Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-07 / 80. (2893.) szám

10

1932 április 7, cfrtttariBfr,- lSpoim^

A Kassai Sport Clu

Í93Í. évi működése

Kaira Kálmán dr» lőtitkár évijelentése

ii.

Az egyes sport.szak osztályok munkájának vázlatos elsorolásánál legelőre kell helyeznem a klub

kerékpár szakosztályát,

mint amelyik az 1931. évben a legtöbb sikert vallhatta magáénak. A Kassai Sport Club e sportszakosztálya a példátlanul szoros lehetőségek és a kerékpársport keletszlovenszkói szervezetlenségéből fakadó külön nagy nehézségek dacára is oly tekintélyes programot bonyolított le, hogy ezzel a klub célokat is messze meghaladóan az egész keletszlovenszkói kerékpársport érdekének is eléggé nem dicsérhető szolgálatot tett. Klubunk ezen szakosztálya különféle távokon és útvonalakon az 1931. évben öt, minden > tekintetben jól sikerült versenyt rendezett. A házi versenyeken kivid fokozott sikerrel vettek részt a klub kerékpárosai a KAC és a Svornosí rendezésében lezajlott kerékpárversenyeken is. Kiemelkedő ténye a KSC kerékpár-szakosztályának a Svornosí értékes vándorserlegének másodszori elnyerése is.

Végeredményben a Kassai Sport Club kerékpár- veraenyzői az 1931. évben lefolyt versenyeken 11 első, 12 második, 15 harmadik és 7 negyedik díjnak lettek győztesei és a Svornosí vándorserlegén kivül 45 éremmel és több értékes tisztelet- dijjal gazdagították a Kassai Sport Club győzelmi jelvényeinek sorozatát.

E tények alapján a KSC elsősége a keletszloven- szkói kerékpár-sport terén egy pillanatig sem vitatható.

A KSC kerékpár-szakosztályának 1931. évi sikereiért az érdem oroszlánrésze klubunk kiváló tagját: Kardos István szakosztályvezetőt és serény munkatársát, Andrássy Dezsőt illeti. A szakosztály legeredményesebben működő tagjaiként: a Szli- vecska-testvérek, Klema Károly, Kiing, Babor, Klein, Rozek, Vilinger, Tamóczi, Molitorisz, Jenéi, valamint a Kardos- és Andrássy-testvérek tüntették ki magukat.

E szakosztályról szóló referáda nem volna teljes annak: kiemelése nélkül, hogy a Kassai Sport Club kerékpár-szakosztálya az 1929. évtől számított uj kor alakulata. Gyökereit már a jó talajba eresztette s rövid három évi működés és fejlődés után vált képessé arra, hogy már évtizedek óta működő sportlakulatokat is megelőzzön.

Tennisz

A KSC tennisz-szakosztályának működését az 1931. esztendőben is nagy intenzivitás és sok értékes siker jellemezte. Ezen egyik legrégibb és 13 esztendős működés patináját magán viselő sport tagozatunk legkiemelkedőbb tényeként ez évben a Csehszlov. Magyar Testnevelő Szövetség rendezésében lefolyt Révay-serlegmérkőzéseken való részvétel jelölhető meg. A mérkőzések során a KSC tennisz együttese az Eperjesi TVE kiváló csapatát 7:4 arányban győzte le, s egészen a serleg-mérkőzések zónadöntöjéig küzdötte fel magát. Itt azonban az együttes egyik legjobb tagjának, Lengyel Lászlónak sérülése miatt 6:5 arányú vereséget kellett elszenvednie.

Felvette a szakosztály a küzdelmet a Csehszlovák Lawn-Tennisz Club keletszlovenszkói zsupa bajnokcsapata ellen is, de a mérkőzést a hatalmas erőt képviselő Csehszlovák Lawn-Tennisz Club ellen 9:2, majd a revansot 8:2 arányban vesztette él.

Kiállt telinisz-szakosztályunk verseny-együttese a kassai LTC ellen is, ez a klubközi mérkőzés azonban az LTC játékosainak távolmaradása miatt befejezést nem nyert.

A KSC—Kassai AC klubközi tenniszversenyt a KSC együttese, legjobbjainak távollétében is, fölényesen, 5:2-re nyerte meg.

A Karpathenverein tátrai versenyén a klub kiküldetésében fGalusz Gizi és Lengyel László vettek részt, s a KSC ezen két kitűnő versenyzője szép helyezést ért el ezen a rendkívül erős versenyen is.

A tennisz-szakosztály kiválóan aktív és legsikeresebb szereplői ebben az esztendőben Vandra- coek Dezsőné, Vilkovezky Armandné, Tost Márta, Kaiser Gabi, Wieland Albin, Lengyel László, Dru- már László, Szirmay Tamás, Luftner Curt, Markó Miklós és a szakosztály vezetője: Kovács Tamás voltak.

Klubunk tennisz-szakosztályának nívós programja és annak sikeres lebonyolítása a KSC egyik legkiválóbb tagjának, Kovács Tamás ten- nisz-szakosztályvezetőnek szakavaáottságát dicséri.

(Folytatjuk.)

Ruszinszkói sporthírek

A CsAF-MLSz rendkívüli közgyűlése. A direk- Iórlum valamennyi egyesület egyhangú, kívánságára aiz alkotmányos élet mielőbbi visszaállítása mellett döntött, tekintet nélkül arra, hogy az egyesületek a megválasztandó vezetőség tekintetében nem tudtak egyöntetű megállapodásra jutni. A rendkívüli, tisztújító közgyűlést eredetileg április M-ikére, csütörtökre tűzték ki, de azóta felmerült akadályozó körülmények miatt április 19-re, keddre halasztották.

Az l AC labdarugó szakosztályának vezetősége p következőképpen alakult: Védnök: Ke zár La,jós, egy.eódlati aiciaők, szakosztályvezetői Síarkó Bet"

tálán, intéző: Pletenyik József, pénztáros: Jann- sovezkv Dez6Ő.

Az UAC tenniszosztályának vezetősége 1932. évre a következő: Sz. o. vezető, int. bizottsági elnök: Székely Gy. Levente, alelnökök: Tomcsányi Béla és Papp Ferenc, intézőbizottsági tagok: Sai- ler György intéző, Sckmidtné Kerekes Vera, Mi- hálka Gyula, Székely Imre, Kerekes Ferenc dr. Főpénztáros: Schmidt László, pénztáros: ifj. Man- kovich Rezső, ellenőr: Gelsei Gutman Istvánné, mérnökök: Fodor Béla ée Hámos László, ügyész Rausch Károly dr.

A CsAF-MLSz Kárpátalji kerületének bajnoki

táblázata az első tavaszi forduló után:

1. UMTE 8 7 0 1 27: 8 14

2. BFTC 8 7 0 1 17: 8 14

3. UAC 8 5 12 15:12 11

4. MSE 8 3 3 2 18:11 9

5. UTK 8 2 2 4 24:22 6

6. Spartacus 7 2 14 18:17 5

7. EMSE 8 1 0 7 10:33 2

8. NSE 7 0 1 6 4:23 1

Az április 10-iki, második bajnoki forduló programja:

Ungváron az UAC-pályán: UAC—UMTE, Munkácson az MSE-pályán: MSE—NSE, Munkácson a Slqvan-pályán: Spartacus—BFTC, Beregszászon a BFTC-pályán: BMSE—UTK.

A kárpátaljai szláv egyesületek különváltak a kassai zsupától. A keletszlovenszkói és kárpátaljai egyesületek eddigi közös zsúpéban való szereplése megszűnt, mert a kárpátaljaiak kimondták, hogy külön zsupát alakítanak, sőt a tavaszi idény bajnoki mérkőzéseit is kisorsolták. A bajnokságban egyelőre csak négy csapat vész részt: CsSK Ung- vár, SK Rusj Ungvár, Slovan Munkács és SK Huszt. Az őszi idényben tiz csapat részvételéré számítanak. Az uj zsupa elnöke Jeffremov Szergej fővárosi főszám-vevő lett.

)( Hugó Meisl, az Európa serleg vezértitkára állást foglal az ellen, hogy az egyes nemzeti csapatokban idegen állampolgárok szerepeljenek. Így kifogásolja, hogy az olasz csapatban délamerikaiak, a magyarban erdélyiek stb. játszanak mint nemzeti válogatottak.

)( Lenkey Magda, aiki vasárnap Rómában megjavította Braun 200 méteres nőd: szabadúszó Európa- rekordját, a 100 méteres gy oroszáéban 1:10.3 kitűnő időt ért el

)( A nagyszombati derby vasárnap kerül lebonyolításra. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Vasárnap az SK Trnava pályáján a tavaszi bajnokság során a két helybeli rivális: az SK Rapid és SK Trnava mérik össze erejüket. Ez a mérkőzés lesz az első nagyobbsza-básu atrakeáó, mely a tavaszi szezón során Nagyszombatban lebonyolításra kerül. Mint ismeretes, a Rapid pályája átalakítás alatt áll és csak május havában kerülhet majd használhatóvá és így Nagyszombat kedvenc együttese még az idei szezonban a hazai közönség előtt nem szerepelhetett. A Rapid eddig idegenben játszott váltakozó sikerrel, de az elmúlt vasárnapi szereplése Galgócon már annyira elfogadható volt, hogy megfelelő reménnyel indulhat a bajnoki küzdelmekbe. Az SK Trnava viszont vasárnap Pozsonyban bizonyította be, hogy szintén jó formában van, mert a pozsonyi Sláviát a saját pályáján 3:2 arányban késztette megadásra. Az itteni közönség, mely tel jc-sen kiéhezve várja a derbymérkőzéet, előreláthatólag rekordszámban fog megjelenni. A bajnoki mérkőzés kimenetele mindkét félre egyforma fontossággal bir, mert amely csapat ezen küzdelemből győztesen kerül ki, valószínű lég a zsupabaj nokság első helyezettje iesz és majd az SK Bra- tislaváva] méri össze erejét a bajnokságért,

)( Egy Briinnben tanuló magyarországi diák is részt vesz a palesztinai olimpiászon. Mint jelentettük, a 1ÜÜ méteres hátuszásban Hay csehszlovák versenyző győzött Tel Awivban 1:13.8 alatt. Hay neve alatt Heren-dy II. szegedi úszó, Magyarország volt hátuszó bajnoka rejtőzik, aki jelenleg Brünn- beu mérnöki szigorlatra készül és az ottani Bar Kochba színeiben versenyez.

)( Három bajnoki mérkőzés lesz e héten Buda pesten. Szerdán az Újpest a Nemzetivel, csütörtökön pedig a Ferencváros a Sabariával játszik. Vasárnap az Újpest és a Ferencváros találkoznak, míg a Hungária szombaton játszik a Vasassal.

)( A magyar ligában niég Takács II. tartja a gólrekordot 29 góllal. Második Cseh II. 20, harmadik Avar 18 és P. Szabó 15 góllal.

)( Csak a Viktória Zsizslcov lesz a csehszlovák válogatott mai tréningpartnere, miután az idő rövidsége miatt a Hungáriával megegyezés nem történhetett. Ugyancsak ma Zürichben a Csehszlovákia ellen válogatott svájci nemzeti team B. csapat- jával a nyilvánosság kizárása mellett pzigoru tréninget tart.

)( A bécsi Slovan vasárnap Pozsonyban Játszik a Ligeti ellen és igy kettős nemzetközi meccsben (Bra/tiJsla/var—Nemzeti) lesz része a pozsonyi publikumnak.

K Az olasz Davls-Cup válogató versenyen a

profiból amatőrré vált Palmieri Gaislinft 6:3, 6:3, 5:7, 6:3, Sértő ti o Rád ót 8:6, 6:2, 1:6, 6:1 arányban győzte le. A Ga-alini-Del Bono kié éri éti páros a Stefanl-Weiss kettőstől 4:6, 3:6a 7:5| 1:6 ahányban löJkfl|gptt» "J'““ . "" ^

KöZeiAZDAiSfÁCP . „A szociális biztosítás árnyoldala"

Prága, április 6. Abból az alkalomból, hogy a Központi Szociális Biztosító az 1931. évi gazdálkodásról szóló jelentést a nyilvánosságra hozta, a miniszterelnök pártjának lapja, a Vienkov, Bemard Ferencnek „A szociális bizr tositás árnyoldala" című cikkéit közölte, amely a szociális biztosításnak egyenesen lesújtó kritikáját tartalmazza* A cikk hangja is olyan, amilyent csak a miniszterelnök pártjának lapja engedhet meg jmagának. A szociális biztosítás végrehajtási módjaival s mai módszereivel szemben a legtisztább, Ilii fordításban alább közöljük;

— Az árvíz, az egyiktől rendesen elvisz s a másiknak sem ad semmit, vagy legfeljebb majdnem sémit, azokon kivül, akik az áradást igazgatják.

— így van ez például a szociális biztosításban: a mezőgazdasági munkás balesetet szenvedett és meghalt. Négy ellátatlan gyermek maradt utána. A betegbiztosító pénztár az özvegynek megfizette a temetkezési dijat 350 K összegben, ideszámítva a ferslágot is; a durva szögekkel összevert gyalulatlan deszkákat mégsem nevezhetjük koporsónak. A Központi Szociális B'itositó azután az özvegynek a négy árva neveltetésére havi 105 K-t folyósított. A munkás és gazdája évek során át fizette a biztosítási dijakat s amikor bekövetkezik a tragédia, bizonyára egyszer az ezer eset közül, akkor az árvák olyan összeget kapnak, amelyből vehetnek maguknak tarisznyát s elmehetnek koldulni. Napokra átszámítva a gyermek- neveltetési hozzájárulás egy napra 85 fillért tesz ki. Ezt nevezik nálunk szociális gondoskodásnak, amely a mezőgazdasági terület minden hektárját 100 K-val terheli. Ez oly monstrum, amélyhéz Jogható nincs az égész világ egyetlen má.$ államéban sem.

És mégis, a Központi Szociális Biztositónak az 1931. évi kimutatásai szerint mintegy 500 millió K „tiszta nyeresége" volt alapjai elérték már csaknem a 3500 millió K-t- Ki tarthatná vissza könnyeit, amikor azt halja, hogy az 1931. év a Szociális Bitositóra nézve nagyon szomorú volt?! Hogy a biztosítási dij előírások 620 millió K-t tettek ki 'és hogy „mindössze csak" 500 millió K folyt be.

>— A Központi Szociális Biztosító kimutatásaiban felsorolja, hogy kinek, milyen 'hitelt engedélyezett, de a legfontosabbat nem mutatja ki. így például nem mutatja ki:

1. Mennyit vett be pontosan a biztosítási dijakból?

2. Mennyit fizetett ki a hivatoknak, az igazgatók beszámításával?

3. Mennyibe került a dologi igazgatás?

4. Mennyit fizettek ki a férjhezment nőknek kelengyedij elmén?

5. Mennyi és mely biztosító pénztár tartozik az aggkori biztosítási dijakkal?

6. Az 1931• évben mentnyit fizettek ki aggKo- ri és rokkantsági járulékok elmén és milyen összeg esik átlag egy biztosítottra?

— Mindezt a közvélemény nagyon szeretné megtudni és nem szívesen látná, ha a bányásztársládák esiete megismétlődnék. Igaz ugyan, nagy felzúdulás volna különösen a vidéken, de ez nem volna olyan nagyon veszedelmes, mert a mi gazdánkat a szociális biztosítási törvényhozás terén már semmi sem lepi meg. Nem lepi meg ennek a biztosításnak a demoralizáló része sem. Nézzünk egy esetet az orvosi rendelőiben. A várószobában 15 beteg van jelen. A rendieé* befejezésekor megállapíthatjuk, hogy 13 beteg biztosítói tag s csak két 'beteg volt 'biztosítatlan. Ugyanez az eset második kiadásban a vonatban* Ott ugyancsak 20 utasból kettő a fizető utas és tizennyolc a rezsijegyes. Ha összeszámoljuk, hogy a köztársaságban mennyi a biztosítottak száma — mintegy 2.5 millió — s mennyit a biztosítatlanoké — körülbelül 12 millió úgy a 13:2 arány oly felkiáltó jel, amelynél nagyon el kell gondolkodni.

— A törvény dekretizálta azt, hogy mindaz, aki bérért munkát végez, biztosítandó. Mégha csak az év néhány hetén át dolgozott is bérért. Miután fizetnie kell, ezért ezt ki is akarja használni s így aztán azt látjuk, hogy mint biztosított, tízszer is elmegy az orvoshoz, bár egyszer sem menne, ha nem volna biztosítva*

Tulajdonképken mingen, az egész berendezkedés csábit a visszaélésre, a demeraUzé- ei óraS igy az orvoshoz járnak jelentéktelen dolgokkal, oda mennek, ha csúnya munkát akarnak elkerülni, ha a városba akarnak menni bevásárolni, ha a munka be végződik s más munka nincs és igy tovább és igy tovább. Az Orsósok, akiknek a betegbiztoeitók egy rendelésért 3.50 K-t dekretizáltak, agyon vannak hajszolva, mindent gyorsan akarnak elintézni s így aztán nem csoda, ha a szimulánsok között egy komoly beteg is átcsúszik, mely. esetben egyszerűen mindent az orvosok hanyagságára akarnak ráfogni. Nem csodálható az se, ha a járási betegbiztosító pénztárak az ilyen viszonyok között ráfizetéssel' dolgoznak. A fődolog itt az, hogy az igazgatók százezres gázsit kapjanak; minden egyéb mellékes.

— A beteg, rokkantsági és aggkori biztosítás eddig gyakorolt módja teljesen lehetetlen és teljesen tarthatatlan. A beteg és szociális biztosítás novellizálásánát — mely már az állam érdekében sem késhet soká — nagyon fontolóra kell venni ennek a biztosításnak az árnyoldalait. Miért nem viselhetnek bizonyos kockázatot a 'biztosítási dijak leszállítása esetén a biztosított is? Miért nem fizethetné az apróságokat részben, vagy egészben saját maga? Az intézet csak a nagyobb kockázatokat venné át, a nehezebb betegségeket, a kórházi kezelést, vagyis mindent, akkor, ha a biztosítottat valóban nagy szerencsétlenség éri. Akkor volna ez igazán szociális intézmény.

jelenleg ezek az intézetek javarészt ellátó intézetek, amelyek jól ellátják az igazgatókat és a saját hivatalnokaiat.

Sürgősen szükséges a munka ellenőrzése, az igazgatók fizetésének ellenőrzése és a gazdálkodás ellenőrzése általában.

Vannak igazgatóK, akik 80 ezer K-s fizetést, húznak s akik két elemi osztályt végeztek és akiknek nagy gondot okoz a névaláirá- sunk. Miért nem írták Ki már régéni válász- tápokat a biztoHtó intézetekben?

— Miért szedi be a Központi Szociális Biztosító az aggkori és rokkantsági biztosítási dijakat, ha az alapok elérték már csaknem a 350 millió K-t s ez alapoknak csak 6 százalékos kamata is 210 millió K-t tesz ki évente? Hiszen a Központi Szociális Biztosítónak nincs hogy kinek adja, vagy kinek akarná adni a 210 millió Iv-t. Azt mondja, hogy az igények a jövőben emelkedni fognak.

De hát éppel} ma, ebben a borzasztó válságban kell halmozni szédületes alapokat a jövő évekre? Hiszen ezek a mi közgazdasági életünkből kiszívott, ■százmilliók hiányzanak nekünk s a válságot csak élesebbé teszik.

És ha ma Czech dr. népjóléti minszter még- á munkanélküliek segélyalapjának létesítéséről szóló törvénnyel jön, amelyet a szociális bizr tositási dijakhoz kivetett pótdijakból kellene létesíteni, úgy akkor a köztársaság védelméről szóló törvény alapján kellene őt bün- vádilag üldözni, miért ezzel különösen a vidéken kész forradalmat idéz elő. Azonban olyan hangok sem hiányzanak, hogy nem engedjük többé velőnket és vérünket kiszívni és hogy a kövérre szopott piócát a nemzet testétől hosszabb időre el kell választani — fejezi be cikkét Bemard, amelyhez egyelőre nem kívánunk semmit hozzáfűzni*

A szlovenszkói és ruszinszkói kerékgyártók szer. rezkedése. Az ipar társ illatok és grémiumok Turóc. szentmártoniban székelő országos szövetsége hivatalosan közli: Az ipar társ illatok és grémiumok országos szövetsége a szflovenszkéii és ruszinszkói kerékgyártók egyesiilétének előkészítő választmányával együtt összehívja a kerékgyártó kegyesütetének alakuló gyűlését. Az alakuló gyűlést Trencsénben ez év április 17-cn, délelőtt 10 órakor a „Pilisem Udvar" nevű vendéglőben tartják meg. A napirenden a következő ügyek szerepelnek: Megnyitó. A csehországi, morvaországi és sziléziai kerékgyártók országos egyesületei kiküldöt teinek felszólalása. Jelentés az előkészítő választmány munkájáról,. Előadás a kerék,gyűr tó ipar viszonyairól. Az egyesület alapszabályainak tárgyalása 6 azok elfogadása. A választmányi tagok megválasztása. Kiküldöttek megválasztása az országos állami ipartanácsba és a szlovenszkói ipartanácsba. Határozati javaslat és zárószó. — A közelebbi információt az ipartársulatok adják meg a szövetség 1518—32. számú körirata alapján. Ifit jelentjük egyúttal azt is, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói kovácsok és patkolókovácsok egyesülete első rendes közgyűlését ez év április 24-én Turócszentmártonban tartja meg. A közgyűlésen a szokásos évi jelentéseken kivül külön tárgyalják a kovácsok és patkolókovácsok sérelmeit;, amelyeket mindmáig egyáltalában nem, vagy csak nagyon kis részben orvosoltak.

A középeurópai papíripari tárgyalások. Az osztrák, magyar és csehszlovák papírgyárak között a muít év derekán kötött egyezmény ez év június 30-án hatályát veszti, ezért az érdekelt papiri,pari csoportok a legközelebbi napokban újabb tárgyalásokat kezdenek az egyezmény érvényességének meghosszabbitása érdekében. A tárgyalásoknak különösen nagy jelentőségük van a csehszlovákiai papíriparra, is, mert a, most- készülő csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés a. papíripari kereskedelem szabályozását a, magyar, osztrák és cselj* szlovák papíripari megegyezésre hízza.