 102.75 103.75 6%-os morva jelzálog és országos bank ..... —.— —.— —.— —.— 4%-os Kassa-oderbergi 18S9 . 72.— 72.50 72.— 72.50 Cseh Agrár Bank .... —.— —.— —.— —.— Lánder Bank ...... —.— —.— —.— —.— Cseh Unió ....... —.— —.— —.— 1—.— Cseh Eszkomt ...................—.— —.— —.— —.— Cs eh Iparbank ..... —.— —.— —.— —.— Szlovák Bank....................... —.— —.— —.— —.— Zi vnostenská.......................—.— —.— —.— —.— Osztr ák Hitel ....... —.— —.— —.— —.— Wiener Bankverein .... —.— —.— —.— —.— Jugoszláv Bank...................—.— —.— —.— —.— Mordbahn ............................ 3490.- 3510.- 3610.— 3630.— Nordbahn Bonnok .... 600.— 610.—.— —.— Cseh Cukoripar................... 263.— 257.— 258.— 262.— Schöller........................... . 545.— 555.— 545.— 555.— Hor vát Cukor....................... 90.— 92.— 90.— 92.— Aussiger Finomító .... —.— —.— —.— —.— Krizik ................................ 420.— 430.- 430.- 440.— Prág ai Malmok................... 740.— 750.— 740.— 750.— Ko lini Műtrágya.................. 140.— 146.— 140.— 145.— Kolin i Kávé ...... 75.— 78.— 75.— 79.— Kolini Szesz....................... —.— —.— —.— 890.— Tej ipar ............................—.— —610.— 620.— Aussigi Vegyi ................... 298.- 302.- 318.- 322.­Budweissi Sör .................. 1780.- 1800.- 1780.- 1800.­Königshofer C ement . . . 970.— 990.— 1040.— 1050.— Cseh-Morva Kolben-Danek . —.— 1490.— 1520.— 1540.— Brilnni Gépek . . „ . . —.— 86.— —.— 100.— Ringhoffer............................ 420.— 425.- 425.- 430.­Nyugatcseh Szén .... 254.— 258.— 256.— 260.— Alpine...................... . o 41.— 42.— 43.— 45.— Ber g és Htittcn................... 690.— 700.— 740.— 760.— Poldi..................................... 220.- 224.- 226.- 228.­Fr ágat Vas ....................... 595.- 605.— 620.— 620.­Sk oda..................................... 349.— 353.- 375.- 379.­l’ özsonyi Kábel...................—.— —.— 750.— 755.— Inwald ........ 75.— 80.— —.— 80.— Olleschaui Papír................... 372.— 378.— 380.— 385.— A prágai tőzsde devizajegy zései: ápr. 8 ápr. 7 Hív. pénz érő pénz áru di&k % Amsterdam 1366.50 1370.50 1366.125 1370.125 3 Berlin . . 802.25 304.75 802.26 804.75 6 Zürich . . 657.25 659.25 656.375 658.375 2 Oslo . . . 658 75 661.76 670.- 673.-' 5 Kopenh. . 698.— 701 — 699.75 702.75 6 Danzig. , 657.50 660.50 660.— 663.— 6 Stockholm 668.25 671.25 673.- 676.— 5 Mailand . 174.475 175.275 174.475 175.275 6 Paris. . . 133.225 133.625 133.175 133.576 2V, London . 127.225 127.825 128.20 128.80 3'/. New York 33.7137o 33.81375 33.71S75 33.81375 8 Brüssel . . 470 90 472.10 470.90 472.10 3*', Madrid . . 257.50 £69.50 £56.— 258.- 6»', Belgrad . 67.875 68.125 57.875 58.125 5\; Sofia. . . 24.6.1 24.70 24.45 24.551 91/. Wien . . 375.75 S77.25 375.75 377.25' 7 Warschau 377.80 379.80 377.63 379.60 7'/, Melsingf. . 67.80 58.20 58.80 59.20' 7 Alexandria 130.35 131.15 131.475 132.275' 7 Bukarest . 20.1,5 20.375 20.175 20.375 7 Kowno . . 331.— 333.— 331.— 333.—' 7'/» Lissabon . 115.60 116.40 116.60 117.40' 7 Montreal . 30.315 30.435 30.315 30.435' 8';, Prága, április 8. Valuták. Holland 13.60, jugo­szláv 5880, német 707, belga 468, magyar 427, román 19.85, svájci 655.50, dán 673, angol 128, spanyol 248.50, olasz 179.40, amerikai 33.45, nor­vég 643, francia 133.20, bolgár 19.40, svéd 618, lengyel 376/62>ó, osztrák 408.50. E - dót Tarján Ödön. -- Nyomatott Mcrcy H. Fia nyo indájában. Prágában. — A nyomáéért felelős: >1. Chárvát. — Hirlapbélyeg IwsznátaU a prágai postaigazgatóság59Í82/V11—32 *r. rendelőiével engedélyezve.

Next

/
Thumbnails
Contents