Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-24 / 95. (2908.) szám

r A KASSAI TÍZ PONT Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ A miagyar törvényhozók kassai MufbitHióse elfogadta és mágiáévá tett© Szeni-Ivámy Jó­zsef tiz pántját, amely pregnánsan miagában foglalja a sál ©von szikói és podlkarpatszika- imszi ikiisobfbaégi politika általános és belső aktuális célkitűzéseit. . Ez a kassai tiz pont a problémák és tenni­valók elhatározott marokrafogiásával jelen­tős áMíomás a kisebbségi magyar politika fejődésének utján­Jó politika csak az lehet, amely minidig megtalálja a maga korszerű, aktuális tartal­mát, a kiviteliben pedig olyan taktikát vesz foganatba, amely a célokhoz mért hatásfok­ra törekszik. Pártjainkat kü'iöinJősen csehszlovák részről gyakran éri az a vádi, hogy neon számolva a realitásokkal a csodavárás álomkórjába es­ték és politikájuk tengelyét a nagy nemzet­közi aréna várható vagy némávánhatló akciói­ra, tehát jóformán rajtuk kívül eső kompo­nensekre állították be, a mozgalom belső ke­retedben pedig bizonyos kisebbségi dogima- tizmnéba merevűltek. Szinte kár rá szót vesztegetni, hogy ez a vád mennyire föMetee és tarthatatlan. A kisebbségi magyarság politikája nem le­het ugyan sem teljesen öncélú, sem pedig önmagára határo'lit, zárit vonal, mert a ma­gyarság, de közelebbről a magyar kisebbség számos létproblémája is nemzetközi fóru­mokra torkollik és a sorsát enyhítő kezde­ményezéseket jórészt onnan kell várnia. Ez a várás azonban nem a csoda várása, hanem a ma fennálló jogrend realitásáé és a törvé­nyességé. Természetesen meddő és szomorú lenne, ha a magyarság nem látná és nem találná meg az életnek azokat a feladatait, amelyek megoldása csak őreá vár, ha küzdelmében elhanyagolná léte biztosításában a szűoven- szfcói ínséges élet valóságait és saját ki­sebbségi sorsának adottságait. Az élet halad s nem lehet megállás az olyan politikában sem, amely az életet és a boldogulást szolgálja. Az egészséges fejlődésnek két siikom kell történnie. Az egyik a védelem harcvonala, amelyet az események determinálnak, a másik pedig a belső nemzeti front összetar­tása és növelése a belső egészség ós erő- gyarapitás jegyében. Szent-Ivány József nagyon helyesen muta­tott rá arra a régtől érzett folytonossági hiányra, amely ezen a belső fronton a ki­sebbségi fiatalság jórészének távolmaradása következtében mind élesebben mutatkozik. Legfőbb ideje, hogy ez az ifjúság elfoglalja az őt megillető, de egyben kötelező helyet a nemzetvédelmi és patrióta munkában. Ha ez meg nem történnék, ez azt bizonyítaná, hogy vagy a fiatalságban van súlyos baj, mert nem vállalja sorsszerű részét a magyar munkából vagy pedig a meglévő politikai keretekben, amelyek — ilyesmi is elhang­zik — nem fogadják be azt az egészséges, uj tartalmat, amit minden korok minden fia­talsága természetes pluszként hoz és jelent Meg vagyunk győződve, hogy baj egyik ol­dalon sincsen. Csak a dolgok még eléggé nem tisztázottak. Bár az elmúlt évek sorén az uj generáció helyzete és irányai is meg­világosodtak. Különösem a baloldali fiatal­ságé, amely az ideológiák sodrában meg nem állott Moszkváig, elkallódott s önma­gát vetette ki a nemzeti védelmi munka egy­séges keretei közül. Ennek a vörös mámor­nak keserves maoslkaja$jo9 holnapja lesz, amikor ez a baloldali csoport tisztén fogja látni a zsákuccát, amibe a magyarság és ön­maga kárára beletévelygett. Sajnálatos, hogy ez igy van, de igy van és a tényekkel számolni kell. Amig a baloldal csődbe került éls a szov­jetdogmák vállalásával elvágott a maga szá­mára minden egészséges fejlődési lehetősé­get, addig a gerinces és helyes sorstudattal bíró magyar fiatalság tekintélyes csapata vonult föl a köziépein, amely a jelek és re­ményem szerint leikéből ki fogja vajúdni és meg fogja újítani a magyar hitet éis meg­teremti önmagának azt az ideológiai alapot, amelyhez nem import és nem aplikáció né­vén fog jutni, hanem a maga benső erejéből s a magyar nemzeti léleknek, a patrióta gondolatnak és a kisebbségi sorsvalóságnak determináló és formáló hatása alatt. Ez lesz az igazi jövő, a reményteljes folytatás. A sokrétű ifjúsági problémából csupán néhány "x,ny vgesebb momentumot akarunk kiragadni. Az egyik a nemzeti gondolat, amely hála Istennek benne él a magyar fia­talságban, mert hiszen különben nem is len­ne magyar ez a fiatalság, de szinte fázéko­nyon nem akarja kimondani. Ez a háíboru- utáini Európa nagy nacionalista hullámának és a kompromittált sovinizmusnak a reak­ciója. És hatása a baloldali fiatalság tervsze­rű ágálásának és agitálásának a nemzeti jelszavak lejáratására. A baloldali fiatalok valamiképpen azonosítani igyekezték a nem­zet gondolatát a kevésdohányu álmodozással s a nemzeti programot valami falkir köldök- nézéssel s a falu tornyán túl nem látó, szűk 'látókörrel, egyhelyen-topogással, ami csak arra lehet jó, hogy egyesek megéljenek be­lőle. Beteg és torz ez a kép, mert mint minden nacionalizmusnak, úgy a magyarnak is lehet­nek és vannak kinövései, paltópálurkodásai, amiken javítani kell, de ezek a hibák még nem jelentik azt, hogy az egész nemzeti gon­dolatot el kellene vetni. Mert a nemzeti gon­dolat nem lukszus, hanem sors és élettarta­lom, éltető erő és egyedülvaió életforma, ha­csak nem mindegy számunkra, hogy mint ma­gyarok vagy mint más náció köpönyeghordo- zői akarunk boldogulná. A fontos csak az, hogy ez a tartalom egészséges, hanmónikus és 'korszerű legyen. Amely kisebbség nem őrzi és büszke bátor­sággal meg nem mutatja a maga nemzeti lel­kének arcát s küzdelmének nemzeti jellegét nem helyezd az első vonaliba, az máris elvesz­tette a harcot, mert meggyöngitette erkölcsi pozícióját, föladta hitét, hitériek leVhlny ege- sebb tartalmát és kiszolgáltatta magát azok­nak, akikben lebirőan erősebb ez a tartalom s akik a nemzeti önvédelem hőskorának le­zártával most mór mások asszimilálását vet­ték célba. Jaj annak a kisebbségnek, amély konces­sziókat képes tenni nemzeti egyénisége rová­sára. És ezt különösen a magyar fiatalság­nak kell szivébe vésnie. Másik lényeges szempont: .a fiatalság egy- része azt hiszi, hogy a kisebbségi organizmus mai kereteiben dolgozó öregebbek félnek attól a szociális tartalomtól, amit a kisebb­ségi ifjúság a mai életfejlődés természetes kö­vetkezményeképpen utravalóként magával hoz. Dőreiség. Hiszen az olyan politika, amely figyelmenkivül hagyná Szlovenszkó és Pod- karpatszfcá Rusz magyarságának fokozatos proletársorsba való hanyatlását, elveszítene az élettel minden kapcsolatok Igenis, a mi sorsunk és a mi boldogulásunk becsületes szolgálata megköveteli, hogy kisebbségi poli­tikánkba minél több és minél erősebb szo­ciális tartalmat vigyünk bele. A szavaktól nem félünk, de attól a leghatározottabban óvakodunk, hogy sorsunkat és 'törekvéseinket holmi intemacdonálék öncélú világhatalmi aspirációival kössük egybe, olyan interna- cionálékkal, amelyek a nemzetközi fórumo­kon mint például a második intern ac ionálé itteni hívei, az emberek és nemzetek igazsá­gát lobogtatják, a 'lelkek és a fegyverek le­szerelését hirdetik, idehaza pedig kormán y- rajutva imperialista politikájukkal a legva­dabb soviniszták módjára taposnak életgyö- kereinfcen. Hogy az intem aoionáJéktül függetlenült szo­cializmus szintén lehet radikális és erejében szervezett, azít eltekintve Középeurópa uj nemzeti szocialista áramlataitól, magukkal a csehekkel bizonyíthatjuk meg, akiknek nem­zeti szocialista pártja telítve van talán túl­Franciaország elszigetelődött a genfi konferencián? Stimson memorandumának hatása - Tardieu Belfortban - német- francia megegyezés — A dunai probléma uj aktualitást nyert Paris, április 23. Tardieu ma Géniből visz- szatért Beliortba, választóihoz. A francia lapok szerint a legutóbbi genfi lefegyverzési vita mérlege nem kedvező Fran­ciaország számára. Ebben a véleményben va­lamennyi lap megegyezik a szélső jobboldal­tól a szélső baloldalig. A Journal szerint mi­nél tovább tart a lefegyverzési konferencia, annál jobban szorítják zsákuccába Franciaor­szágot, habár Tardieu oroszlánbátorságigialli vé­dekezik, a támadások egyre fokozódnak és a közeljövőben kétszeres erővel fognak előtörni. A legfőbb ideje, mondja a lap, hogy Francia- ország áttörje a bezáró vasgyüriit. Pertinax az Echo de Parisban megállapítja, hogy Francia- ország mindjobban deffenzivába szorul. Külö­nösen fáj a lapoknak, hogy Sir John Simon a németek és az amerikaiak oldaLHára szegő­dött. A párisi sajtó természetesen leginkább az­zal a lefegyverzési memorandummal foglalko­zik, amelyet Stimson amerikai államtitkár tegnap bemutatott Tardieunek. A memoran­dum mintegy Amerika részletes és utolsó leszerelési javaslata ég messzebb megy, mint akármilyen eddigi hivatalos javaslat. A lapok szerint az amerikai terv megsemmisitően ha­tott a francia delegációra, amely végérvénye­sen csalódott Amerikában. A Petit Párisién szerint Stimson memorandumának főtétele az, hogy a versaállesi szerződés lefegyverzési klauzuláit Franciaországra is ki kell terjesz­teni. A javaslat legfontosabb tétele az Excel- sior szerint szó szerint a következőképpen hangzik: ,,Az Egyesült Államok delegációja azt kívánja, hogy az állandó hadseregek lét­számát a beüső béke és a legszükségesebb nemzeti védekezés kontingenséneik számára csökkentsék minden államban. Ennek az elv­nek alapján revideálni kell valamennyi ál­lam hadseregét. A kritérium, amely szerint ez a csökkentés megtörténhet, adva van a bé­keszerződéseknek a középeurópai áüüamok hadseregei lefegyverzésére vonatkozó cikke- lyeiben.“ Pertinax szerint Stimson praktiku­san azt ajánlotta, hogy Franciaország állandó hadseregét a gyarmati csapatok leszámításá­val ugyanarra a létszámra szorítsa le, mint Németország. Tardieu a memorandum be­mutatása után azzal fenyegetőzött, hogy a konferencia asztalára teszi a német titkos fegyverkezésről szóló disziét, aminek követ­keztében a tanácskozásokat hétfőig el kellett napolni. Ezek után nyilvánvaló, hogy Ameri­ka magáévá tette a német elvet, amely az egyenjogúsítást követeli. A kulisszák mögött Fáris, április 23. A francia táborban rend­kívül kedvezően ité&k meg Tardieu és Brü­ning genfi tanácskozásainak eredményét. A párisi lapok kivételes udvariassággal kom­mentálják a genfi megbeszéléseket és fényké­peket közölnek, amelyeken Tardieu és Brü­ning mosolyogva szorongatja egymás kezét. Természetesen Párásban kijelentik, hogy a genfi tárgyalásokon nem történt döntés. Ugyanilyen kijelentést tett Tardieu is a Petit Farisienben, ámbár elismerte, hogy egyetlen kérdés megvitatását nem halasztották el. Tar­dieu szerint eddig soha sem volt alkalma Brüninggel és Bülow-val részletesen beszélni, most végre megtörtént a várva-várt találkozó és az összejövetelnek kedvezőbb az eredmé­nye mint bárki hitte volna. A Petit Párisién szerint mindkét oldalon nagy lehet a megelé­gedés és a tárgyaüások szívélyessége egyene­sen Stresemann legszebb idejére emlékeztet. A Journal sajnálatosnak találja, hogy a kü­szöbön álló német és francia választások miatt a tárgyalásokat nem lehet folytatni, mert a hangulat most olyan kedvező volt, hogy köny- nyen kézzelfogható eredményekhez vezetett volna. A jóvátételi kérdésben Brüning nem en­ged és hangsúlyozta, hogy Németország nem fizethet tovább. Terdieu azt válaszolta, hogy Franciaország nem mondhat le végérvényesen a jóvátételekről, amig Amerika nem oldja föl Franciaországot amerikai kötelezettségei alól, de a párisi kormány igyekszik olyan moratóriumot biztosítani Németországnak, amely minden te­kintetben számol a birodalom jelenlegi kedve­zőtlen gazdasági helyzetével. A dunai kérdésben állítólag szintén lényeges közeledés történt. Brüning rámutatott arra, hogy Tardieu dunai terve kizárólag a pénzügyi álláspontot képviseli és nem számol a tények gazdasági és kereskedelempolitikai oldalával, mire Tardieu azt felelte, hogy távolról sem állt szándékában tagadni, vagy félreismerni a Né­metország, Olaszország és a dunai államok kö­zött tényleg meglévő szoros gazdasági szolida­ritást. Ne fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül >■ hUA’.'.V.VA'. V'.V.W' ’">»*■ t»‘ 1 rW. I v v*. v» v‘ 1 * V t11111, * t ... ;;i *l^>» MM SZáMUHK a KÉPES HÉTTEL M Ül Ml ara 2 fcorowa 95 szám * ■1932 ápri,is 24 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* A p* plIpTiTpki THirlok Szerkesztőség: Prága ü. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, SZKXVGTÍSZKOl 65 mSZlTISZKOl eUGnZGKl pOTlUK. B. emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. MwpBrKTW1 DOllt , napilapja pwrnKT'vrrn Pr4ga Panská ulice 12 Ul emelet* A képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több FŐSZERKESZTŐ r ** FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes asám óra 1.20 Kő, vasárnap 2.-K& 'ÜZÜRANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SÜRGÖHYCIM: H1RLRP, PRHHR

Next

/
Thumbnails
Contents