Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-08 / 81. (2894.) szám

<P«AÜAW v lACffeAR-HlítliAK lebbről érdekli a dunai probléma s igy szá­mukra fontosabb az oltani gazdasági mecha­nizmus helyes kiépítése. Földrajzi fekvésénél fogva e két állam alkothatja a hidat a dunai medence és Nyugat között. Nem várható vógSeges döntés London, április 7. Az angol lapok meglehe­tős pesszimizmussal kommentálják a négy­hatalmi konferencia első napját. Azonnal a megbeszélések elején kitűnt, hogy nagy el­lentétek merültek föl a kereskedelmi álla­mok, azaz Németország és Olaszország és a hankáráíla.mok, azaz Franciaország és Anglia között. A vita bázisa a francia javaslat. Az olaszok ellenvéleménye a március 7-iki ró­mai memorandumon alapszik. Az olaszok a kilenc vagy tizhalahni konferencia, mellett foglalnak állást s amíg ez a konferencia ösz- sze nem ül, érdemlegesen nem hajlandóik tár­gyaiul a dunai kérdésekről. Ugyanez az ál­láspontja a német delegációnak is. A néme­tek és az olaszok azzal érvelnek, hogy a fran­cia tervet Csehszlovákia sem fogadhatja el teljes egészében. Ilyen körülmények között érthető az angol lapok szkeptikus vélemé­nye. Egyetlen lap sem reméli azt, hogy a négyhatalmi konferencia végleges döntéseket hoz a dunai kérdésben s valószínűleg hosszú idő fog eltelni, amíg a közvélemény tisztán láthat. MacDcnató cáfol London, április 7. MacDonald tegnap fo­gadta a sajtó képviselőit és tiltakozott ama iiirek ellen, hogy Franciaország és Anglia előzetes megállapodást kötött a dunai kér­désben. A tiltakozás ellenére a londoni né­met újságírók úgy vélik, hogy tényleg léte­zik egy francia—angol paktum, amely a né­metek és az olaszok ellen irányul. A tárgya­lások feladata az, hogy megtalálja a szinté­zist az angol—francia és a német—olasz ja­vaslatokra. MacDonlad természetesen nem kötötte .meg kezét és bármikor szabadon cselekedhet. Franciaország egyetlen előnye az, hogy Taráién és Flandin sokkal 'tájéko­zottabbak a dunai kérdésben, mint az ango­lok. l\mi George visszavonul a pilláiéi London, április 7. Angol lapjelentések sze­rint Lioyd George a közeli napokban végleg'ab­bahagyja politikai aktivitását és visszavonul A jövőben a kiváló államférfin csupán irodalmi munkásságot fog kifejteni és birtokával fog tö­rődni. Politikai barátai kijelentik, hogy Lioyd George csak abban az esetben jelenne meg újra a politika színterén, ha váratlan és előre nem eejtett események követelnék. Ai A-Zet szérint a négy eseti p 1 párt sápit lap a láifiiiiaifliiii ti Miért fordultak ax agrárok, a néppártiak -nokraták és ax iparospártiak a bányaklsalátítás c5i TizeMétykavi szolgálat, de ötezerül több uissi A (termény végre tényleg benyújtotta a tényleges hasenai szolgálat fariamnak csöSfke&B&ésérőS ssóló Javaslatot — Sorozás! szabálytalanság gyamja esetés bár­mikor ujrasorosható a isafösiiaisöEeíes Prága, április 7. A kormány ma benyúj­totta a tényleges szolgálati idő ‘Leszállításá­ról szóló törvényjavaslatot, amely nők fonto­sabb pontjai a következők: Az 1933. évbein és a később besorozott személyek tényleges szolgálati ideje tizen­négy hónap, amennyiben nem osztották be őket a póttartalékosok sorába. Ez a tizen­négy hónapos szolgálati idő azonban nem vona tkozik azokra a személyekre, akik le­késtek & régebbi sorozásokról Ezek a we- mélyek kötelesek tizennyolc hónapot szol­gálni. Ezzel kapcsolatban mód ősi taták az 1927. év április 8o*ól kelt törvóny olyan ér­telemben, hogy a véderő évi kontingensét a nemzetvédelmi miniszter a kormány bele­egyezésével a szükséghez képest felemel­heti, ez az emelés azonban nem haladhatja meg az ötezres létszámot. Igen érdekes még ebben a törvényjavas­latban a védetőtörvény 11. paragrafusának módosítása, amely a sörözőéi felülvizsgála­tokra vonatkozik és amely úgy szól, hogy ha valakiről bírói Ítélettel megállapítják, hogy büntetendő cselekmény által vonta ki magát a besorozós alól, az illetőt felülvizsgálat alá lehet vonni. Ezeket az nj novella szerint ötvenedik életévük betöltéséig biróá ítélet nélkül te felülvizsgálatra lehet küldeni és sorosai. Ezenkívül módosítják « véderő törvény 47. paragrafusát la, amely szerint 2000 koronáiig terjedhető pénzbírsággal sújtják azt, aki t izénk étbe tes hadgyakorlatra vagy más fegy­vergyakorlatra az előirt időt követő huszon­négy órán beliül csapattesténél nem jelent­kezik. Kisebb késedelmeknél a katonai ha­tóságok fegyelmileg büntethetik az illetőt. Két uj pótadó A kormány benyújtotta a forgalmi adó emeléséről szóló törvényjavaslatot in, amely lényegében azt ipja elő, hogy a forgalmi adóhoz 50 százalékos pótadót vezetnek be. Ez a pótadó azonban neon vonatkozik ax egy százalékos forgalmi adóra, hanem csak­is a kétszázalékos forgalmi adóra. Vannak ugyanis árucikkek, mint például malomter­mékek, sütemények, busnemüek, amelyek csak egy százalékos forgalmi adó alá esnek. Azonkívül a javaslat hetvenszázalékos forgalmi pótadót vezet be ama árucikkekre, amelyeket a terme­lőik saját fióküzleteikben adnak el. ha ezen termelő vállalatoknak több mint két fiókjuk van. Ez az intézkedés elsősorban a Bata-eégra vonatkozik. Magyarázatig 3 fcatons- SngyilieossSgo&st Prága, április 7. A képviselőház és a sze­nátus védorőbizottsága ma közös tanácsko­zást tartott, amely a katonák öngyilkosságá­val foglalkozott. Podhajsky hadseregfelügye­lő részletes jelentést tett az öngyilkossági eseteket tanulmányozó miniszteri bizottság ténykedéséről, valamint azon óvintézkedé­sekről is, amelyeket a katonai hatóságok a vizsgálat eredménye alapján tettek. Ezután Fisher dr. tábornok, a katonai egészségügyi osztály elnöke, tudományos előadást tartott az öngyilkosságokról és különösen a katona- öngyilkosságokról. Fejtegetéseit számos sta­tisztikai diagrammával demonstrálta és az öngyilkosságokat orvosi, szociológiai és p sziidi ölő giai ssem pon tból világi tóttá meg. Ezután részletes vita indult meg, majd. az ülést berekesztették. 1982 április 8, péntek. Isrshesssf főüitetsost berendelték a legfelső birósáskGz Pozsony, április 7. (Pozsonyi szerkeeztöség’üinlk telefomjedentése.) Egyes cseh lapok arról adtak hint, hogy Terebessy János bírósági fötanásost, a Toka-per tanácselnökét a brüinni legfelső bíróság főtanácsosává nevezik ki. Munkatársunk felvilágo­sításiért fordult Terebessy János bírósági főtaná­csoshoz, hogy mi igaz a kinevezés híréből. Tene- bessy kijelentette, hogy fizó van arról, hogy beren­delik a brümnii legfelső biróságho®, aexxábaa a* a kirendelés csak ideiglenee és még wonwnifáóe hivar taboe érteedtáet nem kapott « kioeveséarőL Szavat- bál assootxwt ki tehetett veond, hogy « SőtMuteso* lényig eJáttensOll PoaRonyfoál, mdred a baXtand leg­felső biróságho* valló berendoléaét mioden valló- eziniüség szerint kinevezés fogja követni. Terebesey régebben álLamügyée* vodt, később mámt tanács­elnök igen sok nagyszabású pert vezetett le. Egyi­ke a legképzettebb jogászoknak és Faflnor Vladi­mírnak a brümmi legfelső bíróság elnökének ezért esett a választása Terebeseyne. PÁTER LAURENTIUS TITKA B0N0GYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN íCocrrlrM In Mni Sarytr HlttuJ (72) XL. Ezen az estén Zseimbery szalonjában egy kis társaság gyűlt össze. Zsemíbery Kurt.ké­résére hívta egybe a vendégeket. Anita, Roíb, Kalinay, (Hass doktor voltak a meghí­vottak. Még csak Kurt hiányzott, rája vártaik türelmetlenül mindnyájan. A hangulat vi­dám és barátságos volt, megszűnt a lidérc­nyomás, amely hetek óta nehezedett a tel­kekre. Rob megnézte óráját. Hatra Ígérte Kurt a jövetelét. Már fél bét múlott s még nem je­lentkezik. Pedig nem szokása a pontatlan­ság. Végre felpattant az ajtó s belépett Kurt. — Rocsássanak meg, kérem, az önkénte­len késésért, azonban Laurentius atyát bú­csúztattam. — Hogy-hogy — kiáltott fel Roíb — Lau- rentius atya elmegy? — Igen. Most szállt fel a bécsi vonatra. Rómába viszi az útja, onnan pedig az első hajóval elmegy Eritreába, a szoimálik közé. Áldását küldi mindnyájukra s kéri önöket, hogy imáikban emlékezzenek meg róla. Egy pillanatig mély csönd, azután Anita szólal meg. — Nos, Kurt, most azután beszélni fog, ugye? — Igen. Most már'elmondhatok mindent. Hallgassanak, kérem, nyugodtan s ne za­varjanak kérdéseikkel. Rob, légy szives, je­gyezd, amiket mondok, ez lesz a cikksoroza­tom vázlata, amivel majd memóriámat tá­mogatom. Rendben van! Indulhatunk. Tehát összefoglaló főcim: Páter Laurentius titka. Első közlemény: A borzalmak éj­szakája a ladnai kastélyban ... — A kilencvenes évek elejém nagy tragé­dia történt a Ladnay-családban. Két fénfi- tagja volt a családnak, az idősebbik Ádáim gróf, vad, szenvedélyes lélek, tehetséges, de csapongó és állhatatlan natuira. Felesége, egy Rónay bárólány, angyali tűrelmü, jósá­gos lélek, akinek élete csupa könny, szenve­dés volt férje oldalán. Az iifjalbfbik Ladnay dragonyostiszt volt. Kedves világfi', akit el­kényeztetett és tenyerén hordozott a kilenc­venes évek bécsi társadalma. Sebestyén gróf osak ritkán tért meg az ősi kastélyba, nem szerette a bátyját és vég­telemül sajnálta a szerencsétlen grófnőt el­rontott életéért. Az 1890. évben a karácso­nyi ünnepeket őseinek kastélyában töltötte s ekkor következett be a tragédia. A grófnő gyermekágyiban feküdt. Karácsony előtt há­rom héttel született meg kis fia. De a férjet ez az örvendetes családi esemény sem vál­toztatta meg. Napokig nem mutatkozott, ha­nem cimboráival Rinkán vagy Pelipán dő­zsölt. Egy éjszaka ittas állapotban tért haza s feleségének betegszobájába rontott. Az ágy mellett ült Sebestyén gróf s valami szó­rakoztató olvasmányt olvasott fel. A kis gyermek ott Feküdt az ágy sarkánál bölcső­jében. Ádám gróf durva hangon, szenvedélyesen támadta meg öccsét. — Most miár megelégeltem ezt a gyaláza­tot. Nem folytathatjátok ezt a bűnös játékot. Olyan durva és meglepő volt ez a táma­dás, hogy Sebestyén gróf az első pillanatban válaszolni sem tudott. Ádám grófot mindin­kább elragadta szenvedélye. — Ki inneni Takarodj ebből a kastélyból, ahol meggyaláztál. Ha nem a Ladnay nevet viselnéd, szolgáimmal dobatnálak ki. — Ádám, elég! Ha nem lennél ittas!... Ezek a szavak még inkább felingerelték a szenvedélyes embert. Megragadta öccsét s kifelé kezdte tuszkolni. Az asszony kétség- beesett sikollyal ugrott ki ágyából és szét akarta választani a dulakodókat. Ádám ek­kor Mkapta az asztalra vetett kutyakorbá­csát s végigsiujtott vele ©öcsén, úgy hogy az ütés nyomán arcából kiserkent a vér. Revol­vert kapott elő, de az asszony átkarolta és zokogva könyőrgött: — Sebestyén, az Isten szerelméért — raj­tam könyörüljön — rajtam és a gyermeke­men ... Ádám gróf már elhagyta a szobát s a meggyalázott fiatal gróf ott állt a zokogó, re­megő asszony mellett. Letörölte arcáról a vért. Gyengéden visszavezette a kétségbe­esett nőt ágyához ée megnyugtatta: — Ne tartson semmitől, Irén. Nem állok bosszút, de segíteni akarok magán. Ha bár­mikor szüksége lesz rám, írjon értem és én nyomban jövök. Még aznap éjjel elhagyta a kastélyt. Ádám ivói nem tudott szabadulni szörnyű rögeszméjétől. Szentül hitte, hogy öccse sze­relmi viszonyban volt feleségével s a gyer­mek ennek a viszonynak a gyümölcse. Ször­nyű terv fogamzott meg beteg agyában. Egy héttél gyermekének születése előtt törvény­telen gyermeke született a kertész leányá­tól, akit. az egyik vadásziakban tartott ki. Abban bizonyos vol, hogy ez a gyermek az övé. A két gyermeket kicseréltette. A ker­tészlány nem tudott a cseréről, de a grófnőt megölte férjének bűne. Sebestyén gróf eljött a temetésre, akkor érkezett, amikor a koporsót a kriptába tet­ték. A temetés után a kastélyba is felment s a két férfi szemtől szembe állott. — őrültségedben a halálba üldözted a szerencsétlen asszonyt. Most megkövetelem tőled, hogy emlékét tiszteletben tartsd és jól bánj a gyermekével, aki a te gyerme­ked is. — A gyermekével? A fattyuval? — neve­tett fel Ádám gróf. — Nos, tudd meg, hogy ez a gyermek már rég nincs a kastélyban, hanem itt van helyében a Ladnay Ádám igazi gyermeke... — Mit tét tél, szerencsétlen? — Kicseréltem a két gyermekemet, mert abban biztos vagyok, hogy akit most neve­lek, az az én gyermekem. Ezen most már senki nem változtathat. Elvkor támadt Ladnay Sebestyén gróf lel­kében az az elhatározás, hogy jóváteszi bátyjának őrült bűnét és jogaihoz segiti az igazságot, hogy az asszony legalább a sírban n yugod t a n pihenhessen. Mert a gyermekember ideális érzelmeivel szerette martirsorsu sógornőjét. Ez volt éle­tének egyetlen földi szerelme. Fel kell kutatnia a gyermeket s jogaihoz kell őt segítenie. De hogy ezt megtelhesse, el kell tűnnie a világból s itt kell élnie ősei lakóhelyének közvetlen szomszédságában. Ekkor fogamzott meg lelkében a heroikus elhatározás, hogy lemond a világi élet örö­meiről, a fényről, pompáról, a karrierről, amely a katonai pályán várakozott reá. Visszautazott Becsbe, kilépeti a hadsereg kötelékéből, elintézte rendezni való ügyeit, azután felvétette magát a ferencesek rend­jébe. Négy év alatt elvégezte teológiai ta­nulmányait se pappá szen telték. — Hogy a külföld .na ehhez, az komoly dolog. .Tizenk c előtt lefoglal­tuk a nagybirtokokat * üllőid, azt kiáltoz­ta, hogy bolseviknek Akkor azt mondtuk erre: csak n, mi közünk hozzá. Senkinek mm eszólni a mi belső ügyeinkbe. S i ..mkkal győz­tünk úgy a népszöve miint a hágai nemzetközi bíróság e A megoldás te­hát egyszerű: most ii járnánk el­Világos tehát — fok -Zet — hogy az agrárok, néppárti *i demokraták s az az iparospártiak vak eőszakkal elő­ráncigált érvek s az kaik el vannak rejtve. Azonban eze : önképeni in­dokok — állítja a n : .vdialista lap — világosak és már be bizonyítva'. Jelentse W akármelyiké, mennyit kap éveni 'állalko'6 tár­saságoktól. Csak n- i. tet-cr?i{ és nem■ ha­zudni. Vannak bizonynál , melyekkel minden idevágó állítás össze liasrm- . látásra fog kerülni — fejezi, be az A-Zet. Prága, április 7. A cseh nemzeti szocoauista A-Ütet mai száma tfA bányák nacionalizálása éUeni front“ címen cikket közöl, melyben egyebek közt a következőket Írja: — A bányák nacion^tizálását célzó faw^skn ellen négy párt foglalt állást: a nemzeti demokratád, az agrárok, a néppártiak és az iparos pártiak. Mind a négy pártnak a programjában benne Szerepel a bányaki>sa- játitás. S a isaját programköveleilésüik ellen a követ­kező érveket hozzák föl: Az első veszély az volna, mit szólna ehhez a külföld. Az állam nem tudná úgy vezetni a bányákat, ahogy azt a vállalkozó társaságok elvégzik. Nem hihető ugyanis, hogy a bányák vezetése tervszerűbb és gazdaságosabb lenne az állam kezében, mint a magánkezekben. És végül Sribrnytől vették át az utolsó érvet: azt, hogy a szocia­listák nem gondolják komolyan a bányakisa- játitást­Az A-Zet ezen kifogások ellen fölsorolja a maga llenérveit s a külföld beleszólását ille­tően a következőket mondja:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents