Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-09 / 82. (2895.) szám

A v ItAGfcARMÍ RLA& B3 lfótí április y, gombát. A kormány feltételekhez köti 3 fizennégyhónapos szolgálati idő bevezetését Szerdán tárgyalja az alkotmányjogi bizottság a kisebbségi bizottság létesí­téséről szülő javaslatot - Április 14-én képviselőházi ülés - A cselt iparospárt nem mond le a húsos fazékról ásássá ellen, kform&nHatása meglepői rodalomtóii — követel. Éppen ezért Taráién tervét a berlini kormány nem fogadhatja el és kénytelen ellen javaslatot tenni. A német javas­latot tegnap ismertettük. A preferenciái is szer­ződések bevezetéséről szól, továbbá Németor­szág és Olaszország bevonásáról és a dnnai né­pek vásárlóerejének növeléséről. Az öthatalmi preferenciális szerződés helyett Németország kitendhatalmi preferenciális szerződést ikiván. A német sajtó, a párisi sajtóval ellentétben, Franciaországot okolja a londoni kudarcért. Párisi egyedül poitikai célok vezették s abban a pillanatban, amint e németellenes politikai cé­lok veszedelembe kerültek, takaródét fújt. Va­lamennyi hatalom belátja, hogy Tardieu tervei oktalanok és céltalanok. Az öt dunai állam egy­másból nem tud megélni s a francia kölcsön, amit a dunai hatalmak most oly mohón várnak, csak ideig-óráig segithet, de a pénz elfogyasztá­sa után a bajok annál erősebben kitörnének. A francia kormány kínosan ügyeit arra, hogy Né­metországot kiszorítsa a dunai koncepcióból, ami lehetetlenség s épp úgy árt a dunai álla­moknak, mint Németországnak. A tervezett császárvágás nagyobb csapást jelentett volna Európa közgazdaságára, mint a monarchia szét- darabolása. A franciák most a megbántott meg­mentő pózában tetszelegnek s igyekeznek a fe­lelősséget Németországra hárítani. Holott lehe­tetlen és veszedelmes dolgokkal állottak elő, politikai posztulátumokkal, amelyeknek nem volt közük a gazdasági kibontakozáshoz. A né­met érvelés mellett szóló bizonyiték Olaszor­szág magatartása is, holott Olaszországot senki sem vádolhatja csatlakozási, vagy egyéb ger­mán célokkal. Olaszország kénytelen volt a né­met álláspontot elfogadni, mert épp úgy érde­kelt a Duna medencéjében, mint a birodalom. A birodalom is dunai állam és Olaszország is, amennyiben a háború után kapott területek: Fiume és Trieszt Középeurópához fűzik. Sem Olaszország, sem Németország nem engedhetik meg, hogy elvágják őket Középeurópától. A dunai államok hallani sem akarnak Németor­szág és Olaszország kirekesztéséről, mert az agrárállamok számára ez közönséges öngyilkos­ságot jelentene, Csehszlovákiát és Ausztriát pe­dig mélyen sértené kereskedelmi kibontakozá­sában. Benes csehszlovák külügyminiszter nyíl­tan kifejezte, hogy a németek nélkül nem haj­landó a középeurópai koncepciót elfogadni. A berlini sajtó szerint a felelősség tehát egyedül Franciaországot terheli, amennyiben lehetetlen tervvel jött elő és a dunai népek megsegítése csupán ürügy volt számára dunai hegemóniájá­nak kiépítésére. A hivatalos német jelentés szerint az állam- Jérfiak a jövő héten Géniben találkoznak. A genfi összejövetelen Brüning dr. kancellár is részt vesz. Egyelőre nem tudni, vájjon Biilow Londonból egyenesen G-enfbe utazik-e, vagy visszajön Berlinbe. OTP' Ajánlja a „Nagyasszonyt4* nőismerősei 5WP közt! Prága, április 8. A kormány sóit hetes tár­gyalások után törvényjavaslatokat nyújtott be s igy végiül alkalom adódik parlamenti munkára is. A három benyújtott törvényjavaslat közül természetszerűleg legsürgősebb a forgalmi adó emeléséről szóló javaslat, hasonlóan sürgős a szesgazdálkodást rendező javas­lat is. , A képviselöház üléséit ismét elnapolták egy hétre, hogy közben a bizottságok dolgozhas­sanak. A legközelebbi képviselőházi ülés április 14-én, csütörtök délután három órakor lesz. Napirendijén a sztrájk vita folytatása és az 1930-as zárszámadás szerepel. Kedden dél­után három órakor a mezőgazdasági bizottság megkezdi a szeszgazdáíkcdásrőt szóló törvény­javaslat tárgyalását. Híjból napirendre került a kisebbségi bizottság kérdése Április 13-ra, szerdára egybehívtak a képviselöház alkotmányjogi bizottságát s az ülés napirendjén a kisebbségi bizottság létesítésére vonatkozó javaslat szerepel. A javaslat előadója Richiter cseh nemzeti szo­cialista képviselő. Fontos, hogy ezen az al­kotmányjogi bizottsági ülésen a kisebbségi pártok bizottsági tagjai egységesen járja­nak el, hogy a javaslat a képviselöház plé­numa elé kerülhessen. & tisáfínégttbénapQs szolgálati idő A tényleges szolgálati időinek tizennyolc hónapról tizennégyre való leszállítása 'tör­vényjavaslat formájában már a képviselöház asztalán fekszik, azonban annak gyors letárgyalása nem vár­ható, miután a kormány ennek a javaslajt- nak törvényerőre való emelésével függővé teszi a továbbszolgáló altisztek létszámának fokozatos emelésétől. Ez pedig csakis az idevágó törvénynek oly értelmű módosítása utján valósulhat meg, hogy a továbbszolgáló altisztek jövedelme tetemesen növekedjék. , A javaslat sorsát pessrimioBtáikiiasan Ítélhet­jük meg b minden okunk megvan am^ hogy a javaslatot a szocialista pártok merő demonstrációjának tekintsük, — mégpedig minden valószínűség* 1 szerint oly célú demonstrációnak, hogy ezzel megköny- uyitsék Benes külügyminiszter genfi helyze­tét. (Benes-tegnap isméit elüt ázott Genfibe a ■leszerelési Konferenciára.) Egyáltalában nagy kérdés az, hogy a mai kormánytöbbség és a kormány jövő év tava­száig uralmon marad-e s addig elintézik-e ezt a törvényjavaslatot. A szolgálati iidJő meg­rövidítése fölötti öröm tehát legalábbis idő- előttinek tekinthető. A cselt iparosért retlrál Tegnap a parlament érdeklődésének kö­zéppontjában a cseh iipaxosipárt állt. Mindenki azt várta, hogy a forgalmi adó emeléséről szóló törvényjavaslat benyújtásával egyide­jűleg MIcoch vasutügyi miniszter lemond. Ez azonban nem következett be, sőt Mleocih a minisztertanácson a javaslat mellett szava­zott. Amint előrelátható volt, a cseh iparos- párt müradikaiiizjmnsával kezd fölhagyni és engedményekre máris hajlandó. A párt par­lamenti klubja öttagú bizottságot választott, amelynek feladata lesz a javaslattal kapcso­latiban módosító indítványokat kidolgozni. Az iparospártiak szemére vetik a pénzügyiminisz- tériuimmak, hogy a javaslatot felületesen dol­gozta ki; kifogásolják azt, hogy nemcsak a forgalmi, hanem a fémyüzési adót is feleme­lik, jóllehet eddig erről szó sem volt. Az adó pausalirozását különösen textilárukra kérik. Javul ii olasz gazdasági helyzet? Milánó, április 8- Az öt százalékos uj olasz belső kölcsönt az első napon azonnal annyira túljegyezték, hogy a kormány kénytelen lesz a jegyzési idői megrövidíteni. A belső köl­csön óriási sikerét Olaszországban a gazdasági krízis enyhülése első jelének tekintik. Egy kommunista tüntetésen elhajított gránit ölte meg a három friedeki ískolásflut? M aehrifieh-Oslrau, április 8- Jelentette a P. M, H., hogy négy ifekoiás&u hétfő délután Friedek határában egy utszéli árokban grá­nátot talált ■ mikor fél akarták bontani, a gránát felrobbant, három kisfiút darabokra szakított, a negyediket pedig súlyosan megse­besítette. A csend őrség a nyomozás során gyanúsnak találta, hogy miképpen kerülhetet a gránát E mérsékelt követelésekből most már nyil­vánvaló. hogy a cseh iparos párt heteken keresztül a megtévesztő demagógia csúf já­tékát űzte s „radikális44 miieUIenzékteske- dése után már a legmesszebbmenő kompro­misszumba hajlandó; sóit biztosra vehető, hogy némi módosításokkal a javaslatot el­fogadja, vágj* legrosszabb esetben tartóz­kodni fog a szavazástól, de a kormányból semmiesetre sem lép ki. Moratórium eladósodott kisgastiá&Rak? Jelentettük, hogy az igazságügy miniszter törvényjavaslatot dolgotzoiti ki, amellyel segí­teni akar a kisgazdáikon és bérlőkön, A ja­vaslat szerint a mostani krízis ideje alatt szüneteltetnék a végrehajtásokat és árveréseket a mező- gazdasági ingatlanokkal szemben 8 az el­adósodott mezőgazdáknak állami garancia segítségével lehetővé tennék a kamatfize­tést. Erre körülbelBl 100 millió koronára volna szükség. A bérklökre vonatkozólag a tör vényjavaslat alacsonyabb bérösszegek mel­lett a bérleti szerződések kötelező meg­hosszabbításáról is gondoskodni kivan. Az igazsáigügyimiinászter a törvényjavaslatot a jövő héten akarja a parlament elé terjeszteni. lapította meg: A kommunisták Friedeken, a gránát lelőhe­lyének közelében március 15-én tüntető felvo­nulást rendeztek- Még a tüntetés előtt figyel­meztették a csendőrséget, hogy veszedelmes merénylet készül ellenük. A csendőrök nyo­mozás közben visszaeml éheztek erre a fi­gyelmeztetésre s úgy gondolják, hogy ez a fi­gyelmeztetés erre a végzetes kézigránátra vo­natkozhatott­A csendőrség tegnap letartóztatott egy lis- koveei férfit, ki most munka nélkül van s az­előtt a Karlhüttében állóit alkalmazásban. A csendőrség ugyanis megállapította, hogy ex a férfi a tüntetés alkalmával kézigránátot unité, gatott társainak. Amikor a csendőrök szétszór­ták a tüntetőket, az illető minden jel szériát efiiaasitotta a gránátot — Magyar protestáns istentisztelet Prá­gában. Április 10-én, vasárnap reggel fél kilenc órakor a kát on a templomban (Praha I, Uhelny trh) magyarnyelvű protestáns is­tentiszteletet tart Sós Géza lelkész. az utszéli árokba. Azután a következőket ál­ma PÁTER LAURENTIUS TITKA BÜNC1GYÍ REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN % > (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) (73) Azok az évek, amelyeket teológiai tanul­mányai közben a kolostoriban töltött, meg­változtatták teljesen lelkivilágát. Felismerte hivatását s ő is a mániákus makacsságával hitte, hogy_ Isten ujja mutatott neki utat a kolostorba s azt tette kötelességévé, hogy őrködjön Irénnek a gyermekén. Amikor pappá szentelték, a rend generá­lisa készséggel teljesítette azt a kérését, hogy a ladnai kolostorba vezényeljék. Az asz-ket ikus élet s a csuha, amely testét borította, a dragonyoetisztet alaposan meg­változtatta. Ugyan ki sejthette volna, hogy az egyszerű Laurentius barátban Ladnay Sebestyén gróf rejtőzik. Zavartalanul kutat­hatott, még a bátyja szeme elé is kerülhe­tett volna, nem ismerte volna fel. De min­den munkálja hiábavaló volt, nem tudott a másik, a törvényes gyermek nyomára buk­kanni. Már évek teltek el. Ekkor uj tiszttartót kapott a horvátkai birtok. Fábioh Gyulának hívták az uj embert. Valahonnan a dél­vidékről hozta fel őt Adóim gróf. A tiszttartó csak nemrégiben házasodott, egy olyan nőt vett el, akinek egy hétéves fiúgyermeke volt. Fabich Gyula fiának fogadta a gyerme­ket. Becsületes, jóravaió ember volt az uj tiszttartó, megbecsülte a feleségét, gondját viselte a gyermeknek. 1898 tavaszán tüdőgyulladást kapott Fa­lud) felesége. A halálos ágyhoz Laureirtius barátot hívták. A gyónás szentségéiben lud- ta meg, hogy a gyemnek, a lóit négy eszien- dőn keresztül kutatott, itt él Fubiclh intéző házában. Nem akarta a túlvilágra készülő asszony szivét elkeseríteni, nem mondta meg neki, hogy az a gyermek, akit anyai szeretet ének minden melegségével nevelt hét esztendőn át, nem az ő gyermeke, ha­nem azé a másik szerencsétlen asszonyé, aki hét esztendeje pihen a ladnai családi kriptában. A gyónás szentségében tudta meg azt, aminek felderítésén éveken át kutatott s a gyónási titok most először bénította meg cselekvési szabadságát. Ennek a különös életnek folyamán még két Ízben történt meg ez. Itt van a gróf törvényes gyermeke Fabiich intéző házában és ő most már nem hajthatja végre szándékát, nem tudja jogaihoz juttatni a gyermeket. De megnyugtatta az a tudat, hogy a ne­velőapa derék ember, úgy szereti a fiúcs­kát, mintha a sajátja volna. FabicJhnét eltemették s még a gyászév sem telt el, Fabich már uj asszonyt hozott a házba, hogy legyen, aki gondját viselje a gyermeknek. A kolostor papjai mind künn voltak a vérkei hegyek között, a búcsú járó kápolná­nál, ahol az Anna-napra egybe.se régiéit híveket gyóntatták. A kolostorban csupán a kapus maradt s Laurentius atya, akit az el­múlt napokban tett meg gvardiámná a pro­vinciális. A kastélyból lélekszakadva rohant papért a portás. * A gróf ur halálán van és gyónni akar. A gvardián meglhuzatta a léleklharangol s nehéz szívvel indult útra, hogy papi életé­nek legsúlyosabb kötelességét teljesítse. Ekkor kötötte meg másodízben cselekvési szabadságát a gyónási titok. Hogy felfedte-e a haldokló előtt kilétét, azt sohasem fogjuk megtudni. Valószínűnek tartom, hogy igen. Valószínű az is, hogy a halál kapujában a két testvér megbékélt — a pap már rég eltemette a haragot — és Laurentius igyekezett fivérét rávenni, hogy tegye jóvá az elkövetett bűnt. Ekkor kapta Páter Laurentius kézbe Adóin gróf titkos utolsó rendelkezését, lepecsételt boritókban, azzal a meghagyással, hogy ezt csak har­minc esztendő múlva szabad felbontania. Ha közben elhalálozna, a mindenkori gvar­dián kötelessége lesz a rendelkezést telje­síteni. A gróf testamentumában tekintélyes ösz- szeget hagyott arra a célra, hogy a lehető leggondosabb nevelést nyújtsák Faibieh Gyulának... Kurt most kis szünetet tartott. A társaság tagjai néma izgalomban várlak a folytatást. Két évtizedet nyugodtan átugorhatunk. A két gyermek együtt nőtt fel, együtt végez­ték iskoláikat, együtt szolgálták önkéntest évüket s főiskoláikat is egy városban végez­ték. Ladnay Péter gróf a jogot hallgatta, Fa- bich Gyula technikus volt. Majd kitört a há­ború. Mind a ketten hadbavonultak, a gróf az orosz frontra került, Fabich műszaki csa­patoknál szolgált. A San mellett Ladnay megsebesült, a jobblábán, a felső combon sebezte meg egy szilánk. Ettől kezdve egy kissé bicegett a jobblábára, de ezt csak a közvetlen környezetében élők láthatták raj­ta, olyan ügyesen India leplezni. Zvsembery itt félbeszakította az előadást. Erre célzott tehát az utolsó találkozá­sunkkor? — Úgy van, ezért mondtam, hogy a főtár­gyaló són tulajdonképpen nem is volt szük­ség Laurentius páter drámai vallomására. A Ibőibeszédü komornyik elmondta volna en­nek a sérülésnek a történetét is, amely mély forradást hagyott a Ladnay Péter combján. Már pedig a boncolási jegyző­könyvben egyetlen célzás sincs erre a be- forradt sebre. Tehát világos, hogy a ladnai kastély meggyilkolt áldozata nem Ladnay Péter, hanem Fabich Gyula mérnök volt. Hanem tartsunk rendet! — A két fiatalember feltűnő hasonlatossá­ga közismert volt. Az mindenkinek feltűnt s itt Pelpán is sokan tudtak róla. — Hogyne, hogyne — vágott közbe Zsem- bery. — Még a halj viseletűk, hajú szitájuk is egyforma volt. Juxot csináltak ebből a ha­sonlatosságból. — Castor és PoJluxnak nevezték őket — folytatta Kurt. — A nagy barátság azonban hirtelen véget ért. És elmesélte annak a borzalmas szilvesz­ter-éjszakának a történetét. — A nagy jelenet után Fabioli természe­tesen elmaradt a kastélyból és Horvátkán húzódott meg a nevelő apjánál. Kis laibora­tóriumot rendezett be magának s napestig ott fúrt és faragott. Ekkor tájiban készültek el azok a modelljei, amelyek karrierjét meg­alapozták A meri kában. Ladnay Pétert nyugtalan vére csakhamar elüldözte hazulról. Ebben a nagy összeom­lásnak is része volt. Sehogysem tudott meg­barátkozni az uj viszonyokkal. Afrikában járt oroszlán vadászaton, India dzs un géljei­ben leseit tigrisre s a sarki tenger szigetein terített le jegesmedvéket. Hónapokra, sőt évekre magára hagyta fiatal feleségét. Az asszony nem bírta ki az egyedüllétet a kas­télyban. Apjának nem panaszkodott, nem akarta megkeseríteni az öreg ember utolsó éveif, magáiba zárta bánatát ét? szenvedé­sei!. Mind szívesebben járt ki liidegkulra. a barátságos kis kúriába, amelynek’ csodálato­san szép környékén keresett enyhülési, vi­gasztalást.

Next

/
Thumbnails
Contents