Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-03 / 77. (2890.) szám
16 1982 áp/HW* 8, vasárnap. Köz^azpa^AcP Reklám is szakismeret Irta: Fodor Jenfi Füle Péter ,.A gazda** ciinnii eziloveínezíkóű gazdaságii szatktaip f-ősffleirlkieezitiöijie a Prágai Magyar Hírlap ikaráosotnyii (számában igen jfigyieilteimrie méltó tíilklkie/t irt, aimteliybeu nagyon helyesen fejtetee ikí, hogy a mai súlyos gazdasági válságban a gazdáknak a szalk- ifcmeretelc megszerzéséire ée -a megtevőik kibövité- aSre fofcozoititaíbb figyellmiet béliéin fordítani. Panaszolja, hogy a gazdák ma nem ssávesen áldoznak a ezaikíirodiatem'ra, újságokra, könyvekre etib. s éppen ezért a szerkesztésében megjelenő egyetlen miagyar szaklap is anyagi válságba keiriilh. Eliőlfizetiői évről évre iogyniak, holott szaponodníok kellene. Cikke végién fe.’ zólitja' a gazdákat, szőffljanlaik hozzá, mi ként lehetne a szomorú helyzeten segíteni. IA rí dk megjelenése óta egy negyedév t'ellt el s a tteflíbivásra eddig semMeem reagált. Ez is azt bi aoniyáitjá, hogy a felvetett panasz jogosult, mert a sratovenszkóá magyar gazdalkiözönség süketen és némán fogadta a szomorú jájkáiáilltást. ügy látszik, hogy az anyagi küzdelmekben elfáradt gazdafcöZöneég a szellemi erőforrásoktól ás mándinkább efllzárkózik, mert tévesen azt hiszi, hogy a szaklapok és szakkönyvek olvasása újabb befektetésekre csábítja, aminek ma eleget úgysem tehetnek. Ámde a jó szaklap és szákkiönyv éppen torna tanít, hogy miiként lehelt a felesleges kiadásokat elkerülni és nemcsak többet, de olcsóbbat is termelni. Ezenkívül a szakismeretek megvédenék a helytelen reklám túlkapásai ellen is s a jelein ail- katemma! éppen ebből a szemszögből kívánok a kérdéshez hozzászólni. Régi tapasztalait, hogy a gazda sokszor szívesen •megy a reklám után s annak utasításait szívesebben követi, mint a tárgyilagos tanácsokat. A. reklám ugyanis mindig tetszetősebben és róz&áeaWb színben ad be valamit, a. gazda tehát fogékonyabb is iránta. A tudományos felkészültséggel bíró gazda meg tudja védeni magát a reklám káros kinövéseivel -és túlkapásaival szemben, a tanulatlan azonban könnyen -.beugrik*1- és ezáltal gyakran tetemesen károsodhat. Itt van például, a műtrágyázás esetle. A trágyázás fontos termelési tényező, de egyben igen bonyolult művelet; is, ahol nagy hibákat lehet elkövetni. A múltban a gazdatoözön&ég a műtrágyázást úgyszólván teljesem a Teklám alapján hajtotta végre, amiből szinte felbecsülhetetlen károk származtak. A kartelek nagy anyagi erejűikkel valóságos lidércnyomásként feküdtek a gazdalelkek- rte, óriási pénzt áldoztak reklámcélokra, amelynél tisztián üzleti szempontokat vettek figyelembe s azzal sohasem törődtek és arra szaktanácsot sohasem nyújtottak, hogy gyártmányaik milyen talajviszonyok melíletlt ée milyen növények alá altkial- mazhaitók kellő sikerrel. Ennek aztán megjött a káros követefcezmiénye, amit a 6zuperfoszfát esetében is tapasztalhattuk, amely műtrágyát a gazda sokszor a nem megfelelő talajokra is használta, eredmény természetesen nem mutatkozván, a műtrágyázásból teljesen kiábrándult. Végeredményében a lelkiismeretien reklám üzleti téren is megbosszulta magát, mert a fegyver néha visszafelé is sül e ezt láttuk a szuperíoszfát esetében is. A nitrogénműtrágyák alkalmazásánál sem szabad egyedül a reklámra hallgatni. Itt kétszeres kár is érhet bennünket. A foszfor-trágya ha nem érvényesül, még csak a műtrágya ára veszett el. A rosszul alkalmazott nátrogéntrágyával azonban a minőséget is megronthatjnk s a feleslegesen kidobott pénzen felül ezáltal is károsodunk. Egy szomszédos bérlő pl. 1929 esős tavaszán mintegy 50.000 Ke értékű műtrágyát szórt el, amiből kb. 30.000 Ke értékű salétrom-műtrágya volt. vagyis nyakra-főre fej- trágyázotít. Ennek eredményeként az esős időjárás következtében a buzavetésiek már korán -megdőltek, a termés kevés és gyenge minőségű tett, a buza alig érte el 712 kg.-os hl. súlyt. Azóta az illető bérlő nem használ egy mázsa műtrágyát sem. Talán éppen ezáltal éri a második károsodás.-A talajtani tudomány rohamos fejlődésével mindinkább nagyobb jelentősége kezd lenni a talaj- meszezésneik. Ennek nagy jövője van és ma már mem kétséges, hogy a szakszerű meezezés által lényegesen fokozhatjuk talajaiimk termőkép ességét. A helytelen és lelkiismeretlen reklám azonban a taliajme&zezésnél is kárára lehet a gazdának. Szlovenszkóba 1930 év őszén Csehországból több valgón Caromal-uevü „műtrágyát** szállítottak, ami imázsáukiint 30—35 Kc-ba került, miről kisült, hogy nem egyéb, miint durván megőrült m észpor, amely még talajimeszezésre sem alkalmas. Érdekes, hogy a gömbaszögii szénsavas mésztrágyagyárboz 5—6 km.-re fekvő Horíka községbe is érkezett 2—3 vágón ebből a ,jmütrágyámák“ osulfolit anyagból, holott ezt az Ottani gazdák egiyhanmad áron sokkal jobb minőségben szerezhették volna be és tengelyen kényelmesen szállíthatták volna el GombaszögrőlÚjabban egy olyan mé&ztr ágyát reklám oroznak, mely 54.4% szénsavas mésZtartalom méltett 42.1% magmézilát is tartailmaz, s utóbbi jelenlétét előnynek tűntetik fel az ezt nem tartalmazó más mész- ik-őUlisztekfcel szemben. Pár hét előtt éppen e lap hasábjain mutattam rá airra, hogy a imészíkiőlisztek- nek 5%-on felüli szénsavas magnézia tartalma nemcsak, hogy nem kívánatos, haintem egyentesen !káro». Divatba kezd jönni az alagcsövezés is neon csak az állami és az állam által sznbvencfánált telepes (.fi rnaradékbirtokekon, de értesülésem ezerint í'gyes miaigó'nbintoikotoon is. , Kétségtelen, hogy az nlagcsövczé.s bizonyos eseteikben nemcsak Indokolt, de oliengedhetetlenűl szükséges is. Ahol a talaj Itevegőkapaeitása elég hagy és a tataj víze- nyősége az altalaj víz szintjének túl magas voltából származik, ott egyedül az atagcsövezéssel segíthetünk a bajon. Igen tévednek azonban azok a gazdák, a kik a felülről, tehát a csapadékból származó felesleges vizeit akarják allagceövezéssel a talajból eltávolítani. Igen messzire vezetne ennek a kérdésnek részletes taglalása, röviden csak annyit említek meg, hogy amely talajnál a kedvezőtlen taliajkolioid állapot, vagy a hiányos le- vegőkapaedtás okozza a felesleges váz visszatartását, ott az alagcsövezés nem 6legit. Ott a kolloid- óllapotot és a fevegőkapacMst kell megváltoztatni (meezezés, italajimüvelés) s akkor a költséges alagcsövezés teljesen föl'ölslegessió válik, mert a fölösleges víz aiagcső nélkül is leszivárog a mélyebb rétegekbe Ezt azéirt emlittem meg, mert itt is a reklám dolgozik, akár valamely intézmény, akár a szomszódios gazda „követendő példája** alakjában. A telepeseket és mairadékbirtokosofcat nem féltem, mert -fiú a dolog anyagi oldalát a kormánnyal bizonyára eiimJtézik, de a magyar gazdákat igenis féltem,, nefcifc azt ajánlom', hogy mielőtt elhatározó lépésre szánnák el magokat, olvassanak szakkönyveket és kérdezzenek meg errenézve megbízható szakintézeteket. Ámde nemcsak talaj-javitásnál, de a takarmányozásnál és növényvédelemnél is szükségünk van a szakismeretekre a reklám túlkapásaival szemben. Tudjuk, hogy a növényvédelmi szereket igen gyakran úgy ajánlják, hogy azok minden ellen védenek, holott bizonyos növényi betegségekkel szemben hatástalanok. A mészpótlás & takarmányozásnál is nagy szerepet játszik, de a helytelen -reklám itt is téves1 utakra vezethet. Nemrég olvastam olyan reklámot, mely a mészadagot evőkanalaikkal szabja ki az egyes állatfajok és nemeik szerint, holott a takarmányozásnál a meszet mindig a feletetett abrakmiennyiséghez kell méretezni. Ezek a n agyvonásokban odavetett, példák azt hiszem eléggé igazolják a gazdas.’ gli ismeretek szükségességéit. Kétségtelen, hogy ágm nehéz időket élünk. Amidé éppen e kétség!;eejtő helyzetben ne dugjuk fejűnkét a homoírba, hanem igyekezzünk ismereteinket a gazda-ági haladáshoz mérten kibővíteni. E célból nekünk, szlovensZkói magyar gazdáknak nélkülözhetetlen szükségünk van egy jő szaklapra. Ezért én nagy veszteségnek tartanám, ha „A gazdának** anyagi okokból meg kellene szűnni. Véleményem szerint „A gazdát** erős szaklappá kell kiépiteinii s e óéiból elsősorban az anyagi feltételeket keill biztosítani. Ezt csak az előfizetők, szaporításával lehet elérni s -ha minden előfizető még egyet szerez maga mellé, a lap jövője biztosítva van. De nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is támogatni kel a lapot. Akik képesek rá, Írjanak a lapba. Igen sok praktikus dolog kerülhet így felszinre, amelynek mások is hasznát vehetik. Ma ne rejtegesse senkásem véka alá a tudományát, mert nemcsak gazda, hanem magyar sorsról is sző van. Én meghajtom elismerésem zászlaját a cseh és morva gazdák mezőgazdasági kultúrája előtt is, sajnos azonban mi ebből neim táplálkozhatunk. Neim egyedül a nyelvi aOiadályok, de a természeti viszonyok is gátolnak abban. Ami célszerű és jó lehelt ott, nem válik be nálunk. A gyakorlati élet is igazolja ezt. A cseh és morva bérlők, akiik sokszor tekintélyes tők-évei s azzal a mondással foglalták el Szlovemszkón uj állomásukat-, „majd megmutatjuk mi a magyaroknak, hogyan kell gaz- dáltoodni**, sorra buktak, and nem egyedül csak a gazdasági válságnak tudható be. A gazdálkodásban nem lehet általános érvényű szabályokat felállítani,. Mindig számolni kell az adott helyzettel. A mezőgazdasági kultúra mindég csakis a természeti és éghajlati viszonyókhoz alkalmazkodhat. Interpelláció a Mmiiveiésiigyi miniszter úrhoz a kisebb kiterjedésű erdők tulajdonosainak fakitermelési engedélyei tárgyában Beadják Törköly József dr. képviselő és társai Az 1928. évti február [hő 29-én kelt 37. -számú törvény 2. paragrafusának 5. 'bekezdése szerint, ha oly erdők, amelyek eigy tulajdonoséi, az együttes évii vágási haszonvétel 25 köbmétert /meg nem halaid, a vágási haszonvételit bejelemitená nem tartoznak. Ezen tölrvény végrehajtása tárgyában kiadott s 1930. évi juniius hó 26-án kelt 97. számú kormányrendelet 13. paragrafusa ezen törvényes intézkedést megváltoztatja s csak abban az esetiben mentesíti a tulajdonosokat a vágási haszonvétel hatósági bejelentése alól, ha a törvény szabályainak megfelelő erdőiga zdiasági üzemitervet vagy erdőgazdasági programot készítenek s azt jóváhagyás végett ahhoz a járási hivatalhoz beterjesztő tik, amelynek a területén van a,z a gazdaságii egész, amelyre az üzemterv vagy a program vonatkozik. A végrehajtási utasít ásnak ezen intézkedése súlyos sérelem az 1—5 holdnyi erdők tulajdonosaira, amennyiben ha üzemtervet neim készíttetnek, aninden esztendőben be kell jelenteniük a kivágandó famennyiséget, ahhoz minden esetben hitelesített kataszteri kivonatot és hitelesített telekkönyvi kivonatot, kell csatolni, amelynek a beszerzése sok költséggel és sok fáradsággal jár, felesleges munkát okoz a tulajdonosnak, sok munkát ad a kataszteri hivatalnak és a telekkönyvi hatóságnak is, de sok munkát ad feleslegesen a járási hivatalnak és az erdőgondnokságnak is. Egy kait. hold erdőterületből a hatóság 3— 4 köbméter fa kivágását engedélyezi s ezen engedély megszerzése 4 köbméter fánál 150 —160 koronájába van az erdőtulajdonosnak a következő részletezés szerint: kataszteri Iblirtokálv másolatának megrendelése alkalmával napidij 20.— Ke hi telesiitési bélyeg 5.— „ leírási költség 4.60 „ átvétel alkalmával eljárási költség 20.— „ telekkönyvi kivonat megrendelésekor napidlij 20.— * hitelesítési költség 8.— „ leiratása 10— „ átvétele alkalmával napidij 20.— „ kérvény bélyege 5.— „ beadása alkalmával eljárás 20.— „ vasúti költségek minimálisan 30.— „ összesen: 162.60 korona; ennyibe kerül tehát egy kisebb erdő birtokosának az engedély ahhoz, hogy saját erdejéből saját háziiszüfcséglie téré 4 köbméter fát holdanként kivágasson. Ez a bejelentési kötelezettség a nagyobb erdőbirtokosoknál teljesen érthető, azonban az alaptörvénynek, amely a 25 köbméterig terjedő évi vágást felmenti a bejelentési kötelezettség alól, miegválilioztátása és bejelentési kötelezettség alá vétele oly súlyos teher, azt a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett a kisgazdák nemcsak nem bírják, hanem a kormányrendelet direkt íbel©kényszerüli a kisebb erdőtulajdonosokat abba, hogy a bejelentést elmulasszák s igiy erdei kihágást kövessenek el, ami természetesen maga után vonja a büntetést . Viszont 3 holdas erdőterületen üzemtervet fölállítani ném lehet. Az ilyen erdőknél leghelyesebb volna meghatározni, hogy 1 hat. hold erdőterületből évenként mennyi fát szabad a tulajdonosnak engedély nélkül házi- szükségletére kivágni bejelentési kötelezettség nélkül, ezt közhírré tenni a járási hivatalok és körjegyzőségek utján s csak azokat vonni bejelentési kötelezettség alá, akik ezen meghatározott mennyiségtől többet óhajtanak kivágni, vagy rendkivüli kitermelést akarnak eszközölni. Kérdezzük ezért a Miniszter Urat: 1. hajlandó-e az 1928. évi február hó 29-én kelt törvény 2. paragrafusának 5. bekezdésében foglalt intézkedésnek érvényt szerezni s a 25 köbmétert meg nem haladó évi vágási haszonvételit a bejelentési kötelezettség alól feloldani? 2. hajlandó-e az 5 kát. holdat meg nem haladó erdőtulajdonosoknál az évi fakitermelést olyképpen szabályozni, hogy holdanként meg legyen állapítva az évenként kitermelhető fa mennyisége bejelentési kötelezettség nélkül? 3. hajlandó-e ezáltal a kis erdőbirtok©sokai a sok kiadást jelentő és sok utánjárást igénylő bejelentési kötelezettség alól mentesíteni? Prága, 1932. március 30. Aláírások. A csehszlovák—osztrák pótszerződés. A prágai külügyminisztériumban tegnap cserélték ki a csehszlovák—osztrák kereskedelmi szerződés pótegyez- m-ényónek ratifikációs iratait. Az alapszerződés 1921. május 4. óta vau hatályban. A pót-egyezményt még 1931. julius 28-án írták alá b akkor ideiglenesen hatályba is lépett, mert a ratifikálás után azonban már véglegesen is hatályba lépett. A Nemzeti Bank uj tanácsosai. A köztársasági elnök a műit napokban kelt dekrétumával a Csehszlovák Nemzeti Bank tanácsosául nevezte ki Roose Emil dr.-t, a Zemská Banka vezérigazgatóját, Lus-tig Emilt, a szövetkezeti nagybani bevásárló igazgatóját és Smely Lászlót a prágai városi takarékpénztár ke- reske'delmi igazgatóját. A kinevezés hat évre érvényes. A cseh szlovákiai fagazd ál kodás vesztesége a vámháboru miatt. A Pesti Napló jelentése szerint a csehszlovákiai fagazdálkodás 1930. december 15-től máig legalább 118 ezer vagon fát szállíthatott volna Magyarországnak, ha az említett napon neim szűnik meg a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés hatálya. A váinilhálboni előtt Magyarország fa szü kis égte lének 41 százalékát. Csehszlovákiáitól szerezte be s ezt a mennyiséget most Lengyelország és Ausztria szállítja, A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi cása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" o. most megjelent könyvét, melyet a szerz i vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 2ó‘— Ke, Cim: Abovce p, Strkovec. A tokaji bor védelme. Tokajból jelentik: A Tokaji Liga bizottságot küldött ki a külföldi és belföldi tokaji bor utánzatok és hamisitva- nyok felkutatására és megtorlására. A kiküldötteik eddig Becsben és Berlinben végeztek rendszeres vizsgálatot a szakmabeli üzletekben és vendéglőkben. Becsben 250, Berlinben 600 vállalatot figyeltek meg és szereztek be tőlük bormintákat s ezeket azután megfelelő vegyi vizsgálattal elemezték. Az eredmény már eddig is megdöbbentő. Huszonötnél több szakmabeli üzlet „tokaji boráról** tűnt ki, hogy hamisít vány. A három-, négy öt- és batputtonos aszúkról és édes szamorodnik valamennyien hamisítványoknak bizonyultak, pedig az üvegek címert és a magyar nemzeti színeket is viselték. A liga mindezek ellen a válla latok ellen bírói utón eljár. Ásványolaj- és paprikakompenzáció. Budapestről jelentik: A paprikakivitelt a magyar jegybank eddig is megengedte belföldi pengő- számlán lévő követelések fölhasználása alapján. Most, mint jelentik, egyik nagyobb ásványolaj- cég engedélyt kapott arra, hogy Romániába exportáljon paprikát s az így szerzett exportvalutáját nyensolajimporttal kompenzálhassa. A fabehozatal korlátozása. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium felhívta a központi fagazdálkodási tanácsot, hogy a fa-behozatal korlátozására irányuló konkrét indítványait terjessze be. A fagazdálkodási tanács ugyanis — mint azt annak idején jelentettük — a fabeihozatal kérdéseivel csak általánosságban foglalkozott s olyértelimü memorandumot terjesztett a kormányhoz, hogy a fa- behozatal korlátozandó. A fagazdálkodása tanácsnak most azt kell elsősorban eldöntenie, hogy milyen fajta fa behozatala szükséges nélkül© zbetetlenül a csehszlovákiai iipair érdekében. Ilyen elsősorban az égerfa, a nyárfa és a lengyel hulladékfa a szlovén szkói celu- lózegyárak részére. A kormány a fagazdálkodási tanács veteményes indítványa alapján a többi fa-fajta behozatalát részben engedélyezési eljáráshoz köti, részben kimondja, hogy bizonyos fa behozatalához deviza tanúsítván y szerzendő. A gazdasági szakszövetségek és a középeurópai államok együttműködése. A nemzetközi kereskede- delmi és iparkamara csehszlovákiai csoportja a múlt napokban tartott közgyűlésén egyebek között a középeurópai államok gazdasági együttműködésére irányuló tervekkel is foglalkozott 6 elhatározta, hogy az Innsbruckban, valószínűleg április 16-án kezdődő hivatalos nemzetközi tárgyalásokon föltétlenül részt vesz. A nemzetközi kamara csehszlovákiai csoportja elhatározta azt is, hogy a gyáriparosok szövetségét s a kereskedelmi kamarák központját felhívja, hogy ezek is haladéktalanul foglaljanak állást s közöljék észrevételeiket a középeurópai államok gazdasági együttműködése terve kapcsán. A beüíöldi len felvásárlása. A tenteldolgo- zió ipar s a teuterinelők és lenti! ó üzemek tulajdonosainak képviselői a mul't napokban a kereskedelemügyi minisztériumban értekezletet tartottak arról, hogy miképpen volna biztosiitiható a belföldi len értékesítése anélkül, hogy a behozatalt korlátozni kellene. A lenfonó ipar képviselői már tavaly kijelentették, hogy 1931. szeptember 30-ig hajlandók felvásárolni az egész belföldi len-készletet, ami azt jelentette, hogy az 1931 évi tormás eladatlan maradt volna. A most megtartott tárgy alá sokon a két csoport véleménye jelentősen közeledett s most egy szükebb- kiörü bizottságot választottak, amely íj belföldi len általános felvásárlásának tervét fogja elkészíteni. Az engedélyezési eljárás kiterjesztése. Az iparés kereskedelemügyi minisztérium legújabb hirdetménye szerint behozatali engedélyt kell kérni a citromsav, a citromsavas nátrium és a borsavas mész behozatalához. Megnyitják április 12-én a berlini értéktőzsdét. A berlini tőzsde vezetősége elhatározta, hogy az értéktőzsdét április 12-én megnyitja. A kormány részéről az a szándék, hogy ezzel egyidejűén felfüggesztik az árfolyamok közzétételének tilalmát, amely különben sem terjedt ki a hivatalosan megáll lapított tőzsdei árfolyamokra. Elhatározták továbbá, hogy a tőzsdei forgalmat április 12-től kezdve déli 12 órától 14 óráig, szombati napokon 11 órától 13 óráig bonyolítják le. Az állandó jegyzésű tényleges forgalomban az üzletkötések legalacsonyabb határát ugyanolyan mértékben állapították meg, .mint ahogy szeptember 10-ike és 20-ika közötti érvényben volt, vagyis 3000, illetőleg 3500 márka névértékűén aiz azelőtt határidőre kötött értékipa pír-üzleteknél és 200, illetőleg 2100 márka névértékben az egyéb napi árfolyamon jegyzett értékeknél. A devizaárfolyamok megáilapiilásáiiiaik a tőzsde helyiségeibe va’ó álhelyezése céljából meg fognak történni a szükséges inLézkcdesek.
