Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-05 / 78. (2891.) szám

2 1932 április 5, kedd. A népszövetség pénzügyi bizottsága megállapítja, hogy a magyar államháztartás deficitje négy hónap alatt tizenkilenc millióval csökkent A behozatal és kivitel Magyarország, minden Igyekezete ellenére apadt — A bizottság a végleges rendezés idejére kilátásba helyezi Jószolgáiatait — A pénzügyi bizottság jelentésének hiteles szövege jtgir17 tformum nátha e//en.u Hatása meglepő! úti és posta cJearing-ifizetések. Ennélfogva a helyzet nagyon súlyos és az a veszély forog * fenn, hogy a következő termésig még súlyos­bodni fog. A magyar bankok, és kereskedelmi válla­latok éppen most kötöttek egy ötillhaitung- ímegálLapodáiSt brit rövidlejáratu hitelezőikkel hat hónapra, mely idő alatt az ezen adósságok Budapest, április 4. A népszövetség pénz­ügyi bizottsága tudvalévőén megvizsgálta Ausztria, Németország, Magyarország és Bul­gária államháztartását és mind a négy állam­nak úgy pénzügyi, mint gazdasági helyzetét. Ez a vizsgálat és a 'bizottságnak ebből folyóan tett megállapításai a múlt év október 'haváig visszatekintve, a folyó naptári év első hat hónapjára, ezenfelül azonban az 1932—J933- évre szóló magyar költségvetési tervezetre is vonatkoznak. A népszövetségi pénzügyi bi­zottság jelentésének azt a részét, amely Ma­gyarországra vonatkozik, alább — a Magyar Távirati Iroda alapján —■ egész terjedelmé­ben közöljek. ' 1. Költségvetés A .bizottság megvizsgálta a magyar helyze­tet anna utolsó két hónapra vonatkozólag, amely a tanácshoz intézett utolsó jelentése óta eltelt. Meghallgatták Tyler ur, magyaror­szági képviselőjük szóbeli előterjesztését is. 1981—32: A január és február hónapokban tényleg felmerült költségvetési kiadások, va­lamint a március és április hónapokra elő­irányzott kiadások azon a kereten belül ma­radtak, amelyet a magyar kormány a múlt év október havában kilátásba vett (tudniillik a junius 30-ávai végződő pénzügyi év utolsó nyolc hónapjára vonatkozólag .az átlagos havi kiadás 70 millió pengő, ami által az 1981—32- iki egész évben a maximum 890 millió pengő.) A bevételek nem voltaik kedvezőtlenek. Az ez évre szóló költségvetési hiányt januárban 90 millióra becsülték, amelynek fedezésére a kinostár gondoskodott a szükséges összegek­ről- A tényleges deficit október 31-én hozzá­vetőleg 75 millió pengőt tett ki, de február 29-éig 56 millióra csökkent. A pénzügyi és hát­ralevő négy hónapja a jövedelmek szempont­jából nőm kedvező. így valószínű, hogy az •redmény igazolni fogja a 'bizottságnak műit ér októberi budapesti látogatása idején kife­jezett ama véleményét, hogy 1931—32-ben az összes jövedelem nem fogja meghaladni a 800 millió pengőt, de esetleg ezen összeg alatt is maradhat. A pénzügyi év kezdetén rendel­kezésre állott nem jövedelem-természetű for­rások ennélfogva valószínűleg teljesen kime­rülnek. De eltekintve a szorosan vett költségvetés­től, készpénzre lesz szükség az állami üze­mek és a bolettaalap felszámolására, valószí­nűleg 70 millió pengő erejéig. Mivel különösen a jövedelmek tekintetében nem lehet előrelátni a végeredményt, fenti tények mutatják annak fontosságát, .hogy a múlt évi október bavi programnak megfele­lően sürgősen (igyekezni kell a vállalatokat egyensúlyba hozni és a rendes költségvetésnél megtakarításokat eszközölni. A kormány intézkedett, hogy egy parlamen­táris albizottság — amelynek jelentése legkö­zelebb elkészül — vizsgálja meg az üzeme­ket, valamint a helyi hatóságok költségveté­seit, amelyek nehéz terhet jelentenek az adó­fizető számára. A bizottság sajnáltja, hogy ez ügyek tekintetében — amelyek sürgősségére januárban különösen felhivta a figyelmet — nem történt gyorsabb intézkedés. 1932—33: A költségvetés tervezete előkészí­tés alatt áll és valószinüleg husvét után nem­sokára az országgyűlés elé terjesztetik. Te­kintettel a folyó év eredményeire a bizottság nem hiszi, hogy a jövő év költségvetése 830 milliós színvonalon hozható egyensúlyba, amely összeg a magyar kormány múlt októberi programjában szerepelt, sőt 810 millió pen­gőn sem, mely összeget legutóbb nyilvánosan említett a pénzügyminiszter ur; a bizottságnak erős meggyőződése, hogy ezt a szintet le jobb kell szorítani. Az 1931—82-i előrelátható bevételi ered­mények megerősítik a bizottságot ama véle­ményében, hogy nemcsak azonnal hozzá kell látná a kiadások csökkentéséhez, hanem, hogy az 1932—-3v3-i költségvetést jelentékenyebben alacsonyabb színvonalra kell hozni az eddig tervbevett összegeknél- A bizottság még hoz­záteszi, hogy nem lehet a pénzügyi egyensúlyt helyreállítani, amig a kormány ama kijelenté­se nem vezettetik teljes mértékben keresztül, hogy az állami üzemek megszűnnék a költ­ségvetést terhelni. A’ bizottság budapesti képviselője tovább­ira ís együtt fog m/ÜlkÖdni a magyar kormány- nyál, hogy a közületi pénzügyekben igazi egyensúly biztosdttassék. 2. Külkereskedelem és devizaforgalom A magyar kereskedelmi mérleg nem válto­zott jelentékenyen, bár — úgy mint más or­szágokban is — úgy a behozatal, mint a kivitel csökkeni. !Millió pengőben) 1981­Behozatal Kivitel Egyenleg November 3ő 64 +38 December 40.4 43.8 + 3.4 1930. November 65.6 87-2 +21.6 December 67.7 72.6 + 4.9 1932. Január 27-8 28.8 — 4 1931. Január 44.3 39.7 — 4.6 Oly kevés az országban a 'kivihető 'búza és lisztkészlet, hogy e cikkek kivitele a következő termésig nem könnyítheti a valutáris helyze­tet, szarvasmarhából, sertésekből és baromfi­ból elegendő készlet van ugyan, de ezek kivi­tele mindinkább nehezebbé válik, miivel egyik ország a másik után csökkenti a Magyaror­szágból behozható mennyiségéket. A tavaszi hónapokban a magyar kivitel ren­desen jelentékenyen csökken, de a mai helyzet visszatükrözi a kereskedelem egyre fokozódó összezsugorodását, amelyre már utaltunk je­lentésünk első részében- Minden iigykezete da­cára Magyarországnak mindinkább lehetetlen­né válik áruit a külföldön eladni. Most a Nem­zeti Bank által irányított devizaellenőrzés az elvárható hatékonysággal működik; az ezen el len őrzésnek alávetett kivitel, és behozatal aránya jelentékenyen növekedett. Miiként a bizottság korábbi alkalmakkor megállapította, kétes hogy a kliring-egyeaményielk — ame­lyek ellen sok elvi kifogást lehet felhozni — jelentékenyem megfogják-e jlavitani a hely­zetet. 3. Külföldi valuta és tartesások Miután a magyar (kormány december 23-án a transzfer részleges £eűfüggeeztését határozta el, * Communiqué-bíui említett adósságok szolgálata irányában a fizetéseik pár hétig tel­je sitt ettek, de nemsokára a valutáris helyzet olyan lett, hogy az összes fizetések felfüggesz­tettek, kivéve az 1924. évi Magyar Állami Köl­csön szolgálatára való fizetéseket* valamint a Magyar Nemzeti Bánik külföldi tartozása után történő kamatfizetéseket- Azonkívül vannak fizetések, amelyeket Magyarországnak teljesí­tenie kell, hogy folytathassa a rendes keres­kedelmi forgalmát, ilyenek a nemzetközi vas­után fizetendő kamatok és más terhek az il­lető magyar adósok terhére iratnak és Ma­gyarország kötelezi magát, hogy a fent emlí­tett adósságok kivételével külföldi valutában egyik jelenlegi hitelezőjének sem tel '.estt fize­tést; a fenti adósságokon kívül még bizonyos fizetések eszközölhetők a fennálló kereske­delmi megállapodások alapján, továbbá oly fi­zetések, amelyeknek teljesítésébe a brit rövid- lejáratú hitelezők bizottsága beleegyezik. Vár­ható, hogy a februárban esedékessé vált 3 .millió font összgü kincstári váltók megújí­tása most fog eszközöltetni. A bizottság ezen intézkedéseket üdvözli és ismételten hangsú­lyozza, miszerint szükségesnek tartja, hogy a magyar kormány hat hónapnál nem rövidebb' időszakra hasonló egyezményeket kössön töb­bi rövidlejáratu hitelezőivel- A bizottság sajnálja, hogy nem tudja jelen­teni a magyar helyzet nagy javulását. Szá­mos intézkedés tétetett a stabilitás fentartá- sa céljából, de ez irányban még többet is kell tenni. Úgy ,a magyar kormány, mint Magyar- ország külföldi hitelezői nagyon igyekeztek a fennálló nehézségeket áthidalni. Jelenleg azonban, amidőn a világhelyzet még bizonyta­lan, lehetetlen végleges megoldásra jutni. A bizottságnak az a véleménye, hogy jelenleg minden igyekezetét oda kell irányítani, hogy a most fennálló nehézségeket — legalább a következő termés idejéig — le lehessen küz­deni. A bizottság kénytelen figyelmét különö­sen erre a célra összpontosítani* A bizottság belátja, hogy később állandóbb megoldásokat kell találni és hogy ennek meg kell történnie, amint az általános világhely­zetről tisztább kép nyerhető. Addig vélemé­nyünk szerint korai, sőt lehetetlen megjósol­ni, hogy milyen lesz a helyzet. Azonban a vég­leges rendezés égjük különleges része tekin­tetében már most meg kivánja mondani, hogy amidőn viszgálat tárgyává teendő lesz azok­nak a különböző hosszúlejáratú tartozáso'ínaik rendezése, amelyeknek transzferálása ideig­lenesen Míüggesztetett, a bizottság hajlandó lesz egy vagy több nemzetközi tekintélynek és gyakorlatnak Örvendő személyiség közremilKödésének biz­tosítására javaslatot tenni, amennyiben a magyar kormány azt kérné, azon célból, hogy azok megvizsgálják a külön­böző kölcsönöket és az összes érdekeit felek részére javaslatot tegyenek. PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÖGY! REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright hy Prágát Magyar Hírlap.) (69) — Legyen erős, Mária grófnő! Egy félórái időnk van, azalatt túl vagyunk minden ve­szélyen. Mária bágyadtan mosolygott. — Roib, csak menjen maga egyedül, de gyorsan, mig vissza nem térnek. Mert ha magát itt találja, megöli. — Maga nélkül? Egy lépést sem teszik. Inkább itt pusztulok el! — De én nem mehetek. — Miért, Mária, miért, az Isten szerel­mére? —• Mert akkor ez a fenevad megöli a gyermekemet. A kezében; van, a hatalmában van, most mentek érte, ide hozzák. Ujjongva kiáltott Roíb. — Nincs a hatalmában! Tegnap elvettem tőle. A ladnai kolostorban Őrzi Laurentius atya. A grófnő fel sikolt ott. —- Igaz volna, Istenem, leibe te égés volna? — Esküszöm, grófnő. * Már elvágta az összes keleteket s gyöngé­den felsegítette a durva ülőhelyről. — Szedje össze minden erejét. Csak egy órát kell kitartania és akkor ott lesz a gyermekénél. Odavezetem. A grófnő Rob karjára támaszkodott s így indultak meg a tárna kijárata felé. Már alig voltak ötven lépésnyire a tárna száljától, amikor Rabnak úgy rémlett, mint­ha zaj támadt volna mögöttük, mintha vala­ki a köveken ugrálva, futva akarná beérni őket. Revolverét akarta kirántani. Ebiben a pil­lanatban olyan csúfos ütés érte a vállát, hogy a fegyver kiesett keizéiből. Majd a nya­kán érzett sajgó fájdalmat. Még hallotta Má­ria kétségbeesett sikoltását, azután első lé tö­det t előtte a világ. Elvesztette eszméletét. XXXVIII. Arra tért magához, hogy nagyon fázik és tagjai mintha meg volnának meredve. Ki akar nyújtózkodni, de sem lábadt, sem kar­jait nem tudja megmozdítani, összekötözték. Körülötte vaksötéteég. Rettenetes félelem szorítja össze a szivét. Vájjon hol van, me­lyik elhagyatott aknába vetette őt támadó­ja? És mi sors vár reá? A legrosszabb! Nincs semmi oka rá, hogy kíméletet várjon ettől a mindenre elszánt fenevadtól. Hiába erőlködik, meg sem tud moccanni. Feneketlen keserűség tölti el. Vájjon mi történt Máriával? Talán bántalmazta az a szörnyeteg, vagy komolyabb veszedelem is fenyegeti? Hangosan szakad fel belőle a panasz: — Istenem! És most. női hang szólal meg, gyöngéd, vi­gasztaló hang, amely valahonnan a közeié­ből jöhet: — Rob, legyen nyugodtan s ne veszi lse el a hitét! — Maga az, Mária? Csakhogy a közelben van, igy elviselem ezt a szörnyű helyzetet is. Nem történt semmi baja? — Nem. Visszahozott bennünket a kama­rába, uj zárat szögezett az ajtóra ö ránk­csukta. Azóta békén hagyott. — Nincs megkötözve? — Nem vagyok. Szabadon mozgom. — Akkor nyúljon a zsebembe, talán ben- | ne van a késem. Elvághatja a kötelékeimet. — Mindent elszedett magától. A kést, a .revolverét, az összes iratait. — Szóval ki vagyunk neki szolgáltatva. Azt tehet velünk, amit akar. Akár meg is gyilkolhat. Én igazán nem tudom, miért szá­míthatnék irgalomra? Csak magával ne tör­ténjen baj, grófnő! — Nem fog bántani. Egyéb céljai vannak velem. Az én életem semmit sem jelent előtte, de mégis kímélnie kell. Csak a gye­rek ne jusson a hatalmába ... — Laurentius atya úgy őrzi, mint. a sze- mefényét. Ott igazán biztonságban van ... Elhallgatott, mert kulcs csikorgóit a zár­ban. Behunyta a .szemét, úgy tett, mintha még most is eszméletlen állapotban volna. De lehunyt szempilláin keresztül is érezte az intenzív fényt. Kellemesen csengő férfihamg szólalt meg: — Nos, Mária, még mindig dögrováson van a barátja? Az asszony nem felelt, a férfi azonban továbbfolytatta gúnyolódását. — Rámuszitolta Béos minden újságíróját? Nem sikerült a gálád komplett. Én marad­tam felül. És még a mai nap folyamán út­nak indulunk. Mindent előkészítettem. Most éjjel két óra. A barátnak reggel hat óráig adtam haladékot. Ha elhozza a gyermeket, visszük magunkkal, ha nem, ítthagyjuk a kolostorban. De maga jönni fog velem. Oda­át aztán uj életet kezdünk, Mária. Persze, a maga pénzéből építjük fel... — És mit szándékszik tenni ezzel az em­berrel ? — A legfrissebb kedves a Semmeringről, mi? Nem sokáig gjúszolta az urát... — Scbneider Roib, aki kiszolgált... A férfi hangosan nevetett. Rab kinyitotta a szemét s a lámpa fényénél jól szeimügyre 'vette. Hatalmas termetű, vadászruhába öl­tözött férfi, simára borotvált arcéle határo­zottságot, erélyt árult el, fekete szemei szú­rósan néztek, szénfekete haja dús fürtökben hullámzott. Kifogástalan gentleman volt kül­ső megjelenésében, olyan ember benyomá­sát keltette, aki sokat forgolódik a világban és sok barátja meg ellensége lehet. — Scbneider Rob pincér? Haha, ez na­gyon jó! Hát azt hiszi, hogy engem félreve­zethet? Pár óra alatt rájöttem az egész komplottra, amit Kurt Resner barátunk szőtt. — Semmiféle komplottról nincs szó... — Ugyan, ugyan. Hát miért hozták volna 'össze legújabb barátnőjével, Anita Leos­szál? — Maga egészen őrüli. Én Anita Loost nem ismerem ... — Mária, maga vagy kitűnő színésznő, vagy a földkerekség legostobább libája. Anita Loo'S-szal sülve-fővé együtt volt a Sem mer in gén. Persze, ott Vera K rendell­nek nevezték... — Vera Krendeli Anita Loos lenne? — Olyan meglepetés volt a hangjában, hogy a férfi most már hitt szavai őszinteségében. — Tényleg nem tudta? Esküdjön! — Esküszöm a gyermekem boldogságára! — így tehát maga nem árult el s a pap meg nem szólhat! — Szinte ujjongó volt a hangja. — Akkor hát senki sem tudja, hogy ki a gyilkos s én még biztonságban vagyok.

Next

/
Thumbnails
Contents