Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-22 / 93. (2906.) szám
1932 Április 22, péntek. k-jjSllkstf*, traigajMag^ar-hírt,^ físterpeiláciő i pénzügyminiszter úrhoz a földmütteiek jöiredelemadá átalányaíapjának megállapítása tárgyéban Beadják Holofta János dr. képviselő és társa: A pozsonyi vezórpénzügyigazgatóság a múlt hetekben állapította meg a földművesek jövedelemadójának kivetésénél használandó átalányokat. A kiadott irányelvekből az tűnik ki, hogy a vezérpénzügyigazgatóság egyáltalán nem vette figyelembe, hogy Szlovenszkón a múlt évben katasztrofálisan rossz termés volt, de a táblázatok részletes megvizsgálása azt mutatja, hogy az átalányalapok megáll api tása nagyon ötletszerűen történt. Ezt a föltevést bizonyltja az, hogy például Nagy- és Kieszelnie no község gazdái számára magasabb átalány van megállapítva, mint a velük szomszédos Ptruksa község földművelői részére, bár mind a három község határa egyformán heleesik az árterületbe s a földek minősége is egyforma. Viszont Nagy- és Kisszelmenc községek gazdái a jövedelemadó alapátaiánynál egy osztályban vannak Palágy, Komoróc és Rus-zka községek gazdáival, pedig ez utóbbi községekben az árvizek, elemi csapások fogalma csaknem ismeretlen dolog, mig Nagy- és Kisszelmenc határát úgyszólván minden évben elönti az árvíz, amint az a legutóbbi három évben tavasszal és ősszel is megismétlődött. Ennek oka az, hogy a világháború éveiben a Latorca balpartján a Csap— Szűrte között lévő vasúti hídtól egészen Lele- szig a tavaszi és őszi áradások idején mind a két partot elöntötte, most csak a jobbpartját önti el s mialatt Nagvszelmenc és ptruksa között csak csónakon lehet közlekedni, ugyanakkor a bailparti községek határában a gazdák vígan, zavartalanul dolgozhatnak mezőiken. Az árvízkárokat csak fokozza, az a körülmény, hogy a Latorca felső folyását, amely Ruszin-: szkóba esik, már az államfordulat után 'részben szabályozták, a kanyarulatokat átvágták, ezáltal a víz sodra sokkal erősebb s folyása sokkal gyorsabb lett, ennek következtében a Latorca már a nagyobb zivatarok idején is kilép medréből. Viszont a Latorca folyó szlovenszkói szakaszának szabályozásáról egyelőre semmit sem hallani s igy nincs kilátás arra, hogy Nagy- és Kisszelmenc s Ptruksa községek helyzete a közel jövőben javulna. Nagy- és Kisszelmenc község határát legutóbb 1931 őszén is elöntötte az árvíz, amikor az őszi gabona már el volt vetve s így annak egy része elrothadt, más része kifagyott. De ez év tavas-zán sem kímélte meg az árvíz a nevezett két községet, minek következtében a lakosság ismét nagyon szomorú gazdasági év elébe néz. Az előadottak alapján kérdezzük a pénzügy- miniszter úrtól: 1. Van-e tudomása arról, hogy Nagy- és Kieszel menc községek határát az árvíz úgyszólván minden éviben elborítja? 2. Hajlandó-e haladéktalanul intézkedni, hogy Nagy- és Kisszelmenc községek a jövedelem- adóátalány tekintetében Ptruksa községgel egy osztályba soroltassanak? 3. Hajlandó-e haladéktalanul elrendelni, hogy egész DélszlovenS'zkóra kiterjedőleg a vezér- pénzügyigazgatóság vegye revízió alá a jöve- delemadóátaiányok megállapítását s emellett vegye figyelembe az 1931. évi kataszrofális terméseredményeket? Prága, 1932 április 16. Aláírások. Néhány szé a s@rtisheti§s駮iiril Nincs talán a természetnek az a fegyvere, •melyet a legutolsó években ki ne próbált volna az amugyis utolsókat lélegző gazdatársadalmon- A tavalyi rossz termés után mindenki abban bizo-it, hogy majd az állatának javulása révén sikerül a már igen megingott pénzügyi egyensúlyt helyreállítani. Az áremelkedés elmaradt, de jött helyette olyan csapás, mely a gazdák közül azokat, kik sertéstenyésztéssel foglalkoznak, teljesen tönkreteheti- Ez a csapás a sertéspestis. Talán nem lesz egészen céltalan, ha az alábbiakban a betegségre vonatkozólag néhány adattal szolgálok a gazda-kollégáknak s amennyiben egyik-másiknak valamit is segítettem, úgy elértem célomat. A betegség az Egyesült Államokból került Európába. Először Angliába hurcolták be (1862), majd innen továbbterjedt az egész kontinensre. A régi Magyarország területén először Bibarmegyében észlelték (1895)- Még az évben eltejedt az egész országban s a sertések százezreit pusztította el. A betegség előidézője filtrálható vírus, melyet ezideig nem sikerült kitenyészteni. A vírus megtalálható a beteg állat vérében, epéjében, bélőárában és a vizeletében is. Ha a megbetegedés tisztán csak a pestis vírustól ered, a betegség lefolyása nem olyan súlyos, mint akkor, ha a bajhoz még két baktériumfaj bacillusai járulnak, melyek a beleket, illetve az állat tüdejét támadják meg. Ez a két baktérium a bac- sui- pestifer és a bac. suisepitkus. ügy az előbbi, mint az utóbbi az állatok belső szerveiben (belek, tüdő), mint ártalmatlan szaporofita ékb-kedik. Ha már most a pestis vírusa megtámadja és logyöogiti a szerkezetet, az eddig ártatlan baktériumok ártalmasakká lesznek s a szervezet pusztulását okozzák- Előidézhetnek ezek a baktériumok pestis 'írus nélkül i& fertőzést (paratifus, seplicíimiae), ha -eddig nem ismert körülmény, vlrulenciájukat erősen fokozza- A bakiéi ium viru> nriájá* igen elősegíti az állatok meghűlése, fáradtsága, éhezése s a kedvezőtlen időjárás. A fertőzés ürülék, eledel, vagy a beteg állatoknak az egészségesekkel való érintkezése utján tc'Dénik. A ragályt leg- inkáb’t miskárok, kereskedők, vándorcigányok hurcolják szét « ahol egyszer előfordult, ott az év folyamán többször föl szokott ujulni, rpeu - írusa a talajban hónapokig életképes. A betegségnek négyféle alakja ismeretes: a) tiszta se-téspestis, t) bélbe.i. c) <üd<"beli, d) és a 'egyes alak* A oe:,-’g.-eg 1 prsngási ’deje 5—21 napig terjed. Az állat étványtalan !e<z h.edvte<eu. A r/l-.-m nagyobb vörös foltok ész,(Illetők, melyek nv,másra sem tünn -k M. az ómból és a végbél női gyakran véres vá- Ldr0 ü üb majd hasaié :ő .t észlelünk. A búi beli alaknál az emésztőszervek sülős m-eg- br!e«.edéfee állapítható inig- A hnsmené- itt előbb veszi' zd-etéí r e béUó.J igen bűző-' szagu. A tiidőbeli változatnál az általános tü- i.< tok mellett a t-üdőgyu ’a la* jeb i - ut !k. z A vegyes alaknál a tünetek közösen van- V/a meg. Az első kér. esetben a betegség rya-if n gyógjul, míg az utóbbiakban többnyire elhullással végződik- A betegséget külső je- iesl-ő. titkán -ehet egé.-z precízen omgállapi- tam- Többnyire a bonc mis eredménye irány adó A betegség orvoslása csak kezdetben le- he-i-ée-fs. míg nem csaíakozn.iK a p-eírishez a ti uőnen és a belekben a m ásod', a go s gyulladásod , A bi'lfck fertőtlenítése céljából v -4 gramm- kab-ne.t és 0.5 gramm rnelileukéket ajánlanak. Ha tisztám csak pestis megbetegedéssel állunk szemben, úgy a védekezés a Ilutyra- Kövees-féle immunizáló védőoltásból áll A szérum sertésekből lesz előállítva és az állatot 2—3 hétre pestissel szemben immunizáljuk. Az ilyen szérumozásnak gyakorlati értéke abban rejlik, hogy fenyegető fertőzés esetén, vagy a már fertőzött állományban használva, a járványt megakaszthatjuk s mivel a szérumnak gyógyító hatása is van, az elsődleges csak pestisben megbegedett sertéseket gyógyítja is. A szérum hibája csupán az, hogy igen drága. Literje 660 Kés. 86—100 kg-os sertésnél dupla adagot számítva, maga a szérum 70— 80 Kcs-ba kerül- Az eddigi tapasztalat amellett szólt, hogy bármilyen sok pénzbe kerüljön is az oltás, végre kell hajtani, mivel az eredmény igen kielégítő volt. Csupán 4—7 százalékos az elhullás. Az idén azonban egy rendkívüli esettel állunk szemben. A beoltott állatok 40—50 százalékát kellett kényszervágni, tehát a szérum sem segített. Az illető tenyésztőnek saját jól megfontolt érdekében kötelessége mindent megtenni az állomány megmentése érdekében, de az előbb emlitettekből látjuk, hogy a vírus igen életképes, annyira, hogy még a szérumozás sem használ- Ajánlatosabb lesz a kész, vagy féligkész állatokat, ha alacsonyabb árért is, de értékesíteni, hogy dupla veszteség ne érje, egyfelől a szérum ára, másfelől pedig az elhullás következtében. Különösen vonatkozik ez a nyugati fajtákra, melyek degeneráltabbak és érzékenyebbek, mint például a mangalica. Véleményem szerint e betegség legfőbb támogatója a mérhetetlen gazdasági nyomor. Az a gazda, akit szorongat a végrehajtó, nem tudja állatainak mindazt megadni, ami szükséges volna. A kisemberek pénztelenek, nem oltanak, állatikat piszkosan tartják. Ki tudja közülük a 35 Kos-és szalmát megvenni, Legtöbben földet almoznak. Félve kérdezzük, meddig fog ez igy tartani s hal fog kikötni? Vácz András aki. gazda. Inségmunkák a szlovenszkói és ruszinszkói állami erdőkben. A népjóléti és pénzügyminisztérium most hagyta jóvá a szlovenszkói és ruszinszkói állami erdők inségmumkálatainak a tervét. A minisztertanács jóváhagyása a legközelebbi napokban esedékes. A terv szerint mintegy három hónapon át 15 ezer ember kapna munkát az előkészítő munkálatoknál s azután megkezdődnék a rendszeres fakitermelés. E terv megvalósítása 15.3 millió K-t igényel, amit a népjóléti és földművelésügyi minisztérium fog fedezni. Ebből az összegből a szlovenszkói állami erdők részére 10.9 millió, a ruszinszkóiakra 4.4 millió K jut. Bolgár dohány Franciaországba. A francia dohány jövedék elhatározta, hogy nagyobb- mennyiségü bolgár dohányt fog vásárolni. Az ügyletet a szövetkezeti központ utján bonyolítják le. Franciaország elsősorban olcsóbbfajta dohányt vásárol Bulgáriában. A szlovenszkói gyümölcs-ősök állása. A szloven- ezlkóí gyümölcsfák általában jól teleltek. A biimbó- fakadás nagyon bőséges és igy jó termi és várható. Legjobb helyzetben vannak a osontarmagvasok, a szilva, barack és őszibarack. De az alma és körtefa helyzete is jó. A lassú átmiemet a tavaszba jő hatást gyakorolt a gyümölcsösöli vegetációi]ára. A barack a melegebb vidékeken imái- virágzik. A gyümölcske rtészet iránt egyébként egyre nagyobb az érdeklődés, ami kitűnik abból is, hogy Szloven- szkón mnimiteigy 300 ezer uj gyümölcsfát ültettek ki, melynek fele tékáim a. Különösen a téli arany parménit, a kanadai rene'ttet, a Baum renettet és a Pariker re ne tétet keresik. Sok barack- és diófát is kiültettek, mig a körtefa, szüvafa és cseresznye- fa iránt az érdeklődés kisebb volt. Orosz arany Németországban. Rigán át kedden szállítottak oly nagy orosz arany küldeményt. Németországba, amilyet eddig még 60ha nem szállítottak. Összesen 8000 kg. aranyat szállítottak külön karhatalmi fedezet, mellett. Ezzel az arannyal a szovjetkormány a Németországtól 'átvett árut fizette. Az aranyat kisebb tételekben szerezték meg s azt Oroszországban már hosszabb idő óta német számlán vezették s a német jegybank kimutatásaiban is szerepelt már ez az aranykészlet. Németországban megszigorítják a devizaren- deietekeí. A birodalmi elnök az alkotmánytörvény 48. cikke alapján újabb szükságrendele- tet adott ki. amellyel a devizaforgalmat, ismét megszigorítja. Az uj rendelet különösen a büntetéseket emeli föl s a devizakihágás .kisérletét is 'büntetendő cselekménynek jelenti ki. A rendelet második része a valuta- és értékpapir- csempészést, akarja megakadályozni. Angolország a német szénbehozatali korlátozások ellen. Sir Rumboldt, a berlini angol nagykövet, tegnap adta át az angol kormánynak a megbízásából a német külügyminisztériumnak a szénbehozatal korlátozása ügyében készített második jegyzékét. Aj ipartársulatók é* grémiumuk országos szövetségének uj tagjai. Az ipartáTsuiatok és grémiumok országos 'szövetségébe a bártíai és a mgykapoei járási ipartáreuMok a műit napokban léptek be tagként, miáltal a szövetség tagjainak a száma 54- re emelkedett. Megkezdődött a szovjet konzervdömping. Krymska-ja városkában tavaly nyílt meg Oroszország legnagyobb konzervgyára, amely hus- és zöldségkonzervek gyártására van berendezve. A gyár a Kaukázustól északra fekvő gazdag vidéken, a FekeíetengeThez közel fekszik. Most intézik -el az első rendeléseket. A gyár évi kapacitása 100 millió doboz konzerv. Angolor- szágba most szállították le az első rendelést, amely 150 ezer doboz mindkétfajta konzérvből áll. Az üzem 1000 munkást foglalkoztat. A csehszlovák nagybankok mérlegei. Miután a banktörvényt tegnap a szenátus is megszavazta, ezért a bankok már nyilvánosságra hozhatják a banktörvény szellemében összeállított mérlegeiket. A prágai bankok legnagyobb része az igazgatósági ülésekben ma hagyta jóvá a mérlegeket. Az eddig nyilvánosságra, hozott ősz ta lék j a v as! a tok v a 1 ősz in ül cg változat! an u 1 maradnak. Az angol gabonakontingensek. Az angol felsőház most fogadta el a gabonabehozatali kontingensekről szóló törvényjavaslatot, amelyet az alsóház már hetek előtt megszavazott. Tovább javult a prágai értéktőzsde Prága, április 21. Az á rfolyamemelkedé= ma tovább tartott, mivei a küszöbön álló rendezési zárlat a függő kötelezettségek további ■elintézésére kényszeredett- Újabb motivuk tuljadómképpen nem forogtak fenn. Jól hatottak azok a hírek, hogy Kömigshofi osztalékát véglegesen mégis 80 koronában állapították meg. A részvényesek klubjának a Sko- da-müvek helyzetéről való nyilatkozatát a tőzsde vegyes érzésekkel fogadta, mivel a nyilatkozatban csak az 1930-as mérlegből indultak ki, miig az azóta történt eltolódásokról alig történik benne említés. Skoda fedezésekre eleinte szilárd volt. 325-el nyitott, később 312-re lemorzsolódott, de tegnappal szemben 16 koronával emelkedett. Korlátban sem lehetett tartani a kezdetbeni magas árfolyamokat- A záróárfolyamok általában alacsonyabbak voltak, de az árfolyammérleg tegnaphoz képest aktív maradt. Bankpapirökat a magánforgalomban tovább kerestek, Cseih Uniót és Oseih Eszkontot 175-öm, Zsivnót 215-ön- A; beruházási piacon az irányzat valamivel ja-' vult, az árfolyamok általában tartottak vol-! tak- — Az ipari részvények piacán szilárdult: Cseh Morva, Északi Vasút Bon nők 60, Bánya és Kohó 40, Kömigshofi 33, Prágai Vas 25, Soiio 13, Skoda 16, Északi Vasút, Aussigi Vegyi 10, Cseh Cukor 8, O.Uescihaui 6, Nyugat cseh Szén 5. Koliui Műtrágya, Tejipari, Poldi 3, Schöller, Kábel, Koliui Kávé 2 koronával. — Gyengült: Koliui Szesz 30, Brosche 15, Schönpriesemi, Prága-Duxi 10 koronával. + A prágai devizapiacon London 0.5625, Kopen- liága 2, Oszló 1, Alexandria 0.375, Athén 4, Zürich 0.25, Helsingfors 0.50, Lisszabon 0.25, Madrid 0.50, Páris 0.075, Varsó 0.25, Danzig 5, Riga 91 ponttal esett. Montreal 0.25, Rio de Janeiro 0.50, Szófia 0.20 egységgel emelkedett. + A bécsi értéktőzsdén a töz-sdelátogatottság igen gyönge volt. Az üzlet csak szórványos kötésekre sz-orit,kozott. A részvénypiacon és korlátban eleinte tizlettelenség uralkodott, de az üzlet később sem tudott felélénkülni. A forgalom általában egyenetlen volt. + A berlini értéktőzsdén a külpolitikai helyzet kedvező megítélése folytán kezdetben barátságos volt az alapirányzat. A kulisszban történt fedezésekre az árfolyamok többnyire 1—2 százalékkal emelkedtek. Az Angol Bank diszkontcsökkentése kedvezően hatott. Ma is Farként favorizáltak. + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru prompt Aussig loko 53—53.75. + A prágai sertésvásárra felhajtottak 22 történelmi országbeli hízót, amelyek 6.80—6.90, 188 szlovenszkói hízót, amelyek 5.G0—6.70, 132 romániai nehéz sertést, amelyek 6.20—6.50 és 30 jugoszláviai ártányt, amelyek 6.50 koronás áron keltek el. A vásár lefolyása lanyha volt. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint, budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki4 búza 13.15—13.90, felsőtiszai és jászsági 13.05—13.20, fehérmegyei, dunántúli, pest- vidéki 13.15—13.30, bácskai 13.25—13.45, rozs 15.25—15.40, tengeri 16.70—16.80 pengő.-f A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 261— 263, rozs 198—200, sörárpa 190—195, takarmányárpa 180—190, zab 160—165, búzaliszt 31.75— 35.50, rozsliszt 26.25—28, buzakorpa 11.60—11.85, rozskorpa 10.25—10.50, Viktoria-bo-rsó 18—24, kis étkezési borsó 21—24. takarmányborsó 15—17, pe- iusika 1650—18.50, lóbab 1.5—17, bükköny 16— 18.50, lenpogácsa 11 márka. & prasai értéktőzsde árfolyamai: pénz áru pénz áru ma tegnap Nyereménykölcsön .... 89.75 £0.25 90.2) S0.75 6%-os beruházási kölcsön . ....— —.— L-.— — 6%-os beruházási kölcsön 1923 gp 75 91.25 91 05 91 55 Lisztkölcsön ........................88Í55 89P5 88’55 89Ö5 6%-os konvertálható kölcsön 91.40 91.90 91.35 91.85 6%-os ív. államkölcsön. . . 88 50 89.— -7 — — 5%-os államkölcsön 1928 . . 85'25 85.75 85Í25 85Í75 4%-os Kassa-oderbergi . . —— —,— —_— 4%%-os pótjáradék . . • ’ ——*— —’— 4.2%-os pótjáradék .... 62.95 63Í45 62Í95 63Í45 4%-os pótjáradék .... 58.75 59.25 58.25 59.25 3.50%-os pótjáradjk . . . —54.15 54.65 Hadikölc8önkártalanitás . . —.— —.— —.— —.— 5%-os morva országos kölcsön —.— —.— —.— —.— 3%-os háború előtti adósság . —.— —.— —.— —.— 6%-os cseh jelzálog bank . 102.75 103.75 102.75 103.75 6%-os morva jelzálog és országos bank .— —.— —.— —.— 4%-os Kassa-oderbergi 1889 . ——.— 67.75 68.25 Cseb Agrár Bank . Lftnder Bank . . . » , . —.— —.— —,— —.— Cseh Gttio . . * * , • * —.— — Cseh Bszkomt . . » , , —,— ,— —.— Cseb Iparbank , . , , , —.— —.— —.— —.— Szlovák Bank ...»»* —.— —.— ——.— 2ivnostenská —.— —.— —.— —.— Osztrák Hitel . . . • , . —.— —.— —.— —.— Wiener Bankverem . . , , —.— —.— —.— —.— Jugoszláv Bank ..... —.— —.— —.— —.— Nordbahn ...................... .3100.- 3120.- 3020.- 3040.Nordbahn Bonnok . . . . 530.— —.— 500.— —.— Cseh Cukoripar . . . « . 215.— 220.— 195.— —.— Schöller....................... » . 505.- 515.- 505.— 515.Horv át Cukor ...... 82.— 85.— 82.— 85.— Aussiger Finomító . • • . —.— —.— —.— —.— Krizik 400.- 410.— 385.- 390.Prágai Malmok ..... 740.— 750.— 740.— 750.— Kolini Műtrágya ..... 154.— 156.— 155.— —.— Kolini Kávé ...... 76.— 73.— 75.— 78.— Kolini Szesz................... .... 815.— 825.— 845.— 855.— Teji par ............................ 610.- 620.— 610.— 620.Aussigi Vegyi ................... 328.- 332.- 312.— 318.Budweissi Sör ..... 1780.— —.— 1805.— —.— Königshofer Cement . . . 840.— 855.— 770.— 780.— Cseh-Morva Kolben-Danék . 1380.— 1400.— 1230.— 1250.— Brünni Gépek ...... —.— —.— —.— —.— Ringhoffer............................ 425.— 430.- 422.- 428.Nyugatcseh Szén .... 254.— 256.— 245.— 248.— Áípine................... .... f • 39.— 41.— 38.— 39.— Berg és Hiitten ..... 710.— 730.— 650.— 660.— Poldi..................................... 215.- 217.- 200.- 212.Prágat Vas ...... 570.— 580.— 520.— 530.— Skoda.......................í , . 310.- 314.- 280.- 284.— Pozsony i Kábel ..... 745.— 750.— —.— —.— Inwald ............................... 70.— 80.— 70.— 80.— Olle schaui Papír ..... 361.— 365.— 355.— 360.— A prágai tőzsde devizajegyzései: ápr. 20 ápr. 19 Hív. pénz áru pénz áru di^k % Amsterdam 136V125 1371.125 1367.125 1371.125 27, Berlin . . 802.25 804.75 802.25 804.75 5V, Zürich . . 656.125 658.125 S56.375 658.375 2 Oslo . . . 615.— 618.— G16.— 619.- 5 Kopenh. . 697.50 700.50 699.50 702 50 5 Danzig. . 658.50 661.50 663.50 666.50 6 Stockholm 616.— 619.— 615,— 619.— 5 Mailand . 173.975 174.775 173.975 174.775 6 Paris. . . 133.- 133.40 133.075 133.475 2‘/a London . 126.6375 127.2375 127.20 127.80 3 New York 83.7137a 33.81375 33.71375 33.81375 3 Brüssel. . 471.65 472.85 471.65 472.85 3% Madrid . . 265.50 267.50 266.— 268.— 67a Belgrad . 52.375 52.625 52.375 5?.625‘ 57, Sofia. . . 24.25 24.35 24.05 24.15 97, Wien . . 380.25 381.75 £80.25 381.75' 7 Wars eh au 877.875 379.875 378.125 380.125 ?7a Budapest, 424.— 426.— 424.— 425.—1 6 Buen. Aires 866.25 872.25 £66.25 872.25' — Helsingf. . 57.80 58.20 58.30 58.70' 67a RiodeJaa 228.50 230.50 228.— 230.-' — Alexandria 129.975 130.775 130.35 131.15' 7 Athén . . 24.35 24.65 28.35 23.65’ 11 Bukarest . 20.16 2Ö.36 20.16 20.36 7 Stambul . —■— —16— 16.10’ — Kowno . . 332.— 334.— £32.— 334.—1 71.' Lissabon . 115.225 116.025 115.475 116.2751 7 Montreal . 30.24 30.36 29 99 30.11' S'/a Prága, április 21. Valuták. Holland 1360, jugoszláv 56.30, német 801.25, belga 169, magyar 158.50, román 19.85, svájci 656, dán 678, angol L27.25, spanyol 268.50, olasz 179.40, amerikai 33.45, íorvég 598, francia 132.70, bolgár 19.90, svéd 598, engyel 377, osztrák 396.50. ‘ R A G A I MAG Y * R H| K LAP- Ruszinszkói *zf*rk- vfő Rác? Pál. _ Irodalmi őmunkatára: Sziklay Fér » p- 6der-u 9.- Budpnoctf szerkesztő- Zólyomi T)oz*ő. I., Döbrentei-tér 9 Telefon • Aut 569 -49
