Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-06 / 79. (2892.) szám
r ^ XI. évf. 79. (2892) szám « 5seF23cí * 1932 április 6 2/mOVARHIIH>aB Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fi képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő poUtikai napilapja FELEL0S SZEaKESZT0 mURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCB GÉZA Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága Il„ Panská ulice 12. 111 emelet, Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRftHfl Kettős könyvvitel (d. j.) Tréfás népi magyarázat szerint a kettős ‘könyvvitel azt jelenti, hogy az egyik könyvbe beírják az igazat és ezt a könyvet senkinek sem mutatják, a másikba pedig a megszépített számadatokat írják és ezt a könyvet mindenkinek mutogatják. A hontalansággal sújtott páriák számának nyilvántartása körül is ilyen kettős számvitellel találkozunk. Az 1921 -es népszámlálási statisztika a hontalanokról a nyilvánosság előtt nem számolt be, az 1923-as legfelső közigazggtási bírósági döntvény szűkítő törvénymagyarázata, tiz- és tízezrek állam- polgárságát tette egy tollvonással bizonytalanná, úgyhogy akkoriban a kisebbségi sajtó •legalább 150—180 ezerre becsülte a számukat. A közigazgatási hatóságok bizonyára tisztában voltak a hontalansági statisztika adataival, de a nyilvánosság részükről csak oly fölvilágosi tusokat kapott, hogy ezek a becslések túlhajtottak, különösen a lex-Dérer alapján benyújtott kérvények kis számával operáltak, most pedig alig van nap, hogy valamelyik.kormánylap el né dicsekedjék azzal, hogy eddig 20 ezer szlo- venszkói és ruszinszkói lakosnak adtak már állampolgárságot, így tulajdonképpen a Scotus Vlator által is legnagyobbnak minősített kisebbségi sérelem: a hontajunsági kérdés nagyjában már likvidálva is volna. Ezt különösen a külföld felé hangsúlyozták, ez* a hontalansági statisztikával űzött könyvvitel külső szemeknek szánt rózsaszínű része. A belső könyvvitel titkaira Törköly József dr, magyar nemzeti párti képviselő világított rá március 30-án"elmondott parlamenti beszédében, amikor a leghitelesebb forrást, a szlovenszkói országos hivatal 33071—1932. számú rendeletét idézte, amely a következőket mondja: „Az 1930. évi népszámlálás anyagának földolgozásánál megállapítást nyert, hogy némely községben rendkívüli mértékben megnövekedett a külföldi állampolgárok száma az 1921. évi népszámlálás eredményével szemben. Ez az emelkedés azzal magyarázható, hogy 1921-ben a lakosság egyrésze állampolgárnak tekintetett, később azonban megállapítást nyert, hogy nem csehszlovák állampolgárok, részben azáltal, hogy állampolgárság iránti kérvényük elutasit- tatott és mig az első időkben illetőségük Szlo- venszkón elismertetett, később különböző okokból el lettek utasítva főként a nem eléggé világos törvényes rendelkezések folytán.“ A rendelet nagy jelentőségét Törköly a következő szavakkal. méltatta parlamenti beszédében: „Az állampolgárság és illetőség kérdésében is tesz a fölolvasott bizalmas rendelet beismeréseket, amelyek igen értékesek, mert csehszlovák közokiratban foglalt hivatalos elismerései annak a jogbizonytalanságnak, amely e téren mutatkozik. A népszámlálásnál mintegy 150 ezer magyarral kevesebb lett föltüntetve csak az állampolgárság és illetőség kérdésének korrekt fegyverével.44 A rendelet tehát reparálni kívánja ezt a statisztikai bizonytalanságot s utasítást ad a mellékelt névjegyzékben foglalt személyek állampolgárságának pontos megállapítására. Hogy a bizonytalan állampolgárságú személyek száma mekkora lehet, sejthetjük például abból, hogy egyedül Losoncon 400 családfő „kétes44 állampolgárságának kikutatására történt utasítás. 400 családfő — ez legalább 1200—1400 lelket jelent, vagyis Losonc egész lakosságának 8—10 százalékát. És ezek csak a ,.kétesek44, az idegen állampolgároknak deklarált nem kétesek már el vannak könyvelve. Vannak községek, ahol az idegen állampolgársággal bírók a lakosság 30—40 százalékát is elérik. El kell .ismerni, hogy a Törköly által idézett rendelet rendet' akar teremteni, a statisztika számára csökkenteni kívánja a kétes esetek számát, a „nem eléggé világos törvényes rendelkezések44 és még inkább a szűkítő magyarázatok folytán állampolgári jogaiktól elesett,lakosokat akarná visszajuttatni — papiroson — a teljes- jogú polgárok számoszl'opába és a csehszlovák statisztika majd újból kihangsúlyozhatja a külföld felé, 'hogy íme, a hontalanok száma milyen csekély, az állampolgársági kérdés többé nem kisebbségi politikai, hanem csak adminisztratív jellegű probléma. És a külföldet s az elégedetlenkedő .Scotus Via tort esetleg . talán meg is nyugtatja ez a papirosmegoldás, ez a.könyveiéMeghalt Cnmin Ottokár gróf a volt monarchia „feiliÉékés" külügyminisztere Burián utóda — A háborús iái! itgügysseMi diplomatád Bécs, április 5. Ma éjjel hatvan éves korában váratlanul elhunyt Czernin Ottokár gróf, a volt magyar-osztrák monarchia háborús külügyminisztere. Czernin gróf bécsi lakásában este tiz óráig Íróasztala mellett dolgozott. Hirtelen idegessé vált és kénytelen volt munkáját félbeszakítani. Felugrott helyéről és többször idegesen föl s alá járt szobájában. Alig vált tudatossá előtte rosszulléte, amikor néhány perc múlva összeesett és azonnal meghalt. Czernin gróf 1872. szeptember 26-án született a csehországi Dimokurban. A von und zu Chude- nitz előnevü ősrégi cseh nemesi családhoz tartozott. Elvégezte a prágai egyetemet, majd 1903- ban tagja lett a cseh tartomány gyűlésnek. Ferenc Ferdinánd, akiihez benső barátság fűzte, arra ösztönözte a fiatalembert, hogy lépjen diplomáciai szolgálatba. 1912-ben a bécsi Herrenhaus örökös tagja lett s 1913-ban egy évvel a diplomáciai szolgálatba való belépése után, a monarchia bukaresti követévé nevezték ki. 1916 december 23-án Burián utóda lett a Ballhaus- platzon. Ebben az időben, amikor Ferenc József halála után átalakították az osztrák kormányt, Ferenc Ferdinánd régi környezetét hívták meg kormányzásra, s Clam-Martinic gróf osztrák miniszterelnök mellett Czernin gróf kapta a fontos külügyi tárcát. Mint külügyminiszter ő volt felelős Károly király különbéketörekvéseiért. 1917 augusztusától 1918 februárig a monarchia Svájcban tárgyalásokat folytatott Franciaországgal a különbekéről, de az 1918-as tavaszi offen- ziva elgáncsolta az akciót. Clemenceau francia miniszterelnök leközölte Károly király Sixtus herceghez intézett levelét s e levél közlése nyomán támadt botrány hatása alatt Czernin gróf 1918 április 14-én kénytelen volt lemondani. Kétségtelen, hogy Czernin a világháború legdrámaibb idejében volt külügyminiszter és sok függött tevékenységétől. Ő kötötte meg 1918 februárjában a bresztlitovszki bókét. Lemondását heves konfliktusok előzték meg Károly királlyal a pármai hercegek intervenciói miatt. Az összeomlás után Czernin gróf „A világháborúban'4 elmen igen érdekes emlékiratokat adott ki, amelyben leleplezi a Sixtus-levelek körüli küzdelmeket és intrikákat. Politikai ambícióiról ekkor sem mondott le és 1920-ban beválasztották a köztársasági Ausztria parlamentjébe. Később nem jelöltette magát, mert nem tudott megegyezni a keresztényszocialistákkal. A Heim- wehr-mozgalomban igyekezett részt venni és Bad Ausseeben lévő várában egy arisztokratikus lovag csapatot szervezett. Háború utáni gyakori jósolgatásaiban nem titkolta, hogy Ausztriát mai formájában életképtelennek tartja. Franciaország és Anglia megegyezett a dunai feirilslü A londoni megállapodás részletei — 1® százalékos vámked^esméay Egymilliárdfrankos kóksóoók — fardáeyvisszatért Parisba Paris, április 5. A Tardieu és MaeDonald találkozásáról kiadóit hivatalos jelentés elmondja, hogy a politikusok hétfőn délelőtt tiz órától egy óráig tárgyaltaik, majd délután félháromtól ötig, este pedig az angol kereskedelmi hivatal elnökének vendégei voltak. A megbeszélések elsősorban a dunai államok pénzügyi és gazdasági nehézségei körül forogtak. A miniszterek megállapít tották, hogy a probléma nemzetközi jellegű s éppen ezért a négy nagyhatalom Szerdán kezdődő konferenciáján szívélyes együttműködésre lesz szükség, hogy a nehézségeket kiküszöböljék. A hivatalos jelentés ezek után hangsúlyozza, hogy Anglia és Franciaország között nincsen ellentét a dunai kérdésben. — Tardieu hétfőn este tiz órakor elutazott Londonból, mig Flandin ottmaradt, hogy résztvegyen a négy nagyhatalom szerdán kezdődő konferenciáján. A Petit Párisién ma nagy szenzációként közli azt a hat pontot, amiben Tardieu és MaeDonald Londonban megegyezett. Ez a Ivat pont a következő: a dunai hatalmak meghívásának szövege, a dunai blokk kereteinek kérdése, az összefogás módja, a kedvezményes tarifák bevezetése, magassága és a többi államra való visszahatása, a pénzügyi segítség kérdése és végül a pénzügyi ellenőrzés módjai. A Matin szerint Anglia és FranciaorSzá gpénzügyüeg akarja támogatni a dunai államokat, mig Németország és Olaszország feladata a.z, hogy szabad gazdasági és ipari téren kedvezzen a dunai államoknak, pervinax az Écho de Parisban úgy tudja, hogy a gazdasági blokkban csak az az öt állam fog helyet foglalni, amelyet Franciaország akar. Bulgária belépése megzavarná az uj alakulat egyensúlyát. Franciaország és Anglia közösen felszólítják a hatalmakat, hogy mondjanak le a dunai államokkal a legtöbb kedvezményes alapon kötött szerződéseikről, hogy a középeurópai hatalmak megköthessék egymás között a preferenoiáiiis szerződéseket. Az engedélyezett kedvezményes vám egyelőre tiz százalékos lesz, mig a dunai államoknak folyósított pénzügyi támogatás végösszege körülbelül egy milliárd frankra fog rúgni. A pénzügyi támogatás garanciájának, a költségvetési és a valutáris szanálásnak, továbbá az esetleges pénzügyi ellenőrzésnek módjairól a szakértőik külön konferencián tárgyalnak. A szakértői konferencia a négyhatalmi konferenciával párhuzamosan fog folyni. Az angol-francia eszmecsere eredményeit egy jegyzőkönyvben lefektették, amelyet bemutatnak a holnap kezdődő négyhatalmi konferencián. A nSSimgrors Tardieu Paris, április 5. Tardieu tegnap este még frakkban és fehér nyakkendővel sietett az ünnepi bankettről a pályaudvarra, hogy visszatérjen Parisba. Dünkirehenben a parlament egyik gyorsírója várta, akinek a vonatban lediktálta szerdai nagy beszédét, amellyel a kamarában megnyitja a választási küzdelmet. Szerdán délelőtt Parisban minisztertanács lesz, hogy Tardieu be számolhass on a londoni eredményekről. Csütörtök reggel Tardieu választási kerületébe, Deliébe utazik. Hétfőn Genfbe megy a lefegyverzési konferenciára. A gyorsított iram és a kétségtelen londoni siker ellenére a párisi sajtó mégis fenntartásokkal fogadja az eredményt. A Petit Párisién megállapítja, hogy az en- tente cordiale-t nem sikerült helyreállítani. Természetesen a régi alakulat felújításáról most nem volt szó. Viszont annyi kétségtelen, hogy Anglia és Franciaország viszonya az elmúlt negyvennyolc óra alatt rendkívül megjavult és csaknem szívélyessé vált. A Journal szerint az en tente cor- diale fölujitását Franciaországban senki sem fogja megélni, mert az 1932-es világnak ez az alakult nem felel meg többé. Franciaország ennek ellenére Tardieu-nek köszönheti a volt szövetségesek közötti viszony megenyhülését. Tardieu terve francia-angol tervvé változott — állapítja meg a Matin — s igy nagy remény van elfogadtatására. Anglia nem obstruálja meg a francia dunai tervet, ami annak a jele, hogy Németország elszigetelt marad és Aliéi. mesterfogás. De nem megoldás és nem megnyugtatás ez a hontalanok számára. Mert hiába könyvelik a losonci négyszáz családot a statisztikai kimutatás papírján a honpolgárok sorába, a való életben, a hivatalok előtt ezzel Tjiég nem kapták meg az állampolgárságot, a kiigazított statisztika dacára hontalanok maradnak. Hiába szüntetik meg az elrendelt korrekcióval a statisztikai bizonytalanságot, itt sokkal többre van •szükség: a jogbizonytalanság megszüntetésére. És ezt nem a statisztika papirosán, hanem a honosítás terén: az állampolgársági jog liberálisabb kezelésével kell megvalósítani. A bürokráciát utasítani kell arra, hogy szűkítő törvénymagyarázattal ne szaporítsa még ma is a hontalanok számát, hanem a valóságos helyzetet a legsürgősebben úgy változtassa meg, hogy a valóságban egy lélekkel se légyen több hontalan, mint amennyit a statisztika kimutat, mert ha a statisztikában kevés a hontalan, a valóságban pedig sok, akkor ez — kettős könyvvitel. Aminek pedig jogállamban nem lehet helye.
