Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-03 / 77. (2890.) szám

8

Í9S2 április 3, vasárnap.

A tavaszi divatszin

— Vasárnapi divatlevél —

’A divat nagymesterei az idei tavaszon elsősorban kék színbe mártott ecsettel dolgoznak. Ennek eredménye lett a divathorizonton tapasztalható általános „synphonie en bleu“ és hogy Madame 1933. fejtől lábig kékben lépdel az első langyos áprilisi nap veröfénye felé.

A kék vezet. Kék Párisban a hangadó szín, kék valamennyi tavaszi, sőt nyári kollekciónak az alapja. A barna és a zöld többször egymás után következő uralnia után kellemes változatosságot jelent váratlan feltűnése. Előnyei közé tartozik, hogy fiatalos, friss s csaknem annyira diszkrét, mint a fekete, melyet a feltűnést nem kereső nagy városi praktikusságért mindig nagy előnyben részesítettek. Az idén a fekete előreláthatólag erősen a háttérbe fog szorulni, mert a kék a feketének most kiemelt előnyeivel rendelkezik és mint szín, annyira puha, hogy a jelenlegi divatirány diktálta elütő kombinációkhoz is alkalmasA kék divatos színskálájában ott szerepel a liláéba hajló levendulakék s a matróz egyenruhák sötét buzakékje. Megtalálható az örök kék Cóte d’ Azúr egének minden árnyalata, a sokat megénekelt halvány azúrkéktől a langyos éjszakák bársonyos mélykékjéig. A vezető párisi divatházak. közül mindegyik más-más árnyalatot favorizál. Lanvil az acélkéket, Ohanell a levendulakéket, Goupy a mélytónusu azúrkéket halványzölddel kombinálva. Patou a nagy választékból a régi zománcos edények intenziv kék színére emlékeztető árnyalatot választotta ki magának. Ügyesen számitó üzletemberhez és jó honpolgárhoz illően a volt miniszterelnök után „La.val bleu“-nek nevezte el, —■ főleg az általa favorizált szín és az ebben a szinben tartott kollekció népszerűsítése céljából. Felbuzdulása és nem mindennapos ötletessége mégis váratlan csalódást eredményezett. Miután a politika változásai éppen oly kiszámíthatatlanok, mint a Patou és fejedelem társai diktálta divat, — mire megérkezett a valódi szezon, a közismert név a remélt általános üzleti népszerűséget már meg nem hozhatta, — Laval helyett már Tardieu kormányzott!

A kék több árnyalatában hideg színként hat és egymagában keveseknek áll jól. Azért a legtöbbször kombinálva dolgozzák fel. Legdivatosabb kombinációi: rózsaszínnel, élénk pirossal, világos kékkel, rezeda-földdel, beigeval, cit- Tom-narancs- vagy okkersárgával, terakottával vagy feketével.

Az újonnan favorizált kék színek nagy választékot nyújtanak és alkalmat adnak arra, hogy mindenki megtalálhassa a saját típusának és egyéniségének legmegfelelőbbet. Miután az egyes típusok és arcezin más-más színárnyalatban jutnak kellő érvényesüléshez, a színárnyalatok he- ilyes megválasztása és összeállítása sok hozzáértést igényel. A divatos kék színről lévén szó, a kimondottan szőke csakis a világosabb árnyalatokból válasszon, hogy ezáltal a haja ég természetszerűleg halvány teintje kiegyensúlyozódjanak. A divatos kombinációk közül részére a kék- fehér, citromsárga, halványzöld és fekete a legelőnyösebbek. Barnáknak a középkék és a lilába hajló meleg levendulakék illik a legjobban, rózsaszínű vagy sárgás tónusu uj piros összeállítással. A sötéthaju és barnábőrü típus számára a hideg kék szín egymagában előnytelen, — mert- reflexje a teintet még inkább barnítja és színtelenné teszi. Csákig abban az esetben „öltöztet" a megkívánt mértékben és hatással, ha az arc felé egy melegebb szín; narancssá.Tga, piros vagy terakotta barna képezik az átmenetet.

Kalapoknál is sok posztó-, selyem- és szalmakalap készül egész kék szinben tartva. A szőkék fis barnák számára nagyon dekoratív, mert a kék háttér a hajszint és a világos teintet puhának és rózsásnak tünteti fel. Ha azonban a szalma- fajta áttetsző vagy áttört és a fény a szalmán keresztül kék refíeksszel éri az arcot, a teint élettelennek látszik és a vonások élesekké válnak.

Párisban, de még inkább Nizzában ez idő szerint többnyire acélkék, Ohanel-féle levendulakék és a Paton-ház kékjében tartott modelleket viselnek. Becsben, ahol a nők általánosságban szőkék és világos arcbőrüek, a puhább árnyalatokból készítik a vezető szalonok kollekcióit, Pesten a közép- és levendulakék. valamint a Patou-féle „Laval bleu" a favoritok.

A mai divat-melléklet modelljei a szezon slágerének számítható rövid kis kosztümök érdekes változatait mutatják. Az első ábra az örökéietü sötétkék szabókosztüm legújabb változata szerint készült. A kabát, mint a többi négy modellnél is, erősen derékba szabott. Kivágása fazon helyett széles direktoir kihajtóval készül. A szoknyája elől lerakott és alul, a. lerakás mellett kis külön bedolgozott és levasalt glokni-részek- kel bővül. A második modell kis kabátja széles reverrel és deréktól kissé elálló „Schöscheu“-nel készül- Nagy fémgombokkal zárul. Jellegzetes az ujja, amely könyöktől lerakott. A szoknyája princessz szabású. A hozzá viselt blúz elől nagy .-•zalagcsokorral zárul. A harmadik modell sötét szoknya és világos kabát-összeállitást ábrázol. A kabát mély kivágásu, ragián vállal dolgozott, és kettős levarrássa! diezitett. Csikós jerseysál dilik hozzá. A negyedik modell csíkozott anyagú. Gallér nélküli kabátját körben ellentétes csiko- zásu pánfezegély díszíti. A gallért egyszínű selyemnél pótolja, melyet az öv fog le. Az ujja bő, könyöktől lefelé fokozatosan elszükülö. Az :ilj úgy élői, mint hátul kis bedolgozásokkal bővül. Az utolsó modell sötét kabát- és világos aljSan Michele regénye

Irta: NEUBAÜER PÁL

Axe! Munthe, egy svéd orvos, aki ma hetvenéves és majdnem teljesen vak, megírta élete regényét. Világhírű lett ez a könyv. Sokan a halál könyvének nevezték ed; én az életűia.xi- mum könyvének nevezném. Azért írok róla- (Das Bu-ch San Michele címmel jelent meg a lipcsei Paul List-Verlag kiadásában), mert nem az a fontos és érdekes benne, amit a. közönség, a kritikusok és talán maga a szerző is -fontosnak és érdekesnek tart, hanem az, ami a sok történés mögött húzódik meg és mintegy vér ietlenüi van megemlítve: igaz, hogy ebben a könyvben annyi a novella- és regény anyag, hogy egy Balzac húsz kötetet irt volna belőle; szellemes, szemfüles, okos és elmélyült; kolportázs mellett metafizika, orvostudomány és nagy orvosok portréi mellett a messzinai földrengés és a nápolyi pestis korából származó rablókig- tóriák; szigorú logika és fantasztikum; ni in déri ekfö! ott pedig az állatok iránti szereteti Kutyábban ember nem érezhet, mint ez az orvos, aki ugyan a svéd. királyné háziorvosa, de .tíz kutyáját többre becsüli minden királyi koronánál. Tizennyolcéves korában kirándul Anacáp- ri-ba és isteni, vagy démoni sugallatra elhatározza, hogy itt, San Michelén fogja fölépíteni, a maga házát. Regényesebb minden regénynél, hogyan végzi el az orvosi fakultást Parisban, ahol divat-orvos egy darabig és a már akkor buskomor Maupassanttal él meg egy csodálatos találkozást, majd fantasztikusan, kaleidoszkóp- ezerüen változatos megélések után tényleg meg-' valósítja fiatalkori álmát és nagyszerű házat emel San Miekeiében régi római és afrikai márványból, tengerturalóan. Kutyákkal, majmokkal, teknöebékákkal, görög istenekkel és — a világ minden tájáról összes-ereglett istennőkkel (többek közt a hires Clara Sheridánnál) tanyázik itt, amíg megvakul és kénytelen egy homályos toronyban tengetni életét: napimádó pogány volt és a napisten megbosszulta magát

rajta.

Igen, mindez benne van ebben az eklektikus könyvben és az érintett tartalomnál százszor . több. Újfajta dekameron és Ez-eregy-éjszaka, telitalálat minden elbeszélés, részlet, megfigyelés, mulattató és mulattatva rengeteget tanul az olvasó. De nem ez a könyv értéke: ennyi

duzzadó, vadul Ívelő élet magva a halál. Mondjuk a zseniális orvos örök küzdelme a halállal: .Schopenhauer metafizikája. Axe-1 Munthe nem törődik az orvosi honoráriumokkal (legtöbb esetben szegények orvosa és gazdagoknaik nem is küld számlát) — a Test érdekli és rajta keresztül az élet. Az. életen, keresztül pedig a bakii. így esik még. hogy a halál gondolata a legintenzivebb életet termeli, ki. Munthe nem fél a •haláltól (számtalan esetben egyenesen keresi a halált) és nem is a halált magát nézi, hanem az élet kérlelhetetlen ellenségét látja benne és megrohamozva a Nem-Lét misztériumát az Élet nevében, minduntalan átdöfi az Élet sikját és ia heves mozdulat a halál metafizikájába dobja át. San. Michele tanuságtétel az Élet szentsége mellett és egy szinte bolondnak minősíthető rendkívülien okos orvos úgy válik saját élet- föladata D önki ásottjává, hogy az Élet-Halál kettős arcát nem tudja mint a Lét egyetlen arcát látni és eme egyetlen egyedül-valóság értelmét. megérteni. Oly forrón szereti emberben, kutyában, bokorban, madárban, márványban és tengerben egyaránt a Létet, hogy az egyéni dolgok elmúlása percről-perere forradalmasítja. Olyan forradalom ez, mint Schopenhaueré, aki viaskodott a gondolkodás.és a szemlélődés kategóriáival és tette ezt mindaddig, amíg maradt a. Nirvána, a Semmi. Megint egyszer egy ember, aki két. sík közt kettős transzformáción viaskodta magát keresztül: az életösztönét a halál kergette viziós nagyságban, káosztól koz- mcezig, az életösztön pedig beleágyazta, bele- tolta, bele kényszerit ette abba, ami nélkül az

életnek semmi értelme: a halálba, mint a Lét melegágyába.

Eklektikus könyve egy eklektikus embernek: napimádó, napsugaras pillantásu óriása a. forrón színes életnek, de lábai hádeszi alvilág sötétjébe gyökerezvék. A kor problémáitól hangos könyverdőben újszerűén döbbenetes ez a hang, az ősrégi halál hangja. Nagyon mellék- zöngés volt már a halál a világháború óta, ahol megszoktuk, hogy ő diktáljon az életnek, melynek szimfóniáját piánisszimóra tompította le. Egy évtizedig nem volt'divat a halál — ki gondolt vele, amelyről tudtuk, hogy van és elkövetkezik. „Amig élez, nem tudod, mi a halál; amikor meghaltál, nem tudod, mi a halál. Sohasem tudod meg, mi a halál. Vájjon miért félsz a haláltól?" Kérdi a görög bölcs. Ez a donkizsot- tos svéd orvos azonban tudja, mi a halál: az Élet nagy ellensége. Nem elégedhetik meg ham- lettes defétizmussal és Schopenhauer kvie.tiz- mueával, hanem nekiront a halálnak. Micsoda tragikomikusán esztelen, okosan félőrült harci- játék: rozsdás lándzsavas atavizmusát nekiszegezni a leghalálosabb és láthatatlan halál gáznak! Tragikomikusán esztelen, okosan, felőrölt az Élet eme uj Donkizsott lovagja és mert ilyen, döbbenetes és újszerű, végtekaiür'megható .„világos századunkban", amely falanszter! gőggel és a történelmi materializmus páncélos szellem- telenségével semmibe veszi az Élet-Halál problémáját. Az orvostudomány Rósz inán te lován vágtat ez a svéd, Gusztáv Adolfok késő unokája és tőle kell megtanulnunk, ő tanít meg újra arra, hogy a halálba ágyazott élet miért és hogyan szent. A „kor problémái" mintha óriási keretet kapnának ebben a könyvben, amelyben királynőkről és kutyákról, tengerről és márványról, madárról és szép asszonyokról egyforma szenvedélyes szeretettel van szó. mert mindez egy: az Élet. Jött. egy okos bolond; jött egy modern eszmelovag és meghódította számunkra újra a két legősibb adottságot: az Életet és a Halált. Aztán, föladatát befejezve, ika- ruszos sorstragédia szabályai szerint megvakult, mert úgy szerette a napot, hogy elleste a titkát. íme, egy modern Prometeusz: korunk heliászi mítosza.. - '

Gyula diák a magyar rádió

törekvéseiről

Beszélgetés vitéz Somogyváry Gyulával, a budapesti Stúdió h, igazgatójával Írókról, irodalomról, művészekről és művészetről

Budapest, április 2.

Azt hiszem, nem lesz érdektelen a P. M. H. olvas ói előtt, ha"— mint a múlt év januárjában is — úgy az idénris beszámolok a magyar rádió óriási jelentőségű teljesítményéről, kulturális fejlődéséről és arról a hatalmas arányú segítségről, amellyel a rádió a gazdasági krízis következtéiben súlyos anyagi helyzetbe került művészeik és írók segítségére siet. Akik figyelemmel kísérik a budapesti rádió műsorát, előadásait — és tudom, hogy ilyenek m egszámlálhatatlanul sokan vannak — azok maguk is tapasztalhatták ezt már régebben. Ezekről a kérdésekről ad bővebb felvilágosítást vitéz Somogyváry Gyula h. és dramaturg igazgató uir, a minden rádiósok kedves Gyula diákja, aki, mint mindig, most is rendkívül el van foglalva, de szívesen nyilatkozik a P- M. H. olvasói számára az alábbiakban:

— Mi volt az elmúlt év során a magyar rádió törekvése? — tesszük fel a kérdést.

— Röviden, néhány szóval válaszolok: színvonalemelés minden vonatkozásban. Sez a törekvés mind a zenei, mind a prózai téren szembeszökően jelentkezik. Természetesen nem szorul magyarázatra, hogy ezt a színvonalemelést olyan magasabb és' általános kulturszempomtok teszik indokolttá, amelyeket a rádió vezetősége nem téveszthet szem elől.

— A prózai műsor terén volt-e valami változás a régebbi évek műsoraival szemben?

— Kétségtelenül. Magam persze csak a nem zenei részről beszélhetek. Ha a három műfajt, a prózát, drámát és lirát vesszük, mindegyikben jelentős mértékű szinvonal- emelkedés állapi Iható meg, amit m ég a legszigorúbb kritikusok sem tagadnak. A tudományos és közhasznú, valamint irodalmi felolvasások terén általában az előző évi keretek között mozgott a műsor. Számbelileg mintegy kétszáz felolvasással volt több az idén, mint tavaly.

—Ez maga is jelentős különbség? S milyen formában történt ez?

— Erősen szaporítottuk a szinte klasszikus értékű előadó-estéiket, amelyek során Odry Árpád, Kiss Ferenc-, Gál Gyula és a többiek roppant kedvellséget szereztek a huszadik század betükulturájában a technikai — civilizációjában már-már csaknem elhomályosodó lírai költészetnek. A Ura ugyanis

összeáll itást mutat. A kabát egészen rövid, csupán derékig ér. A közepén gombolva csukódik. Ugyancsak gombok fogják le elől a szoknya harangi-észét/ Érdekes a kabát széles epau- lette-je és alacsony álló gallérja, melyet egy. a -taknya világosabb anyagából készített keskeny sál tart össze.

Radványi Magda,

eminensen az élőszó művészete. Talán paradoxonnak hangzik, de igazság, hogy a betű elszürkiti a költőt. A vers igazi közvetítő útja nem a betű, hanem a hang! A régebbi korokban elevenebb kultúrája volt a. versnek? ami maga is bizonyítéka állításomnak. Nos, mi a lirát szeretnék visszaültetni elvesztett pozíciójába. Hiszem is, hogy sikerülni fog!

— És még mi emelte a felolvasások számát annyira? — érdeklődtünk tovább.

— Egyebek között: a rádió-krónika! Ez a végtelen népszerűvé vált műsor szám, amelyet a kitűnő Paipp Jenő valóban vasárnapi csemegévé fejlesztett. —. De hozzájárult a felolvasások számának emelkedéséhez az újabban rendszeresített külügyi negyedóra- sorozat is, melynek célja: a legújabb külföldi események s a nagy válágkérdések összefüggéseinek népszerű ismertetése. Végül számos előadást kellett beiktatnunk a gazdasági válság jelenségeinek megmagyarázása s a knizásből eredő nyugtalanság és tájékozatlanság eloszlatása végett is. Különbem visszatérve a lóira kérdésére, terv bevettük s részben már meg is valósítottuk oly költőknek párosával mikrofon elé való állítását, akik jő in- terpretáloirai is saját müveiknek. Mert, sajnos, ez nem mondható el minden Íróról. S itt találkozunk megint egy változással. A jövőben a novellisták is csak akkor olvashatják föl müveiket maguk, ha orgánumuk a mikrofonban nem torzul kellemetlenné s ha jó előadók. Erre valóban nagy szükség van, meri nagyon sok kitűnő novellát csapott .agyon a szerző rossz előadása. A rádióhallgatók hálásak lesznek ezért. Viszont nekünk az egyes írók hiúságával még igen sok harcunk lesz. Pedig ez nem lehet hiúság kérdése. A kifogástalan, jó előadás nekik is csak javukra szolgálna. Az orgánumot Isten adta, azt .alapjában nem tudjuk megváltoztatni.

— És a dráma? j

— Itt számban, — de csak számban! — némi visszaesés volt, oka: az előbb említett felolvasás-szaporodás. Színvonal dolgában azonban itt is feltétfen emelkedésre utalhatunk.

— Eredeti bemutatójuk hány volt?

— Egész estét betöltő darabból bab

— S a sikerük?

— Úgy érzem, megvolt. Mindenesetre bizonyíték emellett az, hogy a hat darab közül kettőt nyomban átvett színpadára a Nemzeti Színház is, tehát az ország első színpadán folytatták sikerüket azok a darabok., amelyek a rádióban lettek bemutatva.

— Érdekes. És melyik darabok voltak azok?

— Az egyik a Berlinben élő Somogyi Gyula vigjáléka: „A Hableány pensíö‘\ mely. nálunk a rádióban „Gyilkosság a Hableáiny- pensióban" cián alatt ment, a .másik Szabados

Árpád: „Az asszony és a bolondok" cimü színműivé volt, mely a nyáron került mikrofon elé.

— Egyéb prózai műfajban volt-e változás?

— Igen,, volt. Amennyiben a helyszíni közvetítésekbe igyekezett a rádió vezetősége több színt és változatosságot belevinni az etnográfiai érdekességek felkutatásával. így a mikrofon lassan végigjárja az ország legeredetibb vidékeit.

— Igen, ezeket nagyon szívesen hallgatja a vidéki közön ség, de vájjon a budapesti ember mit ázol hozzájuk? A csúfol ódó Budapest? — A válasz meglepő!

• — Pest? V— nyugtat meg mosolyogva „az igazgató ur — lelkesedik érte! Képzelje: ezt a nagyvárost valósággal lázba hozta égy igénytelen kis nóta, amely egy ilyen helyszíni közvetítés során került a mikrofonon ál világnyílvánosságra. A „Libamáj, kaosamáj". — Egyszerű, csacska kis szöveg, pattogó ritmusokkal, de benne van a nalvság egész üdesége. S mindenesetre jobb, ha ilyet énekel Pest, mint azt hogy: „Maga már régen el lesz temetve, de csak általam szeretve".

— Végezetül: irodalmi téren miben látja a rádió legkézzelfoghatóbb eredményeit?

— Három pontban csupán. Először: visz- sza szőrit ja a már-már polgárjogot nyert ob- szcenátásokat, mert ilyen müveket a rádió nem használhat, következőleg az írók is tartózkodóbbak lesznek e vonatkozásiban, ha nem akarják elveszteni a mikrofont. Másodszor: kerek cselekményalakításra, kevés szereplő mozgatására s a gazdaságosabb darab- építésre szorítja a drámaírókat. Harmadszor: uj, szebb, teljesebb beszédkultura kifejlődését indítja meg. Mind a három általános kul- turérték. Azt hiszem, ezt nem is kell mondanom.

Vége az interjúnak. Tekintettel a hatalmas iratcsoimókra, mely az igazgató ur dramaturgi áttekintésére vár, nem teszünk föl több kérdést, hanem megköszönjük szives információját és búcsút, veszünk tőle, átengedvén az utat az önérze11ultengésben szenvedő álművészek és titkos drámaírók sötét tömegének, — akikről Koroda Pál megállapította annakidején, hogy körülbelül negyven ezren vannak, sajnos a gazdasági válság az ő számúikat is erősen megsz apó látottá azóta — és akik még ma is megható türelemmel döngetik a Stud'ói kapuját.

Szirmai-Kalos Margit.

SHP* Ajánlja a „Nagyasszonyt** nöismerősei SMT közt!

— Anisich Oszkár előadása a kassai Keresztény Társadalmi Körben. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai Keresztény Társadalmi Kör szerdai kul'tu restjének közönsége értékes előadásban gyönyörködhetett. Ani heh Oszkár premontrei tanár, a kassai rendház főnöke tartott előadást „A testi szépség és erkölcsi jóság összhangja a görög szellem tükrében" címmel, melyben ismertette a regi görögök nevelési módszerét, valamint néhány modern angol és francia nevelőintézetet, ahol a görög nevelési módszert vezették be. A/, előadási a közönség sok elismeréssel honorálta.